Biomatek összes tesztkérdés 2022 - válaszlehetőségekkel
Legfeljebb mekkora lehet a globális alfa 3 összehasonlítás és 5%-os egyenkénti alfa mellett? (megadhatja százalékban vagy tizedes tört alakban)
0.15
Legfeljebb mekkora lehet a globális alfa 6 összehasonlítás és 5%-os egyenkénti alfa mellett? (megadhatja százalékban vagy tizedes tört alakban)
0.3
Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 4 dobásból 4 fejet kapunk? a. 1/8 b. 1/16 c. 1/32 d. 1/2
1/16
Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 4 dobásból egyszer sem dobunk fejet? a. 1/32 b. 1/8 c. 1/16 d. 1/2
1/16
Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 5 dobásból egyszer sem dobunk fejet? a. 1/32 b. 1/8 c. 1/2 d. 1/25
1/32
Két szabályos kockával dobva mennyi a valószínűsége, hogy a két dobott szám egyenlő? a. 1/21 b. 1/6 c. 1/2 d. 1/36
1/36
Két szabályos kockával dobva mennyi a valószínűsége, hogy mindkét dobott szám hatos? a. 1/2 b. 1/6 c. 1/21 d. 1/36
1/36
Egy szabályos érmével dobva mennyi a valószínűsége, hogy 3 dobásból 3 fejet kapunk? a. 1/2 b. 1/27 c. 1/16 d. 1/8
1/8
Mennyi a mediánja ennek a mintának: 12,55,3,6,31,8?
10
Mennyi a mediánja ennek: 12,55,3,10,31,8?
11
Mennyi a mediánja ennek a mintának: 12,55,3,31,8?
12
A függő változó variabilitásának kb hány százalékát magyarázzák a független változók ebben az elemzésben? a. 25 b. Ebből az outputból ezt nem lehet leolvasni c. 15 d. 20 e. 10
15
Hány szóródási mutató van a felsorolt statisztikai mutatók között? Átlag, mintaterjedelem, felső kvartilis, minimum, medián, szórás
2
A függő változó varianciájának kb. hány százalékát magyarázzák a független változók ebben az elemzésben? a. 25 b. 20 c. 10 d. Ebből az outputból ezt nem lehet leolvasni e. 15
20
A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba nemparaméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, Mood-féle medián-próba, egymintás t-próba, F-próba, Levene-próba.
3
A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba paraméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, Mood-féle medián-próba, F-próba, Levene-próba.
3
Hány helyzeti mutató van a felsoroltak között? átlag, mintaterjedelem, variancia, minimum, medián, szórás
3
Hány szóródási mutató van a felsorolt statisztikai mutatók között? átlag, mintaterjedelem, variancia, felső kvartilis, medián, szórás
3
A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba nemparaméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, Mood-féle medián-próba, Wilcoxon-Mann-Whitney-próba, F-próba, Levene-próba.
4
A felsorolt statisztikai próbák közül hány próba paraméteres? Páros t-próba, egyszempontos ANOVA, előjelpróba, medián-próba, egymintás t-próba, F-próba, Levene-próba.
4
Hány helyzeti mutató van a felsoroltak között? átlag, mintaterjedelem, variancia, felső kvartilis, minimum, medián, szórás
4
Egy betegség prevalenciája 50%, a diagnosztikai teszt szenzitivitása 90%, specificitása 75%. 200 fős populációval számolva mekkora pozitív prediktív értéket kapunk? a. 90/(90+10) b. 90/(90+25) c. 75/(75+10) d. 75/(75+25)
. 90/(90+25)
Szignifikáns a regresszió ebben a példában 5%-os alfa esetén? Adja meg az egész modellhez tartozó p-értéket, amely az Y-nak az összes magyarázó változótól való függését minősíti!
0,00856
Mekkora a determinációs együttható ebben a regressziószámításban? (Mit nézek meg?) a. 4.314 b. Ebből az outputból ezt nem lehet leolvasni c. 0.1589 d. 0.1984 e. 0.0086
0,1589 Adjusted R-squared értéket kell megnézni
Tudjuk, hogy a BB esemény maga után vonja az AA eseményt, és P(A)=0.8P(A)=0.8, P(B)=0.5P(B)=0.5. Mennyi P(A⋅B¯)P(A·B¯) valószínűség értéke?
0,3
Ha P(A)=0.7P(A)=0.7, P(B)=0.5P(B)=0.5 és P(A⋅B)=0.4P(A·B)=0.4, akkor mennyi P(A+B¯)P(A+B¯)?
0,9
A determinációs együttható értéktartománya a. mínusz végtelentől végtelenig terjed b. 0-tól 1-ig terjed c. mínusz 1-től 1-ig terjed d. 0-tól végtelenig terjed
0-tól 1-ig terjed
Az \(R^2\) értéktartománya a. 0-tól 1-ig terjed b. 0-tól végtelenig terjed c. mínusz végtelentől végtelenig terjed d. mínusz 1-től 1-ig terjed
0-tól 1-ig terjed
Minimálisan mekkora a globális alfa 6 összehasonlítás és 5%-os egyenkénti alfa mellett? (megadhatja százalékban vagy tizedes tört alakban)
0.05
Egy betegség prevalenciája 50%, a diagnosztikai teszt szenzitivitása 90%, specificitása 75%. 200 fős populációval számolva mekkora negatív prediktív értéket kapunk? a. 75/(75+10) b. 75/(75+25) c. 90/(90+25) d. 90/(90+10)
75/(75+10)
Ugyanabból a mintából ugyanazzal a módszerrel ugyanarra a populációs jellemzőre 90, 95 és 99%-os szimmetrikus konfidencia-intervallumot számolunk. Melyik lesz közülük a legkeskenyebb? a. A 95%-os b. Egyforma szélesek lesznek c. A 90%-os d. A 99%-os
90
Ugyanabból a mintából ugyanazzal a módszerrel ugyanarra a populációs jellemzőre 90, 95 és 99%-os szimmetrikus konfidencia-intervallumot számolunk. Melyik lesz közülük a legszélesebb? a. A 99%-os b. A 90%-os c. A 95%-os d. Egyforma szélesek lesznek
99
Mi a p-érték értéktartománya? a. A 0 és 0.5 közötti valós számok b. A 0 és 1 közötti valós számok c. A 0 és 0.05 közötti valós számok d. A -1 és 1 közötti valós számok
A 0 és 1 közötti valós számok
Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló khi-négyzet próbának melyik alkalmazhatósági feltételét tanultuk? a. A H0 igazsága esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5. b. A megfigyelt gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5. c. A H1 igazsága esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5. d. A vizsgált változók függetlensége esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5.
A H0 igazsága esetén várható gyakoriságok mindegyike legyen legalább 5.
Melyik változótól függ szignifikánsan a függő változó ebben a példában 5%-os megengedett első fajú hiba esetén? a. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki b. A BrainWt-től c. A BodyWt-től d. A LifeSpan-től e. A BodyWt-től és a BrainWt-től is
A LifeSpan-től
Melyik állítás nem igaz? a. A Poisson eloszlás diszkrét eloszlás b. Bármilyen populációból vett kellően nagy minta átlaga jól modellezhető normális eloszlással c. A Poisson eloszlásnak egy paramétere van, amely egész szám. d. A Poisson eloszlás nem mindig használható egy adott térrészben, időtartamban bekövetkezett események modellezésére
A Poisson eloszlásnak egy paramétere van, amely egész szám.
