Pedagógia

Belsővé válás

(internalizálás) a modellkövetés legmagasabb foka. Az egyén belső értékrendje megegyezik a követett személy, modell értékeivel, azokkal belsőleg is azonosul. A viselkedés ebben az esetben már függetlenedik a modelltől és beépül a személyiségbe. Ennek a folyamatnak jó példája az erkölcsi értékek, normák és szokások kialakulása.

A jó gondozás során a gyermek megtanulja

-Felismerni és differenciálni a szükségleteit az anya visszajelzései alapján. - Megtanulja jelezni szükségleteit. - Saját testének kellemes vagy kellemetlen megélését. - A testi higiénia jelentőségét, szükségességét. - Az önellátást.

Egészséges életmód

-helyesen táplálkozunk, - eleget mozgunk, - testünket edzéssel kondícióban tartjuk, - kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat, - megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk - gondot fordítunk a külsőnkre, - megfelelő az időbeosztásunk, - tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.

Elváráslánc

1) Tanári elvárások létrejötte a gyerekkel kapcsolatos információk alapján 2) Gyermek értékeli a tanár viselkedését és róla alkotott képét 3) Tanár vélemény hatást gyakorol a tanuló énképére és motivációjára - tanulói viselkedés

Egészségvédelem

1) közegészségügyi tevékenységet fedi le, amely arra irányul, hogy megvédje a társadalmat a fertőző és környezeti ártalmaktól 2) lelki egészségvédelem: lélek egészségének védelmét, megőrzését jelenti, az az olyan egészséges életmód, életforma kialakítását, amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, társas fejlődés feltételei.

Táplálkozás egészségtana

1. Az energiabevitel és -felhasználás legyen egyensúlyban. Előnyös a változatos, vegyes étkezés: ennek 60%-a szénhidrát, 10% fehérje, 30% zsír, ami lehetőleg növényi zsiradék legyen. + Megfelelő vitamin és víz bevitel 2. A táplálék ezen kívül sok növényi rostot is tartalmazzon. 3. Lehetőleg gyakran együnk frissen készített ételt. 4. A szervezet mesterséges anyagokkal történő terhelését lehetőség szerint csökkenteni kell. 5. Minden nap azonos időben együnk, napi 5x

Család formái

1. Kiscsalád: férjből, feleségből és egy vagy több gyermekből áll. A gyermektelen házaspárokat is a kiscsaládokhoz soroljuk. 2. Nagycsalád: a kiscsalád tagjain kívül magában foglalja a rokonokat is. 3. Egyszülős (csonka) család: az egyik szülő kivált a kiscsaládból halál, válás vagy elköltözés miatt, vagy úgy, hogy egyedülálló személy gyermeket vállal vagy fogad örökbe. 4. Vegyes család: a szülők saját gyermekeket hoznak előző kapcsolataikból, vagy házasságukból az új családba és van közös gyermekük is. 5. Család nélküli család: A gyermekek felnőttek, új családot alapítottak, egyik szülő kivált a családból halál, válás vagy elköltözés miatt (a családtag egyedül él). 6. Nemzedékeket átugró család: nagyszülők gondozzák az unokákat.

Család típusai

1. Nukleáris család: A házaspár, a házaspár gyermekkel, az egy szülő gyermekkel a családmag vagy másképpen a nukleáris család. Hiányzik a több generáció együttéléséből származó nevelési helyzet, a többgyermekes családokra jellemző differenciált szereprendszer, kapcsolati és érzelmi gazdagság. 2. Többgenerációs család: Férfiak és feleségeik együtt élnek gyermekeikkel, unokáikkal, testvéreikkel. A nagycsaládnak a kettőnél több gyermeket nevelő családot tartjuk. A három gyermekesek már nagycsaládnak számítanak. Hátrányai: generációk közti különbségek, pénzügyi nehézségek,szociális biztonságvesztés. 3. Egyszülős család: Egyszülős családban a szülő egyedül neveli gyermekét.Hiányzik a szocializációjukból az egyik szülői minta, az apa vagy az anya szerep, nincs mindkét szülővel bensőséges és rendszeres kapcsolata. 4. Inaktív, idős házaspár családja: Annak, aki nyugdíjba megy, megváltozik a napirendje, romlik az anyagi helyzete. Kevesebb felelősség terheli ugyan, de ezzel csökken a tekintélye is, és így a társadalmi és családi kapcsolatai is megváltoznak. A nyugdíjba vonulás gyakran önértékelési problémákhoz, identitásválsághoz vezethet, ami a mentális állapot romlását, betegségek kialakulását vonhatja maga után.

Család és intézmény közti kapcsolattartás formái

1. Szülői értekezlet: Itt kell megismertetni a szülőket az óvodai nevelés céljával, feladatával, követelményrendszerével. Az intézmény egésze vagy csak az óvodai csoport számára hívhatnak össze szülői értekezletet. 2. Nyílt nap: Ez az alkalom az, amikor a szülő bepillanthat az intézmény életébe. Az intézmény természetes, mindennapi munkáját kell bemutatni. Előzőleg ismertetni kell a szülőkkel a nap célját, tevékenységrendszerét, azt, hogy mit fognak látni. A végén meg kell beszélni a látottakat, meg kell hallgatni a szülők véleményét. 3. Fogadóóra: Ez az az alkalom, amikor az pedagógus konkrétan, személyre szólóan megbeszélheti a szülővel a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdéseket, eredményeket, problémákat. Nemcsak a tények feltárása a célja, hanem a közös megoldáskeresés. 4. Családlátogatás: A családlátogatásra mindig fel kell készülni, a látogatás idejét meg kell beszélni, és az információkat bizalmasan kell kezelni.

