7. osztály 2. A testek mozgása (szűkített)

28. Mit tudunk az egyenletesen mozgó test sebességéről?

A sebesség nagysága változatlan.

42. Hogyan számítható ki az egyenletesen mozgó test által megtett út?

A sebesség és az út megtételéhez szükséges idő szorzataként.

26. Milyen mennyiséget vezettünk be az egyenletes mozgás jellemzésére?

A sebességet.

63. Mi jellemző az egyenletesen változó mozgásra?

A test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik, bármilyen kicsik is ezek az időközök.

76. Mit nevezünk szabadesésnek?

A testek olyan esését amikor csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható.

31. Mit mutat meg az egyenletesen mozgó test sebessége?

Megmutatja az egységnyi idő alatt megtett utat.

69. Mit mutat meg a gyorsulás?

Megmutatja, hogy mekkora az egyenletesen változó mozgást végző test egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása.

71. Mekkora annak a testnek a gyorsulása aminek a sebessége X m/s -ról Y m/s-ra változik Z s alatt?

Másodpercenként (y-x):z m/s

79. Milyen értéknek vesszük sok esetben a feladatoknál a szabadon eső test gyorsulását?

Másodpercenként 10 m/s-nak.

70. Mit tudsz az egyenletesen változó mozgás gyorsulásáról?

Nagysága állandó

54. Mit értünk pillanatnyi sebességen?

Pillanatnyi sebességen azt a sebességet értjük, amivel a test egyenletesen mozogna tovább, ha az adott időpillanatban megszűnne az az erőhatás, amely addig a sebességváltozást létrehozta.

53. Milyen mennyiséggel jellemezhetjük a változó mozgást végző test mozgását egy adott időben tekintve?

Pillanatnyi sebességgel.

32. Sorold fel a sebesség mértékegységeit!

m/s, km/h

17. Mi az út mértékegysége?

méter (m) lehet még: cm, km, stb.

16. Mi az út jele?

s

43. Mi az út kiszámításának képlete a sebesség ismeretében?

s=v∙t

58. Mi az út kiszámításának képlete az átlagsebesség ismeretében?

s=v∙t

46. Mi az idő kiszámításának képlete a sebesség ismeretében?

t=s/v

61. Mi az idő kiszámításának képlete az átlagsebesség ismeretében?

t=s/v

29. Mi a sebesség jele?

v

30. Mi a sebesség kiszámításának képlete?

v=s/t

82. Egy eső test X m/s sebességről indulva Y s -ig gyorsul. Mekkora sebességet ért el?

x+10∙y m/s-ot

41. Mekkora annak a testnek a sebessége ami az X m (km) utat Y s (h) alatt teszi meg?

x/y m/s (km/h)

55. Mekkora annak a testnek az átlagsebessége, ami az X m (km) utat Y s (h) alatt teszi meg?

x/y m/s (km/h)

37. X km/h hány m/s?

x:3,6 m/s

36. X m/s hány km/h?

x∙3,6 km/h

44. Mekkora a test által megtett út, ha a sebessége X m/s (km/h), az eltelt idő pedig Y s (h)?

x∙y m (km)

59. Mekkora a test által megtett út, ha az átlagsebessége X m/s (km/h), az eltelt idő pedig Y s (h)?

x∙y m (km)

81. Mennyi ideig esett az a test amiről tudjuk, hogy X m/s sebességről Y m/s-ra gyorsult?

(y-x):10 másodpercig.

73. Mennyi ideig gyorsult az a test amiről tudjuk, hogy a másodpercenkénti sebességváltozása X m/s, és tudjuk, hogy Y m/s sebességről Z m/s sebességre gyorsult?

(z-y):x

35. Mi a váltószám a m/s és a km/h között?

1 m/s=3,6 km/h

78. Mekkora a szabadon eső test másodpercenkénti sebességváltozása?

9,81 m/s

75. Mi és hogyan befolyásolja az eső test mozgását?

A gravitációs mező növeli a test sebességét a környező levegő pedig ezt a növekedést fékezi.

74. Mivel van kölcsönhatásban az eső test?

A gravitációs mezővel

60. Hogyan számítható ki az átlagsebesség ismeretében a mozgás időtartama?

A megtett utat elosztjuk az átlagsebességgel.

52. Hogyan számítjuk ki az átlagsebességet?

A megtett utat osztjuk a megtételéhez szükséges idővel.

45. Hogyan számítható ki az egyenletesen mozgó test esetén a mozgás időtartama?

A megtett út és a sebesség hányadosaként

15. Mit nevezünk útnak?

A pálya azon részének hosszát, amelyet a test adott időtartam alatt megtesz útnak nevezzük.

18. Mit nevezünk elmozdulásnak?

A pálya két pontja közti irányított távolságot elmozdulásnak nevezzük.

20. Mikor nagyobb egy test sebessége, mint egy másiké?

Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanazt az utat rövidebb idő alatt teszi meg, vagy ugyanannyi idő alatt hosszabb utat jár végig.

22. Mit nevezünk egyenletes mozgásnak?

Az olyan mozgást, ahol a test egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg -bármilyen kicsik is ezek az időtartamok- egyenletes mozgásnak nevezzük.

57. Hogyan számítható ki az átlagsebesség ismeretében a mozgó test által megtett út?

Az átlagsebességet szorozzuk az út megtételéhez szükséges idővel.

27. Hogyan számítható ki az egyenletesen mozgó test sebessége?

Az út és a megtételéhez szükséges idő hányadosaként.

51. Mit értünk egy test átlagsebességén?

Azt a sebességet amellyel a test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat ugyanannyi idő alatt tenné meg, mint változó mozgással.

13. Mit nevezünk pályának?

Azt a vonalat amelyen a pontszerű test mozgása közben végig halad, pályának nevezzük.

14. Milyen lehet a pálya alakja?

Egyenes vagy görbe alakú.

65. Milyen mozgást végez a lejtőn leguruló golyó és miért?

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást, mivel a pálya egyenes, a golyó sebessége pedig ugyanannyi időtartamokat tekintve ugyanakkora értékekkel növekszik.

77. Milyen mozgás a szabadesés?

Egyenletesen változó mozgás

8. Mikor mondjuk egy testről, hogy mozog?

Ha megváltozik helye, vagy helyzete.

49. Mikor mozog változó mozgással a test?

Ha változik sebességének nagysága, illetve mozgásának iránya.

9. Milyen csoportokra oszthatjuk egy test mozgását?

Haladó mozgás, forgó mozgás, vagy a kettőből összetett mozgás.

10. Jellemezd a haladó mozgást?

Haladó mozgásnál egy test minden pontja azonos módon mozog.

19. A test a rajz szerinti pályán A pontból B pontba jutott. Jelöld be a megtett utat, illetve az elmozdulást!

Megfelelő rajz

72. Egy gyorsuló test másodpercenkénti sebességváltozása X m/s. Mekkora sebességet ér el ha Y m/s a kezdősebessége, és a gyorsulás időtartama Z s?

y+x∙z m/s-ot

62. Mennyi ideig mozgott az X m/s (km/h) átlagsebességgel Y m (km) utat megtevő test?

y/x s (h)

47. Mennyi ideig mozgott az X m/s (km/h) sebességgel Y m (km) utat megtevő test?

y/x s (h) ideig