Szerves kémia
1.2. Milyen másodrendű kémiai kötéseket ismer?
-H-kötés -Diszperziós (Wan der Waals) kötés -Dipol-dipol kötés
1.1. Milyen elsőrendű kémiai kötéseket ismer?
-Ionos kötés -Kovalens kötés -Fémes kötés
1.17. Definiálja a diasztereomerek fogalmát! Rajzoljon fel egy példát!
A diasztereomerek olyan sztereoizomerek, melyek egymásnak nem tükörképei. (pl. cisz-transz izoméria)
1.7. Definiálja a hiperkonjugáció fogalmát!
A hiperkonjugáció (újabb nevén σ-konjugáció) a molekula π-elektronrendszere vagy részlegesen betöltött vagy üres p-pályája és (pl. C-H vagy C-C kötéseket alkotó) σ-elektronok kölcsönhatása folytán fellépő elektroneltolódási jelenség.
1.4. Definiálja a hibridizáció fogalmát!
A kölcsönös taszítás miatt az elektronok kimozdulnak eredeti helyzetükből más pályákra. Az atompályák keverésével olyan új hibridpályák jönnek létre, melyek alkalmasak az atomok közötti kötés jellemzőinek leírására. A hibridpályák jól használhatók a molekulapályák alakjának magyarázására.
1.6. Mit nevezünk mezomer effektusnak? Mondjon példát!
A mezomer effektus az n- és π-elektronok (n: nemkötő elektronok) elektroneltolódási jelensége. Egy sp2 vagy sp hibridállapotú szénatomhoz kapcsolódó atom vagy csoport mezomer effektusa pozitív (+M), ha elektronban gazdagítja, illetve negatív (-M), ha elektronban szegényíti a hozzá kapcsolódó rendszert. Az M effektus nagysága a távolságtól nem függ.
1.14. Definiálja a konfiguráció fogalmát!
A molekulában a kovalens kötéssel kapcsolódó atomok térbeli elrendeződése egy központi atom körül (a királis szénatom körül a ligandumok térbeli elrendeződése).
1.15. Definiálja a konformáció fogalmát!
A molekulában különböző, egymással nem kapcsolódó atomok egymáshoz viszonyított térbeli elrendeződése.
1.12. Definiálja a sztereoizoméria fogalmát!
A molekuláknak ugyanaz az összegképlete és bennük az atomok kapcsolódási sorrendje (konstitúciója) is megegyezik, de az őket alkotó atomok térbeli elrendeződése különböző.
47. Hogyan lehet az oxidációs számot meghatározni? Mutassa be egy példán!
A példában szereplő nyilak az elektronegativitások különbségén alapuló elektronfelhő- eltolódásokat jelzik, amelyek számszerű összegzése adja az oxidációs számot.
1.9. Mondjon példát tautomériára, és rajzolja fel!
A prototróp tautomer vegyületek egy hidrogénion és egy kettős kötés helyzetében különböznek egymástól.
1.8. Mondjon példát rezonáns határszerkezetekre, és rajzolja fel!
A rezonáns határszerkezet az adott molekula egy lehetséges elektroneloszlása, amely csak a vegyértékelektronok helyzetében különbözik egy másiktól. Ezek egyike sem tükrözi a valóságot, de ezek stabilitás szerinti súlyozott átlagából, amelyet rezonanciahibridnek hívunk, alakítjuk ki a tényleges elektroneloszlást.
39. Definiálja az entrópia fogalmát!
A termodinamikában az entrópia (szimbóluma: S) egy extenzív állapotjelző, amelynek megváltozása a test két állapota között reverzibilis folyamat során felvett redukált hőmennyiségek előjeles összegével egyenlő.
24. Definiálja az addíciós reakciót! Írjon fel egy példát!
Addíciós reakciók esetén két molekula reagál egymással, és egy molekula keletkezik.
