III. A vállalat tevékenységi rendszere

Hogyan viszonyul egymáshoz a radikális innováció és a megszakító (disruptive) innováció?

Megszakító innováció: - A radikális innováció egy típusa - Új piac, értéklánc teremtés - Újdonságot teremt ami kiszorítja a régit

Miért szükséges az innováció a vállalatok számára?

- Az innováció sikert, felemelkedést, meggazdagodást ígér - Dinamikus környezetbe helyezi a vállalatot - Idődimenziót ad e kérdésnek - mi a vállalat küldetése-, s elemzésével arra adható válasz: hogyan alakul, milyen lesz a vállalat küldetése

Melyek a termelési stratégia alapelemei?

- Termékkör kijelölése, termékelőállítás alapelveinek meghatározása - Termelés menedzsmentjének fő célkitűzései - Szükséges gyártási hardver összetétele, gyártás helye, gépek és berendezések elrendezése - Alkalmazandó termelésirányítási és termelésszervezési elvek

Mit értünk folyamatszemléletű vállalatvezetés alatt?

- Tevékenységek összekapcsolása folyamatszemléletben történik (nem funkció szerint) - A menedzsment biztosít zavartalan lebonyolítást

Mutassa be az emberi erőforrás menedzsmentet befolyásoló főbb környezeti tényezőket!

- Társadalmi, kulturális, politikai tényezők - Társadalom szociológiai szerkezete - A jövedelemeloszlás - Az iskolázottság általános helyzete - A szakképzési struktúra - A foglalkozási és területi mobilitás - Termelékenységi viszonyok - A gazdaság egészének növekvő vagy stagnáló volta - Piaci verseny feltételrendszere és működése (üzletpolitika, foglalkoztatás) - Virtuális munkahelyek

Sorolja fel a kommunikációs politika elemeit! Mutassa be fő jellemzőiket és mindegyikre hozzon egy-egy példát!

1. Reklám - Márkareklám-meghatározott termék, cégreklám- adott vállalat, termékcsalád-márka nélkül termék - Reklámhordozók - Egyéb tipizálás 2. Személyes eladás - Legdrágább, legadaptálhatóbb - Eladószemélyzet fontos 3. Eladásösztönzés - Hosszú távú hatásokra törekedve, lényegében az egyéb kommunikációs eszközök hatékonyságát hivatott növelni - Készpénz-visszatérítések, áruminták, kuponok, jutalmak, a vásárlás helyén elhelyezett reklámok és az árubemutatók 4. PR - Cél: kedvező vélemény - Például: írásos anyagok a vállalatról és termékeiről, a hírek, a vezetők és alkalmazottak közszereplése, a vállalat által szervezett rendezvények, közszolgálati tevékenységek, szponzorálás, a vállalatnév ismertté tétele, a vállalati imázs javítása, kapcsolatápolás a célcsoporttal, a társadalmi felelősség demonstrálása, a termék bevezetésének, pozicionálásának támogatása, referenciaadás, a márkanév ismertté tétele 5. Direkt marketing - Gyors visszacsatolás - Lehet negatív vagy pozitív

Mit jelent az „üzletági portfólió" kifejezés? Milyen kritériumokra érdemes odafigyelni kialakítása során?

Kritériumok: - Kiegyensúlyozott portfólió (pl.: erőforrásigény, nyereségesség) - Üzleti egységek egyenként értékesek - Üzleti egységek szinergikus hatások

Mire szolgál a készletezési mechanizmus?

Készletezési mechanizmus: - A készletek szintjét szabályozó eljárások rendje, meghatározója a „Mikor és mennyit rendeljünk?" kérdésekre adott válasz - Döntéshozó törekvése az, hogy a készletből kiáramló termékmennyiségről származó információ alapján alakítsa ki a szándékainak megfelelő készletszintet

Mire szolgál a termelési vezérprogram?

Termelési vezérprogram: - Termelést átfogó irányító rendszer, amely a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését a vállalat valamennyi végtermékére nézve meghatározza - Képes meghatározni még: az alapanyagok elérhetőségét, a termelés gazdaságosságát, a termelési kapacitás korlátait

Mutassa be, hogy az állam hogyan, milyen eszközökön keresztül képes befolyásolni a vállalatok innovációs magatartását?

Támogató állami politika: - Közvetlen támogatás - anyagi segítség, haszon nem motiváló - Kedvező környezet - piac/infrastruktúrateremtés, oktatás, képzés - Törvényi változás-kiváltó ok

Mire használjuk a nettó jelenértéket?

Nettó jelenérték: - Az éves pénzbevételek és pénzkiadások különbségének diszkontált összege

Mutassa be a saját forrásból történő finanszírozás előnyeit és korlátait!

Előny: - Kisebb kockázat - nagyobb önállóság - Hitelképesebb - Kevesebb beleszólás

Mi a stratégia és az alapvető cél kapcsolata?

- A stratégia az alapvető cél megvalósítása érdekében hozott döntések összessége, ami a vezetők feladata.

Mik a stratégia és a bizonytalanság közötti kapcsolat főbb jellemzői?

- A stratégia jövő orientált, a jövő bizonytalan - Kell jövőkép - Külső környezet és belső változások előrejelzése + hozzájuk való alkalmazkodás - Rugalmasság + erős magatartás (változás)

Mi a konszignációs raktár?

- A szállító a vevő vállalat területén tart fenn készleteket, ahonnan a vevő a szerződéses megállapodás szerint hívhat le termékeket

Miért felel meg a stratégia normatív felfogása a vállalati működés felső vezetői megközelítésének?

- A vállalati tevékenységet irányító előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogyan kell működnie és viselkednie a vállalatnak. Ekkor a stratégiát a tevékenységeket irányító normatív felfogásban értelmezzük. - Gyakorta úgy értelmezik azonban a stratégiát, mint a tényleges stratégiai döntések utólagos eredményeinek sorozatát, amely megfigyeléssel ismerhető meg. Ebben az esetben a stratégiát leíró felfogásban használjuk.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a karcsú értékfolyam (lean) és a kiszervezés (outsourcing) koncepciója?

- A vállalatok igyekeznek minden olyan tevékenységet külső cégekkel végeztetni, amelyek nem, vagy nem elég hatékonyan járulnak hozzá az értékteremtéshez - Ez a gazdasági rendszer egészének nagyobb hatékonyságához (összességében a jobb fogyasztói szükséglet kielégítéshez) vezet, hiszen így elvben mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért

Sorolja fel a pénzügyi vezetés stratégiai feladatait!

- A vállalkozás egészének, egyes részeinek, illetve a különböző eszközökre és forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazandó elveknek és módszereknek a meghatározása - A befektetési stratégia, a tőkeköltségvetés meghatározása - A finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása

Sorolja fel a különböző készletfajtákat!

- Alapanyagok - Segédanyagok - Vásárolt alkatrészek - Félkész termékek - Késztermékek - Saját termelésű készlet (félkész termék, befejezetlen termelés, késztermék, árukészlet)

Mi a célpiac kiválasztásának szerepe? Milyen tényezőket mérlegelnek a vállalatok célpiacuk kiválasztása során?

- Alapja: szegmentálás (célpiac: piacszegmensek, amik igényeit ki akarjuk elégíteni) - Szegmensek értékelése (méret, növekedési esélyek, kedvező versenyfeltételek, hosszú távú célok, források bősége) - döntéshozatal - Sikeres marketingstratégia: világos a célpiac

Mutassa be a tőkeköltségvetés készítésének folyamatát!

- Befektetési alternatívák kimunkálása (összhang a stratégiai célkitűzéssel) - Pénzáram becslése - adózás utáni (cash flow) - Befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a pénzáramhoz - Egyes alternatívák elvárt hozamának és kockázatának értékelése - Alternatívák közti választás (vállalatérték növelése) - Befektetési alternatívák újraértékelése, befejezett projektek értékelése

Mutassa be a munkaerő differenciálódás jelenségét!

- Differenciálódás: párhuzam, részben következmény - Két tendenciája: 1. Munkavállalók tömegének kettéválása - Nehezen nélkülözhető, kevés, speciális ismeretű munkavállalói kör - Széles munkavállalói réteg könnyen elsajátítható feladatokkal és könnyen pótolhatóan 2. Globalizáció - Fejletlenebb országokból alacsonyabb igényű munkaerő - rontja a lehetőségeket - új gazdálkodási lehetőségek, bonyolít

Mikor alkalmaznak projektrendszerű gyártást?

- Egyes gyártási folyamatok - Eszköz a helyszínen - Például: nagy terjedelmű berendezések, építkezések

Mutassa be a piacszegmentáció, a célpiac kiválasztás és a pozícionálás kapcsolatát!

- Egyikből következik a másik: 1. piacszegmentáció 2. célpiac kiválasztása 3. pozicionálás (célpiacon termékek tulajdonságai a versenytársakéval összehasonlítva)

Milyen ismérvek alapján különíthetők el egymástól az egyes stratégiai üzleti egységek?

- Egymástól jól elkülöníthető üzleti területek a vállalaton belül, amelyek jól definiálható termék -piac kombinációkat képviselnek - Versenyhelyzetük és eredményességük önmagukban is értékelhető

Mi a lényege a fogyasztó bevonásának az innovációs folyamatba?

- Eleve olyan termék feltalálása, amire kereslet van - Egyre intenzívebb , eltérő reakciók (milyen igénykielégítés) - Fontos az újtól való tartózkodás legyőzése

Milyen szerepe lehet a marketin gmix egyes elemeinek egy új termék piacra vitelében?

- Felhasználás az értékesítés támogatására

Mi az innováció két alapvető tulajdonsága?

- Fogyasztóorientáltság - Újdonság

Mire szolgál a piaci tesztelés a termékinnováció folyamatában? Milyen formái vannak?

- Formái: kérdőív, interjú, szóbeli/képi bemutató - Fogyasztó intenzív bevonása Kérdések: - Világosak és hihetők-e a terméknek a vállalat által vélt előnyei? - Jelent-e a termék megoldást a fogyasztó valamilyen problémájára, illetve kielégíti-e eddig beteljesületlen igényét? - Ismer-e olyan más termékeket, amelyek ezt az igényt kielégítik? - Elfogadható-e a tervezett ár a fogyasztó számára a terméknek tulajdonított érték alapján? - Megvásárolná-e a megkérdezett fogyasztó a terméket? - Kik, milyen gyakran és milyen minőségben használnák a terméket?

Mit jelent az eszközök és források összhangjának megteremtése a vállalat finanszírozási szerkezetének kialakítása során?

- Forrás milyen eszköz fedezetéül - Pénzügyi egyensúly (eszközök pénzzé tételi lehetősége-források esedékessége összhangban) - Beruházott vagyon - saját forrás

Mutassa be a munkaerő-felvétel fő lépéseit!

- Funkcionális vezető/ EEM szervezeti egysége dönt - Vállalaton belülről: munkaerő-fejlesztés, vállalaton kívülről: munkaerő-toborzás - Munkaerő-toborzás: függ a munkaerő-piaci viszonyoktól (túlkereslet-vállalat fut, túlkínálat-munkaerő fut) - Kiválasztás (kiválasztó személy, munkakör, munkaerő-piaci helyzet alapján), személyes elbeszélgetés, tesztek, felmérések, referenciák - Munkába állítás kritikus lépés (megismerkedés, első infók és benyomások) - Erőforrás alapú elmélet (mennyiben tud a leendő munkavállaló a vállalat lényegi képességéhez hozzájárulni)

Milyen okai lehetnek a tartós (ismétlődő) likviditási zavaroknak?

- Gazdálkodás egészének hiányosságai, mélyebben gyökerező problémák (okfeltárás - csődelkerülés) - Pl.: A jövedelmezőség növelése, a felesleges eszközök hasznosítása, a finanszírozási kérdések átgondolása, a profilleépítések

Milyen folyamatokra épül az inkrementalista innovációs stratégia?

- Gyakori lépések - lazábban körülhatárolt cél - Hatások megmérése és értékelése - Célok igazítása - döntés a következő kis lépésről

Milyen negatív hatásai lehetnek a vállalatra nézve egy munkavállaló elbocsátásának?

- Jogi költségek - Erőforrásigény - Elvesztett szervezeti tudáselemek, - Betanítási költségek az új munkaerőre

Mutassa be, hogy milyen vezetői tulajdonságok segíthetik a sikeres innovációs stratégia megvalósítását!

- Kaleidoszkópszerű gondolkodás (új és új összefüggések) - Vízió (kommunikáció a szervezet tagjaival - jövőkép) - Koalíciók: mindig egy csapat (politika) - Csoportmunka: együttműködés szakmai vetülete, emberi együttműködés - Sikermegosztás: ne legyen minden siker, hírnév az övé

Milyen esetekben célszerű határidős ügyleteket kötni?

- Kamatlábak, valutaárfolyamok, bizonyos, vagy árutőzsdén forgalmazott termékek árai ingadozásának kivédésére

Mi a karriertervezés jelentősége? Mutassa be a karriertervezés két dimenzióját

- Karriertervezés: - A vállalat munkavállalóinak jövendő tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés - Jelentősége: - Megmaradjon a munkavállaló (sok lehetőség önfejlesztésre, előrelépésre-előnyös) - Motiváció Dimenziói: 1. Munkakör betöltésének belső utánpótlási lehetősége (naprakész tervezés) 2. Egyes munkavállalók karrierpályájának tervezése: egyéniség, tulajdonságok, képességek, képzettség, ambíció ismeretében (velük egyetértésben)

Hogyan lehet elősegíteni az új ötletek felmerülését?

- Kedvező vállalati környezet és kultúra - Konkrét és célirányos tevékenységgel segítés - Vezetés és munkatársak szoros kapcsolata (vállalati stratégia és a területek, termékcsoportok ismerete) - Termékhősök megbecsülése - Nyitottság az új ötletekre - Van ami elbukik (természetes) - Szervezeti struktúra (ötletek kezelése és fogadása)

Milyen tényezők befolyásolják a munkaerő piaci helyzetét?