Mi a különbség a Tukey- és Dunnett-féle páronkénti összehasonlítások között? a. A Tukey-módszer csak normális eloszlású adatokra alkalmazható, a Dunnett bármely folytonos eloszlás esetén használható b. A Tukey-módszer csak akkor alkalmazható, ha az ANOVA szignifikáns volt, a Dunnettnek ez nem feltétele c. A Tukey-módszer csak akkor alkalmazható, ha a szórások minden csoportban egyenlők, a Dunnettnek ez nem feltétele d. A Tukey minden csoportot mindegyikkel összehasonlít, a Dunnett egy kiválasztotthoz hasonlítja a többit
A Tukey minden csoportot mindegyikkel összehasonlít, a Dunnett egy kiválasztotthoz hasonlítja a többit
Mit értünk egy becslés standard hibáján? a. A becslés eltérését a becsülendő paramétertől b. A becslés szórását c. A becslés eltérését a normális eloszlástól d. Azt a hibát, amikor az igaz hipotézist elvetjük e. A becslés varianciáját
A becslés szórását
Melyik állítás igaz? a. A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás b. A binomiális eloszlásnak két paramétere van, amelyeket mü-vel (μμ) és szigmával (σσ) jelölünk c. A binomiális eloszlás szimmetrikus eloszlás d. A binomiális eloszlásnak egy paramétere van, amelyet lambdával (λλ) jelölünk
A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás
Melyik állítás nem igaz? a. A Poisson eloszlásnak egy paramétere van, amelyet lambdával (λλ) jelölünk b. A binomiális eloszlás diszkrét eloszlás c. A binomiális eloszlásnak két paramétere van, amelyet mü-vel (μμ) és szigmával (σσ) jelölünk d. A Poisson eloszlás diszkrét eloszlás
A binomiális eloszlásnak két paramétere van, amelyet mü-vel (μμ) és szigmával (σσ) jelölünk
Mit értünk egy diagnosztikai eljárás szenzitivitásán? a. A helyes diagnózisok arányát a betegek között b. A téves diagnózisok arányát a betegek között c. A téves diagnózisok arányát a nem betegek között d. A helyes diagnózisok arányát a nem betegek köz
A helyes diagnózisok arányát a betegek között
Mit értünk egy diagnosztikai eljárás specificitásán? a. A téves diagnózisok arányát a nem betegek között b. A helyes diagnózisok arányát a betegek között c. A helyes diagnózisok arányát a nem betegek között d. A téves diagnózisok arányát a betegek között
A helyes diagnózisok arányát a nem betegek között
Melyik állítás hamis? a. Az aktuális, jelenleg érvényes elmélet a nullhipotézis (H0H0), az új elmélet, amely esetleg felváltja, az ellenhipotézis (H1H1). b. A megfigyelés, amely esetleg megcáfolja a H0H0-t, a minta. c. A hipotézisvizsgálat célja a nullhipotézis bizonyítása. d. A nullhipotézist nem tudjuk bizonyítani, csak cáfolni
A hipotézisvizsgálat célja a nullhipotézis bizonyítása
Két esemény, A és B, szorzata pontosan akkor következik be, amikor a. A és B közül valamelyik bekövetkezik. b. A is és B is bekövetkezik. c. A és B uniója bekövetkezik. d. A és B metszete bekövetjezik. e. A és B közül valamelyik, vagy mindkettő bekövetkezik
A is és B is bekövetkezik., A és B metszete bekövetkezik
Mi a nullhipotézise a korrelációra vonatkozó próbának? a. A korreláció < 0 b. A korreláció ≠≠ 0 c. A korreláció > 0 d. A korreláció = 0
A korreláció = 0
Melyik állítás igaz? a. A lineáris regresszióban az összes βiβi együttható jelentése meredekség b. A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele az εε véletlen komponens normális eloszlása c. A lineáris regresszió általános modellje Y=β1X1+β2X2Y=β1X1+β2X2 d. A lineáris regresszióban a H0:R2=0H0:R2=0 hipotézist vizsgáljuk
A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele az εε véletlen komponens normális eloszlása
Melyik állítás igaz? a. A lineáris regresszió általános modellje Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε b. A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele a reziduumok normális eloszlása c. A lineáris regresszióban az összes βiβi együttható jelentése meredekség d. A lineáris regresszióban a H0:R2=0H0:R2=0 hipotézist vizsgáljuk
A lineáris regresszió általános modellje Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε
Melyik állítás igaz? a. A lineáris regresszióban az összes βiβi együttható jelentése meredekség b. A lineáris regresszióban a H0:βi=0H0:βi=0 hipotéziseket vizsgáljuk c. A lineáris regresszió általános modellje Y=β1X1+β2X2Y=β1X1+β2X2 d. A lineáris regresszió egyik alkalmazhatósági feltétele a hibatag normális eloszlása
A lineáris regresszióban a H0:βi=0H0:βi=0 hipotéziseket vizsgáljuk
Melyik állítás igaz? a. A látszólagos prevalencia mindig kisebb, mint a valódi prevalencia b. A látszólagos prevalencia lehet egyenlő a valódi prevalenciával c. A látszólagos prevalencia lehet nagyobb is, kisebb is, mint a valódi prevalencia, csak egyenlő nem lehet vele d. A látszólagos prevalencia mindig nagyobb, mint a valódi prevalencia
A látszólagos prevalencia lehet egyenlő a valódi prevalenciával
Mi a nullhipotézis az illeszkedésvizsgálatban? a. A vizsgált változók között összefüggés van b. A vizsgált változók függetlenek c. A minta a hipotetikus eloszlásból jött d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól e. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött f. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns
A minta a hipotetikus eloszlásból jött
Illeszkedésvizsgálatot végeztünk a egzakt binomiális próbával, és a p=0.1230 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. b. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz. c. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz. d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. e. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással. f. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól.
A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól.
Illeszkedésvizsgálatot végeztünk khi-négyzet próbával, és a p=0.1230 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. b. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással. c. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól. d. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz. e. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. f. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz.
A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól.
Illeszkedésvizsgálatot végeztünk a binomiális egzakt próbával, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz. b. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással. c. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól. d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. e. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. f. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz.
A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól.
Illeszkedésvizsgálatot végeztünk khi-négyzet próbával, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A minta eloszlása nem tér el szignifikánsan a hipotetikus eloszlástól. b. A minta eloszlása különbözik a hipotetikus eloszlástól. c. A minta nem illeszkedik szignifikánsan a hipotetikus eloszláshoz. d. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. e. A minta szignifikánsan illeszkedik a hipotetikus eloszláshoz. f. A minta eloszlása megegyezik a hipotetikus eloszlással.
A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól.
Mi az alternatív hipotézis az illeszkedésvizsgálatban? a. A minta a hipotetikus eloszlásból jött. b. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. c. A vizsgált változók között összefüggés van. d. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. e. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött. f. A vizsgált változók függetlenek.
A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött.
Mit jelölünk a hipotézisvizsgálatokkal kapcsolatban bétával? a. A másodfajú hiba valószínűségét b. A próba erejét c. A helyes döntés valószínűségét, feltéve, hogy a H0 igaz d. A standard hibát e. A standard hiba valószínűségét f. A helyes döntés valószínűségét, feltéve, hogy a H1 igaz
A másodfajú hiba valószínűségét
Mintaátlagot számolunk először egy 10 elemű, majd egy 250 elemű mintából ugyanarra a változóra, ugyanabból a populációból. Mi lesz a két becslés SE-jének a viszonya? a. A második SE-je ötöde az elsőének b. Az első SE-je 10-szerese a másikénak c. A második SE-je 25-szöröse az elsőének d. A második SE-je 5-szöröse az elsőének
A második SE-je ötöde az elsőének
Melyik állítás igaz? a. A nemparaméteres módszerek csak egy bizonyos eloszlás esetén alkalmazhatók b. A nemparaméteres módszerek az eloszlások egy szélesebb osztálya esetén alkalmazhatók c. A nemparaméteres módszerek mindig alkalmazhatók d. A nemparaméteres módszerek csak normális eloszlású változókra alkalmazhatók
A nemparaméteres módszerek az eloszlások egy szélesebb osztálya esetén alkalmazhatók
