Bevezetés a nyelvtudományba (BAA 0120) VIZSGA

homo loquens

"Beszélő ember".

homonímia

2 vagy több lexémának ugyanaz az alakja. (pl. vár, légy)

tükörfordítás

Átvétel sajátos formája. Nem 1 szót vesznek át, hanem annak elemeit fordítják le.

lexéma

"Képszerű", fogalmi jelentéssel rendelkező nyelvi elem.

17. 5 elmélet a nyelv eredetéről (példákkal).

*"Vau-vau" elmélet* = A nyelv a természeti hangok, elsősorban az állathívások utánzásával jött létre (*hangutánzó szavak*). *"Jajj-jajj" elmélet* = A nyelv azokból az ösztönös hangokból fejlődött ki, amelyeket a fájdalom, harag vagy más érzelmek váltanak ki (*indulatszavak*). *"Bim-bam" elmélet* = A nyelv hangjai visszatükrözték a környezetet (*hangulatfestő szavak*). *"Hórukk" elmélet* = Ritmikus morgásszerű hangokból lettek az énekek, énekekből a nyelv (*prozódia*). *"Lala" elmélet* = Az emberi nyelv keletkezése összefügg az élet romantikus oldalával (*szerelem, költői érzülettel együtt járó hangok*).

1. Írja le röviden a "primitív", illetve a "tökéletes / felsőbbrendű" nyelvekkel kapcsolatos téveszméket.

*"primitív" nyelvek* → Nincsenek ilyenek. Maga az emberi faj fejlődött a primitívtől a civilizáltig, de a nyelv nem, ezáltal nincs nyelvfejlődés. A társadalmi-kulturális-gazdasági fejlettség foka nem tükröződik a nyelv szerkezetében. *"felsőbbrendű nyelvek"* → Általában egy nép a saját nyelvét tartja felsőbbrendűnek. 18-19. században összekapcsolódik a nemzeti identitás kérdésével. Az erősebb gazdaság és befolyásosabb kultúra emeli a nyelv presztízsét. Nyugat Európában a latin és a görög számított felsőbbrendűnek, ezek alapján állították fel a nyelvtani kategóriákat.

12. A kommunikáció meghatározó jegyei (definícióval + példákkal)

*1. Halló-hangzó csatorna* A hang használatakor a száj és a fül játszik szerepet. *2. Minden irányú terjedés és irány érzékeny észlelés* A hanghullámok terjedésének és irányának meghatározása hallótávolságon belül. *3. Gyors eltűnés* A kibocsájtott hangok múlékonyak, nem maradnak meg huzamosabb időre (eltérően az írástól és az állati nyomoktól). *4. Felválthatóság* Megismétlés, megkülönböztetés. *5. Tökéletes visszajelzés* A beszélő hallja magát és képes reflektálni. *6. Specializáció* Jelentésközvetítés a hanghullámok funkciója. *7. Jelentésesség* A jelzés elemei jelentést hordoznak. *8. Önkényesség* Nincs összefüggés a jelzés elemei és az általuk jelölt valóság természete között. *9. Elkülönült tagokból álló* A beszéd lebontható hangzó elemekre. *10. Áthelyezés* Térben és időben áthelyezhető dolgokról beszéd (pl. múlt, jövő, nem létező dolgok). *11. Nyitottság* Nyelvi (kifejezhető és megérthető) kijelentéseink száma végtelen. *12. Hagyományozó továbbadás* Tanulási és tanítási folyamat révén továbbadható a nyelv (etnikailag öröklődik). *13. Kettős tagoltság* Önálló jelentése nincs a nyelv hangjainak, de lehet őket kombinálni (pl. szavakká).

