3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

székelyek

Vitatott származású magyar népcsoport Erdélyben. A középkorban nemesi kiváltságokkal bírtak hadkötelezettség fejében, és területileg is elkülönültek a megyerendszertől. Társadalmuk eltért a feudális magyar társadalomtól. A 15. századtól a magyar és a szász mellett a harmadik rendi nemzetnek számítottak Erdélyben. A 16. századtól egyre több székely került jobbágysorba. Területi különállásuk a kiegyezés után megszűnt.

Augsburg

Város Bajorországban, a Lech folyó közelében. 955-ben itt gyızte le I. (Nagy) Ottó a magyar csapatokat. Ez a vereség vetett véget a nyugat-európai kalandozó hadjáratoknak.

I. Szent István

Árpád-házi magyar fejedelem (997-től), majd király (1001-1038). Uralmát kiterjesztette az egész Kárpát-medencére, segítette a keresztény térítést, kiépítette a magyar egyházszervezetet. A közigazgatás és a haderő alapjává a királyi várakat tette (vármegyék). Megvédte az országot a német támadással szemben. 1083-ban szentté avatták.

szabad királyi városok

A legtöbb kiváltsággal (pl. falépítési, vásártartási, plébánosválasztási, önkormányzati jog stb.) rendelkező várostípus a történelmi Magyarországon. Tulajdonosuk a király volt, csak neki voltak alávetve. A lakosság főleg kereskedelmi és ipari tevékenységet folytatott. A szabad királyi városi rang 1876-ban szűnt meg.

Szent Korona

A magyar királyok koronázásakor használt korona. Valószínűleg a 12. században illesztették össze két, korábban készült darabból. Szerepe azért különleges, mert a magyar jog szerint csak a Szent Koronával történt koronázás számított érvényesnek.

köznemes

A magyar nemesség alsóbb rétege. Rendszerint kisbirtokosok voltak, bár nem feltétlenül. Jogilag az 1351. évi törvényektől kezdve egyenrangúnak számítottak a főnemesekkel, de magasabb nemesi ranggal nem rendelkeztek.

táltos

A magyar népi hitvilágban természetfeletti erővel rendelkező személy.

végvár

A magyar történelemben az Oszmán-török Birodalom elleni védekezés céljából a határvidéken épített várak elnevezése.

Álmos

A monda szerint Emese és Ügyek fia, Árpád fejedelem apja. Nevét onnan kapta, hogy anyja megálmodta születését, valamint azt, hogy királyok fognak tőle származni. Etelközben a magyar törzsszövetség vezetője lett. A honfoglalás során 896-ban Erdélyben meghalt (elképzelhető, hogy a kettős fejedelemség rendjének értelmében feláldozták).

tatár

A mongolok középkori megnevezése. A 13. században betörtek Európába, Magyarországra is (tatárjárás), és még a 17. században is játszottak szerepet a magyar történelemben.

1396

A nikápolyi csata, Luxemburgi Zsigmond súlyos veresége az oszmán-török hadseregtől.

1456

A nándorfehérvári csata Hunyadi János diadala az oszmán-török hadsereg felett.

973

A quedlinburgi birodalmi gyűlés időpontja. Itt kötöttek békét Géza fejedelem követei I. (Nagy) Ottó császárral.

1241-1242

A tatárjárás.

nemes

A történelmi magyar társadalom egyik kiváltságos, az országot vezető rétegének tagja. Kiváltságokkal rendelkező társadalmi csoport tagja. A nemesség a középkor és az újkor folyamán az európai társadalmak vezető rétegét alkotta, birtokolta a politikai és gazdasági hatalmat. Több európai országban ma is vannak nemesek, bár szerepük, jelentőségük csak jelképes.

törzsszövetség

A vándorló magyarok törzsei által kötött közös vezetésű katonai szövetség.

ősiség

Az 1351. évi törvények egyik legmaradandóbbja (az 1848-as áprilisi törvényekig volt hatályban). I. (Nagy) Lajos megváltoztatta az Aranybullának a szabad végrendelkezést engedélyező cikkelyét (a fiúgyermek nélkül elhalálozott nemesek birtokait érintette a törvény). Az új rendelkezés szerint a fiúgyermek nélkül elhunyt nemes birtokait a rokonai öröklik, ezek hiányában a birtok az uralkodóra száll vissza.

