Közgáz fogalmak I., Közgáz II.

helyettesítési hatás (substitution effect of a price)

a fogyasztók jellemző magatartása, mely szerint többet fogyasztanak a relatíve olcsóbbá váló jószágból (ezzel "helyettesítenek" más javakat), és kevesebbet fogyasztanak a relatíve megdráguló cikkből (ilyenkor ezt "helyettesítik másokkal). az árváltozás helyettesítési hatásából ered a keresleti görbe negatív meredeksége.

helyettesítési hatás (árváltozásé) (substitution effect of a price change)

a fogyasztók jellemző magatartása, mely szerint többet fogyasztanak a relatíve olcsóbbá váló jószágból (ezzel "helyettesítenek" más javakat), és kevesebbet fogyasztanak a relatíve megdráguló cikkből (ilyenkor ezt "helyettesítik" másokkal). az árváltozás ...-ából ered a keresleti görbe negatív meredeksége

vállalat (üzleti vállalkozás) (firm, business firm)

a gazdaság alapvető termelési egysége, jellemzően a magánszférába tartozik. munkaerőt alkalmaz, földet és tőkét bérel vagy birtokol, valamint egyéb inputokat vásárol azért, hogy termékeket gyártson és értékesítsen. alapvető célja a profit elérése a tulajdonosok számára.

mikroökonómia (microeconomics)

a gazdaság egyéni szereplőinek és egyes alkotóelemeinek viselkedésével, például egyetlen termék árának kialakulásával, illetve egyetlen fogyasztó vagy termelő magatartásával foglalkozó elemzés. (Adam Smith - A nemzetek gazdasága; The Wealth of Nations)

makroökonómia (macroeconomics)

a gazdaság egészének működéséve, a kibocsátással, jövedelemmel, árszínvonallal, külkereskedelemmel, munkanélküliséggel és más aggregált gazdasági változókkal foglalkozó elemzés. (John Maynard Keynes - A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete; General Theory of Employment, Interest and Money)

mit? hogyan? kinek?

a gazdasági szerveződés 3 alapkérdése

negatív meredekségű keresleti görbék szabálya

a görbe lefelé hajlik, vagyis északnyugatról délkeletre tart ha egy termék ára emelkedik akkor a fogyasztók ált. kevesebbet vásárolni belőle, ha csökken akkor többet

horizontális méltányosság (horizontal equity)

a hasonló helyzetben levő emberek igazságos kezelése, eszerint azonos elbánásban kell részesíteni a lényegileg egyenlőket.

határtermék-bevétel (egy tényezőé) (marginal revenue product, MRP, of an input)

a határbevétel és a határtermék szorzata. a vállalat által elért többletbevételt jelöli, ha vásárol 1 újabb inputegységet, felhasználja a termelésben, és értékesíti az így nyert terméktöbbletet.

nominális kamatláb (nominal or money interest rate)

a hitelek, betétek után pénzben kifizetett hozam. megmutatja, hogyan aránylik az éves pénzhozam a befektetett összeghez. fogalompárja a reálkamatláb, amely a javakban mért egységnyi befektetés javakban kifejezett éves hozamát mutatja.

szűkösség (scarcity)

a javak mennyisége korlátozott az igényekhez képest

vegyes gazdaság (mixed economy)

a jellemző gazdaságszerveződési forma a nem kommunista országokban. elsődleges szabályozó mechanizmusa a piaci árrendszer, azonban ezt kiegészítik sokoldalú állami beavatkozással (adóztatás, állami költekezés, szabályozás), a makrogazdasági folyamatok stabilizálása és a piaci kudarcok korrigálása érdekében

kifizetési mátrix (payoff table)

a játékelmélet elemzési eszköze, e táblázatban foglalják össze a játékosok stratégiáit és a lehetséges kimenetelekhez tartozó eredményeket az egyszerűbb játékok esetében. a különböző játékosok profitját vagy hasznát nevezzük kifizetésnek (payoff).

jövedelemrugalmasság (income elasticity of demand)

a jövedelem 1%-os változása esetén bekövetkező keresletváltozást mutatja ki adott termék iránt - létszükségleti jószágnak hívjuk azon javakat, melyeknél ez pozitív, de kevesebb egynél - ha ennek értéke 1, normál javakról beszélünk - ha enek értéke egynél nagyobb, akkor a jószágot luxusjószágnak nevezzük, melynek kereslete a jövedelem növekedésekor ugrásszerűen nő

Lorenz-görbe (Lorenz curve)

a jövedelem-, illetve vagyonelosztás egyenlőtlenségének mértékét szemléltető görbe.

piaci egyensúly. (market equilibrium)

a keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, a keresleti ár a kínálati árral.

árrugalmatlan kereslet (price-inelastic demand, inelastic demand)

a kereslet árrugalmassága kisebb 1-nél abszolút értékben. e körülmények közt a áresés csökkenti, az áremelkedés pedig növeli az összbevételt. tökéletesen árrugalmatlan a kereset, ha a keresett mennyiség egyáltalán nem változik az ár csökkenése vagy emelkedése nyomán.