Biogenetikus elmélet

A biogenetikus elmélet alapján az ember mindegyik alapvető vonása öröklött, genetikusan meghatározott. Ennek az elméletnek a megjelenéséhez nagyban hozzájárult Darwin evolúció-elméletének újszerűsége és az általa kiváltott viták intenzitása. A következő tulajdonságok öröklöttnek: aktivitási szint, szociabilitás és emocionalitás

Család funkciói és személyiségfejlődésre gyakorolt hatásuk

A család és a szűk közösség hatása, amelybe a csecsemő beleszületik, nagyon erős a gyermekre, hiszen innen tanulja nyelvét, kultúráját, itt tanul meg gondolkodni, ami már a későbbiekben befolyásolja azt, hogy milyen módon tud aktív lenni a saját fejlődésében 1. Gondozási funkció: Gyermek élete során legelőször találkozik vele. A táplálás, az ápolás, az alvás, a pihenés, a megfelelő környezet biztosítása. Ennek a szükségletnek a maradéktalan kielégítése egyúttal alapja a gyermek úgynevezett szociogén szférája kialakulásának, személyisége kibontakozásának. A gyermek anyjához való ragaszkodása biológiai szükségletéből fakad. De az anyai gondozás tartalma - annak objektív tényezőin túl - a gyermek kezdeti interakciós terét, mintáját is jelenti. 2. Biztonságteremtési funkció: A gyermekkori bizalomtól a serdülőkor növekvő önbizalmán át a felnőttkor megbízhatósága felé halad - vallja Allport. A Maslow-i szükséglethierarchiáról már beszéltünk. A testi, biológiai szükségletek maradéktalan kielégítése lehet csak szilárd alapja a biztonságérzet, a bizalom kialakításának, a személyiség érzelmi alapjai lerakásának. Ez egyfajta szeretetteljes függésben jelenik meg. 3. Beszédtanítási funkció: A beszéd megtanítása, annak megfelelő szintjének kialakulása döntő tényező a gyermek további fejlődése, elsősorban értelmi, intellektuális fejlődése terén. Ez az egyik fontos terület, ahol a család képes meghatározni a gyerek további sorsát (családi réteghelyzet kihat a fogalomhasználatra és beszédmódra). 4. Interakciós tér biztosítási funkció: Itt tanul meg az ember más emberekhez viszonyulni, velük kapcsolatot teremteni. Ebben a térben alakul ki az egyén szociális beállítódása, magatartásmintáj a. Az előbb már utaltunk a beszéd kapcsán is a korai interakciós tér fontosságára. 5. Szociális viselkedés funkció: a gyermek a családi szocializációs szint szerint tanulja meg, sajátítja el, interiorizálja azokat a gondolkodási és magatartásstruktúrákat, társadalmi ismereteket, értékeket, normákat,magatartásiszabályokat,szokás- és hagyomány rendszereket, amelyek szerint él, illetve élni fog. 6. Gyermeki identitás kialakító funkció: Az önmagára vonatkozó ismeretek megszerzése egyrészt a szülő szeretetén, elfogadásán keresztül történik. Másrészt nagyon fontos a másik gyermek is a személyiségfejlődés szempontjából, mert bizonyos értelemben az egyenrangú kommunikációs partner szerepét tölti be.

Gondozás szerepét a nevelési folyamatban

A csecsemő és kisgyermek nevelésének legfontosabb területe a gondozás. Minden gondozási művelet alatt nevelünk. Csak a jó gondozás része azonban a nevelésnek. Ilyenkor van kettesben gondozójával, ekkor kapja meg azt a megkülönböztetett figyelmet, amivel a jó kapcsolat kialakulhat. Ilyenkor beszélhet hozzá személyre-szólóan.

Utánzás

A fejlődés egyik alapvető fontosságú folyamata. A gyermek észleli a környezetében levő felnőttek viselkedését, megfigyeli cselekedeteit, azokat lemásolja. A szociális tanulás elsődleges formája. Az utánzás célja a modell, az utánzott, szeretett, elfogadott személy követése és nem az ismeretszerzés. Ennek különösen nagy jelentősége van a gyakorlati oktatásban. Az utánzás felnőttkorban sem veszti el létjogosultságát. A minta, a modell követése ekkor már tudatos kiválasztás és konkrét cél elérése érdekében történik, érzelmi alapon. Gyakorlati oktatóként nagyon fontos lehet, hogy ilyen utánozható mintát adjunk, hiszen a szakmai normákat is ezek alapján sajátítja el a tanuló.

Gondozás

A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a felnőtt a csecsemő és kisgyermek szükségleteit kielégíti. Az a mód, ahogyan ez történik, meghatározza a gyermekközérzetét, önmagához, gondozónőjéhez, és másokhoz való viszonyát, kapcsolatát a környezetéhez, a külvilághoz.

Nevelhetőség

A gyermek azon egyedi (öröklött -biogenetikai) és általános (környezeti - szociáldeterminisztikus) tulajdonságai, melyeket a nevelés módosítani akar, amelyeket a nevelésnek céljai eléréséhez figyelembe kell vennie. Összetevői: mit tud és hol tart a gyerek a fejlődésben, hogyan milyen ütemben tud változtatni a nevelés, fejlődésének távlati lehetőségei, szociális beágyazottságának szintje (család milyen réteghelyzetben, szocializációval, iskolázottsággal rendelkezik).

Gyermek higiénés, önkiszolgálási tevékenysége

A higiénés és önkiszolgáló tevékenységek kialakításának két alappillére az egészséges környezet biztosítása (iskolaudva, belső folyosó, osztályterem) valamint az egészséges életmódra nevelés (táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés, játék).

Megjelenés (öltözködés, hajviselet, smink, ékszerek, kiegészítők) kommunikációs értékei

A kérdés tárgyalásakor onnan kell kiindulnunk, hogy az öltözködést és a hajviseletet a jogszabályok csak nagyon szűk körben korlátozzák, hiszen erre úgy tekintenek, mint az emberek önkifejezésének egyik módjára. Ennek megfelelően mindenkinek a saját belátására bízzák, hogy igazodik-e a kialakult szokásokhoz, azoktól kicsit eltér vagy akár 'polgárpukkasztó' módon felhívja magára a környezete figyelmét. Olyan időket élünk, amikor igazándiból nem is lehet szankcionálni azokat a fiatalokat, akik külsejüket tekintve nem igazodnak a jó ízlés mentén kialakult szokásokhoz, és azoktól jócskán eltérő megjelenéssel lépik át az iskola kapuját.

Kéttényezőskonvergencia elmélet

A kéttényezős konvergencia-elmélet W. Stern nevéhez fűződik, aki kimondta, hogy a környezet és az öröklés együttesen határozza meg az ember alapvető vonásait, mégpedig 40% - 60% arányban. Az előbb felsorolt elméletek, iskolák ezt az elméletet képviselték, hiszen közülük egyik sem hangoztatta, hogy a személyiség kialakulásához belső történések, öröklött attribútumok nem járulnak hozzá

Kötődés

A kötődés hosszantartó érzelmi kapcsolat, láthatatlan de, rugalmas kötelék a gyermek és a számára fontos anya/gondozó közt. A kötődéselmélet legfontosabb motívuma az anya/gondozó érzékenysége.

