STAT I. (2.rész)

Ace your homework & exams now with Quizwiz!

medián

az az ismérvérték, aminél az összes előforduló ismérvérték legalább fele nagyobb, és legalább a fele kisebb

variancia

A szórás négyzete.

relatív koncentráció

Az értékösszeg nagy hányada(nagy %-a) a sokaság egyedeinek kis hányada (kis %-a) között oszlik meg

relatív gyakoriság

a gyakoriság N-hez viszonyított nagysága; az ismérvértékeknek az átlagtól vett átlagos relatív (százalékos) eltérése

alakmutatók

a gyakorisági eloszlás asszimetriájának vagy csúcsosságának mértékét jelző mérőszám (tsz)

helyzetmutató

a gyakorisági eloszlás közepesnek mondható értékeit jelző mutatószám

gyakorisági görbe

a gyakorisági eloszlás olyan határesete, ami akkor állna elő, ha egy folytonos ismérv szerint végtelen sok 0-hoz tartó hosszúságú osztályközt képeznénk, majd gyakorisági poligont vagy hisztogramot rajzolnánk

hisztogram

a gyakorisági eloszlást ábrázoló oszlopdiagram

ogiva

a kumulált gyakoriságok vagy relatív gyakoriságok vonal- vagy oszlopdiagramja

doboz ábra

a legkisebb és legnagyobb előforduló ismérvértéknek, valamint a három kvartilisnek a feltüntetése egy vízszintes egyenesen; a két szélső kvartilis közötti értékeket egy, aadott egyenese elhelyezett téglalapba zárva

szóródás terjedelme

a legnagyobb és legkisebb előforduló érték(vagy adott rendű kvantilis) közötti különbség

Lorenz-görbe

a relatív koncentráció szemléltetésére és elemzésére alkalmas ábra; egymást követő pontjainak koordinátái az összetartozó kumulált relatív gyakoriságok és kumulált relatív ertékösszegek

rangsor

a sokaság egységeinek mennyiségi ismérv szerinti monoton nemcsökkenő felsorolása

koncentráció

a teljes értékösszeg abszolúte vagy relatíve kevés egységre történő összpontosulása, illetve ennek időbeli előrehaladása

gyakorisági sor

a valamely mennyiségi ismérv szerint végzett osztályozás eredményét mutató csoportosító sor

heterogén sokaság

az Y mellett léteznek olyan további ismérvek, melyek szerint a sokaságot részsokaságokra bontva az Yi ismérvváltozatok fellépésében lényegesen eltérő szabályszerűség mutatkozik a különböző részsokaságokon belül

homogén sokaság

az Y mellett nem léteznek olyan további ismérvek, melyek szerint a sokaságot részsokaságokra bontva az Yi ismérvváltozatok fellépésében lényegesen eltérő szabályszerűség mutatkozik a különböző részsokaságokon belül

folytonos mennyiségi ismérv

az adott intervallumon belül bármely értéket felvenni képes m... ismérv

momentumok

az ismérvértékek (az átlagtól vett megfelelő eltérések) bizonyos hatványainak súlyozatlan vagy súlyozott átlaga

szóródás

az ismérvértékek egymáshoz viszonyított különbözőségét, vagy a sokaság egészét jellemző átlagos értéktől való eltérését

átlag

az ismérvértékek összegének a megfigyelt sokaság egy egységére jutó része

szórás

az ismérvértékeknek az átlagtól vett átlagos eltérése; az azzal elkövetett hiba átlagos nagysága, hogy minden ismérvértéket Yfölülvonás-al helyettesítünk

osztályközép

az osztályköz alsó és felső határának súlyozatlan számtani átlaga

relatív értékösszeg

az értékösszegekből számított megoszlási viszonyszám

kvantilis

azonos gyakoriságú osztályok képzésére szolgáló osztópontok/határpontok

módusz

diszkrét ismérv esetében a legnagyobb gyakoriságú ismérvérték, folytonos ismérv esetében a gyakorisági görbe maximum helye; ez utóbbi esetben csak közelítő érték adható rá (Nem biztos, hogy mindig létezik.)

leveles ág ábra

egy adathatlmaz számjegyekből kialakított hisztogramszerű megjelenítési módja

pálcika ábra

egy diszkrét mennyiségi ismérvre vonatkozó megfigyelések gyakoriságát mutató ábra

asszimetria

egy gyakorisági eloszlás ábrájának a szimetrikus gyakorisági görbétől való eltérése

értékösszeg

egy mennyiségi ismérv szerint képzett egy-egy osztályba sorolt egységeknél előforduló ismérvértékek összege (+sor= ezek sorozata)

kumulálás

egyre több egymást közvetlenül követő gyakoriság vagy értékösszeg összeadása

korrigált gyakoriság

egységnyi vagy tetszőleges, de azonos osztályközhosszúságra átszámított gyakoriság

osztályközös gyakorisági sor

mennyiségi ismérv alapján képzett csoportosító sor, melyben az osztályokat az ismérv lehetséges értékeinek egymást át nem fedő intervallumai azonosítják

egymóduszú eloszlás

olyan gyakorisági eloszlás amelynek egy módusza van

többmóduszú eloszlás

olyan gyakorisági eloszlás, melynek legalább két módusza van; a sokaságnak valamely mennyiségi ismérv szerinti heterogenitását jelzi

decilisek

olyan határpontok, amelyek a rangsorba rendezett sokaság N/10 gyakoriságú osztályait határolják el egymástól

percentilisek

olyan határpontok, melyek a rangsorba rendezett sokaság N/100 gyakoriságú osztályait határolják el egymástól

kvartilisek

olyan határpontok, melyek a rangsorba rendezett sokaság N/4 gyakoriságú osztályait határolják el egymástól

változó

olyan ismérv, amelynek lehetséges változatai számszerűek

csúcsosság

valamely gyakorisági eloszlás csúcsának a vele azonos átlagú és szórású normális eloszlás gyakorisági görbéjének csúcsához képesti eltérése

diszkrét mennyiségi ismérv

véges vagy megszámlálhatóan sok, egymástól jól elkülönülő értékeket felvenni képes m.. ismérv


Related study sets

Intermediate Accounting II Chapter 16 Quiz

View Set

CS140 Introduction to Computers Review

View Set

Accounting Midterm - True or False

View Set

World History b: The Interwar Years and World War II: Totalitarianism

View Set

RN Medical Surgical: Renal and Urinary

View Set

spinal cord and spinal nerves multiple choice

View Set

Missed Life Insurance Exam Review Questions

View Set

NU 310 Chapter 17: Preoperative Nursing

View Set