- Keresleti-kínálati viszonyok (túlkereslet-szívás, túlkínálat-nyomás) - Országok sajátosságai, a kulturális, képzési feltételek - Munkanélküliség (strukturális: képzettség nem = kínálati szerkezettel, súrlódásos: kereslet és kínálat egymást megtalálja) - Demográfiai trendek (öregedés, születések száma) - Technikai-technológiai fejlesztések trendjei (új szakmák, régiek megszűnése) - Gyorsabb/lassabb gazdasági növekedés (fellendülés: növekvő foglalkoztatottság, recesszió: fordított) - Jogi szabályozások (munkavállaló és adó tevékenységének szabályozása, munkához való jog, esélyegyenlőség, munkavégzés feltételei, nyugdíjazás, érdekellentétek kezelése) - Szakszervezetek, érdek képviseleti szervek (Munkafeltételek, bérek, elbocsátások szabályzása) - Kormányzat (versenykorlátozó, nyomásgyakorló) - Földrajzi helyzet (határtágulás, vándorlás)

Milyen tényezőket érdemes mérlegelni a raktár elhelyezés során?

- Konszignációs raktározás lehetősége - Marketingkoncepció

Milyen árképzési módszerek léteznek? Ismertesse azok lényegét!

- Költség alapú előállítási költség emelése - Kereslet alapú vevők hogyan reagálnának a szintekre - Versenytárs alapú fedezeti elv (legalacsonyabb értékesítési szint összes költség megtérül)

Mit értünk az alatt, hogy a formális stratégiában fókuszpontokat kell képezni?

- Legfontosabb célok kiemelése, kritériumok azonosítása - Kiemelt fogyasztók, fogyasztói csoportok megnevezése - Lényegi képességek - versenyképesség; belső szervezeti/működési változtatások - Partnerkapcsolatok meghatározása, ki stratégiai szövetséges

Mi a márkanév szolgáltatások esetén? Mondjon rá példákat!

- Legfőbb azonosító - Más a termelő-más a forgalmazó (melyikük márkaneve) - Fogyasztási cikkek: márkanév - termékreklám; - Szolgáltatások: márkanév - szolgáltatást nyújtó cég; termelési - Eszközök: márkanév - előállító vállalat - Márkanév regisztrálása (jelentős védelem, megkülönböztetés)

Sorolja fel az új ötletek generálására alkalmazható módszereket!

- Makrotrendek elemzése - demográfiai trendek, technológia fejlődési irányai, politikai változások (látókör szélesítés) - Ötletek átvitele (van-e igény a másik piacon is?) - Más iparágak analógiája (egyik üzleti területről a másikra, van igény?) - Váratlan sikerek és kudarcok elemzése (okkal) - Technológiai korlátok elemzése, tágítása (új lehetőségek gyors felismerése) - Diszkontinuitások figyelése, értékelése (törések az üzleti életben és értékelésük) - Értéklánc elemzése - Külső kapcsolatok (szakmai és tudományos szervezetek)

Sorolja fel az innovációval kapcsolatos szervezeti ellenállás főbb megjelenési formáit!

- Meglévő piac misztifikálása, félelem a veszteségtől - Innováció jelentéktelen, leértékelése - Szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban - Megszokott munkamegosztás, munkakörök és munkafolyamatok mellett kiállás; érvelés - Általános értelemben vett szervezeti tehetetlenség

Mit értünk strukturális munkanélküliség alatt?

- Munkaerő keresleti struktúra nem egyezik meg a kínálati szerkezettel - Partnere: súrlódásos munkanélküliség. A szabad munkaerő foglalkoztatásához a keresletnek és a kínálatnak meg kell találnia egymást

Mikor és miért kerülhet sor a munkavállaló elbocsájtására?

- Munkavállaló magatartása - Munkaerő-szükséglet csökkenése - Nyugdíjazás

Sorolja fel a vállalkozás által kielégíteni kívánt fogyasztói szükséglet meghatározásának lépéseit!

- Piacszegmentáció - Célpiac kiválasztása - Pozicionálás

Soroljon fel lehetséges árpolitikai célokat!

- Profitmaxmalizálás - Keresleti függvény jó megbecsülése - Forgalom növekedés - Piaci részesedés növelése-árcsökkenés - Túlélés, piac lefölözése-legmagasabb áron bevezetés majd engedés - Helyzetfenntartó árazás-árvezető követése - Termékminőség fenntartása-minőség miatt drága

Mitől függ, hogy egy vállalat kit tekint lényeges érintettnek?

- Szervezeti kultúrától - Hatalmi viszonyoktól

Mi biztosítja a mérleg két oldalának egyenlőségét?

- Számvitel ugyanarról a vagyonról vezeti, az eszközök értékének összege mindig egyenlő a források értékének összegével, minden adott időpontban

Mutassa be a logisztikai rendszer értékelésének fő tényezőit!

- Színvonal és működtetés költségei

Melyek azok a vállalati eszközök, amelyeket saját tőkével, illetve hosszú lejáratú forrásokkal célszerű finanszírozni?

- Tartósan lekötött eszközök - Folyó gazdálkodás és fejlesztés céljára rendelkezésre álló pénzeszközök

Mutassa be az innovációs folyamatot!

- Technológia kiválasztása, specializálódás mértéke, beágyazódás - Technológia beépülése a tudásanyagba - Technológiai források -honnan - Időütemezés - időben akkor vezető a piacon - K+F nagysága és politikája

Sorolja fel a szervezeti fogyasztók igény-kielégítése érdekében figyelembe vett főbb piacszegmentációs szempontokat!

- Termék jellege (alapanyag, alkatrész) - Vásárló szervezet jellege (vállalat, önkormányzat, nonprofit szervezet) - Szervezet jellemzői (méret, ágazat, telephely) - Beszerzés helyzete a szervezetben (centralizál-decentralizált, egyedi-rendszeres)

Mutassa be részletesen a termékinnováció folyamatát!

- Termékinnováció: egy megtervezett, és szervezetileg stabil körülmények között végrehajtott folyamat - Innovációs folyamat: az innovációval összefüggő vállalati tevékenységek logikai rendje, a lehetőségek feltárásától a piaci bevezetésig - Folyamat: 1. Ötletgyűjtés - Kielégítetlen igény, felhasználatlan technikai lehetőség azonosítása = előbb-utóbb ötletek vagy kudarc 2. Ötletek értékelése - Hatékony szelektálás (tévedés=többletköltség, jót ne utasítsuk el) 3. Termék tervezése és fejlesztése - Mi azaz új, kinek szánjuk, hogyan valósítjuk meg? 4. Piaci tesztelések - Formái: kérdőív, interjú, szóbeli/képi bemutató 5. Innováció megvalósítása - Termék létrehozatala és piacra vitele 6. Termelés - Gyártás üzemi feltételek között - kiszámított mennyiségben és sorozatokban - Hiányzik a gyártási rutin (hosszabb idő a beindulás) 7. Piaci bevezetés - Mikor? (időzítés) - Hol? (területi stratégia) - Kinek? (a célpiac potenciális fogyasztói) - Hogyan? (a bevezetés piaci stratégiája)

Mutassa be hogy a pénzügyi piacok hogyan, milyen területeken befolyásolják a vállalatok működését!

- Tőkét nyújtanak az üzleti tevékenység beindításához, illetve kiterjesztéséhez - Támogatják a folyó kiadások finanszírozását - Befolyásolják a vállalat termékei iránti keresletet - A menedzsmentet ösztönzik a rövid távú jövedelmezőség szempontjainak hangsúlyos mérlegelésére - Lehetőségeket kínálnak a pénzügyi kockázat csökkentésére - Alkalmat adnak többletnyereség elérésére a szabad pénz-eszközökkel való célszerű gazdálkodás esetén

Sorolja fel a fő szállítási módokat!

- Vasúti - Közúti - Vízi - Csővezetékes - Légi - Kombinált

Milyen tudatos tevékenységeket feltételez a racionalista innovációs stratégia?

- Versenykörnyezet trendjeinek tudatos figyelése - Felkészülés jövőben bekövetkezhető változásokra - Hosszú távú gondolkodás biztosítása a napi problémák ellenére - A célok és akciók világos és logikusan összekapcsolódó rendszerbe helyezése

Milyen tényezők befolyásolják az optimális forrásszerkezet kialakítását?

- Vállalat kockázatvállaló hajlandósága - Értékesítési forgalom jövőbeli növekedése - Értékesítés kiegyensúlyozottsága - Haszonkulcsok megbízhatósága - Függetlenség megtartása - Kölcsönadók magatartása - Nyereség mekkora része adó, hitelkamatlábak mekkorák - Pénzügyi intézmények működése

Mutassa be a stratégiai menedzsment folyamatát!

- Állandó és folyamatos tevékenység, amelynek nem definiálható az eleje vagy a vége (visszacsatolásos körfolyamatok jellemzik)

Milyen kérdéseket kell megválaszolni az értékesítési utak politikájának kidolgozása során?

- Értékesítési utak politikája: a marketing-csatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége - Marketingcsatornák folyamatai - Értékesítési utak elemzése és kiválasztása (kiszerelés, várakozási idő, jó hozzáférhetőség, termékválaszték) - Együttműködés az értékesítési utak szereplői között

Mi teszi bonyolulttá az emberi erőforrással való gazdálkodást?

- Önálló, szabad akarat (cselekvés és teljesítmény szabályozó) - Teljesítményért kompenzáció (fizetség) - Munkavállaló teljesítményével hozzájárul a vállalati célok eléréséhez, de költséget is jelent

Sorolja fel az innováció megjelenésének három fő formáját!

- Új termék/szolgáltatás: közvetítés - Új technológia: új eljárás, eltérő műszaki megoldások - Új szervezeti megoldás: más a beillesztés a szervezetbe, más munkavégzési körülmények

Nevezze meg a vállalati részstratégiák két fő típusát!

- Üzleti egységek szerinti - Tevékenységi funkciók szerinti

Mutassa be az üzleti modell a küldetés és a stratégia kapcsolatát!

- Üzleti modell: vállalat küldetésének konkretizálása + megvalósításra kiválasztott terv hálója - Az üzleti modell ebben az alapvető célból és a küldetésből származtatott felfogása szerint egyszerűen fogalmazva arra ad választ, hogy milyen logika alapján, milyen tevékenységeken, azok milyen kapcsolatain keresztül teremt értéket érintettjeinek, kiemelten a fogyasztóknak és a tulajdonosoknak

Mivel mérhető a kapacitás?

1. Kapacitás: - Adott vállalat adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképessége; vállalat teljesítőképességének határértéke 2. Mérése: - Termelőberendezések segítségével

Hasonlítsa össze a racionalista és az inkrementalista innovációs stratégiát!

1. Racionalista: - Célirányos, tudatos - Fejlesztési munka - Nagyobb léptékű projekt 2. Inkrementalista: - Folyamatos - Fejlesztési munka - Kis lépések

Sorolja fel a kereset elemeit!

1. Alapbér 2. Bérpótlékok (vezetői pótlék, éjszakai pótlék stb.) 3. Prémiumok és jutalmak (amelyeket általában valamilyen előírt teljesítmény elérésekor fizetnek ki) 4. Jutalékok (kereskedelemben a forgalom után) 5. Egyéb bér jellegű juttatások (újítási díjak, állásukból felfüggesztett személyeknek járó munkabér, szerzői jogdíj) 6. Kiegészítő fizetések (a le nem dolgozott időre - tanulmányi vagy rendes szabadságra, kiküldetésre kifizetett bér)

Milyen tényezők befolyásolhatják egy vállalat tőzsdei értékét?

1. Jelentős események, adatok közzététele 2. Elemzőkkel kialakított szakmai viszony 3. Jelentés minősége 4. Visszajelzések, fontos visszacsatolás

Hogyan kapcsolódnak a különböző tudástípusok (alap, fejlett és innovatív) a vállalati stratégiához?

1. Alap tudás: - Egy adott gazdasági szektorban versengő vállalatok mindegyike rendelkezik (mag, core) 2. Fejlett tudás: - A cég számára versenyelőnyt biztosít - többet vagy másként tud (advanced) 3. Innovatív tudás: - Amellyel a vállalat piacvezetővé válhat A tudástípus azonosítása: - Erőforrások oda ahol a stratégia által megkövetelt tudástípus egyébként nem lenne biztosítható - Szellemi tőke mely összetevőire milyen mértékű támaszkodás - Folyamatok meghatározása, információs és döntési rendszer felhasználása

Milyen szervezési alapelvek szükségesek a karcsú értékfolyam (lean) megvalósításához?

1. "Éppen időben" elv 2. Teljes körű minőségmenedzsment 3. Szoros partnerkapcsolat a szállítókkal 4. Folyamatos fejlesztés 5. Rugalmas termelésirányítás 6. Teljes körű megelőző karbantartás 7. Csoportos munkavégzés 8. A munkaerő felhatalmazása döntésekre

Mi a különbség a vállalat könyv szerinti értéke és piaci értéke között?

1. A vállalat könyv szerinti értéke: - A mérlegben szereplő, jogszabályokkal meghatározott módon kalkulált érték 2. Tulajdonosi érték: - Amit a tulajdonos hajlandó (lenne) kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa 3. Gazdasági érték: - Amely a tulajdonból származó várható jövőbeni haszontól függ 4. A piaci érték: - Amely a vevő és eladó alkupozíciójának függvényében alakul 5. Méltányos, „fair érték": - A részt vevő partnerek közötti igazságos előnyelosztás alapján (például: választott bíróságok által megválasztott érték) 6. Kereskedelmi érték: - Amely a piaci értéken alapul, úgy, hogy ahhoz stratégiai ellenőrzési és/vagy irányítási jogokat kapcsolnak

Soroljon fel logisztikai költségeket!

1. Adminisztratív költségek: - Készletezés, beszerzés, értékesítés, a termelésellátás adminisztratív költségei; - Információrendszerek működtetési költségei 2. Logisztikai funkció megvalósításához kapcsolódó költségek: - Szállítás, tárolás, anyagmozgatás és csomagolás költségei

Mutassa be az anyagszükséglet tervezési rendszer lényegét!

1. Anyagszükséglet tervezési rendszer: - A teljes anyagszükséglet lebontása a termelési vezérprogram által adott termelési mennyiségnek és időzítésnek megfelelően 2. A rendszer lényege: - A késztermék különböző komponensei iránti kereslet, egymástól és időtől függő természetének figyelembevétele - Anyagjegyzék - termelési vezérprogram végtermékei részegységekre bontása - Egyes összetevők szükséges mennyisége - Összevetés a meglévő készlettel (mennyi gyártás, beszerzés) - Termelés és beszerzés ütemezése (vezérprogram teljesítése)

Milyen azonosságok és különbségek jellemzik az értékesítés, a termelésellátás és a beszerzés folyamatait és struktúráját?

