Pénzügy

A pénz felhalmozási eszköz

(tartalékolási eszköz, értékőrző, kincsképző): azaz a megtakarítások egy lehetséges eszköze, vagyonunk egy részét célszerűnek tartjuk pénzben tartani. Nem is annyira az értékőrzés miatt (hiszen számos egyéb jószág a pénznél jobb értékőrző lehet), hanem az előny egyéb funkcióiból fakad: vásárolni lehet vele, azonnal fizethetünk vele, mégpedig konverziós költség nélkül és az elképzelhető legkisebb tranzakciós költséggel. Ezt a tulajdonságot likviditásnak nevezzük. A vagyontartás eszközei a likviditásuk szerint sorba rendezhetők, ebben az értelemben a likviditása készpénzre való átválthatóság fokát, könnyedségét vagy nehézkességét (illetve költséges voltát) jelöli.

A pénz elszámolási egység

(értékmérő, ármérce, általános egyenértékes stb.): a pénz az árak mértékegysége („közös nevező")- ezen keresztül hasonlítjuk össze vagy aggregáljuk az áruk értékét. Ebben az értelemben a pénz eszmei pénzként funkcionál, nem kell jelen lennie ahhoz, hogy kifejezze az áruk értékét. A nemesfémből való érmeverés a mértékrendszer egységesítését, a „mérőrúd" hitelesítését célozza. (Pénzláb: a pénzegység nemesfémtartalma).

A tőzsde szerepe

- A tőzsdén kialakuló árfolyamok meghatározzák az árat, ez az ún. árfolyam-meghatározó szerep - Ez egyben a tőzsdére bevezetett cégek esetén vagyonértékelő szerepet is jelent. - A tőzsdék tőkeallokáló szerepet is betöltenek.

Jegybank funkciói

1. A jegybank hagyományosan rendelkezik a készpénzkibocsátás (emisszió), vagyis az érmék és a bankjegyek előállításának és forgalomba hozatalának monopóliumával (elnevezése is ebből a privilégiumból ered). Feladata az adott ország törvényes fizetőeszközének kibocsátása. Ebben a feladatkörében a jegybankkal szembeni elvárás, hogy pontosan meg tudja határozni, hogy mekkora a készpénzszükséglet a gazdaságban, és annak összetétele alkalmas legyen a fizetési forgalom fennakadásoktól mentes lebonyolítására. 2. A nemzetközi tartalékok (nemesfém- és deviza) kezelése. Ez tartalmilag két dolgot jelent: egyfelől - ha van - a külső adósság menedzselését, másfelől a monetáris politikai célok intervencióval történő támogatását. A tartalékok kezelése technikailag különböző nyitott devizapozíciók fedezését és zárását, másfelől különböző törvényes fizetőeszközök, illetve azokra szóló követelések különböző piacokon történő adásvételét jelentik. Ha nem konvertibilis a valuta, általában devizahatóságként is funkciónál. 3. A pénzügyi rendszer stabilitásának, a prudenciális felügyeleti politika kialakításának támogatása: egy adott ország kiegyensúlyozott gazdasági növekedéséhez, társadalmi jólétéhez elengedhetetlen, hogy a pénzügyi piacok jól működjenek, a tőkeközvetítés hatékonyan és zökkenőmentesen megtörténjen: - A bankok bankjaként a hierarchia csúcsán állva vezeti a bankrendszer szereplőinek elszámolási számlái, kielégíti a készpénzigényt és bankári műveletekkel likviditást biztosít. Továbbá „végső mentsvárként" (lender of the last resort) funkcionálva egyrészt a rendszer biztonságát képes biztosítani, másrészt a monetáris politika vitelét tudja garantálni. Ugyanis a likviditási nehézségbe került szereplőknek a forrásokat nyújt, de persze kizárólag piaci alapon. A forrásokhoz való hozzájutás feltételeinek változtatásával képes a pénzmennyiséget szabályozni. Bizonyos helyzetekben külföldről érkező forrásokat közvetít. - Kialakítja és figyelemmel kíséri a fizetési és elszámolási rendszereket. E funkció némileg kapcsolódik az előzőhöz, de itt igazából a fizetési forgalmat lehetővé tevő infrastruktúra szabályozásáról, működtetéséről és figyelemmel kíséréséről van szó. - Felvigyázás (oversight): a monetáris hatóság hagyományosan ellátta a bankrendszer működésének ellenőrzési feladatait. Az 1980-as évektől ez a funkció fokozatosan önálló felügyeleti szervezetekhez került. Jelenleg a felügyeletek az egyes pénzügyi szervezetek biztonságos működésére koncentrálnak. A fizetési rendszerért és a pénzügyi rendszer egészének stabilitásáért a monetáris hatóság felel. E körben bizonyos esetekben jegybanki ellenőrzést végez a rendszer biztonságának fenntartása érdekében. - Közreműködik a prudenciális szabályok kialakításában, a jogszabályalkotásban. 4. Az „állam bankja", azaz az állam számlavezetője: vezeti a központi költségvetés elszámolási számláját. Az állam bankja funkció a mai gyakorlat szerint nem terjed ki az államháztartás közvetlen, elsődleges hitelezésre, ezt jelenti a monetáris finanszírozás tilalma. A költségvetési hiányt a tőkepiacokról finanszírozzák (Államadósság-kezelő Központ Zrt.), a jegybank csak a másodlagos forgalomban vásárolhat állampapírt. 5. Hogy a szabályozó feladatai végre tudja hajtani, és legyen elegendő információ a felügyelt szektor működéséről és a követett monetáris politikáról széles körű statisztikai, kutatási és elemző, kommunikációs tevékenységet is végeznek.

