EUGJ 2. VERSENYJOG

Lakukan tugas rumah & ujian kamu dengan baik sekarang menggunakan Quizwiz!

103. CIKK

(1) A 101. és 102. cikkben meghatározott elvek érvényre juttatását szolgáló megfelelő rendeleteket vagy irányelveket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően állapítja meg. (2) rendeletek vagy irányelvek célja különösen: • tilalmak betartásának biztosítása pénzbírság/ kényszerítő bírság előírásával; • amikor el lehet tekinteni az alkalmazástól - ennek alkalmazására részletes szabályok megállapítása, figyelembe véve: o a hatékony felügyelet biztosításának, o a hatósági ellenőrzés lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésének szükségességét; • hatályának meghatározása a gazdaság különböző ágazataiban; • a Bizottság /az Európai Unió Bírósága e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása terén betöltendő feladatainak meghatározása; • a nemzeti jogszabályok és az e szakaszban foglalt, illetve az e cikk alapján elfogadott rendelkezések közötti kapcsolat meghatározása.

5. cikk- FEKETE LISTA (nem alkalmazható a csoportmentesség)

(1) A 2. cikk szerinti mentességet nem lehet alkalmazni a következő, vertikális megállapodásokban szereplő kötelezettségekre: (3) a) bármely olyan közvetlen vagy közvetett VERSENYTILALMI KÖTELEZETTSÉG, amely HATÁROZATLAN IDŐRE vagy ÖT ÉVET MEGHALADÓ időtartamra szól; b) bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a VEVŐ a megállapodás megszűnése után NEM GYÁRT, NEM VÁSÁROL VAGY NEM AD EL, vagy viszonteladás keretében nem értékesít ÁRUKAT VAGY SZOLGÁLTATÁSOKAT; c) bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a szelektív forgalmazási rendszer tagjai MEGHATÁROZOTT VERSENYTÁRT SZÁLLÍTÓ MÁRKÁIT NEM ÉRTÉKESÍTIK (3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a 2. cikk szerinti mentesség alkalmazandó bármely olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: (4) a) a kötelezettség a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik; b) a kötelezettség azokra a helyiségekre és területekre korlátozódik, ahol a vevő a szerződés időtartama alatt működött; c) a kötelezettség a szállító által a vevőre átruházott know-how védelméhez elengedhetetlen; d) a kötelezettség időtartama a megállapodás megszűnését követő egyéves időtartamra korlátozódik. Az (1) bekezdés b) pontja nem sérti a közkinccsé még nem vált know-how hasznosítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatlan időtartamú korlátozás lehetőségét • Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában, az a versenytilalmi kötelezettség, amelynek időtartama öt évet meghaladóra hallgatólagosan meghosszabbítható, határozatlan időtartamra kötöttnek tekintendő. (2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az ötéves időbeli korlátozás nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat a vevő a szállító tulajdonában lévő vagy a szállító által a vevővel kapcsolatban nem álló harmadik személytől bérelt helyiségekből és területekről értékesíti, feltéve, hogy a versenytilalmi kötelezettség időtartama nem haladja meg a helyiségeknek és területeknek a vevő által történő birtoklásának időtartamát.

A VÁLLALKOZÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK VERSENYJOGI KORLÁTAI (EU-KARTELLJOG)

A) A 101. CIKK ALANYI HATÁLYA B) A TILALMAZOTT PIACI MAGATARTÁSOK C) A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KERESKEDELEM ÉRINTETTSÉGE D) A TARTALMI MÉRCE ÉS ALKALMAZÁSA E) A TILALOM ALÓLI MENTESÍTÉS FELTÉTELEI F) A JOGSZABÁLYON ALAPULÓ MENTESÜLÉS

107. CIKK (2) - Ex lege kivételek (3)

A) magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják B) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás C) NSZK Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás...

A 106. cikk (1) alkalmazása

Jogsértések: I. A kizárólagos jog jogsértésbe kényszeríti a vállalkozást v. arra készteti (Höfner-ügy) II. A társaságot az állam állami szabályozási funkcióval ruházza fel (MOTOE-ügy, Görögország) III. Az állam a vállalkozás fennálló kizárólagos jogát egy másik, különálló piacra is indokolatlanul kiterjeszti (Connect Austria-ügy, Ambulanz Glöckner-ügy)

Kivételi rendszer 4 konjunktív feltétele: (BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNY a versenykorlátozásról 2001)

Kivételi rendszer 4 konjunktív feltétele: 1. hatékonyság származik belőle a költség vagy minőségi hatékonyság 2. nélkülözhetetlen - hatékonyság nagyobb a megállapodással és korlátozásaival is, mint anélkül 3. fogyasztók méltányosan részesednek 4. versenyt nem zárja ki

Engedékenység v. magánjogi jogérvényesítés

Mi a helyzet, ha a károsult hozzáférést kér a versenyhatóság aktájához, amelyben az engedékenységi iratok vannak? • Ha hozzáférést kap, akkor az ellehetetleníti az engedékenységi politikát? • Ki fog élni az engedékenységi politikával, ha ugyan mentesül a bírság kifizetése alól, de bizonyítékait a versenyhatóság kiszolgáltatja a károsultnak? • C-360/09. sz. Pfleiderer-ügyben 2011. június 14-én hozott ítélet (EBHT 2011., I-5161. o.) szerint a kartellekre vonatkozó uniós jogi rendelkezésekkel nem ellentétes, hogy egy adott személy hozzáférhessen egy uniós versenyjogi jogsértésben részt vevővel kapcsolatosan valamely engedékenységi eljárás keretében átadott dokumentumokhoz. Kötelező erejű uniós jogi szabályozás hiányában a tagállamok feladata a kartellek károsultjainak az engedékenységi eljárásokra vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférési jogával kapcsolatos nemzeti szabályok megállapítása és alkalmazása. az információk közléséhez, illetve azok védelméhez fűződő érdekeket a nemzeti bíróságok csak esetről esetre, a nemzeti jog keretében és az adott ügy valamennyi releváns elemének figyelembevételével mérlegelhetik • C-536/11 Donau Chemie ítélet (2013. június) Az osztrák jog szerint az ügyben félként részt nem vevők csak a felek hozzájárulásával férhetnek hozzá a kartellbíróság aktáihoz Előzetes döntési kérdés • Ellentétes-e az osztrák szabályozás a Pfleiderer ítélettel. • EUB: nemzeti bíróságoknak semmi lehetőségük mérlegelni az uniós jog által védett érdekeket. „Különösen az engedékenységi programok hatékonyságához fűződő közérdeket illetően ki kell emelni, hogy tekintettel a kártérítési kereseteknek a hatékony verseny Unióban történő fenntartása szempontjából vett jelentőségére, azon kockázatra történő puszta hivatkozás, hogy a versenyjogi eljárás aktájában szereplő és a keresetek megalapozásához szükséges bizonyítékhoz való hozzáférés befolyásolja azon engedékenységi program hatékonyságát, amelynek keretében ezen iratokat közölték az illetékes versenyhatósággal, nem elegendő az e bizonyítékokhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához."

A dominancia megállapításának tartalmi kritériumai

Mindegyik lenti kritérium egyenkénti és összesített hatása alapján történik a gazdasági hatalom mértékének meghatározása. I. PIACI RÉSZESEDÉS A Bizottság szerint az erőfölény nem valószínűsíthető 40%-os piaci részesedés esetén, de nem kizártak olyan egyedi esetek, amikor e küszöbérték alatti piaci részesedés esetén sem képesek a versenytársak versenykorlátozó mgt. kifejtésére. A mai jog a domináns pozíció létének feltételéül nem szabja az igen nagy piaci részesedés birtoklását (még a fenti relativizált értelemben sem). Pl. amikor viszonylag gyenge piaci részesedés mellett egy vállalkozás (pl. technikai, tőkeellátottsági fölénye miatt) képes arra, hogy versenytársait a piacról kiszorítsa, magatartásukat döntően befolyásolja. II. A PIACRA LÉPÉS LEHETŐSÉGE, TERJESZKEDÉS A piacra lépési akadályokra (entry barriers) a domináns pozíció vizsgálatakor a Bizottság v. Bíróság általánosan alkalmazható definíciót ez ideig nem adott; az esetekből az akadályok tág értelmű felfogása mutatkozik. A Bizottság 2009. évi közleménye szerint amennyiben a piacon a piacra lépés v. terjeszkedés valószínű, időszerű és elegendő, a potenciálisan erőfölényes helyzetben lévő vállalkozást elrettentheti a visszaélésszerű magatartásától. A szabadalmak, szerzői jogok erejénél fogva lehetnek a szellemi tulajdonok hasznosítói meghatározó piaci helyzetben; a hatósági-jogszabályi feltételek és a törvényi monopóliumok egyértelmű piacra lépési akadályt jelentenek (vigyázat: az innovációba, fejlesztésbe fektetett források nem lehetnek elítélendők + visszaélési elem vizsgálata szükséges). Piacra lépési akadályként jelenhet meg a vertikálisan integrált jól kiépített forgalmazói hálózat. Nagyságrendi hatékonyság szempontja: a piacra lépőknek a versenyképes hatékonyságot nem teszi lehetővé. Átállási költség (opportunity cost) nagysága: annak a vagyonnak a mértéke, ami kell az átálláshoz és az új piacon való megjelenéshez. III. KÖZÖS (EGYÜTTES) DOMINANCIA A 102. cikk alkalmazásában a vállalatcsoportok szintén egységet alkotnak, az egész csoport gazdasági erejére és piaci helyzetére tekintettel kell lenni vmely tagjának vizsgálatakor. Több esetben a domináns pozíciójú anyavállalat felelősségét alapozta meg vmely leányvállalatának (mely nem volt domináns helyzetben) a visszaélése. Közös dominancia: több, jogilag elkülönülő vállalkozás van meghatározó helyzetben. Oligopol piacokra igyekszik a 102.-t alkalmazni a Bizottság, amikor 101-t nem lehet. A kollektív erőfölény fennállásának feltételei: 1. az erőfölénnyel rendelkező oligopólium minden tagja ismerhesse a többi tag viselkedését annak ellenőrzése érdekében, hogy egységesen lépnek-e fel vagy sem, 2. a hallgatólagos összehangoltság állapotának huzamosan fenn kell maradnia - ösztönző erő az összehangoltságra, 3. az aktuális és lehetséges versenytársak, ill. fogyasztók előrelátható reakciója ne kérdőjelezze meg az együttes fellépéstől várt eredményeket.

Összefonódások ellenőrzése

Más a hatáskörmegosztás alapja (az összefonódó vállalkozások forgalma) A hatáskörmegosztás viszonylag világos. Uniós léptékű összefonódások esetén a 139/2004/EK rendelet alkalmazandó és az eljáró hatóság az Európai Bizottság Uniós léptéken kívüli összefonódásokat a nemzeti versenyjog alapján a nemzeti versenyhatóságok engedélyeznek. Az Uniós lépték tehát kijelöli az alkalmazandó jogot és az eljáró hatóságot.

SZELEKTÍV FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS MEGENGEDHETŐSÉGE

Nem ütközik bele a 101. cikk (1) bekezdésébe, ha 4 feltétel teljesül: 1. a termék jellege indokolja a szelektív értékesítést 2. a gyártó kizárólag minőségi kritériumokat állít fel a forgalmazási jog elnyeréséhez és ezeket a feltételeket diszkrimináció nélkül, egységesen alkalmazza a. minőségi kritérium: 1. az eladó személyzet szakképzettsége, 2. az árusítóhely megfelelősége, felszereltsége b. mennyiségi kritérium: 1. értékesítőnek minimum eladási mennyiséget/forgalmat kell vállalnia. 2. A gyártó korlátozza az értékesítők számát. 3. a kiválasztási kritériumok arányosak 4. a rendszer célja a verseny ösztönzése és ezáltal a korlátozásokat kompenzálja

Közvállalkozás

minden olyan vállalkozás, amely felett az állam közvetve v. közvetlenül meghatározó befolyás gyakorlásának a lehetőségével rendelkezik.

A versenyhatósági eljárás megindítása

Hivatalból (ex officio) v. panasztétel (complaint) alapján Az 1/2003/EK rendelet már nem a megelőző értékelésre, mentesítésre, hanem a vállakozások önértékelésére (compliance) és az utólagos ellenőrzésre helyezi a hangsúlyt. A rendelet lehetővé teszi a Bizottság részére annak megállapítását, hogy a 101. v. a 102. cikk az adott ügyre nem alkalmazható (nem teljesülnek a feltételek v. mentesülés miatt). Nem hivatalos iránymutatás (informal guidance) kérésének lehetősége - az érintett váll-ok kérelmére a Bizottság egyfajta támpontot, előzetes értékelést nyújt az adott mgt. megítéléséről. A tájékoztatás célja, hogy az érintett vállalkozás képes legyen saját mgt-ának értékelésére. Panasszal élhetnek a tagállamok és olyan jogi v. természetes személyek, akiknek ehhez jogos érdekük fűződik: akiknek a bepanaszolt mgt. közvetlenül kárt okoz, v. ezzel fenyeget. A Bizottságnak ésszerű határidőn belül kell döntenie a panaszról. Átlag 4 hónap. A panasztevőnek joga van megkapni a Bizottság visszautasító határozatát (Guérin-ügy).

A 101. cikk alkalmazási köre

Horizontális (versenytársasak közötti) és vertikális (általában gyártó-kereskedő közötti) kapcsolatok. A vertikális megállapodások területén intra-brand verseny.

Bizottsági közlemény az információcseréről Horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó iránymutatás (2011)

Horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó iránymutatás (2011) Összehangolt magatartásnak minősülhet, amennyiben csökkenti a stratégiai bizonytalanságot a piacon, ezáltal megkönnyíti az összejátszást, vagyis ha a kicserélt adatok stratégiaiak. Ebből következően a stratégiai információknak a versenytársak közötti megosztása összehangolást jelent, mivel csökkenti a versenytársak piaci magatartásának függetlenségét, és megszünteti a versenyzésre irányuló ösztönzőiket (61. pont) Az olyan helyzet, ahol csak egyetlen vállalkozás fed fel stratégiai információkat a versenytársa(i) előtt, amely(ek) az információkat elfogadja (elfogadják), szintén összehangolt magatartást képezhet. • Például egy olyan találkozón való puszta részvétel, ahol egy vállalkozás felfedi a versenytársai számára az árképzési terveit, valószínűleg még az áremelésre vonatkozó kifejezett megállapodás hiányában is beleütközik a 101. cikkbe. Ha egy vállalkozás stratégiai adatokat kap egy versenytársától, akkor vélelmezik, hogy elfogadta az információt, és annak megfelelően igazította ki a piaci magatartását, kivéve, ha egyértelmű nyilatkozattal válaszol, amely szerint nem kíván ilyen információkat kapni. (62. pont) Mérlegelni kell a következőket: • Stratégiai-e az info? • Résztvevők a piac nagy részét lefedik-e? • Egyedi vagy összesített adatokat cserélnek? • Adatok kora • Gyakoriság • Nyilvános-e az info? (Minden versenytárs és vásárló számára egyformán hozzáférhető) Stratégiai információ: • árak • fogyasztói listák • gyártási költségek • mennyiség és kapacitás • forgalom • értékesítés és tervek • minőség, kockázatok, beruházások, technológia, K+F

A Bizottság 2011. évi közleménye az együttműködési megállapodásokról

Horizontális megállapodásnak minősül a termelés v. forgalmazás azonos szintjén működő több gazdasági társaság közötti megállapodás, ill. összehangolt mgt. Pl.: - Kizárólagos megállapodások (korlátozza a felek lehetőségét abban, hogy harmadik felekkel szemben függetlenül lépjenek fel) - Megállapodások, melyek olyan hozzájárulásoktól teszik függővé a felek döntéseit, amelyek jelentős mértékben csökkentik döntéshozatali függetlenségüket, - Megállapodások, melyek a felek pénzügyi érdekeit érintik olyan módon, hogy azok döntéshozatali függetlensége érzékelhetően csökken. Egyedi megállapodásokra ,,küszöbérték-rendelkezések": K+F, gyártási (szakosítási megállapodások is), beszerzési, értékesítési, szabványosítási megállapodások. Mi az a küszöbérték, ami együttesen alacsony piaci részesedésnek minősül az érintett vállalkozások tekintetében és amely alatt nem valószínű, hogy a horizontális megállapodás versenykorlátozó eredményre vezet. Az ilyen küszöbérték alá eső megáll-ok az ún. ,,biztonságos övezet" (safe harbour) megállapodások. Viszonylag sok K+F megállapodás mentesülhet a (3) alapján, amennyiben a vállalkozások kiegészítő szakértelme, ill. eszközeik összekapcsolása hatékonyságnövekedéssel jár, pl. gyorsabban kifejlesztett és piacra vitt, jobb v. új terméket v. technológiát eredményez. Ugyanígy azok a megállapodások is mentesülnek, melyek egy-egy szabványhoz ésszerű, megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak.

Fúziós-rendelet: 139/2004/EK rendelet

tág értelemben akkor beszélünk összefonódásról: amikor 2 vagy több önálló vállalkozás, gazdasági egység közös irányítás alá kerül, vagy közös lesz a tulajdonosuk • összefonódás és az irányításszerzés a versenyjogban nem azonos fogalmak • Európában e fúziókontroll szabályozás egyik legfontosabb célja: az ún. nemzeti bajnokok= a nemzeti óriásvállalkozások mesterséges és tagállamok által támogatott létrejöttét megakadályozza

Megállapodás

• Bayer (T-41/96): Két fél akaratának találkozására összpontosít, és annak valamilyen hiteles módon ki is kell fejeződnie. • megállapodás fennállása legalább két fél között létrejött akarategység kifejeződésén alapul

Bizottsági Iránymutatás - árdiszkrimináció (gazd. erőfölénnyel való visszaélés körében)

• Ebben az összefüggésben a Bizottság becslést készít arra vonatkozóan, hogy a versenytársnak milyen árat kellene ajánlania ahhoz, hogy kompenzálja a vevőt a feltételes árengedmény elvesztéséért, ha ez utóbbi kereslete egy részét (a továbbiakban: az érintett rész) visszavonja az erőfölényben lévő vállalkozástól. A tényleges ár, amelyet a versenytársnak ajánlania kell, a normál ár (listaár), mínusz az árengedmény, amelyet a váltás miatt a vevő elveszít, és amelyet az értékesítés érintett részére az adott időszakra vonatkozóan számítanak k • 43. Minél alacsonyabb a becsült tényleges ár az érintett részen belül az erőfölényben lévő vállalkozás átlagos árához képest, annál erősebb a lojalitást ösztönző hatás. Azonban mindaddig, amíg a tényleges ár következetesen az erőfölényben lévő vállalkozás hosszú távú átlagos határköltsége feletti szinten marad, ez rendszerint egy hasonlóan hatékony versenytárs számára lehetővé tenné, hogy az árengedmény ellenére is nyereségesen versenyezzen. Ilyen körülmények mellett az árengedménynek általában nincs versenyellenes piaclezáró hatása. • 44. Ha a tényleges ár az átlagos elkerülhető költség alatt van, általános szabályként az árengedményrendszer még a hasonlóan hatékony versenytársak kizárására is alkalmas. Ha a tényleges ár az átlagos elkerülhető költség és a hosszú távú átlagos határköltség között van, a Bizottság megvizsgálja, hogy más tényezők alapján levonható-e az a következtetés, hogy ez valószínűleg még a hasonlóan hatékony versenytársak piacra lépésére vagy terjeszkedésére is hatással van. Ebben az összefüggésben a Bizottság megvizsgálja, hogy a versenytársak rendelkeznek-e reális és hatékony ellenstratégiával, és ha igen, milyen mértékben, például eszközként képesek-e felhasználni vevőik keresletének "meg nem támadható" részét is az érintett rész árainak csökkentéséhez. Ha a versenytársaknak ilyen ellenstratégia nem áll rendelkezésére, a Bizottság arra az álláspontra fog jutni, hogy az árengedményrendszer alkalmas a hasonlóan hatékony versenytársak kizárására • 45. Amint arra a 27. pont rámutat, ez az elemzés az általános vizsgálat részét képezi, amely az egyéb vonatkozó mennyiségi és minőségi bizonyítékokat is figyelembe veszi. Rendszerint fontos annak vizsgálata, hogy az árengedményrendszert egyéni vagy egységes küszöbértékekkel alkalmazzák-e. Az egyéni küszöbérték - amely a vevő teljes igényének hányadaként vagy egyéni mennyiségi célként meghatározott - lehetővé teszi az erőfölényben lévő szállító számára, hogy a küszöbértéket olyan szinten határozza meg, amely megnehezíti a vevők számára a szállítók közötti váltást, és így maximalizálja a lojalitást ösztönző hatást [30]. Ezzel ellentétben az egységes mennyiségi küszöbérték - ahol a küszöbérték minden vevő vagy a vevők egy csoportja számára egyforma - a kisebb vevők számára túl magas, és/vagy a nagyobb vevők számára túl alacsony lehet ahhoz, hogy jelentős lojalitást ösztönző hatása legyen. Ha azonban megállapítható, hogy az egységes mennyiségi küszöbérték a vevők számottevő része tekintetében megközelíti az igényeket, a Bizottság valószínűleg úgy ítéli meg, hogy az ilyen egységes árengedményrendszernek lehet versenyellenes piaclezáró hatása. HATÉKONYSÁGJAVULÁS • 46. Feltéve, hogy a fenti III. D. szakaszban ismertetett követelmények teljesülnek, a Bizottság figyelembe veszi az erőfölényben lévő vállalkozás azon érvelését, hogy az árengedményrendszer a vevőknek átadott költségelőnyökkel vagy egyéb előnyökkel jár. Ügylethez kapcsolódó költségelőnyt egységes mennyiségi célkitűzésekkel gyakran nagyobb valószínűséggel lehet elérni, mint egyéni mennyiségi célkitűzésekkel. Ehhez hasonlóan a többlet árengedményrendszerekről általában inkább valószínűsíthető, hogy nagyobb mennyiségű termelésre és viszonteladásra ösztönzik a viszonteladókat, mint a visszamenőleges hatályú árengedményrendszerekről. Ugyanilyen feltételek mellett a Bizottság figyelembe veszi azokat a bizonyítékokat is, amelyek igazolják, hogy a kizárólagossági megállapodások előnyökkel járnak az egyes vevők számára, ha az erőfölényben lévő vállalkozás számára ezek a megállapodások bizonyos kapcsolatfüggő beruházások megvalósításához szükségesek annak érdekében, hogy ezeknek a vevőknek szállítani tudjon.

Passzív értékesítés

• Egyedi ügyfelektől felszólítás nélkül érkező kérésre adott válasz, ide értve áruk szállítását, szolgáltatások nyújtását az ilyen ügyfelek részére • Olyan általános jellegű hirdetés, promóció, amely elérheti ugyan a más forgalmazók vásárlóit, de amely egyben ésszerű eszköze az ilyen területeken vagy ügyfélcsoportokon kívüli ügyfelek elérésének. Általános médiahirdetés vagy promóció.

Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania. - C-74/16.