19. A nyelv és más kommunikációs rendszerek: a kommunikáció meghatározó jegyei (definícióval + példákkal).

*1. Halló-hangzó csatorna* A hang használatakor a száj és a fül játszik szerepet. *2. Minden irányú terjedés és irány érzékeny észlelés* A hanghullámok terjedésének és irányának meghatározása hallótávolságon belül. *3. Gyors eltűnés* A kibocsájtott hangok múlékonyak, nem maradnak meg huzamosabb időre (eltérően az írástól és az állati nyomoktól). *4. Felválthatóság* Megismétlés, megkülönböztetés. *5. Tökéletes visszajelzés* A beszélő hallja magát és képes reflektálni. *6. Specializáció* Jelentésközvetítés a hanghullámok funkciója. *7. Jelentésesség* A jelzés elemei jelentést hordoznak. *8. Önkényesség* Nincs összefüggés a jelzés elemei és az általuk jelölt valóság természete között. *9. Elkülönült tagokból álló* A beszéd lebontható hangzó elemekre. *10. Áthelyezés* Térben és időben áthelyezhető dolgokról beszéd (pl. múlt, jövő, nem létező dolgok). *11. Nyitottság* Nyelvi (kifejezhető és megérthető) kijelentéseink száma végtelen. *12. Hagyományozó továbbadás* Tanulási és tanítási folyamat révén továbbadható a nyelv (etnikailag öröklődik). *13. Kettős tagoltság* Önálló jelentése nincs a nyelv hangjainak, de lehet őket kombinálni (pl. szavakká).

5. Az univerzálék kétfajta felosztása szerint az univerzálék 2 vagy 3 típusa

*1. Szubsztantív* A szubsztantív univerzálék a nyelvek elemzéséhez szükséges kategóriák készletét jelentik (pl. a "főnév", "első személy", "antonímia", "magánhangzó"). *2. Formai* A formai univerzálék absztrakt feltételek rendszere, mely kimutatja az mondatpárok között fennálló kapcsolatot egy eszköz segítségével. (pl. "The car is ready." "Is the car ready?" → igekötő előre került) *3. Implikációs* Az implikációs univerzálék a szabályszerűség rendszere (pl. "Ha X, akkor Y.").

14. Sorolja fel és mutassa a nyelv funkciót a Crystal-könyvben említettek közül példákkal együtt!

*1. Érzelmek kifejezése* pl.: indulatszavak ("Jujj!", "Aú!"), konvencionális szavak, kifejezések ("A fenébe!", "Ejha!"). *2. Társadalmi érintkezés* pl.: tüsszentés → "Egészségedre!" → célja a kellemetlen szituációk elkerülése, a jó kapcsolat fenntartása. *3. Hanghatás* pl. a gyerekeknél a mondókák; vallásos csoportok; politikai szónoklatok; etc. *4. Valóság befolyásolása* pl.: természetfeletti lénnyel való kommunikáció, keresztelés. *5. Adatrögzítés* Nincs párbeszéd → szabatosabb, szervezettebb, személytelenebb, pl.: történelmi feljegyzések, földrajzi felmérések, üzleti beszámolók. *6. Gondolkozás eszköze* Gondolataink hangos kimondása, pl. matematikai egyenleteknél. *7. Identitás kifejezőeszköze* Inkább egyesítő, mint informáló szerepe van, pl. tömegkórus a futballmeccseken, kántálás.

2. A referenciális / propozícionális nyelvhasználaton kívül milyen funkciói vannak még a nyelvhasználatnak?

*1. Érzelmek kifejezése* pl.: indulatszavak ("Jujj!", "Aú!"), konvencionális szavak, kifejezések ("A fenébe!", "Ejha!"). *2. Társadalmi érintkezés* pl.: tüsszentés → "Egészségedre!" → célja a kellemetlen szituációk elkerülése, a jó kapcsolat fenntartása. *3. Hanghatás* pl. a gyerekeknél a mondókák; vallásos csoportok; politikai szónoklatok; etc. *4. Valóság befolyásolása* pl.: természetfeletti lénnyel való kommunikáció, keresztelés. *5. Adatrögzítés* Nincs párbeszéd → szabatosabb, szervezettebb, személytelenebb, pl.: történelmi feljegyzések, földrajzi felmérések, üzleti beszámolók. *6. Gondolkozás eszköze* Gondolataink hangos kimondása, pl. matematikai egyenleteknél. *7. Identitás kifejezőeszköze* Inkább egyesítő, mint informáló szerepe van, pl. tömegkórus a futballmeccseken, kántálás.

közvetlen összetevős elemzés (immediate constituent)

*1.* Beazonosítjuk az alanyrészt és az állítmányrészt, azaz a 2 nagy összetevőt. *2.* Felbontjuk a 2 legnagyobb összetevőt 2 részre. *3.* Összetevőket addig bontjuk 2-2 részre, amíg már nem tudunk továbbmenni.