A monetáris politika direkt és indirekt eszközrendszere

A monetáris politika eszközei azok az akciók, amelyekkel a jegybank a monetáris politikai célok érvényesülését biztosítja.

Az alábbiak közül melyik nem monetáris politikai csatorna?-

várakozási csatorna

Dezinfláció

„lassuló" infláció, az áremelkedés ütemének csökkenése

Az értékpapírok csoportosítása értékpapírban foglalt jog alapján

az értékpapírban foglalt jog alapján pénzkövetelést megtestesítő (kötvény, váltó stb.) részedési jogot (tagságot) megtestesítő (részvény, befektetési jegy) áru feletti rendelkezési jogokat megtestesítő (közraktárjegy, hajóraklevél) tranzakcióra vonatkozó jogot megtestesítő (határidős futures és tőzsdei opciós szerződések) egyéb jogviszonyt megtestesítő (kárpótlási jegy) átruházás lehetősége alapján bemutatóra szóló: egyszerű átadással névre szóló: engedményezéssel (cedálással) - ez a fő szabály rendeletre szóló: forgatással a megjelenés formája alapján nyomtatott értékpapír (szigorú alaki kellékek) immobilizált értékpapír: köztes állapot, a kinyomtatott értékpapírokat összegyűjtik, és a kereskedelmet letéti igazolások cseréjével bonyolítáj dematerializált értékpapír: számítógépes adatnyilvántartás, különféle számlák kapcsolódnak hozzá ( értékpapírszámla, fizetésnél ügyfélszámla, központi értékpapírszámla) egyéb szempontok alapján: kibocsátó, futamidő, hozam stb

A kormányzat gazdasági funkciói

- A funkcionális csoportosítás alapján hagyományos (közhatalmi), szociális (társadalompolitikai), valamint gazdasági feladatokat különböztethetünk meg. - A kormányzati tevékenység jellege alapján megkülönböztethetünk szabályozó (regulatív), és finanszírozási funkciókat. - Közgazdasági szempontból beszélünk allokációs, redisztribúciós és stabilizációs funkcióról. Az allokációs funkció. Ennek lényege, hogy - a szükségletek bizonyos szegmensében - az állam átveszi a piactól az erőforrások elosztásának funkcióját és a bürokratikus koordináció mechanizmusainak felhasználásával biztosítja az erőforrásokat a preferált célok megvalósításához. Ez alapján megkülönböztethetjük a piac működését korrigáló, és a piac működését pótló allokációt. A korrigáló esetben a kormányzat számos eszközzel befolyásolja, alakítja a magánszektor szerkezetét, ösztönzi a technikai-technológiai fejlődést, kezeli a gazdasági folyamatok, a piac működése által kiváltott ágazati és területi egyenlőtlenségeket, elősegítve ezzel is a tartós gazdasági növekedést, a gazdaság versenyképességét. A pótló az, amikor az állami erőforrás allokáció azokon a területeken valósul meg, ahol a piac nem működik. Itt az állam az úgynevezett közjavak és más, nem tisztán magánjószág előállítását biztosítja valamilyen formában. - Az újraelosztási (redisztribúciós) szerepkör. A redisztribúció szélesebb értelemben az államháztartás egésze által, makrogazdasági síkon megvalósított jövedelemelosztás. Ebben a megközelítésben az államháztartás bevételek formájában elvonja a gazdasági szereplők által realizált elsődleges jövedelem egy részét (centralizáció) és kiadásai révén meghatározott célokra visszajuttatja azt (újra elosztja). - A gazdasági stabilizációs szerepkör. Ennek lényege a piacgazdaság kereslet korlátos jellegének enyhítése, a gazdasági folyamatokban tapasztalható ingadozások, hullámzások káros hatásainak mérséklése és a pénzügyi egyensúly biztosítása. A gazdasági stabilizáció általános célja a teljes foglalkoztatottságot közelítő állapot, a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés biztosítása, az árszínvonal emelkedésének kordában tartása és a belső (államháztartás) és a külső (folyó fizetési mérleg) pénzügyi egyensúly fenntartása. E célok megvalósítását szolgálja a fiskális és a monetáris rendszer illetve politika (policy).

Direkt eszközök

- hitelplafon, hitelkontigensek alkalmazása - kamatszabályozás - „erkölcsi ráhatás": a monetáris politika eszköztárában mindig jelen van ez a tényező, és hatása (ha nem is mindig látható) korántsem lebecsülendő. A jegybank semmiféle adminisztratív vagy piaci alapú intézkedést nem vet be, hanem inkább informális módon az emberi tényezőre próbál meg hatni, hiszen a jegybanki vezetők sok esetben személyes kapcsolatban vannak a különböző pénzintézetek vezetőivel.