• Egyházi szervezet iskolája adómentességet élvez a szentszék és a spanyol állam közötti nki-i megállapodás alapján. • Ez állami támogatásnak minősül-e? EUB • A jogalany által gyakorolt minden tevékenység vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy az gazdasági-e. • Az a körülmény, hogy az áruk vagy szolgáltatások kínálata nonprofit célból történik, nem akadálya annak, hogy az ezen ügyleteket a piacon végrehajtó jogalany vállalkozásnak minősüljön, amennyiben e kínálat más, nyereségorientált gazdasági szereplők kínálatával versenyez. A kongregáció tevékenységei • Vallási • Állam által finanszírozott közoktatás • Szabadoktatás (a kongregáció finanszírozza lényegileg a szülők befizetéseiből) • A vallási tevékenység nem gazdasági tevékenység. Az állam által szubvencionált oktatást a költségvetés finanszírozza, nem a szülők. • A szabadoktatást azonban a szülők finanszírozzák, tehát az gazdasági tevékenység. Az arra nyújtott támogatás vállalkozás számára nyújtott támogatás. • „Gazdasági tevékenységnek" minősíthető szolgáltatásokat képeznek azok a szolgáltatások, amelyeket rendes körülmények között díjazás ellenében nyújtanak. A díjazás lényegi jellemzője abban áll, hogy az a szóban forgó szolgáltatás gazdasági ellentételezését képezi.

Állami hatáskör-delegáció

• Ha az állam jogalkotó hatalmat delegál vállalkozások társulására, akkor a 101. cikk tárgyi hatálya megáll? • Wouters ügy (C-309/99.). EuB: Igen, de kizárólag akkor, ha 3 feltétel teljesül 1. Az állam körültekintő azon közérdekű szempontok meghatározásánál és 2. azon lényeges elvek meghatározásánál, amelynek a delegált szabályozásnak meg kell felelnie és 3. az állam fenntartja azt a hatáskört, hogy végső esetben maga hozza meg a döntést.

Kizárólagossági megállapodások (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik formája)

• Iránymutatás: valószínűsíthető, hogy a fogyasztók összességében nem járnak jól. A piaclezáró hatás bizonyításánál vizsgálni szükséges a lekötött vevők számát, lekötött beszerzéseik arányát és a kötelezettség időtartamát. Ha az erőfölényben lévő vállalkozás valamennyi vagy a legtöbb vevő számára megkerülhetetlen kereskedelmi partner, akkor még egy rövid ideig tartó kizárólagos beszerzési kötelezettség is vezethet versenyellenes piaclezáró hatáshoz. Coca-Cola • Kötelezettséget vállalt arra, hogy nem köt kizárólagossági szerződéseket vásárlóival, azok szabadon értékesíthetnek a versenytársak által gyártott szénsavas üdítőitalokat. De facto kizárólagosság • Van den Bergh Foods (T-65/98) • A jégkrém-gyártó ingyenesen bocsátott hűtőpultokat a kiskereskedők rendelkezésére. A hűtőpultban kizárólag az általa gyártott terméket tarthatták. • 75%-os piaci részesedés, az összes üzlet 40%-ban az egyedüli hűtőpult az eljárás alá vont vállalkozásé.

Fogalmi elhatárolás JOGELLENES ÁLLAMI TÁMOGATÁS/ ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN ÁLLAMI TÁMOGATÁS

• Jogellenes állami támogatás: Eljárási szabályokkal ellentétesen nyújtotta az állam (be kellett volna jelenteni, de ez nem történt meg vagy a felfüggesztő hatályt sértette meg az állam) • Összeegyeztethetetlen támogatás Anyagi jogszabálysértést jelent- beleütközik a 107. cikkbe Kettő közötti kapcsolat • Az Európai Bizottság nem mondhatja ki a támogatás összeegyeztethetetlenségét egyedül azon az alapon, hogy jogellenes. • A nemzeti bíróságok viszont a magánszemélyek jogait védik, ha a támogatás jogellenes és ezért elrendelhetnek visszafizettetést, valamint kamatot is. Hozhatnak ideiglenes intézkedést is.

Bizottság és versenyhatóságok közötti együttműködés

(1) A Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai a közösségi versenyjog szabályait szoros együttműködésben alkalmazzák. (2) A Bizottság átadja a tagállamok versenyhatóságainak az eljárása során a versenyjog alkalmazása céljából összegyűjtött legfontosabb dokumentumok másolatait. A tagállam versenyhatóságának kérelmére a Bizottság az ügy értékeléséhez szükséges egyéb meglévő dokumentumok másolatát is biztosítja a számára. (3) Amennyiben a tagállamok versenyhatóságai a Szerződés 81. vagy 82. cikke alapján járnak el, az első hivatalos vizsgálati cselekmény előtt vagy annak megkezdése után késedelem nélkül írásban értesítik erről a Bizottságot. Ez az információ rendelkezésre bocsátható más tagállamok versenyhatóságai számára is. (4) A tagállamok versenyhatóságai legkésőbb 30 nappal a jogsértés befejezésére felszólító határozat elfogadása, kötelezettségvállalások elfogadása vagy csoportmentességről szóló rendeletből származó előny visszavonása előtt értesítik a Bizottságot. E célból a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ügy összefoglalását, a tervezett határozatot vagy ennek hiányában a tervezett eljárás menetéről szóló bármely dokumentumot. Ez az információ rendelkezésre bocsátható más tagállamok versenyhatóságai számára is. A nemzeti versenyhatóságok a Szerződés 101. vagy 102. cikke alapján az általuk kezelt ügy értékeléséhez szükséges információkat egymás között is kicserélhetik. (5) A tagállamok versenyhatóságai a közösségi jog alkalmazásával járó bármely ügyben konzultálhatnak a Bizottsággal. (6) Ha a Bizottság határozat elfogadására irányuló eljárást kezdeményez, a tagállamok versenyhatóságainak megszűnik az a jogköre, hogy a Szerződés 101. és 102. cikkét alkalmazzák. Amennyiben az egyik tagállam versenyhatósága már eljár az ügyben, úgy a Bizottság csak a nemzeti versenyhatósággal történt konzultációt követően indíthat eljárást. Jogosultak egymásnak bármely tényszerű vagy jogi tájékoztatást megadni, és azokat bizonyítékként felhasználni, ideértve a bizalmas jellegű információt is. Az átadott információ bizonyítékként kizárólag a Szerződés 81. vagy 82. cikkének alkalmazása céljából, és csak olyan tárgyban használható fel, amellyel kapcsolatban az átadó hatóság azt gyűjtötte. Ha azonban ugyanazon ügyben a nemzeti versenyjog a közösségi versenyjoggal párhuzamosan kerül alkalmazásra, és ez nem vezet különböző eredményre, úgy az e cikk alapján átadott információ a nemzeti versenyjog alkalmazása céljából is felhasználható

A nemzeti bíróságokkal való együttműködés

(1) A Szerződés 81. vagy 82. cikke alkalmazására vonatkozó eljárás során a tagállamok bíróságai felkérhetik a Bizottságot arra, hogy részükre a Bizottság a birtokában lévő információt átadja, vagy véleményt nyújtson (amicus curiae) a közösségi versenyjog alkalmazására vonatkozó kérdésekben. (2) A tagállamok a nemzeti bíróságok által hozott valamennyi olyan írásbeli ítélet másolatát kötelesek a Bizottság részére eljuttatni, amelyekben a 101. vagy 102. cikknek alkalmazásáról döntöttek. Az ilyen másolatot késedelem nélkül el kell küldeni az után, hogy a feleket a teljes írásbeli ítéletről tájékoztatták. (3) A tagállamok saját kezdeményezésükre eljáró versenyhatóságai írásbeli észrevételeket nyújthatnak be a tagállamok bíróságainak. A tagállamok versenyhatóságai az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehetnek a tagállamok nemzeti bíróságainak. Amennyiben a 101. vagy 102. cikkének egységes alkalmazása megkívánja, a saját kezdeményezésére eljáró Bizottság írásbeli észrevételeket nyújthat be a tagállamok bíróságainak. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet. A tagállamok versenyhatóságai és a Bizottság - kizárólag az észrevételek elkészítése céljából - felkérhetik az érintett tagállam bíróságát, hogy az ügy értékeléséhez szükséges dokumentumokat adja át, illetve gondoskodjon azok átadásáról

A közösségi versenyjog egységes alkalmazása

(1) Amennyiben a nemzeti bíróságok hoznak határozatot a 101. vagy 102. cikknek a hatálya alá tartozó olyan megállapodásokról, döntésekről vagy magatartásokról, amelyek már bizottsági határozat tárgyát képezik, nem hozhatnak a Bizottság által elfogadott határozattal ellentétes határozatot. Kerülniük kell továbbá az olyan határozat kibocsátását, amely ellentétben állna a Bizottság által kezdeményezett eljárásban a Bizottság által tervezett határozattal. E célból a nemzeti bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez a kötelezettség nem érinti az előzetes döntéshozatali eljárás szerinti jogokat és kötelezettségeket.. (2) Amennyiben a tagállamok versenyhatóságai hoznak határozatot a 101/102. cikkeknek hatálya alá tartozó olyan megállapodásokról, döntésekről vagy magatartásokról, amelyek már bizottsági határozat tárgyát képezik, NEM HOZHATNAK A BIZOTTSÁG ÁLTAL ELFOGADOTT HATÁROZATTAL ELLENTÉTES HATÁROZATOT Új irányelv- ECN + • 2019/1/EU irányelv a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról 2021 februárig kell átültetni • Nemzeti versenyhatóságok függetlenségének erősítése a célja • Tagállami jogok által biztosított felderítési jogkörök hatékonyságának erősítése és az ECN-ne belüli kooperáció erősítése a célja

EUMSZ 119. cikke

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott célok megvalósítása érdekében a tagállamok és az Unió tevékenysége — a Szerződésekben előírtak szerint — magában foglalja egy olyan gazdaságpolitika bevezetését, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának szoros összehangolásán, a belső piacon és a közös célkitűzések meghatározásán alapul, és amelyet a SZABAD VERSENYEN ALAPULÓ NYITOTT PIACGAZDASÁG elvével összhangban valósítanak meg.

EUMSZ 107. cikke

(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (2) Ex lege kivételek A) magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják B) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás C) NSZK Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás... (3) A Bizottság diszkréciójától függő feltételek a) Olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel b) valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás c) egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben d) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben e) a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával határoz meg 107 (1) FOGALMI ELEMEI • Tagállam által, állami forrásból nyújtott • Támogatás(előny,kedvezmény) Piacgazdasági befektető elve • Szelektíven nyújtott (csak egyes vállalkozásoknak vagy egyes áruk termeléséhez nyújtott) • Torzítja a versenyt, vagy ezzel fenyeget • Érinti a tagállamok közötti kereskedelmet

• UCP (unfair commercial practices) irányelv 2005/29/EK irányelv a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról

(1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmazni • Tisztességtelen: o ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és o a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja/ torzíthatja: - azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut/ aki a címzettje - egy bizonyos fogyasztói csoportra átlagtagjának a gazdasági magatartását. o Különös tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, ami: § Megtévesztő § Agresszív

Uniós lépték szabálya (2.)

(3) Egy összefonódás, amely nem éri el a 2. cikk szerinti küszöbértékeket, közösségi léptékű, ha: a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót; b) legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót; c) a b) pont alapján számításba vett legalább három tagállam mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; és d) legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

A Bizottság 1407/2013/EU rendelete Csekély összegű támogatások

(A tankönyv 231. oldalán még az azóta hatályon kívül helyezett rendelet szerepel.) (1) Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartoznak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá. (2) Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t. (!!!)

A versenyjog extraterritoriális alkalmazása (hatáselv)

,,Hatáselv"- joghatóság-alapító kategória: önmagában a gazdasági kihatások miatt vonja egy ország joghatósága alá a külföldön lévő vállalkozásokat a külföldön tett olyan mgt-uk miatt, amely a hatásország versenytörvényébe ütközik. 1. Extraterritorialitás az EU joga szerint Béguelin-ügy: az a körülmény, hogy a megállapodást kötő felek egyike a Közösségen kívüli vállalkozás, nem akadályozza az EK-jog kartelltilalmi szabályának alkalmazását, mivel a megállapodás a Közösségen belül funkcionál. ICI v. Bizottság-ügy: a közösségi versenyszabályok megsértését a Közösség területén kívüli bármely vállalkozással szemben meg lehet állapítani, a megállapodás v. egyeztetett gyakorlat közvetett gazdasági kihatásaira (consequential effect) alapozottan is.

,,Vállalkozások társulásai"

- Az azonos típusú vállalkozások tartós együttműködésének v. érdekösszehangolásának számos szervezeti formáját, melyek jellemzői, hogy tagjaik közös érdekeit képviselik és védik más gazd-i szereplőkkel, kormányzati szervekkel, ill. általában véve a nyilvánossággal szemben (Mastercard-ügy: a Mastercard fizetési szervezet vállalkozások társulása, hiába csökkent a tőzsdei bevezetés után a bankok irányító szerepe). Kapcsolt, ill. részesedési viszonyban lévő vállalkozások megítélése: Tulajdonosi hányad, irányító testületek összetétele, üzleti tevékenység tényleges befolyásolásának mértéke a legfontosabb mutatók. Adott konkrét mgt-ra vonatkozóan kell megállapítani a tényleges irányítási-befolyásolási hatást. (Beguelin-ügy: immunitás, mert a leányvállalat nem önálló, Centrafarm-ügy: a megállapodás csak a vállalatcsoporton belüli munkamegosztás eszköze, mert a piacon való szereplés mikéntjének meghatározásában nem volt meg a leányvállalat önállósága). ,,Economic intity"-teória + ,,imputation"-teória: gazdasági-funkcionális egységnek+irányítónak ,,betudott" mgt-nak kell megállapíthatónak lennie a 101. cikk alkalmazásához A jogutód felelőssége megállapíthatja a Bizottság: a jogutód versenyjogi szankcionálhatósága nem függ a tagállami társasági jogokra tartozó szervezeti váltakozásoktól. A vállalkozás nevében v. jogi felépítésében történt módosulás nem keletkeztet a jogelőd versenyjogi jogsértésétől és ennek szankcióitól szabaduló új vállalkozást, amennyiben a jogutód és a jogelőd lényegileg azonos (ETI-ügy). A munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések, kollektív megállapodások alanyai, szakszervezetek munkaügyi érdekképviseleti funkciójukban NEM tekinthetők a versenyjog szerinti vállalkozásnak.

Wouters ügy a jogszerű hatáskördelegáció együttes feltételeiről:

- Az állam körültekintően meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a szakmai szervezet meghozza a döntést. - Az állam körültekintően meghatározza azon lényeges elveket, amelyeknek a delegált szabályozásnak meg kell felelnie - Az államnak fenn kell tartania, hogy végső esetben maga hozza meg a döntést. (A HASZNOS HATÁS DOKTRÍNÁJA KAPCSÁN • Az automatikus jóváhagyások jogszerűtlenek. Az állam nem gyakorol végső kontrollt a vállalkozások által kidolgozott és versenyjogsértő megállapodások felett. • Az olyan gyakorlatok is jogellenesek, ahol az állam hatóságai a vállalkozások javaslatait csak elvethetik vagy jóváhagyhatják, de tartalmukat nem módosíthatják és saját döntést nem hozhatnak helyette.) JOGSZERŰ HATÁSKÖRDELEGÁCIÓ • Az állami felhatalmazó jogszabály a hasznos hatás doktrínája alapján jogszerűtlen lesz. • A vállalkozások magatartását pedig az EU versenyjogi szabályok alapján kell elbírálni. Tipikusan vállalati társulás döntéseként.

Continental TV Inc./GTE Sylvania Inc.

- U.S.A. LB döntés: fentiektől eltérő megítélés, mert a vertikális kapcsolatokban érvényesülő (az eladási ár meghatározását nem érintő) korlátozások nem feltétlenül ütköznek tilalomba, megítélésük a körülmények mérlegelésétől függ - A kartelljog középpontjában (am.: antitrust law) a termékek, gyártók közötti (interbrand) verseny áll - EU: A mentesülési lehetőségek normatív alapú meghatározása továbbra is a Bizottság rendeleteivel történik (330/2010/EU rendelet, ill. Bizottság vertikális korlátozásokról szóló iránymutatása)

Különleges és kizárólagos jogokkal rendelkező vállalatok

- a közvállalkozásokkal egy sorba való helyezését az indokolja, hogy amennyiben az állam ilyen jellegű jogokat biztosít egyes vállalkozásoknak, akkor ezzel szándékosan beavatkozik a versenybe abból a célból, hogy ezeket a vállalkozásokat részben v. egészben felmentse a verseny kötelezettsége alól. Ezért a beavatkozásért az államnak viselnie kell a felelősséget.

Jövedelemtermelő monopóliumok

- az adott tevékenység végzésére kizárólagosan felhatalmazott vállalkozások profitja az áll-i költségvetés bevételi oldalát gyarapítja

Általános gazdasági érdekű szolgáltatások (tágabb)

- az állam ált-os érdekű követelmények teljesítése érdekében gazd-i jellegű szolgáltatás kötelezettségével ruházza fel a vállalkozást Bizottság nem kötelező közleménye: - Az általános gazd-i érdekű szolg. fogalma folyamatosan változik, többek között a polgárok igényeitől, a piac alakulásától, a technológia fejlődésétől, valamint az érintett tagállam társ-i és politikai preferenciáitól függően. A Bíróság meghatározta, hogy az ált. gazd-i érdekű szolg.-ok olyan szolgáltatások, amelyek meghatározott jegyekben különböznek más gazd-i tevékenységektől. - sajátos feladat - sajátos közszolgáltatási feladat - minősített szolgáltatások, melyek a polgárokat és a társadalom egészének érdekét kell szolgálniuk

Consten/Grundig

- Árukereskedelem szabadságának védelme - az EU-versenyjog megőrzi a kereskedelem lehetőségét - A francia Consten és a német Grundig között kizárólagos forgalmazói (exkluzív disztribútori) szerződés: a Consten egyedül jogosult Fro. területén a Grundig-termékek forgalmazására - Nem voltak versenytársak, amit kiépítettek, az a Grundig-termékek kereskedelmének feltételrendszere a konkurens márkákkal szembeni hatékonyabb értékesítés céljából - Bíróság: a szerződés a Consten és lehetséges versenytársai - más kereskedelmi csatornák - közötti verseny lehetőségét kiiktatja, a vertikális kartellt létrehozó szerződés tehát a 101. cikk szerinti ,,megállapodás" kategóriájába tartozik -interbrand competition: hagyományos, gyártók ill. márkák közötti verseny - intrabrand competition: egyazon termék (márka) forgalmazói közötti verseny, ami szintén nem kerülheti el a 101. cikk alkalmazását, a szerződés tilalmazott a Szerződés szerint! - a szabad kereskedelmet nem kívánatos akadályozni a tagállamok vagy meghatározott földrajzi kiterjedésű piacok között (pl. Fro.)

C-375/09. Tele2 Polska (2011)

1) Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a nemzeti versenyhatóság, amikor az EUMSZ 102. cikk alkalmazása céljából azt vizsgálja, hogy fennállnak-e ennek alkalmazási feltételei, és e vizsgálatot követően úgy ítéli meg, hogy nem történt visszaélés, e cikk megsértésének hiányát megállapító határozatot hozhat. 2) Az 1/2003 rendelet 5. cikkének második bekezdése közvetlenül alkalmazandó, és azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály alkalmazása, amely azt írja elő, hogy az EUMSZ 102. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárást az említett cikk megsértésének hiányát megállapító határozattal kell lezárni.

Az Európai Bizottság eljárásának sémája (ANTITRÖSZT)

1. Az eljárás megindulása (panaszra vagy hivatalból) 2. Vizsgálat 3. Kifogásközlés 4.Védekezés A kifogásközlésre írásbeli válasszal és szóbeli meghallgatás során 5. Döntéshozatal BIZOTTSÁGI VIZSGÁLATI JOGKÖRÖK • Információkérés • Helyszíni vizsgálat (ez a magyar jogban helyszíni kutatás) • Nyilatkozat felvételének joga A BIZOTTSÁG SZANKCIÓJA - pénzbírság Anyagi jogi jogsértés esetén a plafon: nem haladhatja meg az előző üzleti év teljes forgalmának 10%-át Eljárási bírságok (max. 1%) és kényszerítő bírság (napi forgalom max. 5 %-a) is létezik • A Bizottság 2006-ban iránymutatást adott ki a pénzbírság összegének megállapításáról (A pénzbírság közlemény)

Bizottsági határozatok

1. Jogsértés megállapítása és megszüntetése 2. Kötelezettségvállalások elfogadása 3. 101/102. cikk alkalmazhatatlanságának megállapítása

GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS Visszaélések csoportosítása

1. KIZSÁKMÁNYOLÓ típusú visszaélések: a tőle függőkkel szemben alkalmaz tisztességtelen, ésszerűtlen feltételeket. Diszkriminatív árak, túlzó árak alkalmazása 2. KIZÁRÓ típusú visszaélések: aktuális vagy potenciális versenytársak kiszorítása a piacról, azért, hogy tovább csökkentse a versenyt. Piaci struktúra további romlása Felfaló árak, kizárólagossági kikötések Tárgyalt visszaélés típusok 1. Kizárólagossági megállapodások 2. Elzárkózás üzleti kapcsolattól és árrésprés 2.1. Szállítás megtagadása 2.2. Szerződéskötés megtagadása 2.3. Árrésprés 3. Árpolitikához kapcsolódó visszaélések 3.1. Felfaló árazás 3.2. Túlzó árazás 3.3. Árdiszkrimináció 3.4. Tiltott árkedvezmények 4. Árukapcsolás és csomagban történő eladás 5. Egyéb

A fúziókontroll-rendelet alkalmazási rendje

1. Kötelező bejelentés (notifikáció) - elmulasztása bírságot eredményez, a koncentráció fő szabályként érvénytelen lesz - A tranzakció nem valósulhat meg érvényesen bejelentés hiányában, ill. amíg a Bizottság határozata v. hallgatása folytán a belső piaccal kompatibilisnek nem tekinthető. 2. Az érdemi eljárás két lehetséges fázisból áll. - egyszerűsített engedélyezési eljárás (2000-es közlemény erről) - 25 munkanap - második fázis akkor, ha a tranzakció alapos vizsgálatot igényel - további 90 munkanap - Bizottság feltételeket szabhat a tranzakció engedélyezéséhez o strukturális jellegű feltételek hatékonyabbak, mint a o magatartási jellegű kötelezettségvállalások - gyakori: kötelezettségvállalás esetén engedélyezi a Bizottság. o Leggyakoribb típus: egy adott üzletág leválasztása (T-Mobile Austria/tele.ring-ügy). o a kulcsfontosságú infrastruktúrákhoz, hálózatokhoz, technológiákhoz való hozzáférést biztosító intézkedések (A Bizottság 2005-ben az E.ON RI.-nek a MOL-ban történő befolyásszerzését csak azzal engedélyezte, hogy a mo-i földgázpiac likviditásának megőrzése érdekében a MOL Rt. forrásainak egy részét aukción köteles értékesíteni.; Intel/McAfee-ügy: Intel kötelezettséget vállalt, hogy infókat díjmentesen elérhetővé tesz más biztonsági szofvereket árusító cégek számára.) - felek meghallgatásának kötelezettsége - hearing officer

Uniós lépték szabálya (1.)