Beteg gyermek igényei, ápolása

A megfigyelés során első szempont a kardinális tünetek ellenőrzése: légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet, vagy egy betegség vezető tünete. Gyengédség, türelem, őszinteség, előkészítés

Tudás

A megismerő folyamatok (tanulás) eredményeként a tudatban létrejövő pszichikus képződmények rendszere. A tudásnak három fajtája van: ismeret-jellegű (pl. tudod, hogy a mohácsi csata 1526-ban volt), képesség-jellegű (tudsz biciklizni), és a meta-jelleg (vannak ismereteid a tudásodról, tanulási stb. folyamataidról)

Gyermek mozgásfejlődésének lépései

A mozgás már a születés előtt elkezdődik, a gyermekek életének első 10-12 évében pedig igazán intenzíven fejlődik. A születést követően általában legkorábban megjelenő tudatos mozgásforma a fejnek a hang vagy fény felé fordítása, amit a mozgások szemmel követése és a tárgyak megmarkolása követ. A fej emelése is fontos lépés a mozgásfejlődés során, melyet a babák általában három hónapos koruk körül tesznek meg. Nagyjából ekkortájt a tárgyak megmarkolása is tudatossá válik. Ezután már a hátról oldalra fordulás következik. Az öt hónapos babáknál, hason fekvő helyzetben gyakran már a kéztámasz is megfigyelhető. Ezt követően a hasról hátra fordulás általában a gyermekek hat hónapos kora körül történik meg, amit a kúszás követ. Normális esetben a babák kilenc hónapos korukig elkezdenek kúszni, amely mozgás fokozatosan mászássá alakul. A babák stabil ülése is kialakul eközben. A gyermekek nagy része ezt követően először kapaszkodva, majd önállóan is feláll. Kapaszkodás mellett oldalazva járni kezdenek, majd nagyjából az első életévük betöltése körül megteszik első önálló lépéseiket is. Ezek a lépések azonban még igen bizonytalanok, a babák az egyensúly megtartásához kezüket használják. Másfél évesen 3 kockából tornyot épít. A csukló kifelé csavaró mozgásának ügyesedésével már szabályosan eszik kanállal, pohárból tisztán iszik. Ruháit elkezdi levenni. A 2 éves gyermek fut, mászik, lépcsőn mellélépve közlekedik, labdát rúg, jól fut. Könyvben lapoz, tisztán eszik, kezet mos. 2,5 évesen páros lábbal ugrál, egy lábon pár másodpercig megáll. 5-6 kockából tornyot épít. Rajzolni kezd, kezdetben körkörös firkát.3 évesen triciklizik, lépcsőn váltott lábbal közlekedik. 9-10 kockából épít tornyot. Rajzát megnevezi, de még nem felismerhető. Emberrajza fej-láb alak. Ollóval vág, gyöngyöt fűz. Önállóan levetkőzik. A kezesség kialakulása a 3-4. évre tehető.4 évesen váltott lábbal ugrál, labdát felső dobással dob. Ceruzát ujjai közé fogja, rajza már felismerhető, de aránytalan, vagy egyes helyeken nem érintkezik (ház teteje lebeg). 5 évesen folyamatosan rohangál, biciklizik. Úgy rajzolja a világot, ahogyan ismeri, gyakran átlátszó, egyidejűleg több nézőpontból rajzol. A rajzolt embernek már 6 testrésze van. Önállóan felöltözik. 6 évesen az emberen már ruhát is látunk. Iskolás korra szabályos ceruzafogás alakul ki.

Nevelés feladatrendszere

A nevelés feladatrendszerén olyan tevékenységek együttesét és azok hierarchikus rendszerét értjük, amely elősegíti a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatását, a nevelési célok megvalósulását.

Nevelési cél és embereszmény kapcsolata

A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez ember- és életeszmény kötődik, mely koronként eltérő (spárta-katona, jelen-műveltség). Az eszménynek ösztönző, irányító és viszonyítási szerepe van a nevelésben. A közelmúlt pedagógiájának embereszménye a mindenoldalúan fejlett, harmonikus ember volt, de ez nem megfelelő eszmény, mert: az iskola nem tud egyetlen embertípust megfogalmazni és nem is kell neki, mert ez korlátozná az egyént.

Alvásidő (biztosításának feltételei, felnőtt teendői)

A nyugodt alvás biztosításának feltételei: - Derűs, nyugodt légkör az egész nap folyamán. - Testi szükségletek megfelelő kielégítése. - Levegőztetés. - Csend, nyugalom biztosítása, ágya állandó helyen. - Megfelelő ruházat. - Nyugtalan gyermek megnyugtatása. - Biztonságot sugárzó jelenlét. A felnőtt teendője az alvásidő alatt: - A gyermek alvásának, nyugodt pihenésének felügyelete. - Nyugodt feltételek fenntartása. - Gyermek alvásának megfigyelése. - Korán ébredő gyermek számára csendes játéktevékenység biztosítása. - Hőmérséklet ellenőrzése.

Nyugodt pihenés ideális körülményei

A nyugodt alvás feltétele kisgyermekkorban is a nyugalom, a csend, a tiszta levegő, a megfelelő hőmérséklet. Nagyon fontos a pihenés szervezésében a rendszeresség, minden esetben azonos időben tegyük le a gyermeket pihenni napközben is és este is.

Pedagógia helye a tudományok rendszerében

A pedagógia a személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó tudomány. Interdiszciplinárisan kapcsolatban van (ugyanazt a társadalmi jelenséget/problémát vizsgálja) filozófiával;biológiával;pszichológiával; szociológiával; matematikával; közgazdaságtannal , segédtudományi kapcsolatban van (személyiségformálásra ható tényezőket vizsgálja) etika; esztétika; logika, határtudományi kapcsolatban van (bizonyos kérdésekre közös munkával kapják meg a válaszokat) az egészségtannal; fiziológiával.

Nevelés szerepe a személyiség fejlődésében

A személyiség fejlődését három fő tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A közösség, a család, az iskola, a gyakorlóhely részeként, mindenképpen részei vagyunk a körülöttünk élő gyerekek és fiatalok szocializációjának. A nevelés, ahogy már szó esett róla, ennek a fejlesztő-alakító folyamatnak a tudatos felvállalása

Érték

A személyiség legmélyebben beágyazott, eligazodást segítő támpontja, mely szilárdságot, biztonságot, következetességet képes nyújtani az embernek a társadalomban zajló élethez. Fajtái: objektív (biológiai (emberi) és társadalmi szervezetek működéséhez szükségesek) és szubjektív (egy adott rendszer önnön működéséhez szükségesek)

Pedagógiai célja

A személyiség pozitív irányú fejlesztése. A nevelés személyiség fejlődéséhez vezető segítő viselkedés.