Banki kockázatok

1) Hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata (adós lejáratkor a hitelt és kamatot nem fizeti vissza; rosszul mérte fel bank az adós hitelképességét, ezt megelőzendő a banknak értékelő rendszert kell készítenie az adósminősítésre. A bankoknak az adósok és tevékenységek között diverzifikálni kell a kihelyezéseiket. Keretszámot alkalmaznak az egy adós számára nyújtható hitel maximális összegére sok országban. Máshol fedezetet követelnek. Minél nagyobb egy hitel kockázata, annál magasabb kamatot számítanak fel.) 2) Befektetési kockázat (befektetés értékvesztéséből következik, mivel értékpapír árfolyama és a piaci kamatláb ellentétesen változik. Kis kockázat intézményi feltételrendszere, hogy az értékpapírpiacnak szélessége [=sokféle befektetői csoport], mélysége [=piaci ár alatt és felett is legyen rendelés, rugalmassága [ =kis hozamváltozás okoz nagy rendelésváltozást] legyen.) 3) Likviditási kockázat (azonnal teljesíteni ügyfele követelését, pénzt akar felvenni számlájáról vagy hitelt igénybe venni. Likviditás forrása a készpénz, a jegybanki és banki betét, a bankoktól és jegybanktól felvett hitel, a bank tárcájában lévő értékpapír mobilizálása. Likviditási hiány jelentkezik, ha megrohanják a bankot, illetve a restriktív monetáris politika idején szünetelő jegybanki refinanszírozás esetén. Likviditás fenntartásnak költségei vannak, mint a likvid eszközök alacsony jövedelmezősége.) 4) Kamatlábkockázat (pl. rögzített kamatlábú hiteket növekvő kamatú forrásokból finanszíroznak. kamatkockázat a lejáratinak összehangolásával szabályozható, kamat-érzékeny eszközök forrásai is kamat-érzékenyek, emellett határidős kamatműveleteket és opciókat is alkalmazhatnak. 5) Ország-kockázat (annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy nem tud vagy nem akar adott ország eleget tenni a devizában fent álló kötelezettségeknek). 6) Valutakockázat (az árfolyamváltozásokkal kapcsolatos kockázat, fedezeti művelettel védekeznek ellene) 7) Szabályozási kockázat (egy fiókos bank USA-beli előírása, Glass -Steagall, Q-szabályozás) 8) Működési kockázat (pl. működési költségei meghaladják a működési bevételeket ill. a működési folyamatok kockázata) 9) Csalás kockázata (belső ellenőrzés és számviteli rendszer adhat erre védelmet, még elektronikus csalás ellen is.) 10) Mérlegen kívüli tételek kockázata

A kormányzat feladatkörei közigazgatási csoportosításban, és ezek mit takarnak

A kormányzati szektor gazdasági funkciói A mai gazdaságok vegyes gazdaságok: a piaci koordináció mellett más koordinációs mechanizmusok is működnek. A központi újraelosztás vagy bürokratikus koordináció a közpénzügyi rendszer keretei között valósul meg. A funkciókat 3 szempont szerint lehet csoportosítani: - funkcionális csoportosítás: hagyományos (közhatalmi), szociális (társadalompolitikai) és gazdasági feladatok (pl. az állam önfenntartása) - a kormányzati tevékenység jellege alapján: szabályozó vagy regulatív (intézményi feltételek, jogi keretek+információ nyújtás) és finanszírozási funkciókat - közgazdasági szempontból: allokációs, redisztribúciós és stabilizációs funkció

Mit jelentett a aranypont-automatizmus, és mi okozhatta a csekély eltérést

A mindenkori árfolyam automatikusan az aranyparitás körül, az ún. alsó (behozatali) és felső (kiviteli) aranypont között ingadozott, attól csak kb. plusz-mínusz 1%-kal tért el. Pl. A dollár és a font közötti aranyparitás 5:1. Az amerikai kereskedő (importőr) 1000 font értékben textilt vásárolt Londonban. Hogyan fizet, ha a banki árfolyam alapján drága a font (6$)? Ha pedig olcsó a font, akkor az amerikai exportőrök inkább aranyat hoznak be és azt váltják át dollárra. Mi az ára a kerülő útnak? Ez magyarázhatja a csekély ±1%-os eltérést: fuvarköltség biztosítási díj a belföldi érme beolvasztási költsége csomagolás költsége kamatveszteség aranyfelár

Jegybank eszközrendszer

A potenciális jegybanki eszköztár azon monetáris politikai eszközök összessége, amelyek használatára a jegybanktörvény lehetőséget biztosít. Ennél szűkebb fogalom az üzleti eszköztár, amely azon eszközök összessége, amelyre az MNB-nek létezik kidolgozott és hatályos üzleti feltételrendszere vagy érvényes jegybanki rendelkezése (pl. kötelező tartaléktól szóló MNB rendelkezés) függetlenül attól, hogy az adott eszközt alkalmazza-e a jegybank. Az alkalmazott eszköztár az üzleti eszköztár része: azon eszközök, amelyek esetében folyamatosan vagy rendszeresen történnek tranzakciók az MNB és ügyfelei között.

