A kommunikáció ismeretelméleti alapjai

Durkheim három fajta öngyilkossága

1. egoista: nem intenzívek a kapcsolatai, ha valami váratlan történik vele /pl. drámai változás/ a traumát nem tudja kinek elmondani) 2. altruista (alkalmazkodó): a katonai társadalmakra jellemző (pl. Japánra), ahol az intézményi fegyelmezés nagyon regulatív jellegű. Fél a megvetéstől és a társadalmi megbélyegzéstől. 3. anómiás: a külső, társadalmi szabályokat nem képesek befolyásolni, hogy mi az érték, mi a jó, mi a rossz. Az értékvilág, amibe felépítette az életét, hamis. Durkheim azt próbálja ezzel hangsúlyozni, hogy döntéseinket átitatja, befolyásolja a társadalom, a társadalmi értékek.

Mi a degenerációs elmélet?

A degenerációs elmélet voltaképpen egyfajta elsatnyulási elmélet, amely szerint az emberek egyre butábbak. Azért is jutottak sokan erre a következtetésre, mivel a hatalmas lipótmezői tébolyda 4-5 ében belül betelt. Azt nem értették, hogy az orvostudomány fejlődésével arányosan a beteg is egyre több lett, hiszen egyre több betegséget ismertek fel.

Mi az, hogy hétköznapi tudás?

A hétköznapi tudás az, ahogy a közelmúlt jelen van a fejünkben. Az emlékezeten keresztül képződik (plauzibilitás). Az életvilágban mindenkinek van egy hétköznap beállítódása, mely a mindennapi tudásra épül. Schütz -> a hétköznapi tudás 1. inkonzisztens 2. inkoherens 3. részleteiben tiszta (1-1 állítás mellett tudsz érvelni, részleteket tudsz tisztázni, azonban ennél tovább nem terjed a tudás)

Mi a kollektív emlékezet?

A kollektív emlékezet hangsúlyozottan csoporthoz kötődik és tapasztalaton nyugszik (pl. háborún). Kohéziót hoz létre a csoport tagjai között. A közös múlttal rendelkező személyek esetében a múlt felidézése adott esetben pozitív módon erősíti meg a csoporthoz való tartozás lényegét. Halbwachs számára a történelem egy absztrakt fogalom, egy olyan történéssor, amelyhez nincs közöm (pl. mohácsi vész). Az emlékezethez ezzel szemben közöm van. A kisebb csoportok is társadalmi keretekbe illeszkednek el. A társadalomnak vannak szabályai, ezek döntik el, hogy mire emlékezem. Az elmondhatóságnak és a kimondhatóságnak is vannak határai. olyan családokban, ahol volt 56-os szülő-nagyszülő a családban, próbálták titokban tartani a történteket - nem érdemes egy fiatal gyereknek a részletekről beszélni. A kis csoport is a nagy társadalom része.

Mi a szimbolikus földrajz és a szimbolikus politika?

A szimbolikus politika jellemzője, hogy nem csak önmagában áll, vannak komoly külpolitikai és gazdaságpolitikai szándékai, irányai. A szimbolikus politikai megnyilvánulások és a gazdaságpolitikai megnyilvánulások sokszor összekapcsolódnak. Az emlékezet tárolása és a tudás újra hangolása. - a rendszerváltás kérdésével foglalkozik. Miért az Európába való visszatérés volt a legfontosabb politikai narratíva? Magyarország újra közeledik Európához - szimbolikus politika - Mo. célja, hogy utolérje Európát. Ez volt a rendszerváltás nagy narratívája. A lehetetlen állításokat hogyan próbálja áthidalni a politikai kommunikáció? Zombory Máté - szimbolikus földrajz. A kelet és a nyugat két, értékekkel súlyosan terhelt fogalom, amiben a nyugat a gazdag, moderenizált, a kelet a szegény, lemaradott, egzaltált térség. A kelet-nyugat nem semleges, objektív leíró kategória.

Mi az imposztor?

A történeti kontextustól függetlenül az imposztornak van egy formája, alakzata. Nem csak egyszerűen becsapja azokat, akiket megvezet, hanem a közönség gyakran elfogadója ennek a csalásnak, mert érdekükben áll elfogadni a hazugságot. (Martin Guerre, álpetőfik, Jó estét nyár, jó estét szerelem.) Miért változtatja meg a kontextusát a történetnek Fejes Endre? A lányok, akiket a regényben elcsábít a főszereplő, nyugat iránti rajongásuk miatt felelőssé válnak a bűncselekmény létrejöttében.

