Biomatek összes tesztkérdés 2022 - válaszlehetőségekkel

Legfeljebb mekkora lehet a globális alfa 3 összehasonlítás és 5%-os egyenkénti alfa mellett? (megadhatja százalékban vagy tizedes tört alakban)

0.15

Legfeljebb mekkora lehet a globális alfa 6 összehasonlítás és 5%-os egyenkénti alfa mellett? (megadhatja százalékban vagy tizedes tört alakban)

0.3

Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 4 dobásból 4 fejet kapunk? a. 1/8 b. 1/16 c. 1/32 d. 1/2

1/16

Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 4 dobásból egyszer sem dobunk fejet? a. 1/32 b. 1/8 c. 1/16 d. 1/2

1/16

Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 5 dobásból egyszer sem dobunk fejet? a. 1/32 b. 1/8 c. 1/2 d. 1/25

1/32

Két szabályos kockával dobva mennyi a valószínűsége, hogy a két dobott szám egyenlő? a. 1/21 b. 1/6 c. 1/2 d. 1/36

1/36

Két szabályos kockával dobva mennyi a valószínűsége, hogy mindkét dobott szám hatos? a. 1/2 b. 1/6 c. 1/21 d. 1/36

1/36

Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 3 dobásból 3 fejet kapunk? a. 1/2 b. 1/27 c. 1/16 d. 1/8

1/8

Mennyi a mediánja ennek a mintának: 12,55,3,6,31,8?

10

Mennyi a mediánja ennek: 12,55,3,10,31,8?

11

Mennyi a mediánja ennek a mintának: 12,55,3,31,8?

12

A függő változó variabilitásának kb hány százalékát magyarázzák a független változók ebben az elemzésben? a. 25 b. Ebből az outputból ezt nem lehet leolvasni c. 15 d. 20 e. 10

15

Hány szóródási mutató van a felsorolt statisztikai mutatók között? Átlag, mintaterjedelem, felső kvartilis, minimum, medián, szórás

2

A függő változó varianciájának kb. hány százalékát magyarázzák a független változók ebben az elemzésben? a. 25 b. 20 c. 10 d. Ebből az outputból ezt nem lehet leolvasni e. 15

20

A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba nemparaméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, Mood-féle medián-próba, egymintás t-próba, F-próba, Levene-próba.

3

A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba paraméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, Mood-féle medián-próba, F-próba, Levene-próba.

3

Hány helyzeti mutató van a felsoroltak között? átlag, mintaterjedelem, variancia, minimum, medián, szórás

3

Hány szóródási mutató van a felsorolt statisztikai mutatók között? átlag, mintaterjedelem, variancia, felső kvartilis, medián, szórás

3

A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba nemparaméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, Mood-féle medián-próba, Wilcoxon-Mann-Whitney-próba, F-próba, Levene-próba.

4

A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba paraméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, medián-próba, egymintás t-próba, F-próba, Levene-próba.

4

Hány helyzeti mutató van a felsoroltak között? átlag, mintaterjedelem, variancia, felső kvartilis, minimum, medián, szórás

4

Egy betegség prevalenciája 50%, a diagnosztikai teszt szenzitivitása 90%, specificitása 75%. 200 fős populációval számolva mekkora pozitív prediktív értéket kapunk? a. 90/(90+10) b. 90/(90+25) c. 75/(75+10) d. 75/(75+25)

. 90/(90+25)

Szignifikáns a regresszió ebben a példában 5%-os alfa esetén? Adja meg az egész modellhez tartozó p-értéket, amely az Y-nak az összes magyarázó változótól való függését minősíti!

0,00856

Mekkora a determinációs együttható ebben a regressziószámításban? (Mit nézek meg?) a. 4.314 b. Ebből az outputból ezt nem lehet leolvasni c. 0.1589 d. 0.1984 e. 0.0086

0,1589 Adjusted R-squared értéket kell megnézni

Tudjuk, hogy a BB esemény maga után vonja az AA eseményt, és P(A)=0.8P(A)=0.8, P(B)=0.5P(B)=0.5. Mennyi P(A⋅B¯)P(A·B¯) valószínűség értéke?

0,3

Ha P(A)=0.7P(A)=0.7, P(B)=0.5P(B)=0.5 és P(A⋅B)=0.4P(A·B)=0.4, akkor mennyi P(A+B¯)P(A+B¯)?

0,9

A determinációs együttható értéktartománya a. mínusz végtelentől végtelenig terjed b. 0-tól 1-ig terjed c. mínusz 1-től 1-ig terjed d. 0-tól végtelenig terjed

0-tól 1-ig terjed

Az \(R^2\) értéktartománya a. 0-tól 1-ig terjed b. 0-tól végtelenig terjed c. mínusz végtelentől végtelenig terjed d. mínusz 1-től 1-ig terjed

0-tól 1-ig terjed

Minimálisan mekkora a globális alfa 6 összehasonlítás és 5%-os egyenkénti alfa mellett? (megadhatja százalékban vagy tizedes tört alakban)

0.05

Egy betegség prevalenciája 50%, a diagnosztikai teszt szenzitivitása 90%, specificitása 75%. 200 fős populációval számolva mekkora negatív prediktív értéket kapunk? a. 75/(75+10) b. 75/(75+25) c. 90/(90+25) d. 90/(90+10)

75/(75+10)

Ugyanabból a mintából ugyanazzal a módszerrel ugyanarra a populációs jellemzőre 90, 95 és 99%-os szimmetrikus konfidencia-intervallumot számolunk. Melyik lesz közülük a legkeskenyebb? a. A 95%-os b. Egyforma szélesek lesznek c. A 90%-os d. A 99%-os

90

Ugyanabból a mintából ugyanazzal a módszerrel ugyanarra a populációs jellemzőre 90, 95 és 99%-os szimmetrikus konfidencia-intervallumot számolunk. Melyik lesz közülük a legszélesebb? a. A 99%-os b. A 90%-os c. A 95%-os d. Egyforma szélesek lesznek

99

Mi a p-érték értéktartománya? a. A 0 és 0.5 közötti valós számok b. A 0 és 1 közötti valós számok c. A 0 és 0.05 közötti valós számok d. A -1 és 1 közötti valós számok

A 0 és 1 közötti valós számok

Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló khi-négyzet próbának melyik alkalmazhatósági feltételét tanultuk? a. A H0 igazsága esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5. b. A megfigyelt gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5. c. A H1 igazsága esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5. d. A vizsgált változók függetlensége esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5.

A H0 igazsága esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5.

Melyik változótól függ szignifikánsan a függő változó ebben a példában 5%-os megengedett első fajú hiba esetén? a. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki b. A BrainWt-től c. A BodyWt-től d. A LifeSpan-től e. A BodyWt-től és a BrainWt-től is

A LifeSpan-től

Melyik állítás nem igaz? a. A Poisson eloszlás diszkrét eloszlás b. Bármilyen populációból vett kellően nagy minta átlaga jól modellezhető normális eloszlással c. A Poisson eloszlásnak egy paramétere van, amely egész szám. d. A Poisson eloszlás nem mindig használható egy adott térrészben, időtartamban bekövetkezett események modellezésére

A Poisson eloszlásnak egy paramétere van, amely egész szám.