Károly Róbert

Az Anjou-házból származó magyar király (1308-1342). Az Árpád-ház kihalása utáni trónharcok során fokozatosan felszámolta a kiskirályok uralmát. Hatalmát az újonnan fölemelt, s hozzá hű bárókra alapozta. Új alapokra helyezte az ország pénzügyeit: a kincstár számára a legjelentősebb bevételi forrást a regálék jelentették, értékálló pénzt veretetett, s bevezette a kapuadót. Gazdaságpolitikája egyaránt segítette az ország fejlődését (bányászat, kereskedelem) és a királyi jövedelmek növekedését. Az általa szervezett visegrádi királytalálkozó (1335) a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó együttműködésének erősítését szolgálta.

1222

Az Aranybulla kiadása.

várjobbágyok

Az I. István idején létrejövő királyi várak katonái. A 13. századtól, mikor a királyi várak rendszere a birtokadományok miatt szétesett, nagy részük a jobbágyok közé került.

várnépek

Az I. István idején létrejövő királyi várakhoz tartozó szolganépek. A 13. századtól, mikor a királyi várak rendszere a birtokadományok miatt szétesett, fokozatosan jobbágyokká váltak.

végvárrendszer

Az Oszmán-török Birodalom elleni védekezés céljából épített végvárak által alkotott védővonal elnevezése. Három végvárvonal épült. Az első Luxemburgi Zsigmond idején a déli bánságok területén, a második Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a déli határok mentén, a harmadik a 16. században a Dunántúli- és az Északi-középhegység vonalában.

honfoglalás

Az a folyamat, amelynek során 895 és 902 között a magyar nép birtokba vette a Kárpátmedencét.

őshaza

Az a földrajzi terület, ahol egy nyelv és a hozzá tartozó nép kialakult, létrejött. A magyar őshaza helyére vonatkozó tudományos nézetek eltérőek (általában az Urál hegység lábaihoz helyezik).

955

Az augsburgi vereség dátuma.

kormányzó

Az országot király hiányában (vagy kiskorú király esetén) teljhatalommal irányító választott tisztségviselő. A fontosabb kormányzók: Hunyadi János (1445-1452), Szilágyi Mihály (1458), Kossuth Lajos (kormányzó-elnök, 1849), Horthy Miklós (1920-1944).

Finnugor

Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó nyelvcsalád, 15 élő és 2 holt nyelvből áll, amelyek alapszókincsüket és nyelvtani szerkezetüket tekintve rokonok. A magyar nyelv a nyelvcsaládon belül az ugor nyelvek csoportjába tartozik.

Csák Máté

Az Árpád-kor végének egyik bárója, aki az Árpád-ház kihalása (1301) után tartományúri hatalmat (kiskirályságot) épített ki az ország északnyugati részén (Trencsén központtal). I. Károlyt előbb támogatta, majd föllépett ellene. A rozgonyi csatában (1312) - bár nem őt győzték le - hatalma gyengült, de területe csak halála után (1321) került a király kezére.

Vereckei-hágó

Az Északkeleti-Kárpátokban található fontos hágó. 895-ben a honfoglalás egyik legfontosabb útvonala volt. 1241-ben a tatár fősereg is ezen az útvonalon támadott.

úriszék

Földesúri bíróság, amely a földesúr birtokán élők (jobbágyok, zsellérek stb.) felett rendelkezett joghatósággal. Az úriszék intézménye a 1848-ig létezett.

Koppány

Géza fejedelem és I. István rokona. Géza halálakor (997) a szeniorátus elve alapján neki járt volna a fejedelmi cím. Ezért Istvánnal szemben magának követelte a hatalmat, majd felkelést indított, azonban vereséget szenvedett, fogságba esett, és kivégezték.

970-997

Géza uralkodása.

corvina

Hunyadi Mátyás könyvtárából származó kódexek elnevezése.