1. Azonosságok: - Logikailag azonos műveletsorok - 6 tényezővel leírhatók: kereslet(output), kínálat(input), készlet, anyagi kapcsolat, információs kapcsolat, rendelés - Világos visszacsatolásos szabályozási mechanizmus kapcsolatrendszere 2. Különbségek: - Eltérés oka: értékesítés (kereslet) és beszerzés (input) döntéshozó ellenőrzésen kívül, - Termelésellátás a vállalat belső ügye

Milyen tényezőket kell figyelembe venni az optimális készletszint meghatározása során?

1. Befektetett eszközök nagysága - Tőkeállomány megfelelő hányada készletbefektetés - Magasabb kiszolgálási szint (nagyobb befektetés) 2. Vállalati működés rugalmassága - Vizsgálat: vállalat és környezet vonatkozásában és a funkciókat betöltő alrendszerek közti pufferszerep szempontjából 3. Készletekkel kapcsolatos ráfordítások - Csökkentés a stratégia eleme (termékvonatkozási szint)

Mi a különbség a befektetett eszközök és a forgóeszközök között?

1. Befektetett eszközök: - A vállalkozás tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálják - Immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök 2. Forgóeszközök: - Készletek, vállalati tevékenységet nem tartósan szolgáló követelések, pénzeszközök 3. Különbség: - Tartósság

Nevezze meg a termékéletciklus szakaszait és hasonlítsa össze azok jellemzőit!

1. Bevezetés: - Feladat: termékelfogadtatás, fogyasztóval való megkedveltetés - Termék piaci bevezetése - Termelési tapasztalatok alacsony szintje - Jelentős kezdeti költségek (veszteségek) - Forgalom: lassan nő 2. Növekedés: - Forgalom és profit gyorsan nő - Intenzív reklámhadjárat - Értékesítési hálózat szélesítése 3. Érettség: - Értékesítés (állandó) - Telítődő piac - Alacsony ráfordítások (kiforrott technológia) - Bevezetettsége (magas nyereség) - Szakasznyújtási kísérletek (szakasz végén) - Kellene: új, helyettesítő termék 4. Hanyatlás: - Csökkenő forgalom, nyereség - Fokozatos visszavonulás

Mi a „big data"? Milyen tulajdonságú adathalmazokat képes kezelni az az adatrendszer?

1. Bid Data: - Olyan adatrendszerek megjelölésére szolgál, amik kezelése meghaladja a hagyományos adatfeldolgozó rendszerek kapacitását 2. Tulajdonságok: - Nagy tömegű eltérő adatfajtájú adatok nagy sebességű, valós idejű feldolgozása - Megbízhatatlan, ismeretlen forrású adatok beillesztésének kezelése

Sorolja fel a finanszírozási stratégia kialakításakor mérlegelendő négy elvet! Hogyan viszonyulnak ezek a szempontok egymáshoz?

1. Biztonság - Saját és idegen tőke aránya - Különbség finanszírozási források kockázata között 2. Jövedelmezőség - Függ: finanszírozás költségei, befektetés jövedelemtermelő képessége (pénzáram, eladósodottság mértéke) 3. Likviditás - Vállalati vagyon forrás-és eszközoldal összhangja (likviditás-hosszú távú pénzügyi egyensúly) 4. Függetlenség - Vállalati irányítás függetlensége a hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított stratégia megvalósítása szempontjából

Sorolja fel a kockázatkezelési politikák négy alcsoportját!

1. Biztosítás kötése - Főleg a tiszta kockázat eseteire 2. Határidős ügyletek - A kamatlábak, a valutaárfolyamok, árutőzsdén forgalmazott termékek árai ingadozásának kivédésére 3. Hitelfelvétel korlátozása - A külső feltételektől való függés csökkentésére 4. Kockázatos termékfejlesztések - Piaci és termelési műveletek tudatos kerülése

Soroljon fel nem pénzbeli juttatásokat!

1. Biztosítások (kötelező társadalombiztosítás, beteg-, munkanélküli- és rokkantbiztosítás) 2. Fizetett szabadságok, ünnepek 3. Szociális szolgáltatások (egészségügyi ellátás, óvoda, étterem, üdülő) 4. Hitelgaranciák, kedvezmények 5. Nyugdíjjal kapcsolatos juttatások 6. Természetbeni juttatások (cégautó, mobiltelefon, munkaruha)

Mutassa be a pénzügyi mutatószámok elemzésének három fő formáját!

1. Bázisszemléletű elemzés: - Két egymást követő időszak adatait hasonlítjuk össze, főként tervezési céllal 2. Idősorelemzés: - Vállalatunk hosszabb időszakon át nyújtott teljesítményét értékeljük, trendeket vázolunk fel 3. Vállalatközi elemzés: - Az adott vállalatot az iparág vagy az ország egyéb vállalataihoz hasonlítjuk

Sorolja fel az elektronikus kereskedelem típusait a tranzakciók résztvevői alapján!

1. C2C (Costumer To Costumer): - Két fogyasztó között kapcsolat - Internetes szolgáltatók - elektronikus piacterek 2. B2C (Business to Costumer): - Kiskereskedelmi tevékenység, mindenki részére elérhető mód 3. B2B (Business to Business): - Vállalatok közti kereskedelmi kapcsolatokat lebonyolító rendszer - Leggyorsabb, nagy változatosság, bevezető időszak után nyereség

Mutassa be a stratégiai visszacsatolás három szintjét!

1. Jelzések a stratégiai egyezőség bomlásáról (működési zavarok) 2. Jelentősebb beavatkozás - nem a várt teljesítmény (átalakítás) 3. Külső környezet változásait figyelő jelzések (átalakítás)

Hasonlítsa össze a csoportos munkavégzést, a projektszervezetet és a virtuális szervezetet!

1. Csoportos munkavégzés: - Ha egy adott tevékenységi körben a munkaszervezés egysége különböző szakképzettségű munkatársakból álló, formalizált szervezet 2. Projektszervezet: - Meghatározott feladat elvégzésére, az ehhez szükséges időtartamra alakult szervezet 3. Virtuális szervezet: - A működéséhez döntően elektronikus eszközöket használó, állandó telephely, gyakran állandó munkatársak nélkül működő szervezet

Mi a marketingstratégia célja? Kidolgozása milyen fő lépésekből áll?

1. Cél: - Tartós versenyelőny biztosítása 2. Lépések: - Kielégítendő fogyasztói szükséglet konkretizálása - Versenyhelyzet és versenytársak elemzése, megválasztása - Marketing mix elemeinek megfelelő kombinálása (minket válasszanak elsőnek)

A legtöbb szervezet természetes első reakciója a változásokkal szemben az ellenállás. Az új stratégia iránti elkötelezettséget a vállalat milyen módon teremtheti meg?

1. Célok alapján való vezetés (közös célok - megegyezés) 2. Motivációközpontú vezetés (ösztönzési rendszerekkel kapcsolatban) 3. Megfelelő információáramlás 4. Megfelelő oktatási-képzési programok, nem rettegés az újdonságoktól

Milyen eszközökkel támogatható egy szervezet stratégiai elköteleződésének kialakulása?

1. Célok alapján való vezetés (közös célok - megegyezés) 2. Motivációközpontú vezetés (ösztönzési rendszerekkel kapcsolatban) 3. Megfelelő információáramlás 4. Megfelelő oktatási-képzési programok, nem rettegés az újdonságoktól

Mutassa be a döntéstámogató rendszerek, a szakértői rendszerek és a felsővezetői támogató rendszerek (FVTR) kapcsolatát!

1. DTR (Döntéstámogató Rendszer): - Nem rutin döntések segítésére - Részei: adatbázis, modellbázis, dialóguskezelő rendszer 2. FVTR (Felsővezetői Támogató Rendszerek): - Felsővezetők sajátos igényét kielégítő információkra épülnek - Pénzügyi táblázatok, jelző adatok és kritikus értékek, aktuális problémák és összetevőik, személyek és teljesítménymutatók, piaci pozíciók és elemzésük 3. SZR (Szakértői Rendszer): - DTR továbbfejlesztése - A logikai érvelés módszertanát alkalmazzák sajátos feladatokra, amelyek megoldása emberi 4. Kapcsolat: - Mind stratégiai döntések esetén használható

Mi a lényegi eltérés a radikális és differenciális innováció között?

1. Radikális innováció: korábbi gyakorlattól lényegileg eltérő megoldás 2. Differenciális innováció: a megoldás kisebb módosítása 3. Eltérés: az egyik módosítás, a másik totális változtatás

Mutassa be, hogy mi a különbség az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek (EAF), a vállalatirányítási információrendszer (VIR), és a döntéstámogató rendszerek (DTR) között!

1. EAF (Elektronikus Adatfeldolgozó Rendszer): - Gazdálkodási műveletek - adatok; végrehajtási szint 2. VIR (Vállalatirányítási Információs Rendszer): - Vállalati tevékenységek és vezetés-adatok, beszámolók, összefoglalók, elemzési és döntési modellek; rutindöntések megalapozása 3. DTR (Döntéstámogató Rendszer): - Nem rutin döntések segítésére, részei-adatbázis, modellbázis, dialóguskezelő rendszer 4. Különbség: - Alkalmazási szintek - VIR-DTR : az egyik rutin döntés, a másik nem

Mutassa be azt a négy legfontosabb változást a munkaerő gazdálkodásban, amely a munkaerő felértékelődése és differenciálódása következtében ment végbe!

1. EEM stratégiai funkció lett (kezelés, menedzselés kerete és gyakorlata változott) 2. Önállóság a munkavégzésben (szélesebb felhatalmazás; ok: információs technológia fejlődése 3. Nem hagyományos munkavégzési formák - rugalmas és részmunkaidő, távmunka, csoportos munkavégzés 4. Képzési, továbbképzési igény nőtt (minőség miatt szakértelem, élethosszig tanulás)

Mire szolgálnak az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek és hogyan épülnek fel?

1. ERP: - Vállalati funkciók és a felsővezetés lényegében teljes körűen integrált, valós időben működő rendszerét, illetve az azt leképező szoftvereket értjük - Elsődlegesen nagyvállalatok alkalmazzák 2. Modulszerű felépítés: - Funkcionális területek + egész vállalat számára szolgáltatást nyújtó modulok 3. Fejlesztés: - Fontos szerep (informatika eredményei)

Mutassa be a tulajdonosi szerep két szélső formáját, vagyis amikor a tulajdonos részvénytársasági kisbefektető és amikor egyedüli tulajdonosa a vállalkozásnak!

1. Egyedüli tulajdonos: - Teljes körű döntési lehetőség (eladás, felszámolás) - Jog és lehetőség: döntési hatáskör átruházása 2. Részvénytársasági kisbefektető: - Döntési hatáskörök szempontjából jelentéktelen rész - Működtetésbe nincs érdemi beleszólás (formális szavazat közgyűlésen) - Elégedetlen (megválik részvényeitől) - Sok részvényes egyforma akarat (döntő lehet)

Hogyan bővíthető a szervezeti tudás?

1. Egyes egyének tanulása 2. Nagyobb tudású egyének belépése a szervezetbe 3. Egyének közti tudásátadás magasabb színvonalú szervezése

Mi a különbség az egyéni és a szervezeti fogyasztó igény-kielégítése között? Az igény-kielégítési formákat milyen tényezők befolyásolják?

1. Egyéni - A fogyasztó nem tudatos (legfőbb tényezők átnézése) - Az egyéni fogyasztó igényskálája bővebb, nem jól definiálható, a szervezet-behatárolt (küldetés) - Az egyéni fogyasztó összeveti igényeit és rangsorol (megfelelés fizetőképes kereslet korlátain belül) 2. Szervezeti - Nagy tétel, hosszabb időtáv, szakemberek - Igények közül mennyit és hogy kielégíteni; egyéni - melyik vállalat ajánlata a legjobb

Magyarázza el, hogy mennyiben jelent más koncepciót az elektronikus üzletvitel (e-business) mint az elektronikus kereskedelem!

1. Elektronikus üzletvitel (e-business): - A vállalaton belüli folyamatok integrált támogatásának és az ezzel kapcsolatos kommunikáció megszervezésére - Új üzleti modell, döntési és hatásköri rendszer átalakítása - Gazdaság tranzakciós költségeinek csökkentése - Költségstruktúra átalakítása (versenytényezők) - Új tartalom a vállalati funkcióknak - Koordinációs mechanizmusok működésének megváltoztatása - Iparágak forradalmasítása 2. Elektronikus kereskedelem (e-commerce): - Vállalatok egymással, illetve a fogyasztókkal kialakított kapcsolatainak elektronizálása

Melyek az önfinanszírozás előnyei és hátrányai?

1. Előny: - Nincs explicit költség, visszafizetési költség - Fizetőképesség növelése - Azonnal rendelkezésre áll 2. Hátrány: - Korlátok közt a növekedési ütem - Struktúrakonzerválás - Befektetés ugyanazon a területen, ahol keletkezett - Jövedelmezőség gyengítése

Sorolja fel a kifejlett vállalat innovációs előnyeit és az innovációs folyamatot akadályozó tényezőket!

1. Előnyök: - Megalapozottság: egy innovációs projekt kevesebb teher és kockázat - Piacismeret - Kapcsolatok és bizalom: új termékek, elfogadottság - Tapasztalatok: korábbi projektekből 2. Akadályok: - Innováció szükségességének fel nem ismerése - Kevés új ötlet-megszokott meder - Hiányzik a stratégiai szemlélet - túlelemzés, elmerülés a részletekben - Nehéz az új ötletek elfogadtatása

Mutassa be az EEM stratégiai kérdéseit!

1. Emberi erőforrás biztosítása mennyiségileg és minőségileg a célokhoz 2. Vállalati kereslet meghatározása, kínálat megismerése és értékelése, belső és külső források tisztázása 3. Rendelkezésre álló emberi erőforrás hatékony bevonása 4. Tudás menedzselése, személyek közti interakciók szervezése, szervezeti formák meghatározása, teljesítmény mérése (kettős értékteremtés) 5. Munkavállalók minél többet adjanak tudásukból, kompetenciájukból, és érintettként elégedettek legyenek a kompenzációval

Mutassa be a munkaerő-gazdálkodás öt fő tevékenységkörét!

1. Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás általános teendői (a munkaerő-szükséglet és kereslet meghatározása, a fedezeti források feltárása és szükséglettel összehasonlítása, a munkaerő megszerzése és szelekciója, munkába állítása, valamint fejlesztése és megőrzése) 2. A motivációs és ösztönzési rendszer (a bér- és jövedelemgazdálkodás kialakítása) 3. Munka megszervezése (hatékony és humánus munkavégzés) 4. Menedzserek és munkavállalók képzésének, továbbképzésének irányítása, szervezése (formális oktatás, önfejlesztés) 5. Munkakapcsolatok kezelése (munkáltatók-érdek képviseletek, belső munkaerőpiacok, bevonás a döntésekbe)

Melyek a szellemi tőke összetevői?

1. Emberi tőke - Alkalmazottak tudása, készségei, képességei, tapasztalatai 2. Szervezeti tőke - Szervezeti rutinok, eljárások, rendszerek, adatbázisok, szellemi tulajdonjogok 3. Kapcsolati tőke - A fogyasztókhoz, szállítókhoz, partnerekhez fűződő, az eredményes üzletvitelhez felhasználható kapcsolatok

Mit mutat meg az eredménykimutatás?

1. Eredménykimutatás: - A vállalat adott gazdálkodási időszakára vonatkozó teljesítményének értékelésére használható 2. Jellemzői: - Bevételek, ráfordítások ténylegesen lezajlott folyamatok alapján figyelembe - Előnyös tulajdonság: teljesítmény összemérése elérésükért befektetett ráfordítás - Eredmény elszámolása (nem tényleges pénzmozgáshoz kötve)

Mutassa be a stratégia megvalósításának négy fő lépését!

1. Erőforrások meghatározása, biztosítása, elosztása 2. Szervezetátalakítás (igazítások) 3. Irányítás, vezetés (mindennapos működés-szemlélet módszertan) 4. Teljesítmény értékelése

Mutassa be a SWOT elemzés négy tényezőjét! Mindegyikre hozzon egy-egy példát!

1. Erősségek (pl.: különleges versenyképesség) 2. Gyengeségek (pl.: elavult teljesítmények) 3. Lehetőségek (pl.:belépés új piacokra) 4. Fenyegetések: (pl.:új versenytárs)

Mi a pénzügyi tervezés feladata?

1. Finanszírozási igény meghatározása 2. Vállalati tevékenységek likviditásra és jövedelmezőségre való hatásainak összefoglalása 3. Vállalatvezetés álláspontjának megfogalmazása (eszközök, eljárások, amik alapvető célt szolgálják)

Mi a különbség a változó és a fix költség között? Mondjon mindkettőre egy-egy példát!

1. Fix költség: - Költségek nem függnek a volumentől - Pl.: irodaház fenntartása 2. Változó költség: - Értékteremtő funkciók megvalósításának egy részében a költségek függenek attól, mennyire kiterjedt az adott tevékenység - Pl.: termelés anyagköltségei arányosan nőnek a volumennel 3. Különbség: - A költség függ-e a volumentől vagy sem

Mutassa be a fogyasztók, versenytársak, stratégiai partnerek szerepét az innovációban!

1. Fogyasztók: - Nagyobb fogyasztókkal tartós együttműködés (vállalati célja) - Célpontok/kedvezményezettek és kezdeményezők - Jó kapcsolat - visszajelzések 2. Versenytársak: - Fő erősítők - Alapvető befolyás rövid és hosszú távon 3. Stratégiai partnerek: - Új együttműködések születnek

Felsővezetői, stratégiai nézőpontból a vállalaton belüli folyamatok milyen öt csoportba sorolhatók?

1. Fogyasztóorientációs folyamatok - Fogyasztói igények meghatározása 2. Értékteremtő folyamatok - Erőforráshoz jutás, kezelés és fogyasztói értékké konvertálás 3. Tudásfolyamatok - Belső érintettek információval való ellátása, szükséges tudás alkalmazása 4. Pénzügyi folyamatok - Önálló és egyéb folyamatokkal összekapcsolható pénzügyi műveletek (nyereséges működés) 5. Koordinációs folyamatok - A többi folyamat összekapcsolása (cél a vállalat küldetésének megvalósítása)

Miért lényeges a vállalat számára az eszközök forgási sebességének növelése?

1. Fokozása elsősorban a forgóeszközökre, ezen belül a készletekre, illetve a vevőállományra vonatkozó feladat 2. Alacsony forgási sebesség = túl sok lekötött, kihasználatlan tőke 3. Felszabadítás, pénzáram növelése - Felszabadítás-szabad pénztőke - Növeli a likviditást, nagyobb rugalmasság

Hasonlítsa össze a folyamatrendszerű és a műhelyrendszerű gyártást!

1. Folyamat: Termék sorban elrendezett speciális gépek 2. Műhely: Egyforma gépek, egyik műhelyből a másikba

Melyek a jól és a rosszul strukturált döntési problémák jellemzői?

1. Jól struktúrált: - A célok és a cselekvési változatok ismertek - Megfelelő algoritmus áll rendelkezésre a kedvező változat kiválasztásához 2. Rosszul struktúrált: - Pontatlan, hiányzó adatok - Nincsenek megfelelő információk - Nincs programozható megoldás a konfliktusra - Úgy tűnik minden probléma további problémákat sugall - Nincs algoritmus a helyzet megoldására - Felső- és középvezetői döntések legnagyobb része ilyen

Miért van szükség a gazdaságban készletekre? Mutassa be a logisztikai rendszer szerkezetét!

1. Gazdaságban készlet: - Áremelés megelőzése, hiánycikkek ritka megjelenése (fizikai, gazdasági, kényszerűség és szükségszerűség) 2. Logisztikai rendszer szerkezete: - Anyagi áramlásokkal és készletekkel kapcsolatos tevékenységek együttes rendszere - Fogyasztói keresletről elérhető információk (beszerzendő anyagok, kiszállítás) - Akkora készlet oda ahova, és amikor kell (értékesítés, termelésellátás, beszerzés)

Milyen két alapfeladatot kell ellátnia a pénzügyi menedzsmentnek?

1. Gondoskodás: - Eredményes működés (források) 2. Rendelkezésre álló források hatékony elosztása: - A stratégia megvalósítását biztosító befektetések

Mutassa be a sikeres innovációs stratégia főbb tényezőit!

1. Hatékony információs rendszer - Megbízható ismeretek 2. Minőség a központban - Az a minőség amit a fogyasztó elismer - Nincs elég jó eljárás, termék, szervezet - technikai sebesség miatt 3. Gyorsaság - Időérzékeny piac (verseny!) - Párhuzamos fejlesztés 4. Externáliák figyelme - Támadhatatlan, nem káros, természeti környezetnek megfelelő megoldások 5. Kiszállás lehetősége - Ha nem éri meg 6. Kooperáció (hálózat) - csökkenő költségek - Stratégiai szövetségek, együttműködési keretek előtérben

Milyen szempontjai lehetnek az innovációs ötletek kiértékelésének?

1. Hatékony szelektálás (tévedés=többletköltség, jót ne utasítsuk el) 2. Három fázis: felmerülés után, piaccal való két szembesítéskor 3. Vállalat célkitűzései és erőforrásai (piaci lehetőségek) 4. Kritériumok a szelekcióhoz - Számszerűsíthető (piaci részesedés, nyereségráták) - Nem számszerűsíthető - hírnév, technológiai vezető pozíciója

Mit jelent az ellátási lánc hatékonysága? Nevezze meg az ellátási lánc azon tulajdonságait, amelyek szükségesek a sikeres ellátási lánchoz!

1. Hatékonyság: - Milyen módon képes a logisztikai rendszermodell illeszkedni a szervezeti célrendszerhez. 2. Tulajdonságok: - Kommunikáció - Átláthatóság - Megbízhatóság

Miként járulhat hozzá a tudásmenedzsment a vállalati stratégia sikeréhez?

1. Információk átláthatatlan tömege megfelelő struktúrában 2. Külső információk becsatornázása és megfelelő rendezése - megalapozott tudás a külső környezetről és dinamikájáról (alkalmazkodás) 3. Jól struktúrált belső információk: meglévő és szükséges egyéni és szervezeti tudáselemek, pontok ahol változtatni kell

Mutassa be az ellátási lánc integráltságának (Goor által leírt) különböző fokozatait!

1. Információs: EDI alkalmazása 2. Szabályozási: fizikai folyamatok összehangolása 3. Strukturális: kifejlett, harmadik fél megbízása

Mutassa be a termelő berendezésekkel való gazdálkodás stratégiai kérdésköreit!

1. Kapacitások terjedelme - Meghatározza a kapacitást (marketingstratégia, piacon értékesíteni kívánt termékek fajtája és mennyisége) - Méretgazdaságosság (nagyobb mennyiség, kisebb önköltség-nagyobb versenyképesség) 2. Termelőberendezések telepítése és üzemen belüli elrendezése - Termelőüzemek (erőforrások, földrajzi elhelyezkedés) - Üzemen belüli elrendezés (gyártási rendszer, alkalmazott termelésszervezési eljárás) 3. Tárgyi eszköz bővítés (beruházás) - Stratégia megvalósításának eszközei (tőkefelhasználás, szervezési kapacitás lekötése) 4. Tárgyi eszköz fenntartás - Állandó termelőképesség (megfelelő karbantartás)

Mi a kapcsolatmarketing célja?

1. Kapcsolatmarketing: - A marketingeszköztár alkalmazása a vállalatközi kapcsolatrendszer fejlesztésére 2. Célja: - Hogy a fogyasztóval, mint a vállalati működés érintettjével, hosszabb távú, a fogyasztók igényeit és a vállalat érdekeit tartósan kielégítő együttműködési keretet alakítson ki

Hogyan viszonyul egymáshoz a kapcsolatmarketing és az ügyfélkapcsolat-menedzsment?

1. Kapcsolatmarketing: - A marketingeszköztár alkalmazása a vállalatközi kapcsolatrendszer fejlesztésére (hosszabb távú, a fogyasztók és a vállalat érdekeit tartósan kielégítő) 2. CRM-rendszerek (ügyfélkapcsolat-menedzsment): - Az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management - CRM) fogalma egy cég saját partnerei felé irányuló folyamatainak leírására vonatkozik. Egy CRM szoftver célja, hogy ezeket a folyamatokat támogassa, illetve a jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos információkat tárolja. - A CRM folyamatok köre magában foglal minden olyan folyamatot, amely valamilyen formában köthető az ügyfelekkel való együttműködéshez, a meglévő ügyfelek kiszolgálásához, a nekik történő újraértékesítéshez vagy a potenciális ügyfelek megkereséséhez. 3. Kapcsolat: - CRM- rendszerekkel tudjuk biztosítani a kapcsolatmarketing létrejöttét, és így tartósan megőrizhetjük a fogyasztókat.

Hogyan lehet védekezni a likviditási zavarok ellen?

1. Kiadások csökkentése, későbbre halasztása - Készletbeszerzés lassítása, költségek visszafogása, pénz- és készlettartalék felélése 2. Bevételek előbbre hozása, növelése - Kapacitások jobb kihasználása, termelésnövelés, eladásnövelés, késztermékkészlet kiárusítása, felesleges eszközök kedvezőbb értékesítése 3. Rövid lejáratú hitel felvétele

Hogyan kapcsolódik a kiszerződés (outsourcing) fogalma az ellátási láncokhoz?

1. Kiszerződés: - A vállalat olyan tevékenységek végzését, amelyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza 2. Ellátási lánc: - ÉFSZ folyamatok vállalatokon átívelő, összekapcsolódó sorozata 3. Kapcsolat: - A sikeres vállalat a lényegi képességeihez rendelt tevékenységekkel kapcsolódik a láncba, a többi tevékenységet lehetőleg másra, azt hatékonyabban ellátó partnerre bízza

Sorolja fel a termelési ágak fő csoportjait!

1. Kitermelőipar 2. Feldolgozóipar 3. Mezőgazdaság 4. Élelmiszeripar 5. Építőipari termelés

Mit jelent a kockázat és a bizonytalanság fogalma, és mi a kapcsolat közöttük?

1. Kockázat: - Egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezésük valószínűségének megmutatását is 2. Bizonytalanság: - Az emberek és a környezet viszonyának azon tulajdonsága, hogy e viszony alakulása nem látható előre 3. Kapcsolat: - Bizonytalanság a kockázat következménye

Mitől függ egy vállalat egy adott ellátási láncból származó haszna? Az ellátási láncban résztvevőknek milyen kettős érdekeltsége van?

1. Két tényezőtől függ: - Van-e domináns szereplő - Hogyan alakulnak az erőviszonyok a szereplők közt 2. Kettős érdekeltség: - Lánc egészének sikere - Új értékből minél nagyobb részesedés

Milyen szempontok szerint jellemezhetők a szolgáltatások?

1. Kézzelfoghatóság - Kézzelfogható (hajvágás), nem kézzelfogható (tanácsadás) 2. Előállítási folyamat - Eszköz (berendezések) vagy emberalapú (emberek közti interakció) 3. Piacosítható és nem piacosítható - Azonosítható a fogyasztó? - Ismert = piacosítható - Nem ismert = nem piacosítható (közszolgáltatás, meghatározhatatlan felhasználási kör) 4. Termeléshez való viszony - Átfogó értelemben: minden termelési tevékenység=szolgáltatás - Szűkebb értelemben: termeléshez is szolgáltatások elengedhetetlen kísérők - Alapvető szolgáltatások-kimondottan a szolgáltatásra irányul 5. Fogyasztáshoz való viszony - Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások (biztosítás, jogi védelem) - Nem folyamatos, de ismétlődő (karbantartás) - Valamint egyszeri, közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások (vendéglátás) 6. Szállíthatóság - Szállíthatók, távolabbra értékesíthetők -megtestesülő hordozók (filmletöltés) - Nem szállíthatók - közvetlen kapcsolat (szakértői szolgáltatások) 7. Alany szerint: - Embereknek (ellátás, rádióadás) - Dolgoknak (állatorvosi, fuvarozás) 8. Megragadhatóság szerint: - Megragadhatók (étterem, fodrászati üzlet, javítás) - Nem megragadhatók (oktatás, múzeum)

Nevezze meg azt az 5 fő kritériumot, amelynek segítségével mérhető az értékteremtő folyamatok hozzájárulása a vállalati teljesítmény növeléséhez!