Mi a különbség a Tukey- és Dunnett-féle páronkénti összehasonlítások között? a. A Tukey-módszer csak normális eloszlású adatokra alkalmazható, a Dunnett bármely folytonos eloszlás esetén használható b. A Tukey-módszer csak akkor alkalmazható, ha az ANOVA szignifikáns volt, a Dunnettnek ez nem feltétele c. A Tukey-módszer csak akkor alkalmazható, ha a szórások minden csoportban egyenlők, a Dunnettnek ez nem feltétele d. A Tukey minden csoportot mindegyikkel összehasonlít, a Dunnett egy kiválasztotthoz hasonlítja a többit

A Tukey minden csoportot mindegyikkel összehasonlít, a Dunnett egy kiválasztotthoz hasonlítja a többit

Mit értünk egy becslés standard hibáján? a. A becslés eltérését a becsülendő paramétertől b. A becslés szórását c. A becslés eltérését a normális eloszlástól d. Azt a hibát, amikor az igaz hipotézist elvetjük e. A becslés varianciáját

A becslés szórását

Melyik állítás igaz? a. A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás b. A binomiális eloszlásnak két paramétere van, amelyeket mü-vel (μμ) és szigmával (σσ) jelölünk c. A binomiális eloszlás szimmetrikus eloszlás d. A binomiális eloszlásnak egy paramétere van, amelyet lambdával (λλ) jelölünk

A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás

Melyik állítás nem igaz? a. A Poisson eloszlásnak egy paramétere van, amelyet lambdával (λλ) jelölünk b. A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás c. A binomiális eloszlásnak két paramétere van, amelyet mü-vel (μμ) és szigmával (σσ) jelölünk d. A Poisson eloszlás diszkrét eloszlás

A binomiális eloszlásnak két paramétere van, amelyet mü-vel (μμ) és szigmával (σσ) jelölünk

Mit értünk egy diagnosztikai eljárás szenzitivitásán? a. A helyes diagnózisok arányát a betegek között b. A téves diagnózisok arányát a betegek között c. A téves diagnózisok arányát a nem betegek között d. A helyes diagnózisok arányát a nem betegek köz

A helyes diagnózisok arányát a betegek között

Mit értünk egy diagnosztikai eljárás specificitásán? a. A téves diagnózisok arányát a nem betegek között b. A helyes diagnózisok arányát a betegek között c. A helyes diagnózisok arányát a nem betegek között d. A téves diagnózisok arányát a betegek között

A helyes diagnózisok arányát a nem betegek között

Melyik állítás hamis? a. Az aktuális, jelenleg érvényes elmélet a nullhipotézis (H0H0), az új elmélet, amely esetleg felváltja, az ellenhipotézis (H1H1). b. A megfigyelés, amely esetleg megcáfolja a H0H0-t, a minta. c. A hipotézisvizsgálat célja a nullhipotézis bizonyítása. d. A nullhipotézist nem tudjuk bizonyítani, csak cáfolni

A hipotézisvizsgálat célja a nullhipotézis bizonyítása

Két esemény, A és B, szorzata pontosan akkor következik be, amikor a. A és B közül valamelyik bekövetkezik. b. A is és B is bekövetkezik. c. A és B uniója bekövetkezik. d. A és B metszete bekövetjezik. e. A és B közül valamelyik, vagy mindkettő bekövetkezik

A is és B is bekövetkezik., A és B metszete bekövetkezik

Mi a nullhipotézise a korrelációra vonatkozó próbának? a. A korreláció < 0 b. A korreláció ≠≠ 0 c. A korreláció > 0 d. A korreláció = 0

A korreláció = 0

Melyik állítás igaz? a. A lineáris regresszióban az összes βiβi együttható jelentése meredekség b. A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele az εε véletlen komponens normális eloszlása c. A lineáris regresszió általános modellje Y=β1X1+β2X2Y=β1X1+β2X2 d. A lineáris regresszióban a H0:R2=0H0:R2=0 hipotézist vizsgáljuk

A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele az εε véletlen komponens normális eloszlása

Melyik állítás igaz? a. A lineáris regresszió általános modellje Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε b. A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele a reziduumok normális eloszlása c. A lineáris regresszióban az összes βiβi együttható jelentése meredekség d. A lineáris regresszióban a H0:R2=0H0:R2=0 hipotézist vizsgáljuk

A lineáris regresszió általános modellje Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε

Melyik állítás igaz? a. A lineáris regresszióban az összes βiβi együttható jelentése meredekség b. A lineáris regresszióban a H0:βi=0H0:βi=0 hipotéziseket vizsgáljuk c. A lineáris regresszió általános modellje Y=β1X1+β2X2Y=β1X1+β2X2 d. A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele a hibatag normális eloszlása

A lineáris regresszióban a H0:βi=0H0:βi=0 hipotéziseket vizsgáljuk

Melyik állítás igaz? a. A látszólagos prevalencia mindig kisebb, mint a valódi prevalencia b. A látszólagos prevalencia lehet egyenlő a valódi prevalenciával c. A látszólagos prevalencia lehet nagyobb is, kisebb is, mint a valódi prevalencia, csak egyenlő nem lehet vele d. A látszólagos prevalencia mindig nagyobb, mint a valódi prevalencia

A látszólagos prevalencia lehet egyenlő a valódi prevalenciával

Mi a nullhipotézis az illeszkedésvizsgálatban? a. A vizsgált változók között összefüggés van b. A vizsgált változók függetlenek c. A minta a hipotetikus eloszlásból jött d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól e. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött f. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns

A minta a hipotetikus eloszlásból jött

Illeszkedésvizsgálatot végeztünk a egzakt binomiális próbával, és a p=0.1230 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. b. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz. c. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz. d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. e. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással. f. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól.

A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól.

Illeszkedésvizsgálatot végeztünk khi-négyzet próbával, és a p=0.1230 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. b. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással. c. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól. d. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz. e. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. f. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz.

A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól.

Illeszkedésvizsgálatot végeztünk a binomiális egzakt próbával, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz. b. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással. c. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól. d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. e. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. f. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz.

A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól.

Illeszkedésvizsgálatot végeztünk khi-négyzet próbával, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. b. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól. c. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz. d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. e. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz. f. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással.

A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól.

Mi az alternatív hipotézis az illeszkedésvizsgálatban? a. A minta a hipotetikus eloszlásból jött. b. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. c. A vizsgált változók között összefüggés van. d. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. e. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött. f. A vizsgált változók függetlenek.

A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött.

Mit jelölünk a hipotézisvizsgálatokkal kapcsolatban bétával? a. A másodfajú hiba valószínűségét b. A próba erejét c. A helyes döntés valószínűségét, feltéve, hogy a H0 igaz d. A standard hibát e. A standard hiba valószínűségét f. A helyes döntés valószínűségét, feltéve, hogy a H1 igaz

A másodfajú hiba valószínűségét

Mintaátlagot számolunk először egy 10 elemű, majd egy 250 elemű mintából ugyanarra a változóra, ugyanabból a populációból. Mi lesz a két becslés SE-jének a viszonya? a. A második SE-je ötöde az elsőének b. Az első SE-je 10-szerese a másikénak c. A második SE-je 25-szöröse az elsőének d. A második SE-je 5-szöröse az elsőének

A második SE-je ötöde az elsőének

Melyik állítás igaz? a. A nemparaméteres módszerek csak egy bizonyos eloszlás esetén alkalmazhatók b. A nemparaméteres módszerek az eloszlások egy szélesebb osztálya esetén alkalmazhatók c. A nemparaméteres módszerek mindig alkalmazhatók d. A nemparaméteres módszerek csak normális eloszlású változókra alkalmazhatók

A nemparaméteres módszerek az eloszlások egy szélesebb osztálya esetén alkalmazhatók

Tegyük fel, hogy egy vizsgálatban szignifikáns különbséget találtunk a terápia hatásában a kezelt és a kontroll csoport között. Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül? a. A két csoport között kicsi (legfeljebb 5%-os) volt a különbség b. A két csoport között nagy (legalább 5%-os) volt a különbség c. A két csoport közötti különbség szakmailag nem volt releváns d. A két csoport közötti különbség szakmailag releváns volt e. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség f. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között van különbség

A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség

Tegyük fel, hogy egy vizsgálatban egy terápia hatása nem bizonyult szignifikánsnak (nem találtunk szignifikáns különbséget a kezelt és a kontroll csoport között). Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül? a. A kezelésnek nincs hatása b. A terápia hatása szakmailag nem volt releváns c. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség, azaz a terápiának nincs hatása d. A terápia hatása legfeljebb 5%-os e. A nullhipotézist elvetettük f. A kezelésnek van hatása

A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség, azaz a terápiának nincs hatása

Tegyük fel, hogy egy vizsgálatban szignifikáns különbséget találtunk a terápia hatásában a kezelt és a kontroll csoport között. Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül? a. A nullhipotézist elvetettük b. A két csoport között nagy (legalább 5%-os) volt a különbség a terápia hatásában c. A kezelésnek nincs hatása d. A kezelésnek van hatása e. A két csoport között kicsi (legfeljebb 5%-os) volt a különbség a terápia hatásában f. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között van különbség a terápia hatásában