árrugalmas kereslet (price-elastic demand, elastic demand)

a kereslet árrugalmassága nagyobb 1-nél abszolút értékben. ilyenkor a keresett mennyiség százalékos változása meghaladja az ár százalékos változását. következésképp az árbevétel (az ár és az eladott mennyiség szorzata) emelkedik az ár csökkenésével, mivel a keresett mennyiség nagyobb arányban növekszik.

kínálat árrugalmassága (price elasticity of supply)

a kereslet árrugalmasságával analóg fogalom, amely a kínálat árérzékenységét méri. számértéke a kínált mennyiség százalékos változásának és a ár százalékos változásának hányadosaként adódik. meghatározása leginkább a tökéletes verseny körülményei közt hasznos

gazdasági többlet (economic surplus)

a kibocsátott javak által nyerhető összes elégedettség vagy hasznosság és a termelési költségük különbsége. a fogyasztói többlet és a termelői többlet összege, ahol az előbbi a fogyasztók hasznosságának többlete, a vásárlásokra fordított kiadásaik fölött, az utóbbi pedig a termelők bevételének a változó költséget meghaladó része

határköltség (marginal cost, MC)

a kibocsátás egységnyi növeléséhez szükséges többletköltség (az összköltség növekménye), vagy az összköltség csökkenése a kibocsátás 1 egységgel való csökkentésénél

mérethozadék (skálahozadék, volumenhozadék) (returns to scale)

a kibocsátás növekedési üteme az összes termelési tényező egyidejű, azonos arányú növelése esetén. (van állandó, növekvő és csökkenő formája) (nem csak a földet növeljük hanem pl. a földet és a munkát is)

termelékenység (productivity)

a kibocsátás és valamely ráfordítás aránya. emelkedik, ha a korábbinál magasabb kibocsátás érhető el ugyanakkora ráfordítással. a technológia fejlődése, a dolgozók szakképzettségének, begyakorlottságának javulása vagy a tőkeintenzitás növekedése emeli a munka ...-ét.

kontraszelekció (adverse selection)

a piaci kudarc egyik formája, amikor a legmagasabb kockázatú emberek kötnek a legnagyobb valószínűséggel biztosítást. tágabb értelemben olyan helyzetekre utalhat, ahol eltérő az eladók és vásárlók informáltsága, mint például a használt autók piacán.

erkölcsi kockázat (moral hazard)

a piaci kudarcok egyik típusa, amikor a biztosítás megléte megnöveli a biztosított esemény bekövetkezésének valószínűségét. egy autótulajdonos például elhanyagolhatja a kocsi lezárását, ha a biztosítása 100 százalékban megtéríti a lopáskárt, mivel a biztosítás így gyengíti a lopás megelőzésében való érdekeltségét.

Herfindahl-Hirschman-index (HHI)

a piaci szerkezetek elemzésénél gyakran használt mutató, amely a piaci hatalom mértékét méri. úgy számítható ki, hogy összegezzük a piaci szereplők százalékos piaci részesedésének négyzetét. közel áll a zérushoz tökéletes versenyben, míg 10 000 értéket vesz fel tiszta monopólium esetén.

helyettesítő termékek (substitutes)

a piacon egymással versengő termékek (pl. ötujjas és egyujjas kesztyűk)

helyettesítési termékek (substitutes)

a piacon egymással versengő termékek.

vegyes gazdaság (mixed market)

a piacon működő magánvállalkozások összekapcsolódnak az állami szabályozással, adóztatással és a különféle kormányzati programokkal

belépési korlátok (barriers to entry)

a piacra lépést akadályozó tényezők, melyek csökkentik a termelők számát az iparágban, vagy gyengítik a köztük folyó versenyt. fontos példái a jogi korlátozások, a szabályozás és a termékdifferenciálás.

kvóta (quota)

a protekcionista importkorlátozások közé tartozik; behatárolja egy konkrét árucikk (pl. gépkocsik, cukor) importálható összmennyiségét egy időszakra nézve.

holtteherveszteség (deadweight loss)

a reáljövedelem, illetve a fogyasztói és termelői többlet más szereplő által nem realizált csökkenése monopólium, vámok, kvóták, adók kivetése vagy más piaci torzulások (pl. externáliák) esetén. ha például egy monopólium emeli az árait, a fogyasztói többlet nagyobb mértékben csökken, mint ahogy a profitja nő; a különbség a monopólium okozta, társadalmat sújtó holtteherveszteség.

termelési függvény (production function)

a ráfordítások mennyisége és a velük előállítható maximális termékmennyiség közötti összefüggés (matematikai függvény) egy adott technológiai szinten. (értelmezhető egyes vállalatokra, vagy aggregált termelési függvényként a gazdaság egészére.)

szellemi tulajdonjogok (intellectual property rights)

a szabadalmakra, szerzői jogokra, üzleti titkokra, elektronikus médiára és egyéb, alapvetően információs termékekre vonatkozó törvényes szabályok. e törvények általában az eredeti alkotónak biztosítják a felhasználás jogát, és elősegítik, hogy ellenértéket kapjon a mű reprodukciójáért.

jövedelemeloszlási elmélet (theory of income distribution)

a személyes jövedelem és vagyon társadalmon belüli megoszlásának módját magyarázó elmélet.

nettó vagyon (net worth)

a számvitelben az eszközök (aktívák) és a kötelezettségek értékének különbsége.

kötelezettség (liabilities)

a számvitelben más személyekkel és vállalatokkal szemben fennálló adósságok vagy pénzügyi tartozások összege

konjunktúraciklus (üzleti ciklus; business cycle)

a teljes nemzeti kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás ingadozása. egy-egy komplett ciklus rendszerint 2 és 10 év közti időszak alatt zajlik le. ennek során széles körű és egyidejű fellendülés, majd visszaesés figyelhető meg a gazdaság legtöbb szektorában

termelékenység növekedése (productivity growth)

a termelékenység növekedésének üteme egyik időszakról a másikra. ha például 100 volt a munkatermelékenység indexe 2004-ben, és a következő évben 101.7, akkor a termelékenység 1.7%-kal nőtt egy év alatt, 2004-ről 2005-re.

