STAT I. (2.rész)
medián
az az ismérvérték, aminél az összes előforduló ismérvérték legalább fele nagyobb, és legalább a fele kisebb
variancia
A szórás négyzete.
relatív koncentráció
Az értékösszeg nagy hányada(nagy %-a) a sokaság egyedeinek kis hányada (kis %-a) között oszlik meg
relatív gyakoriság
a gyakoriság N-hez viszonyított nagysága; az ismérvértékeknek az átlagtól vett átlagos relatív (százalékos) eltérése
alakmutatók
a gyakorisági eloszlás asszimetriájának vagy csúcsosságának mértékét jelző mérőszám (tsz)
helyzetmutató
a gyakorisági eloszlás közepesnek mondható értékeit jelző mutatószám
gyakorisági görbe
a gyakorisági eloszlás olyan határesete, ami akkor állna elő, ha egy folytonos ismérv szerint végtelen sok 0-hoz tartó hosszúságú osztályközt képeznénk, majd gyakorisági poligont vagy hisztogramot rajzolnánk
hisztogram
a gyakorisági eloszlást ábrázoló oszlopdiagram
ogiva
a kumulált gyakoriságok vagy relatív gyakoriságok vonal- vagy oszlopdiagramja
doboz ábra
a legkisebb és legnagyobb előforduló ismérvértéknek, valamint a három kvartilisnek a feltüntetése egy vízszintes egyenesen; a két szélső kvartilis közötti értékeket egy, aadott egyenese elhelyezett téglalapba zárva
szóródás terjedelme
a legnagyobb és legkisebb előforduló érték(vagy adott rendű kvantilis) közötti különbség
Lorenz-görbe
a relatív koncentráció szemléltetésére és elemzésére alkalmas ábra; egymást követő pontjainak koordinátái az összetartozó kumulált relatív gyakoriságok és kumulált relatív ertékösszegek
rangsor
a sokaság egységeinek mennyiségi ismérv szerinti monoton nemcsökkenő felsorolása
koncentráció
a teljes értékösszeg abszolúte vagy relatíve kevés egységre történő összpontosulása, illetve ennek időbeli előrehaladása
gyakorisági sor
a valamely mennyiségi ismérv szerint végzett osztályozás eredményét mutató csoportosító sor
heterogén sokaság
az Y mellett léteznek olyan további ismérvek, melyek szerint a sokaságot részsokaságokra bontva az Yi ismérvváltozatok fellépésében lényegesen eltérő szabályszerűség mutatkozik a különböző részsokaságokon belül
homogén sokaság
az Y mellett nem léteznek olyan további ismérvek, melyek szerint a sokaságot részsokaságokra bontva az Yi ismérvváltozatok fellépésében lényegesen eltérő szabályszerűség mutatkozik a különböző részsokaságokon belül
folytonos mennyiségi ismérv
az adott intervallumon belül bármely értéket felvenni képes m... ismérv
momentumok
az ismérvértékek (az átlagtól vett megfelelő eltérések) bizonyos hatványainak súlyozatlan vagy súlyozott átlaga
szóródás
az ismérvértékek egymáshoz viszonyított különbözőségét, vagy a sokaság egészét jellemző átlagos értéktől való eltérését
átlag
az ismérvértékek összegének a megfigyelt sokaság egy egységére jutó része
szórás
az ismérvértékeknek az átlagtól vett átlagos eltérése; az azzal elkövetett hiba átlagos nagysága, hogy minden ismérvértéket Yfölülvonás-al helyettesítünk
osztályközép
az osztályköz alsó és felső határának súlyozatlan számtani átlaga
relatív értékösszeg
az értékösszegekből számított megoszlási viszonyszám
kvantilis
azonos gyakoriságú osztályok képzésére szolgáló osztópontok/határpontok
módusz
diszkrét ismérv esetében a legnagyobb gyakoriságú ismérvérték, folytonos ismérv esetében a gyakorisági görbe maximum helye; ez utóbbi esetben csak közelítő érték adható rá (Nem biztos, hogy mindig létezik.)
leveles ág ábra
egy adathatlmaz számjegyekből kialakított hisztogramszerű megjelenítési módja
pálcika ábra
egy diszkrét mennyiségi ismérvre vonatkozó megfigyelések gyakoriságát mutató ábra
asszimetria
egy gyakorisági eloszlás ábrájának a szimetrikus gyakorisági görbétől való eltérése
értékösszeg
egy mennyiségi ismérv szerint képzett egy-egy osztályba sorolt egységeknél előforduló ismérvértékek összege (+sor= ezek sorozata)
kumulálás
egyre több egymást közvetlenül követő gyakoriság vagy értékösszeg összeadása
korrigált gyakoriság
egységnyi vagy tetszőleges, de azonos osztályközhosszúságra átszámított gyakoriság
osztályközös gyakorisági sor
mennyiségi ismérv alapján képzett csoportosító sor, melyben az osztályokat az ismérv lehetséges értékeinek egymást át nem fedő intervallumai azonosítják
egymóduszú eloszlás
olyan gyakorisági eloszlás amelynek egy módusza van
többmóduszú eloszlás
olyan gyakorisági eloszlás, melynek legalább két módusza van; a sokaságnak valamely mennyiségi ismérv szerinti heterogenitását jelzi
decilisek
olyan határpontok, amelyek a rangsorba rendezett sokaság N/10 gyakoriságú osztályait határolják el egymástól
percentilisek
olyan határpontok, melyek a rangsorba rendezett sokaság N/100 gyakoriságú osztályait határolják el egymástól
kvartilisek
olyan határpontok, melyek a rangsorba rendezett sokaság N/4 gyakoriságú osztályait határolják el egymástól
változó
olyan ismérv, amelynek lehetséges változatai számszerűek
csúcsosság
valamely gyakorisági eloszlás csúcsának a vele azonos átlagú és szórású normális eloszlás gyakorisági görbéjének csúcsához képesti eltérése
diszkrét mennyiségi ismérv
véges vagy megszámlálhatóan sok, egymástól jól elkülönülő értékeket felvenni képes m.. ismérv