1458-1490

Hunyadi Mátyás uralkodása.

fekete sereg

Hunyadi Mátyás zsoldos serege, Mátyás 1460 körül hozta létre, az 1480-as években 8-10 ezer főből állt. A kor egyik legerősebb hadereje volt, Mátyás halála után felbomlott.

kilenced

I. (Nagy) Lajos király 1351-es törvényeiben kötelezővé tette a földesuraknak, hogy jobbágyaiktól azok terményeinek kilencedik tizedét szedjék be. Erre azért volt szükség, mivel korábban a nagybirtokosok kevésbé adóztatták jobbágyaik, mint a kisnemesek, így a jobbágyok hajlamosak voltak a nagybirtokra költözni. Az adók egységesítésével ezt a folyamatot akarta Lajos megállítani (a kisnemesség követelésére).

1351

I. (Nagy) Lajos törvényei.

1342-1382

I. (Nagy) Lajos uralkodása.

tized

I. István törvényeitől az áprilisi törvényekig az egyháznak fizetendő adó, a termés egy tizede.

997-1000-1038

I. István uralkodása. 997-1000 között fejedelem, 1000-től király.

1308-1342

I. Károly Róbert uralkodása.

1077-1095

I. László uralkodása.

rendkívüli hadiadó

I. Mátyás által kivetett adónem, Mátyás bevételeinek fő forrását jelentette. Jobbágyportánként egy aranyforintot tett ki egy évben, mivel nevével ellentétben Mátyás rendszeresen beszedte, gyakran egy évben kétszer is.

1205-1235

II. András uralkodása.

aranybulla

II. András által több társadalmi csoport (bárók egy része, egyház, szerviensek, várjobbágyok) követelésére 1222-ben kiadott törvény. Többek között rögzítette a szerviensek (a későbbi köznemesek) jogait (adómentesség pl.), korlátozta a királyi birtokadományokat, szabályozta a szerviensek birtokainak öröklését.

1301

III. András király halála, az Árpád-ház kihalása.

1290-1301

III. András uralkodása.

1235-1270

IV. Béla uralkodása.

város

Kereskedelmi, ipari, pénzügyi központ. A kereskedelem fejlődésével létrejöttek azok a közösségek, amelyek a földesurakkal szemben kiharcolták önállóságukat, jogilag elkülönültek a földesúrtól, amit a település köré épített fallal is nyilvánvalóvá tettek. A város védelmi, hatalmi, kulturális funkciót látott el. A 12. századtól nagy építkezések indultak, világi és egyházi épületeket egyaránt építettek.

nádor

Kezdetben a királyi udvar ispánja, később a király utáni második legnagyobb országos méltóság (a király helyettese) volt Magyarországon I. Istvántól 1848-ig.

bán

Királyi tisztségviselő a középkori Magyarországon. A déli határokon lévő bánságokat széles (királyt helyettesítő) hatáskörrel irányították a bánok. A középkor után csak a horvát báni méltóság maradt meg.

kapuadó

Károly Róbert uralkodásától kezdve a jobbágyokra kivetett állami adó. Az olyan telkek után kellett adót fizetni, amelynek kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni.

harmincadvám

Károly Róbert uralkodásától kezdve az importált vagy exportált árukra kivetett vám, amelyet az országhatáron kívül nagyobb városoknál (pl. Buda, Székesfehérvár) is szedtek.

aranyforint

Károly Róbert által bevezetett értékálló fizetőeszköz. Mintaként a firenzei aranypénzt vették, neve is innen származik.

1095-1116

Könyves Kálmán uralkodása.

1387-1437

Luxemburgi Zsigmond uralkodása.

I. László

Árpád-házi magyar király (1077-1095). Hosszú trónharcok eredményeként kerül hatalomra. Megerősítette az István halála utáni belviszályok miatt meggyöngült keresztény magyar államot. Szigorú törvényeivel megszilárdított a magántulajdont, s büntette a pogány hagyományok követőit. Külpolitikai célja az ország beilleszkedése a keresztény Európába, és függetlenségének megóvása a német törekvésekkel szemben. Az invesztitúraharc idején a pápaságot támogatta, s elérte, hogy a pápa szentté avassa I. István, Imre herceget és Gellért püspököt. Meghódította Horvátországot (1091), s emiatt viszonya a pápasággal romlott. Megvédte az országot a keletről érkező nomádokkal (besenyők, kunok) szemben is. Halála után alakja köré legendakör formálódott, és később őt is szentté avatták (1192).