Tegyük fel, hogy egy vizsgálatban szignifikáns különbséget találtunk a terápia hatásában a kezelt és a kontroll csoport között. Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül? a. A két csoport között kicsi (legfeljebb 5%-os) volt a különbség b. A két csoport között nagy (legalább 5%-os) volt a különbség c. A két csoport közötti különbség szakmailag nem volt releváns d. A két csoport közötti különbség szakmailag releváns volt e. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség f. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között van különbség
A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség
Tegyük fel, hogy egy vizsgálatban egy terápia hatása nem bizonyult szignifikánsnak (nem találtunk szignifikáns különbséget a kezelt és a kontroll csoport között). Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül? a. A kezelésnek nincs hatása b. A terápia hatása szakmailag nem volt releváns c. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség, azaz a terápiának nincs hatása d. A terápia hatása legfeljebb 5%-os e. A nullhipotézist elvetettük f. A kezelésnek van hatása
A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között nincs különbség, azaz a terápiának nincs hatása
Tegyük fel, hogy egy vizsgálatban szignifikáns különbséget találtunk a terápia hatásában a kezelt és a kontroll csoport között. Melyik állítás igaz ekkor az alábbiak közül? a. A nullhipotézist elvetettük b. A két csoport között nagy (legalább 5%-os) volt a különbség a terápia hatásában c. A kezelésnek nincs hatása d. A kezelésnek van hatása e. A két csoport között kicsi (legfeljebb 5%-os) volt a különbség a terápia hatásában f. A nullhipotézis az volt, hogy a két csoport között van különbség a terápia hatásában
A nullhipotézist elvetettük
Melyik állítás igaz? a. A prevalencia egyenlő az egy évre vonatkozó incidencia-rátával b. Minél nagyobb az incidencia, annál nagyobb a prevalencia c. Minél nagyobb az incidencia, annál kisebb a prevalencia d. A prevalencia a betegek aránya a vizsgált populációban
A prevalencia a betegek aránya a vizsgált populációban
Melyik állítás igaz? a. Az incidencia és a prevalencia között monoton kapcsolat van b. A prevalencia becsléséhez elegendő, ha keresztmetszeti (egy időpontbeli) adataink vannak a populációról c. A prevalencia egyenlő az egy évre vonatkozó incidencia-rátával d. Az incidencia becsléséhez gyakran a binomiális eloszlást használják
A prevalencia becsléséhez elegendő, ha keresztmetszeti (egy időpontbeli) adataink vannak a populációról
Melyik állítás igaz? a. Minél nagyobb az incidencia, annál kisebb a prevalencia b. A prevalencia becsléséhez gyakran a binomiális eloszlást használják c. Minél nagyobb az incidencia, annál nagyobb a prevalencia d. Az incidencia becsléséhez elegendő, ha keresztmetszeti (egy időpontbeli) adataink vannak a populációról
A prevalencia becsléséhez gyakran a binomiális eloszlást használják
Mit ellenőrizhetünk a regresszióval kapcsolatban a Q-Q plottal? a. A reziduumok normalitását b. A reziduumok szórásának a homogenitását c. Az Y normalitását d. Az Y szórásának a homogenitását
A reziduumok normalitását
Regressziószámítást végeztünk. A felsoroltak közül melyik eszköz alkalmas annak megítélésére, hogy a választott modell (függvénytípus) megfelelő-e? a. A regressziós együtthatók b. A determinációs együttható c. Az egyes magyarázó változókhoz tartozó p-értékek d. A globális (a teljes modellhez tartozó) p-érték e. A reziduumokat a becsült értékek függvényében ábrázoló diagram
A reziduumokat a becsült értékek függvényében ábrázoló diagram
Az A⊆BA⊆B jelentése: a. A része B-nek b. B-ből következik A c. A maga után vonja B-t. d. Ha A bekövetkezik, akkor B is
A része B-nek, Ha A bekövetkezik, akkor B is, A maga után vonja B-t.
Ha két esemény kizáró, akkor a. A szorzatuk a lehetetlen esemény. b. Nem következhetnek be egyszerre. c. Összegük a biztos esemény. d. Mindegyik igaz.
A szorzatuk a lehetetlen esemény., Nem következhetnek be egyszerre
F-próbát végeztünk, és a p=0.1230 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? a. A szórások nem különböznek szignifikánsan b. Az átlagok különböznek c. Az átlagok egyenlők d. A szórások szignifikánsan különböznek e. A varianciák egyenlők f. A mediánok nem különböznek g. A mediánok szignifikánsan különböznek
A szórások nem különböznek szignifikánsan
F-próbát végeztünk, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05) ? a. A szórások nem különböznek szignifikánsan b. A mediánok nem különböznek szignifikánsan c. A szórások szignifikánsan különböznek d. A varianciák nem különböznek szignifikánsan e. Az átlagok szignifikánsan különböznek f. Az átlagok nem különböznek szignifikánsan g. A mediánok szignifikánsan különböznek
A szórások szignifikánsan különböznek
Melyik állítás igaz a sűrűségfüggvényre? a. Az egyes értéktartományokhoz tartozó valószínűségeket a sűrűségfüggvény értéke adja meg b. Diszkrét változók eloszlását ábrázoljuk vele c. Más néven hisztogramnak is nevezzük d. A sűrűségfüggvény alatti összterület 1
A sűrűségfüggvény alatti összterület 1
Mit mond a Popper-féle falsifikációs elv? a. A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha empirikusan (azaz kísérletek, megfigyelések útján) bizonyítható b. A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha egy másik elméletet megcáfol, falsifikál c. A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha empirikusan (azaz kísérletek, megfigyelések útján) cáfolható d. A természettudományban semmilyen elméletet nem lehet kísérletileg, megfigyelések útján falsifikálni
A természettudományban egy elméletet akkor nevezhetünk tudományosnak, ha empirikusan (azaz kísérletek, megfigyelések útján) cáfolható
F-próbát végeztünk, és a p=0.1230 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? a. Az átlagok szignifikánsan különböznek b. A varianciák nem különböznek szignifikánsan c. A szórások egyenlők d. Az átlagok egyenlők e. A mediánok nem különböznek f. A mediánok nem egyenlők g. A szórások szignifikánsan különböznek
A varianciák nem különböznek szignifikánsan
Mi a páros t-próba alkalmazhatósági feltétele? a. A vizsgált változó mindkét csoportban normális eloszlású b. A párok közötti különbség mindkét csoportban normális eloszlású és azonos szórású c. A vizsgált változó normális eloszlású d. A párok közötti különbség normális eloszlású
A vizsgált változó normális eloszlású, vagy nagy a mintaelemszám
Mi az egymintás t-próba alkalmazhatósági feltétele? a. A párok közötti különbség normális eloszlású. b. A párok közötti különbség mindkét csoportban normális eloszlású és azonos szórású. c. A vizsgált változó normális eloszlású és szórása azonos. d. A vizsgált változó normális eloszlású, vagy nagy a mintaelemszám.
A vizsgált változó normális eloszlású, vagy nagy a mintaelemszám.
Mi a nullhipotézis a függetlenségvizsgálatban? a. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól. b. A minta a hipotetikus eloszlásból jött. c. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött. d. A vizsgált változók között összefüggés van. e. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. f. A vizsgált változók függetlenek.
A vizsgált változók függetlenek.
Függetlenségvizsgálatot végeztünk Fisher egzakt-próbával, és a p=0.1230 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. b. A vizsgált változók függetlenek. c. A vizsgált változók összefüggnek. d. A vizsgált változók között a függetlenség szignifikáns. e. A vizsgált változók között az összefüggés nem szignifikáns.
A vizsgált változók között az összefüggés nem szignifikáns.
Függetlenségvizsgálatot végeztünk Fisher egzakt-próbával, és a p=0.0123 értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést? a. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. b. A vizsgált változók között az összefüggés nem szignifikáns. c. A vizsgált változók összefüggnek. d. A vizsgált változók között a függetlenség szignifikáns. e. A vizsgált változók függetlenek.
A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns.
Mi az alternatív hipotézis a függetlenségvizsgálatban? a. A vizsgált változók között az összefüggés szignifikáns. b. A vizsgált változók között összefüggés van. c. A minta nem a hipotetikus eloszlásból jött. d. A minta a hipotetikus eloszlásból jött. e. A vizsgált változók függetlenek. f. A minta eloszlása szignifikánsan eltér a hipotetikus eloszlástól
A vizsgált változók között összefüggés van.
Két esemény, A és B, összege pontosan akkor következik be, amikor a. A és B közül valamelyik bekövetkezik. b. A is és B is bekövetkezik. c. A és B közül valamelyik, vagy mindkettő bekövetkezik. d. A és B uniója bekövetkezik.
A és B közül valamelyik, vagy mindkettő bekövetkezik., A és B uniója bekövetkezik.
Melyik próba nem gyakorisági adatok vizsgálatára való? a. Fisher-féle egzakt próba. b. ANOVA. c. Khi-négyzet próba. d. Egzakt binomiális próba.