A nullhipotézist elvetettük

Melyik állítás igaz? a. A prevalencia egyenlő az egy évre vonatkozó incidencia-rátával b. Minél nagyobb az incidencia, annál nagyobb a prevalencia c. Minél nagyobb az incidencia, annál kisebb a prevalencia d. A prevalencia a betegek aránya a vizsgált populációban

A prevalencia a betegek aránya a vizsgált populációban

Melyik állítás igaz? a. Az incidencia és a prevalencia között monoton kapcsolat van b. A prevalencia becsléséhez elegendő, ha keresztmetszeti (egy időpontbeli) adataink vannak a populációról c. A prevalencia egyenlő az egy évre vonatkozó incidencia-rátával d. Az incidencia becsléséhez gyakran a binomiális eloszlást használják

A prevalencia becsléséhez elegendő, ha keresztmetszeti (egy időpontbeli) adataink vannak a populációról

Melyik állítás igaz? a. Minél nagyobb az incidencia, annál kisebb a prevalencia b. A prevalencia becsléséhez gyakran a binomiális eloszlást használják c. Minél nagyobb az incidencia, annál nagyobb a prevalencia d. Az incidencia becsléséhez elegendő, ha keresztmetszeti (egy időpontbeli) adataink vannak a populációról

A prevalencia becsléséhez gyakran a binomiális eloszlást használják

Mit ellenőrizhetünk a regresszióval kapcsolatban a Q-Q plottal? a. A reziduumok normalitását b. A reziduumok szórásának a homogenitását c. Az Y normalitását d. Az Y szórásának a homogenitását

A reziduumok normalitását

Regressziószámítást végeztünk. A felsoroltak közül melyik eszköz alkalmas annak megítélésére, hogy a választott modell (függvénytípus) megfelelő-e? a. A regressziós együtthatók b. A determinációs együttható c. Az egyes magyarázó változókhoz tartozó p-értékek d. A globális (a teljes modellhez tartozó) p-érték e. A reziduumokat a becsült értékek függvényében ábrázoló diagram

A reziduumokat a becsült értékek függvényében ábrázoló diagram

Az A⊆BA⊆B jelentése: a. A része B-nek b. B-ből következik A c. A maga után vonja B-t. d. Ha A bekövetkezik, akkor B is

A része B-nek, Ha A bekövetkezik, akkor B is, A maga után vonja B-t.

Ha két esemény kizáró, akkor a. A szorzatuk a lehetetlen esemény. b. Nem következhetnek be egyszerre. c. Összegük a biztos esemény. d. Mindegyik igaz.

A szorzatuk a lehetetlen esemény., Nem következhetnek be egyszerre

F-próbát végeztünk, és a p=0.1230 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? a. A szórások nem különböznek szignifikánsan b. Az átlagok különböznek c. Az átlagok egyenlők d. A szórások szignifikánsan különböznek e. A varianciák egyenlők f. A mediánok nem különböznek g. A mediánok szignifikánsan különböznek

A szórások nem különböznek szignifikánsan

F-próbát végeztünk, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05) ? a. A szórások nem különböznek szignifikánsan b. A mediánok nem különböznek szignifikánsan c. A szórások szignifikánsan különböznek d. A varianciák nem különböznek szignifikánsan e. Az átlagok szignifikánsan különböznek f. Az átlagok nem különböznek szignifikánsan g. A mediánok szignifikánsan különböznek

A szórások szignifikánsan különböznek

Melyik állítás igaz a sűrűségfüggvényre? a. Az egyes értéktartományokhoz tartozó valószínűségeket a sűrűségfüggvény értéke adja meg b. Diszkrét változók eloszlását ábrázoljuk vele c. Más néven hisztogramnak is nevezzük d. A sűrűségfüggvény alatti összterület 1

A sűrűségfüggvény alatti összterület 1

Mit mond a Popper-féle falsifikációs elv? a. A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha empirikusan (azaz kísérletek, megfigyelések útján) bizonyítható b. A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha egy másik elméletet megcáfol, falsifikál c. A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha empirikusan (azaz kísérletek, megfigyelések útján) cáfolható d. A természettudományban semmilyen elméletet nem lehet kísérletileg, megfigyelések útján falsifikálni

A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha empirikusan (azaz kísérletek, megfigyelések útján) cáfolható

F-próbát végeztünk, és a p=0.1230 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? a. Az átlagok szignifikánsan különböznek b. A varianciák nem különböznek szignifikánsan c. A szórások egyenlők d. Az átlagok egyenlők e. A mediánok nem különböznek f. A mediánok nem egyenlők g. A szórások szignifikánsan különböznek

A varianciák nem különböznek szignifikánsan

Mi a páros t-próba alkalmazhatósági feltétele? a. A vizsgált változó mindkét csoportban normális eloszlású b. A párok közötti különbség mindkét csoportban normális eloszlású és azonos szórású c. A vizsgált változó normális eloszlású d. A párok közötti különbség normális eloszlású

A vizsgált változó normális eloszlású, vagy nagy a mintaelemszám

Mi az egymintás t-próba alkalmazhatósági feltétele? a. A párok közötti különbség normális eloszlású. b. A párok közötti különbség mindkét csoportban normális eloszlású és azonos szórású. c. A vizsgált változó normális eloszlású és szórása azonos. d. A vizsgált változó normális eloszlású, vagy nagy a mintaelemszám.

A vizsgált változó normális eloszlású, vagy nagy a mintaelemszám.

Mi a nullhipotézis a függetlenségvizsgálatban? a. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. b. A minta a hipotetikus eloszlásból jött. c. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött. d. A vizsgált változók között összefüggés van. e. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. f. A vizsgált változók függetlenek.

A vizsgált változók függetlenek.

Függetlenségvizsgálatot végeztünk Fisher egzakt-próbával, és a p=0.1230 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. b. A vizsgált változók függetlenek. c. A vizsgált változók összefüggnek. d. A vizsgált változók között a függetlenség szignifikáns. e. A vizsgált változók között az összefüggés nem szignifikáns.

A vizsgált változók között az összefüggés nem szignifikáns.

Függetlenségvizsgálatot végeztünk Fisher egzakt-próbával, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. b. A vizsgált változók között az összefüggés nem szignifikáns. c. A vizsgált változók összefüggnek. d. A vizsgált változók között a függetlenség szignifikáns. e. A vizsgált változók függetlenek.

A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns.

Mi az alternatív hipotézis a függetlenségvizsgálatban? a. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. b. A vizsgált változók között összefüggés van. c. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött. d. A minta a hipotetikus eloszlásból jött. e. A vizsgált változók függetlenek. f. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól

A vizsgált változók között összefüggés van.

Két esemény, A és B, összege pontosan akkor következik be, amikor a. A és B közül valamelyik bekövetkezik. b. A is és B is bekövetkezik. c. A és B közül valamelyik, vagy mindkettő bekövetkezik. d. A és B uniója bekövetkezik.

A és B közül valamelyik, vagy mindkettő bekövetkezik., A és B uniója bekövetkezik.

Melyik próba nem gyakorisági adatok vizsgálatára való? a. Fisher-féle egzakt próba. b. ANOVA. c. Khi-négyzet próba. d. Egzakt binomiális próba.

ANOVA

Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze négy átlagot független minták esetén? a. t-próbával b. F-próbával c. Levene-próbával d. ANOVA-val

ANOVA-val

Mire használható a teljes valószínűség tétele? a. Arra, hogy feltételes valószínűségekből kiszámítsunk egy fordított feltételes valószínűséget b. Arra, hogy kiszámítsuk a mintaátlag eloszlását, feltéve, hogy a mintaelemszám (az N) végtelenhez tart c. Arra, hogy kiszámítsunk egy valószínűséget, feltéve, hogy a mintaelemszám (az N) végtelenhez tart d. Arra, hogy feltételes valószínűségekből kiszámítsunk egy - a nagy egészre vonatkozó - feltétel nélküli valószínűséget

Arra, hogy feltételes valószínűségekből kiszámítsunk egy - a nagy egészre vonatkozó - feltétel nélküli valószínűséget

Mi az az ROC-görbe? a. Az ROC-görbe egy diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása közötti kapcsolatot ábrázolja, különböző küszöbértékeket használva a pozitivitásra b. Az ROC-görbe a rang-korreláció változását ábrázolja, ha változtatjuk a változók skáláját (pl. log-transzformációval) c. Az ROC-görbe egy simított (nemlineáris) görbe, nemlineáris kapcsolatok szemléltetésére d. Az ROC-görbe egy rangokon alapuló nemlineáris regressziós görbe

Az ROC-görbe egy diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása közötti kapcsolatot ábrázolja, különböző küszöbértékeket használva a pozitivitásra.