11. A nyelv mely elemei változnak a legszembetűnőbb módon? Honnan ismerjük a régi nyelvek kiejtését? Mi a tükörfordítás? Milyen társadalmi jellegzetességek, illetve milyen nyelvi tényezők befolyásolják azt, hogy egy nyelv hogyan változik?

*A nyelv mely elemei változnak a legszembetűnőbb módon?* Minden eleme változhat, de a legszembetűnőbben a kiejtés és a szókincs. *Honnan ismerjük a régi nyelvek kiejtését?* Kortárs leírásokból, költői munkákból, magából az írásból, összehasonlító rekonstrukció alapján, hangfelvételekből. *Mi a tükörfordítás?* Az átvétel sajátos formája. Ez esetben nem egy szót vesznek át, hanem annak elemeit fordítják le. *Milyen társadalmi jellegzetességek, illetve milyen nyelvi tényezők befolyásolják azt, hogy egy nyelv hogyan változik?* *Társadalmi jellegzetességek:* földrajzi távolság (változó szókészlet), az új és a régi (mindennap születnek új fogalmak, elavulnak a régiek), a tökéletlen elsajátítás (az egyik közösség hibásan tanulja meg a másik nyelvét) és a társadalmi presztízs (átvett beszédstílus). *Nyelvi tényezők*: ejtéskönnyítés, analógia (szabályosság), véletlenszerűség.

4. A társadalmi osztály néhány jelölője az angolban; a társadalmi státus / szerep és a nyelv kapcsolata; hogyan fejezhető ki nyelvvel a társadalmi szolidaritás és távolságtartás; T és V formák; szexizmus és nyelv; hogyan próbálták angol nyelvterületen kiküszöbölni a szexista nyelvhasználatot?

*A. A társadalmi osztály néhány jelölője az angolban* A 'g' betű elhagyása (pl. hunting → huntin'); U és non-U: főleg szókincs- és kiejtésbeli különbségek); Korlátozott és kidolgozott kódok; A tisztelet nyelve. *B. Társadalmi státus és szerep* státus = az egyénnek a közösség társadalmi szervezetében elfoglalt helye (pl. pap, tisztviselő, férj, feleség) szerep = megszokott viselkedésmód, amit a társadalom egy bizonyos státusú személytől elvár *C. Hogyan fejezhető ki nyelvvel a társadalmi szolidaritás és távolságtartás?* Különböző szavakkal, kifejezésekkel, kiejtéssel. *D. T és V formák* Tegezés-magázás (Tu és Vos). *E. Szexizmus és nyelv* "man" → generikus kifejezés (general expression) a nők vezetéknevének megváltoztatása, amikor férjhez mennek *F. Hogyan próbálták angol nyelvterületen kiküszöbölni a szexista nyelvhasználatot?* The Sex Discrimination Act → módosultak bizonyos foglalkozásnevek és a hozzá kapcsolódó nyelv jelentős része

3. A gondolkodás fajtái; a nyelv és a gondolkodás kapcsolata; verbális és nem verbális gondolkodás; a Sapir-Whorf hipotézis és annak alapelvei

*A. Gondolkodás fajtái* Bizonyos viselkedést is gondolkodásnak tekintünk, maga az érzelem túl van a szavakon: fantáziálás, álmodozás; racionális / irányított / logikus / propozicionális; deduktív és induktív *B. Nyelv és gondolkodás kapcsolata*: független vagy azonos? 2 felfogás: *1.* A nyelv és a gondolkodás 2 külön dolog és az egyik függ a másiktól. *2.* A nyelv és a gondolkodás azonos. *Új elképzelés*: A kettő kölcsönösen feltételezi egymást, de ez nem jelenti azt, hogy azonosak. *C. Verbális / nem verbális gondolkodás* A racionális gondolkodás 2 dimenziója. Kísérlet: Útvonal felidézése vizuálisan: nyelvtől független Útvonal elmagyarázása: gondolatsor belső megjelenítése nyelvvel *D. Sapir-Whorf hipotézis és annak alapelvei* A nyelv és gondolkodás közti kapcsolat. 2 alapelv: *Nyelvi meghatározottság*: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot *Nyelvi relativizmus*: bizonyos nyelvben kódolt megkülönböztetések a többiben sem találhatóak meg

