ALKOTMÁNYJOG 2

alapjog kialakulás

- Aquinói Szt. Tamás: természetjogi gondolkodás -Szerződéselméletek -Anglia: közjogi paktumok és jognyilatkozatok, Magna Charta Libertatum + Petition of Rights + Bill of Rights, common law -USA: common law, Virginiai Nyilatkozat + Függetlenségi Nyilatkozat - Fro.: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata + jogi katalógus + 1791. évi francia alkotmány

adók

- állam fontos bevétele - Széchenyi Lánchíd építése töri meg sz adómentességet és teszi kötelezővé az általános közteherviselést - 1949-89: az Alkotmány nem tartalmazta a közteherviselést - 1989-től általános közteherviselés lépett életbe - adókedvezmény illetve adómentesség is jár bizonyos személyeknek

tisztességes gazdasági verseny

Alaptörvényben rögzítve van. Az erőfölénnyel szemben az állam fellép (kötelezetséget hárít az államra). A fogyasztók jogainak védelme nagyon fontos, deklarált pont.

piacgazdaság

Az ilyen gazdaságban az egyének és magáncégek hozzák meg a termelést és a fogyasztást érintő legfontosabb döntéseket. Az árak, a piacok, a nyereségek, a veszteségek, az ösztönzés és anyagi jutalom rendszerében dől el, hogy ki, hogyan és kinek termel, szolgáltat.

különleges jogrend

Azokat a kivételes helyzeteket jelöljük, amikor valamilyen külső vagy belső okból felborul az államélet működésének „normális", az alkotmányban rögzített megszokott rendje, és ezzel együtt ellehetetlenül az állami szervek közötti együttműködés mindennapos gyakorlata -speciális szabályok alkalmazása -rendeleti kormányzás -Alaptv. alkalmazása nem függeszthető fel

ombudsmam főbb elvei

Függetlenség: szakmai, politikai, személyi, pénzügyi Pártatlanság: hatóságokkal és ügyféllel szemben Personális intézmény: meghatározó, személyi/ szakmai habitus

gazdasági alkotmány fogalma

rögzíti az állam és a gazdaság egymáshoz való viszonyát alkotmányi szinten, tárgykörébe tartozik a gazdasági szereplők mozgásterének alapelvi szintű meghatározása. Gazdasági alkotmányhoz kapcsolódnak az alkotmányi szintű rendelkezések is

Közvetlen diszkrimináció

személyt/ csoportot kedvezőtlen álláspontba kényszerítenek pl. tanulót azért nem veszik fel az iskolába, mert szülei bejegyzett élettársi viszonyban vannak; szobalányt/titkárnőt keres a munkáltató, de ezeket a szakmákat egy férfi is el tudja látni

alapjogok alanyai

természetes és jogi személyek

különleges jogrend dilemmája

hogyan lehet egyensúlyt találni a hatékonyság és a védelem biztosítása között, hisz a lazításokkal szemben visszaélhetnek -cél a normális rend visszaállítása -nem minden részletszabály igényel védelmet különleges állapot idejét -mérték figyelembe vétele -szükségesség arányosság elve

Szegregáció- diszkrimináció

jogellenes elkülönítés pl. egy adott osztályba nem vegyesen járhatnak a diákok, hanem csak romák járhatnak

Milyen elvet érvényesít Magyarország a költségvetési gazdálkodás tekintetében?

kiegyensúlyozottság, fenntarthatóság, átláthatóság elve

Zaklatás- diszkrimináció

lehet munkahelyi, szexuális, nem szexuális

pro life

magzat élethez való joga (magzat életét önkényesen, egészségügyi ok nélkül nem lehet elvenni)

Mo. gazdasági alapja

munka vállakozás szabadsága

szerződés szabadsága

nincs konkrét megnevezés az Alaptv.-ben; 2 létfontosságú elem emelhető ki: vállalkozás és verseny szabadsága, melyek alapja a szerződés szabadsága. Mint alkotmányos jogra, nem lehet tekinteni.

NHRI

Nemzeti Emberi Jogi Intézmény

Alapvető jogok bitosa és közt.elnök alkotmányos kapcsolata

A köztársasági elnök tesz javaslatot az alapvető jogok biztosának személyére

Közjegyző

- 1874: első törvény - közhiteles okiratokkal foglalkozik leginkább - 1991-ig: államosítva volt - 500 közjegyző hazánkban - helyettese lehet (több is ) - független -regionális kamarába tartozik - öröklési joggal foglalkozik leginkább - fizetési meghagyások 3 millió ft-ig - hitelfelvételek (banki hitelszerződések) - bejegyzett élettársi kapcsolatok megszüntetése - végrendeletek országos nyilvántartása meghatározott tarifák jogszabályok által

Bírók - bíráskodás

- 1711: Nagyszombat→ jogi tanulmány; jog oktatása Megjelennek ekkortájt az ügyvédek -1700-as évek második fele: professzionálás; jogi tanfolyamok - 1869.évi 4 tv. → bíróságok szervezetének működése -közigazgatást elválasztja a bírói funkciótól, így létrejön a HATALOMMEGOSZTÁS -bíró: jogi végzettség, hatáskört törvény szabályozza - semleges hatalom, pilitikától is - preambulumot bírónak is kell olvasnia - indoklást kell tennie mindig, csak jogszabályra hivatkozhat - nem lehet magán , csak állami - régen nem kellett jogász végzettség sem nagy doktori cím - egyedi ügyekben, közhatalom nevében járnak el, véglegesség igényével - jogvitákban jár el, de regisztrációs esetek is vannak - magánjogi jogvita, büntetőügyek, közig. Főszabály szerint bíró úgy lehet vki, ha végig járja a létrát: 1. fogalmazó 2. titkár 3. bíró Ügyvédből is lehet bíró; kívülről; nehezebb

alkotmánybíróság amerikai modellje

- 1800-as évek: föderalisták vs republikánusok; föderalisták +15 bírót választottak - Madison vs Marbury eset - Legfőbb bíróság nem semisít meg jogszabályt, csak megállapítja, hogy jó e avagy sem. - precedens rendszer - tagállami és szövetségi szintű bíróságok is működnek - nincs normamegsemmisítés - hatalmas hatáskör a Legfelsőbb bíróságnak

költségvetés

- 1848. évi III. tv.: évi költségvetés - csak törvényben fogadható el - március 31-ig: gazdasági + pénzügyi politika meghatározása a Kormány részéről; jövő évi kiadásokról való tervezet - július vége: egyeztetések - szeptember vége: parlamentnél a költségvetés - december 31: elfogadás ( ha nem tudják elfogadni: 3 hónap van rá még) - független szervek saját maguk készítik el és küldik be a parlamentbe a tervezetüket