Mi a determinációs együttható jelentése a lineáris regresszióban? a. Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada b. Az X és Y közötti korreláció c. A magyarázó változók egymással való korrelációja d. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell elfogadható e. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell alkalmazhatósági feltételei teljesülnek

Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada

Mi az \(R^2\) jelentése a lineáris regresszióban? a. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell elfogadható b. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell alkalmazhatósági feltételei teljesülnek c. A magyarázó változók egymással való korrelációja d. Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada e. Az X és Y közötti korreláció

Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada

Mi a különbség az intervallum és az abszolút vagy arány skála között? a. Az abszolút skálának van abszolút nulla pontja, az intervallum skálának nincsen b. Az abszolút skálán mért változó kvantitatív, az intervallum skálájú nem c. Nincs közöttük semmi különbség, a két elnevezés ugyanazt jelenti d. Az abszolút skálán az értékek rendezettek, az intervallum skálán nem

Az abszolút skálának van abszolút nulla pontja, az intervallum skálának nincsen

Melyik statisztikai hipotézis felel meg annak az új elméletünknek, amelyet a vizsgálatunkkal bizonyítani kívánunk? a. Az alternatív hipotézis (az ellenhipotézis) b. Ez a hipotézisek felállításától függ c. A nullhipotézis tagadása d. A nullhipotézis

Az alternatív hipotézis (az ellenhipotézis)

Wilcoxon-Mann-Whitney-próbát végeztünk, és a p=0.1230 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? a. Az eloszlások nem különböznek szignifikánsan b. Az eloszlások szignifikánsan különböznek c. Az átlagok nem különböznek szignifikánsan d. Az átlagok szignifikánsan különböznek e. A mediánok nem különböznek szignifikánsan f. A mediánok szignifikánsan különböznek g. A szórások nem különböznek szignifikánsan h. A szórások szignifikánsan különböznek

Az eloszlások nem különböznek szignifikánsan, Az átlagok nem különböznek szignifikánsan A mediánok nem különböznek szignifikánsan

Wilcoxon-Mann-Whitney-próbát végeztünk, és a p=0.0123 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? Select one or more a. Az eloszlások szignifikánsan különböznek. b. Az átlagok szignifikánsan különböznek. c. A szórások nem különböznek szignifikánsan. d. A mediánok nem különböznek szignifikánsan. e. A szórások szignifikánsan különböznek. f. Az eloszlások nem különböznek szignifikánsan. g. A mediánok szignifikánsan különböznek. h. Az átlagok nem különböznek szignifikánsan.

Az eloszlások szignifikánsan különböznek., Az átlagok szignifikánsan különböznek., A mediánok szignifikánsan különböznek.

Melyik kérdésfeltevés egyoldali? a. Van-e különbség...? b. Befolyásolja-e...? c. Jobb-e...? d. Változott-e...?

Jobb-e..?

Mintaátlagot számolunk először egy 10 elemű, majd egy 250 elemű mintából ugyanarra a változóra, ugyanabból a populációból. Mi lesz a két becslés SE-jének a viszonya? a. A második SE-je 25-szöröse az elsőének b. Az első SE-je 5-szöröse a másikénak c. Az első SE-je 10-szerese a másikénak d. Az első SE-je ötöde a másikénak

Az első SE-je 5-szöröse a másikénak

Mi a különbség az illeszkedésvizsgálat és homogenitásvizsgálat között? a. Az illeszkedésvizsg. egy mintát egy elméleti eloszláshoz hasonlít, a homog.vizsg. több mintát egymáshoz. b. Nincs közöttük semmi különbség, a két név ugyanazt jelenti. c. Az illeszkedésvizsgálat nominális változók vizsgálatára nem alkalmazható. d. Az illeszkedésvizsgálat feltételezi a normális eloszlást, a homogenitásvizsgálat nem.

Az illeszkedésvizsg. egy mintát egy elméleti eloszláshoz hasonlít, a homog.vizsg. több mintát egymáshoz.

Melyik állítás igaz? a. A prevalencia becsléséhez gyakran a Poisson-eloszlást használják b. Az incidencia és a prevalencia között monoton kapcsolat van c. A prevalencia egyenlő az egy évre vonatkozó incidencia-rátával d. Az incidencia az új megbetegedések száma egy adott időszakban

Az incidencia az új megbetegedések száma egy adott időszakban

Melyik állítás igaz? a. Az incidencia a betegek aránya a vizsgált populációban b. Az incidencia becsléséhez gyakran a Poisson-eloszlást használják c. Minél nagyobb az incidencia, annál kisebb a prevalencia d. Minél nagyobb az incidencia, annál nagyobb a prevalencia

Az incidencia becsléséhez gyakran a Poisson-eloszlást használják

Melyik állítás nem igaz? a. Az oddsz 0 és +∞+∞ közötti szám b. A logit negatív szám is lehet c. A valószínűség egy 0 és 1 közötti szám d. Az oddsz a logit logaritmusa

Az oddsz a logit logaritmusa

Melyik állítás nem igaz? a. Az oddsz negatív szám is lehet b. A logit az oddsz logaritmusa c. Az oddsz 0 és ∞∞ közötti szám d. A valószínűség egy 0 és 1 közötti szám

Az oddsz negatív szám is lehet

Mit jelent a legkisebb négyzetek módszere a regressziószámításban? a. Azt a becslést választjuk, amelyre az R2R2 minimális b. Azt a függvénytípust alkalmazzuk modellként, amelyre az eltérések négyzetösszege minimális c. Azt a hipotézist fogadjuk el, amelyre a négyzetes hiba a legkisebb d. Azt a becslést választjuk, amelyre a regressziós együtthatók négyzetösszege minimális e. Azt a becslést választjuk, amelyre a reziduumok négyzetösszege minimális f. Azt a becslést választjuk, amelyre véletlen komponensek négyzetösszege minimális

Azt a becslést választjuk, amelyre a reziduumok négyzetösszege minimális

Mire jó a regressziószámításban a reziduumok vizsgálata? a. Azt láthatjuk belőle, hogy az Y varianciájának mekkora részét magyarázzák a magyarázó változók b. Azt láthatjuk belőle, hogy melyik magyarázó változó szignifikáns c. Azt láthatjuk belőle, hogy szignifikáns-e a regresszió d. Azt láthatjuk belőle, hogy a választott modell (függvénytípus) megfelelő-e

Azt láthatjuk belőle, hogy a választott modell (függvénytípus) megfelelő-e

Egy szabályos kockát egyszer feldobunk. Az alábbi események közül melyek azonosak? A esemény legyen, hogy ötöst dobunk. B esemény, hogy nullánál nagyobbat dobunk. C esemény, hogy páros számot dobunk. D esemény, hogy néggyel osztható számot dobunk. E esemény hetesnél kisebbet dobunk.