1. Költség 2. Minőség 3. Megbízhatóság 4. Rugalmasság 5. Fogyasztókiszolgálás

Mutassa be Porter alapvető versenystratégiáit!

1. Költségvezető stratégia - Alacsony költség - nagy részesedés, alacsony ár - Magasabb hozam - azonos ár 2. Költségfókuszú stratégia (fókuszáló) - Piac meghatározott szegmensére összpontosítás - igazodás - Vagy egyediség, vagy alacsony költség (versenyelőny) 3. Megkülönböztető stratégia - Alapja: termék valamilyen jellemzője egyedülálló (felár érte) - Megkülönböztetés alapja: minőség, szolgáltatás, megbízhatóság 4. Megkülönböztető fókuszú stratégia

Mely tényezők vezettek az emberi erőforrás felértékelődéséhez?

1. Követelések változnak: - Nő a tudás szerepe (technológiai fejlődés) - Ember relatív jelentősége nő anyagi erőforráshoz képest - Nő a minőségi igény (nincs helye hibának) 2. Emberek elvárásai megváltoznak munkahellyel: - Társadalmi (életszínvonal növekedése miatt igényességnövekedés) - Munkahely választási kritériumok (munkafeltételek, munkahelyi infrastruktúra, szabadság a választásban, személyes fejlődés, előrelépés) - Technika (vállalat számára is ésszerű feltételekkel igénykielégítés)

Soroljon fel közép és hosszú távú finanszírozási forrásokat!

1. Közép: a. Középlejáratú pénzhitel (bankhitel) - Költség: kamat - Garanciák (hosszabb táv) - Megkötések b. Tartós bérlet - Szolgáltatás bérlete, pénzügyi bérlet - Lízing: vállalati források kímélése, tőkehiány mérséklése, felesleges beruházások elkerülése, lízing után vállalat tulajdona - Egyszeri nagy kiadás 2. Hosszú: a. Részvények - Értéktőzsdén - Nincs lejárat - Részvénykibocsátás előnye: nincs kamat (fix költség), nincs lejárat, nincs visszafizetés - növeli saját tőkét, hitelképességet - Hátránya: saját tőkével szembeni hozamelvárás nagy - implicit költség b. Kötvények - Adósságlevél-hitelezői jog tulajnak - Kibocsátó: kötelezettség (kamatfizetés, visszafizetés), cserébe lejáratig pénzeszközök használata - Előny: tőke költsége fix, olcsóbb mint a részvény, kötvénytulaj nem résztvevő irányításban - Hátrány: kockázat - hosszú idő c. Hosszú lejáratú fejlesztési hitel - Még nagyobb a bank kockázata - Olcsóbb (különleges jogok, előnyök felszámolás esetére)

Mi a különbség a külső és a belső befektetés között?

1. Külső befektetés: - Vállalat pénztőkét más vállalat működésébe fekteti-nyereség reménye, eredményesség - Lehet: pénz-eszköz, tulajdonosi rész növelése, hitel - Célja: pénzügyi, stratégiai célok megvalósítása-eredményesség - Tőkepiaci művelet 2. Belső befektetés: - Pénz lekötése vállalaton belül - Vállalkozáson belüli döntések, működéshez szükséges termelési tényezők beszerzése és működtetése 3. Különbség: - Két vállalat közt - egy vállalaton belül

Egy ellátási láncban való részvételnek vannak olyan kockázatai, amelyek a tartós együttműködésből származnak. Melyek ezek?

1. Külső sokkhatás - lassú reakció 2. Egy szereplő fizetési nehézségei az egész láncra kiterjednek 3. Közös információs rendszer zavara 4. Valutaárfolyamok változásai 5. Ostorhatás - egy kis változás felerősödése

Mutassa be az integrált termelés tervezés fő elemeit!

1. Legfelső szintű vezetés feladata 2. Üzleti irányítás eszköze 3. Kompromisszumos megegyezés (marketing, gyártás, pénzügy) 4. Hosszú távú kapacitásszükségletek meghatározása, hosszú távú értékesítési előrejelzés, hosszú távú termelési terv lefordítása (bruttó becslések) 5. Tőkeköltségvetés 6. Kapacitáskorlátok

Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a logisztikai központok?

1. Logisztikai központok: - A logisztika anyagi, pénzügyi és szervezési feladatának komplex ellátására képes, rendszerint regionális és/vagy közlekedési központban létrehozott intézmények 2. Szolgáltatások: - Több vállalat logisztikai folyamatainak lebonyolításában történő támogatás - A logisztikai központok rendszerét forgalmas szállítási útvonalak mentén vagy kereszteződésében létrejövő, többféle szállítási mód kiszolgálására alkalmas parkok jelentik, ahol a fizikai folyamatok (pl. tárolás, átrakás, átrendezés) mellett a logisztikával összefüggő egyéb műveletek (információszolgáltatás, vámkezelés, ügyintézés) is végezhetők.

Mi a különbség a vállalat munkaerő-szükséglete és munkaerő-kereslete között?

1. Munkaerő-szükséglet: - A vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásához vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő munkakörök szerint strukturálva 2. Munkaerő-kereslet: - A munkaerő-szükségletnek a külső munkaerőpiacon megjelenő része 3. Különbség: - A munkaerő-szükséglet a már vállalatnál levő munkavállalók munkakör szerinti strukturálása - A munkaerő-kereslet pedig a vállalaton kívülről szerzett munkaerő

Soroljon fel néhány munkaszervezési módszert!

1. Munkarend megváltoztatása: - Távmunka, otthoni munkavégzés 2. Munkarotáció: - Egy nap folyamán szakismereten belül más-más feladatok 3. Munkafeladat-szélesítés: - Több egymáshoz kapcsolódó tevékenység 4. Munkakör-szélesítés: - Egymástól eltérő jellegű feladatok ellátása 5. Csoportos munkavégzés: - Belső és külső motivációs erő

Sorolja fel a piaci bevezetés négy alapkérdését!

1. Mikor? (időzítés) 2. Hol? (területi stratégia) 3. Kinek? (a célpiac potenciális fogyasztói) 4. Hogyan? (a bevezetés piaci stratégiája)

Mutassa be a finanszírozás három fő stratégiai kérdéskörét!

1. Milyen legyen a tőkestruktúra, különös tekintettel a saját és az idegen források arányára? 2. Hogyan teremthető meg a források és felhasználások összhangja (mennyiségileg és időbeli alakulásukat is figyelembe véve)? 3. Milyen finanszírozási forma mellett dönt a két előbbi kérdésre adott válasz ismeretében?

Milyen dimenziók mentén mérhető az értékteremtő folyamatok hozzájárulása a vállalati teljesítményhez?

1. Minőség 2. Költség 3. Megbízhatóság 4. Rugalmasság 5. Fogyasztói szolgáltatás magas színvonala

Milyen szempontok alkalmazása javasolt az értékteremtő folyamatok teljesítményének mérésére?

1. Minőség: - Az ajánlott megoldás mennyiben felel meg a fogyasztó várakozásainak, a használhatóság különböző funkcióit illetően 2. Költség: - Mennyibe kerül a fogyasztónak az ajánlott megoldás, beleértve nemcsak a vásárláskor, hanem a tényleges alkalmazás teljes folyamatában felmerülő költségeket 3. Megbízhatóság: - Mennyiben számíthat a fogyasztó arra, hogy a megoldás megfelelő időben és helyen, a megegyezés szerinti specifikációban rendelkezésre áll 4. Rugalmasság: - Milyen mértékben hajlandó a vállalat alkalmazkodni a vevő menet közben át-, (ki)alakuló változtatási szándékaihoz (időben, specifikációban). 5. Válaszképesség: - Mennyiben áll készen a vállalat a vevő igényeinek gyors kielégítésére 6. Bizalomkeltés: - Azok munkájának minősége, akikkel a vevő közvetlen kapcsolatba kerül; mennyiben képesek a vevő bizalmának megnyerésére 7. Empátia: - A gondoskodó, személyre szóló magatartás, a vevő fontosságtudatának erősítése 8. Kiszolgálási körülmények: - Az üzlet lebonyolításának környezete: jó megjelenésű személyek, megfelelő helyiségek, anyagok 9. Vevőkiszolgálás: - A vétellel, illetve a termék használatával együtt járó, azokat támogató tevékenységek (garancia, a vevő elégedettsége iránt mutatott érdeklődés, segítségnyújtás, javítási szolgáltatás, fejlesztésről szóló értesítés, esetleg a fejlesztés átadása - például szoftvereknél).

Magyarázza el, hogy hogyan szolgálja a minőségi kör, a kanban, a körülsétálással történő vezetés az „éppen időben elv" megvalósítását!

1. Minőségi kör: - Adott munkahely dolgozóinak a minőség javítására létrejött, elsősorban munkaidőn kívül működő társulása - Teljes körű minőségmenedzsment (mindig van mit javítani) 2. Körülsétálással történő vezetés: - A vezetésnek olyan módszere, amely a vezetőknek a munkavállalókkal való intenzív, mindennapos kapcsolatára épül 3. Kanban: - Terméket a termelés fázisain végigkísérő kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálására vonatkozó információkat. A „kanban" a kártya japán neve. - Áttekinthető üzemkialakítás

Sorolja fel a készlettartás alapvető kérdéseit!

1. Mit (milyen terméket) tartsunk készleten? 2. Mekkora készlettel tudjuk az általunk kívánatos mértékűnek tartott szükségletkielégítést megvalósítani? 3. Milyen döntési, szabályozási folyamatokkal tudjuk a kívánatos készlettartást gazdaságosan megoldani? 4. Mekkora ráfordítással (tőkebefektetéssel és folyamatos költségekkel) jár a készletgazdálkodás megvalósítása? 5. Hogyan biztosítható az ehhez szükséges tőke?

Milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a kereseti struktúra kialakítása során?

1. Munkavállalói jövedelmek, költségtényezők (bérek és keresetek meghatározása) 2. Kereseti struktúra kitalálása (korrekt-vállalaton belüli jövedelemarányok és többi vállalattal összehasonlítva) 3. Megfelelő arányok a keresetek elemei közt 4. Ösztönzési rendszer létrehozása (egyéni és csoportos juttatások, munkavállalói jövedelmek)

Mi a szerepe a munkavállalói teljesítményértékelésnek?

1. Munkavállalói teljesítményértékelés: - Egyes munkavállalókkal való együttműködésben, rendszerint párbeszédben lezajló időszakos a vezető által lebonyolított értékelés 2. Szerepe: - Jó munkakör meghatározása - Személyre szóló képzési programok kialakításának elősegítése - Juttatandó jövedelmi szint és struktúra eldöntése - Támpont: emberi erőforrás-stratégia és gyakorlat kiértékelése 3. Jellemzői: - Jól átgondolt cél és módszertan, konkrét előnyök (motiváció erősítése) - Informatikai eszközök jelentős szerepe (objektívabb alap) - Visszacsatolás fontos

Mi a szerepük a szakszervezeteknek?

1. Munkavállalói érdekképviselet 2. Jobb alkupozíció kiharcolása 3. Erejének kettős forrása: mögöttük álló tagság + törvények

Sorolja fel a termék bemutatásához tartozó tényezőket! Mutassa be röviden szerepüket!

1. Márkanév - Legfőbb azonosító - Fogyasztási cikkek: márkanév - termékreklám - Szolgáltatások: márkanév - szolgáltatást nyújtó cég - Termelési eszközök: márkanév - előállító vállalat - Márkanév regisztrálása (jelentős védelem, megkülönböztetés) 2. Csomagolás - Nagy jelentőség (technikai, marketingszempont) - Megfelelő védelem, jó kezelhetőség, kívánatosság, azonosítás - Néha drágább a csomagolás, mint maga a termék 3. Címke - Fontos tájékoztató szerep - Előírás: bizonyos információk feltüntetése - gyártó neve, termék összetétele, szavatossági idő - Hozzájárulás kelendőségéhez: kivitel, technikai megoldás, esztétikai színvonal

Mutassa be a mérleg felépítését a főbb csoportjai felsorolásával!

1. Mérleg: - A vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását (eredetét), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is. 2. Csoportok: a. Eszköz - Befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) - Forgóeszközök (készletek, vállalati tevékenységet nem tartósan szolgáló követelések, pénzeszközök - Aktív, időbeli elhatárolások b. Forrás, eredet - Saját forrás/idegen forrás - Rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke/ visszatartott nyereség (tőkeérdekeltség)

Melyek a pénzáram-kimutatás (cashflow kimutatás) fő részei?

1. Működési / operatív cashflow - Fejlesztés, növekedés, vagyonnövelés ebből - Napi/heti/havi időtáv 2. Befektetési / beruházási cashflow - Tőkeköltségvetés realizálása, tartósan lekötött pénzeszközök változásának rögzítése 3. Pénzügyi cashflow - Tulajdonosi döntés, finanszírozási struktúra

Részletesen mutassa be a küldetés három fő elemét! Fogalmazza meg ezután azok kapcsolatát a stratégiával!

1. Működési kör - Háromdimenziós térben meghatározás - Kielégítendő fogyasztói igények - Fogyasztói csoportok - Eljárások, módszerek 2. Belső működési elvek - Két csoport: a. Funkcionális területek működése (funkcionális stratégiák megalapozása) b. Vállalati kultúra (egyedi) 3. Érintettek való kapcsolat - Külső érintettekkel való viszony alapelvei - Befolyás: formális, döntéshozói szerep, informális kapcsolatrendszer, lényeges erőforrások

Soroljon fel két módszert, ami alkalmazható a befektetések értékelésére, összehasonlítására!

1. Nettó jelenérték-szabály - Várható hozamok és kiadások nettó jelértékének különbsége pozitív 2. Megtérülési ráta-szabály - Haszonáldozat-költséget meghaladó hozamot adó befektetés

Sorolja fel, hogy a normatív stratégia milyen elemekből áll!

