Irodalmi alapfogalmak (9. évf.)
Balassi-strófa
Ütemhangsúlyos strófaszerkezet. Három, 6/6/7 osztású három ütemű sorból áll. A sorok első két üteme, illetve a sorvégek rímelnek: 6a6a7b/6c6c7b/6d6d7b.
szonett
14 tizenegy szótagos sorból álló szigorúan köttött versforma. Rímképlete: abba abba cdc dcd.
balladaforma
A 13. századtól gyakori versforma, legelterjedtebb változata három nyolcsoros versszakból és egy négysoros ajánlásból áll. (Nem azonos a ballada műfajjal.)
Ószövetség
A Biblia első, könyveinek mintegy kétharmadát kitevő része. Ezek a Krisztus születése előtt készült iratok többek között a világ teremtéséről és a zsidó nép történetéről szólnak, illetve törvényeket, próféciákat (jövendöléseket) tartalmaznak.
Újszövetség
A Biblia második része. Könyvei az evangéliumok, az Apostolok Cselekedetei, az apostolok levelei és János jelenései.
klasszicizmus
A XVII. század második harmadától jelentkező művészeti és irodalmi irányzat, amely az antikvitást tekintette mintának, de a reneszánsszal szemben inkább csak a külsőségekben utánozza. Jellemzője az egyszerű és világos szerkezet, a szenvedélyek és az ésszerűség mértéktartó egyensúlya, a valószerűség és az aprólékos műgond.
dráma
A három műnem egyike, színpadra szánt alkotás. Konfliktust jelenít meg. Dialógusokból és monológokból áll.
hármas egység
A klasszicista drámaírásnak az az elve, amely megköveteli a helyszín, az idő és a cselekmény egységét: az egyetlen szálon futó cselekménynek egy nap alatt egy helyszínen kell végbemennie.
impresszionizmus
A klasszikus modernség stílusirányzata, a pillanatnyi benyomás megörökítése, jellemző rá a névszóiság, nominalizmus.
helyzetkomikum
A komikum egyik fajtája: a nevettető hatás a körülményekből fakad.
jellemkomikum
A komikum egyik fajtája: a nevettető hatás a szereplő tulajdonságaiből fakad.
kódex
A kézzel írott könyv középkorban használatos formája.
Minnesänger
A középkori lovagi líra művelői a német nyelvterületen.
trubadúr
A középkori lovagi lírai művelői a francia nyelvterületen.Verseik témája az eszményi, beteljesületlen szerelem, amelyben a férfi alárendelt hűbéresként udvarol a nőnek.
komikum
A nevetséges hatást kiváltó esztétikai minőség, jellemző példája az önmagát értékesnek mutató hamisság lelepleződése.
elbeszélés
A novellánál nagyobb, a regénynél kisebb terjedelmű epikus műfaj.
szövegemlék
A nyelvemlékek egyik fajtája, összefüggő magyar mondatokból álló szöveg. Legkorábbi szövegemlékünk a Halotti beszéd és könyörgés (1200 k.).
nyelvemlék
A nyelvtörténet kutatásának forrásai; a mát megelőző időkből fönnmaradt írott források.
barokk
A reneszánszot követő művelődéstörténeti korszak, illetve a benne uralokdó stílusirányzat.
humanizmus
A szó jelentése 'emberiesség'. A korai reneszánsz legfontosabb szellemi irányzata. Jellemzői: emberközpontú szemléletmód, az antik műveltség megismerésére és felújítására való törekvés, klasszikus műveltségen alapuló tudós magatartás.
reneszánsz
A szó jelentése: újjászületés. A XIV. századtól a XVI. század közepéig tartó művelődéstörténeti korszak és korsítlus.
alliteráció
A szókezdő hangok ismétlődése, azonos hanggal, betűvel kezdődő szavak sorozata.
refrén
A versszerkezet meghatározott helyein (leggyakrabban a versszakok végén) változatlan formában megismételt szövegrész.