Könyves Kálmán

Árpád-házi magyar király (1095-1116), I. (Szent) László unokaöccse és utóda. Megújította a bíráskodást, és enyhítette elődje szigorú törvényeit. Megszilárdította a Horvátország fölötti magyar fennhatóságot (horvát király is volt), és meghódította Dalmáciát. Öccse, Álmos herceg több összeesküvést is szőtt ellene, míg végül megvakíttatta.

III. Béla

Árpád-házi magyar király (1172-1196). A bizánci udvarban nevelkedett, és bizánci segítséggel került trónra, majd fölszámolta a Magyarország fölötti bizánci befolyást. Uralkodása idején megszervezte az állandó királyi kancelláriát.

II. András

Árpád-házi magyar király (1205-1235), III. Béla fia. Uralkodása idején vált nagy méretűvé a királyi birtokok és várak eladományozása. Ez a királyi földbirtokon és várakon nyugvó királyi hatalom meggyöngüléséhez vezetett. A politikájával (birtokadományozások, pénzrontás, idegenek adott tisztségek) elégedetlen egyházi és világi előkelők, valamint a királyi szerviensek az Aranybulla kiadására kényszerítették (1222).

IV. Béla

Árpád-házi magyar király (1235-1270). Uralkodása első szakaszában a királyi hatalom megerősítése érdekében az eladományozott királyi birtokok visszaszerzésére törekedett. E politikája is hozzájárult ahhoz, hogy 1241-ben a tatár (mongol) seregek legyőzzék a magyar király seregét. A tatárok kivonulása után megszervezte az ország újjáépítését. Számos birtokot adományozott, s a új birtokosokat várépítésre kötelezte. Politikája hosszú távon a királyi hatalom további gyengüléséhez, a bárók megerősödéséhez vezetett.

nomadizmus

Életforma, amely a háziállatok vándorló legeltetésén alapul. A közösség az állatokat követve vándorol.

V. László

(Habsburg) Magyar király (1440-1457), akit később a csehek is királlyá választottak (1453). Anyja csecsemőként koronáztatta meg. Vele párhuzamosan I. Ulászló is uralkodott Magyarországon 1444-ig, majd 1446-tól 1452-ig kormányzóként Hunyadi János irányította az országot. A Nándorfehérvár elleni török támadás hírére Bécsbe távozott (1456). Nevéhez fűződik Hunyadi László kivégeztetése és Mátyás bebörtönzése.

Luxemburgi Zsigmond

(Luxemburg-ház) Magyar király (1387-1437) német és cseh király (1410), majd német-római császár (1433). Magyarországon a bárók hatalmával szemben eleinte reménytelennek tűnt helyzete (egy ízben fogságra is vetették). A királyi hatalom megerősítése érdekében szövetséget kötött a legerősebb bárói ligával (Cillei-Garai), és új embereket emelt országos tisztségekbe (pl. Ozorai Pipo), ellátva őket várakkal, birtokokkal. Igyekezett erősíteni a köznemességet, és segítette a városok fejlődését. A királyi tetszvényjog bevezetésével korlátozta a pápaság magyarországi befolyását. Már uralkodása kezdetén szembe került a törökkel. Az ország nemessége által elvárt támadó hadjárata kudarcot vallott (nikápolyi csata, 1396), de a déli végvárrendszer kiépítésével és a hadseregreformmal útját állta a török terjeszkedésnek. A konstanzi zsinaton sikerült fölszámolnia a több mint harminc évig tartó nyugati egyházszakadást, de nem akadályozta meg Husz János máglyahalálát. Az ennek nyomán kibontakozó háborúkat csak hosszú harcok árán tudta lezárni. Uralkodása végén tört ki Budai Nagy Antal parasztfelkelése.