1. Normatív stratégia: - Előírja, érvényesíti és kiértékeli a cselekvési alternatívákat 2. Tartalmaz: a. Helyzetértékelés - Jelenlegi helyzet, várható jövőkép b. Algoritmus: - Eljutás egy kedvező jövőképhez és ezt elősegítő cselekvési alternatívák c. Teljesítményértékelő és visszacsatoló mechanizmus - Tervezett és tényleges kimenetelek viszonya, korrekciós cselekvések

Az innovációs helyzet alapján milyen innovációs típusokat különböztethetünk meg? Mindegyikre hozzon egy-egy példát!

1. Piac vezérelte innováció - Újdonság, felismert piaci igényre - Szisztematikus munka, tervszerűség (van mire támaszkodni) - Például: buta mobiltelefon nagy gombokkal, új gyógyszerek bevezetése 2. Technológia vezérelte innováció - Technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek piaci kihasználása - Szisztematikus munka, tervszerűség (van mire támaszkodni) - Például: fényképezőgépes mobiltelefon, elektronikus aláírás 3. Alapkutatás + véletlen - Legmagasabb innovációt folytató vállalatok jellemzője - Nincs igény - nincs megoldás - véletlen!

Mire szolgál a piackutatás? Soroljon fel néhány példát a lehetséges alkalmazási területekre!

1. Piackutatás: - A piacról, illetve a fogyasztókról szóló információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata 2. Célja és példák: - A fogyasztók igényeit, és a magatartásukat befolyásoló tényezőket méri fel, illetve az igénykielégítés lehetséges módjait tanulmányozza - Gyakori új termékek - Fontos a vonzerő kölcsönösségéről való tájékozódás , a fogyasztók megnyerése

Mi a piacszegmentáció? Miért érdemes a vállalatoknak ezt elvégeznie?

1. Piacszegmentáció: - A piacnak a fogyasztók különböző tulajdonságú csoportjai szerinti felosztása 2. Miért érdemes? - Felmérjük a fogyasztók különböző csoportjait (eltérések) - Vállalat küldetését a szegmentálás célja dönti el - A csoportképzés lehetséges szempontjai közül melyeket választjuk - Leszűkítjük a vevők körét (konkretizáljuk kiknek az igényeit akarjuk másoknál jobban kielégíteni)

Sorolja fel a PESTEL elemzés vizsgálati tényezőit! Mindegyikre hozzon egy-egy példát!

1. Politikai tényezők (adópolitika) 2. Technikai környezet (technológiarendszer) 3. Gazdasági trendek (GDP-trendek) 4. Természeti környezet (hulladékkezelés) 5. Társadalmi tényezők (népesedés) 6. Jogi feltételrendszer (versenyszabályozás)

Mutassa be a központi stratégia négy fő szerepkörét, melyet a stratégiai üzleti egységek irányába tölthet be!

1. Portfóliómenedzser - Pénzügyi piacok és részvényesek ügynöke - Kp-ban: átfogó pénzügyi teljesítmény - Üzleti egységek vezetése - önállóság - Pénzügyi eredményesség, kilátások 2. Átstruktúráló - Alacsony központi költség és apparátus - Kevés beavatkozás - Lehetőség (üzleti egység megvétele vagy átszervezés) 3. Szinergiamenedzser - Üzleti egységek közti kapcsolatok elemzése, kombinációk (lehető legnagyobb hatékonyság) - Aktív beavatkozás - szinergiák keresése és menedzselése 4. Fejlesztő - Saját kompetenciákat kihasználva támogatás a fejlesztéshez - Segítségnyújtás módja és terjedelme pontosan definiálva - Közvetlen beavatkozás

Mi a különbség a nyereség és a pénzáram (cashflow) között?

1. Pénzáram: - Adott időszakon belüli tényleges pénzbevételek és kiadások egybevetése, különbsége - Törlesztés, osztalék, tartalék, finanszírozás ebből származtatható 2. Különbség: - Bevételek és a költségek elszámolása, illetve a tényleges pénzbevételek és kifizetések időben eltérnek egymástól

Hasonlítsa össze a pénzügyi és szakmai befektetők preferenciáit!

1. Pénzügyi befektető: - Cél: tőkemegtérülés nagy mértéke - Ritka a tevékeny részvétel a működtetésben - Pénzügyi helyzet szigorú követése 2. Szakmai befektető: - Számos egyéb cél - Nem közömbös mit csinál a vállalat - Szempontok: piacpolitika, termékstruktúra, logisztikai rendszer - Más adott iparághoz tartozó vállalatok is (együttes értékmaximalizálás)

Mi a különbség a reklám és a közönségkapcsolatok között?

1. Reklám: - Márkareklám (meghatározott termék, cégreklám adott vállalat, termékcsalád) - Reklámhordozók - Egyéb tipizálás 2. PR: - Cél: kedvező vélemény - Például: írásos anyagok a vállalatról és termékeiről, a hírek, a vezetők és alkalmazottak közszereplése, a vállalat által szervezett rendezvények, közszolgálati tevékenységek, szponzorálás, a vállalatnév ismertté tétele, a vállalati imázs javítása, kapcsolatápolás a célcsoporttal, a társadalmi felelősség demonstrálása, a termék bevezetésének, pozicionálásának támogatása, referenciaadás, a márkanév ismertté tétele 3. Különbség: - Fizetett jelleg-reklám

Milyen tényezők határozzák meg a logisztikai szolgáltatás színvonalát?

1. Rendelkezésre állás - Azonnal vagy kívánt időn belüli igénykielégítés - Szoros kapcsolat-készletgazdálkodás 2. Kiszolgálási idő - Rendelés beérkezésétől teljesítésig 3. Kiszolgálás minősége - Vevő rendelésének és elvárásának megfelelő áru - Speciális igények kezelése, váratlan problémákra reakció

Mi a különbség a rendelésre és a készletre gyártás között?

1. Rendelésre gyártás: - A termelési folyamat elkezdésekor ismert a vevő személye. 2. Készletre gyártás: - A termelés egy előrejelzett, becsült kereslet kielégítése érdekében folyik, a vevők nem ismertek. 3. különbség: - Ismert-e a vevő vagy sem

Mutassa be az értékesítés logisztikájának stratégiai tényezőit!

1. Rendszer felépítése (szállítási útvonalak) 2. Keresletkielégítés időzítése (rendelésre vagy készletre) 3. Szállítás technológiája (egység rakományképzés, infrastruktúra, termék jellege a meghatározó)

Mi a különbség a kötvény és a részvény között?

1. Részvények - Értéktőzsdén - Nincs lejárat - Előnye: nincs kamat (fix költség), nincs lejárat, nincs visszafizetés (növeli saját tőkét, hitelképességet) - Hátránya: saját tőkével szembeni hozamelvárás nagy - implicit költség 2. Kötvények - Adósságlevél - hitelezői jog tulajnak - Kibocsátó: kötelezettség - kamatfizetés, visszafizetés; cserébe lejáratig pénzeszközök használata - Előny: tőke költsége fix, olcsóbb mint a részvény, kötvénytulaj nem résztvevő irányításban - Hátrány: kockázat - hosszú idő 3. Különbség: - Kockázat mennyisége - Van-e lejárat - Olcsóság (ár)

Mutassa be a pénzügyi mutatószámok fő csoportjait!

1. Részvények mutatói - Részvények árfolyama, részvényenkénti nyereség, osztalékhozam 2. Jövedelmezőségi mutatók - Fedezeti arány, eszközarányos hozam, árbevétel-arányos eredmény 3. Adósságmutatók - Hitelek felhasználásának értékelése (idegen/saját tőke arány, eladósodottsági mutató, kamatfedezet) 4. Hatékonysági mutatók - Vállalat eszközeinek felhasználása (követelések behajtására vonatkozó beszedési idő, készletforgás sebessége) 5. Likviditási mutatók - Vállalat fizetőképességének alakulása

Soroljon fel rövid távú finanszírozási forrásokat!

1. Rövid lejáratú bankhitel - Költség: kamat (kamatteher nagysága - kamatláb nagysága, igénybe vett hitel összege, hitel futamideje) - Feltétel: hitelképesség bizonyítása - Fedezet - Költségnövelés-bankjutalék 2. Kereskedelmi hitel - Szállító-vevő (leszállítás-később fizet) - Nagyság, időtartam, kamat - megegyezés szerint - Egyik forma: váltó - rövid lejáratú, fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír - Forgatható (átruházható) - Kettős természet - hiteleszköz és fizetőeszköz 3. Folyószámlahitel - Bank lehetővé teszi a túlköltést - összeg negatív lesz (visszafizet-keret megint) 4. Leszámítolás - Költség: kamatokról/részükről lemondás - Kockázat: az adós nem fizet (vállalat átveszi a terhet) - Jelentés: vállalati kintlevőségeket (váltókövetelés) bank lejáratig megveszi kamatok levonásával (behajtás vevőtől) 5. Faktoring - Jelentése: Követelés megvásárlás - Bank/faktorcég - hitelbírálat, hitelnyújtás, kockázatviselés - Szállítás ellenérték egyből kamatot, jutalékot fizet - Behajthatatlanság, késői fizetés kockázata (bank leszámítolás üzletszerűen)

Mi a különbség a rövid távú bankhitel és a kereskedelmi hitel között?

1. Rövid lejáratú bankhitel - Költség: kamat (kamatteher nagysága, kamatláb nagysága, igénybe vett hitel összege, hitel futamideje) - Feltétel: hitelképesség bizonyítása, fedezet - Költségnövelés (bankjutalék) 2. Kereskedelmi hitel - Szállító-vevő (leszállítás-később fizet) - Nagyság, időtartam, kamat, megegyezés szerint - Egyik forma: váltó - rövid lejáratú, fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír - Forgatható (átruházható), kettős természet - hiteleszköz és fizetőeszköz 3. Különbség: - Kik közt, kamat mennyi, kettős természet

Mi a különbség a saját forrás és az idegen forrás között?

1. Saját forrás: - A vállalat forrásainak az a része, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség - Kisebb kockázat, hitelképesebb DE struktúrakonzerváló 2. Idegen forrás: - A vállalatot visszafizetési kötelezettség terheli, egy része után az igénybevételért díjat kell fizetni - Kockázatosabb, visszafizetés, nincs beleszólás irányításba 3. Különbség: - Hozam mennyisége - saját forrás nagyobb - Vissza kell-e fizetni - Külső/belső

Sorolja fel, hogy milyen eszközök alkalmazhatóak a munkavállalók motiválásához!

1. Sokoldalú, érdekes munkakör 2. Részvétel a döntési folyamatokban 3. Igazságos díjazás 4. Ígéretes karrierpálya 5. Önkifejtésre és önfejlesztésre való lehetőség 6. A munkavállaló ízlésének megfelelő kommunikációs rendszer, vezetési stílus 7. Vonzó szervezeti kultúra

Mutassa be a vezetői információrendszerek és a döntési hierarchia kapcsolatát!

1. Stratégiai + Szabályozási + Operatív = SZR, DTR 2. Végrehajtási = EAF 4. Operatív + Végrehajtási = VIR 5. Stratégiai = FVTR

Hogyan épülnek egymásra a stratégiai, irányítási és operatív döntések?

1. Stratégiai döntések: - A vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. A tulajdonos és a legfelső szintű vezetés hozza őket 2. Irányítási döntések: - A vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések. A menedzsment mindennapos feladata 3. Operatív döntések: - A tevékenységek konkrét végrehajtása irányuló döntések. A munkavállalói szinten születnek

Milyen tényezőkre kell különösen odafigyelniük az új vállalatoknak az innováció során?

1. Stratégiai fókusz megtartása - Erőforrások, tapasztalatok; ritka a megfelelő választás 2. Ellenállás a csábító üzleteknek - magas egyedi határbevétel és önálló kis üzletek (magas általános költségek , nincs nagy nyereség) 3. Stratégia a visszaesésre - Apróbb nehézségek, vagy lényeges probléma 4. Mértékletesség - növekedési hajlam - Nincs sietség 5. Finanszírozási forrás biztosítása - Új cégekben nehéz előteremtés 6. Nemzetközivé tétel - Előnyök kihasználása (nemzetköziség)

Mutassa be a porteri szektorelemzés (öt erő modell) fő tényezőit!

1. Szektor és vállalat közti verseny - Azonos/egymással közvetlen helyettesítésben levő termékeket előállító vállalatok közt 2. Szállítók alkuereje - Szállítók diktálják a feltételeket vagy sem 3. Vevők alkuereje - Logikai fordított előzőnek 4. potenciális új versenytársak - Belépési korlátok - magasak (csökken a fenyegetettség), alacsony - (nő a verseny) 5. Helyettesítő termék igénybevételétől való félelem

A stratégia milyen szintjeit különböztethetjük meg, hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz? Milyen a köztük levő prioritási sorrend?

1. Szintek: - Vállalat egészének stratégiája (vállalati szintű stratégia) - Egyes üzleti egységek stratégiája - Vállalat funkcionális részegységeinek stratégiája 2. Kisvállalatok összemosódnak, nagyobb vállalatok - világos elkülönítés (egymás nélkül nehezen értelmezhető) 3. Összvállalati a fő - másik kettő ezt szolgálja

Mit jelent, hogy a fogyasztói igénykielégítés folyamatában a fogyasztó értékelése szubjektív és relatív? Milyen következményei vannak ennek a vállalat marketing stratégiájára nézve?

1. Szubjektív: eltérő értékelés 2. Relatív: minden lehetőséget másokhoz viszonyítva értékel 3. Értékelése: - Választott megoldás által elérhető potenciális haszon nagysága - Hozzájutás és beszerzés során felmerülő költségek

Mutassa be a számviteli információs rendszert!

1. Számviteli információs rendszer: - Integrált keret a vállalaton belüli adatgyűjtésnek, tárolásnak, feldolgozásnak pénzügyi és nem pénzügyi információk irányításhoz, végrehajtáshoz 2. Feladatai: - Tranzakciók nyilvántartása (események rögzítése következményekkel) - Alapja a vezetés és külső érintetteknek készülő jelentéseknek - Adatok a vezetői döntésekhez

Mutassa be a teljes körű minőségmenedzsment (TQM) jellemzőit!