változó költség (variable cost, VC)

a termelés mennyiségével összefüggő költségek, például a nyersanyagokra, munkabérre és energiára fordított kiadások. megfelel az összköltség és az állandó költség különbségének. (TC-FC=VC)

kibocsátás (output)

a termelésből származó különböző hasznos javak és szolgáltatások, amelyeket fogyasztásra használnak fel, vagy további feldolgozásra kerülnek

technológiai változás (technological change)

a termelési eljárásban eszközölt változtatás vagy egy új termék bevezetése. ennek eredményeképp változatlan ráfordításokkal magasabb vagy jobb minőségű kibocsátást lehet elérni. kifelé tolja a termelési lehetőségek határát. (=technikai haladás)

ordinális hasznosság (ordinal utility)

akereslet elméletében használt fimenzió nélküli hasznosságfogalom. a fogyasztó csak azt tudja megállapítani A és B árukosárról, hogy preferálja-e az egyiket a másikkal szemben, de hogy milyen mértékben, azt már nem. ransorolni tudja tehát az összes lehetséges jószágkosarat, de nem tudja mérni az abszolút különbséget két tetszőleges kosár hasznossága közt.

költségminimalizálás szabálya (a termelésben) (least-cost rule of production)

akkor a legkisebb egy bizonyos szintű kibocsátás előállítási költsége, amikor a termelési tényezők határtermék-bevételének és árának aránya megegyezik az összes tényezőre nézve

költségminimalizálás szabálya (termelésben) (least-cost rule of production)

akkor a legkisebb egy bizonyos szintű kibocsátás előállítási költsége, amikor a termelési tényezők határtermék-bevételének és árának aránya megegyezik az összes tényezőre nézve.

technikai haladás (technological progress)

technológiai változás

munkamegosztás (division of labour)

termelésszervezési módszer, amelyben a munkások a gyártási folyamat más-más területére szakosodnak. a munkások specializációja növeli az összkibocsátást, mert a dolgozók nagyobb hozzáértésre tehetnek szert a saját részterületükön, és célgépeket lehet beállítani egy-egy pontosan körülhatárolt műveletre

kereslet (demand curve, demand schedule)

táblázat vagy grafikon, amely megmutatja, mennyit vásárolnának a fogyasztók egy termékből a lehetséges árakon, egyebek változatlansága mellett. az árat tüntetik fel függőlegesen, a keresett mennyiséget vízszintesen

keresleti táblázat / görbe (demand curve, demand schedule)

táblázat vagy grafikon, amely megmutatja, mennyit vásárolnának a fogyasztók egy termékből a lehetséges árakon, egyebek változatlansága mellett. ábrázolásánál rendszerint az árat tüntetik fel a függőleges (y), és a keresett mennyiséget a vízszintes (x) tengelyen (Ár és a vásárolt mennyiség közötti viszony)

post hoc tévedés (post hoc ergo propter hoc fallacy)

arra a feltételezésre utal, hogy A esemény B-nek az oka, ha A időben megelőzte B-t (utána, tehát miatta)

statisztikai diszkrimináció (statistical discrimination)

az egyéneket esetenként nem a saját egyedi tulajdonságaik alapján ítélik meg, hanem azon csoport tagjainak átlagos viselkedése vagy jellegzetessége alapján, amelyhez tartoznak. önmagát beteljesítő jóslat lehet, mert csorbítja az ösztönzést a sztereotip jellemzőktől való eltérésre.

vertikális méltányosság (vertical equity)

az eltérő helyzetben levőket kell méltányosan kezelni a körülményeik figyelembevételével.

összköltség (total cost, TC)

az elérhető legkisebb összes költség, adott technológiát és inputárakat feltételezve.

társadalmi szabályozás.

az externáliák kiigazítására törekszik, amelyek egyidejűleg több iparágban is jelen vannak (mint a levegő- és vízszennyezés).

piacgazdaság (market economy)

az ilyen gazdaságban főként a piacok kínálati és keresleti tényezői határozzák meg az erőforrás-eloszlás mit, hogyan és kinek kérdéseit. nincs egyetlen olyan egyén, szervezet vagy kormány, amely felelős volna a gazdasági problémák megoldásáért

merkantilizmus (mercantilism)

az ország aranykészletének felhalmozását előtérbe állító gazdaságpolitikai doktrína, mely e célból nagy jelentőséget tulajdonított a folyó fizetési mérleg többletének. hívei lándzsát törtek az állam erőteljes gazdaságpolitikai beavatkozása mellett, mert meggyőződésük volt, hogy a laissez faire politika aranykiáramláshoz vezethet.

emberi tőke (human capital)

az ország munkaerő-állományának teljes technikai ismerete és szaktudása, amely egyrészt az iskolarendszerű oktatás keretei között, másrészt a munkahelyi gyakorlatban halmozható fel (emberi tőkébe való beruházás).

gazdasági növekedés (economic growth)

az ország összkibocsátásának növekedése az idők folyamán. rendszerint a GDP (vagy potenciális reál GDP) értékének éves növekedési ütemével mérik

marginális adókulcs (határadókulcs) (marginal tax rate)

az utolsó jövedelemegységből fizetődő adó százalékos mértéke jövedelemadó esetén. progresszív adórendszerben magasabb az átlagos adókulcsnál.