A pénz fogalma

A pénz a rendelkezésre álló vagyonnak az a része, amelyet azonnal fel lehet használni fizetésre vagy adósságok rendezésére. A kulcsszó itt a likviditás: vásárolni és azonnal fizetni lehet vele, mégpedig konverziós költség nélkül és a nagyon kis tranzakciós költséggel A pénz ugyanakkor törvényes fizetőeszköz („legal tender"), ez azt jelenti: a törvény erejénél fogva el kell fogadni adósság kiegyenlítésére, ez egyfajta biztosíték arra, hogy a pénzt azonnal és általánosan elfogadják (anélkül, hogy megvizsgálnák a másik jogcímét az adott vagyontárgyra vagy ellenőriznék a hitelképességét).

Pénz fizetési eszköz funkció

A pénz fizetési eszköz funkciója abból ered az árutermelés fejlődésével a csere három mozzanata (megállapodás, eladás illetve vétel) időben is szétvált. A megállapodás adósságot hoz létre, amit pénzzel lehet kiegyenlíteni. A fizetési eszköz funkció tehát azt jelenti, hogy a pénzmozgás árumozgás nélkül is megtörténhet és a pénz így alkalmas halasztott fizetésre, adósságok kiegyenlítésére vagy például adófizetésre.

Pénzaggremátumok

A pénzformák közti határvonal gyakran nem egyértelmű, ezért a pénztömeg meghatározásának különböző fokozatai léteznek, ezt jelentik az egyes pénzaggregátumok. M1=szűken értelmezett pénz: a látra szóló (hazai valutában denominált) betétek és a bankrendszeren kívüli készpénz M2= M1+kvázi pénz (pénzre szóló követelés):a határidős és (teljes) devizabetét-állomány M3=szélesebb értelemben vett pénzmennyiség: M2+pénzintézeti értékpapírok (letéti jegyek, kötvények stb.) M4=M3+a lakosság és a vállalatok birtokában lévő állampapír-állomány A pénztömeg nagysága jelenti a gazdaságban a pénz kínálatát (money supply)

A bankszabályozás védvonalai

A pénzintézet mint jól meghatározható sajátosságokkal rendelkező üzleti vállalkozás piacra lépéséhez (alapítás), működéséhez és a piacról történő kilépéséhez (felszámolás) a megbízhatóságot és a stabilitást előtérbe helyező társadalmi-gazdasági igények és várakozások tapadnak. Ezeket az elvárásokat különleges szabályok és a szabályok érvényesülését biztosító intézmények foglalják keretbe és védik minden piacgazdaságban. • Az első védvonal a pénzintézetek piacra lépésekor a döntő részben normatív (bankfelügyeleti) engedélyezési feltételek előírása. • A második védvonalat maga a pénzintézet építi ki megfelelő belső irányítási és ellenőrzési rendszerrel, szakszerűen, felelősen működő igazgatósággal, felügyelőbizottsággal, belső ellenőrzéssel, "zárt" banküzemmel. • A harmadik védvonalat a pénzintézetek önszerveződése, összefogása révén létrehozott, közösen működtetett bankközi intézmények - úgy mint a giro, a központi adósnyilvántartás, a szakmai érdek-képviseleti szövetségek. • A negyedik védvonal a megfelelően kialakított jogi-szabályozási környezet. • Az ötödik védvonal az ellenőrzési rendszer, azon belül is a bankfelügyeleti-jegybanki ellenőrzési, felügyeleti intézkedési és szankcionális rendszer. • A hatodik védvonal a különböző kötelező illetve önkéntes betétvédelmi alapok, szervezetek, a pénzintézetek kihelyezéseiért garanciát vállaló intézmények (OBA, Garantiqa-Hitelgarancia Zrt., stb.) rendszere.

A pénzügypolitika

A pénzügypolitika mozgásterét alapvetően a gazdaságpolitika jelöli ki. Egy ország gazdaságpolitikája alatt az állam azon nézeteinek, elhatározásainak, rendszeres cselekedeteinek, stratégiáinak összességét értjük, amelyekkel illetve, amelyek mentén a gazdaságot befolyásolja valamely társadalmi-politikai célok elérése érdekében. A gazdaságpolitikának számtalan célkitűzése lehet, alapvetően azonban minden kormány általában vett gazdaságpolitikai céljai jól összefoglalhatóak az alábbi hármasban: gazdasági növekedés, azaz a társadalmi jólét fenntartható növelése illetve a belső és a külgazdasági egyensúly. A pénzügypolitika is további részterületekre bomlik és ezek bonyolult rendszeréből tevődik össze. Ezen alterületek közötti kölcsönhatás kölcsönös: egyik sem tud a másik hatásainak figyelembevétele nélkül működni. A négy nagy alterület: monetáris politika: a pénzkínálat átgondolt ellenőrzése bizonyos gazdasági célok elérése érdekében devizapolitika: azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, kapcsolódik. Alapvetően a nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozásának és a devizaárfolyamok befolyásolásának rendszerét jelenti. fiskális politika: az állami kiadások és bevételek ésszerű összehangolása az állami feladatok ellátása érdekében, s természeten a gazdaságpolitikájában megfogalmazott célok elérése érdekében pénzügyi ellenőrzési funkció: a gazdasági folyamatokban rejlő bizonytalanságok kezelésére hivatott funkció, amely az állam mint érdekhordozó által kitűzött célok megvalósulását szolgálja