ANOVA
Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze négy átlagot független minták esetén? a. t-próbával b. F-próbával c. Levene-próbával d. ANOVA-val
ANOVA-val
Mire használható a teljes valószínűség tétele? a. Arra, hogy feltételes valószínűségekből kiszámítsunk egy fordított feltételes valószínűséget b. Arra, hogy kiszámítsuk a mintaátlag eloszlását, feltéve, hogy a mintaelemszám (az N) végtelenhez tart c. Arra, hogy kiszámítsunk egy valószínűséget, feltéve, hogy a mintaelemszám (az N) végtelenhez tart d. Arra, hogy feltételes valószínűségekből kiszámítsunk egy - a nagy egészre vonatkozó - feltétel nélküli valószínűséget
Arra, hogy feltételes valószínűségekből kiszámítsunk egy - a nagy egészre vonatkozó - feltétel nélküli valószínűséget
Mi az az ROC-görbe? a. Az ROC-görbe egy diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása közötti kapcsolatot ábrázolja, különböző küszöbértékeket használva a pozitivitásra b. Az ROC-görbe a rang-korreláció változását ábrázolja, ha változtatjuk a változók skáláját (pl. log-transzformációval) c. Az ROC-görbe egy simított (nemlineáris) görbe, nemlineáris kapcsolatok szemléltetésére d. Az ROC-görbe egy rangokon alapuló nemlineáris regressziós görbe
Az ROC-görbe egy diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása közötti kapcsolatot ábrázolja, különböző küszöbértékeket használva a pozitivitásra.
Mi a determinációs együttható jelentése a lineáris regresszióban? a. Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada b. Az X és Y közötti korreláció c. A magyarázó változók egymással való korrelációja d. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell elfogadható e. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell alkalmazhatósági feltételei teljesülnek
Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada
Mi az \(R^2\) jelentése a lineáris regresszióban? a. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell elfogadható b. Annak a valószínűsége, hogy a regressziós modell alkalmazhatósági feltételei teljesülnek c. A magyarázó változók egymással való korrelációja d. Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada e. Az X és Y közötti korreláció
Az Y varianciájának az X-ektől való függésével magyarázható hányada
Mi a különbség az intervallum és az abszolút vagy arány skála között? a. Az abszolút skálának van abszolút nulla pontja, az intervallum skálának nincsen b. Az abszolút skálán mért változó kvantitatív, az intervallum skálájú nem c. Nincs közöttük semmi különbség, a két elnevezés ugyanazt jelenti d. Az abszolút skálán az értékek rendezettek, az intervallum skálán nem
Az abszolút skálának van abszolút nulla pontja, az intervallum skálának nincsen
Melyik statisztikai hipotézis felel meg annak az új elméletünknek, amelyet a vizsgálatunkkal bizonyítani kívánunk? a. Az alternatív hipotézis (az ellenhipotézis) b. Ez a hipotézisek felállításától függ c. A nullhipotézis tagadása d. A nullhipotézis
Az alternatív hipotézis (az ellenhipotézis)
Wilcoxon-Mann-Whitney-próbát végeztünk, és a p=0.1230 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? a. Az eloszlások nem különböznek szignifikánsan b. Az eloszlások szignifikánsan különböznek c. Az átlagok nem különböznek szignifikánsan d. Az átlagok szignifikánsan különböznek e. A mediánok nem különböznek szignifikánsan f. A mediánok szignifikánsan különböznek g. A szórások nem különböznek szignifikánsan h. A szórások szignifikánsan különböznek
Az eloszlások nem különböznek szignifikánsan, Az átlagok nem különböznek szignifikánsan A mediánok nem különböznek szignifikánsan
Wilcoxon-Mann-Whitney-próbát végeztünk, és a p=0.0123 p-értéket kaptuk. Az alábbiak közül melyik állítás fogalmazza meg helyesen a következtetést (α=0.05α=0.05)? Select one or more a. Az eloszlások szignifikánsan különböznek. b. Az átlagok szignifikánsan különböznek. c. A szórások nem különböznek szignifikánsan. d. A mediánok nem különböznek szignifikánsan. e. A szórások szignifikánsan különböznek. f. Az eloszlások nem különböznek szignifikánsan. g. A mediánok szignifikánsan különböznek. h. Az átlagok nem különböznek szignifikánsan.
Az eloszlások szignifikánsan különböznek., Az átlagok szignifikánsan különböznek., A mediánok szignifikánsan különböznek.
Melyik kérdésfeltevés egyoldali? a. Van-e különbség...? b. Befolyásolja-e...? c. Jobb-e...? d. Változott-e...?
Jobb-e..?
Mintaátlagot számolunk először egy 10 elemű, majd egy 250 elemű mintából ugyanarra a változóra, ugyanabból a populációból. Mi lesz a két becslés SE-jének a viszonya? a. A második SE-je 25-szöröse az elsőének b. Az első SE-je 5-szöröse a másikénak c. Az első SE-je 10-szerese a másikénak d. Az első SE-je ötöde a másikénak
Az első SE-je 5-szöröse a másikénak
Mi a különbség az illeszkedésvizsgálat és homogenitásvizsgálat között? a. Az illeszkedésvizsg. egy mintát egy elméleti eloszláshoz hasonlít, a homog.vizsg. több mintát egymáshoz. b. Nincs közöttük semmi különbség, a két név ugyanazt jelenti. c. Az illeszkedésvizsgálat nominális változók vizsgálatára nem alkalmazható. d. Az illeszkedésvizsgálat feltételezi a normális eloszlást, a homogenitásvizsgálat nem.
Az illeszkedésvizsg. egy mintát egy elméleti eloszláshoz hasonlít, a homog.vizsg. több mintát egymáshoz.
Melyik állítás igaz? a. A prevalencia becsléséhez gyakran a Poisson-eloszlást használják b. Az incidencia és a prevalencia között monoton kapcsolat van c. A prevalencia egyenlő az egy évre vonatkozó incidencia-rátával d. Az incidencia az új megbetegedések száma egy adott időszakban
Az incidencia az új megbetegedések száma egy adott időszakban
Melyik állítás igaz? a. Az incidencia a betegek aránya a vizsgált populációban b. Az incidencia becsléséhez gyakran a Poisson-eloszlást használják c. Minél nagyobb az incidencia, annál kisebb a prevalencia d. Minél nagyobb az incidencia, annál nagyobb a prevalencia
Az incidencia becsléséhez gyakran a Poisson-eloszlást használják
Melyik állítás nem igaz? a. Az oddsz 0 és +∞+∞ közötti szám b. A logit negatív szám is lehet c. A valószínűség egy 0 és 1 közötti szám d. Az oddsz a logit logaritmusa
Az oddsz a logit logaritmusa
Melyik állítás nem igaz? a. Az oddsz negatív szám is lehet b. A logit az oddsz logaritmusa c. Az oddsz 0 és ∞∞ közötti szám d. A valószínűség egy 0 és 1 közötti szám
Az oddsz negatív szám is lehet
Mit jelent a legkisebb négyzetek módszere a regressziószámításban? a. Azt a becslést választjuk, amelyre az R2R2 minimális b. Azt a függvénytípust alkalmazzuk modellként, amelyre az eltérések négyzetösszege minimális c. Azt a hipotézist fogadjuk el, amelyre a négyzetes hiba a legkisebb d. Azt a becslést választjuk, amelyre a regressziós együtthatók négyzetösszege minimális e. Azt a becslést választjuk, amelyre a reziduumok négyzetösszege minimális f. Azt a becslést választjuk, amelyre véletlen komponensek négyzetösszege minimális
Azt a becslést választjuk, amelyre a reziduumok négyzetösszege minimális
Mire jó a regressziószámításban a reziduumok vizsgálata? a. Azt láthatjuk belőle, hogy az Y varianciájának mekkora részét magyarázzák a magyarázó változók b. Azt láthatjuk belőle, hogy melyik magyarázó változó szignifikáns c. Azt láthatjuk belőle, hogy szignifikáns-e a regresszió d. Azt láthatjuk belőle, hogy a választott modell (függvénytípus) megfelelő-e
Azt láthatjuk belőle, hogy a választott modell (függvénytípus) megfelelő-e
Egy szabályos kockát egyszer feldobunk. Az alábbi események közül melyek azonosak? A esemény legyen, hogy ötöst dobunk. B esemény, hogy nullánál nagyobbat dobunk. C esemény, hogy páros számot dobunk. D esemény, hogy néggyel osztható számot dobunk. E esemény hetesnél kisebbet dobunk.