transzferkifizetések (transfer payments)

az állam által az egyéneknek juttatott pénzösszegek, anélkül, hogy az illetők közvetlen ellenszolgáltatást nyújtanának értük. közéjük tartoznak például a társadalombiztosítási kifizetések és a munkanélküli-segély.

transzferkifizetés

az állam által az egyéneknek juttatott pénzösszegek, anélkül, hogy az illetők közvetlen ellenszolgáltatást nyújtanának értük. pl. tárdasalombiztosítási kifizetés, munkanélküli segély

átlagos állandó költség (average fixed cost, AFC)

az állandó költség és az előállított termékmennyiség hányadosa

infláció (inflációs ráta) (inflation, inflation rate)

az általános árszínvonal éves növekedése százalékban

összbevétel (total revenue, TR, total sales)

az ár és az eladott mennyiség szorzata (= teljes árbevétel)

összbevétel (TR, total revenue, total sales)

az ár és az eladott mennyiség szorzata, más elnevezéssel a teljes árbevétel.

recesszió (recession)

az összes kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás jelentős csökkenésének időszaka, amely rendszerint 6 hónaptól 1 évig tart, és a gazdaság legtöbb szektorában észlelhető

piaci egyensúly (piactisztító hatás, market equilibrium)

az összes különböző vásárló és eladó közötti egyensúly. azon az áron alakul ki, amelynél megegyezik a keresett mennyiség a kínált mennyiséggel. ebben a helyzetben nem érvényesül áremelő vagy árcsökkentő hatás.

munkatermelékenység (labour productivity)

az összkibocsátás és a munkaráfordítás hányadosa

átlagköltség (average cost, AC)

az összköltség és az előállított termékmennyiség hányadosa

átlagtermék (average product)

az össztermék (összkibocsátás) és valamely felhasznált tényező mennyiségének hányadosa. a munka átlagtermékét például úgy kapjuk meg, hogy az összterméket elosztjuk a teljes munkaráfordítással. más inputtényezők esetén is hasonóképpen járunk el.

szabadalom (patent)

az újítónak biztosított kizárólagos jog az újítás felhasználására (az Egyesül Államokban 20 évre szól). időleges monopóliumot hoz létre az újító tevékenység jutalmaként, tehát az új alkotások támogatására szolgál az egyének és kisvállalatok körében más szellemi tulajdonjogokhoz hasonlóan.

differenciált termékek (differentiated products)

egymással versengő, nem teljesen azonos, de egymást jól helyettesítő termékek. az eltérések megjelenhetnek a termékek felhasználhatóságában, külső formájában, földrajzi elhelyezkedésében, minőségében vagy egyéb tulajdonságaiban.

árdiszkrimináció (price discrimination)

ennél az árazási eljárásnál eltérő áron értékesítik ugyanazt a terméket különböző vevőknek.

degresszív adó (regressive tax)

erőteljesebben terheli a kisebb jövedelműeket vagy szegényebbeket. az átlagos adókulcs csökken a jövedelem emelkedésével.

progresszív adóztatás (progressive tax)

erőteljesebben terheli a nagyobb jövedelműeket vagy gazdagabbakat

progresszív adó (progressive tax)

erőteljesebben terheli a nagyobb jövedelműeket vagy gazdagabbakat. egy adófajta ilyen, ha az átlagos adókulcs (a befizetett adó és a jövedelem hányadosa) magasabb a nagyobb jövedelemmel rendelkezők körében.

üzembezárási pont (ár, szabály) (shutdown price, point, rule)

ez a pont ott van a vállalatelmélet szerint, ahol a piaci ár éppen fedezi az átlagos változó költséget, de nem többet annál. a vállalat adott időszakra jutó vesztesége ilyenkor megegyezik az állandó költséggel; tehát ugyanazt az eredményt éri el, mintha nem is termelne

teljes tényezőtermelékenység (total factor of productivity)

ez a termelékenységi mutatószám az összes input egységére jutó összkibocsátást méri. a mutató számlálójába az összkibocsátás (pl. GDP) kerül, a nevezőjébe pedig a tőke, munka és a természeti erőforrások súlyozott átlaga. növekedési ütemét gyakran a technikai haladás indexének tekintik.

kínálat és kereslet elmélete

ez az elmélet mutatja, hogy miként határozzák meg a fogyasztói preferenciák az árucikkek iránti fogyasztói keresletet, és hogyan válnak az üzleti vállalkozások költségei a javak kínálatának alapjává

piaci egyensúly (market equilibrium)

ez grafikusan a keresleti és a kínálati függvény metszéspontjaként szemléltethető. a metszéspont vízszintes tengelyen vett koordinátája az egyensúlyi mennyiségnek, függőleges tengelyen vett koordinátája pedig az egyensúlyi árnak felel meg.