Milyen feltételek kellenek Mannheim szerint ahhoz, hogy elnevezhessünk egy generációt?

Mannheim tudásszociológiai értelemben próbálja szétválasztani a nemzedék fogalmát. Szerinte, mivel az idő alapvetően polifoan természetű (nem lineáris), attól, hogy egy adott történelmi korban születnek meg az emberek, még nem lesz nemzedék, csak korcsoport. Kell hogy legyen a korcsoport részéről tudatos identitás építés, értelemadás, hogy mi generációként tekintünk önmagunkra és generációként lépünk fel a velünk idősebbekkel szemben.

Mi az emlékezet és a népi képzelet viszonya?

Rév István - köztársaság téri események történései. svábhegyből szabadság hegy lesz - Miért került az úttörő vasút oda, ahova? miért kezdik el keresni a kazamatákat? A tér szimbolikus használata - hogyan kezdik el a magyar kommunisták el átszabni Budapest térképét - szimbolikus térfoglalás (olyan nevekkel benépesíteni a tereket, amit szeretünk). Metróépítés. A metróvonalak. Fizikai és szimbolikus távolság csökkentése. Moszkvai metró - ez volt a minta eredetileg.

Mi az, hogy szocializáció?

Szocializációnak nevezzük, amikor egy biológiai lényből társadalmi lény lesz. A szocializáció a társadalmi szabályokhoz való folyamatos igazodás.

Fenomenológia fogalma

a tapasztalati tudás alapján hogyan építjük fel a fejünkben a valóságot

Mit jelent Bergernél es Luckmannál a lerakódás és a tradíció fogalma?

„A tudat az emberi tapasztalat totalitásának csak csekély részét képes megjegyezni. Amit megjegyez, az lerakódik, azaz a tapasztalat emlékké merevedik, s felismerhető, emlékezetbe idézhető résszé válik."

Mit ért Kovács András azon, hogy "már az észlelés is szelektív"? Hogyan befolyasolja ez az oral history hitelességét?

Az emlékezeti tudás megbízhatatlan, mivel az észlelés szelektív, az emlékezet pedig konstruál. 1. Az észlelés szelektivitása azt jelenti, hogy a figyelmünk nem mindig fókuszált. 2. az elékezet konstruálása pedig azt jelenti, hogy a valóság narrativizálása közben ok-okozati sémákat építünk, tehát szükségszerűen tartalmilag is kiegészítjük az elbeszélésünket (belekerülnek olyan elemek, amiket nem is én tapasztaltam). Egy idő után összekeverjük a valós tapasztalatot a kitalált részekkel. Ezt demonstrálja Kovács András Szóról-szóra c. írása, ami alapvetően az oral history-ról szól. Az oral history a 60-as években terjed el: olyan történéseket próbáltak ezzel feltárni, amelyekhez direkt módon nincsenek források (pl. cselédség története). Ez azonban nem pontos leírást eredményez. Akkor miért használjuk? Amiről nem tudunk semmit, annál még az is több, ha több, párhuzamos, egymásnak ellentmondó információval rendelkezünk. Nem egy történeti vagy társadalomtörténeti eseménysor érdekel bennünket, hanem az, hogy hogyan élte meg valaki, mi a történet személyes tapasztalata (pl. milyen volt nőként cselédként dolgozni a 30-as években a Szent István parkban?) A történészek regényeket is használnak (pl. az Édes Anna - fiktív, de nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól - sok használható információt tartalmaz). 56-os történet - Sokszor többet tudhatunk meg a beszélő világáról, mint magáról az eseménysorról. Repizodikusság/repizód struktúra = utólagos kiegészítése az eseményeknek

Mi az eugenika?

Az gondolták, hogy a társadalmi jelenségek biológiailag öröklődnek. Az eugenika abból indult ki, hogy a párválasztásnak a szabályozásával lehet valamilyen értelemben befolyásolni ezeket a jelenségeket.

Mit jelent az, hogy az emlékezés társas jelenség?

Halbwachs szerint az emlékezés mélyen társas hatásoktól behatárolt folyamat. Hipotézise szerint akkor kezdünk el emlékezni, ha valakinek el szeretnénk mondani emlékeinket (azaz áll mögöttünk egy társas rendszer).

Mi az entelekheia?

Hipotetikusan zárt egység, amelyben azok vannak együtt, akik hasonló módon viszonyulnak a művészethez.