B és E
Illeszkedésvizsgálatra kis minta esetén melyik próba használható? a. Fisher-próba b. Binomiális próba c. Khi-négyzet próba d. Levene-próba
Binominális próba
Mit értünk a statisztikában asszociáció alatt? a. Egy matematikai függvénnyel leírható összefüggést b. Bármilyen összefüggést c. Determinisztikus összefüggést d. Monoton összefüggést
Bármilyen összefüggést
Ha egy diagnosztikai teszt szenzitivitását akarjuk megbecsülni, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. Csak betegekből állóra b. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is c. Mindegy, milyen összetételű a minta d. Csak nem betegekből állóra e. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre
Csak betegekből állóra
Ha két diagnosztikai teszt szenzitivitását akarjuk összehasonlítani, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is b. Mindegy, milyen összetételű a minta c. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre d. Csak nem betegekből állóra e. Csak betegekből állóra
Csak betegekből állóra
Ha egy diagnosztikai teszt specificitását akarjuk megbecsülni, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. Csak nem betegekből állóra b. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre c. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is d. Csak betegekből állóra e. Mindegy, milyen összetételű a minta
Csak nem betegekből állóra
Ha két diagnosztikai teszt specificitását akarjuk összehasonlítani, milyen összetételű mintára van szükségünk? a. 50-50% beteg és nem beteg összetételűre b. Csak nem betegekből állóra c. Mindegy, milyen összetételű a minta d. Mindegy, milyen összetételű a minta, csak legyenek benne betegek és nem betegek is e. Csak betegekből állóra
Csak nem betegekből állóra
Milyen eloszlású valószínűségi változó esetén igaz az, hogy véges sok értéket vesz fel, mindet ugyanakkora valószínűséggel? a. Binomiális b. Normális c. Diszkrét egyenletes d. Egyik sem
Diszkrét egyenletes
Ha az X és log(Y) közötti kapcsolat lineáris, milyen függvény írja le az X és Y közötti kapcsolatot? a. Hatványfüggvény b. Exponenciális függvény c. Polinom d. Logaritmusfüggvény
Exponenciális függvény
Mit jelent a P(A|B)=P(A⋅B)/P(B)P(A|B)=P(A⋅B)/P(B) összefüggés? a. Ez a feltételes valószínűség matematikai definíciója b. Ez a függetlenség matematikai definíciója c. Ez az osztási szabály d. Ez a szorzási szabály
Ez a feltételes valószínűség matematikai definíciója
Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(nem~beteg | negatív~a~tesztje)\) ? a. Specificitás b. Negatív prediktív érték c. Szenzitivitás d. Pozitív prediktív érték
Negatív prediktív érték
Mit jelent a P(A⋅B)=P(A)⋅P(B)P(A⋅B)=P(A)⋅P(B) összefüggés? a. Ez a szorzási szabály kizáró eseményekre b. Ez a feltételes valószínűség matematikai definíciója c. Ez a függetlenség matematikai definíciója d. Ez az összeadási szabály e. Ez az összeadási szabály kizáró eseményekre f. Ez az osztási szabály
Ez a függetlenség matematikai definíciója
Az alábbi próbák közül melyiknek feltétele a változók csoportonkénti normalitása? a. F-próba b. Előjelpróba c. Kruskal-Wallis-próba d. Levene-próba
F-próba
Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze két szórást független minták és egyoldali ellenhipotézis esetén? a. Wilcoxon-Mann-Whitney-próbával b. Levene-próbával c. F-próbával d. Welch-féle t-próbával
F-próbával
Függetlenségvizsgálatra kis minta esetén melyik próba használható? a. Egzakt binomiális próba b. Fisher egzakt-próba c. Kruskal-Wallis-próba d. Khi-négyzet próba
Fisher egzakt-próba
Homogenitásvizsgálatra kis minta esetén melyik próba használható? a. Fisher egzakt-próba. b. Levene-próba. c. Khi-négyzet próba. d. Egzakt binomiális próba.
Fisher egzakt-próba
Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt szenzitivitását, ha a két tesztet más-más pácienseken próbáltuk ki? a. Fisher-féle egzakt próba b. ANOVA c. binomiális próba d. Levene-próba
Fisher-féle egzakt próba
Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt szenzitivitását, ha a két tesztet más-más pácienseken próbáltuk ki? a. binomiális próba b. Fisher-féle egzakt próba c. ANOVA d. Levene-próba
Fisher-féle egzakt próba
Melyik állítás igaz? a. Ha a diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása is 100%, akkor a látszólagos prevalencia egyenlő a valódi prevalenciával b. A látszólagos prevalencia mindig nagyobb, mint a valódi prevalencia c. Ha a diagnosztikai teszt szenzitivitása vagy specificitása kisebb 100%-nál, akkor a látszólagos prevalencia mindig különbözik a valóditól d. A látszólagos prevalencia mindig kisebb, mint a valódi prevalencia
Ha a diagnosztikai teszt szenzitivitása és specificitása is 100%, akkor a látszólagos prevalencia egyenlő a valódi prevalenciával.
Milyen feltételek mellett jó modell a binomiális eloszlás? a. Csak visszatevés nélküli mintavétel esetén b. Ha nem átfedő időszakokban, terület- és térfogatrészekben a darabszámok egymástól függetlenek c. Ha a kísérletet vagy megfigyelést azonos körülmények között, egymástól függetlenül n-szer ismételjük, és az ismétlések során a p nem változik d. Ha a megfigyelést mindig ugyanannyi ideig, vagy ugyanakkora területtel (térfogattal) végezzük
Ha a kísérletet vagy megfigyelést azonos körülmények között, egymástól függetlenül n-szer ismételjük, és az ismétlések során a p nem változik
Milyen esetben használható a binomiális eloszlás közelítő megoldásként visszatevés nélküli mintavétel esetén? a. Ha a populáció nagy a mintához képest b. Ha kicsi a pp valószínűség c. Ha nagy a mintaméret d. Egyik esetben sem
Ha a populáció nagy a mintához képest
Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a. A próba ereje (1-β)(1-β), azaz az elsőfajú hiba valószínűsége b. Ha a próbában kapott p-érték legfeljebb 0.05 (5%-os szignifikanicai szint esetén), akkor elvetjük a nullhipotézist c. Hipotézisvizsgálatnál a cél a nullhipotézis igazságának bizonyítása d. A kétféle hiba valószínűségére igaz, hogy α+β=1α+β=1
Ha a próbában kapott p-érték legfeljebb 0,05 (5%-os szignifikanciai szint esetén), akkor elvetjük a nullhipotézist
Miben áll a Bonferroni-féle korrekció? a. Ha az ANOVA szignifikáns, akkor az átlagok páronkénti összehasonlítását lehet vele elvégezni b. A megengedett alfát n-nel szorozzuk, így a globális alfa éppen \(n \cdot 0.05\) lesz c. Minden egyes összehasonlításnál csak p<0.0001 esetén utasítjuk el a H0-t, így még ezer összehasonlítás esetén sem lesz az alfa 5%-nál nagyobb d. Ha n tesztet végzünk, 0.05/n egyenkénti alfával végezzük őket, így a globális alfa éppen 5% lesz
Ha n tesztet végzünk, 0.05/n egyenkénti alfával végezzük őket, így a globális alfa éppen 5% lesz.
Milyen feltételek mellett jó modell a Poisson-eloszlás? a. Ha nem átfedő időszakokban, terület- és térfogatrészekben a darabszámok egymástól függetlenek b. Ha a kísérletet vagy megfigyelést azonos körülmények között, egymástól függetlenül n-szer ismételjük c. Ha a megfigyelést mindig ugyanannyi ideig, vagy ugyanakkora területtel (térfogattal) végezzük d. Ha az ismétlések függetlenek, és az ismétlések során a p nem változik
Ha nem átfedő időszakokban, terület- és térfogatrészekben a darabszámok egymástól függetlenek
Mit értünk egy konfidencia-intervallum megbízhatósági szintjén? a. Ha sokszor készítünk újabb és újabb mintákból konfidencia-intervallumokat a becsülendő mennyiségre, akkor az intervallumok hányad része tartalmazza azt. b. Azt, amikor a mintából két számot (egy tól-ig tartományt) számolunk ki c. A becsülendő paraméter szórását d. A becslés standard hibáját
Ha sokszor készítünk újabb és újabb mintákból konfidencia-intervallumokat a becsülendő mennyiségre, akkor az intervallumok hányad része tartalmazza azt.