állandó költség (fixed cost, FC)

ezek a költségek akkor is felmerülhetnek, ha az adott időszakban zérus a vállalkozás kibocsátása, és nem változnak a termelés mennyiségével általában. egyedi szerződések alapján terhelik a vállalkozást, ilyen például a kamatfizetés, jelzáloghitel törlesztése és a vállalatvezetők fizetése

határkiegyenlítődés elve (marginal principle)

ezen alapvető elv (optimumfeltétel) szerint az emberek úgy tesznek szert maximális jövedelemre, illetve profitra, ha kiegyenlítődik tevékenységük határköltsége és határbevétele (határhaszna).

kartell (cartel)

hasonló termékeket előállító független vállalatok együttműködése az árak emelése és a kibocsátás korlátozása céljából. az amerikai mellett a legtöbb ország trösztellenes törvényei is tiltják a kartellmegállapodásokat.

folyamatjellegű változó (flow)

idődimenzióval rendelkezik, vagyis az általa megragadott jelenség az időben zajlik le (hasonlóan egy folyó áramlásához). pl. a jövedelem: egy év alatt megszerzett pénzösszeg

reálkamatláb. (real interes rate)

javak mennyiségében és nem pénzben mért kamatláb. nagysága közelítőleg megfelel a pénzbeli (vagy nominális) kamatláb és az inflációs ráta különbségének.

reálkamatláb (real interest rate)

javak mennyiségében és nem pénzben mért kamatláb. nagysága megközelítőleg megfelel a pénzbeli (vagy nominális) kamatláb és az inflációs ráta különbségének.

jelenérték (aktíváé) (present value of an asset)

jövőbeli jövedelemáramlást ígérő aktíva mai értéke. a jövőben várható jövedelemáramlás értékéhez ki kell számítani minden egyes összetevőjének jelenértékét, s utána összegezni kell őket.

egyéni vállalkozás

klasszikus kis cégek, amelyeket olykor "családi" boltoknak neveznek. forgalma talán csak néhány száz dollár naponta, s jó, ha minimálbérrel jutalmazza a tulajdonos erőfeszítéseit.

kiegészítő termékek (compelents)

két termék, amelyet a fogyasztók jellemzően együtt fogyasztanak (pl. bal és jobblábas cipők)

fiskális politika

költségvetési politika: adóztatás és a közkiadások folyósítása

ökonometria

közgazdászok által kifejlesztett szakmai eszköztár, amely statisztikai eljárásokkal vizsgálja a gazdasági jelenségeket. (ennek segítségével az elemzők tengernyi adatból képesek leszűrni az egyszerű összefüggéseket)

magánjószág (private good)

közjavak ellentéte. más számára nem elérhető, ha valaki elfogyasztotta (pl. kenyér)

közvetlen adó (direct tax)

közvetlenül az egyénekre, illetve a vállalatokra kivetett adófajták, például a jövedelem-, munkabér- és nyereségadó.

együttes termelés gazdaságossága

különböző termékek egy csoportja hatékonyabban termelhető együttesen, mint egymástól elkülönítve. olyan, mint a szakosodás és munkamegosztás, amely növeli a termelékenységet, ahogyan nagyobbá és diverzifikáltabbá válik a gazdaság.

rendelkezésre álló személyes jövedelem (disposable perdonal income, DI)

legegyszerűbben az adózás utáni személyes jövedelemként határozható meg, másként a teljes nemzeti jövedelemnek az a része, amely a háztartások rendelkezésére áll fogyasztási és megtakarítási célokra. pontosabb meghatározással: úgy számítjuk ki, hogy a GDP értékéből egyrészt levonjuk az összes adót, a vállalati megtakarításokat és az amortizációt, másrészt hozzáadjuk az állami és egyéb transzfereket, valamint kamatfizetéseket.

adó (tay)

magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi - leginkább pénzbeli - juttatás

termelési lehetőségek határa (TLH görbe) (production-possibility frontier, PPF)

megmutatja a javak maximális mennyiségét, melyet egy gazdaság hatékonyan elő tud állítani a saját technológiai szintjén, a meglévő erőforrásainak teljes felhasználásával (ágyú és vaj)

egyenlő termék görbe (izokvan görbe)

minden pontja a munka és föld más kombinációját képviseli, de mindegyikkel ugyan azt a kibocsájtást lehet megtermelni

láthatatlan kéz (invisible hand)

minden résztvevő a saját egyéni érdekeit követi, a piaci rendszer mégis mindenki javát szolgálva működik, mintha egy jótékony kéz irányítaná az egész folyamatot. (Adam Smith)

profit

nettó bevétel, vagy másként a teljes árbevétel és a teljes költség különbsége)

hatékonyság

A társadalom a leghatásosabb módon használja erőforrásait az emberi igények és szükségletek kielégítésére.

gazdasági szabályozás.

egy-egy ágazat (pl. telefonszolgáltatás) áraira, piaci belépési feltételeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.

tőke (tőkejavak, tőkefelszerelés) (capital, capital goods, capital equipment)

1.) a három termelési tényező egyike (a föld és a munka mellett) a közgazdasági elméletben. a tőke tartós, termelt javakból áll, amelyeket aztán a termelésben használnak fel 2.) a számvitelben és a pénzügyek területén a társaság részvényesei által jegyzett összes pénzmennyiséget jelenti, amelynek fejében részvényeket kapnak a vállalat alaptőkéjéből

előnykiegyenlítődés elve (equimarginal principle)

A fogyasztó maximális elégedettségre vagy hasznosságra tehet szert, ha épp akkora határhasznot ér el utolsó pénzegységét elköltvén valamely jószágra, mint ha ez a pénzt bármely más termékre fordította volna.

keresleti szabály

Egy termék iránti kereslet emelkedési növeli a termék árát

inferior (alárendelt javak)

Ezek vásárlása visszaesik a jövedelem növekedésével (az emberek megengedhetik maguknak ,hogy jobbat vegyenek)

alternatív költség (opportunity cost)

Ha a szűkösség világában választunk valamit ezzel feláldozunk valamit mást. Egy döntés alternatív költése a feláldozott termék vagy szolgáltatás értéke. például az egészséges környezet vagy a közbiztonság értékelésében

elsajátíthatatlanság

Ha a vállalatok nem tudják fejlesztéseik teljes pénzügyi értékét realizálni.