1. TQM: - A magas minőségű, hibátlan termék előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő működési elv 2. Jellemzők: - Folyamatos fejlesztés, javítás - Minden üzleti folyamatnak van vevője - Minőségbiztosítás az egész vállalat ügye - Vevő központúság

Melyek a tudás átadásának módjai? Ismertesse Nonaka tudás konverziós mátrixát!

1. Tacit + Tacit: - Szocializáció (személyes megbeszélés, tapasztalatcsere, együtt dolgozás, konkrét napi tevékenységek) 2. Tacit + Explicit - Internalizálás (átfogó ismeret elméletből gyakorlatba ültetése - pályakezdőből vezető) - Az egyén explicit tudást felhasználva expliciten túl megy 3. Explicit + Explicit: - Kombinálás (csontváz a vállalathoz, a szervezeti szabályzatok egyes elemeinek harmonikus összekapcsolása - „bürokrácia") 4. Explicit + Tacit (tacitból explicit): - Externalizálás (mások számára is felhasználhatóvá tétel)

Mi a különbség a tacit és az explicit tudás között és mi jellemzi ezeket?

1. Tacit tudás: - Személyhez kötött és nem, vagy korlátozottan átadható tudás 2. Explicit tudás: - Leírható és közvetlenül átadható tudás

A tárgyi eszközök összetétele miként befolyásolja a vállalat gazdálkodását?

1. Tárgyi eszközök: - A vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, amelyek több termelési cikluson át szolgálják a működést. 2. Tartós hatás gazdálkodásra: - Technikai színvonal, munkaerő termelékenysége - Termelőberendezések, vállalati tevékenység behatárolása (termékkör, minőség), költségek (fenntartás, használat)

Melyek a formális stratégia négy fő tulajdonsága Quinn szerint?

1. Tartalmazzon négy, szoros kapcsolatban álló összetevőt: - Legfőbb célok és változtatásuk szabályai; küldetés folyamatos vizsgálata (célhierarchia elemei változhatnak) - Iránymutató stratégia (célok változása) - Tevékenységek kereteinek és változtatásuknak előírása - Fő programok, cselekvési sorozatok megadása (konkrétan mi segíti a célunkat) 2. Fókuszképzés - kulcsfontosságú célok és feladatok összefoglalása: - Küldetés konkretizálása - Legfontosabb célok kiemelése, kritériumok azonosítása - Kiemelt fogyasztók, fogyasztói csoportok megnevezése - Lényegi képességek - versenyképesség; belső szervezeti/működési változtatások - Partnerkapcsolatok meghatározása (ki stratégiai szövetséges) 3. Jövő orientált stratégia - Jövőkép kell (bizonytalanság) - Külső környezet és belső változások előrejelzése + alkalmazkodás - Rugalmasság + erős magatartás 4. Részstratégiák - Hierarchikus és dinamikus struktúra

Mutassa be az „éppen időben elv" (just in time) alapelveit!

1. Tejes körű minőségmenedzsment 2. Egyenletes és rugalmas termelés - Piaci igény változása (választékbővítés szükségessége) - Termelésközi állásidők csökkentésében, az egyik termék gyártásáról a másikra való átállás meggyorsításában és rugalmasabbá tételében 3. Készlet nélküli termelés - Készlet elrejti a problémákat 4. Áttekinthető üzemkialakítás - Egyszerűség, áttekinthetőség, célszerűség (rend)

Mi vezetett a tömeges személyre szabás koncepciójának megjelenéséhez?

1. Termelés: - Idő- és költségigény nem több, mint a tömegterméké (JIT /just in time/ számítógéppel integrált termeléstervezési és termelési rendszerek) 2. Marketing: - Személyre orientált marketing (információs technológia fejlett - személyes információk elérhetősége) 3. Tömeges személyre szabás: - Egyedi vevői igények érvényesítése tömegtermelési technológiák keretében (tömegtermelés + egyedi szükségletkielégítés)

Sorolja fel az egyéni fogyasztók igény-kielégítése érdekében figyelembe vett főbb piacszegmentációs szempontokat!

1. Termék orientált (elvárt tulajdonságok, árérzékenység) 2. Demográfiai szempontok (nem, életkor, életciklus, nemzeti hovatartozás, családi állapot) 3.Társadalmi tényezők (foglalkozás, jövedelem, képzettség, vallás, családméret) 4. Személyiségre jellemző tulajdonságok (életstílus, életfelfogás, motívumok, pszichés tulajdonságok) 5. Földrajzi tényezők (klíma, régió, fogyasztósűrűség, településtípus)

Sorolja fel a marketing mix négy fő elemét!

1. Termékpolitika 2. Árpolitika 3. Értékesítési utak politikája 4. Kommunikációs politika

Nevezze meg, illetve mutassa be a termékpolitika három fő összetevőjét!

1. Termékszerkezet: - A vállalat által fogyasztónak kínált megoldások halmaza (mire tudunk és akarunk ajánlatot tenni) 3. Termék életciklus: - Az az idő, amíg egy termék a piacon tartózkodik (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) 3. Termék bemutatása: - Márka (név), csomagolás, címkézés (azonosítás, megkülönböztetés)

Mutassa be a tudásmenedzsment megvalósításának három fő elemét!

1. Tudástőke létrehozásának alapja - Információk kezelhető rendszere, döntések alátámasztására, összehangolt irányítás érdekében - Információs és döntési rendszer (kontrolling) 2. EEM-hez rendelt feladatok (tudás hordozói emberek) 3. Tudástőke felhasználása - Megfelelő funkcionális részlegek által vezérelt folyamatok útján megy végbe

Mutassa be a befektetések tőkepiaci környezetét befolyásoló tényezőket!

1. Tőkepiac intézményi feltételei - Gazdaság egészére ható intézmények és ezek működési feltételei, szabályai - Pl.: tőzsde, adóhivatal, bankrendszer, verseny- és kartellszabályozás, külkereskedelem, számviteli rendszer... 2. Kormányzati politika - Három elem: monetáris politika, költségvetési politika, deviza- és árfolyampolitika 3. Tőke- és pénzpiac állapota - Hosszú és rövid távú pénzkereslet és kínálat, ezek alakulására vonatkozó várakozások, jellemzők

Mutassa be a beszerzési stratégia fő tényezőit!

1. Venni vagy gyártani a kérdés (saját gyártás vagy külső beszerzés) 2. Szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, részszállítások, kísérő szolgáltatások) 3. Beszerzési forrás megválasztása (egy stratégiai partner vagy beszerzés megosztása, megfelelő minőség) 4. Beszerzési információs rendszer (vállalton belüli információk és feldolgozásuk, szállítókra és árakra vonatkozó információk)

Hogyan járulhat hozzá az innováció a tartós versenyelőny eléréséhez? Milyen tényezők befolyásolják?

1. Versenyképesség fenntartása - alkalmazkodás: - Az innováció a változásokhoz való alkalmazkodás alapvető eszköze 2. Új tulajdonságok dimenziói: - Új felhasználási cél - Jobb szolgáltatás - Rövidebb szállítási határidő - Hosszabb élettartam - Alacsonyabb ár

Milyen tényezők határozzák meg, hogy a vállalat vezető, követő vagy meghúzódó típusba sorolható innovációs stratégiát folytasson?

1. Vezető - Ha vezető pozíció vagy oda akar menni (komplex innovációs feladat) 2. Követő és meghúzódó vállalat - Piacon maradáshoz kell

Philip Kotler milyen csoportokba sorolta a vállalatokat a célpiacon játszott szerepük és az általuk követett marketing-hadviselésük alapján? Hasonlítsa össze ezen csoportok piaci céljait!

1. Vezetők: - Piac bővítése, saját részesedésük megvédése, növelése 2. Kihívók: - Agresszív törekvés a vezető pozíció felé (részesedés növelése a cél) 3. Követők: - A jelenlegi helyzet fenntartása (ok: jelentős haszon így is, vagy gyengék a kihívó szerephez) 4. Meghúzódók: - Piaci réseket keresnek, ahol nincsenek kitéve a nagyok támadásainak

Mi a virtuális vállalat és mi a kiterjesztett vállalat?

1. Virtuális vállalat: - A hagyományos működési formákat, fizikai tevékenységeket az információs technológia és menedzsment eszközeivel helyettesítő vállalat - Nincs székhelye, nincsenek állandó alkalmazottjai, nincs egyedi értelemben vett tulajdona - Profilja online szolgáltatás, online termékelőállítás 2. Kiterjesztett vállalat: - Az üzleti partnerekkel való szoros, e-alapon történő együttműködésre épül, tekinthető a stratégiai szövetségek elektronikus megfelelőjének - Közös érdekekre épülő információrendszerek működnek benne

Mi a célja a visszutas logisztikának?

1. Visszutas logisztika: - A vevőtől a vállalat felé megvalósuló anyagáramlást jelenti, ahol a termék visszajuttatásának célja valamilyen, leggyakrabban környezetvédelmi célú szolgáltatás igénybevétele 2. Cél: - Környezetvédelem

Miből adódik a vállalati érték szubjektív volta?

1. Vállalat jövőjére vonatkozó várakozások alakítják 2. Értékelők jövőre vonatkozó stratégiája, várakozásai különbözőek (különböző az érték mindenkinek)

Sorolja fel azt a hat tényezőt, amely leginkább befolyásolja, hogy egy befektető milyen értéket fog tulajdonítani egy vállalatnak!

1. Vállalat stratégiája 2. A vállalat jövedelemtermelő képessége 3. A kockázatok mértéke 4. A befektető várakozásai, időpreferenciája, kockázatvállalási hajlandósága 5. Az alternatív befektetési lehetőségek, és a választott értékelési technikák

Adja meg a vállalati funkció definícióját! Nevezze meg a hat fő funkciót! Mi a kapcsolat a vállalaton belüli folyamatok és a fent megnevezett funkciók között?

1. Vállalati funkció: - A munkamegosztásban létrejövő tevékenységcsoportok, amelyek azonos vagy közelálló szerepet töltenek be az alapvető cél megvalósításában 2. Funkciók: - Innováció - Emberi erőforrás-menedzsment - Információ-menedzsment - Tudásmenedzsment - Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - Pénzügy 3. Kapcsolat: - A folyamatok az egyes funkciók együttműködésével mennek végbe (többféle funkció egy folyamatban)

Milyen tényezők befolyásolják egy vállalat gazdasági értékét?

1. Vállalati tevékenység hatékonysága 2. Egész gazdaság helyzetét érintő változások 3. Iparág - konjunktúra előrejelzések 4. Tőzsdei árfolyamok alakulásának tendenciái 5. Kockázat mértéke 6. Pénz időértéke 7. Részvénypiac - spekulációs tényezők

Milyen szempontokat mérlegelnek a tulajdonosok befektetési döntéseiknél?

1. Vállalatrész értékváltozási perspektívája 2. Befektetés likviditása, vállalkozásspecifikus 3. Kockázatok 4. Etikai szempontok

Hasonlítsa össze a stratégia vállalkozói, adaptív és tervezői megközelítését!

1. Vállalkozói: - Magánvállalkozók, erős vezetők (merész, kockázatos akciók) - Jellemzők: a. Stratégia = új lehetőségek keresése, kp-ban a pozitív lehetőségek, lehetséges problémák = kihívások b. Hatalom és felelősség a vállalkozó kezében - határozott elgondolás, nincsenek formális eljárások, kinyilvánított, rögzített elemek d. Nagy lépések politikája - bátor szembenézés a bizonytalansággal (ugrásszerű előrelépések = nagy nyereség) e. Meghatározó a növekedés - cél, motiváció a vállalkozói birodalom 2. Adaptív: - A döntéshozók tartózkodnak jelentős változástól - Jellemzők: a. Nincsenek világosan meghatározott célok (komplex szervezeten belüli koalíciók közti hatalom megoszlása), célrendszert érintettek alakítják (nincs maximalizálás) b. Reaktív megoldások kontra proaktív lehetőségek (kihívásokra adandó válaszok keresése lehetőségek felkutatása helyett) c. Kis lépések politikája (visszacsatolások - stabil helyzet) d. össze nem kapcsolódó döntések - kevés figyelem a koordináción 3. Tervezői: - Alapja a feltételezés, döntéshozóknak körülhatárolt céljaik vannak, aktív befolyásolás - Jellemzők: a. Kulcsszereplők = elemzők (jelentős felelősség, módszertani eljárások alkalmazása, több szempontúság, többféle közelítés; érdekeltérések) b. Rendszer szemléletű elemzés (versenyző javaslatok, döntési alternatívák, szisztematikus módszertan) c. Stratégia és vele kapcsolatos döntések integrációja (egymással összefüggésbe hozott döntések összességükben hatékonyabb működés)

Mi a különbség a váltó, a leszámítolás és a faktoring között?

1. Váltó - Rövid lejáratú, fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír - Forgatható (átruházható), kettős természet - hiteleszköz és fizetőeszköz 2. Leszámítolás - Költség: kamatokról/részükről lemondás - Kockázat: adós nem fizet (vállalat átveszi a terhet) - Jelentés: vállalati kintlevőségeket (váltókövetelés) bank lejáratig megveszi kamatok levonásával -behajtás vevőtől 3. Faktoring - Jelentése: követelésmegvásárlás - Bank/faktorcég - hitelbírálat, hitelnyújtás, kockázatviselés - Szállítás (ellenérték egyből) kamatot, jutalékot fizet - Behajthatatlanság, késői fizetés kockázata (bank leszámítolás üzletszerűen) 4. Különbség: - Költség mennyisége, bank benne van-e a pakliban

Mi a szerepe a pszichológiai szerződésnek?

1. Várt és elvárható magatartásformákat fogalmaz meg (kölcsönös kötelezettségek, értékek, várakozások, aspirációk) 2. Munkahelyi közérzet meghatározója (munkavégzés hatékony-e) 3. Folyamatosan változik

Ismertesse Philip Kotler alapján az árpolitika kialakításának lépéseit!