Ha a log(X) és log(Y) közötti kapcsolat lineáris, milyen függvény írja le az X és Y közötti kapcsolatot? a. Hatványfüggvény b. Polinom c. Logaritmusfüggvény d. Exponenciális függvény
Hatványfüggvény
Kapott egy adatfájlt, amely n=1800 szülésről az évszakot és a születési súlyt tartalmazza. A születési súly eloszlását szeretné grafikusan ábrázolni. Milyen grafikon használható ehhez? a. Akár oszlopdiagram, akár hisztogram b. Oszlopdiagram c. Hisztogram d. Sem oszlopdiagram, sem hisztogram
Hisztogram
A p-értéket az első fajta hiba szintje Igaz/Hamis
Igaz
Lehet-e két esemény összegének valószínűsége nagyobb az egyik esemény valószínűségénél? a. Igen, sőt akár mind a kettőénél is lehet nagyobb b. Nem c. Igen, de mindkettőénél nem
Igen, sőt akár mind a kettőénél is lehet nagyobb
Melyik változó nem kvalitatív? a. Iskolai végzettség b. Tünet súlyossága c. Szemszín d. Intelligencia-hányados
Intelligencia-hányados
Regressziószámítással vizsgáltuk a napi alvásidő (óra) függését a testtömeg (BodyWt), agytömeg (BrainWt) és élettartam (LifeSpan) változóktól. Leolvasható az alábbi outputból, hogy a modell szerint a nagyobb testtömegű állatok többet vagy kevesebbet alszanak, mint a kisebbek 5%-os alfa esetén? a. Szignifikánsan többet b. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki c. Többet, de nem szignifikánsan többet d. Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet e. Szignifikánsan kevesebbet
Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet
Függetlenségvizsgálatra nagy minta esetén melyik próba használható? a. Egzakt binomiális próba. b. Kruskal-Wallis-próba. c. Levene-próba. d. Khi-négyzet próba
Khi-négyzet próba
Melyik próbának nincsen egyoldali változata? a. Az F-próbának b. A Fisher-féle egzakt próbának c. A khi-négyzet-próbának d. A binomiális próbának
Khi-négyzet próbának
Minek van megbízhatósági szintje? a. Konfidencia-intervallumnak b. Pontbecslésnek c. Plug-in becslésnek d. Populációs jellemzőnek
Konfidencia-intervallumnak
Mi a közös és mi a különbség pontbecslés és intervallumbecslés között? a. Közös, hogy mindkettő becslés, de a pontbecslés egy, az intervallumbecslés két szám b. Közös, hogy mindkettő egy szám, különbség abban van, hogy mit becsülünk vele c. Nincs semmi különbség, csak az elnevezés más d. Közös, hogy mindkettőt a mintából számoljuk, de eltérő pontossággal
Közös, hogy mindkettő becslés, de a pontbecslés egy, az intervallumbecslés két szám
Melyik állítás igaz egy diszkrét valószínűségi változóra? a. Eloszlása sűrűségfüggvénnyel ábrázolható b. Értékei csak kategóriák lehetnek c. Lehetséges értékeinek halmaza felsorolható, táblázatba rendezhető d. Minden egyes konkrét érték valószínűsége 0
Lehetséges értékeinek halmaza felsorolható, táblázatba rendezhető
Az alábbiak közül melyik az a próba, amelyikkel csak kétoldali ellenhipotézist tudunk vizsgálni? a. A binomiális próba b. A kétmintás t-próba c. A Levene próba d. Az F-próba
Levene próba
Az alábbi próbák közül melyiknek nem feltétele a változók csoportonkénti normalitása? a. F-próba b. ANOVA c. Kétmintás t-próba d. Levene-próba
Levene-próba
Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze négy szórást független minták esetén? a. Kruskal-Wallis-próbával b. F-próbával c. Levene-próbával d. ANOVA-val
Levene-próbával
Mely fogalmak azonosak? a. Megfigyelés és eset b. Minta és megfigyelési egység c. Alapsokaság és minta d. Minta és populáció
Megfigyelés és eset
Mi a geometriai jelentése a β1β1 együtthatónak a lineáris regresszió egyenletében? a. Y-tengelymetszet b. A másodfajú hiba valószínűsége c. A lineáris regresszió egyenletében nincsen β1β1 d. Meredekség e. Az elsőfajú hiba valószínűsége
Meredekség
Melyik korrelációs együttható használható kvantitatív adatokhoz? a. Mind a Pearson, mind a Spearman b. Pearson-féle együttható c. Sem a Pearson, sem a Spearman d. Spearman-féle együttható
Mind a Pearson, mind a Spearman
Melyik állítás NEM igaz esemény esetén? a. Alapfogalom b. Kísérlet kimenetele c. Több kijelentés is megfelelhet ugyanannak az eseménynek d. Megfigyeléskor egyértelműen eldönthető, hogy bekövetkezett-e. e. Mindegyik igaz
Mindegyik igaz
Mi a közös az az F-próbában és az egyszempontos ANOVA-ban? a. Mindkét próbának feltétele a csoportonkénti normális eloszlás b. Mindkét próba varianciák összehasonlítására szolgál c. Mindkét próba kvalitatív változók összehasonlítására szolgál d. Egyik próbának sincsen egyoldali változata
Mindkét próbának feltétele a csoportonkénti normális eloszlás
Mi az induktív statisztika feladata? a. Mért adatok összegzése b. Információ kinyerése a mért/megfigyelt adatokból c. Minta alapján a populáció tulajdonságaira következtetés d. Táblázatok, grafikonok készítése
Minta alapján a populáció tulajdonságaira következtetés
Mi a "korreláció" szó jelentése a statisztikában? a. Lineáris összefüggés két változó között b. Szignifikáns összefüggés két változó között c. Monoton összefüggés két változó között d. Összefüggés, kapcsolat két változó között
Monoton összefüggés két változó között
Mit értünk korreláció alatt? a. Monoton összefüggést b. Bármilyen összefüggést c. Determinisztikus összefüggést d. Egy matematikai függvénnyel leírható összefüggést
Monoton összefüggést
Melyik statisztikai próbát használjuk, ha három mediánt szeretnénk összehasonlítani három független minta alapján? a. Mood-féle medián-próba b. Levene-próba c. Előjelpróba d. ANOVA
Mood-féle medián-próba
Az alábbiak közül melyik próbával hasonlíthatunk össze négy mediánt független minták esetén? a. ANOVA-val b. Binomiális-próbával c. Mood-féle medián-próbával d. Levene-próbával
Mood-féle medián-próbával
Melyik ábra használható két dichotom változó kapcsolatának szemléltetésére? a. Mozaikplot. b. Kördiagram. c. Scatterplot. d. Oszlopdiagram.
Mozaikplot
Melyik ábra használható két nominális változó kapcsolatának szemléltetésére? a. Kördiagram. b. Plot of means. c. Scatterplot. d. Mozaikplot.
Mozaikplot
Melyik állítás nem igaz a sűrűségfüggvényre? a. Az egyes értéktartományokhoz tartozó valószínűségeket a sűrűségfüggvény görbe alatti területe adja meg b. Más néven hisztogramnak is nevezzük c. Folytonos változók eloszlását ábrázoljuk vele d. A sűrűségfüggvény alatti összterület 1
Más néven hisztogramnak is nevezzük
Melyik skálán méri a korrelációt a Spearman-féle korrelációs együttható? a. Nullától plusz végtelenig terjedő skálán b. Mínusz végtelentől plusz végtelenig terjedő skálán c. Nullától egyig terjedő skálán d. Mínusz egytől egyig terjedő skálán
Mínusz egytől egyig terjedő skálán
Legyen az egyik eseményünk az, hogy "süt a nap", a másik pedig, hogy "esik az eső". A felsoroltak közül melyik felel meg a két esemény komplementerének? Süt a nap és esik az eső. Nem süt a nap és nem esik az eső. Süt a nap vagy esik az eső. Nem süt a nap. Nem esik az eső.
Nem süt a nap. Nem esik az eső.