Állami Számvevőszék (ÁSZ)

- 1870 - Ogy. pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve - 2 fajta modell: 1. Számlák bírósága: Fro. (bíróság) 2. német modell: vélemény; No. + Mo. - ellenőrzés: állami pénz szabályos felhasználása ∆ Ogy. utasítására: kötelező rá nézve ∆ Kormány felkérésére ∆ Saját maga kezdeményezi - széles hatáskörrel rendelkezik - bíróság elött nem támadható a döntése, csak véleményt hozhat - kezdeményezői hatáskör - évenkénti beszámoló készítése - független - Ogy. 12 évre választja elnökét, újraválasztás nincs - jelentései nyilvánosak - nem hatóságként jár el - ellenőrzés: törvényességi, célszerűségi, eredményességi,

Alapjogok Mo.-n röviden

- 1222: Aranybulla -Szent Korona tan -természetjogi gondolkodás : Apáczai Csere János -1848: alapjogok követelése - kiegyezés után Btk. perrendtartás -1989-as alkotánymódosításig erősen korlátozott alapjogok - Uniós csatlakozás - Eu. Alapjogi Charta - új Alaptv.

alkotmánybíróság európai modellje

- 19. sz.-ban a jogszabályok szentek és sérthetetlenek voltak. - 1920-s években Kelsen létrehozta a jogforrási hierarchia rendszerét (Ausztria) - még ebben az időszakban megjelennek az alkotmánybíróságok, melyeket a hitleri uralom teljesen megszüntetett (1933). - Hitler diktatúrája után ismét felkapott lett az alkotmánybíróság intézménye - kp-i szerepben a hatalom korlátozásának eszménye állt, illetve az alkotmány védése - független szervezet, egyik hatalmi ághoz sem tartozik - Létrejöttének 3 korszakát tudjuk: 1. korszak: II.világháború utáni időszakban kezdett újra felvirágozni és népszerűvé válni az intézmény 2. korszak: 70's évek pl. Portugália, Spanyolország, Görögország 3. korszak: o Rendszerváltozás utáni időszak, pl. Magyarország -Nbr.: nincs alkotmánybíróság, mert a parlament a mindenható -Dánia, Hollandia: szintén nincs AB - alkotmányvédelem Európában alapvetővé vált, hatáskör viszont országonként változó

magyar ombudsman

- 1989: Alkotmány: állampolgári jogok ogy-i biztosa (alapjogvédelem) - 1993: ombudsman tv. - 1995: Gönczöl Katalin; első ombudsman -2011/2012: Alaptv. +alapvető jogok biztosa +nemzetiségi biztoshelyettes + jövő nemzedéke biztoshelyettes - Alaptv. 30. cikk: 6 évre, 2/3-s többséggel választják, 1x újraválasztható - kérelem útján illetve hivatalból is vizsgálódhat - Ki fordulhat hozzá: bárki, hatóság, közszolgáltatást végző szerv, beadványt benyújtó személy - csak az fordulhat ombudsmanhoz, aki kimerítette a lehetőségére álló összes jogorvoslati lehetőséget

Alapjogi teszt

- AB ált. alapjogi tesztre vonatkozó gyakorlatát foglalta normaszövegbe: a feltétlenül szükséges mértékben, sz elérni kívánt céllal arányosan korlátozhatóak az alapjogok - szükségességi okok meghstározása: alapvető jogok érvényesülése vagy vmely alkotmányos érték védelme miatti szükségessé - alkalmasság feltétele - lényeges tartalom

Alapjogok kialakulása Franciaországban

- Ember és Polgár Jogainak Deklarációja - egyetemes jellegű - természetjogi és szerződéselméleti alapok - jogi katalógus - jogok biztosítéka: állami erőszak alkalmazásának lehetősége - 1971. évi francia alkotmány

Államadósság

- GDP- hez mérik (77-80% hazánkban; Olaszországban 150%) - államadósság növelése az Ogy.-hez köthető, nélküle ugyanis nem lehet államadósságot növelni - AB. nem vizsgálhatja a kp-i adónemekről, vámokról, helyi adókról szóló törvényeket míg az államadósság nem megy egy szint fölé (néhány ügy esetében lehet:

Ombudsman kialakulása

- Svédország: 1809 - 1960-70-es évek: Nyugat Eu. - 1970 vége-: Portugália, Spanyolország 1989: Mo.!!!!

Pénz

- Wekerle Sándor: a monarchia aranyembere, mert neki köszönhető az arany alapú valuta megvalósulása - 1918: korona - 1927-46: pengő - 1946-tól napjainkban: Forint

Jogi pozitivizmus

- a jog társadalmi konstrukció- független a társadalmi körülmények változásától - természetjogi eredetű emberi jogok nem vagy kevésbé értelmezhetőek - alapvető jogok katalógusa tetszés szerint bővíthető

Aktív eutanázia

- aktív kémiai anyag (méreganyag) beadása - saját önrendelkezés - gyerekeknél is lehetséges - eutanázia turizmus : Benelux-államok , Svájc

különleges jogrendre vonatkozó rendelkezések

- alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető korlátozható, de nem mindegyik -AB nem korlátozható működésileg -sarkalatos tv. határozza meg a alkalmazandó szabályokat -emberi méltósághoz való jogot nem lehet felfüggeszteni

Korlátozhatatlan, abszolút jogok és tilalmak

- azokkal szemben más alapjog, alkotmányos cél vagy egyéb alkotmányos előírás nem mérlegelhető Jogok: - emberi jogi státuszt megalapozó: élethez, emberi méltósághoz való jog, jogalanyisághoz való jog - lelkiismeret és vallásszabadság joga, vallásos meggyőződés megválasztása - tilalmak: pl. halálbüntetés - büntetőjogi garanciák, eljárásjogi elvek