Semleges bankműveletek

A semleges bankműveletekkel közvetlenül nem keletkezik a banknak követelése vagy kötelezettsége. Az ügyfelek számára nyújtott legszélesebb értelemben vett szolgáltatásokat ölelik fel, amelyek sok tekintetben minősítik is az üzleti bankokat, és jelentős jövedelmet hoznak létre a felszámítható jutalékok és díjak által Kapcsolódhatnak hozzá passzív és aktív bankműveletek is, de ezek nem változtatják meg azok alapvetően szolgáltatási, szakértői és tanácsadói jellegét. Módozatai: az ügyfelek bel- és külföldi pénzfogalmának lebonyolítása a bankjegy-kereskedelem az ügyfélorientált bankári szolgáltatások nyújtása, úgymint széfbérlet letétőrzés és -kezelés vagyonkezelés adásvételi ügyletek, közvetítő tevékenység a bankügynöki tevékenység a bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás az egyéb szolgáltatások nyújtása (pénzváltás, a külföldi és a belföldi devizák és valuták között konverzió, stb.) magánbanki (private banking) szolgáltatások home-banking rendszerek

Mi a pénzmultiplikátor és mi befolyásolja a nagyságát

A tartalékráta reciprokát egyszerű betétmultiplikátornak (vagy pénzmultiplikátornak) hívják: m = 1 / t, ahol m : multiplikátor t: a kötelező tartalékráta összbetétállomány=multiplikátor x össztartalék-állomány A szabad tartalékok képzésével kapcsolatos banki magatartás nagyon függ attól, hogy milyen könnyen tudnak szert tenni más forrásból likvid tartalékokra. A bankok üzleti alapon kereskednek egymással a rövid távon kihelyezést nem találó likvid eszközökkel: akár egy napra is kölcsönadják azokat egymásnak. Az így kialakuló ún. bankközi pénzpiac hatékony működése a magyarázat arra, hogy a bankok miért tartanak kevés szabad tartalékot. A bankközi pénzpiacon gyakorlatilag azonnal forrásokhoz lehet jutni, természetesen nem ingyen. Nagysága függ: - részben a központi bank döntéseitől - részben a kereskedelmi bankok döntéseitől - részben a független bankok döntéseitől

Aktív bankügyletek

Aktív bankügyletek - aktív műveletek Aktív bankügylet során a pénzintézet pénzkihelyezést végez, tehát követelése keletkezik. Aktív bankügylet keretében a bank pénzkihelyezést végez , így követelése keletkezik. A gazdasági folyamatok zavartalanságát biztosítják a bankok azzal, hogy a passzív bankügyletek keretében összegyűjtött pénzforrásaikból hiteleket nyújtanak. Pénzkihelyezés főbb módozatai: 1. Hitelnyújtás 2. Betételhelyezés más banknál, jegybanknál 3. Követelést megtestesítő értékpapírok vásárlása (pl.: államkötvények) 4. Követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás 5. Bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása 6. Pénzügyi lízing 7. Befektetések, tőkeérdekeltségek szerzése 8. Bankközi hitelkihelyezések 9. Nemzetközi közvetlen hitelkihelyezések 10. Tőkekivonás, vagy leszállítás

A kormányzati rendszer közgazdasági funkciói

Az államháztartás a kormányzati feladatok ellátását finanszírozó pénzalapok és a kormányzati rendszer vagyonának összessége. Minden állam közpénzügyi rendszerében van egy „főköltségvetés". E felett a legfőbb államhatalmi szerv (Magyarországon az Országgyűlés) rendelkezik döntési jogosítvánnyal. Nemcsak adóbevételei vannak, hanem a seignorage bevétel is ide kerül. Adósságleveleit használja a monetáris politika, a kibocsátott állampapírok hozama számít a kockázatmentes kamatlábnak, mint ilyen, fontos benchmark-érték. A közpénzügyi rendszer általában decentralizált (helyi önkormányzatok).

Az államháztartás részei

Az államháztartás alrendszerei Szerkezetét tekintve az államháztartás általában több alrendszerre tagolódik, s ezek működtetésén keresztül teljesítik a fent említett funkciókat. Ezek az alrendszerek egymástól elkülönült, (de nem független) saját bevétellel rendelkező költségvetéseket jelentenek. Az államháztartás struktúrája függ az adott ország politikai szerkezetétől is. Magyarországon az alrendszerek a következők: a központi költségvetés; a helyi önkormányzatok; a társadalombiztosítási alapok; elkülönített állami pénzalapok. Az államháztartás rendszerének leírását, működésének és ellenőrzésének általános szabályait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény tartalmazza.

A tőzsde fogalma

Az értékpapírpiac legkoncentráltabb formája a tőzsde, feladata, hogy nagy forgalmat gyorsan és hatékonyan bonyolítson le.