ütemhangsúlyos verselés
Az a verselési rendszer, amelyben a ritmus a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul. Magyaros verselésnek is nevezzük.
időmértékes verselés
Az a verselési rendszer, amelyben a ritmus a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul.
középkor
Az antik és a reneszánsz közötti művelődéstörténeti korszak. Korszakhatárait általában a Nyugatrómai Birodalom bukásához (476) és Amerika felfedezéséhez (1492) kötik. Irodalmi szempontból hozzátartozik az ókereszténység kora (IV-V. század) is, viszont véget ér 1300 körül.
rezonőr
Az epikus és drámai művek jellegzetes szerepköre, amely a szerzői nézőpontot közvetetten, külső szemlélődőként, megfigyelőként jutattja érvényre.
trocheus
Az időmértékes verselés egyik verslába, egy hosszú szótagot egy rövid szótag követ. Jele: - U
daktilus
Az időmértékes verselés egyik verslába, egy hosszú szótagot két rövid szótag követ. Jele: - UU
jambus
Az időmértékes verselés egyik verslába, egy rövid szótagot egy hosszú szótag követ. Jele: U-
spondeus
Az időmértékes verselés egyik verslába, két hosszú szótag alkotja. Jele: - -
pirrichius
Az időmértékes verselés egyik verslába, két rövid szótag alkotja. Jele: UU
anapesztus
Az időmértékes verselés egyik verslába, két rövid szótagot egy hosszú követ. Jele: UU-
versláb
Az időmértékes verselés legalább két szótagból álló alapegysége (pl. jambus, spondeus, daktilus).
kánon
Azok az ókorban a zsidó vagy keresztény vallás szolgálatában keletkezett iratok, amelyeket Istentől sugalmazottnak ismertek el, és felvettek a Biblia könyvei közé. Tágabb értelemben: az egységes szempontok alapján kiválasztott művek gyűjteménye.
Biblia
Azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó vagy a keresztény hagyomány isteni eredetűnek ismer el, valamint a hit és erkölcs alapnormáinak tart.
zsoltár
Bibliai himnusz; az ókori zsidóság eredetileg zenei kísérettel énekelt liturgikus imádsága. A Zsoltárok Könyve 150 zsoltárt tartalmaz. A hagyomány szerint a legtöbbjüket Dávid király írta.
tragédia
Drámai műfaj; a hős és nemes eszméje elbukik, s ez a nézőben katarzist, szomorúsággal vegyes emelkedett érzést vált ki.
epizód
Epikus művekben olyan esemény, amely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával.
tragikum
Esztétikai minőség, a kiemelkedő hős és eszme bukása az olvasóban, nézőben a veszteség rendkívüli nagyságának érzetét kelti, katarzist vált ki.
irónia
Helyettesítésen alapuló alakzat, amellyel a körülmények és a szövegösszefüggés alapján az ellenkezőjét fejezzük ki annak, amit kimondtunk. (Pl. valójában becsméreljük azt, amit dicsérünk.)
szimbólum
Hosszabb szakaszra vagy a mű egészére kiterjedő, mögöttes jelentést hordozó szókép, amely homályosabb, de érzékletesebb az allegóriánál, s elemei pontról pontra nem fordíthatók le.
allegória
Hosszabb szakaszra vagy a mű egészére kiterjedő, mögöttes jelentést hordozó szókép, amelynek elemei pontról pontra lefordíthatók (szemben a szimbólum homályosabb, de érzékletesebb képsorával).
tercina
Háromsoros versszakokból álló jambikus verselésű versforma, amelynek strófáit láncszerűen végighúzódó rímképlet kapcsolja egybe: aba bcb cdc stb. (Dante Isteni színjátékának formája.)
eposz
Hősköltemény. Antik eredetű verses epikus műfaj, témája magasztos, hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek, isteni erők is támogatják őket, az egész közösség számára sorsforsító tettet visznek végbe.
disztichon
Időmértékes sorpár, amelynek első sora egy hexamater, második sora egy pentameter.
szapphói strófa
Időmértékes strófaszerkezet, amely három szapphói és egy adóniszi sorból áll. A szapphói sor 11 szótagos időmértékes verssor, amely trocheusokból és a közepén egy daktilusból áll. Az adóniszi sor egy daktilusból és egy spondeusból álló időmértékes verssor.
pentameter
Időmértékes verssor; hat verslábból áll, daktilusok és spondeusok alkotják, a 3. és a 6. versláb csonka (-), a 3. verslábat cezúra követi, a 4. és 5. verslába daktilus.