B és E

Illeszkedésvizsgálatra kis minta esetén melyik próba használható? a. Fisher-próba b. Binomiális próba c. Khi-négyzet próba d. Levene-próba

Binominális próba

Mit értünk a statisztikában asszociáció alatt? a. Egy matematikai függvénnyel leírható összefüggést b. Bármilyen összefüggést c. Determinisztikus összefüggést d. Monoton összefüggést

Bármilyen összefüggést

Ha egy diagnosztikai teszt szenzitivitását akarjuk megbecsülni, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. Csak betegekből állóra b. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is c. Mindegy, milyen összetételű a minta d. Csak nem betegekből állóra e. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre

Csak betegekből állóra

Ha két diagnosztikai teszt szenzitivitását akarjuk összehasonlítani, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is b. Mindegy, milyen összetételű a minta c. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre d. Csak nem betegekből állóra e. Csak betegekből állóra

Csak betegekből állóra

Ha egy diagnosztikai teszt specificitását akarjuk megbecsülni, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. Csak nem betegekből állóra b. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre c. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is d. Csak betegekből állóra e. Mindegy, milyen összetételű a minta

Csak nem betegekből állóra

Ha két diagnosztikai teszt specificitását akarjuk összehasonlítani, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre b. Csak nem betegekből állóra c. Mindegy, milyen összetételű a minta d. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is e. Csak betegekből állóra

Csak nem betegekből állóra

Milyen eloszlású valószínűségi változó esetén igaz az, hogy véges sok értéket vesz fel, mindet ugyanakkora valószínűséggel? a. Binomiális b. Normális c. Diszkrét egyenletes d. Egyik sem

Diszkrét egyenletes

Ha az X és log(Y) közötti kapcsolat lineáris, milyen függvény írja le az X és Y közötti kapcsolatot? a. Hatványfüggvény b. Exponenciális függvény c. Polinom d. Logaritmusfüggvény

Exponenciális függvény

Mit jelent a P(A|B)=P(A⋅B)/P(B)P(A|B)=P(A⋅B)/P(B) összefüggés? a. Ez a feltételes valószínűség matematikai definíciója b. Ez a függetlenség matematikai definíciója c. Ez az osztási szabály d. Ez a szorzási szabály

Ez a feltételes valószínűség matematikai definíciója

Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(nem~beteg | negatív~a~tesztje)\) ? a. Specificitás b. Negatív prediktív érték c. Szenzitivitás d. Pozitív prediktív érték

Negatív prediktív érték

Mit jelent a P(A⋅B)=P(A)⋅P(B)P(A⋅B)=P(A)⋅P(B) összefüggés? a. Ez a szorzási szabály kizáró eseményekre b. Ez a feltételes valószínűség matematikai definíciója c. Ez a függetlenség matematikai definíciója d. Ez az összeadási szabály e. Ez az összeadási szabály kizáró eseményekre f. Ez az osztási szabály

Ez a függetlenség matematikai definíciója

Az alábbi próbák közül melyiknek feltétele a változók csoportonkénti normalitása? a. F-próba b. Előjelpróba c. Kruskal-Wallis-próba d. Levene-próba

F-próba

Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze két szórást független minták és egyoldali ellenhipotézis esetén? a. Wilcoxon-Mann-Whitney-próbával b. Levene-próbával c. F-próbával d. Welch-féle t-próbával

F-próbával

Függetlenségvizsgálatra kis minta esetén melyik próba használható? a. Egzakt binomiális próba b. Fisher egzakt-próba c. Kruskal-Wallis-próba d. Khi-négyzet próba

Fisher egzakt-próba

Homogenitásvizsgálatra kis minta esetén melyik próba használható? a. Fisher egzakt-próba. b. Levene-próba. c. Khi-négyzet próba. d. Egzakt binomiális próba.

Fisher egzakt-próba

Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt szenzitivitását, ha a két tesztet más-más pácienseken próbáltuk ki? a. Fisher-féle egzakt próba b. ANOVA c. binomiális próba d. Levene-próba

Fisher-féle egzakt próba

Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt szenzitivitását, ha a két tesztet más-más pácienseken próbáltuk ki? a. binomiális próba b. Fisher-féle egzakt próba c. ANOVA d. Levene-próba

Fisher-féle egzakt próba

Melyik állítás igaz? a. Ha a diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása is 100%, akkor a látszólagos prevalencia egyenlő a valódi prevalenciával b. A látszólagos prevalencia mindig nagyobb, mint a valódi prevalencia c. Ha a diagnosztikai teszt szenzitivitása vagy specificitása kisebb 100%-nál, akkor a látszólagos prevalencia mindig különbözik a valóditól d. A látszólagos prevalencia mindig kisebb, mint a valódi prevalencia

Ha a diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása is 100%, akkor a látszólagos prevalencia egyenlő a valódi prevalenciával.

Milyen feltételek mellett jó modell a binomiális eloszlás? a. Csak visszatevés nélküli mintavétel esetén b. Ha nem átfedő időszakokban, terület- és térfogatrészekben a darabszámok egymástól függetlenek c. Ha a kísérletet vagy megfigyelést azonos körülmények között, egymástól függetlenül n-szer ismételjük, és az ismétlések során a p nem változik d. Ha a megfigyelést mindig ugyanannyi ideig, vagy ugyanakkora területtel (térfogattal) végezzük

Ha a kísérletet vagy megfigyelést azonos körülmények között, egymástól függetlenül n-szer ismételjük, és az ismétlések során a p nem változik

Milyen esetben használható a binomiális eloszlás közelítő megoldásként visszatevés nélküli mintavétel esetén? a. Ha a populáció nagy a mintához képest b. Ha kicsi a pp valószínűség c. Ha nagy a mintaméret d. Egyik esetben sem

Ha a populáció nagy a mintához képest

Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a. A próba ereje (1-β)(1-β), azaz az elsőfajú hiba valószínűsége b. Ha a próbában kapott p-érték legfeljebb 0.05 (5%-os szignifikanicai szint esetén), akkor elvetjük a nullhipotézist c. Hipotézisvizsgálatnál a cél a nullhipotézis igazságának bizonyítása d. A kétféle hiba valószínűségére igaz, hogy α+β=1α+β=1

Ha a próbában kapott p-érték legfeljebb 0,05 (5%-os szignifikanciai szint esetén), akkor elvetjük a nullhipotézist

Miben áll a Bonferroni-féle korrekció? a. Ha az ANOVA szignifikáns, akkor az átlagok páronkénti összehasonlítását lehet vele elvégezni b. A megengedett alfát n-nel szorozzuk, így a globális alfa éppen \(n \cdot 0.05\) lesz c. Minden egyes összehasonlításnál csak p<0.0001 esetén utasítjuk el a H0-t, így még ezer összehasonlítás esetén sem lesz az alfa 5%-nál nagyobb d. Ha n tesztet végzünk, 0.05/n egyenkénti alfával végezzük őket, így a globális alfa éppen 5% lesz

Ha n tesztet végzünk, 0.05/n egyenkénti alfával végezzük őket, így a globális alfa éppen 5% lesz.

Milyen feltételek mellett jó modell a Poisson-eloszlás? a. Ha nem átfedő időszakokban, terület- és térfogatrészekben a darabszámok egymástól függetlenek b. Ha a kísérletet vagy megfigyelést azonos körülmények között, egymástól függetlenül n-szer ismételjük c. Ha a megfigyelést mindig ugyanannyi ideig, vagy ugyanakkora területtel (térfogattal) végezzük d. Ha az ismétlések függetlenek, és az ismétlések során a p nem változik

Ha nem átfedő időszakokban, terület- és térfogatrészekben a darabszámok egymástól függetlenek

Mit értünk egy konfidencia-intervallum megbízhatósági szintjén? a. Ha sokszor készítünk újabb és újabb mintákból konfidencia-intervallumokat a becsülendő mennyiségre, akkor az intervallumok hányad része tartalmazza azt. b. Azt, amikor a mintából két számot (egy tól-ig tartományt) számolunk ki c. A becsülendő paraméter szórását d. A becslés standard hibáját

Ha sokszor készítünk újabb és újabb mintákból konfidencia-intervallumokat a becsülendő mennyiségre, akkor az intervallumok hányad része tartalmazza azt.