Teljesítményellenőrzés 3E

Economy-takarékosság: a legolcsóbb inputok beszerzése Efficiency-hatékonyság: adott inputból maximális output előállítása, vagy adott mennyiségű output előállítása minimális mennyiségű inputból Effectiveness-eredményesség: elérni a kitűzött célokat, pl.: létrejött/tervezett output aránya

Mérsékelt infláció

Ez a típusú infláció, akkor lép fel, amikor lassan emelkednek az árak. Ezt, önkényesen, egyszámjegyű, évi 10 százalék alatti inflációs rátaként jellemezhetjük. A mérsékelt és a stabil infláció viszonyai között a relatív árak nem szakadnak el egymástól túlságosan. Az emberek nem töltenek el sok időt azzal, hogy megpróbáljanak megszabadulni a pénzüktől, mert a reálkamatláb nem túlságosan alacsony. Amikor az infláció alacsony, akkor a pénznek legrosszabb esetben is alacsony negatív reálkamatlába van. Ennél fogva a pénz túlnyomórészt megőrzi az értekét egyik évről a másikra. A mérsékelt infláció csak kismértékben jár együtt gyenge hatékonysággal.

Vágtató infláció

Ez akkor lép fel, amikor az árak kezdenek két- vagy három-számjegyű, 20, 100 vagy 200 százalékos értékkel emelkedni évente. A sor alsó végén találjuk az olyan fejlett ipari országokat, mint Nagy-Britannia és Olaszország. Amikor tartóssá válik a vágtató infláció, súlyos gazdasági torzulások lépnek fel. Általában véve a legtöbb szerződést indexaljak egy árindexhez vagy egy olyan külföldi valutához kötve, mint a dollár. Mivel a pénz igen gyorsan veszíti el az értékét az emberek, igyekeznek elkerülni, hogy a legszükségesebb minimummal többet tartsanak.

A megtakarítások ideiglenes újraelosztásának főbb csatornái

Feladata: a pénzügyi intézményrendszer feladata, hogy segítse a felek egymásra találását és összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, és mindezt gyorsan és hatékonyan tegye. Közvetlen tőkeáramlás: A megtakarító és a megtakarítás végső felhasználójának igényei megfelelnek egymásnak, csak összetalálkozásukat kell gyorsabbá és biztonságosabbá tenni. A megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó jövőbeli pénzével ill. a fizetési ígéretet megtestesítő értékpapírral. Itt csak az adásvételt meggyorsító, megkönnyítő közvetítők tevékenykednek - Közvetett tőkeáramlás: A megtakarításokat egy közbenső intézménynek össze kell gyűjteni, és nagyságrendjében, lejáratában, kockázatában és likviditásában átalakítva (transzformálva) továbbadni az anyagi felhalmozást végző végső felhasználónak. Az első esetben a megtakarító közvetlen követelést megtestesítő ép-t kap (elsődleges ép.), a másodikban közvetett követelést megtestesítőt (másodlagos ép.). Közvetlen finanszírozásnál a döntés és a végső kockázat a megtakarítót terheli.

Igaz-Hamis kérdések: 1) A modern pénz kizárólag hitelnyújtás révén keletkezik. HAMIS 2) Azt a pontot, amikor érdemesebb aranyat kivinni, mint valutát vásárolni és azzal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük. IGAZ 3) A költségvetési deficit növekedése mindig inflációt okoz. HAMIS 4) A prudens banki működés a tartós, hosszú távú fizetőképesség fenntartásának követelményét jelenti. HAMIS 5) Az államháztartás mérlege megegyezik a központi költségvetés mérlegével. HAMIS 6) A pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. HAMIS 7) A kemény költségvetési korlát azt jelenti, hogy az adott vállalkozás bevételei fedezik a kiadásaikat. IGAZ 8) A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja a kormány gazdaságpoltikájának támogatása. HAMIS 9) A negatív inflációt (azaz az árszínvonal csökkenését) nevezzük dezinflációnak. HAMIS 10) A kötelező tartalékráta csökkentése (ceteris paribus) növeli a bankrendszer forráskihelyezési képességét. IGAZ 11) Az infláció csak árszínvonal emelkedéssel lehetséges. IGAZ 12) A keresleti inflációt a makrokereslet hirtelen növekedése okozza. IGAZ 13) A költségvetési egyenleg megegyezik az államháztartástan mérlegével. HAMIS 14) A befektetési jegy a pénzkövetelést megtestesítő értékpapír. HAMIS 15) Ha az árfolyam az alsó intervenciós pont és a felső intervenciós pont között van, akkor az állam nem avatkozik be. IGAZ 16) A felső aranypontnál lévő kiviteli ponton túl megéri aranyat kivinni. IGAZ 17) Az alsó aranypontnál lévő behozatali ponton túl megéri pénzhelyettest kivinni. IGAZ 18) A jegybank kereskedelmi bankoknál elhelyezett készpénze a jegybanki tartalék. HAMIS 19) A költségvetési deficit mindig inflációt eredményez. HAMIS 20) A kötvény vagyoni jogot megtestesítő értékpapír. HAMIS 21) A pénzmultiplikátor az M1 és M2 hányadosa. HAMIS 22) Az államadósság megegyezik a külföldi adósággal. HAMIS 23) Pénzújraelosztás esetén a banki aktívák és passzívák egyaránt változnak. IGAZ 24) Az állami költségvetés végleges elosztást végez. IGAZ 25) A bankjegy belső értékkel rendelkező pénzhelyettesítő. HAMIS 26) A pénzmultiplikátor nagysága csak a tartalékrátától függ. HAMIS