Szociális tanulás

A szocializáció színterein belül történő sajátos tanulási forma, ahol az adott közösség tagjai megtanítják és megtanulják a közösség kultúráját. Jellemzői, hogy: 1. Egyszerre több közösségben zajlik. A gyermek az egyéniséggé válás során számos szubkultúrát sajátít el. 2. A folyamat az egész élet folyamán jelen van (pl. munkába állás, szakmaszocializáció stb.) 3. A tanulási folyamat részben tervszerűen, szervezetten zajlik, de nem elhanyagolható a spontán tanulás ténye (pl. kortárscsoporttól is tanulunk). 4. A folyamat mindig felgyorsul, ha a tanuló új közegbe kerül.

Szociáldeterminizmus

A szociáldeterminizmus hívei szerint az ember összes alapvető vonása az őt ért környezeti hatások, a tanulás következménye. A szociáldeterminizmus elképzelése több tudóst, pszichológust motivált elméletének kialakításában. A pszichoanalízis egyik későbbi ága, a neofreudizmus a társadalmi helyzet vizsgálatában kereste a gyermek neurózisára a választ. Adler szintén kijelentette, hogy az egyén személyiségének fejlődésében a társadalmi késztetések jelentős szerepet játszanak. Eric Berne elmélete, a tranzakcióanalízis szintén nem a személyen belüli, hanem a két ember közötti tranzakcióban kereste a személyiség kialakulásának magyarázatát. Végül, a behaviorista irányzat szintén a szociális hatások jelentőégét hangsúlyozta, amikor kimondta, hogy a tanulás, a környezeti inger nagy hatást gyakorol a személyiség fejlődésére.

Emberi szükségletek rendszere (Maslow)

A szükségletek mindenkiben, a különböző embercsoportokban, közösségekben egyfajta hierarchikus rendszert alkotnak. Abraham Maslow (1908-1970) amerikai pszichológus szerint a szükségletek egyfajta hierarchikus rendszert alkotnak, mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek legalább részben már kielégülést nyertek. Az emberi szükségletek öt, hierarchikusan egymásra épülő kategóriába csoportosította: 1. Fiziológiai szükségletek (evés, alvás, szaporodás) 2. Biztonsági szükségletek (veszélyektől mentes élet) 3. Szociális szükségletek (másokhoz tartozás, befogadottság) 4. Tisztelet, elismerés szükséglete (önbecsülés, kompetensnek lenni) 5. Önmegvalósítás

Tanulás

A tanulás a tanuló olyan aktív és produktív tevékenysége, amely a társadalmi műveltség, azaz az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, a magatartás alakulása révén járul hozzá a személyiség fejlődéséhez

Tanítás

A tanítás a tanulás céltudatos irányítása, azoknak a tevékenységeknek a megszervezése, amelyek a teljesítményképes tudás elérése szempontjából szükségesek. A tanulás spontán módon, tanári irányítás nélkül is végbemegy. A tanári irányítással viszont ezt a tevékenységet célirányosabbá, eredményesebbé, gazdaságosabbá tesszük.

Didaktika

A tanítási-tanulási folyamat tartalmi, szervezeti, módszertani kérdéseit vizsgálja.

Tolerancia

A tolerancia szó türelmet, mások véleménye, meggyőződése iránti türelmességet jelent. Toleráns beállítottságú az a nevelő, aki nem sürgeti a lassabban öltözködő gyermeket a napköziben vagy a lassabban gondolkodót az órán, tiszteletben tartja a gyermek egyéni tulajdonságait. Ugyanakkor az elfogadás, a megértés tolerancia nem belenyugvást jelent, hanem kiindulási alapot a segítséghez, a fejlesztéshez.

Aktív és passzív szabadidő

Aktív: gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái.mozi, színház, koncert Passzív: ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző

Fiziológiai szükségletek

Alapvetőek, elemibbek, mint a szociális vagy önérvényesítő szükségletek. A fizikai szükségletek alapvető jellegéből adódóan, ha nem elégülnek ki kényszerítő motívumként hatnak, és átmenetileg a magasabb rendű szükségletek iránti igény felfüggesztődik

Rátermettség

Alkalmasság valaminek a megtanulására

Helytelen táplálkozás egészségre gyakorolt negatív hatásai

Allergiák kialakulása, szív és érrendszeri megbetegedések (elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség)

Attribúció

Amikor valami történik, akkor az emberek hajlamosak valamilyen okot tulajdonítani az eseménynek. Amikor cselekszik valamit a személy, akkor a megfigyelők következtetéseket próbálnak levonni arról, hogy mi okozhatja az illető viselkedését. Ez az oksági következtetés végül is az attribúció.

Nevelés

Az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. Jellemzői: emberi, tervszerű, tudatosan szervezett. A nevelés egy bipoláris folyamat, mely a nevelő és a nevelt kapcsolata.

Szocializáció

Az a folyamat, amelyben az egyén különböző értékeket, képességeket, szociális viselkedésmintákat alakít ki és tanul meg szűkebb és tágabb környezetéből, ezáltal elősegíti saját maga beilleszkedését a különböző emberi csoportok, közösségek, a társadalom életébe. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a folyamat a megszületéstől a halálig tart. E folyamat fő mintaadói elsősorban a család és az iskola, majd a munkahely és kortársak

Pedagógia tárgya

Az a folyamat, melyben az ember személyiséggé válása végbemegy. Úgymint: gyermekek megismerjék a valóságot; megtanulják azt alakítani; megtanulják az emberek közti kapcsolatok eszközeit-formáit és törvényeit; értékrendszer megismerése

Kongruencia

Az aktuális belső érzelmi állapot és a viselkedés, a szándékok és a megnyilvánulások közötti összhang, amely a személyes hitelességet biztosítja.

Gyermekek öltözködési szokásai

Az alsó tagozatos diákok, főleg az első-második osztályba járó tanulók igénylik az odafigyelést és segítséget a pedagógustól a helyes öltözködés kapcsán. 6-8 éves életkorban még nem minden esetben ítéli meg a gyermek helyesen az időjárásnak megfelelő öltözködést. Pl. télen hajlamos elfelejteni a sál, sapka, kesztyű viselését. Alapszabály az évszaknak és a tevékenységnek megfelelő öltözködés. A tanteremben és az udvaron egyaránt kényelmes öltözéket viseljen a tanuló. Az udvarra javasolt a váltócipő, melyet a szülők nem sajnálnak, ha a játék során elkopik, megsérül. Váltóruha biztosítása is ajánlott az önfeledt udvari játékhoz, mely célra tökéletes a melegítőruha. Fontos hangsúlyozni hűvös évszakban a réteges öltözködés, a természetes anyagból (pl. pamutból) készült ruhanemű hordását.