Ha a log(X) és log(Y) közötti kapcsolat lineáris, milyen függvény írja le az X és Y közötti kapcsolatot? a. Hatványfüggvény b. Polinom c. Logaritmusfüggvény d. Exponenciális függvény

Hatványfüggvény

Kapott egy adatfájlt, amely n=1800 szülésről az évszakot és a születési súlyt tartalmazza. A születési súly eloszlását szeretné grafikusan ábrázolni. Milyen grafikon használható ehhez? a. Akár oszlopdiagram, akár hisztogram b. Oszlopdiagram c. Hisztogram d. Sem oszlopdiagram, sem hisztogram

Hisztogram

A p-értéket az első fajta hiba szintje Igaz/Hamis

Igaz

Lehet-e két esemény összegének valószínűsége nagyobb az egyik esemény valószínűségénél? a. Igen, sőt akár mind a kettőénél is lehet nagyobb b. Nem c. Igen, de mindkettőénél nem

Igen, sőt akár mind a kettőénél is lehet nagyobb

Melyik változó nem kvalitatív? a. Iskolai végzettség b. Tünet súlyossága c. Szemszín d. Intelligencia-hányados

Intelligencia-hányados

Regressziószámítással vizsgáltuk a napi alvásidő (óra) függését a testtömeg (BodyWt), agytömeg (BrainWt) és élettartam (LifeSpan) változóktól. Leolvasható az alábbi outputból, hogy a modell szerint a nagyobb testtömegű állatok többet vagy kevesebbet alszanak, mint a kisebbek 5%-os alfa esetén? a. Szignifikánsan többet b. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki c. Többet, de nem szignifikánsan többet d. Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet e. Szignifikánsan kevesebbet

Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet

Függetlenségvizsgálatra nagy minta esetén melyik próba használható? a. Egzakt binomiális próba. b. Kruskal-Wallis-próba. c. Levene-próba. d. Khi-négyzet próba

Khi-négyzet próba

Melyik próbának nincsen egyoldali változata? a. Az F-próbának b. A Fisher-féle egzakt próbának c. A khi-négyzet-próbának d. A binomiális próbának

Khi-négyzet próbának

Minek van megbízhatósági szintje? a. Konfidencia-intervallumnak b. Pontbecslésnek c. Plug-in becslésnek d. Populációs jellemzőnek

Konfidencia-intervallumnak

Mi a közös és mi a különbség pontbecslés és intervallumbecslés között? a. Közös, hogy mindkettő becslés, de a pontbecslés egy, az intervallumbecslés két szám b. Közös, hogy mindkettő egy szám, különbség abban van, hogy mit becsülünk vele c. Nincs semmi különbség, csak az elnevezés más d. Közös, hogy mindkettőt a mintából számoljuk, de eltérő pontossággal

Közös, hogy mindkettő becslés, de a pontbecslés egy, az intervallumbecslés két szám

Melyik állítás igaz egy diszkrét valószínűségi változóra? a. Eloszlása sűrűségfüggvénnyel ábrázolható b. Értékei csak kategóriák lehetnek c. Lehetséges értékeinek halmaza felsorolható, táblázatba rendezhető d. Minden egyes konkrét érték valószínűsége 0

Lehetséges értékeinek halmaza felsorolható, táblázatba rendezhető

Az alábbiak közül melyik az a próba, amelyikkel csak kétoldali ellenhipotézist tudunk vizsgálni? a. A binomiális próba b. A kétmintás t-próba c. A Levene próba d. Az F-próba

Levene próba

Az alábbi próbák közül melyiknek nem feltétele a változók csoportonkénti normalitása? a. F-próba b. ANOVA c. Kétmintás t-próba d. Levene-próba

Levene-próba

Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze négy szórást független minták esetén? a. Kruskal-Wallis-próbával b. F-próbával c. Levene-próbával d. ANOVA-val

Levene-próbával

Mely fogalmak azonosak? a. Megfigyelés és eset b. Minta és megfigyelési egység c. Alapsokaság és minta d. Minta és populáció

Megfigyelés és eset

Mi a geometriai jelentése a β1β1 együtthatónak a lineáris regresszió egyenletében? a. Y-tengelymetszet b. A másodfajú hiba valószínűsége c. A lineáris regresszió egyenletében nincsen β1β1 d. Meredekség e. Az elsőfajú hiba valószínűsége

Meredekség

Melyik korrelációs együttható használható kvantitatív adatokhoz? a. Mind a Pearson, mind a Spearman b. Pearson-féle együttható c. Sem a Pearson, sem a Spearman d. Spearman-féle együttható

Mind a Pearson, mind a Spearman

Melyik állítás NEM igaz esemény esetén? a. Alapfogalom b. Kísérlet kimenetele c. Több kijelentés is megfelelhet ugyanannak az eseménynek d. Megfigyeléskor egyértelműen eldönthető, hogy bekövetkezett-e. e. Mindegyik igaz

Mindegyik igaz

Mi a közös az az F-próbában és az egyszempontos ANOVA-ban? a. Mindkét próbának feltétele a csoportonkénti normális eloszlás b. Mindkét próba varianciák összehasonlítására szolgál c. Mindkét próba kvalitatív változók összehasonlítására szolgál d. Egyik próbának sincsen egyoldali változata

Mindkét próbának feltétele a csoportonkénti normális eloszlás

Mi az induktív statisztika feladata? a. Mért adatok összegzése b. Információ kinyerése a mért/megfigyelt adatokból c. Minta alapján a populáció tulajdonságaira következtetés d. Táblázatok, grafikonok készítése

Minta alapján a populáció tulajdonságaira következtetés

Mi a "korreláció" szó jelentése a statisztikában? a. Lineáris összefüggés két változó között b. Szignifikáns összefüggés két változó között c. Monoton összefüggés két változó között d. Összefüggés, kapcsolat két változó között

Monoton összefüggés két változó között

Mit értünk korreláció alatt? a. Monoton összefüggést b. Bármilyen összefüggést c. Determinisztikus összefüggést d. Egy matematikai függvénnyel leírható összefüggést

Monoton összefüggést

Melyik statisztikai próbát használjuk, ha három mediánt szeretnénk összehasonlítani három független minta alapján? a. Mood-féle medián-próba b. Levene-próba c. Előjelpróba d. ANOVA

Mood-féle medián-próba

Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze négy mediánt független minták esetén? a. ANOVA-val b. Binomiális-próbával c. Mood-féle medián-próbával d. Levene-próbával

Mood-féle medián-próbával

Melyik ábra használható két dichotom változó kapcsolatának szemléltetésére? a. Mozaikplot. b. Kördiagram. c. Scatterplot. d. Oszlopdiagram.

Mozaikplot

Melyik ábra használható két nominális változó kapcsolatának szemléltetésére? a. Kördiagram. b. Plot of means. c. Scatterplot. d. Mozaikplot.

Mozaikplot

Melyik állítás nem igaz a sűrűségfüggvényre? a. Az egyes értéktartományokhoz tartozó valószínűségeket a sűrűségfüggvény görbe alatti területe adja meg b. Más néven hisztogramnak is nevezzük c. Folytonos változók eloszlását ábrázoljuk vele d. A sűrűségfüggvény alatti összterület 1

Más néven hisztogramnak is nevezzük

Melyik skálán méri a korrelációt a Spearman-féle korrelációs együttható? a. Nullától plusz végtelenig terjedő skálán b. Mínusz végtelentől plusz végtelenig terjedő skálán c. Nullától egyig terjedő skálán d. Mínusz egytől egyig terjedő skálán

Mínusz egytől egyig terjedő skálán

Legyen az egyik eseményünk az, hogy "süt a nap", a másik pedig, hogy "esik az eső". A felsoroltak közül melyik felel meg a két esemény komplementerének? Süt a nap és esik az eső. Nem süt a nap és nem esik az eső. Süt a nap vagy esik az eső. Nem süt a nap. Nem esik az eső.

Nem süt a nap. Nem esik az eső.