1. cikk (2) Egy összefonódás akkor közösségi léptékű, ha: a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és b) az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

101. cikk által tilalmazott piaci magatartások

1. megállapodás 2. összehangolt magatartás 3. vállalkozások társulásainak döntése 4. egyoldalú aktusok

1/2003/EK tanácsi rendelet fő elvei

1. ÖNÉRTÉKELÉS ELVE (1) A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek nem felelnek meg a Szerződés101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, tiltottak, anélkül hogy ezt előzetes határozatnak kellene megállapítania. (2) A Szerződés101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, nem tiltottak, anélkül hogy ezt előzetes határozatnak kellene megállapítania. (3) A Szerződés 102. cikkében említett erőfölénnyel való visszaélés tiltott, anélkül hogy ezt előzetes határozatnak kellene megállapítania. 2. BIZONYÍTÁSI TEHER SZABÁLYA A Szerződés 101. és 1022. cikkének alkalmazásával járó bármely nemzeti vagy közösségi eljárás során a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése vagy 102. cikke megsértésével kapcsolatos bizonyítási terhet a jogsértést állító fél vagy hatóság viseli. Az a vállalkozás vagy a vállalkozások azon társulása, amely a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében foglalt kedvezményt igénybe kívánja venni, köteles bizonyítani, hogy a bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. 3. KETTŐS JOGALAP ALKALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYE Ha a tagállamok versenyhatóságai vagy a nemzeti bíróságok a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodásokra, vállalkozások társulásainak döntéseire vagy összehangolt magatartásokra, amelyek e rendelkezés értelmében befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet, a nemzeti versenyjogot alkalmazzák, akkor az ilyen megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra a Szerződés 101. cikkét is alkalmazniuk kell. Ha a tagállamok versenyhatóságai vagy a nemzeti bíróságok a Szerződés 102. cikke által tiltott visszaélésre a nemzeti versenyjogot alkalmazzák, akkor a Szerződés 102. cikkét is alkalmazniuk kell. 4. NORMAKOLLÍZIÓ FELOLDÁSA 1. A 101. cikk körében a konvergencia szabály érvényesül 1.1. Az 1/2003/EK rendelet szerint a szigorúbb nemzeti jog nem alkalmazható 1.2. EuB Walt Wilhelm ítélete szerint az enyhébb nemzeti jog nem alkalmazható 2. Az egyoldalú magatartásokra (102. cikk) szigorúbb tagállami versenyjog alkalmazható 3. Ha a nemzeti jogszabály célja eltérő a 101- 102. cikkek céljaitól, akkor alkalmazható. A nemzeti versenyjog alkalmazása nem vezethet az olyan megállapodásoknak, vállalkozások társulásai döntéseinek vagy összehangolt magatartásoknak a tilalmához, amelyek ugyan befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet, viszont a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének értelmében nem korlátozzák a versenyt, vagy amelyek megfelelnek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, illetve amelyek valamelyik, a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról szóló rendelet hatálya alá tartoznak.

Jogsértések három típusa (ÁLLAMI)

1.Jogsértésbe kényszeríti az állam a vállalkozást vagy erre készteti. Ide tartozik az az eset is, amikor az állam kizárólagos jogot biztosít egy tevékenység ellátására, amelyet a vállalkozás képtelen ellátni. Portugál reptéri díjak esete, genovai kikötő esete, német munkaközvetítő szolgáltatás ügye. 2. Az állam érdekkonfliktust hoz létre azáltal, hogy a piacon működő társaságot állami szabályozási funkcióval ruházza fel MOTOE ügy 3. Az állam a vállalkozás fennálló kizárólagos jogát egy másik, különálló piacra is indokolatlanul kiterjeszti Ambulanz Glöckner ügy

AZ ANTITRÖSZT ELJÁRÁS

101. és 102. cikkek alkalmazása • Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága • Tagállami versenyhatóságok (magyar Gazdasági Versenyhivatal) • Tagállami bíróságok AZ ANTITRÖSZT ELJÁRÁS FŐ SZABÁLYAI A Tanács 1/2003/EK rendelete • Ha uniós joghatóságba esik a magatartás, akkor alkalmazni kell az EUMSZ-t. • Ha a nemzeti jog is alkalmazandó, akkor ugyanabban az eljárásban kell alkalmazni a nemzeti jogot mint az uniós jogot. (Kettős jogalap) Magyar versenytörvény: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.) AZ ANTITRÖSZT ELJÁRÁS • Párhuzamos eljárások lehetségesek a nemzeti versenyhatóságok között, de az Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között nem. • Az 1/2003/EK rendelet szerint amennyiben a Bizottság eljárást indít, akkor a tagállami versenyhatóságoknak megszűnik a jogköre az uniós versenyjog alkalmazására. 1/2003/EK tanácsi rendelet fő elvei 1. Önértékelés elve 2. Bizonyítási teher szabálya 3. Kettős jogalap alkalmazásának kötelezettsége 4. Normakollízió feloldása

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/104/EU IRÁNYELVE (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról

2016 végéig kellett a nemzeti jogba átültetni A teljes kártérítés eredményeként a károsultnak olyan helyzetbe kell kerülnie, amilyenbe a versenyjogi jogsértés hiányában feltételezhetően került volna. A teljes kártérítésnek ennek megfelelően magában kell foglalnia a ténylegesen bekövetkezett vagyoni veszteségért és az elmaradt haszonért járó kártérítést, valamint a kamat fizetését. MAGYAR IMPLEMENTÁCIÓ A magyar jogalkotó elfogadta a 2016. évi CLXI törvényt. Az irányelv szabályait a Tpvtbe illesztette be a jogalkotó. Lásd a Tpvt. új 14/A fejezetét Vonatkozik mind a nemzeti versenyjog, mind az EU versenyjog megsértése esetén érvényesítendő kárra KÁRTÉRÍTÉSI IRÁNYELV SZABÁLYAI A tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elve • A tagállamok biztosítják, hogy a kártérítési igények érvényesítésére vonatkozó valamennyi nemzeti szabály és eljárás oly módon kerüljön megállapításra és alkalmazásra, hogy ne tegyék a gyakorlatban megvalósíthatatlanná vagy túlzottan nehézzé a versenyjogi jogsértéssel okozott kár teljes megtérítésére vonatkozó uniós jog gyakorlását. • Az egyenértékűség elvével összhangban az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének megsértésén alapuló kártérítési keresetekre vonatkozó nemzeti szabályok és eljárások nem lehetnek kedvezőtlenebbek az állítólagos károsult felekre nézve, mint a nemzeti jog megsértése miatt indított, hasonló kártérítési keresetekre irányadó szabályok és eljárások. • A BIZONYÍTÉKOK FELTÁRÁSA A tagállamok biztosítják, hogy az Unióban indított kártérítési eljárásokban azon felperes kérésére, aki a kárigény elfogadhatóságának alátámasztásához elegendő, az ésszerűen rendelkezésre álló tényeket és bizonyítékot tartalmazó, megalapozott indokolást nyújtott be, a nemzeti bíróságok KÖTELEZHESSÉK AZ ALPEREST vagy a harmadik felet az ellenőrzésük alatt álló releváns bizonyítékok feltárására. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti bíróságok az alperes kérelmére a felperest vagy a harmadik felet kötelezhessék a releváns BIZONYÍTÉKOK FELTÁRÁSÁRA A nemzeti bíróságok az alábbi kategóriákba tartozó bizonyítékok feltárását kizárólag azt KÖVETŐEN rendelhetik el, hogy a versenyhatóság határozat elfogadása révén vagy egyéb módon LEZÁRTA ELJÁRÁSÁT: a)valamely természetes vagy jogi személy által kifejezetten valamely versenyhatóság eljárása céljára létrehozott információk; b) a versenyhatóság által saját eljárása során létrehozott és a feleknek megküldött információk; valamint c) a visszavont egyezségi beadványok.. A tagállamok biztosítják, hogy a kártérítési keresetek tekintetében a nemzeti bíróságok egyik esetben se kötelezhessenek egy felet vagy egy harmadik felet a következő kategóriákba tartozó bizonyítékok feltárására: a)engedékenységi nyilatkozatok; és b)egyezségi beadványok. A NEMZETI HATÁROZATOK HATÁLYA (1) A tagállamok biztosítják, hogy a valamely nemzeti versenyhatóság vagy felülvizsgálati bíróság által hozott jogerős határozatban megállapított versenyjogi jogsértés megtörténte ne legyen vitatható az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, illetve a nemzeti versenyjog alapján a nemzeti bíróságoknál indított kártérítési perekben. (2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az (1) bekezdésben említett jogerős határozatot egy másik tagállamban hozták meg, e jogerős határozatra az adott tagállam bírósága előtt a nemzeti joggal összhangban legalább mint a versenyjogi jogsértés megtörténtének prima facie bizonyítékára hivatkozni lehessen, és azt adott esetben a felek által előterjesztett egyéb bizonyítékokkal együtt meg lehessen vizsgálni. EGYETEMLEGES FELELŐSSÉG (1) A tagállamok biztosítják, hogy a versenyjogi jogsértést közös magatartással előidéző vállalkozások egyetemlegesen feleljenek a versenyjogi jogsértéssel okozott kárért oly módon, hogy a jogsértő vállalkozások mindegyike köteles legyen a kárt teljes mértékben megtéríteni, és a károsult fél bármelyiküktől teljes kártérítést követelhessen mindaddig, amíg kárát teljes mértékben meg nem térítették. A tagállamok biztosítják, hogy a mentességben részesülő jogalany a következő esetekben legyen egyetemlegesen felelős: a) a közvetlen és közvetett vevőivel vagy beszállítóival szemben; valamint b) az egyéb károsult felekkel szemben, de kizárólag abban az esetben, ha az ugyanazon versenyjogi jogsértésben részt vevő többi vállalkozástól a teljes káruk megtérítésére nincs lehetőség. A KÁR SZÁMSZERŰSÍTÉSE A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének megsértése alapján indított kártérítési keresetekben a károk számszerűsítéséről (2013/C 167/07)

330/2010/EU rendelet értelmében "know-how"

330/2010/EU rendelet értelmében "know-how" : a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese • ebben az összefüggésben "titkos" alatt kell érteni, hogy a know-how nem ismert széles körben, illetve nem könnyen hozzáférhető; a "lényeges" kifejezés azt jelenti, hogy a know-how jelentős és hasznos a vevő számára a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához; • az "azonosított" azt jelenti, hogy a knowhow-ról kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a know-how kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit

Uniós lépték szabálya (3.)

4. cikk (5): Olyan összefonódásra tekintettel, amely az 1. cikk értelmében véve nem közösségi léptékű, és legalább három tagállam nemzeti versenyjoga szerint felülvizsgálható, a vállalkozások a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz történő bármely bejelentést megelőzően indoklással ellátott beadványokkal tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy az összefonódást a Bizottságnak kellene megvizsgálnia. A Bizottság e beadványt haladéktalanul továbbítja az összes tagállamnak Az összefonódás megvizsgálására saját nemzeti versenyjoga értelmében hatáskörrel rendelkező bármely tagállam az indoklással ellátott beadvány átvételétől számított 15 munkanapon belül kinyilváníthatja egyet nem értését az ügy áttételére vonatkozó kérelmet illetően. Amikor a 15 munkanapon belül a tagállamok egyike sem nyilvánította ki egyet nem értését, az összefonódást közösségi léptékűnek kell tekinteni, és azt a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdéssel összhangban be kell jelenteni. Ez esetben egyetlen tagállam sem alkalmazza nemzeti versenyjogát az összefonódásra.

Új Ptk.-2013. évi V. törvény • 6:378. § [Ellátási kötelezettség] • 6:379. § [A jóhírnév megóvása]

6:378. § [Ellátási kötelezettség] • Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni. 6:379. § [A jóhírnév megóvása] • A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.

A tagállamok között kereskedelem érintettsége

A 101. cikk mint az EU-versenyjog adott ügyben akkor alkalmazható, ha a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége - vagy ennek lehetősége - a versenykorlátozó mgt. kapcsán fennáll. Tartalmi paraméterek - az EU-jog irányadó azokra a megállapodásokra, összehangolt mgt-okra, amelyek alkalmasak lehetnek a tagállamok közötti szabad kereskedelem korlátozására olyan módon, hogy a gazdasági integráció kiépülését veszélyeztetik a verseny struktúrájának, a kereskedelem működésének befolyásolásával v. a (tagállami) piacok felosztásával, egymástól elzárásával. A körülmények átfogó és objektív tényezőkön alapuló értékelésekor megfelelő előrelátható legyen az, hogy a kérdéses megállapodás közvetlen v. közvetett, tényleges v. potenciális hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. A tagállamközi kereskedelem érintettsége az EU-versenyszabályok alkalmazását alapozza meg, az adott mgt. minősítése és versenyjogi minősítése egy következő kérdés. A tagállamközi ker. érintettsége, a tagállamközi ker-re gyakorolt hatás, ill. e hatásnak érzékelhető volta - ezeknek fenn kell állniuk a 101. alkalmazásához. Nem feltétel az, hogy a megállapodás már megállapíthatóan befolyásolta a tagállamközi kereskedelmet, elégséges ennek ésszerűen megalapozható lehetősége Ahhoz, hogy a tagállamközi kereskedelemre gyakorolt hatás kellő valószínűsége megállapítható legyen, elegendő annak bizonyítása, hogy az érintett megállapodás v. mgt. alkalmas lehet ilyen hatás kiváltására. Nem tartozik a 101. cikk hatálya alá az a megállapodás v. döntés, amelyik CSEKÉLY MÉRTÉKŰ hatást gyakorol a tagállamok közötti kereskedelemre (a hatásnak érzékelhetőnek kell lennie, ,,appreciable"). Pl. ha a vállalkozások eladásai 5%-os piaci részesedést jelentenek, de ez nem abszolút irányadó, egyedileg kell vizsgálni az érzékelhetőséget. - Vélelem Bizottság iránymutatása szerint: azok a megállapodások, melyek esetében a felek együttes piaci részesedése nem éri el az 5%-ot és az érintett vállalkozásoknak az együttes évi EU-n belüli forgalmaz nem haladja meg a 40 millió eurót. (!!!!!) - Behozatalra v. kivitelre vonatkozó megállapodások minden további vizsgálat nélkül igen (Kerpen and Kerpen-ügy) - Több tagállamra kiterjedő vertikális megállapodások, ezek hálózatai is általában igen (VBVB-ügy: holland nyelvű könyvekre kiterjedő kollektív árrögzítés és kizárólagos forgalmazó megállapodás igen, mivel Belgiumban és Hollandiában is akadályoztatva voltak a könyvterjesztők a szabad beszerzési feltételek kialakításában).

mentesülés a 102. cikk alól (!)

A 102. alapján nincs lehetőség a tilalom alóli mentesülésre (mint a 101. cikk esetében a (3) bekezdés), és nincs ,,de minimis" alapú elkerülhetőség sem!

A 102. cikk alkalmazási kontextusa

A 102. cikk semlegesíteni törekszik azokat a hátrányos következményeket, amelyek egy v. több meghatározó piaci szereplő erőpozíciójának bizonyos fajta kihasználásából adódhatnak. A 102. cikk alkalmazásához szintén feltétel, hogy a tagállamok közötti kereskedelem ténylegesen befolyásolt legyen, v. annak lehetősége fennálljon. (Hugin-ügy: svéd gyártó megtagadta egy angliai cégnek alkatrészek szállítását - nem alkalmazható a 102., mert az angol cég kizárólag London környékén végzett javítószolgáltatást, vagyis nem érintette nem volt reális más tagállamban való piacra lépése.) - A PIACI DOMINANCIA JELENTÉSE - A DOMINANCIA MEGÁLLAPÍTHATÓSÁGA - A RELEVÁNS PIACI

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK JOGA - CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET

A Bizottság 651/2014/EU rendelete ( 2014 június 17) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)

Mentesség a pénzbírság alól

A Bizottság mentességet biztosít az egyébként kiszabandó bírság alól egy vállalkozás számára, amely felfedi részvételét a Közösséget érintő állítólagos kartellben, ha a vállalkozás elsőként szolgáltat olyan információt és bizonyítékot, amely a Bizottság szerint lehetővé teszi, hogy: a) célirányos helyszíni vizsgálatot folytasson az állítólagos kartellel kapcsolatban; vagy b) felfedje a 101. cikk megsértését az állítólagos kartellel kapcsolatban. A mentesség nem adható meg, ha a benyújtás időpontjában a Bizottságnak már kellő bizonyíték állt a rendelkezésére, hogy határozatot hozzon helyszíni vizsgálat lefolytatásáról az állítólagos kartellel kapcsolatban vagy már végrehajtott egy ilyen helyszíni vizsgálatot. A mentesség csak azon halmozott feltételek mellett biztosítható, hogy a Bizottságnak a benyújtás időpontjában nem állt rendelkezésére kellő bizonyíték a 101. cikk megsértésének felfedésére az állítólagos kartellel kapcsolatban, és semmilyen más vállalkozásnak nem biztosítottak feltételes mentességet. Az alábbi halmozott feltételeknek is teljesülniük kell: a) őszintén, teljes mértékben, folyamatosan és gyorsan együttműködik a Bizottsággal a kérelem benyújtásától kezdődően a Bizottság közigazgatási eljárása során. Ez a következőkre terjed ki: - azonnal a Bizottság rendelkezésére bocsátja az állítólagos kartellről birtokába került vagy számára elérhető összes, a tárgyhoz tartozó információt és bizonyítékot, - a Bizottság rendelkezésére áll bármely olyan kérés gyors teljesítésére, amely hozzájárulhat a tényállás megállapításához, —biztosítja a jelenlegi (és amennyire lehetséges, a korábbi) alkalmazottak és igazgatósági tagok rendelkezésre állását, hogy a Bizottság kikérdezhesse őket, —nem semmisít meg, hamisít meg vagy rejt el az állítólagos kartellel kapcsolatos információt vagy bizonyítékot, továbbá —nem fedi fel kérelmét vagy annak tartalmát, mielőtt a Bizottság kifogásközlést ad ki az ügyben, kivéve, ha másként állapodnak meg; b) az állítólagos kartellben való részvételét kérelme benyújtását követően azonnal megszünteti, kivéve akkor, ha a Bizottság véleménye szerint a részvétel ésszerűen szükséges lehet a helyszíni vizsgálatok eredményességének biztosításához; c) a vállalkozásnak nem lehet megsemmisített, meghamisított vagy rejtegetett bizonyítéka az állítólagos kartellről és nem fedheti fel a tervezett kérelem tényét vagy tartalmát, kivéve más versenyhatóságok előtt. A vállalkozás, amely lépéseket tett, hogy egyéb vállalkozásokat kényszerítsen a kartellhez való csatlakozásra vagy abban való maradásra, nem jogosult a bírság alóli mentességre.

Tpvt preambulum

A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGOT és a TÁRSADALMI FELEMELKEDÉST szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges szervezeti és eljárási feltételekről is. E célok megvalósítására az Országgyűlés- figyelembe véve az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a következő törvényt alkotja:

102. CIKK - A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS

A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos: • egy/ több vállalkozásnak • a belső piacon /annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése -- amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Ilyen visszaélésnek minősül különösen: (4) • tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése; • a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára; • egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; • a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

A koncentráció megítélésének alapvető kritériumai

A fúzókontroll-rendelet szerint az olyan összefonódást kell a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítani, amely a belső piacon v. annak egy jelentős részén jelentősen akadályozná a hatékony versenyt. Ilyen összefonódás különösen erőfölény létrehozása v. megerősítése következményeként alakulhat ki, de nem ez az egyetlen formája, vagyis létrejöhet erőfölény hiányában is, amennyiben bizonyított a hatékony verseny akadályozása a belső piac egy jelentős részén. (Az erőfölény hiányában is fennálló versenykorlátozás lehetőségének megállapítására került sor a SIEC-teszt alapján a T-Mobile Austria/tele.ring-ügyben, ahol a Bizottság csak megfelelő kötelezettségvállalások mellett engedélyezte az összefonódást.) Annak megállapításakor, hogy a fúzió a közös piaccal össszeegyeztethető-e v. sem, a következő tényezőket kell figyelembe venni: - a belső piac szerkezetére és a külpiaci eredetű versenykényszerre tekintettel az Unión belüli verseny hatékonyságát és fennmaradását, - a piacra lépési akadályokat, - a gazd-i partnerek számára nyitva álló alternatívákat, - a keresleti-kínálati állapotokat és tendenciákat, - a fogyasztók érdekeit, - a műszaki-gazd-i fejlődést (feltéve, hogy a fogyasztók javát szolgálja és nem akadályozza a versenyt)

Kartell fogalma

A kartellek olyan megállapodások és/vagy összehangolt magatartások két vagy több versenytárs között, amelyek célja, hogy koordinálják a versennyel kapcsolatos magatartásukat a piacon és/vagy befolyásolják a versenyre vonatkozó paramétereket olyan tevékenységeken keresztül, mint a vételi vagy eladási árak rögzítése vagy egyéb kereskedelmi feltételek, a termelési vagy értékesítési kvóták felosztása, a piac felosztása, beleértve az ajánlattételben való összejátszást, az import vagy export korlátozásokat és/vagy más versenytársak elleni verseny-ellenes cselekedeteket. Az ilyen gyakorlatok a legsúlyosabb jogsértések közé tartoznak. • Bizottsági közlemény a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről (kartell fogalom forrása)

Regionális támogatási térkép

A magyar regionális támogatások összeegyeztethetőségéről lásd: Iránymutatás a regionális állami támogatásokról 2014-2020 (2013/C 209/01) SA. 46346 határozat a magyar térképről a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a DélAlföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50%, b) a Közép-Dunántúl régióban 35%, c) a Nyugat-Dunántúl régióban 25%, d) a Közép-Magyarország régióban da) 35%, valamint db)156 Piliscsaba és Pilisjászfalu településeken 20%. (2) Az (1) bekezdés szerinti területi besorolásonként meghatározott támogatási intenzitások - a nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők. (3) Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig az (1) bekezdésben meghatározott mérték 100 százaléka, b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték ötven százaléka és c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték harmincnégy százaléka. • 26. § (1) Regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeg.

Pierre Fabre Dermo-Cosmétique

A márkás kozmetikai termékek forgalmazására szelektív forgalmazási szerződést kötött a gyártó a disztribútoraival. A szerződés általános feltételei szerint gyógyszerész kötelező jelenlétében forgalmazhatók a termékek. Francia versenyhatóság: 101. cikket alkalmazza. De facto kizárja az internetes értékesítést. Ez a francia versenyhatóság szerint korlátozza a forgalmazó kereskedelmi szabadságát, kizárja a fogyasztó választási lehetőségét, akadályozza azok számára, akik nincsenek a forgalmazó fizikai vonzáskörzetében. • Francia versenyhatóság határozata szerint 101. cikkbe ütköző, versenykorlátozó célja van. • A határozatot felülvizsgáló bíróság előzetes döntést kért az EUB-től. • A szelektív forgalmazási megállapodások jogszerűségével az EUB már foglalkozott (26/76.sz. Metro SB-Grossmarkte) • Jogszerűek, ha meghatározott kritériumok teljesülnek: 1. A termék jellemzői a minőségének fenntartása és megfelelő használatának biztosítása érdekében szükségessé teszik ezt az értékesítési formát. 2. A gyártó egységes, objektív, minőségi kritériumok alapján választja ki a forgalmazókat. 3. A kiválasztási kritériumok szükségesek és arányosak a minőségi forgalmazás céljával. 4. A kritériumokat diszkrimináció nélkül alkalmazzák. EUB: Nem minősülhet jogszerűnek az a hivatkozás, hogy a presztízst sugalló arculat megóvása érdekében van szükség az internetes értékesítés teljes kizárására. A szelektív forgalmazási megállapodás ezen eleme nem fogadható el, versenykorlátozó célú. • Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a szelektív forgalmazási rendszer keretében az a szerződéses kikötés, amely előírja, hogy a kozmetikai és testápoló termékek értékesítése helyiségben, okleveles gyógyszerész kötelező jelenléte mellett történjék, és amelynek az a következménye, hogy ezen értékesítésekhez megtiltja az internet használatát, az e rendelkezés értelmében vett célzott versenykorlátozásnak minősül.