7. Grammatika hagyományos, illetve Chomsky-féle értelmezése; morfológia 2 fő területe (ragozási / inflexiós + szóképzési / derivációs); mondat definíciói; mellérendelés és alárendelés; transzformáció; a mondaton belüli szórend típusai a megfelelő jelölésekkel együtt (SVO, VSO stb.)

*A. Grammatika hagyományos, illetve Chomsky-féle értelmezése* *Hagyományos*: grammatika = nyelvi struktúra egyik, a fonológiától és a szemantikától elkülönülő ága *Chomsky-féle*: magába foglalja a fonológiát és a szemantikát is + bevezeti a "mondattan" kifejezés használatát *B. Morfológia 2 fő területe* (ragozási / inflexiós + szóképzési / derivációs) *Ragozási (inflexiós) morfológia*: vizsgálja, az egyes szavak változatai hogyan fejeznek ki nyelvtani viszonyokat a mondatokban (pl. egyes és többes szám; jelen és múlt idő) *Szóképzési (derivációs) morfológia*: vizsgálja, milyen elvek határozzák meg az új szavak képzését a nyelvben (új, önálló nyelvtani tulajdonságokkal rendelkező szavakat kapunk → pl. olvas - olvasható, gyom - gyomtalanít) *C. Mondat definíciói* *Hagyományos*: egyetlen gondolat teljes kifejtése *Logikai*: alany és állítmány található benne *Írott nyelv*: a magyar mondat nagybetűvel kezdődik és mondatvégi írásjellel végződik *Nyelvészeti*: ténylegesen előforduló nyelvi szerkezetek legönállóbb egysége *D. Mellérendelés és alárendelés + Transzformáció* *Mellérendelés* = nyelvtanilag egyenrangú tagmondatok *Alárendelés* = egyik tagmondat a főmondat részeként funkcionál *Transzformáció* = a grammatika kimutatja az azonos jelentésű, de eltérő formájú mondatok kapcsolatát (aktív- passzív mondatok kapcsolata) *E. Mondaton belüli szórend típusai a megfelelő jelölésekkel együtt* Szórend típusok: *A.* szavak sorrendje 1 csoporton belül *B.* több szóból álló egységek sorrendje 1 mondaton belül *6 logikai lehetőség*: SVO, SOV, VSO, VOS, OSV, OVS

8. Miért volt szükséges a lexéma fogalmának bevezetése?; poliszémia és a homonímia közti különbségtétel problémája; mondatjelentés különböző fajtái

*A. Miért volt szükséges a lexéma fogalmának bevezetése?* A "szó" kifejezés nem megfelelő a szemantikai problémák vizsgálatánál. *3 ok*: *1.* megnehezíti a jelentés tanulmányozását (menni, megy, mentünk → különböző szavak, szemantikailag "megy" változatai) *2.* használhatatlan az idiómák vizsgálatakor (pl.: feldobja a talpát → a szavak jelentéséből nem következtethetünk a jelentésre) *3.* grammatika miatt *B. Poliszémia és a homonímia közti különbségtétel problémája* Nem mindig egyértelmű (pl.: toll → a madár vagy az íróeszköz?). *C. Mondatjelentés különböző fajtái* *prozódiai jelentés* = Egyes szavak kiejtésekor a hangsúly változása a mondat új értelmezéséhez vezethet. *grammatikai jelentés* = A grammatikai elemzés során felállított kategóriák szemantikai elemzése. *pragmatikai jelentés* = Mondatnak a diskurzusban betöltött funkciójának figyelembe vétele. (pl. "Van 1 kréta a padlón." → ténymegállapítás vagy burkolt utalás, hogy felvegyük?) *társadalmi jelentés* = 1 mondat közvetlen hatással lehet a szereplők közti társadalmi viszonyokra. (Valakinek a benyomása utalhat udvariasságra, durvaságra vagy akár távolságtartásra is.) *propozíciós jelentés* = Mondat jelentésének vizsgálata filozófiai és logikai fogalmakkal. A propozíció a kijelentést azonosítja, valamilyen tényállást ír le.