1. Árpolitikai célok kiválasztása - Stratégiájából mi következik az árképzésre Példák: - Profitmaxmalizálás - Keresleti függvény jó megbecsülése - Forgalomnövekedés - Piaci részesedés növelése-árcsökkenés - Túlélés, piac lefölözése-legmagasabb áron bevezetés majd engedés - Helyzetfenntartó árazás-árvezető követése - Termékminőség fenntartása-minőség miatt drága - Vállalati szándék - többi érintett szándékának megvizsgálása - milyen ár lehet (tényleges költségszint) 2. Kereslet meghatározása, elemzése, felmérése, becslése - Árérzékenység (kritikus tényező) - Terméktömeg felső határát szabja meg 3. költségek becslése - Értékesíthető terméktömeg alsó határa a költségektől függ 4. Versenytársak ármagatartásának elemzése - Segít hogy mi hogyan szabjuk meg árainkat 5. Árképzés módszerének kiválasztása - Árképzési elvet az előzőekben már tárgyalt árra ható tényezőkkel hozzuk kapcsolatba - Költség alapú-előállítási költség emelése, kereslet alapú-vevők hogyan reagálnának a szintekre, versenytárs alapú-fedezeti elv(legalacsonyabb értékesítési szint összes költség megtérül) 6. Végső ár meghatározása - Marketing mix hatásainak mérlegelése, árak lélektani hatásának mérlegelése

Melyek a tudás fő jellemzői a tudás-menedzsment szempontjából?

1. Átadhatóság - Tacit tudás: nem átadható, személyhez kötött (tanulási folyamatok, tapasztalatok, szocializáció eredményeként); mentális összetevője (szellemi beidegződések) és egy technikai része (készségek, cselekvési minták) - Explicit tudás: leírható, közvetlenül átadható; dokumentumba foglalható 2. Felhalmozódásra való képesség - Explicit tudás felhalmozás (adatbázisok, dokumentumtárak, számítógépes memóriák) - Tacit tudás felhalmozása (konkrét együttműködés, tapasztalatátadás, tanuláson, tapasztalatszerzésen át) 3. Kisajátíthatóság - Alapkérdés, hogy felhasználásával a vállalat nyereséget tudjon realizálni, azaz saját maga számára biztosítsa a felhasználásból származó előnyöket (vállalat nem veheti el a tudást egyéntől) - Tacit: lehetetlen - Explicit: nehézkes, jogi esetek

A termék-életgörbéknél már tanult logikára építve kapcsolja össze a szervezetek életciklus szakaszait az ott jellemzőnek tekinthető stratégiákkal és struktúrákkal!

1. Életpálya elején - egyszemélyi vezető, irányító 2. Később - funkcionális szervezet 3. Még később - decentralizálás, divizionális szervezetek

Mutassa be a Canvas üzleti modell 9 blokkból felépülő szerkezetét!

1. Értékajánlat blokk - Mi a fogyasztói probléma - megoldás (javak és szolgáltatások kombinációja = érték) - Érték: elfogadható ár és egyéb feltételek - igénykielégítés 2. Fogyasztói szegmensek blokkja - Értékajánlat kinek - Lehet egy vagy több - Eltérések: vállalati ajánlatban mit értékelnek, fizetőképesség, viszonyulás, keresletösszefüggés 3. Csatornák - Fogyasztókkal való kapcsolatteremtés alternatívái - Fogyasztók meg és felismerése, eljutás hozzájuk, magunkhoz kapcsolásuk hogyan történik meg 4. Fogyasztói kapcsolatok - Együttműködés módja (eseti fogyasztó vevő viszony, stratégiai szövetség) - Melyik szegmensben melyiket (személyes kapcsolat/ automatizált kapcsolatkezelés/együtt-teremtés) 5. Kulcs erőforrások - Értékajánlat megvalósításához szükséges erőforrások közül speciális figyelmet érdemlők (ár, nehéz reprodukálhatóság, nyereségtermelő képesség, szűkös hozzáférhetőség) 6. Kulcs tevékenységek - Értékteremtés kritikus folyamatai (árufuvarozás-szoftverfejlesztés, tanácsadás, termelés) 7. Kulcs partnerek - Vállalati kapcsolati háló legfontosabb tagjai - Eltérő okok: megbízható szállítói partner, fejlesztési szövetséges, joint venture szövetséges 8. Költségstruktúra - Felmerülő ráfordítások belefoglalása a szerkezetbe - Követi egyes blokkok tartalmát, szem előtt a szerep 9. Bevételi források - Lehetőségek, amiken keresztül a megoldás ellenértékéhez hozzájuthatunk - Eladási ár, bérbe adás, licenc szerződés, nyereségmegosztás

Mutassa be a logisztika három fő funkcióját (értékesítés, termelésellátás, beszerzés)!

1. Értékesítés: - Vállalat-fogyasztó (marketingcsatorna, fogyasztói kiszolgálás) - Kiszerelés - Egyes termékek szállításra való előkészítése (kezelhetőség, kívánatosság) - Egységrakományok, konténerek (gyorsabb és egyszerűbb szállítás, átrakodás) 2. Termelésellátás - Termelési fázisok között elhelyezkedő, illetve áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás 3. Beszerzés: - Szükséges erőforrások biztosítása külső partnerektől - Mindent felölel, amiért a vállalat pénzt fizet ki - Transzformációs folyamatok számára anyagok és alkatrészek - Minden beszerzés valaki más számára értékesítés

Mutassa be a termelés és a szolgáltatás kapcsolatát! Sorolja fel a termelővállalatok szolgáltató tevékenységének három csoportját!

1. Értékesítési szolgáltatások - Vállalat termékeinek a fogyasztó felé való értékesítését elősegítsék - Marketing egyes eszközei, informálás 2. Termékhez kötődő szolgáltatások - A vevő meg tudja valósítani az eladó által „ajánlott" érték realizálását - Fogyasztóképzési programok 3. Fogyasztótámogató szolgáltatások - Célja, hogy növeljék a fogyasztó tényleges igénykielégítésének hatékonyságát - Közös terméktervezésben való részvétel

Hasonlítsa össze az értéklánc és az ellátási lánc fogalmát!

1. Értéklánc: - A vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása 2. Ellátási lánc: - A gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. 3. Kapcsolat: - Az egyik a vállalatok közti kapcsolatot, míg a másik a vállalaton belüli kapcsolatot írja le

Melyek a karcsú értékfolyam (lean) menedzselésének alapelvei?

1. Értéknöveléshez hozzájáruló és nem hozzájáruló tevékenységek meghatározása 2. Veszteséget okozó tevékenységek azonosítása-felszámolás 3. Értékteremtő folyamatok folyamatos áramlásban 4. Gyártás - „éppen időben" érkező fogyasztói rendelés megvan 5. Stratégiák, költségek, információk átláthatósága

Milyen következményei vannak az emberi erőforrás felértékelődésének?

1. Összetettebb Emberi Erőforrás Menedzsment: - Társadalomtudományok fejlődnek (emberről és szervezetekről több ismeret - felvételi tesztek, munkacsoportok megszervezése) - Informatikai fejlődés (potenciális munkavállalók szélesebb körű elérése, sokcsatornás kommunikáció alkalmazása) 2. Törvényhozás - Munkavégzés feltételei, egészség és személyiség védelmében - Alkalmazási feltételek (képzettségi előírás-elbocsátás)

Mutassa be a vállalat befektetéseinek struktúráját befolyásoló tényezőket!

1. üzleti vállalkozás természete - Milyen gazdasági ág? - Pl.: ipari vállalat - magas tárgyi eszköz-állomány és alacsony készletek; kereskedelmi vállalat - minimális tárgyi eszköz-lekötés de magas készletek 2. Technológia - Új termelőberendezések (nagy tárgyi eszköz-befektetés, alacsony munkaerő- és anyagköltség) 3. Vállalat mérete - Alkalmazható és elérhető technológiát meghatározza - tárgyi eszköz-befektetés - Tárgyi eszközök - meghatározott nagyságrend 4. Vállalat előtörténete - Korábbi befektetési döntések=adottság - Új vállalat-torz befektetési struktúra 5. Piac mérete - Méretgazdaságosság érvényesítése 6. Vezetői képességek - Rossz menedzsment-rossz struktúra 7. Kormányzati előírások - Tartalékképzés, adózási szabályok-eszközstruktúra 8. Gazdaság állapota - Virágzó - ösztönöz - Recessziós - munkaerő megtakarítás

Hasonlítsa össze az információs rendszer két részét, a formális és az informális információs alrendszereket! Mondjon mindegyikre többféle példát is!

Az informális rendszer képes kitölteni azokat a réseket, amelyeket a formális rendszer merevsége teremt; ugyanakkor inkább alkalmas torzításokra, manipulációra (akár szándékos, akár nem) 1. Formális alrendszer: - Intézményesített, a vezetés szándékai szerint kialakított szabályozott struktúra, például könyvviteli rendszer 4 tényezőcsoportja: - Emberek - megfelelő funkciók, információlétrehozás- és felhasználás - Szervezeti struktúra - információ kezelése, kapcsolat egyéb elemek közt - Működtető rendszer - információs technológia (hardver- és szoftverelemek összessége) - Vállalati folyamatok - lebonyolítani, irányítani kívánt 2. Informális alrendszer: - Kevésbé áll a vezetés ellenőrzése alatt, például munkatársak egymás közötti e-mailjei

Mire szolgál a BCG portfólió mátrix? Milyen ismérv szerint elemzi a vállalati portfóliót, és az ennek alapján előálló négyféle csoportra milyen javaslatot fogalmaz meg?

Boston Consulting Group (BCG): - Növekedés/részesedés mátrixát mutatja be, amely a piaci részesedés és a piac növekedési üteme alapján osztályozza a vállalatokat 1. Sztárok - Magas részesedés, gyorsan növekvő piac, kp támogat 2. Kérdőjelek - Magas növekedésű piac, kp dönt támogatás mértékéről, bizonytalan helyzetű-kockázatos a támogatás 3. Fejőstehenek - Alacsony növekedésű piac, korábbi befektetések pozitív következményei, biztosítás-alacsonyan a költség 4. Kutyák - Legnehezebb helyzet, alacsony részesedés, alacsony növekedésű piac, érdemes fenntartani?

Mit értünk az „üzleti intelligencia" fogalma alatt?

Business Intelligence (BI): - Magában foglalja azokat az alkalmazásokat, legjobb gyakorlatokat, eszközöket - beleértve az infrastruktúrát is -, amelyek lehetővé teszik, hogy megszerezhessünk és felhasználhassunk olyan információkat, amelyek fontosak ahhoz, hogy az üzleti döntéseket és így az üzleti teljesítményt javítsuk

Milyen marketingeszközöket alkalmaz az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM)?

CRM marketingeszközei: - Ügyféladat-nyilvántartás - Értékesítési projektek - Megrendelések - Élettartam-hozam számítások (Customer lifetime value) - Kampánymenedzsment, ügyfélelégedettség mérés

Mit jelent a diverzifikáció és mutassa be annak fő formáit, valamint eszköztárának fő elemeit!

Diverzifikáció: a tevékenységi kör kiterjesztése 1. Fő formák: a. Kapcsolódó - Olyan tevékenységi terület bevonása ami eddigi képességek alapján művelhető (pl. panzió-közétkeztetés) b. Nem kapcsolódó - Részben vagy teljesen új tevékenységek bevonása (panzió-orvosi kezelés) c. Előrefelé integrálás - Ellátási láncban előtte levő tevékenységekre d. Horizontális integráció - Eddig nem szereplő fogyasztói igény kielégítése e. Visszafele történő integrálás - Inputot szolgáló működési körre terjed ki 2. Fő elemek: a. Saját fejlesztés b. Egyesülés vagy felvásárlás - Gyors, nem csekély vezetési erőfeszítések c. Stratégiai szövetség kötése - Hozzáilleszt új tevékenységet, de nem viszi be a szervezetbe

Mutassa be a kontrolling feladatköreit!

Kontrolling: - A tervezési, ellenőrzési és információellátási tevékenységeket integráló vállalati funkció Feladatkörök: 1. A tervkészítés folyamata, módszertani előkészítés, szakmai ellenőrzés (helyes formulák, tervfejezetek összehangolása, terv előterjesztése) 2. Ellenőrzi a vállalat működését (eredmény visszacsatolás a felsővezetésnek, teljesítménymérési rendszer) 3. A vállalat tervezési és információrendszerének kiépítéséről, karbantartásáról és működtetéséről gondoskodik

Ismertesse a munkavállalók motivációjának néhány jellemzőjét!

Motiváció: - Az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amely-nek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni Jellemzői: 1. Belső motivációs tényezők hatásosabbak és stabilabbak; vállalat-külső motivációs eszközök; megfelelően kommunikált teljesítményértékelés 2. Szubjektív felfogás és értékelés (nem a tényleges ráfordítás, és teljesítmény) 3. Nem egyértelmű teljesítményserkentő hatás 4. Eltérő motivációs eszközök és hatások a különböző csoportokban

Mit jelent a stratégiai megfelelés (strategic fit)?

Stratégiai megfelelés: - A vállalati és a környezeti adottságoknak, illetve ezek változásainak olyan összekapcsolása, amely a legnagyobb szinergiát biztosítja - A vállalat erőforrásai és szervezeti adottságai mennyiben felelnek meg a környezet adottságainak a küldetés megvalósíthatósága szempontjából

Adja meg a stratégiai szövetség fogalmát és mutassa be annak három válfaját!

Stratégiai szövetség: - Olyan előrelátást feltételező, kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttműködés, amely során a partnerek megőrzik viszonylagos stratégiai önállóságukat, és megvalósul a felek bizonyos mértékű integrációja Válfajai: 1. Vertikális - Ellátási lánc tagjai közt - Lényegibb kapcsolat, intenzívebb együttműködés 2. Horizontális - Azonos piacon - Közös fejlesztés, közös piaci akciók, méretgazdaságosság 3. Vegyes - Kapcsolódó, kiegészítő termékek közös piacra vitelére

Mit jelent a stratégiai visszacsatolás és miként szolgálja a stratégia sikeres megvalósítását?

Stratégiai visszacsatolás: - Olyan információ a vállalat egyes részterületeinek, egészének vagy környezetének változásairól, amelyek a stratégia átalakítását vagy újrafogalmazását indíthatják el

Adja meg a szcenárió fogalmát, és nevesítse azon tényezőket, amelyek mérlegelése után az elkészíthető!

Szcenárió (forgatókönyv): - A stratégiai menedzsmentben a környezet jövőbeni alakulásának előrelátható változatai

Mit jelent a szervezeti tudás? Hogyan viszonyul az egyéni tudáshoz?

Szervezeti tudás: - Egyéni tudás és egyének közti kapcsolatrendszer