PJ1 - SZEMÉLYISÉGI JOGOK

képmáshoz és hangfelvételhez való jog

- képmás v. hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges - nincs szükség az érintett hozzájárulására: tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén

kegyeleti jog

- külön kezelt sajátos tényállás - elhunyt személy emlékének megsértése - nem az elhunyt személyiségi joga sérül, mert az ő jogalanyisága már megszűnt - bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített

névviseléshez való jog

- irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tev.-t felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével - ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tev.-t folytató személy neve összetéveszthető már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható

közvetett hátrányos megkülönböztetés

látszólag semleges döntés vagy feltétel alkalmazása, ha az nem alapszik objektíven igazolható megfontoláson

közéleti szereplő személyiségi jogának védelme

a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja

magántitokhoz való jog

a magántitok védelme kiterjed különösen (1) a levéltitok (2) a hivatásbeli titok (3) és az üzleti titok oltalmára

a személyiség meghatározása

a személyiségi jogok az embernek és a jogi személynek a társadalmi rendeltetésük betöltéséhez szükséges, nem vagyoni értelemben vett integritást, háborítatlanságot, beavatkozástól mentes mozgásteret hivatottak biztosítani

becsület megsértése

más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás

mérlegelési szempontok a sérelemdíj összegszerűségének megállapításánál

(1) a jogsértés súlya (2) ismétlődő jellege (3) a felróhatóság mértéke (4) a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatása

a magántitok megsértését jelenti

(1) a magántitok jogosulatlan megszerzése (2) felhasználása (3) nyilvánosságra hozatala (4) illetéktelen személlyel való közlése

a személyiségi jogok érvényesítése

(1) a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni - a jogsértésből eredő személyhez kötött követelések nem engedményezhetőek (felróhatóságtól független szankciók, sérelemdíj) - engedményezhetőek, amennyiben vagyoni jellegűek (jogsértéssel elért vagyoni előny elvonása, kártérítés) (2) közérdek sérelme: az ügyész is felléphet, de csak a jogosult hozzájárulásával, és csak felróhatóságtól független szankciót érvényesíthet (3) gyűlöletbeszéd: a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, ill. vmely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bártó jogsérelem esetén (a vagyoni előny elvonását nem kérheti)

személyiségi jogok sérelme

(1) az élet, a testi épség és az egészség megsértése (2) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése (3) a személy hátrányos megkülönböztetése (4) a becsület, a jóhírnév megsértése (5) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése (6) a névviseléshez való jog megsértése (7) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése

a személyiségi jogok megsértésének szankciói

(1) felróhatóságtól független szankciók (2) kártérítés (csak vagyoni) (3) sérelemdíj

társadalmi szereplők

(1) részvétel a demokratikus döntéshozatalban (2) személyiség- és értékformáló szerep (3) magatartásmintát adó ismert személyek

felróhatóságtól független (objektív) szankciók

- a jogsértés megállapíthatósága esetén nincs helye kimentésnek - akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti (1) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását (2) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől (3) a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot (4) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását (5) a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint

sérelemdíj

- a nemvagyoni kártérítést a Ptk. (2013) kivezette a rendszerből és helyette bevezette a sérelemdíjat - célja: ne tételezzünk kárt (nemvagyoni kártként) ott, ahol fogalmilag nincs + a hátrány megkövetelése ne legyen a szankcionálás feltétele - elégtételként és kompenzációként szolgál, de nem jelent büntető kártérítést - személyhez fűződő jog megsértése nélkül nincs sérelemdíj - akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért - a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételei - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy - a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges - a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg - nincs tarifális rendszer vagy más támpont az összegszerűség meghatározására - a jog nem vár el tényleges hátrányt

személyiség védelme

- a személyiség jogellenes sérelmét megvalósító tényállások meghatározása - a személyiséget ért jogsérelem szankcionálása - a beavatkozás jogellenességének megállapításához ált. két, egymással ütköző/versengő személyiségi jog érvényesülésében kell prioritást meghatározni

jogi személy személyiségi jogai

- a személyiségi jogok védelme nemcsak természetes személyekre, hanem jogi személyekre is kiterjed - a jogi személy személyhez főződő jogaira a személyiségi jogokra von. szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha az a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg

a magánélethez való jog

- a védelem nem terjed ki a bírósági eljárások körében tett kijelentésekre és állításokra - köztereken nincs jog a magányhoz - a jogsértést csak "magán" tényeknek a nyilvánossággal való közlése alapozza meg, a személyes, "magán" közlés nem - a nyilvánossággal való közlés akkor alapozza meg a jogsértést, ha "magán" tényre vonatkozik - a közlés ésszerűen gondolkodó szemével sértő vagy ellenérzést keltő kell hogy legyen a jogsértés megalapozásához

a jogviszony szerkezete

- abszolút: a jogosultat rögzíti a törvény, személyiségi jogait mindenki más köteles tiszteletben tartani - a jogellenes beavatkozás relatív szerkezetű jogviszonyt eredményez, amelyben már a jogosult és a kötelezett is konkrétan meghatározott

Ptk.-n kívüli egyéb jogszabályok:

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló tv. - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló tv. - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló tv.

üzleti titok

- gazdasági tevékenységhez kapcsolódó - nem közismert, vagy a gazdasági tev.-t végzők számára nem könnyen hozzáférhető - olyan adatok, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése v. nyilvánosságra hozatala - a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné - feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli

szabályozási kiindulópont

- szabadság: mindenkinek joga van ahhoz, hogy a tv. és mások jogainak korlátai között, személyiségét szabadon érvényesíthesse, és abban őt semmi ne gátolja - méltóság: az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani

a hátrányos megkülönböztetés tilalma

At. 15. cikk: Mo. az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja

közvetett szerződéskötési kötelezettség

a hátrányos megkülönböztetést alkalmazó felet nem a szerződés megkötésére, hanem sérelemdíj fizetésére kötelezi a bíróság, ha a szerződéskötést objektíven alátámasztható indok alapján tagadta meg (elv. helye van vagyoni kártérítés fizetésére való marasztalásnak is, de ez többnyire nem bizonyítható)

kártérítési felelősség

aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai sz. követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését

know-how

azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat, vagy ezek összeállítása ( = védett ismeret) - az üzleti titokkal azonos védelemben részesül

jóhírnév megsértése

ha vki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel

a védett személyiségi jogokba való beavatkozás jogszerűsége

jogszerű a beavatkozás, ha (1) az érintett hozzájárult (2) jsz. jogszerűnek minősíti (3) más személy védett jogának érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles (4) személyiségi jognak nem minősülő alapjog vagy ált. társadalmi érdek érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles

közvetlen hátrányos megkülönböztetés

kevésbé előnyös helyzet biztosítása