Bizottság 1997- közlemény a releváns piac meghatározásáról

A releváns piac a verseny tényezőinek azt a keretét jelenti, amelyen belül a vizsgált vállalkozás működik 1. A RELEVÁNS TERMÉKPIAC Amennyiben a termékek (szolgáltatások) egymással helyettesíthetők, azok piacot alkotnak. A helyettesíthetőség fogalma alatt a termékek olyan tulajdonságai értendők, amelyek szerint alkalmasak arra, hogy egy állandó (nem elasztikus) igényt egyaránt kielégítsenek, és egyúttal elhatárolhatók mint termékcsoport más termékektől (amelyek a helyettesíthetőség kritériumaival nem rendelkeznek). A vizsgálat során a versenyfeltételeket, valamint a kínálat és kereslet szerkezetét is figyelembe kell venni. (United Brands-ügy: a Bíróság megállapította a domináns pozíciót, a helyettesíthetőséget tagadva a banán esetében, ami speciális tulajdonságai miatt világosan elkülöníthető más gyümölcsöktől.) 2. A RELEVÁNS FÖLDRAJZI PIAC A releváns termékpiac megállapítása után azt a földrajzi kiterjedésű piacot kell körülhatárolni, amelyen belül a verseny kondíciói megfelelően homogének ahhoz, hogy a gazdasági-piaci hatalom domináns pozícióként legyen értékelhető. A 102. cikk a belső piacon v. annak jelentős területén fennálló domináns pozícióra figyel, alkalmazásához legalább a belső piac jelentős része (substantial part) kell, hogy legyen a releváns piac. 3. AZ IDŐTÉNYEZŐ ,,Kellő időtartam"-teszt, temporal market - A piaci hatalom akkor jelent versenyjogi értelemben domináns pozíciót, ha az érzékelhetően jelentős időtartamban fenn tud állni.

A tartalmi mérce és alkalmazása

A verseny megakadályozása, korlátozása, torzítása - magatartás célkitűzése v. hatása (Előtte: releváns piac megállapítása, amelyet alapul kell venni a versenykorlátozás céljának v. következményének megállapításakor.) Commission notice (1997) a releváns piac definiálásáról. Keresleti helyettesíthetőség (substantituability of demand) tesztje: a releváns piacot azok a termékek és szolgáltatások alkotját, amelyeket a fogyasztó egymással helyettesíthetőnek tart egy meghatározott földrajzi területen belül. A közlemény a kínálati helyettesíthetőséget (supply-side substituability) is figyelembe veendőnek mondja, amikor a ténylegesen lehetséges hatékony és gyors piacra lépési lehetőségeket, és így más kínálati szereplők piaci megjelenését reálisan lehet feltételezni. 1. EU-versenypolitika - működőképes verseny elve 2. A versenykorlátozó tartalom v. hatás ,,object or effect" - Először az adott megállapodás tartalmát, célját (object) kell vizsgálni és megítélni. Amennyiben nem állapítható meg ezen a szinten a verseny sérelme, abban az esetben tovább kell lépni, és fel kell tárni, hogy lehet-e a megállapodásnak versenyellenes hatása (effect). Versenykorlátozó célú megállapodás esetében nem szükséges a megállapodás hatásainak vizsgálata, a Bíróság joggyakorlata értelmében ugyanis a versenykorlátozó cél, ill. hatás vagylagos feltételek.

A versenypolitika általános céljai

A versenypolitika általános (közvetett) gazdasági célja: a gazdaság hatékony fejlesztése • A versenypolitika általános (közvetett) politikai célja: demokratikus folyamat és annak lényeges elemeinek, a pluralizmusnak, a vállalkozás szabadságának, az egyéni szabadságnak az alátámasztása Fogyasztói jólét maximalizációja és a gazdasági hatékonyság biztosítása Fogyasztói jólét növelése a verseny védelmén keresztül. EU versenypolitika célja Nemcsak a fogyasztói jólét maximalizációja és a gazdasági hatékonyság ösztönzése, hanem a belső piaci integráció biztosítása is célja

OTP Bank kontra Magyar Állam ügy C-672/13. sz. ítélet (2015. március 19.)

A visszatéríttetés kockázatát és a végrehajtási jogi aktusok érvénytelenségének jogkövetkezményét a támogatottnak kell viselnie. Még egy esetleges pozitív bizottsági határozat „sem teszi utólag jogszerűvé azon végrehajtási jogi aktusokat (így a 2001-es kormányrendeletet), amelyek érvénytelenek voltak annak következtében, hogy azokat e cikk [108. cikk] szerinti tilalom figyelmen kívül hagyásával fogadták el." Egy ezzel ellentétes értelmezés a bejelentési kötelezettség hatékony érvényesülését támogatná és nem segítené elő e kötelezettség teljesítését. • Az EuB OTP ügyben hozott ítélete egyértelművé teszi, hogy a kedvezményezettnek nem állhat fenn jogos bizalma vagy várakozása arra vonatkozóan, hogy a támogatást szabályszerűen nyújtották, ha azt az állam nem jelentette be előzetesen a Bizottság számára. A jogellenes állami garanciavállalás kedvezményezettjeit ugyanis az uniós jog alapján nem illeti meg jogorvoslat. Egy gondosan eljáró gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie, hogy megbizonyosodjon a bejelentési kötelezettség állam részéről történő teljesítéséről.

Tpvt 1. § A törvény hatálya

A vállalkozások Magyarország területén tanúsított piaci magatartására terjed ki és a vállalkozások külföldön tanúsított piaci magatartására is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.

Felfaló árazás (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy fajtája)

AKZO ÜGY • A feljebb lévő piacon erőfölénnyel rendelkező cég a lejjebb lévő piacon a terméket az átlagos változó költségek alatti áron árusítja. • Ez az árazás mindig felfaló. A versenytársak kiszorítását célozza, hogy utána képes legyen a termék árát emelni, hogy veszteségét visszanyerje. Ezt azonban nem kell megvárni. • Átlagos teljes költség alatti, de az átlagos változó költség feletti árazás is lehet felfaló, amennyiben ez a versenytárs kiszorítását célzó terv részeként került alkalmazásra. FELFALÓ ÁRAZÁS - BIZOTTSÁGI IRÁNYMUTATÁS • 64. A Bizottság áron aluli értékesítésnek tekinti, ha az erőfölényben lévő vállalkozás elkerülhető veszteséget szenvedett vagy szenved el az érintett időszakban termékei, vagy azok egy része tekintetében az alacsony árak felszámítása, vagy az érintett időszakban a termelés növelése által. A Bizottság az átlagos elkerülhető költséget tekinti megfelelő kiindulási pontnak annak vizsgálatához, hogy az erőfölényben lévő vállalat elkerülhető veszteségeket szenved vagy szenvedett-e el. Ha egy erőfölényben lévő vállalkozás a termelésének egészére vagy annak egy részére az átlagos elkerülhető költségnél alacsonyabb árat számít fel, nem nyeri vissza azon költségeket, amelyeket az adott termelés nélkül elkerülhetett volna: olyan veszteséget szenved el, amelyek elkerülhetők lettek volna. Az ÁTLAGOS ELKERÜLHETŐ KÖLTSÉG SZINTJÉNÉL ALACSONYABB ÁR megállapítását ezért a Bizottság a legtöbb esetben az áron aluli értékesítés egyértelmű jelének tekinti. • 65. Az áron aluli értékesítés fogalma azonban nem korlátozódik kizárólag az átlagos elkerülhető költség szintje alatti árképzésre. A felfaló stratégia kimutatása érdekében a Bizottság azt is vizsgálhatja, hogy az állítólagos felfaló magatartás vezetett-e rövid távon annál alacsonyabb nettó árbevételhez, mint ami egy másik ésszerű magatartás mellett várható lett volna, azaz hogy az erőfölényben lévő vállalkozás elkerülhető veszteséget szenvedett-e el. A Bizottság nem hasonlítja össze a tényleges magatartást feltételezett vagy elméleti alternatívákkal, amelyek nyereségesebbek lehettek volna. Kizárólag gazdaságilag ésszerű és megvalósítható alternatívákat vizsgál, amelyek, figyelembe véve az erőfölényben lévő vállalkozást érintő piaci körülményeket és üzleti valóságot, reálisan várhatóan nyereségesebbek lehettek volna. • 66. Bizonyos esetekben az erőfölényben lévő vállalkozás dokumentumaiban található közvetlen bizonyítékokra lehet támaszkodni a felfaló stratégia kimutatására, amelyek egyértelműen mutatják a felfaló stratégiát, ilyen például egy versenytárs kizárását, a piacra jutást vagy egy piac fejlődésének megakadályozását célzó részletes terv az áron aluli értékesítésről, vagy felfaló cselekvésre vonatkozó konkrét fenyegetés.

- Közösségi léptékű összefonódás

Akkor közösségi léptékű, ha: • az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és • az érintett vállalkozások közül legalább 2 vállalkozás mindegyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót, o kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint 2/3 -át 1 és ugyanazon tagállamban éri el. Egy összefonódás, amely nem éri el a 2. cikk szerinti küszöbértékeket, közösségi léptékű, ha: • az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót; • legalább 3 tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót; o e tagállamok mindegyikében legalább 2 érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; és • legalább 2 érintett vállalkozás mindegyikének a teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót, o kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint 2/3-át 1 és ugyanazon tagállamban éri el.

Allokációs hatékonyság:

Allokációs hatékonyság: o tökéletes verseny: a gazdasági erőforrások a különböző termékek és szolgáltatások között úgy oszlanak meg, hogy nem lehetséges senki számára előnyt biztosítani anélkül, hogy valaki mást ne érne hátrány o fizetési hajlandóság szerint oszlanak el a fogyasztók között, o ár sosem emelkedik a termelési határköltség fölé o a kibocsátását addig növeli ameddig a határköltség és a határbevétel egybeesik,. o A monopolista: korlátozhatja a kibocsátást és növelheti saját határbevételét.

A kimentés lehetősége az ált-os gazdasági érdekű szolg-ok működésével megbízott vállalkozások vonatkozásában

Az EUMSZ 14. cikke külön is hangsúlyozza ezeknek a vállalkozásoknak a fontosságát A Szerződés szövege szerint a kivétel akkor áll fenn, ha a versenyszabályok alkalmazása a vállalkozásra bízott sajátos feladat végrehajtását akadályozná. A bírói jogértelmezés nem követeli meg a tagállamtól, hogy ez az intézkedés a vállalkozás létét, gazd-i v. pénzügyi életképességét fenyegesse. Azt kell bizonyítania a tagállamnak, hogy a vállalkozás nem tudná az ágész-t gazdaságilag elfogadható feltételek mellett ellátni. A bíróság által alkalmazott arányossági teszt az áltagosnál enyhébb, mert nem nagyon akarnak beavatkozni tagállami ügybe ilyen szempontból.

C-108/09.Ker-Optika ügy. Tagállami korlátozás

Az EUMSZ 34. és 36. cikkeibe ütközik az a szabályozás, amely kontaktlencsék árusítását, csak fizikai üzletekben teszi lehetővé, teljes mértékben kizárva ezzel az on-line értékesítést. Nem érinti ugyanúgy a termék magyar gazdasági szereplők általi forgalmazását, mint a más tagállambeli forgalmazók általi forgalmazását. A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK TILALMA 34. cikk A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. 36. cikk A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

Közlemény az együttműködésről Commission Notice on cooperation within the Network of Competition Authorities (Official Journal C 101 , 27/04/2004 P. 0043 - 0053)

Az a tagállami versenyhatóság van abban a helyzetben, hogy hatékonyan eljárjon, amelynek területén a magatartásnak • lényeges közvetlen aktuális vagy előrelátható hatása van a versenyre, ott hajtották végre vagy a területéről indul ki és • a hatóság képes a teljes jogsértés megszüntetésére hatékonyan kötelezni és hatékony szankciókat kiszabni és • be tudja gyűjteni - valószínűleg más hatóságok segítségével is- a bizonyítékokat. A Bizottság indít eljárást, ha 1. háromnál több tagállamban van hatással a mgt. a versenyre 2. új versenykérdés merül fel vagy a hatékony végrehajtást kell biztosítani és az Unió érdeke ezt kívánja 3. olyan kérdéssel van összefüggésben az ügy, amely a Biz. kizárólagos hatáskörébe tartozik. A nemzeti bíróságokkal való együttműködés

Az összehangolt magatartások megállapíthatóságának elemei:

Az összehangolt magatartások megállapíthatóságának elemei: tényleges és céltudatos kapcsolat megléte ami a verseny kockázatának eliminálására irányul vagy versenykonformtól eltérővé magatartás

Tagállamok közötti kereskedelmi hatás

Az alkalmazandó jog meghatározására szolgál: EU antitröszt jog is alkalmazandó vagy csak nemzeti versenyjog? Ha alkalmas ilyen hatás kifejtésére, akkor a 101-102. cikkek alkalmazandók (eljárásjogilag ugyanabban a nemzeti eljárásban kell alkalmazni ezeket nemzeti hatóság vagy bíróság előtti eljárásban) Tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására való alkalmasság „EuB: Alkalmas arra, hogy ténylegesen vagy potenciálisan, közvetve vagy közvetlenül a tagállamok közötti kereskedelem szabadságát oly módon veszélyeztesse, amely a tagállamok közötti egységes piac célkitűzésének elérését akadályozná." Megfelelően előrelátható, hogy közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre • Válaszfalat emelnek a nemzeti piacok közé, a belső piaci verseny struktúrájára fejtenek ki hatást. • Egy tagállam egész területére kiterjedő megállapodások, gyakorlatok alkalmasak erre (piacok nemzeti alapon történő újrafelosztásához járulnak hozzá) Érzékelhető kereskedelmi hatás • Völk v Vervaecke (C-5/69). Egy megállapodás a 101. cikk tilalmán kívül esik, ha csak jelentéktelen hatással van a piacra. Bizottsági TKKÉ közlemény (2004)

Ügyallokáció a Bizottság és a vh-ok között

Az eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése (1) Ha két vagy több tagállam versenyhatósága elé ugyanazon magatartás ellen érkezett panasz, vagy ezzel kapcsolatban saját kezdeményezésre indított eljárásban jár el, úgy az a tény, hogy az egyik hatóság foglalkozik az üggyel, elegendő indokot szolgáltat arra, hogy a többi hatóság az előttük folyó eljárást felfüggessze, vagy a panaszt elutasítsa. Hasonlóképpen a Bizottság is elutasíthatja a panaszt azzal az indokkal, hogy az üggyel valamely tagállam versenyhatósága foglalkozik. (2) A tagállam versenyhatósága vagy a Bizottság elutasíthatja a megállapodás, a társulás döntése vagy a magatartás ellen hozzá érkezett olyan panaszt, amellyel más versenyhatóság már foglalkozott. Közlemény az együttműködésről Commission Notice on cooperation within the Network of Competition Authorities (Official Journal C 101 , 27/04/2004 P. 0043 - 0053)

Pénzbírság mérséklése

Azok a vállalkozások, amelyek felfedik részvételüket a Közösséget érintő állítólagos kartellben, és amelyek nem felelnek meg a mentesség feltételeinek, még jogosultak lehetnek az egyébként kiszabható bírság csökkentésére. Annak érdekében, hogy jogosultságot szerezzen, a vállalkozásnak a Bizottság rendelkezésre kell bocsátania az állítólagos jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékait, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest és meg kell felelnie a 12. cikk a) alpontjától a c) alpontjáig meghatározott halmozott feltételeknek. A „hozzáadott érték" fogalma arra vonatkozik, hogy a benyújtott bizonyíték jellege és/vagy részletessége folytán mennyiben segíti a Bizottságot a kérdéses tényállás bizonyításában. Ennek mérlegelésében a Bizottság általában értékesebbnek tekinti azokat az írásos bizonyítékokat, amelyek a bizonyítandó tényállás időszakából származnak. mint a később keletkezett bizonyítékokat. A közvetlen terhelő bizonyítékokat általában nagyobb értékűnek tekinti, mint a közvetett vonatkozásúakat. Hasonlóképpen, az ügyben érintett más vállalkozások elleni bizonyítékok esetében a bizonyíték értékére hatást gyakorol, hogy milyen mértékben szükséges annak más forrásokból történő alátámasztása, ezért a meggyőző erejű bizonyítékokat nagyobb értékűnek fogják tekinteni, mint az olyanokat, mint például a nyilatkozatok, amelyek megerősítést igényelnek vitás esetekben

A jogszabályon alapuló mentesülés 101. CIKK ALÓL

Azon megállapodások, amelyek a csoportmentességi rendeletek hatálya alá esnek, nem kell, hogy teljesítsék a (3) bekezdés feltételeit és pusztán a rendelet hatálya tartozás okán mentesülnek. A csoportmentességi rendeletek ugyanis azokat a jellemzőket tartalmazzák, amelyek alkalmassá tesznek egy adott megállapodást, hogy minden bizonnyal ki tudja elégíteni a (3) bekezdés követelményeit.

Magyar összefonódás-ellenőrzés

Bejelentési küszöbértékek - a bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal vagy hatósági bizonyítvánnyal tudomásul veszi vagy eljárást indít Bejelentési kötelezettség alá esik A Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 MILLIÁRD FORINTOT meghaladja, ÉS az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt 1 MILLIÁRD FORINT felett van. Az 5 milliárd forint nettó belföldi árbevételt elért társaságok esetén a kötelező bejelentési küszöböt el nem érő összefonódást akkor kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. Az ötmilliárdos összefonódás-vizsgálati küszöbérték felett, de a kötelező árbevételi bejelentési küszöb alatti összefonódások esetében tehát a bejelentés nem objektív feltétel teljesüléséhez kötött. Ennek értelmezésére a GVH közleménye ad támpontokat

Miért kellett új közleményt hozni?

C-226/11. Expedia ítéletben (2012. dec.) az EuB úgy értelmezte a 101. cikket, hogy az olyan megállapodás,amely hatással lehet a TTK-re és amelynek célja a verseny korlátozása, jellegénél fogva és bármilyen esetleges hatásától függetlenül érzékelhetően korlátozza a versenyt. Bizottsági tájékoztató a versenykorl. célú megállapodásokról • Soft law, 2015-ben frissített változata

Vállalkozások felelőssége az EU jogsértésért

CIF ügy: Ha a nemzeti jog kizárta azt, hogy a vállalkozások autonóm módon határozzák meg piaci magatartásukat, akkor nem szankcionálhatók a jogbiztonság elve alapján az EU-jog megsértéséért. Ha a nemzeti jog csak ösztönzi, könnyebbé teszi a vállalkozások számára azt, hogy autonóm módon versenykorlátozó magatartást folytassanak, akkor felelősek az EU-jogsértésért. CIF • Az olasz versenyhatóság helyesen járt el, amikor a normakollíziót a közösségi jog elsőbbségének elve alapján oldotta fel. Ha ez a határozat jogerőssé válik, attól az időponttól kezdve a vállalkozások többé nem érvelhetnek azzal, hogy őket a nemzeti jogszabály kötelezte az EU-jog megsértésére.

Clair ügy + Olasz vámügynökök esete (a hasznos hatás doktrínájához kapcsolódó jogesetek)

CLAIR ÜGY hatás felerősítésére példa Francia mezőgazdasági miniszter rendelettel létrehozta a francia konyaktermelők és kereskedők bizottságát A Bizottság működését adójellegű díjakból finanszírozták, tagjait a miniszter nevezte ki. A Bizottság a konyak árának meghatározására vonatkozó bizottsági megállapodásokat rendeletileg kötelezővé tehette, ezáltal a megállapodás a bizottságban részt nem vevő vállalkozásokra is kötelezővé vált. OLASZ VÁMÜGYNÖKÖK ESETE Nemzeti jogszabály a döntéshozatali hatáskör átruházásával előírta a vámügynökök nemzeti tanácsa számára az összes vámügynök felé kötelező díjszabás megállapítását. A vámügynökök nemzeti tanácsa vállalati társulás,minimum és maximum díjakat állapított meg. Ezeket a díjakat az olasz pénzügyminiszter rendeletileg jóváhagyta és szankciókat állapított meg. Olaszország előírta a megállapodás megkötését, delegálta jogalkotási hatáskörét egy vállalati társulás számára és a versenykorlátozó hatásokat megerősítette a létrejött megállapodás jogszabályba foglalásával

Engedékenységi politika és vitarendezési eljárás

Csak a kartellek esetén érvényesül 1. Bizottsági közlemény a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről (2006/C 298/11) 2. A Bizottság közleménye a kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról (2008/C 167/01) Vitarendezési eljárás • A felek elismerik a kartellben való részvételüket és a felelősségüket, ezért cserébe a Bizottság a kiszabandó bírság összegét 10%-kal csökkenti. • A beismerés nem jelenti a felek jogorvoslati jogról való lemondását Együttműködés a versenyhatóságokkal (vh.) A vh-ok kizárólag az alábbi határozatokat hozhatják: • Jogsértő magatartás befejezése (negatív hat.) • Ideiglenes intézkedés • Kötelezettségvállalás elfogadása • Pénzbírság vagy a nemzeti jog szerinti egyéb szankció kiszabása Magyar jog szerinti egyéb szankció • Büntető tényállás • Közbeszerzési törvény alapján a kizárás lehetősége

Dinamikus hatékonyság:

Dinamikus hatékonyság: A verseny valószínűleg technológiai kutatás-fejlesztési tevékenységet generál o bizonyos iparágakban egy cég, bizonyos ideig magas piaci részesedéssel rendelkezhet -- idővel egy versenytárs jobb technológiával képes lehet belépni.

Összefonódási eljárás

ELŐZETES KONTROLL A Bizottságnál az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét, vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni. Azt az összefonódást, amely különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt nem akadályozná jelentősen, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

Államok támogatások eljárási háttere

EU szinten A tagállamok előzetes bejelentési kötelezettsége a támogatási tervezetről. Felfüggesztő hatály. Az Európai Bizottság kizárólagos hatásköre (rendkívüli körülmények esetén az EUMSZ 108. cikke alapján a Tanács egyhangúlag határozhat) Eljárásjogi szabályok változása Az állami támogatási jog modernizációja program (2012-2014) keretében a legtöbb jogszabály módosul. • A TANÁCS (EU) 2015/1589 RENDELETE (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról • A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2282 RENDELETE (2015. november 27) a 794/2004/EK bizottsági rendeletnek a bejelentési formanyomtatványok és adatlapok tekintetében történő módosításáról NEMZETI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁSOK A 107-108. cikkeknek nincs közvetlen hatálya, mert kizárólag a Bizottság állapíthatja meg egy állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Közvetlen hatálya csak a 108. cikk (3) bek 3. mondatának van, azaz nemzeti bíróságok csak a jogellenes támogatások esetén járhatnak el és védhetik a magánszemélyek pozícióját a bejelentési kötelezettséget elmulasztó állammal szemben.