Kinizsi Pál

(kb. 1446-1494) Hunyadi Mátyás legendás hadvezére. Molnárlegényből vált fontos katonai tisztségeket betöltő nagybirtokossá. (Székhelye Nagyvázsony volt.) Mátyás több háborújában is harcolt, de hírnevét a Délvidék törökkel szembeni védelmével szerezte. Jelentős szerepe volt a török feletti kenyérmezei győzelemben (1479). Mátyás halála után szembeszállt a király fiával, Corvin Jánossal, és ő verte szét a zsold híján garázdálkodó „fekete sereget" (1492).

Szent Gellért

(kb. 980-1046) Velencei származású bencés szerzetes, hittérítő, Imre herceg nevelője. Később csanádi püspök. A pogánylázadás során letaszították a mai Gellért-hegyről. Térítő munkája és mártírhalála miatt szentté avatták (1083).

Géza fejedelem

Magyar fejedelem (kb. 972-997), követek útján 973-ban Quedlinburgban békét kötött I. (Nagy) Ottó császárral. Elkezdte a magyar nép keresztény hitre térítését. Az ellenálló törzsfőket legyőzte. Törekvéseit fia, I. István követte.

Hunyadi Mátyás

Magyar király (1458-1490), Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia. Királlyá választását követően a királyi hatalom megerősítésére törekedett. Megreformálta a központi hivatalokat, növelte a királyi bevételeket (füstpénz, rendkívüli hadiadó), állandó zsoldoshadsereget tartott fenn (fekete sereg). Reformjai nem számolták föl a rendi dualizmust, de a királyi hatalom jelentős megerősödését eredményezték. A törökkel szemben hatékony védekező politikát folytatott, s nyugaton sikeres hódító háborúkat viselt (Morvaország, Szilézia, Ausztria). Ennek eredményeként cseh királlyá választották (1469), de fő célját a német-római császári koronát nem nyerte el. Udvara a reneszánsz művészet egyik európai központjává vált. Különösen híres volt könyvgyűjteménye (corvinák).

Pannonhalma

Magyar település Győrtől délkeletre a Sokorói-dombságban. Őskor óta lakott hely. 996-ban bencés kolostor létesült a településen a Géza fejedelem által adományozott földbirtokon. Az apátság a középkortól máig jelentős szerepet játszott a magyar katolikus egyház életében. A település mai nevét 1965-ben kapta (előtte Győrszentmárton volt, legenda szerint ugyanis Szent Márton itt született a 4. században,)

mezőváros

Magyar történelmi várostípus. A 14-15. században jelent meg. Városi kiváltságokkal rendelkezett, viszont nem vált királyi tulajdonná, hanem megmaradt egy földesúr kezében. A lakosság főleg mezőgazdasági tevékenységet folytatott.

bányaváros

Magyar történelmi várostípus. Olyan magyarországi városias település, amelynek lakói királyi kiváltság alapján bányászkodással foglalkoztak. A bányavárosok kiváltságai jórészt megegyeztek a szabad királyi városokéval.

Esztergom

Magyar város a Duna partján, a Pilis-hegység lábánál. Az őskortól lakott hely. I. István óta érseki székhely, a magyar katolikus egyház központja. 1543-1683 között (pár éves megszakítással) török megszállás alatt volt, az érsek Nagyszombatra költözött, és csak a 19. században tért vissza. A 19. században épült klasszicista stílusban bazilikája.

bandérium

Magyarországon a 14. századtól jelentkező hadszervezeti forma. Olyan bárói (vagy királyi) csapat, amely a kiállító főúr zászlaja alatt vonul hadba (a „banderia" olaszul zászlót jelent). Károly Róbert a főurakat kötelezte magánhaderő tartására. A banderiális hadszervezet a középkor végére elvesztette jelentőségét, mivel nem hivatásos katonákból állt. Ennek ellenére - elméletben - 1848-ig létezett.

főnemes

Olyan nemes, aki bárói vagy magasabb rangú címet (gróf, őrgróf, herceg stb.) visel.