üzembezárási szabály

Ha az ár az átlagos változó költség alá süllyed akkor a vállalat a termelés beszüntetésével maximalizálja profitját.

többi tényező rögzítésének elmulasztása

Ha egy tényező hatását vizsgálva nem tartjuk a többit változatlanul.

gazdasági hatékonyság

Megköveteli ,hogy a gazdaság a lehető legtöbb és legjobb minőségű termékeket és szolgáltatást nyújtsa a meglévő technológiák és szűkös erőforrások rendelkezésre álló mennyisége mellett. (Akkor termel hatékonyan ha egyetlen egyén jóléte sem növelhető anélkül ,hogy másvalaki rosszabb helyzetbe kerüljön)

effektív/átlagos adókulcs (effective tax rate)

a befizetett adók összege a jövedelem vagy más adóalap arányában kifejezve.

reálbér (real wage) (reáljövedelem)

a dolgozók bérének vásárlóereje termékek és szolgáltatások mennyiségében kifejezve. nagysága a nominálbér és a fogyasztói árindex hányadosával mérhető

reálbér (real wage)

a dolgozók bérének vásárlóereje termékek és szolgáltatások mennyiségében kifejezve. nagysága a nominálbér és a fogyasztói árindex hányadosával mérhető.

kollektív tárgyalások (collective bargaining)

a dolgozók egy (rendszerint a szakszervezeti vezetőik által képviselt) csoportja és munkaadójuk közötti tárgyalási folyamat. az alku során megállapodnak a bérekről, járulékos juttatásokról, valamint a munkafeltételekről.

folyamatinnováció

a felkészült mérnökök megjavítják a már létező termékek termelési eljárásait

láthatatlan kéz. (invisible hand)

a fogalmaz Adam Smith vezette be (1776) a laissez faire piacgazdaság paradoxonjának feloldására. doktrínája szerint minden résztvevő a saját egyéni érdekeit követi, a piaci rendszer mégis mindenki javát szolgálva működik, mintha egy jótékony láthatatlan kéz irányítaná az egész folyamatot.

tiszta gazdasági járadék (pure economic rent)

a kifejezéssel eredetileg a földtulajdonból származó jövedelmet jelölték. a rendelkezésre álló föld teljes kínálata (kisebb megszorításokkal) állandónak tekinthető, a földtulajdonosok jövedelmét pedig járadéknak nevezik. a kifejezést gyakran kiterjesztik más rögzített kínálatú tényezők hozamára is, azaz a tökéletesen rugalmatlan, függőleges kínálati görbével rendelkező inputtényezők jövedelmére

járadék / tiszta gazdasági járadék (real economic or pure economic rent)

a kifejezéssel eredetileg a földtulajdonból származó jövedelmet jelölték. a rendelkezésre álló föld teljes kínálata (kisebb megszorításokkal) állandónak tekinthető, a földtulajdonosok jövedelmét pedig járadéknak nevezik. a kifejezést gyakran kiterjesztik más rögzített kínálatú tényezők hozamára is, azaz a tökéletesen rugalmatlan, függőleges kínálati görbével rendelkező inputtényezők jövedelmére.

fedezeti ügylet (hedging)

a kockázat elkerülésének technikája egy ellentétes, illetve megelőző jellegű tranzakció segítségével. ha egy farmer ősszel fog például betakarítani, kivédheti (semlegesítheti) az áringadozás kockázatát, ha már tavasszal vagy nyáron eladja határidőre a várható termésmennyiséget.

biztosítás (insurance)

a kockázat megosztásának rendszere, amellyel az egyének csökkenthetik a súlyos veszteségeknek való kitettségüket, azáltal, hogy szétterítik ezt egy nagy létszámú kockázati közösségre.

komparatív előnyök, külkereskedelemben (comparative advantage, in international trade)

a komparatív előnyök törvénye szerint egy országnak azon árucikkek termelésére és exportjára érdemes szakosodnia, amelyeket relatíve alacsonyabb költségen tud előállítani, s azokat az árukat kell importálnia, amelyeket viszonylag magas költséggel termelhetne meg. a külkereskedelem áruösszetételét tehát ideális esetben a komparatív előnyök, nem pedig az abszolút előnyök határozzák meg.

kamatláb (interest rate)

a kölcsönzött pénz használatáért fizetett ár, általában egy évre számítva, a kölcsön összegének százalékában kifejezve. például 100 százalékos kamatláb esetén 100 dollárt kell fizetni egy 1000 dolláros hitel után egy évre.

közösségi választások elmélete (public-choice theory)

a közgazdaságtan és a politikatudomány határterülete, amely azt tanulmányozza, milyen érdekek és szempontok vezérlik a kormányzatot döntéseinek meghozatalában és a gazdaság irányítása során. a közösségi választások elmélete a politikusok szavazatmaximalizáló magatartását hangsúlyozza, szemben a piacok elméletével, amely az üzleti vállalkozások profitmaximalizáló magatartását feltételezi.