Árdiszkrimináció (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy fajtája)

EUMSZ • Tisztességtelen árak alkalmazása tilos • Tilos egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok versenyhátrányba kerülnek. (C-163/99) - Portugál repülőtér ügy • Repülőtér üzemeltető azoknak a légitársaságoknak adott nagyobb kedvezményeket a leszállási díjakból, amelyek gyakrabban használták a repülőteret. A sávosan és nem lineárisan emelkedő meghatározott kedvezmény alkalmazása ahhoz vezetett, hogy a portugál és a spanyol légitársaság jutott a legnagyobb kedvezményekhez • A kedvezmény sávjait olyan magasan határozták meg, hogy más légitársaság csak elenyésző kedvezményekhez juthatott. HŰSÉGKEDVEZMÉNYEK • Az erőfölényben lévő cég ahhoz köti a kedvezményt, hogy a vásárló a beszerzéseinek egészét vagy legnagyobb részét tőle vásárolja meg. Vásárlók lekötése. • A vásárló szükségletének százalékában határozza meg az árengedmény mértékét, ezáltal a vásárlókat arra készteti, hogy csak tőle vásároljanak •INTEL ÜGY BIZOTTSÁG • A Bizottság az árengedmények kérdését a KIZÁRÓLAGOSSÁGI MEGÁLLAPODÁSOK KÖRÉBEN tárgyalja, és összefoglalóan a feltételes árengedmények elnevezést használja. Megkülönböztet azonban visszamenőleges hatályú árengedményt, amelyet a vásárló egy meghatározott referencia-időszakra bizonyos küszöbértéket meghaladó összes vásárlására megkap és többlet árengedményt, amelyet csak a küszöbérték eléréséhez előírt vásárlásokat meghaladó vásárlásokra érvényesíthet. A Bizottság természetesen az előbbiekre úgy tekint, mint amivel jelentős piaclezáró hatás érhető el. A tényleges vagy potenciális versenytársakat sújtó valószínű piaclezárás annál nagyobb, minél nagyobb részét teszi ki az árengedmény a teljes árnak és minél magasabb a küszöbérték. • A Bizottság szerint a lojalitást fokozó árengedmények nem minősülnek automatikusan jogszerűtlennek. A Bizottság azt kívánja vizsgálni, hogy az árengedményrendszer alkalmas-e az akár hasonlóan hatékony versenytársak piacra lépésének vagy terjeszkedésének megakadályozására azáltal, hogy megnehezíti számukra az egyes vevőknél jelentkező kereslet egy részének kielégítését. BIZOTTSÁGI IRÁNYMUTATÁS

Közös vagy együttes erőfölény

EUMSZ 102: Egy vagy több vállalkozás élhet vissza a gazdasági erőfölényével. Gazdasági szempontból együttesen, kollektív szervezetként lépnek fel vagy cselekszenek egy meghatározott piacon. Három feltétel együttes fennállása esetén: 1. Oligopólium minden tagja ismerhesse a többi tag viselkedését annak ellenőrzése érdekében, hogy egységesen léphessenek fel. 2. A között létrejött hallgatólagos összehangoltság huzamosan fennáll, azaz léteznie kell valamiféle ösztönző erőnek ahhoz, hogy ne történjék eltérés a piacon való közös fellépés irányvonalától 3. Az aktuális és potenciális versenytársak, illetőleg a fogyasztók előrelátható reakciója ne kérdőjelezze meg az együttes fellépéstől várt eredményeket. • Laurent Piau ügy ( T-193/02) FIFA, nemzeti labdarúgó szövetségek és futball klubok együttesen dominánsak a játékosügynöki szolgáltatások piacán.

Állami támogatások tilalma EUMSZ 107. cikk

EUMSZ 107. cikk (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Állami kereskedelmi monopóliumok (EUMSZ 37.)

EUMSZ 37. CIKK a tagállamoknak át kell alakítaniuk a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokat azzal az eredménykötelezettséggel, hogy az áruk beszerzése és értékesítése tekintetében a más tagállamban honos vállalkozásokkal szembeni diszkrimináció megszűnik - biztosítani kell a diszkriminációtól mentes piacra lépés és kereskedelem lehetőségét más tagállam cégei számára is. (Ez tehát nem az áll-i ker-i monopóliumok eltörlését jelenti.)

AZ EU VERSENYJOG ELVI ALAPJAI

EUSZ 3. cikk (3): Az Unió szociális piacgazdaságon alapul és belső piacot hoz létre • EUMSZ 3. cikk (1): Az Unió kizárólagos hatásköre a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása 27. számú jegyzőkönyv a belső piacról és a versenyről Az EUSZ 3. cikkében meghatározott belső piac olyan rendszert foglal magában, amely biztosítja azt, hogy a verseny ne torzuljon. EUMSZ 119. CIKKE

DEI kontra Bizottság (C-553/12.P.) 2014. júliusi ítélet

Egy tagállam akkor sérti meg a 106. cikket, ha olyan helyzetet teremt, amely valamely közvállalkozást, különleges vagy kizárólagos joggal rendelkező vállalkozást arra késztet, hogy erőfölényes helyzetével visszaéljen, vagy ha e jogok alkalmasak olyan helyzet létrehozására, amelyben e vállalkozás ilyen visszaélést követhet el. ELÉG HA AZ ÁLLAM AZ ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS KOCKÁZATÁT TEREMTI MEG. EuB: Amennyiben a gazdasági szereplők esélyeinek egyenlőtlensége és ezáltal a torzult verseny állami intézkedés következménye, ezen intézkedés a 102. cikkel együtt értelmezett 106. cikk (1) megsértését jelenti. Görögország az állami ellenőrzés alatt lévő (tehát közvállalkozás) DEI-nek adott lignitbányászati jogokat, anélkül, hogy a bányászati jog elnyerésére tendert írt volna ki. DEI az energiapiaci liberalizáció előtt monopolhelyzetet élvezett a görög energiapiacon, azután is gazdaság erőfölénye van a villamos-energia termelés piacán és a lignitkitermelés piacán is. A lignitből lehet a piacon a legkisebb költséggel villamos energiát termelni. A nyersanyaghoz való privilegizált hozzáférés biztosításával DEI a többi erőművet üzemeltető vállalkozáshoz képest kedvezőbb pozícióba kerülhet a villamos energiatermelés piacán. EuB: az állami intézkedés esélyegyenlőtlenséget hoz létre az alárendelt, villamos energia termelés piacán. A vállalkozás az erőfölényét az új piacra lépesek megakadályozásával fenntarthatja, megerősíti vagy más piacra is terjesztheti gazdasági erőfölényét.

PVC ítélet (T-76/89.): Egységes, átfogó, folytonos jogsértés

Egységes, átfogó, folytonos jogsértés Több elkövetési magatartást egy folytonosként értékelünk, ha a kartellek működési ideje, a kivitelezés módszerei egybeesnek és ugyanazon versenykorlátozó célt követik. A vállalkozás felelőssé tehető akkor is, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az összejátszás része volt egy átfogó, versenytorzító tervnek, de a Bizottság nem tudja bizonyítani az összes elkövetési magatartásban való részvételüket.

EuB értelmezése CB kontra Biz.

Elegendő károssági fokot mutat-e ahhoz, hogy „cél általiˮ versenykorlátozásnak kelljen tekinteni? A megállapodás rendelkezéseinek tartalmát és az általa elérni kívánt célkitűzéseket, valamint azt a gazdasági és jogi hátteret kell megvizsgálni, amelybe a megállapodás illeszkedik. Az említett háttér értékelése keretében figyelembe kell venni továbbá az érintett termékek vagy szolgáltatások jellegét, valamint az érintett piac vagy piacok működésének és szerkezetének tényleges feltételeit is. Ezenfelül, noha a felek szándéka nem szükséges elem a vállalkozások közötti megállapodás korlátozó jellegének meghatározásához, a versenyhatóságokat, a nemzeti bíróságokat vagy az uniós bíróságot semmi nem akadályozza abban, hogy tekintetbe vegyék e szándékot. „cél általiˮ versenykorlátozás fogalma csak bizonyos típusú vállalkozások közötti összejátszásokra alkalmazható, amelyek a verseny tekintetében elegendő károssági fokot mutatnak ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy hatásaikat nem szükséges megvizsgálni ellenkező esetben ugyanis a Bizottság mentesülne azon kötelezettsége alól, hogy bizonyítsa az olyan megállapodások piacra gyakorolt tényleges hatásait, amelyek esetében egyáltalán nem nyert bizonyítást, hogy jellegüknél fogva károsak a rendes verseny megfelelő működésére.

Horizontális kartellek-piacfelosztás

Földrajzi alapon: pl. egymás „hagyományos" piacainak tiszteletben tartása Repülőtársaságok útvonal megállapodásai Fogyasztói csoportok szerinti piacfelosztás. Pl. BP Kemi-DDSF megállapodás DDSF a dán fogyasztókat szolgálja ki, kivéve a nagyfogyasztókat, akiknek BP Kemi szállít

Összefonódások értékelésének kérdései/tesztjei

HHI: Egy adott gazdasági szektor Herfindahl-Hirschman-indexe a piacon lévő vállalatok piaci részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy a piacon sok, egyenként csekély piaci részesedéssel bíró szereplő van, míg az 1-hez közeli érték monopol, de legalábbis oligopol helyzetet tükröz. • Erőfölény-teszt: versenyhatóság akkor akadályoz meg egy tervezett összefonódást, ha az gazdasági összefonódást eredményez • SLC-teszt: USA-ban alkalmazott fúziós teszt. Lényege, hogy a verseny lényeges csökkentésére koncentrál • SIEC-teszt: Fúziós rendelet reformja-- a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet-e a fúzió, különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése által. • Egyik eszköze: Airtours-teszt: 1. Transzparencia (az oligopólium szereplőinek ismerniük kell a többiek viselkedését) 2. Hatékony büntető mechanizmusok 3. A vevők és a versenytársak nem képesek ennek ellensúlyozására

A versenykorlátozás tipikus esetei

HORIZONTÁLIS KAPCSOLATOKBAN - értékesítési v. beszerzési árak rögzítése (irányadó szint, árkalkulációs tényezők rögzítése is) - az üzleti feltételek összehangolása - a verseny szempontjából értékes infó kicserélése - gyártás, piacra lépés, marketing v. befektetés megállapodáson alapuló korlátozása - a piac felosztása v. közös ellenőrzése - egymással kizárólagossági kapcsolat létesítése - kívülállók kizárása a kapcsolódó üzleti-kereskedelmi folyamatokból, - közös beszerzés, értékesítés, marketing, - a piaci szereplést és lehetőségek kihasználását visszafogó korlátozások - + a termelési, szakosítási együttműködés formái és a közös vállalkozások alapítása is idetartozhatnak (A (3) szerinti mentesítés elvileg ezekben az esetekben is lehetséges.) VERTIKÁLIS MEGÁLLAPODÁSOKBAN 1. Egyedüli márka kikötése: a vevő köteles vmely terméktípusra vonatkozó megrendeléseit egyetlen szállítóra korlátozni 2. Kizárólagos forgalmazás: a szállító vállalja, hogy termékeit egy adott ter-en csak egy forgalmazónak értékesíti 3. Kizárólagos ügyfélfelosztás 4. Franchise-megállapodások 5. Kizárólagos szállítási megállapodások 6. Szelektív forgalmazási megállapodások (!) jellemzőek, ált. márkás termékek esetében alkalmazottak, amelyek értelmében a kereskedők számának korlátozása olyan kiválasztási szempontoktól függ, amelyek a termék jellemzőihez kapcsolódnak. 7. Előzetes hozzáférési kifizetések: rögzített díjak, amelyeket a szállítók a vertikális kapcsolat keretében az érintett időszak elején fizetnek a forgalmazónak, hogy hozzáférést szerezzenek forgalmazási hálózatukhoz. BIZOTTSÁG: A vertikális kartellek ált. véve kevésbé versenykorlátozóak, mint a horizontális kartellek. Pl. Szelektív forgalmazási megállapodások rendben vannak, ha a szelektív forgalmazói rndsz. tagjainak kiválasztása ugyanazon objektív, kvalitatív szempontok alapján és diszkriminációtól mentesen történik. Ekkor a konstrukció olyannak tekinthető, mint ami elősegíti az értékesítési piac kereskedői közötti versenyt.

Kötelezettségvállalás

Ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható. A Bizottság az eljárást kérelemre vagy saját kezdeményezésére újraindítja: a) amennyiben a határozat alapjául szolgáló bármely tényben jelentős változás történt; b) amennyiben az érintett vállalkozások kötelezettségvállalásaikkal ellentétesen cselekszenek; vagy c) amennyiben a határozat alapját a felek által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték. Nem fogadható el kötelezettségvállalás súlyos jogsértések, pl. kartellek esetén

A koncentráció jelentése

Koncentrációk esetei: 1. Több önálló vállalkozás vagyonát egyesíti (merger) 2. Az ellenőrzési/irányítási lehetőség - teljes v. részleges - megszerzése más vállalkozások felett Közös vállalatok megítélése: - Egy önálló gazdasági egység összes funkcióját tartósan ellátó közös vállalkozás létrehozása a rendelet szerinti összefonódásnak minősül (full-function joint venture) (gyakorlati jelentését bizottsági közlemény foglalja össze). I. Horizontális összefonódások - tipikusak II. Nem horizontális összefonódások A) Vertikális összefonódások (az összeolvadó vállalkozások az ellátási lánc különböző szintjein működnek, pl. termék gyártója összefonódik a forgalmazóval) B) Konglomerátum (se horizontális, se vertikális viszony, tevékenységük szorosan kapcsolódó piacokon, pl. kiegészítő termékeket v. azonos termékskálához tartozó termékeket gyártanak)

Franchise megállapodás • Pronuptia ítélet (C-171/84) Szükséges és arányos versenykorlátozások

Szükséges és arányos versenykorlátozások • Ha azt a következtetést vontuk le, hogy a megállapodás lényegi tárgya nem versenykorlátozó, akkor relevánssá válik annak vizsgálata, hogy a megállapodásban szereplő egyedi korlátozások szintén összeegyeztethetők, azon az alapon, hogy a nem versenykorlátozó megállapodás lényegi tárgyához képest járulékos jellegűek. Járulékos korlátozás • Közvetlenül kapcsolódik és szükséges a megállapodás nem versenykorlátozó lényegi tárgyának végrehajtásához és azzal arányos • Jogbérletbe adó: Pronuptia de Paris (esküvői ruha forgalmazó) • Jogbérletbe vevő cselekvési szabadságát nagyban korlátozza.

Termelési hatékonyság:

Termelési hatékonyság: o termékeket a legalacsonyabb költség mellett állítják elő, o A monopolisták: magas költségekkel termelnek. o Egyensúlyi helyzet fog kialakulni

Tpvt. 12.§

Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni.

Tpvt. 11.§

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.

ÖSSZEFONÓDÁS A TPVT-BEN

Tpvt. 24.§ A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha: • valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások • előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a meghaladja a 15 milliárd forintot • és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább 2 olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt 500 millió forint felett van.

GlaxoSmithKline (C-501/06.P.) - Versenykorlátozó célú vertikális megállapodás

Versenykorlátozó célú vertikális megállapodás Angol gyógyszergyártó olyan megállapodást kötött spanyol nagykereskedőivel, hogy termékeit egy adott áron értékesíthetik tovább a spanyol forgalmazók felé, viszont magasabb árat írt elő arra az esetre, ha az értékesítés külföldre irányult. EUB • Párhuzamos kereskedelem korlátozására irányuló megállapodás versenykorlátozó célú. Nem kell vizsgálni esetleges hatásait a versenyre. A belső piaci integrációt veszélyezteti és ezért nem vizsgálandó, hogy a fogyasztói jólétre káros hatással van-e. • Márkák közötti verseny és márkán belüli verseny Fontosabb típusai • Kizárólagos értékesítés • Szelektív értékesítés • Franchise • Kizárólagos beszerzési megállapodások

DE MINIMIS-ELV

VÖLK V. VERVAECKE-ÜGY ténybeli azonosság a Consten/Grundig-esettel, de a kizárólagossági jogot biztosító gyártó piaci részesedése fél százalék alatti volt. Bíróság: nem esik a 101. hatálya alá, mivel a piacra jelentéktelen befolyása van. A de minimis-elv a versenykorlátozás vizsgálatakor is szóba jön: a hatás mértéke elhanyagolható lehet. 2001-es BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNY: a piaci részesedés mércéjét vezette be, mégpedig külön értéket kimondva a horizontális megállapodásokra (10%), illetőleg a vertikális viszonyban lévő együttműködésre (15%). Versenykorlátozások ,,feketelistája", amikor a kartelltilalmi 101. cikk a de minimis szabályra tekintet nélkül alkalmazandó: - árrögzítés, az előállítás v. értékesítés korlátozása, piacfelosztás, - vertikális kokrlátozások körében: továbbeladási ár meghatározása, abszolút területi kizárólagossági klauzulák (adott földrajzi ter-en kívülre még passzív eladások sem végezhetők) Kumulatív hatás: párhuzamos megállapodások hálózatánál 5% piaci részesedés a de minimis-küszöb Nem foglalkozik a Bizottság: 250 főnél nem több munkavállalós vállalkozások, melyek éves forgalma nem haladja meg a 40 millió eurót, vagy méglegfőösszege nem haladja meg a 27 millió eurót. Ezek kis- és közepes vállalkozásoknak minősülnek, megállapodásaikat Bizottság nem vizsgálja. Kumulatív hatásra v. konkrét jelentős versenykorlátozó jellegre tekintettel a Bizottság ettől eltérhet. A TILALOM ALÓLI MENTESÍTÉS FELTÉTELEI Csoportmentességek (block exemptions): 101.(3) gyakorlatában jöttek létre, bizonyos megállapodásokra leírják azon feltételeket, amelyek teljesülésekor a mentesség automatikusan megadottnak tekinthető. - POZITÍV Egyrészt hozzájárulás az áruk előállításának és forgalmazás javításához, ill. a műszaki v. gazd-i fejlődés előmozdítása (együttesen, gazd-i előnyök), másrészt a létrejövő haszonból a fogyasztók, használók méltányos részesedése. - NEGATÍV FELTÉTELEK Az együttműködés csak az elengedhetetlen módon és mértékben járjon versenykorlátozással (pl. a Bizottság nem ismeri el mint nélkülözhetetlen korlátozást a tagállamok közötti ker. megakadályozását, az uniós piac egy részének elszigetelését, egyes üzleti partnereket diszkrimináló gyakorlatot, a továbbeladási árra vonatkozó korlátozásokat, a forgalmazó ügyfélkor behatárolását.)

Autonóm piaci magatartás

Vállalkozás fogalmi eleme • Mi zárhatja ki az autonómiát? - A személy piaci magatartását más irányítja (tankönyv: Kapcsolt, illetve részesedési viszonyban lévő vállalkozások) - A vállalkozás piaci autonómiája hiányzik, mivel az állami jogszabályok kötelezik az adott magatartás tanúsítására. Pl. C-198/01. Consorzio Industrie Fiammiferi [2003 EBHT I-8055.] • Hiányzik, ha nemzeti jogszabály kötelezi a vállalkozásokat versenyjogsértésre- ezért nem vonhatók felelősségre • Ha a nemzeti jogszabály csak lehetővé teszi, megkönnyíti az EU versenyjog megsértését, akkor még van reziduális autonóm magatartás • Hiányzik akkor ha egy leányvállalat nem határozhatja meg szabadon a piaci magatartását- az anyavállalat utasításait követi • Gazdasági és funkcionális egység tana: anya-és leányvállalat egy vállalkozásnak tekinthető

A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)

a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról

107. CIKK (3) A Bizottság diszkréciójától függő feltételek (5)

a) Olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel b) valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás c) egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben d) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben e) a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával határoz meg

Konvergenciaszabály

az olyan mgt-t, amelyet az EU versenyjoga nem tilt, ne tilthassa a nemzeti jog se (szinkronban legyen a jogalkalmazás).

C-8/08 T-Mobile Netherland kontra Bizottság

az összehangolt magatartás fogalma a vállalkozások közötti egyeztetésen kívül az ilyen egyeztetést követően folytatott magatartást, valamint az e két tényező közötti okozati összefüggést is magában foglalja. A Bíróság ezt követően megállapította, hogy mindamellett az ellenkező bizonyításáig - amely az érintett szolgáltatók feladata - feltételezni kell, hogy az egyeztetésben részt vevő és a piacon továbbra is tevékeny vállalkozások figyelembe veszik a versenytársaikkal kicserélt információkat a piaci magatartásuk meghatározása érdekében. • Ez még inkább így van abban az esetben, ha az összehangolásra rendszeresen és hosszú időn keresztül került sor. Végül, a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen összehangolt magatartás akkor is a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, ha nincs versenykorlátozó hatása a piacon • E feltételek mellett meg kell állapítani, hogy az okozati összefüggés vélelme a 101. cikk (1) bekezdésének a Bíróság általi értelmezéséből ered, következésképpen pedig szerves részét képezi az alkalmazandó közösségi jognak.

• Szelektív megállapodási szerződések akkor jogszerűek, ha meghatározott kritériumok teljesülnek:

o a termék jellemzői a minőségének fenntartása/ megfelelő használatának érdekében szükségessé teszik o a gyártó egységes, objektív minőségi kritériumok alapján választja ki a forgalmazókat o a kiválasztási kritériumok szükségesek és arányosak a minőségi forgalmazás céljával o a kritériumokat diszkrimináció nélkül alkalmazzák

CSOPORTMENTESSÉGI RENDELETEK

o kis- és középvállalkozások együttműködését teszik könnyebbé. RENDELETEK: o A vertikális kapcsolatok körében a vertikális megállapodásokra és összehangolt magatartásokra a 330/2010/EU rendelet o A gépjármű-forgalmazási és szervizmegállapodásokra vonatkozó 461/2010/EU csoportmentességi rendelet o A technológiaátadási megállapodások bizonyos kategóriáira a 772/2004/EK rendelet o A szakosítási megállapodásokra vonatkozó 1218/2010/EU bizottsági rendelet o Kutatási és fejlesztési megállapodások vonatkozásában a 1217/2010/EU rendelet o A biztosítótársaságok együttműködésére alkotott 267/2010/EU rendelet. o A vonalhajózási társaságok (konzorciumok) együttműködésének kérdéseiről hozott 906/2009/EK rendelet

Árrésprés (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy fajtája)

ÁRRÉSPRÉS BIZOTTSÁGI DEFINÍCIÓJA • A termelési vagy forgalmazási láncban feljebb lévő piacon olyan árat számít fel, amely a lejjebb lévő piacon általa szabott árral összehasonlítva nem teszi lehetővé még egy hasonlóan hatékony versenytárs számára sem, hogy hosszú távon nyereségesen kereskedjék a lejjebb lévő piacon. WANADOO ÜGY • A Telefónica a spanyol széles sávú internet piacon a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak meghatározásánál alkalmazott árrésprést. Gazdasági erőfölénnyel rendelkezik a vezetékes telefon piacon és az erre ráépülő széles sávú internet nagykereskedelmi piacon is. • A széles sávú internet nagykereskedelmi piacán úgy határozta meg az árat, hogy az árrés nem volt elégséges ahhoz, hogy a vele azonos hatékonyságú szolgáltató fedezni tudná a kiskereskedelmi széles sávú hozzáférés nyújtása során felmerülő költségeket. • Fenntarthatatlan veszteségeket okozott az ugyanannyira hatékony versenytársainak a kiskereskedelmi piacon. DEUTSCHE TELEKOM • Erőfölényes a feljebb lévő piacon • A lejjebb lévő piacon olyan árakat alkalmaz, amely a versenytársak számára már veszteséges. Azaz a saját kiskereskedelmi árait alacsonyabban tartotta mint a versenytársaknak a nagykereskedelmi árakat.