hexameter
Időmértékes verssor; hat verslábból áll, ezek tetszőlegesen lehetnek daktilusok vagy spondeusok, az 5. versláb azonban mindig daktilus, a 6. mindig spondeus.
evangélium
Jóhír. Az Újszövetség első négy könyvét alkotó írások, amelyek Jézus életét, tetteit és tanítását beszélik el. A négy evangélium Máté, Márk, Lukács és János neve alatt maradt fenn.
legenda
Kisepikai műfaj, szentekről szóló történet. Jellegzetes eleme a csoda.
anekdota
Kisepikai műfaj; ismert személyről szóló, a hitelesség igényével fellépő rövid, csattanós történet.
novella
Kisepikai műfaj; rövid terjedelem, egy szálon futó cselekmény, viszonylag kevés szereplő jellemzi, sokszor váratlan fordulattal, csattanóval végződik.
ars poetica
Költői hitvallás, programhirdetés. Olyan költemény, melynek témája maga a költészet.
toposz
Közismert, közkinccsé vált, különböző korokon átívelő témaelem, írói fordulat, cselekménypanel (pl. évszakszimbolika, utazás).
himnusz
Lírai műfaj, istenséget megszólító, dicsérő, hozzá könyörgő óda.
óda
Lírai műfaj, magasztos tárgyú, emelkedett hangvételű, megszólítást tartalmazó költemény.
ekloga
Lírai műfaj, pásztori témája (bukolikus), párbeszédes vagy monológ formájú, hexamterben írt költemény.
rapszódia
Lírai műfaj, szenvedélyes, csapongó, szélsőségek közt ingadozó óda.
dal
Lírai műfaj; Gyakran énekelhető, egyszerű formájú, egységes hangulatú, többnyire kis terjedelmű költemény.
epigramma
Lírai műfaj; eredetileg sírfelirat. Rövid, rendszerint csattanóval záródó költemény. Hagyományos versformája a disztichon.
episztola
Lírai műfaj; megnevezett, valós személyhez írt verses levél.
elégia
Lírai műfaj; melankolikus hangulatú, valamely veszteségbe való beletörődést kifejező költemény.
apokaliszis
Tágabb értelemben feltárás, valamilyen titoknak a feltárása. Szűkebb értelemben a végítéletnek, a világvége titkainak feltárása.
hasonlat
Olyan alakzat, amely közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot. Legtöbbször egy elvontabb fogalmat világít meg plasztikusabb, képszerűbb dologgal. A hasonlítás eszközei pl. mint, akár, -ként.
barokk eposz
Olyan eposz, amelyben a barokk világkép és művészeteszmény érvényesül.
parabola
Példázat, példabeszéd. Tanító célzatú, erkölcsi igazságot tartalmazó, rövid terjedelmű, epikus műfaj, amelyben a szereplők vagy a történések önmagukon túl más szereplőkre, más történésekre utalnak.
megszemélyesítés
Szókép, amely élettelen dolgokat élőlényként jelenít meg.
metafora
Szókép, két fogalom hasonlóságon alapuló azonosítása. (Szemben a metonímiával, amely nem hasonlóság hanem érintkezés alapján azonosít).
versciklus
Tematikusan vagy más szempontból összefüggő, gyakran egy cím alá rendezett versek sorozata.
figura etymologica
Tőismétlés; azonos tövű, de eltérő toldalékkal ellátott szavak összefűzése. (pl.: "halálnak halálával halsz")
paródia
Valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása. A formai jegyeket eltúlozza, a jelentős témát méltatlanra cseréli.
ballada
Verses kisepikai műfaj, amely tartalmaz lírai és drámai elemeket is. Cselekményt beszél el (epika), témája leggyakrabban tragikus, elbeszélésmódja szaggatott, kihagyásos (dráma), sűrítettség és fokozott képszerűség jellemzi (líra).
komédia
Vígjáték. Drámai műfaj; olyan mű, amelyben egy magát értékesnek mutató személy, magatartás lepleződik le. Meghatározó esztétikai minősége a komikum.
szinesztézia
Érzetkeverés, eltérő érzékterületek összekapcsolása (pl. szúros szag).