Igaz-Hamis kérdések: 1) A modern pénz kizárólag hitelnyújtás révén keletkezik. HAMIS 2) Azt a pontot, amikor érdemesebb aranyat kivinni, mint valutát vásárolni és azzal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük. IGAZ 3) A költségvetési deficit növekedése mindig inflációt okoz. HAMIS 4) A prudens banki működés a tartós, hosszú távú fizetőképesség fenntartásának követelményét jelenti. HAMIS 5) Az államháztartás mérlege megegyezik a központi költségvetés mérlegével. HAMIS 6) A pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. HAMIS 7) A kemény költségvetési korlát azt jelenti, hogy az adott vállalkozás bevételei fedezik a kiadásaikat. IGAZ 8) A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja a kormány gazdaságpoltikájának támogatása. HAMIS 9) A negatív inflációt (azaz az árszínvonal csökkenését) nevezzük dezinflációnak. HAMIS 10) A kötelező tartalékráta csökkentése (ceteris paribus) növeli a bankrendszer forráskihelyezési képességét. IGAZ 11) Az infláció csak árszínvonal emelkedéssel lehetséges. IGAZ 12) A keresleti inflációt a makrokereslet hirtelen növekedése okozza. IGAZ 13) A költségvetési egyenleg megegyezik az államháztartástan mérlegével. HAMIS 14) A befektetési jegy a pénzkövetelést megtestesítő értékpapír. HAMIS 15) Ha az árfolyam az alsó intervenciós pont és a felső intervenciós pont között van, akkor az állam nem avatkozik be. IGAZ 16) A felső aranypontnál lévő kiviteli ponton túl megéri aranyat kivinni. IGAZ 17) Az alsó aranypontnál lévő behozatali ponton túl megéri pénzhelyettest kivinni. IGAZ 18) A jegybank kereskedelmi bankoknál elhelyezett készpénze a jegybanki tartalék. HAMIS 19) A költségvetési deficit mindig inflációt eredményez. HAMIS 20) A kötvény vagyoni jogot megtestesítő értékpapír. HAMIS 21) A pénzmultiplikátor az M1 és M2 hányadosa. HAMIS 22) Az államadósság megegyezik a külföldi adósággal. HAMIS 23) Pénzújraelosztás esetén a banki aktívák és passzívák egyaránt változnak. IGAZ 24) Az állami költségvetés végleges elosztást végez. IGAZ 25) A bankjegy belső értékkel rendelkező pénzhelyettesítő. HAMIS 26) A pénzmultiplikátor nagysága csak a tartalékrátától függ. HAMIS

Az infláció és fokozatai

Inflációról akkor beszélünk, ha az árak és a költségek általános színvonala emelkedik. Emelkedik a kenyér, a benzin, a gépkocsi ára. Emelkednek a bérek, a földárak, a tőkejavak bérleti díjai. Defláción azt értjük, hogy az árak és a költségek általában esnek. Az infláció három fokozata Akárcsak a betegségeknek, az inflációnak is különböző súlyossági fokozatai vannak. Megkönnyíti a dolgunkat, ha 3 kategóriába soroljuk a különböző inflációkat: a mérsékelt, a vágtató és a hiperinfláció kategóriájába.

Hiperinfláció

Míg a vágtató inflációt a gazdaságok a jelek szerint túlélik, sőt egyesek prosperálnak is, egy harmadik és halálos fokozat lép be, amikor a hiperinfláció rákja jelentkezik. Semmi jót nem mondhatunk az árak olyan sokszorozódó növekedéséről, mint amilyen 1920 és 1923 között Németországban, vagy a második világháború után Kínában vagy Magyarországon ment végbe. A legalaposabban dokumentált hiperinfláció a weimari köztársaságban zajlott le. A hiperinflációk különösen érdekesek az inflációt tanulmányozók számára, mert rávilágítanak a hátasaira.

Passzív bankügyletek

Passzív bankügylet esetében a bank forrást szerez és pénzeszköz bevonását célzó műveleteiről beszélhetünk. A banknak kötelezettsége keletkezik. A passzív bankügylet segítségével pótlólagos pénz érkezik a bankba, mellyel egy időben tartozása keletkezik a banknak a pénztulajdonossal szemben. Passzív bankügylet esetében az összegyűjtött forrásokat a bank az aktív bankügylet által kihelyezi gazdaságba. Célja, hogy olyan mértékű és szerkezetű forrásokat biztosítson az üzleti bankok számára, mely alapján képesek kielégíteni az ügyfelek pénz és hiteligényeit. A forrásképzés főbb módozatai: 1. Számlanyitás 2. Betétgyűjtés 3. Pénzalapok és alapítványok kezelése 4. Banki értékpapírok kibocsátása (pl.: bankkötvény, letéti jegy, pénztérjegy ...) 5. Jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele 6. Váltók viszontleszámítolása és egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek 7. Bankközi hitelfelvételek 8. Nemzetközi közvetlen hitelfelvételek 9. Tőkeemelés