monetáris politika (monetary policy)

a központi bank célkitűzései és intézkedései a pénzmennyiség, a kamatlábak, a hitelfeltételek szabályozására. fontosabb eszközei a nyíltpiaci műveletek, a tartalékolási előírások és a jegybanki kamatláb meghatározása

külkereskedelmi cserearány (terms of trade, in international trade)

a külpiacokon értékesített és az ott vásárolt termékek mennyiségi (reál-) aránya. az exportárindex és az importárindex hányadosával mérik

koncentrációs ráta (concentration ratio)

a legnagyobb vállalatok százalékban mért együttes piaci részesedése egy iparág összkibocsátásából. a leggyakrabban használt mutató a négyvállalatos koncentrációs ráta, amely a négy legnagyobb vállalat összesített részesedését mutatja.

származékos kereslet (derived demand)

a termelési tényezők iránti kereslet, amely az adott tényezők felhasználásával előállított végtermék iránti keresletből vezethető le. így például az autógumik kereslete a közúti forgalom iránti keresletből származik.

termelői többlet (producer surplus)

a termelők eladási árbevétele és változó költsége közötti különbözet. általában a kínálati görbe és az áregyenes közötti, az eladott mennyiségig terjedő terület méri a termelői többlet nagyságát

jövedelmi hatás (income effect of a price change)

a termék keresett mennyiségének áltozása, abból következően, hogy a termék árváltozása módosítja a fogyasztó reáljövedelmét. kiegészíti az árváltozás helyettesítési hatását

pozitív közgazdaságtan (positive economics)

a tényeket és a szereplők magatartását elemzi a gazdaságban, azt írja le tehát, "hogyan is állnak a dolgok"

tényezőárak

a tényezőpiacok határozzák meg a béreket, a földek bérleti díjait, a kamatlábak és profitok nagyságát

oligopólium (oligopoly)

a tökéletlen verseny egyik formája, melyben néhány nagyobb eladó uralja az iparágat.

jóléti állam (welfare state)

a vegyes gazdaságokkal kapcsolatos fogalom. létrejötte Európában a 19. század végétől, Amerikában az 1920-as évektől számítható. modern felfogása szerint a piacok rendezik el a hétköznapi gazdasági élet megannyi részletét, az állam pedig a szociális feltételeket szabályozza, nyugdíjat fizet, gondoskodik az egészségügyi ellátásról és a szociális háló egyéb elemeiről.

profitmaximalizálás

a vállalat adatnak véve az output árát és a rövidtávú költségfüggvényeket, a termelés mennyiségét úgy szabja meg, hogy a lehető legnagyobb profitot érje el

szabályozás. (regulation)

a vállalatok magatartásának keretet szabó jogszabályok, állami előírások. két területe a gazdasági és a társadalmi szabályozás. - a gazdasági szabályozás egy-egy ágazat (pl. telefonszolgáltatás) áraira, piaci belépési feltételeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik. - a társadalmi szabályozás az externáliák kiigazítására törekszik, amelyek egyidejűleg több iparágban is jelen vannak (mint a levegő- és vízszennyezés).

ráfordítás (input)

a vállalatok által a termelési folyamatban felhasznált javak és szolgáltatások

implicit költségek. (implicit-cost elements)

a vállalkozások olyan költségei, amelyek nem jelennek meg közvetlen pénzkiadásként, gazdasági értelemben mégis költségként kell számolni velük. ilyen például a tulajdonos munkájának költsége egy kiskereskedésben. alternatív költség jellegük van, bár az "alternatív költség" kifejezés jelentése ennél jóval szélesebb.

átlagos változó költség (average variable cost, AVC)

a változó költség és az előállatott termékmennyiség hányadosa

kardinális hasznosság (dimenziós hasznosság) (cardinal utility)

abszolút számértékekkel méri a hasznosságot; ezt néha a kockázattal szembeni viselkedés elemzésében szokták alkalmazni. (pl. a repülőgép 6x gyorsabb az autónál)

állományjellegű változó (stock)

adott időpontban méri valaminek a mennyiségét (pl. egy tó vízkészletét). pl. a vagyon nagysága (mondjuk 2005. december 31-én)

rövid távú összköltség

adottnak veszi az üzemméretet és az állandó költségeket

személyes jövedelem (personal income)

adófizetés előtti jövedelem. pontosabban, a személyes rendelkezésre álló jövedelem és a nettó adók összege

vám (tariff)

az a behozatali díj, adó, amelyet meg kell fizetni az importált termék minden egysége után.

laissez-faire ("leave us alone")

az a felfogás, hogy az államnak csak a lehető legkisebb mértékben szabad beavatkoznia a gazdasági életbe, a döntéseket a piacra kell hagynia

kapitalizmus (capitalism)

az a gazdasági rendszer, ahol magánkézben van a legtöbb termelési tényező (föld, tőke), és alapvetően a magánpiacok keretei között valósul meg az erőforrások allokációja, illetve a jövedelemeloszlás.

utasításos gazdaság (command economy)

az a gazdaságvezetési mód, amelyben a mit, hogyan és kinek kérdésekkel kapcsolatos kulcsfontosságú gazdasági döntések alapvetően állami előírások formáját öltik (központilag tervezett gazdaság)

domináns stratégia (dominant strategy)

az a helyzet a játékelméletben, amikor az egyik játékosnak van legjobbnak számító stratégiája, függetlenül a többi játékos lehetséges stratégiáitól. amennyiben az összes játékosnak van domináns stratégiája, akkor a játék eredménye a domináns egyensúly lesz.

csökkenő határhaszon elve (law of diminishing marginal utility)

az a szabályszerűség, amely szerint egy jószág határhaszna csökken, ha mind többet fogyasztanak belőle (Gossen I. törvénye)