Szabadidő

Az az idő, amely alatt azt csinálunk, amihez és ameddig kedvünk van, amit szabad akaratunkból, kényszerűség nélkül teszünk, s ami kikapcsolódást jelent.

Fejlesztő hatás formái

Az egyik a tervszerű (másképpen intézményes) fejlesztő hatás, amelynek meghatározott célja van és ennek eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz. A másik a spontán hatás hatás. Ennek sorába tartozik minden környezeti tényező, mellyel az egyén valamilyen módon kapcsolatba került. Ez a kapcsolat lehet közvetlen vagy közvetett. A spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősítheti vagy gyengítheti.

Pedagógiai tudományosság kritériumai

Az egyik az egzaktság, hogy fogalmai, következtetései egyértelműek és érthetőek legyenek, ne tartalmazzanak ellentmondást. A másik az ellenőrizhetőség, vagyis az, hogy állításai megvalósíthatóak, reprodukálhatóak legyenek. Jellemzi még az érvényesség (stratégiai célkitűzés), hogy hol, mikor,hogyan valósul meg és milyen eredményt hoz és a fejlesztő jelleg.

Személyiség

Az egyén gondolatainak, tulajdonságainak, érzéseinek és viselkedésének egyedi és jellegzetes mintázata, amely az egyénre jellemző személyes kapcsolatot feltételez a környezettel. Erre a kapcsolatra jellemző az állandó, folyamatos dinamizmus, mozgás

Differenciálás, egyéni sajátosságok figyelembevételének elve

Az egyéniség az egyént megkülönböztető belső tulajdonságok összessége. Mindig bizonyos különleges, a másiktól eltérő tulajdonságot jelent, illetve annak hordozója. A nevelésnek nem az uniformizálásra kell törekednie. Ne a tömegszínvonal, a standardizált ember nevelése legyen a cél. Az egyéni differenciáció elve a különlegesben, a sajátosban, a nem-uniformizáltságban értéket, különleges képességeket keres és annak kifejlesztésére törekszik. A differenciálás elvében az egyén sajátosságának, egyéniségének, erejének kifejtése a enyeg.

Szabadidő szervezés célja

Az egész életen át folytatott művelődés megalapozása, a szervezet egészséges harmóniájának biztosítása. A szabadidő szervezés során érvényesülnek a szabadidő funkciói, amely során eljuttatjuk a gyermekeket, fiatalokat a testi, szellemi felfrissüléshez, majd a pszichés és fizikai egyensúly állapotához. A regenerálódás, karbantartás, felüdülés, kikapcsolódás, a tanulás, és a fejlődés a szabadidő szervezés kitűzött célja

Egészség

Az egészség nem pusztán a betegség és fogyatékosság hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota. A meghatározás magában foglalja az öröklött és környezeti tényezők hatását a fejlődésre a fogantatás pillanatától.

Egészségnevelés célja

Az egészségnevelés célja az, hogy minden ember rendelkezzék olyan magas szintű egészségkultúrával (ismeret, magatartás), amely a saját maga és embertársai testi, szellemi és szociális értelemben vett egészségének megőrzéséhez és az egészség visszaállításában történő közreműködéshez szükséges.

Megbecsülés szükséglete

Az elismerés iránti igény minden ember számára fontos. A kiegyensúlyozott személyiségfejlődés szempontjából lényeges, hogy az egyén tudjon és képes legyen olyan dolgokra, amelyek értékesek önmaga számára, és a környezete értékrendje szerint is elismerést nyer. A gyermeket környezetének segítenie kell abban, hogy azokat a képességeit fejles - szék, amelyek során valóban értékes teljesítményt tudnak nyújtani.

Adottság

Az ember adottságokkal születik. Adottságokon velünk született diszpozíciókat, potenciális lehetőségeket értünk. Ez azt jelzi, számunkra, hogy az öröklés ténye kétségtelen, de nem végzetesen meghatározott.

Egészségnevelés feladata

Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magában foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladata, hogy az egyén interiorizálja mindezeket. 1) károsító tényezőkkel való találkozás megelőzése (ismeretterjesztő előadás, szűrővizsgálat) 2) kockázati helyzetekben lévőkre irányuló (kismamagondozás) 3) utógondozás, rehabilitáció

Empátia

Az empátia beleélést, ráhangolódást, érzelmi megértést jelent. A másik ember örömének, szorongásinak, fájdalmának átélését.

Jártasság

Az ismeretek alkalmazásának egyik művelete = gyakorlottság, gyakorlati felkészültség. Új feladatok, problémák megoldása ismereteink kombinatív felhasználása útján.

Imprinting

Az élet korai szakaszában igen gyorsan végbemenő nem tudatos bevésődési folyamat. Ezt a kifejezést használjuk a gyermek életében az első napok sajátos érzékenységi periódusának jelzésére is. Ezek a bevésődési mechanizmusok nemcsak a gyermekben dolgoznak, hanem az anya számára is rögzítik az anyai viselkedést.

Képesség

Az öröklött adottság nem befejezett személyiségjegy. Belőle a nevelés, tanulás, gyakorlás által képességek fejlődhetnek. A képesség alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenységek sikeres elvégzésére. A képesség tehát teljesítményben realizálódó adottság. Megkülönböztetünk alap, általános és speciális képességeket. A különböző képességek halmozódása a tehetség.

Öröklődés

Az öröklődés az az összetett, több tényezős folyamat, amely során az utódban megjelennek a szülők biológiai tulajdonságai (arcvonás), végbemegy a minta átvétele (anya utánzása) és lehetőség nyílik a társadalomban felhalmozott értékek átadására, átvételére.