Alapjogok kialakulása USA-ban

- common law, vallás, természetjog - Virginiai Nyilatkozat - Függetlenségi Nyilatkozat

Egyenlő bánásmód

- diszkrimináció tilalma - Rosa Parks: megtagadta a fehér embernek való helyátadás szabályát a buszon, emiatt a bírósági ügyet indítottak. A feketék fellázadtak és megtagadták a busztársaságok szolgáltatásait (fekete taxisok vitték őket). A bíróság kimondta a szegregáció tilalmát (Martin Luther King) - apartheid rendszer (dél-afrikai): elkülönítés; 4 faj megkülönböztetése ceruzateszt segítségével. 1994-ben szűnt meg. Európa: diszkrimináció tilalma ENSZ dokumentumában foglaltatik - Mo.: 15. cikk Alaptv; diszkrimináció csak pozitív lehet, az egyenlő bánásmód mindenkit megillet (ombudsman hatásköre)

Eutanázia

- nincs önrendelkezési jog - csak akkor lehetséges, ha a beteg halálos beteg és rövid időn belül meghal, nem lehet megmenteni az életét (végkimenetele csak halál) - szakmai bizottság dönt az eutanázia ügyében a kérvény benyújtása után - még 1x rákérdeznek mielőtt végrehajtják - orvosnak kötelessége lebeszélni a pácienst

Diszkrimináció- eljárás

- eljárást kezdeményezheti az érintett vagy bármelyik civil szervezet is - bizonyítás a legnehezebb - kérelmezőnek bizonyítania kell a diszkrimináció megtörténtjét - bepanszolt félnek bizonyítani kell hogy nem történt semmi - írásbeli eljárás, de tárgyalás is tarthat az ombudsman - az érintett ügyvédet is fogadhat Hatóság: - jogsértő állapot megszüntetését elrendeli - ajánlások - jogsértés határozatának közzététele nyilvánosság elé - jövőbeni jogsértés megelőzése a cél - bírság kiszabása (50 000- 6 millió forint) - adóhatóság döntésével nem ért egyet a munkáltató, fellebbezés lehetséges a bíróságon (eddig közigazgatási eljárás volt) - sérelemdíj: személyiségben ért sérelem

szólásszabadság

- evidencia a közlés szabadsága - tényállítás: való világ része, objektív, múltban történt esemény - véleménynyilvánítás: állásfoglalás, értékítélet, szubjektív - államtitokra nem terjed ki a szabadság - emberi méltóság védelme: becsületsértő tények állítása, rágalmazás

alapjogi visszásság

- hatósági jogalkalmazás alapjogi szempontú vizsg. terjed ki cél: jogalkalmazási tev. vagy joganyag miatti sérelem vagy annak közvetlen veszélyének vizsgálata

Alapjogok kialakulása Angliában

- jognyilatkozatok, közjogi psktumok: Magna Charta Libertatum; Petition of Rights; Bill of Rights; Habeas Corpus Act - bíróságok alkotmányos szerepe: common law

Megtorlás- diszkrimináció

- kifogás emelése vmi miatt, aminek következménye az ellehetetlenítés pl. óvónő megtagad egy felsőbb utasítást, ennek következtében negatív dolgokat írattat le a főnöke a többi kollégájával, ezt pedig felhasználva próbálja ellehetetleníteni a munkától, ürügyet találni a kirúgására

Véleménynyilvánítás szabadsága

- kommunikációs alapjog - sajtó és média szabadság - gyülekezés joga - lelkiismeret és vallásszabadság

Egyesülési jog

- kötelezően biztosítandó alapvető emberi jogok közé tartozik - 1949-89: tilos volt - kormány pályázatokkal támogatja - nem hozhat létre diktatúrát, fegyveres szervezetet - 10 fő kell sz egyesület létrehozásához (alapszabály elfogadása) - jogi személy is hozhat létre - pártot csak magánszemély hozhat létre - bíróságnál be kell jelenteni, nyilvántartásba vetetni

gyülekezési jog

- kötelezően biztosítandó alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet az Alkotmány véd. - 1989.évi III. tv.: gyülekezési tv- ről; tiltja közlekedés aránytalan sérelmét és az államhatalmi szervek/ bíróságok súlyos zavarását - 2018.évi LV. tv.: ma hatályos; jogi személy is lehet szervező, bármely eu-s polgár is tartózkodási engedéllyel. szervező felelőssége mi fog történni, több szervező esetén megoszlik a felelősség - be kell jelenteni legfeljebb 3 hónappal, de min. 48 órával előbb a rendezvényt - helyszín, időpont, cél, rendezői létszám ismertetése a hatóságokkal - versengő gyülekezés - csak békés gyülekezés van megengedve - megtagadásái lehetőség - gyorsïtott eljárás - spontán összejövetel: rendőrség nem léphet fel

Költségvetési Tanács

- központi költségvetés elfogadásához kell a hozzájárulása - 3 tag - sarkalatos törvény - nemzeti vagyonról szóló tv, nyugdíjrendszer tv

Új rendelkezések az Eu Alapjogi Charta alapján

- magán és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása - tisztességes eljáráshoz való jog - tilalom: emberi fajnemesítését célzó gyakorlat, emberi test/testrészek haszonszerzési célú felhasználása, klónozás - szolidaritási jogcsoport egyes részei - nem követi a chartát a diszkrimináció tilalmának szabályozásában

Halálbüntetés

- megszűnt - 1985: Európai Egyezmény kiegészítésének elfogadása - kiegészítő jegyzőkönyv: háború esetén lehet - 2002-es kiegészítő jegyzőkönyv: háborúban sem lehet - 1988: utolsó halálbüntetés hazánkban - halálbüntetés önkényes és az emberi méltóságba ütközik - jogos védelem, élet kockáztatása esetén elvehető az élet pl. katonák esküjében benne van a haza védelme akár halál árán - tényleges életfogytig: felülvizsgálat 40 év múlva; máshol 25 év