A pénz forgalmi eszköz (csereeszköz, tranzakciós eszköz)

a pénz közvetíti az áruk cseréjét, a tranzakciók a pénz segítségével és nem közvetlen árucsere formájában bonyolódnak. A csere kettészakad eladásra és vételre, és természetesen a pénznek jelen kell lennie. Csereeszközként a pénz állandóan forgalomban van, egyik cserét a másik után bonyolítja le, kézről kézre kerül. Mivel nem akarják megtartani, ezért ebben a funkciójában értéktelen jeleivel is helyettesíthető. A pénz fizetési eszköz funkciója abból ered az árutermelés fejlődésével a csere három mozzanata (megállapodás, eladás illetve vétel) időben is szétvált. A megállapodás adósságot hoz létre, amit pénzzel lehet kiegyenlíteni. A fizetési eszköz funkció tehát azt jelenti, hogy a pénzmozgás árumozgás nélkül is megtörténhet és a pénz így alkalmas halasztott fizetésre, adósságok kiegyenlítésére vagy például adófizetésre.

Gresham-törvény

a rosszabb pénz mindig kiszorítja a forgalomból a jó pénzt. A gazdaság szereplői ugyanis igyekeznek a lehető legtöbb tranzakciót, főként az állammal szembeni kötelezettségeket a rossz pénzben teljesíteni, és a jó pénzt tartalékolni.

Hogyan változik a kereskedelmi bank mérlege, ha egy betétese számlájára más bankból átutalás érkezik?

az aktívák és a passzívák összege egyaránt nő

Klasszikus bankjegy

bemutatóra szóló kerek címletben előre nyomtatott ún. bankárváltókat (ún. klasszikus bankjegyeket) bocsátottak ki, amelyben a bank azt ígérte, hogy bemutatójának kívánságára a feltüntetett összegnek megfelelő törvényes fizetőeszközt ad. Ezt a jegyet már jóval szélesebb körben fogadták el, mint a kereskedő váltóját.

nemzetközi pénz (világpénz)

funkciót akkor tölti be egy valuta, ha képes a nemzetközi áruforgalomban betölteni az előző funkciókat.

Az alábbiak közül melyik része az M2 pénzmennyiségnek?

látra szóló betétek

A pénz forgási sebessége...

megmutatja, hogy a pénz időegység alatt hány tranzakciót közvetített.

Indirekt eszközök

refinanszírozási politika: refinanszírozási hitel a jegybank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott forinthitel abból a célból, hogy azt a kereskedelmi bankok továbbhitelezzék a gazdaság szereplői felé. rediszkont politika (viszontleszámítolás): a pénzintézetek tulajdonában levő - már általuk egyszer leszámítolt - értékpapírok a jegybank által történő megvásárlása, leszámítolása. Ez is refinanszírozás, csak annak egy speciális esete: abban az esetben beszélhetünk rediszkontálásról, ha a hitel váltó formát öltött. A jegybank refinanszírozási hitelei kamatlábának változtatásával a gazdálkodók pénzkeresletén keresztül kíván hatni a pénzmennyiség alakulására. ü kötelező tartalékráta ü nyíltpiaci műveletek: a jegybank azon tevékenysége, amikor valamely rövidlejáratú pénzügyi eszköz likvid másodpiacán kereskedik saját számlára a jegybankpénz mennyisége, illetve a kamatszint befolyásolása céljából. Ide tartoznak a repo-ügyletek, melyek lényegében visszavásárlási záradékkal ellátott értékpapír-ügyletek. Két ellentétes irányú adásvételi ügyletről van szó, mely során az értékpapír a jelenben gazdát cserél, s egyúttal egy jövőbeli ellentétes ügylet is megkötésre kerül meghatározott áron, meghatározott időpontra. Az ügylet rövid távú hitelnyújtásnak (aktív) vagy betételhelyezésnek (passzív) is felfogható. ü a pénzkínálatra ható egyéb eszközök (fedezett hitel, jegybanki betét, devizaswap stb.)

Az alábbiak közül melyik nem része a teljesítményellenőrzésnek?-

szabályszerűség

A pénzügyi ellenőrzés típusai: az alkalmazott technikák és a folyamatokra gyakorolt hatás szerint

• ex ante (előzetes) ellenőrzés: a gazdasági esemény lezajlása előtt megtörténik a kívánt és a bekövetkezés esetén előálló állapot összehasonlítása (engedélyező funkció) • folyamatellenőrzés: a folyamatos megfigyelési rendszer (monitoring) és beépített kontrollokon alapuló ellenőrzés • ex post (utólagos) ellenőrzés: lényege az „események utániság" és tipikus esete az audit Az ex ante és a folyamatellenőrzés hat az ellenőrzött folyamatra, az ex post ellenőrzés „szemlélődő", elemző, jellemzően utólagos, a vizsgált folyamattól elkülönülő, arra közvetlenül vissza nem ható, jelentéstétellel végződő ellenőrzés.