Gyermek fejlődését negatívan befolyásoló faktorok

BIOLÓGIAI: Alacsony születési súly/koraszülöttség, Elégtelen táplálkozás, Egészségügyi problémák terhesség idején/csecsemőkorban KÖRNYEZETI: Tartós szegénység Kisebbségi etnikai státusz Lakókörnyezet: zsúfolt, szegregált, biztonság hiánya CSALÁDI: Egyszülős család Gyermek több családban él Magas családi / házastársi distressz - Párkapcsolati konfliktusok Családon belüli erőszak Serdülőkori gyermekvállalás / Nem kívánt terhesség SZÜLŐI: Rigid szülői attitűdök, alacsony válaszkészség Elhanyagoló, bántalmazó nevelés Szülői drog- és alkoholfogyasztás Anyai depresszió, szorongás, mentális betegség Anya alacsony iskolai végzettsége, gyenge kognitív kapacitása, munkanélkülisége

Szocializáció színterei

Család, lakó környezet, óvoda, iskola, munkahely, bölcsöde, gyakorlati hely

Családi nevelés típusai és ezek szerepe az egyén személyiségfejlődésében

Csoportosítást 3 tengely mentén tesszük meg, melyek a család érzelmi légköre (hideg v. meleg); nevelés rugalmassága (zárt v. nyitott); nevelés határozottsága (erős v. gyenge). 1. Harmonikus (meleg-nyílt-erős) - A gyerek barátságos, aktív, megbízható. Szociábilis, belátó, jó önkontrollal rendelkező, felelősséget vállaló, erkölcsös személyiség lesz. 2. Ambiciózus (meleg-zárt-erős) - A gyerek szorgalmas, kötelességtudó és érzelemgazdag, de nem tanulja meg, hogy bizonyos helyzetekben önállóan hogyan kellene döntenie. Nem kezdeményező. Eredményeit, sikereit a szorongás és a kudarc elkerülésének vágya motiválja, ez csökkenti kreativitását. 3. Túlvédő (meleg-zártgyenge) - A gyerek egyértelműen kudarckerülő lesz. Nem mer vállalkozni új és ismeretlen dolgokra. Indulatait elfojtó, passzív, engedelmes, jó gyerek lesz, akinek minden változás komoly gondot, törést okozhat. Nem ismeri meg saját képességeit. 4. Liberális (meleg-nyílt-gyenge) - A gyerek kreatív, ambiciózus, elegendő szeretetet kap, így kész elkötelezett és érzelmileg vállaló kötődésekre. Önkontrollja gyenge, sikerért, népszerűségért sok mindent feláldoz. 5. Elhanyagoló (hideg-nyílt-gyenge) - A gyerek szülői támasz nélkül, maga küzd problémáival, frusztrációival. Agresszív, gátlástalan, belső fékekkel nem rendelkező személy lesz. Szeretet hiányában nő fel, kapcsolatteremtő képessége gyenge. 6. Diszharmonikus (hideg-zárt-gyenge) - A gyerek állandó bizonytalanságban és szorongásban él. Kielégületlen, gátolt, neurotikus lesz, csökkent önértékelésű emberré válik. 7. Kemény(hideg-zárt-erős) - A gyerek szülői támasz nélkül, maga küzd problémáival, frusztrációival. Agresszív, gátlástalan, belső fékekkel nem rendelkező személy lesz. Szeretet hiányában nő fel, kapcsolatteremtő képessége gyenge. 8. Hideg demokratikus (hideg-nyílt-erős) - A gyermek érzelmileg kielégítetlen, kötelességtudó, szilárd normarendszerrel rendelkező, megbízható egyén lesz. Szociabilitása, érzékenysége, empátiája alacsony szintű. Aktív, felelősséget vállaló, de törekvő, gyakran „bírói szerepben' tetszelgő.

Biztonság szükséglete

Egy adott helyzet bejósolhatóságának igényét fejezi ki. Mindenki stabilitásra törekszik. Az emberek többsége pl. a megszokottat előnyben részesíti az ismeretlennel szemben. A gyerekek biztonság iránti szükséglete széles skálán mozog. Számukra mindenkor fontos az őket elfogadó, biztonságot jelentő családi, iskolai, gyakorlóhelyi közeg. A gyermekeknek folyamatos életritmusra, követhető és kiszámítható normarendszerre, bánásmódra van szüksége. Ezért is nagyon fontos a gyermek életében pl. a napirend.

Gondozás szabályai

Egységes technika a gondozók között, gondozás légköre családéhoz hasonló legyen, gondozási művelet örömöt okozzon, együttműködés kialakítása a gyermekkel, egyéni beszélgetések beiktatása és személyes kapcsolat kialakítása

Egészségvédelem és nevelés kapcsolata

Egészséges környezet biztosítása (szellőztetés, hőmérséklet, berendezési tárgyak), egészséges életmód kialakítása (táplálkozás, öltözködés, mozgás, játék)

Pedagógia feladata

Elsődleges feladatai közé tartozik a nevelés és azon belül az oktatás tényeinek feltárása, továbbá a nevelésben és oktatásban mutatkozó összefüggések megállapítása és a bennük megállapítható törvényszerűségek kimutatása. Ugyanakkor a bennük lévő lévő törvényszerűségek és összefüggések alapján bizonyos szabályokat, normákat, alapelveket alkot a gyakorlat számára.

Elsődleges és másodlagos szocializációs színterek a gyermek fejlődésében betöltött szerepük alapján

Elsődleges szocializációs színtér jellemzői: Élet első és legmeghatározóbb éveinek színtere, beleszületünk. Azoknak a személyeknek a közreműködésével zajlik a szocializáció, akikhez a gyermek kötődik, vagyis a család. A szignifikáns mások segítségével szerez a gyermek tapasztalatokat, sajátítja el a nyelvet, normákat, stb., értelmezi a világot. A korai években tanultak később internalizálódnak, ez az alapja az egyén önazonosságának, identitásának. A szocializációs folyamatban lényeges szerepe van az érzelmi köteléknek, a szignifikáns másokkal való kapcsolatot nem lehet helyettesíteni mással.A tanulásban, az ismeretek, értékek, normák elsajátításában nagy szerepet játszik a szignifikáns másikkal való azonosulás. Másodlagos szocializációs színtér jellemzői: Minden későbbi, a családon túli szocializációs tapasztalatot magába foglalja. A szocializációs hatások közvetítői azok a személyek, akikkel az egyén kapcsolatba lép és hatással vannak rá, új viszonyulásokkal ismertetik meg.Ezek a szereplők elsősorban pozíciójuk, szerepük révén kerülnek kapcsolatba az egyénnel, pl.: óvópedagógus, edző.Az egyén egyes színterekben szerzett tapasztalatait generalizálja, kiterjeszti, személyektől függetleníti.A színtereit megválaszthatjuk.

Ismeret

Ismeretnek nevezzük a tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összességét. Az a tanuló, aki valamely tananyagot az ismeret szintjén sajátított el, képes az adott fogalmat, tényt, információt felismerni, felidézni, elmondani.

Önmegvalósítás szükséglete

Kielégítése során az egyén arra törekszik, hogy megvalósítsa hajlamait, adottságait. A megvalósulás hiánya itt is a személyiség torzulásához vezethet.