Új Ptk.-2013. évi V. törvény • 6:377. § [Szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása]

• (1) A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. • (2) A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.

Ptk. 6:380. § [Utasítás és ellenőrzés]

• (1) A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg. • (2) Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. • (3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni

Új Ptk.-2013. évi V. törvény • 6:376. § [Jogbérleti (franchise) szerződés]

• (1) Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. • (2) Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.

Új Ptk. Védett ismeret • 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]

• (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. (2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

Bizottsági iránymutatás (2004)

• 101. cikk célja a piaci verseny védelme, amely a fogyasztói jólét növelésének és az erőforrások hatékony elosztása biztosításának eszköze. A verseny és a piaci integráció ezeket a célokat szolgálják • A megállapodás versenykorlátozó jellegét abban a tényleges összefüggésben kell értékelni, ahogyan a verseny alakulna a megállapodás és vélt korlátozásainak hiányában. • Korlátozza-e a márkák közötti vagy márkán belüli versenyt? • Korlátozza-e a megállapodás hiányában létező aktuális vagy potenciális versenyt? • Korlátozza-e a szerződéses kikötés hiányában a versenyt? • Horizontális versenykorlátozó célú: árrögzítés, piacok vagy fogyasztók felosztása, kibocsátás korlátozása, tender összejátszás, versenytárs kollektív bojkottja • Vertikális versenykorlátozó célú: kiskereskedelmi árrögzítés, minimum kiskereskedelmi árak meghatározása, abszolút területi védelem • Horizontális: Árrögzítés Piacfelosztás Output korlátozás Tender összejátszás Kollektív bojkott jövőbeli árakra vonatkozó infocsere Bizonyos K+F kikötések • Vertikális: Területi és fogyasztói csoport szerinti felosztások Kiskereskedelmi árrögzítés

Postabank/Erste Bank (ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK JOGA)

• 2005-ben a Bizottság a Postabank/Erste Bank ügyben először állapította meg, hogy Magyarország a Szerződésbe ütköző támogatást nyújtott. A magyar kormány a Postabank többségi állami tulajdonát az Erste Bank számára értékesítette többfordulós tender keretében. A tendereljárás során a magyar kormány a bankkal kapcsolatos kártalanítási kötelezettséget vállalt, amely kiterjedt a részvényvásárlási megállapodást lezáró napot követő legkésőbb öt éven belül a Postabank tekintetében felmerülő esetleges vagy ismeretlen perbeli követelésekből származó fizetési kötelezettségekre. A kötelezettségvállalás korlátlan volt. • A magyar hatóságok magyarázata szerint a privatizációs folyamat során vált egyértelművé, hogy kártalanítási kötelezettségvállalást kell felajánlani, mivel e nélkül egyetlen pályázó sem tett volna ajánlatot; a kártalanítási kötelezettségvállalás így a privatizáció megvalósulásának elengedhetetlen feltételévé vált. A Bizottság határozatát érdemes bővebben idéznünk, mert a magánpiaci eladó elvének gyakorlati alkalmazását jól tükrözi. „ (57) A Bizottság úgy véli, hogy- noha a magyar állam kellő átvilágítással megvizsgálta a peres ügyek lehetőségét a privatizációs eljárás megindítása előtt, és az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás körében történő kifizetések valószínűségét nagyon alacsonynak találta -egy prudens magáneladó ebben az esetben nem tett volna korlátlan mértékű kötelezettségvállalást a részvényvásárlási megállapodás lezárását követő legkésőbb öt éven belül felmerülő ismeretlen perbeli követelésekből származó fizetési kötelezettségekre, még akkor sem, ha az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás vállalása magasabb eladási árat eredményezett, mint amennyit az eladó a Postabank értékesítése során e kötelezettségvállalás hiányában kaphatott volna. • A Bizottság szerint a Postabankot értékesítő piacgazdasági eladó legalább az adásvételi szerződésbe bevezetett volna egy határértéket, amellyel korlátozta volna a kártalanítási kötelezettségvállalás alapján felmerülő, vevőt megillető esetleges kifizetések mértékét. A piacgazdasági eladó nem fogadta volna el a korlátlan mértékű kockázatviselést, még annak tudatában sem, hogy az ilyen magas kifizetések valószínűsége nagyon csekély lehet. Ennélfogva a tény, hogy a privatizáció idején a kártalanítási kötelezettségvállalás korlátlan mértékű volt, azt bizonyítja, hogy az állam nem piacgazdasági szereplőként járt el.... • (59) E következtetést az a tény sem változtatja meg, hogy a pályázók - akik nem tudták teljes mértékben értékelni a Postabank problémás múltjából eredő, esetleges jogviták kockázatát - úgy vélték, hogy az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás a privatizáció elengedhetetlen feltétele. Az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás felajánlása nélkül a bank valószínűleg állami tulajdonban maradt volna. Ilyen helyzetben, amennyiben az ismeretlen követelésekért való kártalanítási kötelezettségvállalás keretében valamely esetleges követelés a jövőben ténylegesen felmerült volna, az államnak - ha a piacgazdasági magánbefektető elve szerint jár el - csak az üzlet értékéig kellett volna teljesítenie a követeléseket, nem pedig korlátlan összegig. • Ennélfogva, amennyiben az állam a piacgazdasági magánbefektető elve szerint járna el, úgy nem vállalta volna korlátlan mértékű kártalanítást. • (60) Másrészt, bár valamennyi pályázónak egyenlő bánásmódot biztosító, nyílt versenyeljárást folytattak, nem állíthatjuk azt, hogy az értékesítés piaci feltételekkel történt volna. A kártalanítási kötelezettségvállalás ugyanis korlátlan összegre vonatkozik, ezért az ajánlatok nem tartalmazhatták e kezesség megfelelő árát. Mivel az ismeretlen követelésekért való korlátlan kártalanítás értékét lehetetlen volt megállapítani, a versenyeljárás során nem lehetett szó „piaci árról" sem, következésképpen nem tekinthetjük úgy, hogy a versenyeljárás piaci feltételekkel zajlott. ... • (62) Összefoglalva tehát, mivel a Postabankot értékesítő magánpiaci eladó nem vállalt volna az ismeretlen követelésekért korlátlan kártalanítási kötelezettséget, az Erste Bank gazdasági előnyhöz jutott azáltal, hogy a Postabankot az ismeretlen követelésekért való állami kártalanítási kötelezettségvállalással vette meg." • A támogatást a Bizottság nem engedélyezhette a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó szabályok alapján sem, annak visszakövetelésétől azonban eltekintett.

A hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodásokra vonatkozó határozat

• 2008-ban a Bizottság határozatában a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősítette a hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodásokat (továbbiakban HTM-ek). A Magyarországon megtermelt villamos energia körülbelül kétharmada a hosszú távú villamos energia vásárlási megállapodások keretében a Magyar Villamos Művek (MVM) részére kerül értékesítésre. A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az volt a legfontosabb célja az energiaágazatban, hogy biztosítsa az ellátásbiztonságot és villamosenergia-termelési infrastruktúra korszerűsítését. E tőkeigényes célok elérése érdekében, a villamosenergiatermelők magyarországi beruházásainak ösztönzésére szolgáló eszközként hozta létre az állam a HTM-eket. Az 1995 és 2001 között megkötött, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron történő megvásárlására. Ily módon a HTM-ek - az üzleti kockázatok kizárásával - garantálják a termelők számára beruházásaik megtérülését. Az azokat megkötő termelőket pedig előnyösebb piaci helyzetbe hozzák a többiekhez képest. • Ezek a megállapodások korlátozzák a versenyt, mert a piac jelentős részét elzárják az újonnan versenybe lépők elől. Ezért az új belépőknek csak korlátozott lehetőségük nyílik arra, hogy versenyezzenek a piacon, vagyis a verseny nem bontakozhat ki megfelelően. A Bizottság megállapította, hogy az MVM és tíz villamosenergia-termelő által 1995 és 2001 között megkötött HTM-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától fogva - az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében - jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett termelőknek. • A Bizottság végső határozata elrendeli a megállapodások hat hónapon belüli megszüntetését. Magyarországnak ezenfelül vissza kell fizettetnie a villamosenergia-termelőkkel azokat a bevételeket, amelyekhez az utóbbiak a HTM-ek hiányában, piaci körülmények között nem juthattak volna hozzá. • A Bizottság elismeri, hogy a villamosenergia-termelők a csatlakozást megelőzően jelentős összegeket ruháztak be az erőművekbe. A Bizottság más tagállamok számára már engedélyezte, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját megelőzően végzett beruházások megtérülésének elősegítése érdekében állami támogatást nyújtsanak a villamosenergia termelőknek, feltéve, hogy az ilyen támogatás a lehető legkevesebb negatív hatást gyakorol a versenyre. 2001-ben pedig közzétette az „átállási költségek módszertana" elnevezésű dokumentumot, amely az ilyen típusú támogatások értékelésére vonatkozó elveket állapítja meg. • 2010. április 27-i sajtóközleménye szerint a Bizottság jóvá is hagyta a módszertan alapján kiszámított meg nem térült beruházásokhoz nyújtott kompenzációt. Ezt a jogszerű kompenzációt levonják a tiltó határozat által visszakövetelt összegből. • A Bizottság vizsgálata feltárta, hogy a magyarországi HTM-ek nem jelentenek megfelelő eszközt a termelők csatlakozást megelőző beruházásainak ellentételezésére. Inkább megvédik ezeket a vállalkozásokat a versenykényszertől, nem pedig elősegítik a szabad piaci körülményekhez történő alkalmazkodásukat. A Bizottság határozatát több hőerőmű megtámadta a Törvényszék előtt

Reklámadó több felvonásban (állami támogatások joga)

• 2014. június törvény elfogadása • 2015 Bizottság tudomást szerez róla • 2015. 03. A Bizottság megnyitja a hivatalos vizsgálati eljárást és ideiglenes felfüggesztő intézkedést hoz • 2016. 11. hó a Bizottság megállapítja az összeegyeztethetetlenséget és visszafizettetésre kötelez Reklámadó: ELŐNY Az ítélkezési gyakorlat szerint a támogatás fogalma nemcsak a pozitív juttatásokat foglalja magában, hanem azokat az intézkedéseket is, amelyek (különböző formában) ENYHÍTIK A RENDES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A VÁLLALKOZÁS KÖLTSÉGVETÉSÉBEN MEGJELENŐ TERHEKET: Adóterheknek különféle csökkentésével, különösen az alkalmazandó adókulcs, az adóalap vagy a fizetendő adóösszeg csökkentésével. A vállalkozásokat kedvezőbb pénzügyi helyzetbe hozza és bevételkiesést okoz az államnak. Reklámadó: SZELEKTIVITÁS A törvény progresszív adókulcsokat állapít meg, amelyek attól függően alkalmazandók a reklámok magyarországi közzétételéből származó éves árbevételre, hogy milyen sávokba esik a vállalkozás árbevétele. A vállalkozások árbevételére kivetett adó százalékos aránya progresszíven emelkedik attól függően, hogy hány sávba esik az árbevételük. Ennek eredményeként az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások (kisebb vállalkozások) LÉNYEGESEN ALACSONYABB KULCCSAL adóznak, mint a magas árbevételű vállalkozások (nagyobb vállalkozások). Az ilyen lényegesen alacsonyabb kulccsal adózás a magas árbevétellel rendelkező vállalkozásokhoz képest csökkenti az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások által viselendő terheket, és így előnyt valósít meg a kisebb vállalkozások javára a nagyobb vállalkozásokkal szemben. Háromlépcsős elemzés alapján kell értékelni. Elsőként meg kell állapítani a tagállamban alkalmazandó közös vagy általános adózási rendszert: azaz a „referenciarendszert". A második lépésben meg kell állapítani, hogy egy adott intézkedés az említett rendszertől való eltérésnek minősül-e, azaz különbséget tesz-e a rendszerből fakadó célok tekintetében hasonló jogi és ténybeli helyzetben lévő gazdasági szereplők között. Ha a szóban forgó intézkedés nem jelent eltérést a referenciarendszertől, akkor nem szelektív. Ha azonban eltér attól (és ezért prima facie szelektív), akkor az elemzés harmadik lépésében meg kell állapítani, hogy az eltérő intézkedést igazolja-e a referenciaként szolgáló adórendszer jellege vagy általános felépítése. Amennyiben igen, akkor az nem tekintendő szelektívnek, és így nem tartozik a Szerződés 107. (1) alá. Igazolhatóság A magyar hatóságok érvelése szerint a vállalkozások bevétele és mérete tükrözi a vállalkozások teherviselő képességét, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozások teherviselő képessége nagyobb, mint az alacsonyabb reklámbevételűeké. A Bizottság úgy véli, hogy a Magyarország által szolgáltatott információk sem azt nem igazolják, hogy egy vállalatcsoport árbevétele jól tükrözi teherviselő képességet, sem pedig azt, hogy az adórendszer jellege és általános felépítése indokolja az adó progresszivitásának szerkezetét Az (egykulcsos) forgalmi adók természetes következménye, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele, annál több adót kell fizetnie. Az árbevételen alapuló adóknak nem célja, hogy figyelembe vegyék az adott árbevétel elérése során felmerült költségeket, és ténylegesen nem is veszik azokat figyelembe. Ezért ennek ellentmondó konkrét bizonyíték hiányában nem lehet automatikusan úgy tekinteni, hogy az elért árbevétel szintje tükrözné a vállalkozás teherviselő képességét. Mo. nem igazolta az árbevétel és a teherviselő képesség közötti állítólagos kapcsolat meglétét, sem pedig azt, hogy a reklámadó progresszivitásának szerkezete (amely az árbevétel 0 %-ától 50 %-áig terjed) helyesen tükrözné ezt a kapcsolatot. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a forgalmi adók esetében a progresszív kulcsok alkalmazása csak kivételesen volna indokolható, vagyis akkor, ha az adó sajátos célja progresszív kulcsokat tesz szükségessé. Progresszív forgalmi adó akkor lehetne például indokolt, ha a valamely tevékenység által létrehozott, az adó által kezelni kívánt externáliák ugyancsak progresszív módon - vagyis az arányosnál nagyobb mértékben - növekednének az árbevétel növekedésével. Magyarország azonban nem nyújtott semmiféle igazolást arra nézve, hogy a reklámok által létrehozott esetleges externáliák indokolják az adó progresszivitását.

Bizottság fogalma az ÁGÉSZ-re

• 47. A "sajátos közszolgáltatási feladattal" való megbízás általában olyan szolgáltatások nyújtására vonatkozik, amelyeket egy vállalkozás saját üzleti érdekeinek figyelembe vétele mellett nem, vagy nem olyan mértékben vagy nem ugyanolyan feltételekkel végezne el. • Mivel a nyújtott szolgáltatások általános érdekűek, a tagállamok vagy az Unió az ilyen szolgáltatásokhoz különleges kötelezettségeket társíthat. a polgárokat vagy a társadalom egészének érdekét kell szolgálniuk • 48. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy nem lenne helyénvaló meghatározott közszolgáltatási kötelezettséget előírni olyan tevékenységek kapcsán, amelyeket rendes piaci körülmények között működő vállalkozások már nyújtanak, vagy azok által kielégítően nyújthatók a közérdek állam által meghatározott feltételei - például az ár, objektív minőségi jellemzők, a folytonosság és a szolgáltatáshoz való hozzáférés - mellett. Ami azt a kérdést illeti, hogy a piac képes-e biztosítani valamely szolgáltatást, a Bizottság értékelése annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy követett-e el a tagállam nyilvánvaló hibát. Forrás: A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról Hivatalos Lap C 008 , 11/01/2012 o. 0004 - 0014

A csoportmentességi kedvezmény megszüntetésével járó korlátozások - különösen súlyos korlátozások

• A 2. cikk szerinti mentesség nem alkalmazandó azokra a VERTIKÁLIS MEGÁLLAPODÁSOKRA, amelyek CÉLJA - közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt - a következő: a) a vevő azon képességének korlátozása, hogy saját eladási árát megállapítsa, nem sértve azt a lehetőséget, hogy a szállító megállapítsa a maximális eladási árat vagy eladási árat javasoljon, feltéve hogy azok nem vezetnek - a felek bármelyike részéről történő nyomásgyakorlás vagy ösztönzés eredményeként - RÖGZÍTETT VAGY MINIMÁLIS ELADÁSI ÁRHOZ; b) korlátozás arra vonatkozóan, hogy a szerződésben részes valamely vevő - a telephelyére vonatkozó esetleges korlátozás sérelme nélkül - MILYEN TERMÉK ILLETVE VEVŐKÖR SZÁMÁRA ÉRTÉKESÍTHETI a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve: Megengedett piacfelosztás c) egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív ÉRTÉKESÍTÉSEK KORLÁTOZÁSA, nem sértve annak lehetőségét, hogy a rendszer valamely tagja számára megtiltsák a nem engedélyezett telephelyről történő működést; d) a szelektív forgalmazási rendszeren belül végrehajtott KERETSZÁLLÍTÁSOK KORLÁTOZÁSA a forgalmazók között, beleértve a kereskedelem különböző szintjein működő forgalmazókat is; e) olyan KORLÁTOZÁS, amelyben az összetevők szállítója és az ilyen összetevőket beépítő vevő állapodott meg, és amely abban korlátozza a szállítót, hogy az összetevőket pótalkatrészként értékesítse a végső felhasználóknak, javítóműhelyeknek vagy más szolgáltatóknak, amelyeket a vevő nem bízott meg áruinak javításával illetve karbantartásával

Tomra C-549/10.P (2012) (ÁRDISZKRIMINÁCIÓ, KEDVEZMÉNYNEK)

• A 2012-es Tomra-ítéletében a Bíróság ismét megállapította, hogy az egyéniesített visszamenőleges kedvezmények hűségkedvezményhez hasonló hatással járhatnak, amely szívóhatás révén alkalmasak a verseny korlátozására. • A kizárólag vagy szinte kizárólag a fellebbezőktől való vásárlásra való ösztönzés különösen erős abban az esetben, ha a küszöbértékeket - ahogyan a fellebbezők által alkalmazottakat is - olyan rendszerrel kapcsolják össze, amely szerint a kedvezmény vagy az előnyösebb kedvezményküszöb elérése a vevő minden vásárlására kedvezményt biztosít az adott időszakban, nem kizárólag az adott küszöbértéket meghaladóan vásárolt mennyiségre. • Másodsorban a minden egyes vevő esetében egyénre szabott engedményi rendszer, és a vevői szükségletekre vonatkozó becslésekre és/vagy a múltban elért vásárlási mennyiségekre alapozott küszöbértékek összekapcsolása komoly ösztönzést jelentett tehát arra, hogy a vevők a szükséges összes vagy szinte összes berendezést a fellebbezőktől vásárolják, és mesterségesen megemelte a más szállítóra való átváltás költségét, még kis mennyiségű egység beszerzése esetében is ... • Harmadszor az utólagos engedményeket gyakran a Tomra-csoport legjelentősebb vevői esetében alkalmazták hűségük biztosítása céljából.Végül a fellebbezők nem bizonyították, hogy magatartásuk objektíve igazolható volt, vagy hogy olyan, lényeges hatékonyságnövelést eredményezett, amely meghaladja a fogyasztókat ért versenyellenes hatásokat. • Mindamellett az utólagos engedmények rendszere azt eredményezi, hogy a vevő által az utolsó egységekért fizetendő tényleges ár a szívóhatás miatt nagyon alacsony. • A Törvényszék ezért lényegében helyesen állapította meg, hogy a törzsvásárlói mechanizmus a szállító azon képességén alapult, hogy a kereslet megtámadható részének a saját javára történő elszívásával ki tudja szorítani a versenytársait. Ilyen kereskedelmi eszköz létezése esetén tehát nem szükséges elvégezni az engedmények versenyre gyakorolt konkrét hatásainak vizsgálatát, tekintettel arra, hogy az EUMSZ 102. cikk megsértésének bizonyítása céljából elegendő azt bizonyítani, hogy a szóban forgó magatartás alkalmas arra, hogy ilyen hatást fejtsen ki. • A Bíróság ezzel az ítélettel elutasította, hogy költségelemzés alapján kellene megállapítani a jogellenességet és az absztrakt szívóhatást állította az elemzés középpontjába

Monopólium hátrányai

• A termék árát a saját kibocsátásának csökkentésével emelheti • A legmagasabb nyereséget akkor tudja elérni, ha tartózkodik a termelésének lehetséges maximumig való bővítésétől • A kibocsátás szintje az optimum alatt alakul és a fogyasztók számára elvesznek azon termékek/szolgáltatások, amelyekért a versenypiaci ár mellett hajlandóak lettek volna fizetni. A fogyasztók olyan termékekre költik a pénzüket, amelyeket kevésbé akartak • Holtteher-veszteség keletkezik. •Termelési hatékonyság alacsonyabb, esetleg nem érzi az innováció szükségességét. • Mivel ármeghatározó, ezért jóléti transzfer valósul meg a kiszolgáltatott fogyasztó hátrányára és a monopólium javára.

Mit tartalmaz az EU versenyjog?