regálé

Olyan állami jövedelmek, amelyeket királyi felségjogon szedtek.

szeniorátus

Olyan öröklődési rend, amely szerint a vezetőt családjának legidősebb, irányításra alkalmas férfitagja követi a hatalomban.

kalandozások

A 10. századi, Európa különböző részeire vezetett magyar rablóhadjáratok elnevezése. A Nyugat-Európába vezetett hadjáratoknak a 955-ös augsburgi, a Bizánci Birodalomba vezetetteknek pedig a 970-es arkadiupoliszi vereség vetett véget.

familiaritás

A 13. század folyamán kialakult társadalmi rendszer, amely bizonyos fokig emlékeztet a nyugat-európai hőbériségre, de alapjaiban eltér attól. Lényege: a kisebb nemesek szolgálatot vállaltak egy bárónál (akinek birtokai igazgatásához, valamint katonai ereje növeléséhez sok emberre volt szüksége), és cserébe pénzt vagy más juttatást kaptak. Az egyezség rendszerint nem járt birtokadománnyal, és nem élethosszig szólt ellentétben a hőbéri rendszerrel.

Etelköz

A Kelet-európai-síkság déli részén elhelyezkedő történelmi földrajzi terület a Don és a Dnyeper folyók vidékén, pontos helye vitatott. A magyarság szálláshelye volt a 9. században, a honfoglalást megelőzően. Itt történt meg a vérszerződés.

Levédia

A Kelet-európai-síkság déli részén elhelyezkedő történelmi földrajzi terület valószínűleg a Volga és a Don folyók vidékén. A magyarság szálláshelye volt a 8-9. században.

vármegye

A Magyar Királyság területi közigazgatási egysége. I. István idején királyi vármegyék jöttek létre a megye vezetőjét, az ispánt a király nevezte ki. A 13. században a megyék kezdtek átalakulni nemesi vármegyékké, és a vezetőket (alispán) a helyi nemesség választotta.

szászok

A Magyarországra a 12-13. században beköltöző németek. Elsősorban Erdélybe és felvidéki (szepességi) városokba költöztek.

törzs

Társadalmi csoport, amelynek tagjai rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Egy honfoglaló magyar törzs több nemzetségből állt. Élén a törzsfő állt. A honfoglaló magyaroknak hét törzse volt (nevük: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi), ehhez csatlakozott a kabarok törzse.

nemzetség

Társadalmi csoport, amelynek tagjai rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Egy nemzetség több családból áll. A honfoglalás idején a nemzetség élén a nemzetségfő (ből) állt.

kunok

Török eredetű nomád népcsoport, a 13. század folyamán költöztek Magyarországra.

fejedelem

Uralkodó, a hatalmat az uralma alatt álló területen ténylegesen gyakorolja. A magyar történelemben I. István előtt fejedelmek álltak a törzsszövetség, majd a Kárpát-medencében letelepedett magyarság élén. A 16-18. században az Erdélyi Fejedelemség élén álltak fejedelmek.

895-900

A honfoglalás.

1241

A király serege vereséget szenvedett a muhi csatában.

ispán

A király által kinevezett tisztségviselő I. István korától, általában egy vármegye irányítója közigazgatási, bírói, katonai hatalommal. Ispánnak nevezték a királyi várak parancsnokait is. Később az alispán lett a megye tényleges irányítója, akit a helyi nemesség választott, a főispáni cím pedig konkrét hatalom nélküli öröklődő címmé vált.

vajda

A középkorban az egyik legfontosabb tisztségviselő, Erdély széles (királyt helyettesítő) jogkörrel rendelkező irányítója.

báró

A középkori Magyarországon a vezető tisztségviselők (pl. nádor, országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester stb.), a királyi tanács tagjainak megnevezése, később öröklődő főnemesi rang.

