Kutatásmódszertan- A társadalomtudományi kutatások alapjai I.

Tudományos tudás

(objektivitásra való törekvés, szándékos megfigyelés, oksági kapcsolat, bizonyítás, szakmailag elfogadott módszerek). Hibalehetőség: kevés a minta, idő előtt lezárjuk a vizsgálatot stb.

Tudományos kutatás

A világ, a valóság megismerésének egyik módja. Célja: Összefüggések, szabályszerűségek és törvényszerűségek felderítése.

Minta

Akik a kutatásba bekerülnek.

Kontroll csoport

Akikkel a kísérleti eredményeket összevetjük. Pl. egy ismeretterjesztő film tud hatni az előítéletességre? Akik megnézik, azok a kísérleti alanyok, akik nem, az a kontroll csoport.

Alapsokaság

Az összes elemzési egység, amit vizsgálni szeretnék.

Konceptualizálás

Azokat a fogalmakat, amelyeket használunk, pontosan meg kell fogalmaznunk - pl. hajléktalanság, alkoholizmus, vallásosság, cigányság. Átvett definíciók vagy saját „gyártmány". Indikátorok és dimenziók.

Keresztmetszeti vizsgálat

Egyszer történik.

Reprezentatív minta

Ha minta jellemzői megegyeznek az alapsokaság jellemzőivel

Fókuszcsoportos interjú

Kerekasztal jellegű. A kérdező inkább moderátor. Szociális területen is használják, piackutatásban is. 6-8 főtől az ideális. Homogén fókuszcsoport: Direkt hasonló résztvevők vannak az interjún. Heterogén fókuszcsoport: Direkt eltérő embereket rakok a fókuszcsoportba.

Hipotézisalkotás

Két-három tömör mondatban megfogalmazom, hogy mit is akarok bebizonyítani. Ehhez igazítom a kutatási eszközt. Nem baj, ha nem sikerül bizonyítani - a társadalom nem mindig úgy működik, ahogyan gondoljuk. Számszerű hipotézisek - kvantitatív eszközök (pl. kérdőív) Vélemények, élettörténetre stb. vonatkozó hipotézisek - kvalitatív eszközök.

Valószínűségi minta

Mindenkinek ugyanakkora esélye van a mintába való bekerülésre. Egyszerű véletlen mintavétel. (pl.: lottóhúzás)

Operacionalizálás

Mérhetővé tétel.

Csoportos mintavétel

Nincsen listám, de rendelkezésre állnak különböző csoportok.

Rétegzett mintavétel

Olyan, mint a kvótás, csak a cellákat valószínűségi eljárásokkal töltöm fel.

Szisztematikus mintavétel

Sorrendbe vannak rendezve, s minden n. elemet választjuk ki.

A szociológiai interjú típusai

Strukturált, félig strukturált, strukturálatlan

Nem valószínűségi minták típusai

Szakértői minta, Elérhető alanyok, Kvótás mintavétel, Hólabda módszer

Valószínűségi minták típusa

Szisztematikus mintavétel, rétegzett mintavétel, csoportos mintavétel, többlépcsős mintavétel

Kvantitatív kutatások

Számszerű, mennyiségi adatokat produkálnak, nagy minták használata, nem az egyes egyének leírása a cél, jelenségek aprólékos leírása, két jelenség közötti matematikailag megragadható kapcsolat, szabott kérdések-szabott válaszok.

Indikátorok

Tényezők, amelyek jelzik a fogalom meglétét.

Longitudinális vizsgálat

Több hulláma van a felmérésnek, megismételjük a kutatást.

Többlépcsős mintavétel

Több lépcsőben jutunk el a mintánkhoz.

Nem valószínűségi minta

Valakinek kevésbé vagy egyáltalán nincs esélye a mintába való bekerülésre.

Kvalitatív kutatások

„minőségi adatok". Vélemények, érzések, történések megragadása. Nagyobb mozgástér, személyesebb. Felderítő kutatások, leíró kutatások, okság - nem matematikai kauzalitás. Alacsonyabb elemszám.

A kutatás lépései

•A kutatási probléma kiválasztása •Szakirodalom feltárása •Hipotézisalkotás •Konceptualizálás •Operacionalizálás •Mintavétel meghatározása •Lekérdezés, interjú stb. - konkrét kutatás •Elemzés •Felhasználás

Tartalomelemzés

•Auditív, vizuális, audiovizuális, írott dokumentumokat elemzünk. •Pl. dalszövegek, reklámok, hírek, újságcikkek, irodalmi alkotások, szabályzatok, törvények. •Lehet kvantitatív vagy kvalitatív is (ez utóbbi esetben számszerűsítünk, ez a gyakoribb). Szófelhőket is készíthetünk.

Kérdőív szerkesztési ismeretek

•Előnyök: nagy mintát érünk el, gyors, kidolgozott a módszertana, könnyen összehasonlíthatóak az adatok, másodelemzésre alkalmasak •Hátrányok: érzelmek-vélemények rejtve maradnak, személytelen ok-okozati összefüggések, szabványos kérdések, közben nem lehet módosítani

Kísérlet

•Magyarázó kutatásra is használják, ok-okozati kapcsolatok feltárása is megjelenik. •Lehetnek mesterségesek a szituációk - pl. börtön-szimuláció, táborok gyerekeknek, laborban végzett kísérletek. •Más alkalmakkor a normális társadalom „viselkedését" kutatjuk - pl. Pusoma és Kismarthy névvel küldünk hasonló önéletrajzokat ugyanazokhoz a cégekhez, s megnézzük, hány jelez vissza.

A mérési szintek

•Nominális szint (fogalmak megnevezése, azonos szintek - pl. nem esetében férfi és nő) •Ordinális szint (már van egyfajta rangsor: gyermekkorú, középkorú, idős) •Intervallum szint (távolságok adottak, de nincs abszolút nulla és az arányok sem stimmelnek - pl. IQ. Nagyon ritka.) •Arányskála (azonos távolságok, 0-val. PL. lakás alapterülete, életkor stb.)

Terepkutatás

•Olyan jelenségek vizsgálatára a legalkalmasabbak, amelyeket a maguk természetes közegében a legjobb megfigyelni. •Kvalitatív technika •Intézmények, lokális közösségek, kiscsoportok kutatásának ideális eszköze. •Vége: esettanulmány. •Az antropológusok művelik a legmagasabb szinten.

Kérdőívek alapvető fajtái

•Önkitöltősolcsó, gyors, posta-internet-intézmények, problémás kitöltési arány egyes esetekben (nyeremények, buzdító levelek, kérdőív-szerkesztés), 30-50% - jó válaszarány. Intézményekben felvett kérdőívek. •Kérdezőbiztossal felvett: magasabb válaszarány, bonyolultabb kérdések, jobb értelmezés (nem tudom válaszok csökkennek)két fajtája van: személyes-telefonos(FONTOS: modor, öltözködés, időpont, személyes esetén megfigyelés is)