Melyik eloszlással modellezhetjük? Baktérium ill. vérsejt számlálás, esőcseppek eloszlása, nyomdai hibák egy könyvben, kórházban születések, ill. halálozások napi száma? a. Egyik sem b. Normális c. Poisson d. Binomiális e. Egyenletes
Poisson
Melyik eloszlással modellhetjük azt a helyzetet, amikor előfordulások átlagos száma arányos az időtartam, terület, stb. nagyságával? a. Egyik sem b. Normális c. Poisson d. Binomiális e. Egyenletes
Poisson
Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(beteg | pozitív~a~tesztje)\) ? a. Pozitív prediktív érték b. Specificitás c. Szenzitivitás d. Negatív prediktív érték
Pozitív prediktív érték
Melyik állítás hamis? a. Ha valamelyik változó nem véletlen változó (pl. ha értékét a kísérletező állítja be), a korrelációszámításnak nincs értelme b. Sem a korreláció-, sem a regressziószámítás nem alkalmas mérési eljárások egyezőségének mérésére c. Regressziószámításnál a magyarázó változó mindig véletlen változó d. A korrelációszámítás szimmetrikus kapcsolatot feltételez a két változó között
Regressziószámításnál a magyarázó változó mindig véletlen változó
Melyik korrelációs együttható használható nominális skálájú adatokhoz? a. Mind a Pearson, mind a Spearman b. Spearman-féle együttható c. Pearson-féle együttható d. Sem a Pearson, sem a Spearman
Sem a Pearson, sem a Spearman
Melyik korrelációs együttható számol rangokkal? a. Pearson-féle együttható b. Spearman-féle együttható c. Sem a Pearson, sem a Spearman d. Mind a Pearson, mind a Spearman
Spearman-féle együttható
Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(negatív~a~tesztje | nem~beteg)\) ? a. Pozitív prediktív érték b. Szenzitivitás c. Negatív prediktív érték d. Specificitás
Specificitás
Mi a neve annak a diagnosztikai tesztekkel kapcsolatos mutatónak, amely matematikai jelöléssel \(P(pozitív~a~tesztje | beteg)\) ? a. Specificitás b. Negatív prediktív érték c. Pozitív prediktív érték d. Szenzitivitás
Szenzitivitás
Regressziószámítással vizsgáltuk a napi alvásidő (óra) függését a testtömeg (BodyWt), agytömeg (BrainWt) és élettartam (LifeSpan) változóktól. Leolvasható az alábbi outputból, hogy a modell szerint a hosszabb életű állatok többet vagy kevesebbet alszanak, mint a rövidebb életűek 5%-os alfa esetén? a. Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet b. Szignifikánsan többet c. Szignifikánsan kevesebbet d. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki e. Többet, de nem szignifikánsan többet
Szignifikánsan kevesebbet
Legyen az egyik eseményünk az, hogy "süt a nap", a másik pedig, hogy "esik az eső". A felsoroltak közül melyik felel meg az események összegének? Nem süt a nap. Nem esik az eső. Süt a nap és esik az eső. Süt a nap vagy esik az eső. Nem süt a nap és nem esik az eső.
Süt a nap vagy esik az eső
Legyen az egyik eseményünk az, hogy "süt a nap", a másik pedig, hogy "esik az eső". A felsoroltak közül melyik felel meg az események szorzatának? Nem süt a nap és nem esik az eső. Süt a nap vagy esik az eső. Süt a nap és esik az eső. Nem süt a nap. Nem esik az eső.
Süt a nap és esik az eső.
Regressziószámítással vizsgáltuk a napi alvásidő (óra) függését a testtömeg (BodyWt), agytömeg (BrainWt) és élettartam (LifeSpan) változóktól. Kiolvasható az alábbi outputból, hogy a modell szerint a nagyobb agytömegű állatok többet vagy kevesebbet alszanak, mint a kisebbek 5%-os alfa esetén? (A modell diagnosztikája jó lett.) a. Ebből a számítógépes outputból ez nem derül ki b. Többet, de nem szignifikánsan többet c. Szignifikánsan kevesebbet d. Kevesebbet, de nem szignifikánsan kevesebbet e. Szignifikánsan többet
Többet, de nem szignifikánsan többet
Legyen A esemény, hogy Gipsz Jakab átmegy az informatika vizsgán és az anatómia vizsgán. Az alábbiak közül mi felel meg az eseménynek? a. Valamelyik vizsgán megbukik. b. Valamelyik vizsgán átmegy. c. Mindkét vizsgán megbukik
Valamelyik vizsgán megbukik
Melyik állítás nem igaz egy ordinális skálájú változóra? a. Értékeinek egyértelmű természetes sorrendje van b. Van abszolút nulla pontja c. A kategóriák távolsága külöbözhet d. Összes értéke felsorolható
Van abszolút null pontja
Melyik próbát használhatjuk, amikor átlagokat szeretnénk összehasonlítani három csoportban? a. Binomiális próbát b. t-próbát c. F-próbát d. Varianciaelemzést
Varianciaelemzést
Melyik kérdésfeltevés kétoldali? a. Rosszabb-e...? b. Változik-e időben...? c. Nagyobb-e...? d. Van-e pozitív hatása...?
Változik-e időben..?
Mi a geometriai jelentése a β0β0 együtthatónak a lineáris regresszió egyenletében? a. Meredekség b. A lineáris regresszió egyenletében nincsen β0β0 c. A másodfajú hiba valószínűsége d. Y-tengelymetszet e. Az elsőfajú hiba valószínűsége
Y-tengelymetszet
Melyik a regressziószámítás általános modellje? a. Y=f(X1,X2,...)+εY=f(X1,X2,...)+ε b. Y=β1X1+β2X2+...+εY=β1X1+β2X2+...+ε c. Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε d. H0:βi=0,H1:βi≠0H0:βi=0,H1:βi≠0
Y=f(X1,X2,...)+εY=f(X1,X2,...)+ε
Melyik a lineáris regresszió általános modellje? a. H0:βi=0,H1:βi≠0H0:βi=0,H1:βi≠0 b. Y=β1X1+β2X2+...+εY=β1X1+β2X2+...+ε c. Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε d. Y=f(X1,X2,...)+εY=f(X1,X2,...)+ε
Y=β0+β1X1+β2X2+...+εY=β0+β1X1+β2X2+...+ε
Mi a pozitív prediktív érték matematikai modellje? a. \(P(nem\ beteg | negatív)\) b. \(P(negatív | nem\ beteg)\) c. \(P(beteg | pozitív)\) d. \(P(pozitív | beteg)\)
\(P(beteg | pozitív)\)
Mi a negatív prediktív érték matematikai modellje? a. \(P(beteg | pozitív)\) b. \(P(negatív | nem\ beteg)\) c. \(P(pozitív | beteg)\) d. \(P(nem\ beteg | negatív)\)
\(P(nem\ beteg | negatív)\)
Melyik állítás nem igaz a statisztikai mintákra? a. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk. b. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amit ténylegesen megvizsgálunk. c. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, ami alapján a következtetéseinket levonjuk. d. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, aminek az adatait felvesszük.
a vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk
Mit értünk statisztikai populáció alatt? a. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, aminek az adatait felvesszük. b. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amit ténylegesen megvizsgálunk. c. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk. d. A vizsgálandó egyedeknek az a köre, ami alapján a következtetéseinket levonjuk.
a vizsgálandó egyedeknek az a köre, amire a következtetéseinket vonatkoztatni szeretnénk
Hogyan kell kinéznie az Excel táblázatnak, ha az adatokat egy stasztikai programmal kívánjuk elemezni? a. Mindegy, hogy hogyan formázzuk, a programok úgyis be tudják olvasni b. Adatmátrix elrendezésűnek kell lennie, minden sor egy mintavételi egység, minden oszlop egy változó c. A statisztikai programok Excel állományt nem tudnak beolvasni d. Adatmátrix elrendezésűnek kell lennie, minden oszlop egy mintavételi egység, minden sor egy változó
adatmátrix elrendeződés: minden sor egy mintavételi egység, és minden oszlop egy változó
Kapott egy adatfájlt, amely n=1800 szülésről az évszakot és a születési súlyt tartalmazza. Szülések számának évszak szerinti eloszlását szeretné ábrázolni a. Oszlopdiagram b. Akár oszlopdiagram, akár kördiagram c. Kördiagram d. Sem oszlopdiagram, sem kördiagram
akár oszlopdiagram, akár kördiagram
egy statisztikai próba ereje a. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz b. a helyes döntés valószínűsége, amikor a H0 igaz c. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz d. annak a valószínűsége, hogy nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz
annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz
egy statisztikai próba ereje a. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H1-et, amikor a H0 igaz b. a helyes döntés valószínűsége, amikor a H1 igaz c. annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz d. annak a valószínűsége, hogy nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz
annak a valószínűsége, hogy elvetjük a H1-et, amikor a H0 igaz
Milyen mérési skálájú adatokra értelmes átlagot számolni? a. Ordinális b. Bármilyen skálájúra c. Nominális d. Arányskála
arányskála
Melyik állítás nem igaz az intervallum skálára? a. Az értékek összege értelmes b. Az értékek tizedes törtek is lehetnek c. Az értékeknek van természetes sorrendje d. Az értékek hányadosa értelmes
az értékek hányadosa értelmes
Melyik eloszlás esetén egyenlő a várható érték npnp-vel? a. Egyenletes b. Binomiális c. Normális. d. Egyik sem
binominális
Melyik eloszlás paraméterei a pp és az nn? a. Binomiális b. Egyenletes c. Egyik sem d. Mindegyik
binominális
Milyen valószínűségi változóval modellezhető 20 fős csoportokban a dohányzók száma? a. Binomiális b. Egyenletes c. Poisson d. Egyik sem
binominális
Milyen valószínűségi változóval modellezhető az, ha ötször feldobunk két pénzt, és számoljuk hogy hányszor jön ki a fej fej? a. Binomiális b. Normális c. Egyik sem d. Egyenletes
binominális
Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt specificitását, ha módunk van mindkét tesztet ugyanazokon a pácienseken kipróbálni? a. binomiális próba b. Levene-próba c. Fisher-féle egzakt próba d. ANOVA
binomiális próba
Milyen statisztikai módszerrel hasonlíthatjuk össze két diagnosztikai teszt szenzitivitását, ha módunk van mindkét tesztet ugyanazokon a pácienseken kipróbálni? a. Levene-próba b. Fisher-féle egzakt próba c. ANOVA d. binomiális próba
binomiális próba
Melyik mérési skálájú adatokra értelmes móduszt számolni? a. Ordinális b. Nominális c. Arányskála d. Bármilyen skálájúra
bármilyen skálájúra
Melyik állítás nem igaz bármely kvalitatív változóra? a. A csoportoknak van természetes sorrendje b. Csoportosítást ír le c. Nem számszerű adat d. Az R programban factor-ként van kódolva
csoportoknak van természetes sorrendje
Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló egzakt binomiális próba a. többmintás próba. b. egymintás próba. c. párosított mintás próba. d. kétmintás próba.