Melyik eloszlással modellezhetjük? Baktérium ill. vérsejt számlálás, esőcseppek eloszlása, nyomdai hibák egy könyvben, kórházban születések, ill. halálozások napi száma? a. Egyik sem b. Normális c. Poisson d. Binomiális e. Egyenletes

Poisson

Melyik eloszlással modellhetjük azt a helyzetet, amikor előfordulások átlagos száma arányos az időtartam, terület, stb. nagyságával? a. Egyik sem b. Normális c. Poisson d. Binomiális e. Egyenletes

Poisson

Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(beteg | pozitív~a~tesztje)\) ? a. Pozitív prediktív érték b. Specificitás c. Szenzitivitás d. Negatív prediktív érték

Pozitív prediktív érték

Melyik állítás hamis? a. Ha valamelyik változó nem véletlen változó (pl. ha értékét a kísérletező állítja be), a korrelációszámításnak nincs értelme b. Sem a korreláció-, sem a regressziószámítás nem alkalmas mérési eljárások egyezőségének mérésére c. Regressziószámításnál a magyarázó változó mindig véletlen változó d. A korrelációszámítás szimmetrikus kapcsolatot feltételez a két változó között

Regressziószámításnál a magyarázó változó mindig véletlen változó

Melyik korrelációs együttható használható nominális skálájú adatokhoz? a. Mind a Pearson, mind a Spearman b. Spearman-féle együttható c. Pearson-féle együttható d. Sem a Pearson, sem a Spearman

Sem a Pearson, sem a Spearman

Melyik korrelációs együttható számol rangokkal? a. Pearson-féle együttható b. Spearman-féle együttható c. Sem a Pearson, sem a Spearman d. Mind a Pearson, mind a Spearman

Spearman-féle együttható

Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(negatív~a~tesztje | nem~beteg)\) ? a. Pozitív prediktív érték b. Szenzitivitás c. Negatív prediktív érték d. Specificitás

Specificitás

Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(pozitív~a~tesztje | beteg)\) ? a. Specificitás b. Negatív prediktív érték c. Pozitív prediktív érték d. Szenzitivitás

Szenzitivitás

Regressziószámítással vizsgáltuk a napi alvásidő (óra) függését a testtömeg (BodyWt), agytömeg (BrainWt) és élettartam (LifeSpan) változóktól. Leolvasható az alábbi outputból, hogy a modell szerint a hosszabb életű állatok többet vagy kevesebbet alszanak, mint a rövidebb életűek 5%-os alfa esetén? a. Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet b. Szignifikánsan többet c. Szignifikánsan kevesebbet d. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki e. Többet, de nem szignifikánsan többet

Szignifikánsan kevesebbet

Legyen az egyik eseményünk az, hogy "süt a nap", a másik pedig, hogy "esik az eső". A felsoroltak közül melyik felel meg az események összegének? Nem süt a nap. Nem esik az eső. Süt a nap és esik az eső. Süt a nap vagy esik az eső. Nem süt a nap és nem esik az eső.

Süt a nap vagy esik az eső

Legyen az egyik eseményünk az, hogy "süt a nap", a másik pedig, hogy "esik az eső". A felsoroltak közül melyik felel meg az események szorzatának? Nem süt a nap és nem esik az eső. Süt a nap vagy esik az eső. Süt a nap és esik az eső. Nem süt a nap. Nem esik az eső.

Süt a nap és esik az eső.

Regressziószámítással vizsgáltuk a napi alvásidő (óra) függését a testtömeg (BodyWt), agytömeg (BrainWt) és élettartam (LifeSpan) változóktól. Kiolvasható az alábbi outputból, hogy a modell szerint a nagyobb agytömegű állatok többet vagy kevesebbet alszanak, mint a kisebbek 5%-os alfa esetén? (A modell diagnosztikája jó lett.) a. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki b. Többet, de nem szignifikánsan többet c. Szignifikánsan kevesebbet d. Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet e. Szignifikánsan többet

Többet, de nem szignifikánsan többet

Legyen A esemény, hogy Gipsz Jakab átmegy az informatika vizsgán és az anatómia vizsgán. Az alábbiak közül mi felel meg az eseménynek? a. Valamelyik vizsgán megbukik. b. Valamelyik vizsgán átmegy. c. Mindkét vizsgán megbukik

Valamelyik vizsgán megbukik

Melyik állítás nem igaz egy ordinális skálájú változóra? a. Értékeinek egyértelmű természetes sorrendje van b. Van abszolút nulla pontja c. A kategóriák távolsága külöbözhet d. Összes értéke felsorolható

Van abszolút null pontja

Melyik próbát használhatjuk, amikor átlagokat szeretnénk összehasonlítani három csoportban? a. Binomiális próbát b. t-próbát c. F-próbát d. Varianciaelemzést

Varianciaelemzést

Melyik kérdésfeltevés kétoldali? a. Rosszabb-e...? b. Változik-e időben...? c. Nagyobb-e...? d. Van-e pozitív hatása...?

Változik-e időben..?

Mi a geometriai jelentése a β0β0 együtthatónak a lineáris regresszió egyenletében? a. Meredekség b. A lineáris regresszió egyenletében nincsen β0β0 c. A másodfajú hiba valószínűsége d. Y-tengelymetszet e. Az elsőfajú hiba valószínűsége

Y-tengelymetszet

Melyik a regressziószámítás általános modellje? a. Y=f(X1,X2,...)+εY=f(X1,X2,...)+ε b. Y=β1X1+β2X2+...+εY=β1X1+β2X2+...+ε c. Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε d. H0:βi=0,H1:βi≠0H0:βi=0,H1:βi≠0

Y=f(X1,X2,...)+εY=f(X1,X2,...)+ε

Melyik a lineáris regresszió általános modellje? a. H0:βi=0,H1:βi≠0H0:βi=0,H1:βi≠0 b. Y=β1X1+β2X2+...+εY=β1X1+β2X2+...+ε c. Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε d. Y=f(X1,X2,...)+εY=f(X1,X2,...)+ε

Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε

Mi a pozitív prediktív érték matematikai modellje? a. \(P(nem\ beteg | negatív)\) b. \(P(negatív | nem\ beteg)\) c. \(P(beteg | pozitív)\) d. \(P(pozitív | beteg)\)

\(P(beteg | pozitív)\)

Mi a negatív prediktív érték matematikai modellje? a. \(P(beteg | pozitív)\) b. \(P(negatív | nem\ beteg)\) c. \(P(pozitív | beteg)\) d. \(P(nem\ beteg | negatív)\)

\(P(nem\ beteg | negatív)\)

Melyik állítás nem igaz a statisztikai mintákra? a. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk. b. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amit ténylegesen megvizsgálunk. c. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, ami alapján a következtetéseinket levonjuk. d. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, aminek az adatait felvesszük.

a vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk

Mit értünk statisztikai populáció alatt? a. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, aminek az adatait felvesszük. b. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amit ténylegesen megvizsgálunk. c. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk. d. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, ami alapján a következtetéseinket levonjuk.

a vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk

Hogyan kell kinéznie az Excel táblázatnak, ha az adatokat egy stasztikai programmal kívánjuk elemezni? a. Mindegy, hogy hogyan formázzuk, a programok úgyis be tudják olvasni b. Adatmátrix elrendezésűnek kell lennie, minden sor egy mintavételi egység, minden oszlop egy változó c. A statisztikai programok Excel állományt nem tudnak beolvasni d. Adatmátrix elrendezésűnek kell lennie, minden oszlop egy mintavételi egység, minden sor egy változó

adatmátrix elrendeződés: minden sor egy mintavételi egység, és minden oszlop egy változó

Kapott egy adatfájlt, amely n=1800 szülésről az évszakot és a születési súlyt tartalmazza. Szülések számának évszak szerinti eloszlását szeretné ábrázolni a. Oszlopdiagram b. Akár oszlopdiagram, akár kördiagram c. Kördiagram d. Sem oszlopdiagram, sem kördiagram

akár oszlopdiagram, akár kördiagram

egy statisztikai próba ereje a. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz b. a helyes döntés valószínűsége, amikor a H0 igaz c. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz d. annak a valószínűsége, hogy nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz

annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz

egy statisztikai próba ereje a. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H1-et, amikor a H0 igaz b. a helyes döntés valószínűsége, amikor a H1 igaz c. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz d. annak a valószínűsége, hogy nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz

annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H1-et, amikor a H0 igaz

Milyen mérési skálájú adatokra értelmes átlagot számolni? a. Ordinális b. Bármilyen skálájúra c. Nominális d. Arányskála

arányskála

Melyik állítás nem igaz az intervallum skálára? a. Az értékek összege értelmes b. Az értékek tizedes törtek is lehetnek c. Az értékeknek van természetes sorrendje d. Az értékek hányadosa értelmes

az értékek hányadosa értelmes

Melyik eloszlás esetén egyenlő a várható érték npnp-vel? a. Egyenletes b. Binomiális c. Normális. d. Egyik sem

binominális

Melyik eloszlás paraméterei a pp és az nn? a. Binomiális b. Egyenletes c. Egyik sem d. Mindegyik