•Antitröszttilalmak (magatartási szabályok) •Vállalkozások közötti összefonódások előzetes ellenőrzése (piac szerkezeti kontroll) •Tagállamoknak címzett versenyjogi tilalmak -Közvállalkozások, közszolgáltatók -Állami támogatások

PÉNZBÍRSÁG KÖZLEMÉNY

• A Bizottság 2006-ban iránymutatást adott ki a pénzbírság összegének megállapításáról • Alapösszeg, amely a jogsértés súlyosságától és időtartamától függ • Ezt módosítják a súlyosbító és enyhítő körülmények • Alapösszeg: A jogsértés által közvetlenül és közvetve érintett, a vállalkozás által az EGT-n belül, az érintett földrajzi területen értékesített áruk/ szolgáltatások eladási értékének százalékában meghatározva • A kiinduló százalék 30%, amelyet a jogsértés jellege, a felek piaci részesedése, a jogsértés földrajzi kiterjedése alapján módosítanak. • A kartellek esetén ehhez járul még egy elrettentő bírság (mivel a legsúlyosabb korlátozások): az eladások értékének 15- 25%-a (entry fee) • Súlyosbító körülmények: ismételt ugyanolyan vagy hasonló jogsértés (visszaesés), együttműködés megtagadása, más vállalkozást kényszerített • Enyhítő körülmények: gondatlanság, a Bizottság első közbelépésére felhagy a jogsértéssel, részvétele a jogsértésben csekély, hatékonyan együttműködik a Bizottsággal, a magatartást közhatóságok vagy tagállami jogszabályok engedélyezték vagy ösztönözték. - Mentesülés - Mérséklés

EUMSZ 101. cikk - A VERSENYKORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK

• A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan: (3) • vállalkozások közötti megállapodás • vállalkozások társulásai által hozott döntés és • összehangolt magatartás amely: (2) • hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és • amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása/ korlátozása/ torzítása így különösen: (5) • a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; • a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; • a piacok vagy a beszerzési források felosztása; • egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; • a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. JOGKÖVETKEZMÉNY (2) A tiltott megállapodás vagy döntés semmis. KIVÉTELEK (3) Az alkalmazásától el lehet tekinteni, ha: • vállalkozások közötti megállapodás -- csoportja; • vállalkozások társulásai által hozott döntés -- csoportja; • összehangolt magatartás - csoportja o hozzájárul az áruk termelésének / forgalmazásának javításához o fejlődés előmozdításához, o lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy: --az vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek nem nélkülözhetetlenek; -- lehetővé tenné a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

C-23/14. Post Danmark (GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VISSZAÉLÉS)

• A gyakorlat versenyellenes hatása nem lehet tisztán hipotetikus, de a hatásnak nem kell konkrétnak sem lennie. •„72. Ráadásul, mivel a piacon az erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt a verseny szerkezete már meggyengült, e versenyszerkezet minden további korlátozása erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet • 73. Ebből következik, hogy az erőfölénnyel való visszaélés meghatározása érdekében egy érzékelhetőségi (de minimis) küszöb megállapítása nem indokolt. Ez a versenyellenes gyakorlat ugyanis természetszerűleg a verseny nem elhanyagolható korlátozását vagy akár megszüntetését idézheti elő azon a piacon, amelyen az érintett vállalkozás működik."

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG (101. CIKK MEGSÉRTÉSE ESETÉN)

• A jogsértéssel okozati kapcsolatban harmadik személynél kár lép fel. • C-453/99. Courage v Crehan „ a 101. cikk teljes körű érvényesülését és gyakorlati hatását veszélyeztetné, ha nem lenne megengedett a magánszemélyek számára, hogy kártérítést érvényesítsenek." Azonban uniós szabályok hiányában minden tagállam belső jogrendszerének kell kijelölni azokat a bíróságokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek és lefektetni az eljárási szabályokat az egyenértékűség és hatékonyság elveinek tiszteletben tartásával. •Később a C-295/04. Manfredi ítélet megerősítette Bizottsági jogalkotó munka • 2005 Zöld Könyv • 2008 Fehér Könyv 2009 magyar versenytörvény módosítás 2014. november: 2014/104/EU irányelv elfogadása Tpvt. 88/C §: E törvény 11.§-ba és az EUMSZ 101. cikkébe ütköző, versenytársak közötti, az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac felosztására, termelési vagy eladási kvóták meghatározására irányuló versenyt korlátozó megállapodásban részes fél ellen indított, bármely polgári jogi igény érvényesítése iránti perben a jogsértésnek a jogsértő által alkalmazott ár mértékére gyakorolt hatásának bizonyítása során- ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés az árat 10 százaléknyi mértékben befolyásolta. 88/D. Akivel szemben a bírság mellőzésre került, megtagadhatja a kártérítést mindaddig, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól behajtható. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/104/EU IRÁNYELVE (2014. november 26.) a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról 2016 végéig kellett a nemzeti jogba átültetni

Vállakozás

• A jogsértést az EU versenyjogi értelemben vett vállalkozás követi el, de a határozatokat jogi személyeknek címzi a jogalkalmazó (a csoporton belüli jogi személyek egyetemlegesen felelnek a jogsértésért) Vállalkozások, vállalkozások társulásai, egyesülései (association of undertakings) A vállalkozások fogalom a versenyjogban nem a jogilag meghatározható és elkülöníthető gazdasági entitásokat jelenti, hanem többszempontú funkcionális értékelés alapján leírható alanyokat fed, amelyek meghatározása elsősorban a gazdasági-piaci önállóságuk, az autonóm egységként való piaci megjelenés alapján történik. Vállalkozások terminológiájának megtöltése: minden gazdasági tevékenységet folytató jogalany - aki ezáltal az áruk, szolgáltatások piacán jelen van - függetlenül jogállásától és finanszírozási módjától a versenyjog alanyának minősül (FIFA, NOB is, Bosman-ügy: futballegyesületek is). A gazdasági-kereskedelmi tevékenységet végzők legszélesebb körét foglalja tehát magában a ,,vállalkozások" elnevezés.

106. CIKK

• A közvállalkozások • olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges / kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak, nem tarthatnak fenn a Szerződésekkel ellentétes intézkedéseket. Kivétel a 106. cikk alól (2) • Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott • a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai alá, amennyiben alkalmazásuk sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. (A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.) (3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket /határozatokat intéz a tagállamokhoz.

Belső piaci integrációs irányultság

• A versenyjog negatív szerepe: Olyan piaci intézkedések megakadályozása, amelyek izolálják egymástól a nemzeti piacokat (pl. exporttilalom büntetése) • A versenyjog pozitív szerepe: a versenykorlátozások kiiktatásával ösztönzi a határon túli tranzakciókat (egységes tevékenységi tér kialakítására törekszik)

330/2010/EU rendelet

• A vertikális megállapodásokra vonatkozik • Def: olyan megállapodás /összehangolt magatartás, amely: o a termelési /értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő 2 vagy több vállalkozás között jön létre, és o amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik. • Versenytilalmi kötelezettség: o olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő: § nem gyárt, vásárol, ad el vagy értékesít viszonteladás keretében a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árut vagy szolgáltatást, § érintett piacon a szerződés szerinti áruk és szolgáltatások, valamint azok helyettesítői tekintetében - az előző naptári évi beszerzései értéke, vagy ahol ez bevett ipari gyakorlat, mennyisége alapján számítva - a vevő összbeszerzésének több mint 80 %-a a szállítótól vagy az általa megjelölt másik vállalkozástól kell hogy származzon. • Piaci részesedési küszöb: A 2. cikk szerinti mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy: o a szállító piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol eladja a szerződés szerinti áruit és szolgáltatásait, és o a vevő piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol vásárolja a szerződés szerinti árukat és szolgáltatásokat. Mentesség • Főszabály: 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a vertikális megállapodásokra • csak akkor alkalmazható: o vállalkozások társulása és annak tagjai között létrejött, o az ilyen társulás és annak szállítói között létrejött vertikális megállapodásokra, ha: • valamennyi tag árukat értékesítő kiskereskedő • ha a társulás egyetlen tagjának saját kapcsolt vállalkozásaival együtt elért teljes éves üzleti forgalma sem haladja meg az 50 millió EUR-t.

Védekezés (gazd. erőfölénnyel visszaélés)

• A visszaélési tilalom alól a 102. cikk szövege szerint nincs kivétel. • A bizottsági gyakorlat és a bírói esetjog azonban a visszaélés-fogalmon belül lehetővé teszi a gazdasági erőfölényben álló cég védekezését. • Ezt a védekezési lehetőséget OBJEKTÍV VÉDEKEZÉSNEK vagy HATÉKONYSÁGI IGAZOLHATÓSÁGNAK nevezzük. •A vállalkozás e célból bizonyíthatja vagy azt, hogy magatartása objektíve szükséges vagy azt, hogy a magatartása által előidézett kiszorító hatást ellentételezhetik, esetleg meg is haladhatják a hatékonyságban jelentkező előnyök, amelyekből a fogyasztók is részesülnek.. • Ez utóbbi tekintetben az erőfölényben lévő vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a vizsgált magatartásból eredő esetleges hatékonyságnövekedés semlegesíti az érintett piacokon a versenyre és a fogyasztók érdekeire valószínűleg káros hatásokat, továbbá hogy e hatékonyságnövekedés az említett magatartásnak köszönhetően megvalósítható, illetve volt megvalósítható, hogy e magatartás nélkülözhetetlen ennek megvalósításához, és hogy nem zárja ki a hatékony versenyt azáltal, hogy a tényleges vagy potenciális verseny fennálló forrásainak egészét vagy nagy részét megszünteti.

Összehangolt magatartás

• A vállalkozások közötti koordináció egyik formája, amely anélkül, hogy elérné a tulajdonképpeni megállapodás szintjét, az egymással való együttműködéssel tudatosan helyettesíti a versennyel járó kockázatokat. • A verseny kizár a gazdasági szereplők közötti minden olyan közvetlen vagy közvetett érintkezést, amelynek célja vagy hatása egy aktuális vagy potenciális versenytárs piaci magatartásának befolyásolása. Tilos közölni a versenytársakkal azt a magatartást, amelyet a részt vevők elfogadtak vagy elfogadni szándékoznak. • Minden gazdasági szereplőnek függetlenül kell meghatároznia azt a politikát, amelyet a közös piacon alkalmazni kíván. • A tilalom nem fosztja meg a versenytársakat attól a lehetőségtől, hogy racionálisan alkalmazkodjanak piaci versenytársaik megfigyelhető vagy várt magatartásához. • Bizonyítása a Bizottság részéről. Helyszíni vizsgálat révén bizonyítékok gyűjtése a vezetők találkozóiról, tanácskozásáról. Szétszórt, sporadikus bizonyítékok. • Legfontosabb bizonyítékok: előzetes egyeztetésre utaló jelek és összehangolt piaci cselekvés • A Bizottság „vélelmezhet" versenyjogsértést abban az esetben is, ha a megbeszélés tényéről van, a tárgyáról nincs bizonyítéka, de a megbeszélés előtti és utáni piaci változás összevetése versenykorlátozásra utal. Ilyenkor a vállalkozások védekezés során felhozott érveinek vizsgálata nagy jelentőséget kap. Kartellüléseken való részvétel • Vélelem, hogy részt vett a kartellben. • A Bizottságnak azonban bizonyítania kell a találkozó jogellenességét. • A vállalkozás nyilvános elhatárolódása megdönti a vélelmet.

Aktív értékesítés

• Aktívan fordulnak az egyedi ügyfelekhez (közvetlen levélmegkeresés, kéretlen elektronikus levél küldése, látogatások) • Hirdetés (média, internetes), más promóció, amely kifejezetten az adott ügyfélcsoportot vagy az adott területen található ügyfeleket célozza meg

Szerződéskötés megtagadása (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy fajtája)

• Alapvető eszközhöz, hálózathoz való hozzáférés megtagadása. • Az alapvető eszköz tulajdonosának meg kell osztani minden olyan eszközét, amely nem sokszorosítható a beruházás és a innováció rendes feltételei mellett és amely nélkül az adott piacon a verseny lehetetlen vagy lényegesen korlátozott. • Lehet szellemi alkotás (kizárólagos jog) is alapvető eszköz. MAGILL • ír TV társaság és a BBC az általuk sugárzott programok műsorrendjére szerzői jogi védelmet élveztek. Magill a szerzői jog felhasználására vonatkozó engedélytlicencet- kért, mivel egy új termékkel akart megjelenni a piacon, összehasonlítható műsorfüzetet kívánt gyártani. Visszaélés a felhasználási szerződés megkötésének megtagadása, mivel • egy alárendelt, azaz másodlagos piacon • objektív indok nélkül megakadályozták, hogy • egy új termék kerüljön a piacra, amely iránt potenciális fogyasztói igény van és • ezzel teljesen kizárták a versenyt a másodlagos piacon.

Átlagos elkerülhető költség (felfaló árazásnál, gazd. erőfölénnyel való visszaélés egy fajtája)

• Az átlagos elkerülhető költség azoknak a költségeknek az átlaga, amelyek elkerülhetőek lettek volna, ha a vállalat nem termelt volna meg egy bizonyos (extra) mennyiséget, ebben az esetben azt a mennyiséget, amely az állítólagos visszaélő magatartás tárgyát képezi. A legtöbb esetben az átlagos elkerülhető költség és az átlagos változó költség megegyezik, mivel gyakran csak a változó költségek elkerülhetők. A hosszú távú átlagos határköltség minden olyan (változó és állandó) költség átlaga, amely egy vállalatnál egy adott termék gyártása során felmerül. A hosszú távú átlagos határköltség és az átlagos összköltség megfelelően helyettesíthetik egymást, és egyetlen termékkel foglalkozó vállalkozások esetében a kettő megegyezik. Ha a több termékkel foglalkozó vállalkozás választékgazdaságossággal működik, a hosszú távú átlagos határköltség az egyes termékek esetében alacsonyabb, mint az átlagos összköltség, mivel a valóban közös költségek a hosszú távú átlagos határköltség számításában nem szerepelnek. Több termék esetén bármeny költség, amely egyetlen termék vagy termékcsalád termelésének mellőzésével elkerülhető lett volna, nem tekinthető közös költségnek. Azokban az esetekben, ahol a közös költség jelentős, azokat szükséges lehet figyelembe venni az arra vonatkozó képesség vizsgálata során, hogy hasonlóan hatékony vállalkozásokat kizárjon. • A Bizottság által általában alkalmazott költség-összehasonlítások az átlagos elkerülhető költség (average avoidable cost, AAC) és a hosszú távú átlagos határköltség (long-run average incremental cost, LRAIC) . Ha az átlagos elkerülhető költség fedezete nem biztosított, az azt jelenti, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás rövid távon feláldozza nyereségét, és hogy egy hasonlóan hatékony versenytárs veszteség nélkül nem tudja kiszolgálni a megcélzott vevőket. A hosszú távú átlagos határköltség általában magasabb, mint az átlagos elkerülhető költség, mert az átlagos elkerülhető költséggel ellentétben (amely csak a vizsgálat alá eső időszak alatt felmerült állandó költségeket tartalmazza) a hosszú távú átlagos határköltség azokat a termékspecifikus állandó költségeket is tartalmazza, amelyek azt megelőzően merültek fel, hogy az állítólagos visszaélő magatartás megtörtént volna. Ha a hosszú távú átlagos határköltségekre nincs fedezet, az azt jelenti, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás nem fedezi a szóban forgó termék vagy szolgáltatás előállításához szükséges valamennyi állandó (kapcsolódó) költséget, és hogy egy hasonlóan hatékony versenytárs kizárható a piacról.

Gazdasági és funkcionális egység tana

• Centrafarm ügy (C-15/74): Ha a leányvállalat nem határozhatja meg szabadon piaci magatartását és a megállapodás pusztán a vállalkozások közötti feladatok belső elosztásával kapcsolatosak, akkor a 101. cikk nem alkalmazható. • Az anyavállalat meghatározó befolyás gyakorlásának a lehetőségével rendelkezik a leánya felett. • Szavazati jogok több mint 50%-val rendelkezik vagy más módon gyakorol meghatározó befolyást • Akzo Nobel (C-97/08). Nem kell vizsgálni, hogy az anyavállalat mennyiben befolyásolja a leány piaci politikáját, ha a leányvállalat részvényeinek 100%-val az anya rendelkezik. • Megdönthető vélelem. Egyébként a kettejük közötti összes releváns gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatot meg kell vizsgálni.

Szállítás megtagadása (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy formája)

• Commercial Solvents monopolhelyzetben van az aminobutanol piacon • Vásárlója Zoja, ebből etambutolt állít elő. Input termék az aminobutanol. • CS maga is belekezdett az etambutol gyártásába és beszüntette a szállításokat Zojának. A végtermék piacát is magának akarta fenntartani. • EUB: visszaélés, ha a nyersanyagok piacán erőfölényes helyzetben lévő, a nyersanyagokat a saját feldolgozása számára fenntartva, visszautasítja a szállítások teljesítését. • EUB a United Brands ügyben: Egy gazdasági erőfölényben álló nem szüntetheti be a szállításait egy hosszú távon vele üzleti kapcsolatban lévő forgalmazója számára, aki rendes kereskedelmi gyakorlatot folytat és a szokásos megrendelést adja le.

Szelektív értékesítés

• Célja, hogy a kiskereskedők minimum közös standardoknak megfelelően legyenek kiválasztva, például az áru megjelenítése vagy a fogyasztónak nyújtott szolgáltatások színvonala tekintetében. A gyártó a márkához fűződő jó hírnév fenntartására törekszik. Két termék kategória esetében elfogadott 1. Luxustermékek ( órák, ruhák, parfümök, ékszerek, stb.) 2. Műszakilag bonyolult, magas színvonalú termékek árusítása: számítógépek, gépjárművek, elektronikai termékek • A gyártó csak a közös minimum standardnak megfelelő kereskedők számára ad értékesítési jogot. • A rendszer tagjai ( kereskedői) számára megtilthatja a gyártó a fel nem hatalmazott kereskedők számára történő értékesítéseket • Beleütköznek-e a 101. cikk (1) bekezdésébe a szerződéses korlátozások? • Ha igen, a 101. (3) bekezdése alkalmazandó? (Hozzájárul a forgalmazás javításához, a fogyasztók méltányos részhez jutnak az így elért előnyökből, nem szünteti meg a versenyt és arányos a korlátozás?) 330/2010/EU csoportmentesítő rendelet EUB esetjog: Nem ütközik bele a 101. (1)-be, ha négy feltétel teljesül: • a termék jellege indokolja a szelektív értékesítést • a gyártó kizárólag minőségi kritériumokat állít a forgalmazási jog elnyeréséhez és ezeket a feltételeket diszkrimináció nélkül, egységesen alkalmazza • A kiválasztási kritériumon arányosak • A rendszer célja a verseny ösztönzése és ezáltal az ilyen értékesítési formában rejlő versenykorlátozásokat kompenzálja. Minőségi vagy mennyiségi kritérium? • Minőségi kritérium pl.: az eladó személyzet szakképzettsége, az árusítóhely megfelelősége, felszereltsége • Mennyiségi kritérium pl.: az értékesítőnek minimum eladási mennyiséget/forgalmat kell vállalnia. A gyártó korlátozza az értékesítők számát. • Nem engedélyezett telephelyről történő működést megtilthatja a gyártó • Megtilthatja, hogy a nem engedélyezett forgalmazók számára értékesítsék a terméket a rendszer tagjai. • Megtilthatja a gyártó öt évig, hogy versenytárs termékeket nem értékesíthetnek. De nem tilthatja meg, hogy meghatározott versenytársak termékeit nem értékesítheti, mert az kollektív bojkotthoz vezethet. • Amennyiben kombinálják kizárólagos értékesítéssel, akkor a gyártó megtilthatja a más forgalmazók területén történő üzletnyitást, de mind az aktív mind a passzív értékesítés lehetőségét nyitva kell hagynia a kereskedők számára • Nem kombinálható a kizárólagos beszerzési kötelezettséggel, mivel a rendszer tagjait nem korlátozhatja abban, hogy egymástól szerezzék be a terméket

1/2003/EK rendelet

• E rendelet alapján a tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy a saját területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat alkalmazzanak a vállalkozások által folytatott egyoldalú magatartás tilalmára vagy szankcionálására. • A közösségi jog általános alapelveinek és egyéb rendelkezéseinek csorbítása nélkül az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a versenyhatóságok és a tagállamok nemzeti bíróságai a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat alkalmazzák, illetve nem akadályozhatja meg a nemzeti jog azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek alapvetően a Szerződés 81. és 82. cikkében előirányzott céltól eltérő célkitűzést szolgálnak.

Az EUMSZ hatálya: tárgyi,személyi és területi hatálya

• EU JOGHATÓSÁG - Kiterjed minden olyan vállalati magatartásra, amelyet az EU területén hajtottak végre (implementációs elv) - vagy azonnali, jelentős és előrelátható hatása az uniós piacon előrelátható • VÁLLALKOZÁS FOGALMA (autonóm piaci magatartás) - Minden személy vagy szervezet, amely gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységet végez. - Gazdasági jellegű az a cselekmény, amely áruk/szolgáltatások adott piacon történő felkínálásából áll. - Mindig autonóm piaci tevékenységet végez a vállalkozás - Egy tevékenység akkor minősül gazdasági jellegűnek, ha azt elvileg egy magánvállalkozás is el tudná látni egy adott piacon jövedelemszerzési célból. - „Gazdasági tevékenységnek" minősíthető szolgáltatásokat rendes körülmények között díjazás ellenében nyújtanak. A díjazás lényegi jellemzője abban áll, hogy az a szóban forgó szolgáltatás gazdasági ellentételezését képezi. - Funkcionális, mindig egy adott tevékenység vonatkozásában értelmezhető. Mitől nem függ a fogalom: - jogi személyiségtől - tagállami jogi minősítéstől. Közjogi vagy magánjogi, társasági jogi besorolás - a tevékenység finanszírozásától. -A társaság tulajdonosi szerkezetétől (közvállalkozás vagy magánvállalkozás) -A tevékenység tagállami közigazgatási besorolásától -Profitorientált-e vagy sem -Szabályozza-e a tevékenységet a tagállami vagy EU jog - Közszolgáltatást végez-e a cég vagy sem • Negatív megközelítés • Mi nem gazdasági tevékenység? -Iure imperii (közhatalmi tevékenység) Olyan közérdekű feladat gyakorlása, amely az állam alapvető feladatainak részét képezi és természeténél, tárgyánál és a rá vonatkozó szabályoknál fogva tipikusan közhatalmi jogkör • Tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása (mint joghatósági norma)

Versenyjogi hasznos hatás doktrínája

• EUMSZ 3. cikk (1) b • EU-Szerződés 4. cikk (3) bek. • 27. számú jegyzőkönyv • EUMSZ 101. és 102. együttes értelmezése • EUMSZ 3. cikk (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) ..., b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása EU-Szerződés 4. cikk (3) bek (3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. • A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. • A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. 27. sz. jegyzőkönyv a belső piacról és a versenyről A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott belső piac olyan rendszert foglal magában, amely biztosítja azt, hogy a verseny ne torzuljon, MEGÁLLAPODTAK abban, hogy, az Unió e célból szükség esetén intézkedéseket fogad el a Szerződések rendelkezései, köztük az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke alapján. E jegyzőkönyvet az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolják. HASZNOS HATÁS (EFFET UTILE) DOKTRÍNÁJA EuB: A Szerződés kötelezettséget ró a tagállamokra, hogy ne fogadjanak el és ne tartsanak hatályban olyan intézkedéseket, amelyek a 101/102. cikkeket megfoszthatnák hatékonyságuktól (hasznos hatásuktól). Ez az alábbi módokon valósulhat meg: 1. A tagállam előírja, előnyben részesíti vagy a hatásait felerősíti a 101/102. cikkbe ütköző piaci magatartásnak. 2. A tagállam delegálja jogalkotási hatáskörét magánpiaci szereplőkre és ennek eredményként jött létre az EUMSZbe ütköző megállapodás/visszaélés. • A második fordulatot úgy is megfogalmazza az EuB, hogy az állam saját szabályozásának állami jellegét megszünteti azáltal, hogy a gazdasági jellegű döntések meghozatalának felelősségét magánpiaci szereplőkre ruházza. (Clair ügy + Olasz vámügynökök esete) • Az automatikus jóváhagyások jogszerűtlenek. Az állam nem gyakorol végső kontrollt a vállalkozások által kidolgozott és versenyjogsértő megállapodások felett. • Az olyan gyakorlatok is jogellenesek, ahol az állam hatóságai a vállalkozások javaslatait csak elvethetik vagy jóváhagyhatják, de tartalmukat nem módosíthatják és saját döntést nem hozhatnak helyette.