Magyary Zoltán közteherviselés előkészítésének elvei

- miniszterek és az ÁSZ elnöke előkészítik a saját kezelésükre vonatkozó kiadások és bevételek kövi évi meghatározását, amit a pénzügyminiszternek eljutattnak. Ő pedig összefoglalja a saját tárcája előirányzatával az állami költségvetésbe. - elvárások a költségvetési javaslattal szemben: egység, teljesség,pontosság,valódiság,részletesség,rendszeresség -számviteli utasítás: nem állandó tételekről gondoskodás - számviteli tv: költségvetés berendezése, szerkezete deklarálva van. -rendes kezelés: az állami háztartásban évenként fennálló valódi kiadások és valódi bevételek - rendkívüli kezelés: nem állandóan meglévő kiadások és bevételek

abortusz

- orvosi eskü: emberi élet kioltására nem irányulhat a munka - 1878. évi V. tv. (Csemegi kódex): börtön az abortuszért, kivéve ha házasságon kívüli a magzat - 1933: abortusz legalizásása - 1945: teljesen szabad és ingyenes az abortusz - Ratkó korszakban az abortusz szigorítása - 1969: lazítás a ratkó szigorításon - jogszabály ellenesen végrejtott abortusz bcs!!!! - orvost nem lehet kötelezni az elvégzésre, de az intézménynek biztosítania kell a beavatkozást

Gazdasági szereplőkre vonatkozó alkotmányos alapelvek felsorolása

- piacgazdaság - vállalkozás szabadsága - szerződés stabadsága - tisztességes gazd.-i verseny - szabad magántulajdon

Szabadság és felelősség

- szerkezeti változás: alapvetések után alapvető jogok és kötelezettségek (Szabadság és felelősség) - Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembe vételével készült - közjogi kötelezettségek számának növekedése - többletköltséget fogalmaz meg az állami kötelezettségek körében is - közösség szerepének hangsúlyozása - egyéni és kollektív jogok - nem ember jogalanyok védelme - 3. generációs jogok szélesebb körű szabályozása

Magyar AB létrejötte

- szocializmus alatt nem volt - 80-s évek puhább rendszere létrehozta az Alkotmányjog Tanácsot (korcs szervezet, kevés hatáskör, 5 jogász + 10 nem jogász) - 1989: rendszerváltás következményeképp 1990. január 1-én megindult a magyar alkotmánybíráskodás - 2 fő korszaka volt: 1990-2011 2012- napjaink

Magyar AB első korszaka (1990-2011)

- székhely: Esztergom lett volna, de végül Bp lett (tv-ben Esztergom volt) - objektív jogrend védelme a kp-ban; általános jogrendre fókuszál - korábbi rendszer lebontása: Sólyom László - 1990: halálbüntetés eltörlése (AB mondta ki a parlament helyett) - kárpótlás ügye: legyen e privatizáció; létrehozták a kárpótlási jegyet, amely csak bizonyos %-át tartalmazta az elszenvedett kár visszatérítésének - kvázi 2. parlamentként működik ekkor az AB - bírói aktivizmus jellemző - diszfunkciók: minden ok nélkül, bárki fordulhatott az AB-hoz, ezt pedik az objektív jogrend eredményezte - utólagos normakontroll gyakorlata

Költségvetés alapelvei

- valódiság - pontosság - ésszerűség - részletesség - nyilvánosság - átláthatóság - zárszámadás: költségvetés összehasonlítása az előző évivel

AB tagjai

-15 tag - Ogy. képviselők legalább 9 és legfeljebb 15 képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot - összes ogy. képviselő 2/3 szavazata - 15 évre - nem újraválasztható Feltétel: jogász, büntetlen előélet, magyar állampolgár, 45. életév betöltése, kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy 20 év szakmai gyakorlat - tisztség csak a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységgel összeegyeztethető - mentelmi jog megilleti - megszűnik a tisztésg: betöltötte a 70. életévet, teljes ülés felmenti, összeférhetetlenség, halál

ügyvédség

-2017. évi 78. tv.: legfrissebb tv. az ügyvédségről -1991 előtt: ügyvédi munkaközösségek - rendszerváltás során reformok - ügyvédjelöltség (3 év) után lehet teljes ügyvéd - kamararendszer: kötelező tagság - kötelező ügyvédi jelenlét a tárgyalásokon Munka: o jogi tanácsadás o okiratszerkesztés o jogi képviselet o bíróság előtti eljárás o szellemi szabadság→ ügyvéd nem utasítható o megbízás: szabad megállapodás, ügyvédi munkadíj egyéni megállapodás alapján→ nincs jogszabályhoz kötve § ügyfél azonosítás § tényállás felvétele § pénz eredetének ellenőrzése § eredménydíj: jogszabályi korlátok között § felelősség biztosítása § kirendeltség o ügyvédi titoktartás o nem állhat munkaviszonyban o adótanácsadás, ingatlanközvetítési tanácsadás, oktatói munka, mezőgazdasági termelő és vezetői tisztség betöltése megengedett - Többféle ügyvéd o ügyvéd o alkalmazott ügyvéd: ügyvédi irodában dolgozik valakinek o ügyvédjelölt o külföldi jogi tanácsadó o eu.-i közösségi jogász (magyar ügyvéd mellette kell legyen)

MNB jogállása

-Hazánk kp-i bankja -monetáris politikáért felel -pénzügyi közvetítőrendszer felügyelése

Közpénzügyek

-Tágabb értelem: fizetőeszközök,értékállóság, pénz teremtése, pénz felügyelete és az ezekhez kapcsolódó szabályok

aktív eutanázia

-a halál tevőleges elősegítését értjük kémiai vagy fizikai eszközökkel (pl. méreginjekció). Benelux államokban, Svájcban, Új-Zélandon, Kanadában engedélyezett. Az aktív eutanáziát tiltó országokban lakó emberek körében elterjed az a "szokás", hogy aki igényelni szeretné ezt a fajta "szolgátatást" kivándorol egy olyan országba, ahol legálisan el tudják végezni rajta a beavatkozást.

passzív eutanázia

-a páciens visszautasíthatja az életmentő kezelést. Ilyenkor nem nyújtanak vagy abbahagyják a kezelést, és hagyják meghalni a beteget. 2 formája létezik: a beteg döntésén alapuló illetve az orvos döntésén alapuló. Nagy dillemmát okoz az orvosok körében, hisz ők arra esküdtek fel, hogy az életet fenntartják. Nagy kérdés, hogy az orvos meddig mehet el az élet fenntartásában, milyen eszközökkel köteles fenntartani az életet, illetve az orvos lelkiismerete is meghatározó. Az ellátás visszautasítása megilleti a beteget. Ilyenkor feltétel, hogy ezt köz-vagy magánokiratban rögzítse a beteg (addig míg van belátási képessége). Ezt egy 3 tagú bizottság vizsgálja (orvosok, szakértők). 3 napon belül még egyszer nyilatkozni kell, a kezelőorvosnak kötelessége lebeszélni a pácienst. Ez a fajta eutanázia Magyarországon illetve Európa nagy részében ez a megengedett.