egymintás próba
Melyik próba egymintás? a. A Fisher-féle egzakt próba. b. Az F-próba. c. Az egzakt binomiális próba. d. A khi-négyzet próba
egzakt binominális próba
Melyik próba használható illeszkedésvizsgálatra? a. Wilcoxon-Mann-Whitney próba b. Kruskal-Wallis-próba. c. Egzakt binomiális próba. d. Fisher-féle egzakt próba.
egzakt binominális próba
Mi a neve annak az eseménynek, ami akkor következik be, amikor az eseményünk nem?
ellentett
Az elsőfajú hiba azt jelenti, hogy a. elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz b. nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz c. nem vetjük el a H0-t, amikor a H1 igaz d. elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz
elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz
Mikor nevezünk két eseményt kizáró eseményeknek? a. ha a két esemény együtt nem következhet be b. ha P(A⋅B)=P(A)⋅P(B)P(A⋅B)=P(A)⋅P(B). c. ha az egyik esemény bekövetkezése a másik esélyeit nem befolyásolja d. ha az egyik bekövetkezéséből következik, hogy a másik is bekövetkezik
ha a két esemény együtt nem következhet be
Mikor igaz a P(A⋅B)=P(A)⋅P(B)P(A⋅B)=P(A)⋅P(B) összefüggés? a. ha az A és B események kizárják egymást b. ha az A és B események függetlenek c. mindig d. soha
ha az A és B események függetlenek
Mikor igaz a P(A+B)=P(A)+P(B)P(A+B)=P(A)+P(B) összefüggés? a. mindig b. ha az A és B események függetlenek c. soha d. ha az A és B események kizárják egymást
ha az A és B események kizárják egymást
Igaz-e a következő állítás? Ha egy esemény valószínűsége nulla, akkor lehetetlen esemény.
hamis
NA mit jelöl? a. Azt, hogy „nem szám" b. Hiányzó értéket c. A nullával osztás eredményét d. Kiugró értéket
hiányzó érték
Lehet-e két esemény szorzatának valószínűsége kisebb az egyik esemény valószínűségénél?
igen
Lehet-e két esemény összegének valószínűsége kisebb a két valószínűség összegénél?
igen
Mely mérési skálák tartalmaznak kvantitatív adatokat? a. Nominális és intervallum b. Ordinális és intervallum c. Nominális és ordinális d. Intervallum- és arányskála
intervallum- és arányskála
Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló binomiális próba p-értéke a. csak nagy mintára pontos b. csak kis mintára pontos c. sem kis, sem nagy mintára nem pontos d. kis mintára és nagy mintára is pontos
kis mintára és nagy mintára is pontos
A függetlenségvizsgálatra szolgáló Fisher-féle egzakt próba p-értéke a. sem kis, sem nagy mintára nem pontos. b. csak nagy mintára pontos. c. kis mintára és nagy mintára is pontos. d. csak kis mintára pontos
kis mintára és nagy mintára is pontos.
Az F-próba a. kétmintás próba b. egymintás próba c. egyoldali próba d. kétoldali próba
kétmintás próba
Mi a medián? a. Középső érték b. Mértani átlag c. Számtani átlag d. Leggyakoribb érték
középső érték
Mi a módusz? a. Számtani átlag b. Leggyakoribb érték c. Középső érték d. Mértani átlag
leggyakoribb érték
Hogy nevezzük a biztos esemény komplementerét?
lehetetlen esemény
Melyik nem feltétele a binomiális modellnek? a. Független megfigyelések b. Állandó p valószínűség c. Véges mintavétel d. Mindegyik feltétele e. Egyik sem feltétele
mindegyik feltétele (a.Független megfigyelések b. Állandó p valószínűség c. Véges mintavétel)
Mikor igaz a P(A+B)=P(A)+P(B)−P(A⋅B)P(A+B)=P(A)+P(B)−P(A⋅B) összefüggés? a. ha az A és B események kizárják egymást b. mindig c. soha d. ha az A és B események függetlenek
mindig
Lehet-e két esemény szorzatának valószínűsége nagyobb az egyik esemény valószínűségénél? a. Igen, de mindkettőénél nem b. Igen, sőt akár mind a kettőénél is lehet nagyobb c. Nem
nem
Lehet-e két esemény összegének valószínűsége kisebb az egyik esemény valószínűségénél?
nem
Lehet-e két esemény összegének valószínűsége nagyobb a két valószínűség összegénél?
nem
A másodfajú hiba azt jelenti hogy a. elvetjük a H0-t, amikor a H1 igaz b. nem vetjük el a H0-t, amikor a H1 igaz c. elvetjük a H0-t, amikor a H0 igaz d. nem vetjük el a H0-t, amikor a H0 igaz
nem vetjük el a H0-t amikor a H1 igaz
Melyik statisztikai hipotézis felel meg a tudomány „aktuális, jelenleg érvényes" elméletének? a. Az alternatív hipotézis b. Ez a hipotézisek felállításától függ c. Az ellenhipotézis d. A nullhipotézis
nullhipotézis
Milyen mérési skálán mérné egy daganatos betegség súlyoságát? a. Arányskála b. Ordinális c. Nominális d. Intervallum
ordinális
Kapott egy adatfájlt, amely n=1800 szülésről az évszakot és a születési súlyt tartalmazza. A szülések számának évszak szerinti eloszlását szeretné grafikusan ábrázolni. Milyen grafikon használható? a. Hisztogram b. Akár oszlopdiagram, akár hisztogram c. Sem oszlopdiagram, sem hisztogram d. Oszlopdiagram
oszlopdiagram
Mely fogalmak azonosak? a. Minta és populáció b. Alapsokaság és minta c. Megfigyelési egység és változó d. Populáció és alapsokaság
populáció és alapsokaság
Melyik változó kvantitatív? a. Tünet súlyossága b. Reakcióidő c. Postai irányítószám d. Családi állapot
reakcióidő
A függetlenségvizsgálatra szolgáló khi-négyzet próba p-értéke a. sem kis, sem nagy mintára nem pontos. b. csak nagy mintára pontos. c. kis mintára és nagy mintára is pontos. d. csak kis mintára pontos
sem kis, sem nagy mintára nem pontos.
Az illeszkedésvizsgálatra szolgáló khi-négyzet próba p-értéke a. kis mintára és nagy mintára is pontos. b. csak kis mintára pontos. c. sem kis, sem nagy mintára nem pontos. d. csak nagy mintára pontos.
sem kis, sem nagy mintára nem pontos.
Melyik típusú mintavétel modellezhető binomiális eloszlással? a. Visszatevéses b. Visszatevés nélküli c. Egyik sem
visszatevéses
Melyik állítás nem igaz a Spearman-féle korrelációra? a. Rangszámokon alapul b. Érzékeny a nemlineáris összefüggésekre c. Érzékeny a kiugró értékekre d. Nem zavarják a kiugró értékek
Érzékeny a kiugró értékekre
Melyik statisztikai mutató nem olvasható le a boxplotról? a. Alsó kvartilis b. Maximum c. Átlag d. Medián
átlag