Horizontális kartellek

• Kizárólagossági megállapodások megkötése • Közös beszerzés, közös értékesítés, közös marketing • Termelés,eladások,beszerzések, szállítások, piacra lépés, export korlátozása, akár mennyiségi alapon történő felosztása (kvótamegállapodások). • Pl. olasz nyers dohány ügy (COMP/B2/38.281), amelyben a dohányfeldolgozók a beszerzéseiket osztották fel. Milyen mennyiséget, kitől szerzik be a versenytárs feldolgozók. • A befektetések korlátozása vagy ellenőrzése • Francia sör-ügy (COMP/B-2/37.750) • Francia sörgyártók háborúja: ki tud minél több nagykereskedőt leszerződtetni a terméke kizárólagos forgalmazására azzal végződött, hogy a befektetések közös korlátozásában állapodtak meg • Vitamin (II) ügy (HL 2003 L 6/1.) • Négy C-vitamin gyártó a legfontosabb vásárlóikra vonatkozó adatokat egyeztették. A fontosabb vásárlók által a vitaminért fizetett árról a gyártók informálták a versenytársakat és megállapodtak, hogy melyikőjük milyen mennyiségben értékesít az adott vásárlónak

Piacfelosztás

• Közbeszerzési kartellek • Az ajánlattevők összejátszása, hogy melyikük legyen a „nyertes ajánlattevő"

Microsoft ügy (árukapcsolás)

• Microsoft: Windows PC operációs rendszerbe beépítette a Media Player szoftvert, amely audio és videofájlok lejátszását teszi lehetővé. • Ilyen szoftvert több versenytárs is gyárt. Microsoft szuperdomináns. • Megfosztja a PC gyártókat és a végfelhasználókat a különböző gyártók által gyártott programok közötti választási lehetőségtől. A két termék elkülönült termék, mivel a Media Playert Microsoft önállóan is értékesítette, azt önállóan is le lehetett tölteni a weboldaláról és más vállalkozások is előállítottak ilyen terméket. • A versenytárs termékek hátrányba kerülnek, amely független a versenyző termék minőségétől vagy árától. A fogyasztók választási szabadsága csökken, az innovációra is kedvezőtlenül hat.

Horizontális kartellek- árazás

• Minimum árak meghatározása • Irányárak meghatározása • Ajánlott árak meghatározása • Vételi árak meghatározása Ezzel egyenértékű az árkedvezmények, diszkontok korlátozása, a kereskedelmi vagy kiskereskedelmi árrések meghatározása

Internet: aktív vagy passzív értékesítés?

• Passzív értékesítés ha az ügyfél felkeresi a honlapot és kapcsolatba lép a forgalmazóval. Az, hogy a honlapon vagy a kommunikáció során választható az adott nyelv, nem változtat az értékesítés passzív mivoltán. • Harmadik felek weboldalain elhelyezett területi alapú hirdetések az arra a területre irányuló aktív értékesítések egyik formáját képezik, ahol ezek a hirdetések láthatóak • Például a keresőmotor vagy online hirdetésszolgáltatóknak azért fizetnek, hogy egy hirdetés meghatározott terület felhasználóinak jelenjen meg, már aktív hirdetés • (Forrás: A vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás 2010/C 130/01)

Kollektív bojkott

• Pl. megszakítják együttesen a kapcsolatukat egy vásárlóval, megtagadják a termék kiszolgálását egy vásárlónak

C-547/16, Gasorba és mások kontra Repsol (2017. nov.)

• Spanyol bíróság megállapíthatja-e egy olyan megállapodás semmisségét EU jogi alapon, amelyben az Európai Bizottság kötelezettségvállalás elfogadásával lezárta az ügyet? • EuB: Igen, ez a típusú határozat nem teremthet jogos várakozást, hogy a megállapodás jogszerű. Ez a típusú határozat nem teheti jogszerűvé a vállalkozás magatartását és bizonyosan nem visszamenőleg. A lojális együttműködés Kötelezettsége és az uniós jog hatékony és egységes érvényesülése megkívánja, hogy a nemzeti bíróság a Bizottság előzetes értékelését figyelembe vegye és jelzésnek tekintse, ha nem is prima facie bizonyítéknak, hogy a megállapodás versenykorlátozó. • 2018. február: A spanyol legfelsőbb bíróság semmisnek nyilvánította a megállapodást.

Árukapcsolás (mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy fajtája)

• Szerződések megkötését olyan többletszolgáltatásoknak a másik fél általi elfogadásához köti, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nincsenek kapcsolatban ezen szerződések tárgyával. • Elkülönült termékek esetén lehetséges megállapítani • Versenykorlátozást okozhat a kapcsolt és a kapcsolódó piacon is. • Csomagban való eladás: a termék árazásán keresztül fejt ki az árukacsoláshoz hasonló hatást. pl: Microsoft ügy

INTEL ÜGY (!) - HŰSÉGKEDVEZMÉNYEK

• Számítógép-processzor gyártó cég, amely a számítógépgyártó vállalkozások számára olyan feltételhez kötött árengedményt nyújtott, hogy azok az ellátási szükségletük teljes vagy szinte teljes részét kizárólag az Inteltől szerezzék be. • Fizetett egy számítógépforgalmazónak, ha versenytárs által gyártott processzorokat tartalmazó számítógépet nem forgalmaztak vagy a forgalmazást késleltették. • Bizottság gazdasági elemzést is készített. Mennyiben lennének alkalmasak az árkedvezmények arra, hogy kizárjanak a piacról egy olyan hipotetikus versenytársat, amely nem rendelkezne erőfölénnyel és Intelhez hasonlóan hatékony lenne. • Bizottság: A hasonlóan hatékony versenytárs elemzés hipotetikus gyakorlat abban az értelemben, hogy azt elemzi, kizárt-e egy olyan versenytárs piacra lépése, amely hasonlóan hatékony, mint az Intel, de olyan terméket kíván értékesíteni, amely nem rendelkezik olyan széles vevőkörrel, mint az Intel terméke. • Az elemzés három tényezőt vesz figyelembe: a megtámadható részt (egy adott vevő beszerzéseinek azon hányadát, amelyet ésszerű keretek között bármely időszakban egy új versenytárshoz tud irányítani), egy releváns időhorizontot (legfeljebb egy év) és a reális költségek releváns mértékét átlagos elkerülhető költség.) • Ha az Intel árengedmény-rendszere ahhoz vezet, hogy a megtámadható részre tekintettel egy hasonlóan hatékony versenytársnak az Intel költségeinek reális mértéke alatt kell kínálnia termékeit, hogy kompenzálja a vásárlókat az Intel által nyújtott árkedvezmény elvesztésért, ez azt jelenti, hogy az árengedmény alkalmas arra, hogy kizárja a piacról a hasonlóan hatékony versenytársat. Ez megfosztaná a végső fogyasztókat azon különböző termékek közötti választás lehetőségétől, amelyeket egy számítógépgyártó egyébként kínált volna, ha döntését kizárólag a termékek egymáshoz viszonyított érdemein, valamint az Intel és versenytársai által felszámított egységárak alapján hozta volna meg. A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE: T-286/09., 2014 június A kizárólagossághoz kötött árengedmények jellegüknél fogva alkalmasak A VERSENY KORLÁTOZÁSÁRA ÉS A VERSENYTÁRSAK KIZÁRÁSÁRA. Ezért a Bizottságnak nem szükséges bizonyítania azt, hogy milyen aktuális hatása van a versenyre, fogyasztókra vagy hogy egy hasonlóan hatékony versenytársat is kizárna-e a piacról. Irreleváns tényezők: Az árengedmény nagysága, a kizárólagos szállítási szerződések rövid időtartama, a piac kedvezménnyel érintett kis része, az hogy az árkedvezmény válasz a vásárlói erő fennállására nem igazolhatják a visszaélést Az ENGEDMÉNYEK 3 KATEGÓRIÁJÁT kell megkülönböztetni az EuB szerint: - Először, a kizárólag az erőfölényben lévő vállalkozástól származó vásárlások nagyságához kötött mennyiségi engedmények rendszere (a továbbiakban: mennyiségi engedmények) általában nem jár a 102. cikk által tiltott, piacról kiszorító hatással. Ha az adott mennyiség növekedése a szállító alacsonyabb költségeként jelenik meg, az utóbbinak joga van arra, hogy ügyfeleit ebben a csökkenésben részesítse kedvezőbb ár formájában. A mennyiségi engedmények így feltételezhetően az erőfölényben lévő vállalkozás által elért hatékonyságból és méretgazdaságosságból eredő hasznot tükrözik. - Másodszor, léteznek olyan engedmények, amelyek megadásának feltétele az, hogy az ügyfél szükségleteinek teljes egészét vagy jelentős részét az erőfölényben lévő vállalkozástól szerezze be. Az ilyen fajta engedményre - amelyre a Bizottság a „Hoffmann-La Roche ítélkezési gyakorlat értelmében vett hűségengedmény" kifejezéssel utal - a továbbiakban kizárólagossági engedményként hivatkozunk. Hangsúlyozni kell, hogy e kifejezésbe az olyan engedmények is beleértendők, amelyekhez nem 100%-os beszerzési feltétel kapcsolódik, hanem az a feltétel, hogy az ügyfél szükségleteinek jelentős részét szerezze be az erőfölényben lévő vállalkozástól. • Az erőfölényben lévő vállalkozás által alkalmazott ilyen kizárólagossági engedmények - kivételes körülményektől eltekintve - ellentétesek a torzulásmentes verseny céljával a közösségi piacon, mert nem alapozza meg azokat az e kötelezettséget vagy előnyt igazoló gazdasági szolgáltatás, hanem céljuk a vásárló megszerzése, vagy választási lehetőségének korlátozása a beszerzési forrásokat tekintve, illetve más termelők piacra jutásának akadályozása -Harmadszor, léteznek egyéb engedményrendszerek is, amelyeknél a pénzügyi ösztönzés nyújtása közvetlenül nem kötődik az erőfölényben lévő vállalkozástól való kizárólagos vagy szinte kizárólagos beszerzés feltételéhez, de ahol az engedmény nyújtásának mechanizmusa szintén a vásárlói hűség kialakulását eredményezheti (a továbbiakban: harmadik kategóriába tartozó engedmények). • Az engedmények e kategóriájához tartoznak többek között az egyéni eladási célkitűzések elérésén alapuló engedményi rendszerek, amelyek nem kizárólagossági engedmények, mivel nem tartalmaznak semmilyen kizárólagossági kötelezettségvállalást, sem pedig a szükségletek bizonyos arányának az erőfölényben lévő vállalkozástól való fedezését. Ebben a 3. esetben a körülményeket - különösen az engedmény adásának feltételeit és módjait - összességükben kell értékelni, és vizsgálni kell, hogy az azt igazoló gazdasági ellenszolgáltatás nélküli előny jelentette engedmények a vevő beszerzési forrásokra vonatkozó választási lehetőségének korlátozására vagy elvételére, a versenytársak piacra jutásának akadályozására vagy az erőfölény torzult versennyel való megerősítésére irányulnak-e.

107. CIKK (1) FOGALMI ELEMEI (5)

• Tagállam által, állami forrásból nyújtott • Támogatás(előny,kedvezmény) Piacgazdasági befektető elve • Szelektíven nyújtott (csak egyes vállalkozásoknak vagy egyes áruk termeléséhez nyújtott) • Torzítja a versenyt, vagy ezzel fenyeget • Érinti a tagállamok közötti kereskedelmet

Franchise megállapodás

• Termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtása. A jogbérletbe adó szellemi tulajdonjogának licencbe adása mellett valósul meg az üzleti modell, az eladó folyamatos technikai-műszaki segítséget is nyújt • A jogbérletbe vevő díjat fizet a jogbérletbe adót meg megillető know-how, márkanév, dizájn, logó és más szellemi tulajdonjogok használatának jogáért. • A jogbérletbe adó a megállapodás tartalma alatt általában kereskedelmi és technikai segítséget is nyújt a jogbérletbe vevő részére, így beszerzési szolgáltatásokat, képzési és pénzügyi tervezést. 330/2010/EU rendelet értelmében "know-how" : a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELJÁRÁSI HÁTTERE Magyar részről

• Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) koordinál (a Miniszterelnökségen belül működik) • 37/2011. (III. 22.) kormányrendelet az európai uniós értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről MAGYAR ELJÁRÁSI SZABÁLYOK • A támogatást nyújtóknak a támogatási tervezetet be kell jelenteniük a Miniszter részére. A Miniszter állásfoglalása után lehet a tervezetet közigazgatási egyeztetésre vagy a képviselőtestület elé bocsátani. • A Miniszter előzetes véleményt ad ki, ha a tervezet nem egyeztethető össze az uniós joggal. Javaslatot tesz. Egyeztetés eredménytelensége esetén a Kormány dönt. • Miniszter előzetes véleménye szerint összeegyeztethető az uniós joggal a tervezet és be kell jelenteni az EU Bizottságnak Miniszter küldi meg az EU Bizottságnak, a támogatást nyújtónak pedig bejelentési értesítőt küld. • Miniszter állásfoglalása: csekély összegű vagy csoportmentesítési rendelet hatálya alá esik. Néhány magyar ügy • MALÉV (2013/150/EU Bizottsági határozat (2012) • Postabank/Erste Bank (2009/174/EK Bizottsági határozat (2008) • Hosszú távú energiavásárlási megállapodások ügye (T-80/06 Budapesti Erőmű kontra Bizottság ítélet)

Bizottsági iránymutatás (2004) Versenykorlátozó hatás:

• Versenykorlátozó hatás: a tényleges vagy a potenciális versenyre olyan mértékű hatással van, hogy az érintett piacon az árakra, a kibocsátás szintjére, innovációra vagy a termékek és szolgáltatások választékára vagy minőségére való negatív hatása ésszerűen előreláthatóak. • Érzékelhetőség szabálya a versenykorlátozó hatás esetén. Bizottsági közlemény. • Horizontális megállapodás esetén- felek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 10%-ot a releváns piacon Vertikális megállapodások: részes felek egyedi piaci részesedése nem haladja meg a 15 %-ot. Nem alkalmazhatók a fenti szabályok a versenykorlátozó célú megállapodások esetén. (Ennek az indoka az EuB később ismertetett Expedia ügye) (pl. árrögzítés, kibocsátás vagy az értékesítés korlátozása, piacok vagy vevők elosztása, kiskereskedelmi árrögzítés, területi korlátozások, valamint a csoportmentességi rendeletek fekete listás elemei) Lásd a Bizottság tájékoztatóját a versenykorlátozó célú megállapodásokról

GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS

• Visszaélési magatartás • A magatartás a belső piacon vagy annak jelentős részén valósul meg • A tagállamok közötti kereskedelem korlátozására alkalmas GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNY • Közgazdasági alapja: Piaci erő • A vállalkozás a saját magatartásával képes a piacot befolyásolni (korlátozza a kibocsátást, emeli az árat, megvonja a fogyasztóktól a választás lehetőségét) • Jogi definíciója (EUB a United Brands ügyben) • Egy vállalkozás olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely képessé teszi az érintett piacon a hatékony verseny fenntartásának megakadályozására azáltal, hogy a versenytársaitól, vásárlóitól és végső sorban a fogyasztóitól érezhető mértékben függetlenül viselkedjen. • Speciális felelőssége van • A vállalkozás piaci részesedése • A piac koncentrációjának szintje • Piacra lépési korlátok • Kiegyenlítő vevői erő. (Vevő mérete, fontos kereskedelmi partner) Képesek arra, hogy rövid időn belül új szállítótól szerezzék be a terméket vagy vertikálisan integrálódjanak, ezért a piaci erővel rendelkező szállító nem képes nyereségesen árat emelni. VISSZAÉLÉS • Objektív fogalom • A vállalkozás piaci jelenléte úgy befolyásolja a piac szerkezetét, hogy egyrészt gyengül a verseny hatásfoka, másrészt ennek következtében a kialakult versenyviszonyokhoz képest eltérő módszerek érvényesülnek, ami meghiúsítja, hogy az addig fennálló versenyviszonyok fennmaradjanak vagy javuljanak • A magatartás alkalmas versenykorlátozó hatás kifejtésére vagy valószínűen ilyen hatással jár

Bizottsági TKKÉ közlemény (2004)

• a tagállamok közötti kereskedelem érintett • hatás kifejtésére alkalmas • a hatás érzékelhető-e • Kiterjed valamennyi határon átnyúló gazdasági tevékenységre, a vállalkozás szabadságára is • Általában fennáll, ha az ügylet nemzetközi, importra, exportra vonatkozik • Általában fennáll, ha a felek különböző államban honosak vagy működnek • Általában fennáll, ha a versenyellenes cselekedet több tagállam területén történik Ha egy gyakorlat egy tagállam teljes területét lefedi, akkor fennáll a TKKÉ Izolálja a vállalkozások magatartása ezt a piacot a belső piac többi részétől • Érzékelhetőség vizsgálata • Konjunktív feltételek (piaci részesedés, forgalom, egy tagállam egészét-részét fedi-e le?) • a) a felek összesített piaci részesedése a megállapodás által befolyásolt egyik Közösségen belüli érintett piacon sem haladja meg az 5%-ot, és • (b) horizontális megállapodások esetében az érintett vállalkozások összesített éves közösségi forgalma a megállapodás tárgyát képezõ termékekből nem haladja meg a 40 millió eurót vagy • vertikális megállapodások esetében a szállító összesített éves közösségi forgalma nem haladhatja meg a 40 millió eurót a megállapodás tárgyát képező termékekből. • Azt is gyakran lehet vélelmezni, hogy azon megállapodások, amelyek természetüknél fogva alkalmasak a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, érzékelhetõ hatást fejtenek ki, ha a felek piaci részesedése meghaladja az elõzõ pontban említett piaci részesedést. Azonban ez a vélelem nem alkalmazható, ha a megállapodás egy tagállam egy részét fedi le." • „A Bizottság azon az állásponton lesz, hogy megdönthető pozitív vélelem áll fenn amellett, hogy a kereskedelmi hatás érzékelhetõ, amennyiben egy megállapodás természeténél fogva alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, például azért, mert importra vagy exportra vonatkozik, vagy a megállapodás több tagállamot lefed, és az 52. és 54. pontban megjelölt forgalom a megállapodás tárgyát képezõ termékekbõl meghaladja a 40 millió eurót.

Megengedett piacfelosztás

• i. a szállító számára fenntartott, vagy a szállító által más vevőhöz rendelt kizárólagos területen vagy kizárólagos ügyfélcsoportnak történő aktív értékesítés korlátozását, amennyiben ez a korlátozás nem korlátozza a vevő ügyfelei általi értékesítést, • ii. a végső felhasználók számára a nagykereskedőként működő vevő általi értékesítések korlátozását, • iii. egy szelektív forgalmazási rendszer tagjai által a nem engedélyezett forgalmazók részére történő értékesítések korlátozását a szállító által e rendszer működtetésére fenntartott területen, és • iv) a vevő azon képességének korlátozását, hogy beépítés céljára szállított összetevőket értékesítsen olyan ügyfelek számára, amelyek azokat a szállító által előállított árukkal azonos típusú áruk gyártásához használnák fel;

A KARTELL FOGALMA

• megállapodások és/vagy összehangolt magatartások • 2 vagy több versenytárs között, • célja: o koordinálják a versennyel kapcsolatos magatartásukat a piacon és/vagy o befolyásolják a versenyre vonatkozó paramétereket: § vételi és eladási árak rögzítése, § egyéb kereskedelmi feltételek, § a termelési, értékesítési kvóták felosztása, § piac felosztása § az ajánlattételben való összejátszást § az import vagy exportkorlátozásokat, § más versenytársak elleni versenyellenes cselekedeteket. FORRÁS: Bizottsági közlemény

Kizárólagos beszerzési megállapodás

• vagy egyedüli márka kikötése- Delimitis (C234/89) • HB sörgyárral kötött Delimitis sörözőtulajdonos kizárólagos beszerzési megállapodást. • EUB: mindkét félre előnyös a megállapodás, gyártó: garantált forgalmazási hely, jobb tervezés. Forgalmazói előny: bevett és reklámozott márkát értékesít Versenykorlátozó cél nincs, de hatása lehet. Van-e a piacon működő egyéb forgalmazóknak kizárólagos beszerzési megállapodása. Lehetősége van-e a gyártóknak a piacra betörni vagy meglévő részesedésüket emelni. Így a hasonló megállapodások együttes hatásaként piaclezáró hatás keletkezhet. Ha a vizsgált megállapodás ehhez a piaclezáró hatáshoz jelentősen hozzájárul, akkor versenykorlátozó hatása van.

EUMSZ 101. cikke - alkalmazás

• versenyjogi értelemben vett vállalkozások • meghatározott, legalább kétoldalú magatartása • alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem érzékelhető befolyásolására • célja vagy hatása a verseny torzítása, korlátozása vagy kizárása. Elkövetési magatartások • Vállalkozások megállapodása • Vállalkozások összehangolt magatartása • Vállalati társulás döntése

MALÉV (állami támogatások joga)

• Állami támogatás: a Bizottság a nemzeti légitársaság Malév számára nyújtott összeegyeztethetetlen állami támogatás visszafizettetésére szólítja fel Magyarországot Reference: IP/12/7 Event Date: 09/01/2012 • Brüsszel, , 2012. január 9. - Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Magyarországnak most vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a kedvezményezettel. • Az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatóságok részéről történő beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokban támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna (az úgynevezett „piacgazdasági befektető elve"). A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást biztosítani a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna • Egy nehézségekkel küzdő vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokban foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban. A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban nem teljesítették ezeket a feltételeket, mert a Malév nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképp kialakult torzulásának minimalizálása érdekében. A Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során.

Airtours ügy

• Összefonódás-ellenőrzés • Összefonódás után a piac három szereplősre csökkent volna le. Az összefonódással oligopol piac alakulna ki. A versenytársak számára ésszerű lenne a kínálat korlátozása és az árak emelése • Piacelemzés: termék homogén-e, alacsony keresleti növekedés, hasonló költségszerkezet, jelentős piacralépési akadályok, piac átlátható) • Elsőfokú Bíróság: Egyes piacok szerkezete lehet olyan, hogy a vállalkozások lehetségesnek, gazdaságilag ésszerűnek és ezért kívánatosnak tartják, hogy tartósan olyan piaci magatartást tanúsítsanak, amely emelt áron való értékesítésre törekszik, anélkül, hogy a 101. cikkbe ütköző megállapodást vagy összehangolt magatartást folytatnának. • Egyetértenek az egyeztetés feltételeiről • Az egyeztetéstől való eltérést figyelemmel kísérhetik • Elrettentési mechanizmus van érvényben • Az egyeztetés csak akkor lehet sikeres, ha az abban nem részes vállalkozások, illetve a vevők nem veszélyeztethetik az egyeztetéstől elvárt eredményt.


Set pelajaran terkait

INSURANCE LICENSE FINAL EXAM STUDY GUIDE

View Set

SHRM CP and SCP - Interpersonal - Networking/Managing Conflict/Negotiating

View Set

Organic Chemistry Exam 2 - Timberlake

View Set

Organizational Behavior & Leadership: Exam 1 (CH 1-4)

View Set

Chapter 9: Revolutions of Industrialization 1750-1900

View Set

Harr MLS Review Chemistry 5.1 Instrumentation

View Set