Életvédelem

-az emberi méltóság sérthetetlen, mindenkinek joga van az élethez - 2.vh. után megjelenik a jogban is (jogképességben különbség) - dignitás: legyen sz ember erényes és méltó, ami népességhez kötött - Aquinói Szt Tamás+ Kant: egyenlő méltóság - emberi méltóságban megjelenik az élet

alapvető jogok biztosának eljárása

-bárki fordulhat, aki kimerítette a lehetséges jogorvoslatokat -hatóság tevékenysége/mulasztása megsértette az adott személy alapjogát vagy annak közvetlen veszélyével jár -Nem vizsgálhatja: Ogy, közt.elnök, AB, ÁSZ, bíróság, ügyészség -hivatalból folytat eljárás: alapvető jogokkal kapcs. visszásság -nem járhat el eljárás alatt álló ügyekben -hatáskörébe nem tartozó ügyeket az illetékes szervnek továbbítja

MNB működése

-jogi személy -részvénytársasági formában működik

MNB szervei

-monetáris tanács -Pénzügyi Stabilitási Tanács -igazgatóság -felügyelőbizottság

alapvető jogok biztosa

-ogy. 2/3-os választása, közt. eln. jelöli -6 éves mandátum -eskütétel -független, nem utasítható -évente beszámolót készít az Ogy.-nek -35.életévet betöltött, jogász, kiemelkedő elméleti tudás vagy 10 év szakmai tapaszatalat (alapvető jogok) -összeférhetetlen más szakmákkal -nem lehet gazdasági vezető -alapjogvédelem fő feladata -visszásságok kivizsgálása -véleményezés -csak ajánlást, javaslatot, büntető feljelentést tesz -utólagos normakontroll -fegyvere a nyilvánosság -nemzeti jeletésekben közreműködik -adatot, másolatot kérhet -közmeghallgatás -helyszíni ellenőrzés -egyedi, rendkívüli ált. intézkedések

MNB feladata

-végrehajtó hatalmat gyakorol -jegybanki ellenőrzés -felügyeleti ellenőrzés -fogyasztóvédelmi ellenőrzés -piacfelügyeleti eljárás -országos fizetési rendszerrel kapcsolatos feladatok -· pénzügyi közvetítőrendszer egyes szervezeteiről szóló külön tv.-ek hatálya alá tartozó intézmények és tevékenységük felügyelete, alapítása, működési engedélyének kiadása

Magyar AB második korszaka (2011-napjaink)

-· Szubjektív jogrend védelme került közpéppontba: Akkor fordulhat valaki az alkotmánybírósághoz, ha alkotmányjogi panasza van, személyesen (közvetlenül) érintett, aktuális problémával fordulhat csak. 3 féle panasz: - klasszikus: érintett személy ügyében az alkalmazott jogszabály alkotmánysértő. Nem csak magánszemély, egyesület, önkormányzat is panaszt tud tenni, ha magánszemélyként van jelen - jogszabállyal nincs baj, csak az eljárással: ha az aljárás alaptörvény sértő, de maga a jogszabály helyes. - közvetlen: Nincs bírósági ügy, de van egy jogszabály ami közvetlenül sért engem. Ilyenkor a hatálybalépéstől számított 180 napon belül lehet panaszt kezdeményezni -jólérthetőség fontos követelmény - jogszabály megsemmisítés nincs, csak megértést segítik - előzetes normakontroll lehetséges - utólagos normakontroll biztosított - absztrakt alkotmányos értelmezés: Nincs peres ügy; konkrét alkotmányossági problémának kell lennie; Értelmezés tisztázása.

AB eljárás

1. Nem kell feltétlen ügyvéd 2. Indítvány készítése és beadása: Közvetlen érintettség bizonyítása, melyik alapjogba ütközik, melyik sért 3. Főtitkárságra kerül: Formai ellenőrzés, szűrés 4. Szignálás: közvetlen érintettsége ellenőrzése, ha megvan az érintettség az 5 tagú tanács megállapítja a befogadhatóságot. 5. Határozathozatal: igazad volt e vagy sem -Visszautasítás mindig végzésben nyilvánul meg. A törvény esetében a Teljes ülés hoz döntést. -Az eljárás mindig írásbeli→ magát az ügyet és azzal kapcsolatos határozatokat, végzéseket, döntéseket az alkotmánybíróság a honlapján is közzéteszi anoniman. -Maga a jogalkotó is tehet véleményt egy adott jogszabályról, egy adott ügyről. -Ideiglenes intézkedés hozható pl. gyermek jogtalan hazahozatala ügyében.

közpénzügyek alkotmányos alapjai (Nagy Tibor 4 tárgyköre 1963-ból)

1. költségvetés és hozzá kapcsolódó zárszámadás törvényi megállapítása 2. adók törvényi szabályozása 3. pénzrendszer törvénye 4. államadósság létesítésének aktusa általában az alkotmányjogon nyugszik

Alapjogok 2 oldala

1. szubjektív: alanyi jogosultság 2. objektív: állami kötelezettség

Költségvetési Tanács

3 tagból álló szervezet, mely előzetes véleményt formál a Kormány előterjesztése kapcsán, megnézi van e realitása a tervezetnek

alapjog 1. generáció

17-18.sz.-ban alakult személyi és politikai szabadságjogok tartoznak ide. Ezek a klasszikus alapjogok, melyek elsősorban az államhatalom korlátozására szolgálnak, az állam önkényes beavatkozással szemben védi az egyéni autonómiáját.Szerkezetét tekintve elmondható az állam passzivitása, a be nem avatkozás (vallásszabadság, szólásszabadság). Ide tartoznak az alanyi alapjogok, melyek csak külső korlátok lehetnek és bírói úton kikényszeríthetőek.