Anonymus

Valószínűleg III. Béla király jegyzője volt, majd a 13. század elején megírta a magyarok honfoglalásáról szóló művét (Gesta Hungarorum). Munkáját a történészek nem tekintik hitelesnek. Nevét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy P-vel kezdődött.

kettős fejedelemség

Valószínűleg Levédiában a 8-9. században a kazár birodalomtól átvett uralkodási rendszer, amelyben a kende (kündü) a szakrális főfejedelem tisztét tölti be, a gyula pedig a hatalom tényleges birtokosa, a haderő parancsnoka. A kendét, ha megöregedett, vagy ha katonai kudarcot idézett elő (azaz nem élvezte többet az istenek támogatását), megölték. A kettős fejedelemség rendje 904-ig Kurszán (Árpád fejedelemtársa) haláláig állhatott fenn a magyar törzsszövetségben.

Árpád

(?-907) Magyar fejedelem, az Árpád-ház őse. Etelközben állt a magyar törzsszövetség élére, s ő vezette őseinket a Kárpát-medencébe.

Nagy Lajos

(Anjou-ház) Magyar király (1342-1382). Apjától, I. Károlytól rendezett országot, s tele kincstárat örökölt. Uralkodása alatt sokat hadakozott. Öccse (András) meggyilkolása után magának igényelte a Nápolyi Királyság trónját, s emiatt két hadjáratot is vezetett Itáliába (1347-1348, 1350). A katonai győzelmek ellenére politikai célját nem érte el. Eredményesebbek voltak a Dalmácia birtoklásáért Velence ellen indított háborúi. A Balkánra vezetett hadjáratai csak ideiglenes sikert hoztak. 1370-ben megörökölte a lengyel trónt, így perszonálunió jött létre Magyarország és Lengyelország között. Lajos kora fontos állomás mind a nemesség, mind a jobbágyság jogi egységesülésének folyamatában. Ezt tükrözi az Aranybulla 1351-es megújítása (ősiség, a kilenced kötelező beszedése). A kulturális fejlődést jelzi, hogy Lajos Pécsett egyetemet alapított (1367). Uralkodása idején terjedtek el Magyarországon a lovagi szokások.

Imre herceg

(1007-1031) I. (Szent) István és Gizella fia, aki fiatalon vadászbaleset áldozata lett. Önmegtartóztató életét példának tekintve 1083-ban szentté avatták.

Hunyadi János

(1407/09-1456) A korabeli Magyarország egyik legnagyobb birtokosa (báró), fontos országos tisztségek (pl. erdélyi vajda) birtokosa, a török elleni harcok tehetséges hadvezére. A Zsigmond halála utáni trónviszályban I. Ulászló híve, s a király tragikus halálát (1444) követően Magyarország kormányzója (1446-1453). A törököket támadó hadjáratokkal akarta távol tartani déli határainktól. Ezek közül nem egy (pl. a 1443/44-es hosszú hadjárat) nagy hadvezéri teljesítmény, ám e hadjáratok egyre inkább az Oszmán Birodalom erőfölényét mutatták (pl. vereség Rigómezőnél, 1448). Legfényesebb haditette Nándorfehérvár várának megvédése (1456).

Vitéz János

(1408-1472) Főpap, diplomata, előbb váradi püspök, majd esztergomi érsek (1465-től haláláig). A Hunyadiak híve, Hunyadi László és Mátyás nevelője, később Mátyás király tanácsadója és kancellárja. Nem értett egyet a rendek háttérbe szorításával, és a cseh háborúknál fontosabbnak tartotta volna a török elleni háborút, ezért csatlakozott a Mátyás elleni összeesküvéshez (1471). Mátyás elfogatta, és haláláig őrizet alatt tartotta. Vitéz János támogatta a művészeteket és a tudományt, s a korszak jelentős humanista tudósa volt.

kódex

(=fatábla) Kolostori műhelyekben kézzel, pergamenre írt, iniciálékkal, képekkel díszített, fatáblák közé szorított könyv. A fatáblákat bőrrel vagy textillel vonták be, veretekkel, kapcsokkal díszítették.

Julianus barát

(?-1237) Domonkos-rendi szerzetes. Béla herceg (a későbbi IV. Béla) ösztönzésére 1235-ben szerzetes társaival elindult Keletre, és rátalált az őshazában (Magna Hungaria) maradt magyarokra. Második útja során (1237) hírt hozott a készülő tatár támadásról.