binominális

Milyen valószínűségi változóval modellezhető 20 fős csoportokban a dohányzók száma? a. Binomiális b. Egyenletes c. Poisson d. Egyik sem

binominális

Milyen valószínűségi változóval modellezhető az, ha ötször feldobunk két pénzt, és számoljuk hogy hányszor jön ki a fej fej? a. Binomiális b. Normális c. Egyik sem d. Egyenletes

binominális

Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt specificitását, ha módunk van mindkét tesztet ugyanazokon a pácienseken kipróbálni? a. binomiális próba b. Levene-próba c. Fisher-féle egzakt próba d. ANOVA

binomiális próba

Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt szenzitivitását, ha módunk van mindkét tesztet ugyanazokon a pácienseken kipróbálni? a. Levene-próba b. Fisher-féle egzakt próba c. ANOVA d. binomiális próba

binomiális próba

Melyik mérési skálájú adatokra értelmes móduszt számolni? a. Ordinális b. Nominális c. Arányskála d. Bármilyen skálájúra

bármilyen skálájúra

Melyik állítás nem igaz bármely kvalitatív változóra? a. A csoportoknak van természetes sorrendje b. Csoportosítást ír le c. Nem számszerű adat d. Az R programban factor-ként van kódolva

csoportoknak van természetes sorrendje

Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló egzakt binomiális próba a. többmintás próba. b. egymintás próba. c. párosított mintás próba. d. kétmintás próba.

egymintás próba

Melyik próba egymintás? a. A Fisher-féle egzakt próba. b. Az F-próba. c. Az egzakt binomiális próba. d. A khi-négyzet próba

egzakt binominális próba

Melyik próba használható illeszkedésvizsgálatra? a. Wilcoxon-Mann-Whitney próba b. Kruskal-Wallis-próba. c. Egzakt binomiális próba. d. Fisher-féle egzakt próba.

egzakt binominális próba

Mi a neve annak az eseménynek, ami akkor következik be, amikor az eseményünk nem?

ellentett

Az elsőfajú hiba azt jelenti, hogy a. elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz b. nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz c. nem vetjük el a H0-t, amikor a H1 igaz d. elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz

elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz

Mikor nevezünk két eseményt kizáró eseményeknek? a. ha a két esemény együtt nem következhet be b. ha P(A⋅B)=P(A)⋅P(B)P(A⋅B)=P(A)⋅P(B). c. ha az egyik esemény bekövetkezése a másik esélyeit nem befolyásolja d. ha az egyik bekövetkezéséből következik, hogy a másik is bekövetkezik

ha a két esemény együtt nem következhet be

Mikor igaz a P(A⋅B)=P(A)⋅P(B)P(A⋅B)=P(A)⋅P(B) összefüggés? a. ha az A és B események kizárják egymást b. ha az A és B események függetlenek c. mindig d. soha

ha az A és B események függetlenek

Mikor igaz a P(A+B)=P(A)+P(B)P(A+B)=P(A)+P(B) összefüggés? a. mindig b. ha az A és B események függetlenek c. soha d. ha az A és B események kizárják egymást

ha az A és B események kizárják egymást

Igaz-e a következő állítás? Ha egy esemény valószínűsége nulla, akkor lehetetlen esemény.

hamis

NA mit jelöl? a. Azt, hogy „nem szám" b. Hiányzó értéket c. A nullával osztás eredményét d. Kiugró értéket

hiányzó érték

Lehet-e két esemény szorzatának valószínűsége kisebb az egyik esemény valószínűségénél?

igen

Lehet-e két esemény összegének valószínűsége kisebb a két valószínűség összegénél?

igen

Mely mérési skálák tartalmaznak kvantitatív adatokat? a. Nominális és intervallum b. Ordinális és intervallum c. Nominális és ordinális d. Intervallum- és arányskála

intervallum- és arányskála

Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló binomiális próba p-értéke a. csak nagy mintára pontos b. csak kis mintára pontos c. sem kis, sem nagy mintára nem pontos d. kis mintára és nagy mintára is pontos

kis mintára és nagy mintára is pontos

A függetlenségvizsgálatra szolgáló Fisher-féle egzakt próba p-értéke a. sem kis, sem nagy mintára nem pontos. b. csak nagy mintára pontos. c. kis mintára és nagy mintára is pontos. d. csak kis mintára pontos

kis mintára és nagy mintára is pontos.

Az F-próba a. kétmintás próba b. egymintás próba c. egyoldali próba d. kétoldali próba

kétmintás próba

Mi a medián? a. Középső érték b. Mértani átlag c. Számtani átlag d. Leggyakoribb érték

középső érték

Mi a módusz? a. Számtani átlag b. Leggyakoribb érték c. Középső érték d. Mértani átlag

leggyakoribb érték

Hogy nevezzük a biztos esemény komplementerét?

lehetetlen esemény

Melyik nem feltétele a binomiális modellnek? a. Független megfigyelések b. Állandó p valószínűség c. Véges mintavétel d. Mindegyik feltétele e. Egyik sem feltétele

mindegyik feltétele (a.Független megfigyelések b. Állandó p valószínűség c. Véges mintavétel)

Mikor igaz a P(A+B)=P(A)+P(B)−P(A⋅B)P(A+B)=P(A)+P(B)−P(A⋅B) összefüggés? a. ha az A és B események kizárják egymást b. mindig c. soha d. ha az A és B események függetlenek

mindig

Lehet-e két esemény szorzatának valószínűsége nagyobb az egyik esemény valószínűségénél? a. Igen, de mindkettőénél nem b. Igen, sőt akár mind a kettőénél is lehet nagyobb c. Nem

nem

Lehet-e két esemény összegének valószínűsége kisebb az egyik esemény valószínűségénél?

nem

Lehet-e két esemény összegének valószínűsége nagyobb a két valószínűség összegénél?

nem

A másodfajú hiba azt jelenti hogy a. elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz b. nem vetjük el a H0-t, amikor a H1 igaz c. elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz d. nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz

nem vetjük el a H0-t amikor a H1 igaz

Melyik statisztikai hipotézis felel meg a tudomány „aktuális, jelenleg érvényes" elméletének? a. Az alternatív hipotézis b. Ez a hipotézisek felállításától függ c. Az ellenhipotézis d. A nullhipotézis

nullhipotézis

Milyen mérési skálán mérné egy daganatos betegség súlyoságát? a. Arányskála b. Ordinális c. Nominális d. Intervallum

ordinális

Kapott egy adatfájlt, amely n=1800 szülésről az évszakot és a születési súlyt tartalmazza. A szülések számának évszak szerinti eloszlását szeretné grafikusan ábrázolni. Milyen grafikon használható? a. Hisztogram b. Akár oszlopdiagram, akár hisztogram c. Sem oszlopdiagram, sem hisztogram d. Oszlopdiagram

oszlopdiagram

Mely fogalmak azonosak? a. Minta és populáció b. Alapsokaság és minta c. Megfigyelési egység és változó d. Populáció és alapsokaság

populáció és alapsokaság

Melyik változó kvantitatív? a. Tünet súlyossága b. Reakcióidő c. Postai irányítószám d. Családi állapot

reakcióidő

A függetlenségvizsgálatra szolgáló khi-négyzet próba p-értéke a. sem kis, sem nagy mintára nem pontos. b. csak nagy mintára pontos. c. kis mintára és nagy mintára is pontos. d. csak kis mintára pontos

sem kis, sem nagy mintára nem pontos.

Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló khi-négyzet próba p-értéke a. kis mintára és nagy mintára is pontos. b. csak kis mintára pontos. c. sem kis, sem nagy mintára nem pontos. d. csak nagy mintára pontos.

sem kis, sem nagy mintára nem pontos.

Melyik típusú mintavétel modellezhető binomiális eloszlással? a. Visszatevéses b. Visszatevés nélküli c. Egyik sem

visszatevéses

Melyik állítás nem igaz a Spearman-féle korrelációra? a. Rangszámokon alapul b. Érzékeny a nemlineáris összefüggésekre c. Érzékeny a kiugró értékekre d. Nem zavarják a kiugró értékek

Érzékeny a kiugró értékekre

Melyik statisztikai mutató nem olvasható le a boxplotról? a. Alsó kvartilis b. Maximum c. Átlag d. Medián

átlag