alapjog 2. generáció

19.sz. vége-20.sz. eleje a kialakulás korszaka. Gazdasági, szociális, kulturális jogok (ECOSOC) tartoznak ebbe a csoportba. Az állam aktív módon segíti elő az érvényesülést, a polgárairól kötelessége gondoskodni az államnak (munkához való jog, sztrájkjog, pihenéshez való jog, művelődéshez való jog, oktatáshoz való jog...stb.). Ide tartoznak a nem alanyi alapjogok (kivétel pl. foglalkozás szabad megválasztása), melyek tartalma és terjedelme függ a politikától, gazdasági lehetőségektől és elmondható, hogy nehezebben kikényszeríthetőek ezen jogok.

alapjogi teszt

2 típus: általános + speciális ÁLTALÁNOS:szükségesség-arányosság teszt sorolható ide, mely 2 lépcsőből áll. Vizsgálja a jogkorlátozás célját (szükségesség) és a jogkorlátozás mibenlétét, mértékét (arányosság) SPECIÁLIS: · észszerűségi teszt · közérdekűségi teszt, mely a tulajdonjogot korlátozza · reális veszély teszt - vallásszabadság, szólásszabadság, gyűlöletbeszéd összehasonlító teherpróba- lelkiismeret és vallásszabadság

Alapjogok hanyatlása

20. sz. eleje és 1-2 vh. időszaka - A dolgozó és kizsákmányoló nép jogairól szóló deklaráció: az orosz föderáció 1918. évi alkotmánya - náci ideológia, fajelmélet

alapjog 3. generáció

20. sz. második felétől működő típus. Megemlíthető, hogy az utóbbi évtizedekben a globalizáció, technikai fejlődés, új helyzetek nagy mértékben befolyásolták a típus kialakulását. Ide tartoznak a nem alanyi jogok (kivétel pl. személyes adatok), egészséghez való jog, személyes adatok védelme, különböző csoportjogok. A mesterséges intelligencia kérdésköre máig nyitott, és további kérdéseket vet fel.

passzív eutanázia

A beteg visszautasítja az életmentő, életfenntartó kezelést, ellátást. - lemondásnak 2 esete van: 1. élő végrendelet: közjegyző előtti nyilatkozatban lemondás a kezelésről 2. személy kijelölése aki meghozza a döntést a beteg helyett ( 3 tagú bizottság előtt) Pl. Mo.

alapjogkorlátozás

A jogok egymással és/vagy más alkotmányos alapértékekkel ütköznek ezért fontos korlátozni az alapjogokat és határokat szabni. A konfliktus feloldása az állam lehetősége és kötelessége, de szigorú szabályok között tehető meg: Alkotmány/Alaptörvény, AB határozatokban kialakított teszt, nemzetközi dokumentum segítségével. -szükségesség arányosság elve érvényesüljön -nem minden alapjog korlátozható

ügyészség

A vád képviseletére hivatott szervezet, amelyet 1871-ben állítottak fel. - népügyészség idején nem kellett jogi diploma - 50-80as évek: párttagok voltak - Legfőbb ügyész: 9 évre választják; 2/3-os választással, az ogy. elnöke tesz javaslatot személyére 1. fogalmazó → 3 év 2. alügyész 3. ügyész 4. legfőbb ügyész - Pályázatok alapján lehet bekerülni (szóbeli, írásbeli rész) - 5 fellebbviteli ügyészség (=ítélőtábla) o törvényszék o járási ügyészség o kerületi ügyészség o kp.-i nyomozói ügyészség

ombudsman hatásköre nem terjed ki

AB, ügyészség, Köztársasági elnök, bíróságok, OGY, ÁSZ

Alapvető jogok bitosa és AB. alkotmányos kapcsolata

Az alapvető jogok biztosa fordulhat az alkotmánybírósághoz, a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezheti

Alapvető jogok bitosa és Ogy. alkotmányos kapcsolata

Az alapvető jogok biztosát az Ogy. és az ogy.-i képviselők 2/3-nak szavazatával választják 6 évre. Évente beszámolót kell készítenie tevékenységéről az alapvető jogok biztosának az Ogy. -elé jogosult ügyet terjeszteni bizonyos esetekben

Alapjogok

Az alkotmányba foglalt, az egyének szabadságát garantáló, mindenkit megillető olyan jog, amelyből közvetlen alanyi jogi jogosultság fakad. Az állami szabályozás eredményeként biztosított jog, alkotmánybírósági szóhasználat. Az alapjogoknak 2 oldala van. Szubjektív oldal=alanyi jogosultság, objektív oldal= állami kötelezettség. Alapjogok alanyai lehetnek természetes és jogi személyek.

Fogalmazza meg az emberi méltóság és az élethez való jog egymáshoz kapcsolódását!

Az élethez való jog és az emberi méltóság az alapjogi dogmatika szerint együtt abszolút. Mindkét jog a többivel ellentétben csak elvehető, csakis visszafordíthatatlanul vehető el, és akkor minden más jog is megszűnik. Oszthatatlanságuk folytán elvileg korlátozhatatlanok, s egyben minden más jog korlátozásának elvi határa. Mindenkit megillető jog

nemzeti megelőző mechanizmus

Bárki panasszal fordulhat alapvető jogok biztosához, ha megítélése szerint valamely hazai fogvatartási helyen a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma nem érvényesül.