34. Mit mond ki a HSAB-elmélet? Mutasson példát az alkalmazására!
Akemény elektrofil a kemény nukleofillel, a lágy elektrofil a lágy nukleofillel reagál gyorsan.
42. Mit jelent az aktiválási energia? Mutassa be egy energiaprofil-diagramon!
Aktiválási energiának nevezzük azt a minimális energiát, ami egy kémiai reakció lezajlásához szükséges.
45. Mit értünk kinetikus kontroll alatt? Mondjon egy példát!
Alacsonyabb hőmérsékleten csak az allénhez vezető energiagát legyőzéséhez van elegendő energia, ezért allén keletkezik
1.3. Definiálja az atompálya fogalmát!
Az a térrész az atom körül ahol az elektron 90%-os valószínűséggel megtalálható
33. Mit jelent az ambidens nukleofil? Mondjon egy konkrét példát!
Az ambidens nukleofilek kettős reakciókészséggel rendelkeznek, mivel két nukleofil centrumot tartalmaznak. Az egyik egy lágy nukleofil centrum, amellyel lágy elektrofilekkel lépnek reakcióba, a másik pedig egy kemény nukleofil centrum, amellyel kemény elektrofilekkel reagálnak.
26. Definiálja az átrendeződéses reakciót! Írjon fel egy példát!
Az átrendeződési reakciókban a molekulába nem lép be, illetve onnan nem lép ki csoport. Példaként említhetjük az allén propinné történő átalakulását.
43. Mit értünk az egyensúlyi állandó alatt? Hogyan lehet kiszámítani?
Az egyensúlyi állandó egyenlő a termékek megfelelő hatványon vett egyensúlyi koncentrációinak szorzata és a kiindulási anyagok egyensúlyi koncentrációinak megfelelő hatványon vett szorzatának hányadosával.
1.16. Definiálja az enantiomerek fogalmát! Rajzoljon fel egy példát!
Az egymással fedésbe nem hozható tükörképi párokat enantiomereknek nevezzük.
38. Definiálja az entalpia fogalmát!
Az entalpia a rendszer összes energiája, ami a belsőenergián (a rendszer létrehozásához szükséges energia) kívül még azt az extra energiát is tartalmazza, ami ahhoz kell, hogy a V térfogatú rendszer számára helyet készítsünk egy állandó p nyomású környezetben: H = U + pV.
1.5. Mit nevezünk induktív effektusnak? Mondjon példát!
Az induktív effektus a σ-kötéseken keresztül ható elektroneltolódási effektus. Egy szénatomhoz kapcsolódó atom vagy csoport induktív effektusa negatív (-I), ha a hidrogénhez képest elektronban szegényíti, illetve pozitív (+I), ha a hidrogénhez képest elektronban gazdagítja a hozzá kapcsolódó rendszert.
1.13. Mit jelent a kiralitás?
Az optikai aktivitást mutató molekulákat királis molekuláknak nevezzük, ugyanis egymással hasonló tükörképi viszonyban vannak, mint a jobb és a bal kéz, egymással fedésbe nem hozhatók.
1.11. Mit nevezünk geometriai izomériának?
Cisz-Transz izoméria (Z/E), olyan molekulapárok, amelyeknek ugyanaz a képlete, de funkciós csoportjaik a háromdimenziós térben különböző helyzetben találhatók.
1.10. Mit nevezünk konstitúciós izomériának? Mutassa be egy példán!
Egy adott vegyület összegképletének többféle molekula is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek.
49. Mit értünk ionos reakció alatt? Mondjon egy példát!
Egy elektronpárral rendelkező molekula elektronpárja alakít ki kötést egy elektronhiányos atommal.
31. Mit nevezünk elektrofilnek? Mondjon egy példát!
Elektrofilnak nevezzük azt a molekulát vagy iont, amely a nagy elektronsűrűséget, elektronpárt vagy valódi negatív töltést kedveli.