9. Szótárvásárlási szempontok; 80-as években milyen nagy változás következett be a lexikográfiában?

*A. Szótárvásárlási szempontok* Jó, tartós a papír? Megengedi a kötés, hogy teljesen kinyissuk a kötetet? Áttekinthető a címszavak elrendezése - különösen a hosszabbaké? Megtalálhatók a szótárban azok a szavak, amelyekre a leginkább kíváncsi? Elegendő nemzetközi szót tartalmaz-e? Közöl enciklopédikus információkat? Vannak benne illusztrációk a nehéz fogalmakhoz? A definíciók világosan el vannak különítve, és értelmes elv szerint vannak szervezve? Könnyen érthetők a meghatározások? Közöl a szótár nyelvhasználati példákat, s ezek életszerűek vagy mesterkéltek? Ad iránymutatást nyelvhasználati kérdésekben? Ad útmutatást a nagybetű használatáról, helyesírási változatokról és a szótaghatárokról? Közöl kiejtési változatokat, könnyen követhető a fonetikai jelölés? Tartalmaz idiómákat, kifejezéseket, közmondásokat, etc.? Felsorolja a szinonimákat és antonimákat? Informál a szófajról, végződésekről és más nyelvtani jellemzőkről? Tartalmaz hasznos függelékeket (például rövidítések, mértékegységek jegyzékét)? *B. 80-as években milyen nagy változás következett be a lexikográfiában?* A számítógép radikálisan megváltoztatta a lexikográfia módszereit és lehetőségeit: folyamatosan frissített, hatalmas lexikai adatbázisok jöttek létre online.

20. Nevezzen meg két 20. századi nyelvészt és azt a területet, ahol az illető kifejtette / kifejti munkásságát.

*Charles Hockett*: Kommunikáció meghatározó jegyei (13 tulajdonság). *Sapir Edward, Benjamin Lee Whorf*: Nyelv és gondolkodás (Sapir-Whorf hipotézis) *Noam Chomsky*: Univerzálék, grammatika (generatív nyelvtan)

16. A paradigmatikus viszonyok típusai (az összes fajta a példákkal együtt).

*Rokonértelműség (szinonímia)* = Különböző alakú, de azonos jelentésű lexémák. *Hiponímia* = 1 szó jelentése alárendeltje 1 másik szó jelentésének. (pl. A rózsa a virág hiponímiája.) *Társhiponímia* = Több lexéma is lehet ugyanannak a fölérendelt kifejezésnek a társhiponímiája. *Ellentétes értelem (antonímia)* = Ellentétes jelentés a lexémák közt. Fajtái: *fokozatos* (nagy / kicsi, jó / rossz) *nem fokozatos* (nőtlen / házas, nőnemű / hímnemű) *konverz* (szülő / gyermek, ad / vesz) *Összeférhetetlenség (inkompatibilitás) = Ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen kizáró lexémák. (pl. A piros és a zöld a színek kategóriáján belül.)

13. Milyen szótag- illetve hangjelölő írásmódokat ismer? Az írás kezdetben milyen jellegű tevékenység volt? Mit értünk „fonetikus átírás"-on? Mit értünk „betűejtés" alatt?

*Szótagjelölő írásmód*: Kínai, óperzsa ékirás, japán, koreai. *Hangjelölő írásmód*: Föníciai, latin, ciril, görög, rovásírás. *Az írás kezdetben milyen jellegű tevékenység volt?* Cél a maradandóvá tétel volt. *Fonetikus átírás* = Nem veszi figyelembe a helyesírás valamelyik elvét, figyelmen kívül hagyja a a helyesírási szabályokat. *Betűejtés* = Írás visszahatása a beszédre, kiejtésre.

szociolingvisztika

*Társadalomnyelvészet*. A nyelvészet azon ága, amely a nyelv és a társadalom viszonyát vizsgálja.

beszéd kialakulása

*i. e. 50 000 és 30 000 között*, a felső paleolitikum későbbi időszakában történt.