Párizsi elvek

ENSZ hagyta jóvá -elmondható, hogy a párizsi elvek egyfajta kritériumrendszerként funkcionálnak, az egyes emberi jogi intézmények számára. A kritériumok arra szolgálnak, hogy behatárolják, hogyan is kell kinézzen egy emberi jogi intézmény, hogyan működjön hatékonyan -A nemzeti emberi jogi intézmények működésének elvi alapját jelentik, érdemben befolyásolva nemcsak a hatáskört és felelősségi kört, hanem a működési struktúrát, valamint a független és plurális működés garanciáit is -hivatalbóli vizsgálódás, emberi jogok terjesztése, tömegkommunikációs eszközök használata, függetlenség, pluralizmus fontos kritériumok

2. vh utáni nemzetközi dokumentumok

ENSZ: 1948. 12. 10.; Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya + gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya Európa Tanács: Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről (EJEE); Európai Szociális Charta (1999. évi C. tv.) Regionális egyezmények: pl. Emberek és népek afrikai kartája; Szociális alkotmányok is visszatértek a klasszikus alkotmányozás alapelveihez

Alapjogok korlátozhatóságának általános kérdései

Egyedi korlátozási klauzula: egyes jogoknál specifikus korlátozási célok Általános klauzula: összes alapvető jogot és szabadságot érintően rögzítenek egy általános korlátozási szabályt

A halálbüntetést ellenzők (abolicionisták)

Elutasítják teljesen a halálbüntetést, mivel szerintük az emberi élet egyedi és megismételhetetlen, a büntetés jóvátehetetlen. Nézetük szerint a halálbüntetés végleg elveszi a lehetőséget, hogy az ártatlanul elítélt személy számára igazságot lehessen szolgáltatni. A halálbüntetést nem tartják valós elrettentésnek, egyesek szerint pedig antihumánus. Beccaria is felhívja a figyelmet arra, hogy nem a büntetés súlyossága az elrettentő hanem ha a büntetés és bűntett között a lehető legkevesebb idő telik el.

FRA

Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

szabad magántulajdon

Ez a jog mindekit megillet, nem eleve adott természetes állapot. Működése csak meghatározott társ.-i közegben, állami jogi szabályozás keretében és előfeltételeivel jöhet létre.

ombudsmani típusok

KLASSZIKUS: Célja: közigazgatási hibák orvoslására irányuló alternatív panaszkezelés Rugalmasabb, szélesebb vizsgálat Könnyen hozzá lehet férni, olcsó, de ez csupán ajánlás EMBERI JOGI: Célja: az alapjogvédelem + közigazgatási hibák miatti panaszkezelés Jogismeretfejlesztés/jogtudatosítás Normák alkotmányossági/ alapjogi kontrollja NEMZETI EMBERI JOGI: párizsi elvek alapján pl. ENSZ, ET

Hasonlítsa össze az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács jogállására és alapvető feladataira vonatkozó szabályokat!

KT: testület, mely speciálisan a költségvetés tervezetére vonatkozó, a közpénzügyi előírások érvényesítésére hivatott szolgálni -Tagok:Költségvetési Tanács elnöke, MNB elnök, Állami Számvevőszék elnöke -Nincs önálló szervezete -Feladatkör: előzetes hozzájárulása kell a kp-i költségvetés elfogadásához; kp-i költségvetés ellenőrzése; államadóság szabályaira vonatkozó előírások ellenőrzése, mértékvizsgálata; Ogy. támogatása tv-hozásban; adósságfék szabályok érvényesítése +ÁSZ: Ogy. pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve + nem része a közignek és bíróságoknak sem +vélemény megfogalamzása a költségvetési tv.javaslatról -hivatalként: jogkör nélkül, független, egyszemélyi vezetés alatt álló hivatal -ellenőrzési jogkör: végrehajtás, államháztartás gazdálkodása, államháztartásból fakadó források felhasználása, nemzeti vagyonkezelés, közpénzek - nincs döntési jogosítványa mely jogkövetkezményt vonna maga után

alapjogi garanciák

Konkrét garanciákként említhetők meg a magas szintű jogszabályok, Alkotmánybíróság, rendes bíróságok, alapvető jogok biztosa (ombudsman) és az egyenlő bánásmód hatóság. -4 alapjogi csoport: 1. klasszikus alapjogok: elismeri, védi, mindenkinek joga van 2. államcélok: védi, elismeri, de nem nyilvánítja alapjognak 3. szociális jogok: az állam megfelelő intézkedési kötelezettsége 4. környezetvédelem: önállósult alapjog, melynek túlnyomó oldala az objektív intézményvédelem (az államnak gondoskodnia kell a jogok érvényesüléséhez szükséges feltételekről)

Mely állami szervek felelősek elsősorban ennek érvényesítéséért?

Kormány Országgyűlés

Magyar Nemzeti Bank

Magyarország 1924-ben alapított központi bankja Előzménye: ∆ 1816: Osztrák Nemzeti Bank ∆ 1848: 12 pont egyik követelése - részvénytársaság; Pénzügyminiszteré az alapító jog - meghatározza a monetáris politikát - bankok felett felügyeletet lát el - meghatározza az alapkamatot - MNB hitelt nem ad - Célja: infláció alacsonyan tartása - köztársasági elnök nevezi ki az elnökét 6 évre, 2x újraválasztható a tisztség - Monetáris Tanács: jegybanki alapkamat meghatározása - rendeletalkotási joga van

emberi méltóság fogalma

Minden olyan érték összessége, melyek az emberek (csakis az emberek), minden egyes ember származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától..stb. függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság egyenlő és mindenkit megillet. Fontos aspektus, hogy az emberi életek értéke között nem szabad különbséget tenni jogilag.

sajtószabadság

Mindenki szabadon nyomtathatja ki és terjesztheti nézeteit, előzetes cenzúra nélkül, felelősséget vállalva az általa leírtakért. - írott vagy internetes - hatósági nyilvántartásba vétel - frekvenciához kötött sajtó (frekvenciapályázat kiírása médiatanács által) - gyermekvédelem fontos szerepe - dohányzás reklámozása tilos - pornográf tartalmú termékek reklámozása tilos

Ombudsman funkció szerint

SVÉD/FINN: Parlament ellenőrzést gyakorol Hivatalnokok és bírák feletti vádemelési jogkör Cél: érvényesíteni a közérdeket a jó közigazgatás megteremtésével Legfőbb eszköz: hivatalból indított vizsgálat DÁN/NORVÉG: Panaszkezelő mechanizmussal rendelkezik Cél: A rendszerszintű hibák feltárása Legfőbb eszköz: egyedi jogsérelmek kivizsgálása és orvoslásának ajánlása PORTUGÁL/SPANYOL: Alapjogok védelme a fő funkciója Cél: a közhatalom gyakorlása igazságos, jogszerű legyen