Környezet

Környezeten értjük általában az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összességét, amellyel az ember kapcsolatba lép, az reá hat. Ez a hatás azonban nem egyoldalú, mert az ember is hat környezetére. A környezeti hatások - a szocializáció színterei, mint a család, az intézmények, a kortárscsoport és a társadalom - befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg.

Pozitívumokra való támaszkodás elve

Meg kell látnia az pedagógusnak a gyermekben a saját legjobb lehetőségét, azt a pozitív tulajdonságot, mely csak reá jellemző, arra építve és annak előhívására' törekedve kell a fejlesztés, a ráhatás formáját megváasztani. Mindig a gyermek magából támasztható ideáljára kell támaszkodni.'

Kreativitás

Meghaladja az eddig birtokolt tudást, minthogy ahhoz viszonyítva valami újat fedez fel, hoz létre. A kreatív produktum az azt létrehozó személy tudásához viszonyítva eredeti, de természetesen ennél egyetemesebben is az lehet. A kreativitásnak fokozatai vannak. Gilford a divergens gondolkodásban látja a kreativitás alapját. A divergens („széttartó") gondolkodás olyan elemeket kapcsol össze, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, sőt össze nem illőnek tartunk, és korábban nem feltételeztük, hogy közöttük kapcsolat lehetséges.

Szociális szükséglet

Mindez megjelenik pl. a barát, a szerelmes, az odafordulást nyújtó és azt elfogadó embertárs személyében. Minden társadalomban alapértékként jelenik meg néhány szeretetfajta, mint pl. a szülő—gyermek, a házastárs, a barát szeretete. Ha ezekben a szükségletekben hiány keletkezik, pszichés feszültség lép fel, amely a személyiség torzulásához vezethet, pl. magányosság, elutasított szubkultúrákhoz való csatlakozás stb.

Szabadidő egyéni-közösségi szerepe

Mit is ad a közösség a gyermek/tanuló számára? - Perspektívát, közösségre ható erejének próbáját (saját és mások teljesítményének összehasonlítását), meggyőzőerejének próbáját, összetartozás érzést, empátia/egymásra figyelés érzését, alkalmazkodást, megbecsülést. A szabadidős tevékenységek pedagógiai értéke oly mértékű, s oly kedvező hatású, hogy azzal együtt tudjuk a legkedvezőbben segíteni a gyermek formálódását, fejlődését. - A sikerélmény óriási szocializációs erő. Aktivizál, lehetőséget ad az önkifejezésre, a kreatív tevékenységre. Megtanulnak kooperálni, gazdálkodni, felelősséget vállalni. Megtanulhatják a választás lehetőségével, szabadságával hogyan lehet élni. A leghatékonyabb prevenciós eszköz! Közösséghez tartozást, izgalmat, kalandot, sikerélményt kínálhatnak. Ezek akkor érvényesülhetnek, ha a szabadidős program olcsó, rendszeres, csatlakozásra ad lehetőséget és előre tervezhető.

Szabadidős művelődési lehetőségek

Múzeum, Klubok, Tanfolyamok, Mozi, Színház, Vidámpark, Sportcentum

Nevelési folyamat jellemzői

Nevelés egy összetett, komplex folyamat. A nevelés elmélete és gyakorlata egyaránt arra törekszik, hogy az egyén képes legyen a vele szemben támasztott egyéni, csoport és társadalmi elvárások teljesítésére. Így a nevelés folyamata mind az egyén, mind a csoport, mind a társadalom értékesnek tartott magatartás- és tevékenység formák kialakítását tűzi ki célul. Sztochasztikus jellegű: a hatás és annak eredménye között az ok-okozati kapcsolatok nem mutatkoznak meg egyértelműen és azonnal

Nevelés céljainak összefüggései, szerepük a személyiségfejlődésben

Normatív célok alapján a személyiség fő értékei az intellektus, ismeretek birtoklása, jártasság, készség, képesség és ezek fejlesztése. Míg az értékrealista felfogások az önfejlesztő értékekre helyezik a hangsúlyt: szükséglet, beállítódás, irányultság.

Normatív és értékrelativista nevelési koncepció és ezek viszonya

Normatív nevelés lényege, hogy tudatosan törekszenek az elfogadott magatartási normák közvetítésére. Elsősorban direkt neveléssel, melynek fő forrása a pedagógus. A pedagógus pedig szelektálja, preferálja és közvetíti ezeket a normákat. Értékrelativista nevelés lényege, hogy a magatartási normák vagy erkölcsi értékek közvetítése helyett a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni. Ez nagyfokú tapasztalatszerzést biztosít a gyermekek számára. A tapasztalatok alapján alakítja majd ki az egyén azokat a normákat, amelyeket magatartásában is érdemes követni. Ebben a nevelési koncepcióban a nevelő közvetlenül nem hat a gyermekre. A közösséget, a csoportot, azok életét és tevékenységét célirányosan szervezi és közvetett úton irányítja. Ez a nevelési felfogás nagyban segíti a gyermeki önállóság és autonómia kialakulását. vel a nevelő közvetlenül, direkt módon nem szabályoz és korrigál, így gyakran nem kívánatos ösztönzők és magatartásformák is megerősödnek.

Család

Olyan együttélő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat vagy leszármazás (vérségi kapcsolat) köt össze. Kivétel az örökbefogadás. Környezetünk meghatározó tényezője , hagyományos értelemben egy olyan elsődleges csoport, melybe az egyének beleszületnek, s amely intim kapcsolataival hozzájárul fizikai és lelki védelmünkhöz. Elsődlegessége abban áll, hogy: a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre, - érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszantartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe, - közvetítő funkciója által megvalósítja a családi (személyes) és társadalmi értékrendszerek beépítését és előkészíti arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében.