18. A nyelvek tipológiai osztályozása (izoláló, flektáló stb.) példákkal.

*izoláló / analitikus* = Szavak alakja állandó, nincsenek toldalékok. *flektáló / szintetikus* = Grammatikai viszonyok kifejezése a szavak belső struktúrájának megváltoztatásával történik. *agglutináló / affixáló* = Szavak azok elemek hosszú sorozatai, melyek mindegyike 1-1 meghatározott jelentést fejez ki. (Ilyen pl. a magyar nyelv is.) *inkorporáló / bekebelező* = A szavak gyakran nagyon hosszúak és összetettek, valamint egyszerre mutatnak agglutináló és flektáló jellegzetességeket.

társadalmi jelentés

1 mondat közvetlen hatással lehet a szereplők közti társadalmi viszonyokra. (Valakinek a benyomása utalhat udvariasságra, durvaságra vagy akár távolságtartásra is.)

szóvegyülés (blending)

1 szabad morféma egyik fele és 1 másik felének az összekeveredése. (e.g. smog, motel, Chunnel)

hiponímia

1 szó jelentése alárendeltje 1 másik szó jelentésének. (pl. A rózsa a virág hiponímiája.)

abszolút univerzálék

Nagyon ritkák, csak valamennyi nyelvre érvényes állítások.

grammatikai jelentés

A grammatikai elemzés során felállított kategóriák szemantikai elemzése.

kidolgozott kód

A közép- és felsőosztály használja, fontos a kifejtettség és a pontosabb körülírás. *1 szónak több jelentése is van* és éles határ szerepel az "én" és a "mi" között.

paradigmatikus viszonyok

A lexémák helyettesíthetik egymást. (pl.: "Ez új rádió?" "Nem, ez régi rádió." → régi / új)

szintagmatikus viszonyok

A lexémák sorozatok tagjaiként fordulnak elő. (pl. "Ez nagyon sokat ígérő volt." → esemény, alkalom, stb.)

csoportszerkezet

A mondatelemek megcímkézése. Egységek funkcionális elnevezései: *S - Subject V - Verb O - Object C - Complement A - Adverbial*

referenciális / propozicionális / fogalmi nyelvhasználat

A nyelv gondolataink közvetítésére való.

nyelvi meghatározottság

A nyelv meghatározza a gondolkodásmódot. (*Sapir-Whorf-hipotézis 1. alapelve*)

nyelvtipológia

A nyelveket hasonlóságaik és különbözőségeik alapján csoportosítja.

inkorporáló / poliszintetikus nyelv

A szavak gyakran nagyon hosszúak és összetettek, valamint egyszerre mutatnak agglutináló és flektáló jellegzetességeket.

jelölés és jelölet

A szemantika a szavak "jelentésével", *NEM* pedig a "jelöletével" foglalkozik. A "jelölet" lehet ugyanaz, de ha a "jelentés" különbözik, akkor 2 külön mondatot kapunk.

ősnyelv

A világ legősibb beszélt nyelve. 3 fajta elmélet van rá: *monogenézis*, *poligenézis* és *3. elképzelés*.

morfológia

Alaktan.

egyeztetés

Az egyik szóalak miatt a másik szó az annak megfelelő alakot veszi fel. (Pl. "A fiú sétál." → "A fiúk sétálnak.")

univerzális grammatika

Az emberi nyelv minden lehetséges változatáról számot tud adni.

univerzálék

Jellemzők, melyek a nyelvekben közösek, *univerzálisak*.

homofónia

Azonos hangzású szavak azonos hangalakkal, de különböző írásmóddal. (pl. sújt / súlyt)

homográfia

Azonos íráskép, de eltérő kiejtés. (pl. Az angol nyelvben a "wind".)