A halálbüntetést támogatók (utilitaristák)

Szükségesnek tartják a halálbüntetést, mivel elrettentő hatást tulajdonítanak neki. Erkölcsileg nézve az a legfontosabb érvük, hogy a halálbüntetés eltörlése félreértékeli a gyilkos életét az áldozatéhoz képest. Gyakorlati szempontból nézve az életfogytiglan költségesebb, a tényleges életfogytiglanra ítélteknek pedig nincs veszteni valójuk, semmitől sem riadnak vissza, rabtársaikat is veszélyeztethetik és sikeres szökés esetén a társadalomra is veszélyt jelenthetnek.

költségvetés

a kormányzat tervezett kiadásait, valamint az adókból várhatóan befolyó bevételeit összesíti adott évre

Alapjogi jogalanyiság

autonóm, a polgári jog jogalanyiságától megkülönböztetett jelentéstartalommal bír. A természetes és jogi személyek az alapjogok alanyai lehetnek. Az ember természetes személy jogképességének kezdete az élve születés a vége pedig a halál. Jogi személy esetében a természetnél fogva megillető jogokról beszélhetünk. Közhatalom eredetileg nem hivatkozhat jogalapra, így nem lehet közhatalmat gyakorló személy alapjog alanya.

pro choice

az anya saját önrendelkezési joga (az anya szabad döntése a magzatról)

alapvető jogok

az egyes államok alkotmányaiban és a nemzetközi egyezményekben felsorolt, a tételes jog részévé vált jogok

vállalkozás szabadsága

foglalkozás szabad megválasztása, vállalkozáshoz való jog Nem abszolút jog, korlátozható. Alapot ad a munka és foglalkozás szabad megválasztásához. Állami beavatkozás terméke.

Közteherviselés (általános)

pl. adózás, katonáskodás, közmunka stb. - 1989-es alkotmánymódosítás vezette be - terhek egyenlő elosztása és az egység

adó

törvény által megállapított, az államnak teljesítendő fizetési kötelezettség, amelynek megfizetése nem teremt az állammal szemben közvetlen jogosultságokat.

Igazságszolgáltatás egysége

· törvény előtti egyenlőség · piramis rendszer ahol a KÚRIA áll a tetején Centralizált rendszer → Budapest a központ - bírói képzés fontossága - 90-es években létrejött a bírói önkormányzás: ki lehet bíró, államfő kinevezlési joga - bíró nem utasítható - nem lehet ügyet elvenni - elfogulatlanság jelentése - mentelmi jog - összeférhetetlenség

ügyészség feladatai

· vádemelés, bíróság elé vitele az ügynek · felderítés szak o ha nem tudni az elkövető kilétét o rendőrség nyomoz o független az ügyészségtől · vizsgálati szak o ügyész ad konkrét utasításokat a rendőrségnek o vádemelés vagy vád nem emelése o vádmódosítás o javaslattétel a büntetésre · büntetésvégrehajtási intézetek felügyelete o napi irányítás a belügyminisztérium alá tartozik o ha a rabnak panasza van akkor fordul az ügyészséghez o közig. ügyben felléphet bizonyos esetekben → közérdekvédelem · Az ügyészi szervezet hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszony jellemzi o iránymutatás kibocsátása o utasítási jog belefér a szervezetbe · független szervezet · évente beszámolót kell készíteni a munkáról → legfőbb ügyész; (fizetések, ügyek...stb.) · interpellálhatóság→ csak általános kérdésekben; konkrét ügyben tilos · köztársasági elnök nevezi ki a helyetteseket · ügyészek nem lehetnek párttagok · mentelmi jog megilleti őket · büntetőeljárás indítása ügyész ellen csak a legfőbb ügyész hozzájárulásával lehetséges · utólagos normakontroll kezdeményezési jog

Szabadság és felelősség felépítése

Általános rész: I-II. cikk I.cikk: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak elismerése, tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége Alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályt törvény állapíthat meg. Új elem az alapvető jogok korlátozásának keretei II.cikk: élethez és emberi méltósághoz való jog (új: magzat védelme)

Alapjogok korlátozhatósága az Alaptörvény rendszerében

Ötvözet: szükségesség- arányosság elve + Alapjogi Charta generális klauzulája - kettős kötelezettség: állam az alapjogokat tiszteletben tartja és védi: államoktól és alkotmányoktól független létezés -alapjogkorlátozás formai és tartalmi követelményei Felosztás: 1. abszolút jogok és tilalmak 2. Alapjogi teszt 3. Speciális korlátozási szempontok

Bírói önkormányzás

Ø Országos Bírói Tanács Ø 1997-ig: Igazságügyi miniszter döntött a tisztségekről Ø 1997-2011: OIT időszaka; nagy létszám; Kúria elnöke volt az elnök Ø 2011: OBH + OIT o OBT: 15 tag, melyből 1 ex officia o OBH: költségvetés meghatározása, melyet nem lehet megváltoztatni Ø Kúria elnökét a parlament választja meg, így politikai befolyás lett a rendszerben, ezek után nem lehetett az élen Ø Külső igazgatás: OBH elnöke végzi pl. bírói épület felújítására szükség van e Ø Belső igazgatás: ügyelosztás rendszere

Speciális korlátozási szempontok

általános alapjogi teszttől eltérő, külön mércék • tulajdonhoz való jog korlátja: a közérdek • diszkrimináció tilalma: speciális teszt - ésszerűségi/általános racionalitási teszt: 1. Összehasonlíthatósági próba 2. Különbségtétel ésszerű indokokon nyugszik-e?

Közvetett diszkrimináció

úgy tűnik, hogy minden rendbe van, látszólagos pl. jutalomosztásnál (ex gratia) kizárják a dolgozót, mert veszélyeztetett terhes volt és azóta nem dolgozott

alapjogok eszmetörténeti támpontjai

∆ korai vallási tanítások, ókori gondolkodók írásai ∆ természetjogi gondolkodás: Aquinói Szt Tamás ∆ szerződéselméletek: Hobbes, Locke, Rousseau