Mozgásszegény életmód és az egészség összefüggései

Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális, mind pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása rendkívül sokrétű. A fiatalkori rendszertelen testmozgás képes előre jelezni a felnőttkori testarányoknak megfelelő testsúlyt (Menschik és mtsai, 2008). Pozitív hatással van a mentális egészségre is: csökkenti a szorongás (Petruzzello et al., 1991) és depresszió mértékét. Végül kiemelt említésre érdemes a testmozgás pozitív hatása a szubjektív jóllétre 2000). A rendszeres testmozgást végzők jóval kedvezőbben ítélik meg saját egészségi állapotukat, jobb pszichés közérzetről és kevesebb fizikai betegségtünetről számolnak be, mint a mozgásszegény életmódot folytatók vagy az elégtelen testmozgást végzők A fizikai aktivitás hozzájárul többek között a szív és érrendszeri megbetegedések, a csontritkulás az elhízás és az ezzel gyakran egybeköthető diabétesz kialakulásának a megelőzéséhez

Nevelési cél fogalmának változásai a különböző társadalmakban

Spárta-engedelmesség, Athén-erkölcsösség elsajátítása, Róma-jól művelt állampolgár, Középkor-erkölcsi tökéletesség, Humanizmus-ember felszabadítása, Pragmatizmus-gyakorlati életre való felkészítés, Polgári társadalom-erkölcsös, művelt ember

Azonosulás (identifikáció)

Szociális tanulásnak már tudatos formája, a modellkövetés magasabb szintje. Ez a folyamat értelmi elfogadáson és tudatos követésen alapuló elsajátítás. A folyamatban nemcsak a viselkedés cselekvéses mozzanatai kerülnek átvételre, hanem az érzelmi tényezők, az érzelmi kötődés is. Az azonosulás folyamatában tehát szükség van az empátiára, a beleélő képesség létrejöttére. Tehát az azonosulás az utánzással ellentétben már belső motivációval rendelkezik, és a létrejött hasonlóság akkor is fennáll, ha a modell nincs jelen.

Szükséglet

Szükségletek a legősibb és legalapvetőbb motívumok. Az ember számára jelzik valaminek a hiányát, legyen az tárgy, dolog, fogalom, eszme, másik személy stb. A szükséglet alapvető funkciója a hiányérzet által az, hogy cselekvésre ösztönöz, illetve az emberi magatartás hajtóereje

Hajlam

Születési adottság miatt az átlagnál nagyobb eséllyel válik valamilyenné, sajátít el meghatározott dolgokat

Nevelési cél

Tartalma szerint azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. Kettős funkciója van: egyrészt előírja a neveltek számára a szükséges követelményeket; másrészt a nevelők számára megfogalmazza a feladatokat.

Szabadidőszervezés folyamata

Tervezés: célmeghatározás; alapvető személyi és technikai feltételek kialakítása; ötletgyűjtés; programelemek véglegesítése (felelősök kijelölése, a várható létszám összehangolása a programelemekkel, kelléklista összeállítása, költségvetés készítése, akcióterv készítése);döntés Szervezés: forrásteremtés; pénzügyi bonyolítás megkezdése;szükséges engedélyek, szerződések megkötése; helyszíni szemle Lebonyolítás: a vezető megérkezése a programra; startra kész állapot; a résztvevők megérkezése a programra; megnyitás;programvezetés Tevékenység után: értékelés; dokumentálás; élményfeldolgozás

Egészségnevelés

Tudatosan kialakított tanulási-tanítási folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos ismereteket, készségeket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása, megőrzése érdekében. A személyi higiéniával, az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a szabadidő aktív eltöltésével, a lelki egyensúly megőrzésével, a harmonikus párkapcsolattal, a családi élet tudatos alakításával, a családtervezéssel, az egészséges és biztonságos tárgyi környezettel, az egészségkárosító magatartásformákkal stb. egyaránt foglalkozik.

Személyiségfejlődést meghatározó tényezők kölcsönhatása

Tudományos tény az, hogy egyetlen személyiségvonás vagy tulajdonság sem kizárólagosan öröklött, viszont olyan sincs, amely kizárólag környezeti eredetű lenne. Allport elmélete szerint személyiség=öröklésxkörnyezet. Tehát a két tényező a személyiség fejlődése, fejlesztése során nem összeadandó, hanem szorzandó. Ha bármelyik nulla lenne, nem alakulhatna ki a személyiség.

Gyermekek testi szükségletei és kielégítésének módjai

Táplálkozás(asztalnál való viselkedés, tele szájjal nem beszélünk, társak iránti udvariasság, gyümölcs-zöldség napi fogyasztásának szokása), pihenés (reggel, ha álmos biztosítani a lefekvés lehetőségét - délután tovább alhat, ha lehet önmagától ébredhessen-a nem alvók toleranciája, csend, csendes játék-napirend rugalmas,-életritmus egyéni, mozgás (tesi, kirándulás, udvari játék), tisztálkodás (-WC-használat szükség szerint, amikor szükségét érzi, -kézmosás igény szerint, -szájöblítéstől a fogmosásig a próbálkozásra biztatás)

Szociális tanulás formái

Utánzás, azonosulás, belsővé válás, szereptanulás

Temperamentum

Vérmérséklet, viselkedési stílus

Gyermek mozgásos irányításának balesetvédelmi szabályai

gyermekek figyelmét felhívni a foglalkozás, az udvarra menetel előtt, séták előtt, kirándulások, az esetleges baleset megelőzése érdekében. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani. intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. Bizonyos foglalkozásokhoz meghatározott öltözék viselése/nem viselése.

Gyermek mozgásigényének kielégítési lehetőségei

napirendben meghatározott helyen és időben testnevelés -életritmusnak megfelelően mindennapi testnevelés alkalmával -elegendő mozgási lehetőségek a csoportszobában, -udvari mozgás, levegőzés -kirándulás, séta -alkalom mozgásigény kielégítésére a másik csoportban szervezett mozgásos tevékenység is (nyitott csoportszobák, segítőkész óvodapedagógusok) -mozgásfejlesztő foglalkozások -dadussal a tornaszobában -szolgáltatások (úszás, torna, football, korcsolya

Érdeklődés

Érzelmileg színezett és aktív kíváncsiság. A tanulás egyik legfontosabb motiváló tényezője

Szabadidős tevékenységek az egyes intézményekben

Óvoda: játékorientált szabadidő, nagyon sok választható tevékenység Iskola: turisztika, művelődés, szórakozás, felüdülés, tanulmányi feladatok teljesítése közbeni kikapcsolódás (napközis programok és tevékenységek), tanórán kívüli tanulmányi kiegészítő tevékenységek a fejlődés, elmélyülés érdekében, játék saját szórakozásukra Kollégium: egyéni, ill. csoportos szabadidős tevékenységek és programok (művelődés, szórakozás, hagyományápolás, játék, hobbi stb.)

Készség

Öröklött adottságaink révén, képesek vagyunk egy folyamat végrehajtására, és ezt a folyamatot annyira begyakoroljuk, hogy a tudatosság kikapcsolásával, automatikusan meg tudjuk tenni. Fajtái: írás-, olvasás-, beszéd-, manuális-, szenzomotorikus-, intellektuális és összetett készségek (járás, úszás, autóvezetés).