fonológia

Beszédhangok nyelvrendszerben elfoglalt helyét és szerepét vizsgálja.

fonetika

Beszédhangok tudománya.

korlátozott kód

Beszélői akár félmondatokból is megértik egymást, jelentések pontosítása és kifejtése szükségtelen. *1 szónak csak 1 jelentése van*, lényeg a "mi", nem pedig az "én".

performatívum

Cselekvésértékkel rendelkező megnyilatkozás.

nyelvi relativizmus

Egy bizonyos nyelvben kódolt megkülönböztetések egyetlen más nyelvben sem találhatók meg. (*Sapir-Whorf-hipotézis 2. alapelve*)

prozódiai jelentés

Egyes szavak kiejtésekor a hangsúly változása a mondat új értelmezéséhez vezethet.

fatikus kapcsolat / kommunikáció

Emberi igény, hogy jelezzük a barátságos szándékot, vagy azt, hogy nincs ellenséges szándékunk. *Funkciója a társadalmi érintkezés fenntartása*.

flektáló / szintetikus nyelv

Grammatikai viszonyok kifejezése a szavak belső struktúrájának megváltoztatásával történik.

konstantívum

Információt közlő állítás.

szemantika

Jelentéstan.

transzformáció

Kimutatja az *azonos jelentésű, de eltérő grammatikai formájú mondatok* kapcsolatát.

szemantikai mező

Lexémák egymást kölcsönösen meghatározó csoportjai (pl. színek, bútorok) által alkotott jelentésterületek.

poliszémia

Lexémának 1-nél több jelentése van. (pl. csiga, zebra, körte)

szociolektus

Meghatározott társadalmi osztály / réteg rájuk jellemző nyelve. Beszélői társadalmi hátterükkel függenek össze, nem pedig földrajzi származásukkal.

propozíciós jelentés

Mondat jelentésének vizsgálata filozófiai és logikai fogalmakkal. A propozíció a kijelentést azonosítja, valamilyen tényállást ír le.

pragmatikai jelentés

Mondatnak a diskurzusban betöltött funkciójának figyelembe vétele. (pl. "Van 1 kréta a padlón." → ténymegállapítás vagy burkolt utalás, hogy felvegyük?)

szintaxis

Mondattan.

ellentétes értelem (+ fajtái)

Más szóval *antonímia*. Ellentétes jelentés a lexémák közt. Fajtái: *fokozatos* (nagy / kicsi, jó / rossz) *nem fokozatos* (nőtlen / házas, nőnemű / hímnemű) *konverz* (szülő / gyermek, ad / vesz)

összeférhetetlenség

Más szóval *inkompatibilitás*. Ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen kizáró lexémák. (pl. A piros és a zöld a színek kategóriáján belül.)

rokonértelműség

Más szóval *szinonímia*. Különböző alakú, de azonos jelentésű lexémák.

pragmatika

Nyelvhasználat.

diglosszia

Nyelvi helyzet. 2 egymástól jelentősen eltérő nyelvváltozat egyidejűleg szolgál egy közösség standard nyelveként.

U és non-U

Nyelvi osztályjelölők. (Főleg szókincs- és kiejtésbeli különbségek.)

dialektus

Nyelvjárás / nyelvváltozat.

15. Nyelvtanok 6 típusa; szóalkotási módok (definíciókkal és példákkal); 5 próba a szavak azonosítására (definíciókkal, problémákkal és példákkal).