25. Definiálja az eliminációs reakciót! Írjon fel egy példát!
Eliminációs reakcióról akkor beszélünk, ha a reakcióban egy molekulából egy kis, stabil molekula távozik.
35. Minek a rövidítése a HOMO és LUMO kifejezések?
HOMO-nak (Highest Occupied Molecular Orbital), LUMO-nak (Lowest Unoccupied Molecular Orbital)
22. Mit nevezünk racemizációnak? Mutassa be egy konkrét példán keresztül!
Ha a reakcióban egy enantiomertiszta kiindulási anyagból (R)- és (S)-konfigurációjú termékek egyaránt keletkeznek, akkor racemizációról beszélünk. Például az (S)-3-bróm-3- metilhexánból metanolban monomolekuláris nukleofil szubsztitúciós (SN1) reakcióban karbénium-ion köztiterméken keresztül (R)- és (S)- konfigurációjú éterek elegye keletkezik
51. Hogyan lehet kiszámolni a fajlagos optikai forgatóképességet?
Ha egy anyag forgatóképességét etanolos oldatban 20 °C-on mérjük és c = 15 g aktív anyag/100 ml oldat koncentrációnál l = 2 dm rétegvastagságú küvettában α = 9,6° forgatást mértünk az óramutató járásával megegyező irányban, akkor az
21. Mit nevezünk inverziónak? Mutassa be egy konkrét példán keresztül!
Ha egy reakcióban megváltozik a molekula konfigurációja, akkor inverzióról beszélünk. Az (R)-2-brómbután metoxid-ionnal bimolekuláris nukleofil szubsztitúciós (SN2) reakcióban reagál. A reakció inverzióval jár, (S)- konfigurációjú szek-butil-metil-éter keletkezik.
46. Mit értünk termodinamikus kontroll alatt? Mondjon egy példát!
Magasabb hőmérsékleten már a propinhoz vezető energiagát legyőzéséhez is elegendő az energia, így a stabilabb termék, a propin keletkezik.
32. Mit nevezünk nukleofilnek? Mondjon egy példát!
Nukleofilnak nevezzük azt a molekulát vagy iont, amely a parciális vagy valódi pozitív töltést kedveli
50. Mit értünk redoxreakció alatt? Mondjon egy példát!
Redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációs szám megváltozásával járnak. Ezekben a folyamatokban az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít, lead elektronokat. Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő. Ezek a reakciópartnerek a redukálószerek. Az elektront felvevő partner redukálódik, oxidációs száma csökken. Ezek az oxidálószerek. Pl.: 2 H2 + O2 = 2 H2O
23. Definiálja a szubsztitúciós reakciót! Írjon fel egy példát!
Szubsztitúciós reakcióról beszélünk, ha egy atomot vagy csoportot egy hasonló tulajdonságú atommal vagy csoporttal helyettesítünk.
1.18. Mutasson példát mezo-vegyületre, és magyarázza el, hogy miért tekinthető annak!
Tükörképével azonos molekula
29. Mi a Lewis-sav definíciója? Mondjon egy példát!
az elektronpárt befogadó molekula
30. Mi a Lewis-bázis definíciója? Mondjon egy példát!
az elektronpárt szolgáltató molekula
28. Mi a Brønsted-bázis definíciója? Mondjon egy példát!
bázis, amely protont vesz fel, NH3
27. Mi a Brønsted-sav definíciója? Mondjon egy példát!
sav, amely protont ad le, HCl
40. Definiálja a szabadentalpia fogalmát!
Állandó hőmérsékleten és nyomáson lejátszódó reverzíbilis reakciók maximális hasznos munkája. Standard körülmények között, 1 mólnyi anyagmennyiségre vonatkoztatott értékét moláris standard ~nak nevezik. Jele. G°, mértékegysége: kJ/mól. Read more: http://www.kislexikon.hu/szabadentalpia.html#ixzz6i85Ty5aU