Nyelvtanok 6 típusa: *LEÍRÓ NYELVTAN* = A nyelvben használt grammatikai szerkezeteket írja le. *PEDAGÓGIAI NYELVTAN* = Kifejezetten idegen nyelvek oktatására vagy az anyanyelv ismeretének elmélyítésére készül. *PRESKRIPTÍV NYELVTAN* = Rögzíti azokat a szabályokat, melyek a társadalmilag elfogadott helyes nyelvhasználatot szabályozzák. *REFERENCIA NYELVTAN* = A lehető legátfogóbb leírásra törekszik, s így kézikönyvként lehet használni (hasonlóan egy szótárhoz). *ELMÉLETI NYELVTAN* = Az egyes nyelvek tanulmányozásán túlmenve megpróbálja meghatározni, milyen elméleti konstrukciókra van szükség a grammatikai elemzéshez, és ezek miként alkalmazhatók az emberi nyelv vizsgálatában. *HAGYOMÁNYOS NYELVTAN* = Azon különféle nézetek és módszerek összefoglaló neve, amelyek a nyelvtudomány megjelenése előtt jellemezték a grammatikai kutatásokat. Szóalkotási módok: Prefixáció = Szótő *előtti* toldalék. Szuffixáció = Szótő *utáni* toldalék. Konverzió (conversion) = Szófajváltás *alaki változás nélkül*. Szóösszetétel (compounding) = Összetett szavak alkotása 2 vagy akár több *szabad* morfémából. Ikerítés / kettőzés = Szó duplázása vagy ugyanolyan alakban, vagy kicsit megváltoztatva. Szórövidítés (clipping) = Több szótagú szó valamely részének (többnyire a végének) az elhagyása. Betűszó (acronym formation) = Több szó első (vagy az első 2) betűjének kiejtése 1 szóként. Szóvegyülés (blending) = 1 szabad morféma egyik fele és 1 másik felének az összekeveredése.

tezaurusz (thesaurus)

Szókészlet 6 fő területre osztása *absztrakt relációk, tér, anyag, értelem, akarat, valamint érzések alapján*.

pragmatikai hiba

Pragmatikai szempontok alapján nem elfogadott társas szabály.

összehasonlító módszer

Rokon nyelvekből származó alakváltozatok összehasonlításának módszere a történeti kapcsolat megállapítására.

lexikológia

Szókészlettan.

relatív univerzálék

Statisztikai tendenciák a nyelvek között.

szabad és kötött morféma

Szabad morféma állhat önállóan, a kötött morféma *nem*.

analógia

Szabályosság.

izoláló / analitikus nyelv

Szavak alakja állandó, nincsenek toldalékok.

agglutináló / affixáló nyelv

Szavak azok elemek hosszú sorozatai, melyek mindegyike 1-1 meghatározott jelentést fejez ki. (Ilyen pl. a magyar nyelv is.)

morféma

Szavakat alkotó legkisebb jelentéssel bíró elem.

szociolingvista

Személy, aki próbálja meghatározni, mely jegyek alapján állapítjuk meg valakinek a társadalmi hovatartozását.

ikerítés / kettőzés

Szó duplázása vagy ugyanolyan alakban, vagy kicsit megváltoztatva. (e.g. tipeg-topog)

konverzió (conversion)

Szófajváltás *alaki változás nélkül*. (e.g. [to] text, [to] like)

lexikográfia

Szótár szerkesztésének folyamata.

prefixáció

Szótő *előtti* toldalék.

szuffixáció

Szótő *utáni* toldalék.

T és V formák

Tegezés és magázás. ("Tu" és "Vos".)

társhiponímia

Több lexéma is lehet ugyanannak a fölérendelt kifejezésnek a társhiponímiája.

betűszó (acronym formation)

Több szó első (vagy az első 2) betűjének kiejtése 1 szóként. (e.g. NASA, FBI)

szórövidítés (clipping)

Több szótagú szó valamely részének (többnyire a végének) az elhagyása. (e.g. Insta, Face)

10. "Farkasgyermekek".

Vadonban vadállatok által felnevelt gyermekek távol minden társadalmi érintkezéstől; különbözött, hogy mennyire tudtak megtanulni beszélni. *A korai szocializációs elszigeteltség egész életre kiható nyomokat hagy*. Viszonylag teljes értékű szocializáció csak abban az esetben mehet végbe, ha az emberi nyelv valamilyen formában jelen van.

beszédaktus

Verbális cselekedet, nyelvi kifejezés.

generatív nyelvtan

Véges számú nyelvi elemből *végtelen számú mondatot alkothatunk*, és el tudjuk dönteni, az adott mondat helyes-e, vagy helytelen.

szóösszetétel (compounding)

Összetett szavak alkotása 2 vagy akár több *szabad* morfémából. (e.g. rendőrautó)