összetétel csapdája (fallacy of composition)

az a téves feltevés, hogy a nagyobb csoportokra, akár az egész rendszerre nézve is fennáll az, ami a csoport egyes tagjaira érvényes

lineáris adó (proportional tax)

az adókulcs minden jövedelmi szinten azonos.

fizetőképességi elv (adóztatásban) (ability-to-pay principle of taxation)

az adóztatás egyik elve, mely szerint az adóterhelésnek igazodnia kell az adóalany fizetőképességéhez, ami a jövedelme vagy a vagyona alapján mérhető. ez az elv azonban nem ad útbaigazítást arról, hogy mennyivel fizessenek többet a tehetősebbek.

haszonélvezeti elv (adóztatásban) (benefit principle of taxation)

az adóztatás egyik lehetséges alapelve, amely szerint az embereket azzal arányosan kell megadóztatni, amennyi előnyük származik az állami szolgáltatásokból.

hosszú táv (long run)

az az időtartam, amely hosszánál fogva lehetővé teszi a változásokhoz való teljes körű alkalmazkodást. a mikoökonómiában azt az időtávot jelöli, amely alatt be lehet lépni az iparágba, vagy el lehet hagyni azt, illetve meg lehet újítani az alkalmazott tőkeállományt. makroökonómiában gyakran használják annak az időszaknak a jelölésére, amely alatt megvalósulhat az összes ár, bérmegállapodás, adókulcs és várakozás teljes alkalmazkodása.

zérusprofit-pont (zero-profit point)

az az ár, amely mellett a vállalat bevételei éppen fedezik a költségeit, és zérus profitot ér el

részvénytársaság (corporation)

az üzleti szervezet uralkodó formája a modern tőkés gazdaságokban. olyan vállalat, amely egyének vagy más vállalatok tulajdonában van. ugyanolyan jogokkal rendelkezik az adásvételre, szerződéskötésre, mint a természetes személyek. a bejegyzett vállalat mint jogi entitás különbözik a tulajdonosok személyétől, és érvényes rá a korlátolt felelősség jogintézménye is.

nem megújítható erőforrások (nonrenewable resources)

azok a véges természeti erőforrások, például az olaj vagy a földgáz, amelyek kínálata korlátozott, és nem képesek regenerálódni a közgazdaságilag releváns időtávon.

vagyon (wealth)

azon materiális és pénzügyi eszközök nettó értéke, amelyek egy személy vagy ország tulajdonában vannak adott időpontban. megkapjuk, ha az eszközök összértékéből levonjuk a kötelezettségek összegét.

tökéletlen verseny (imperfect competition)

azon piaci szerkezetek összefoglaló neve, amelyekben nem érvényesül a tökéletes verseny, mert létezik egy eladó (vagy vevő) a piacon, amelyik elég nagy, hogy befolyásolhassa a piaci árat, és így negatív meredekségű keresleti görbével (vagy mint vevő pozitív meredekségű kínálati görbével) szembesül. magába foglalja a monopóliumot, oligopóliumot és a monopolisztikus versenyt is

piaci hatalom (market power)

azt jelzi, milyen mértékben képes hatni egy vállalat vagy vállalatcsoport az árra, illetve a termelési döntésekre valamely ágazatban. a monopólium magas fokú piaci hatalommal rendelkezik, a kompetitív vállalatoknak ezzel szemben nincs piacbefolyásoló képességük.

kereslet árrugalmassága (árrugalmasság) (price elasticity of demand)

azt méri, milyen mértékben reagál a keresett mennyiség a termék árának megváltozására. a rugalmassági mutató értékét megkapjuk, ha a keresett mennyiség százalékos változását elosztjuk az ár százalékos változásával. a százalékos változások számításánál az eredeti és a megváltozott mennyiség, illetve ár átlagát célszerű alkalmazni viszonyítási alapként, és figyelmen kívül hagyjuk a mínusz előjelet

közgazdaságtan (economics)

azt tanulmányozza, miként használják a társadalmak szűkös erőforrásaikat értékes termékek és szolgáltatások előállítására, és hogyan osztják el ezeket a különböző egyének között

normatív közgazdaságtan (normative economics)

azzal foglalkozik, "minek kellene lennie", tehát értékítéleteket fogalmaz meg a gazdaságpolitikai célkitűzésekről, intézkedésekről

arbitrázs (arbitrage)

azért vesznek meg valamely terméket vagy aktívát az egyik piacon, hogy azonnal túladjanak rajta egy másik piacon, és realizálják közben az árkülönbségben rejlő profitot. fontos szerepet játszik az árkülönbségek csökkentésében, ezáltal hozzájárul a piacok hatékony működéséhez.

kínálati görbe (supply curve, supply schedule)

e függvény megmutatja a termelők által értékesíteni szándékozott mennyiségeket a lehetséges árakon, egyéb feltételek változatlansága mellett (Megmutatja a termék ára és a termelők által értékesítésre előállított mennyiség közötti kapcsolatot )

spekuláns (speculator)

e gazdasági szereplő kizárólag azért vásárol (ad el) termékeket vagy pénzügyi eszközöket, hogy később nyereséget realizáljon a magasabb áron való eladással (az alacsonyabb áron való visszavásárlással).

szabad kereskedelem (free trade)

e gazdaságpolitika jegyében az állam nem avatkozik be a nemzetközi kereskedelembe vámok, kvóták vagy egyéb eszközök alkalmazásával.

monopólium (monopoly)

e piaci szerkezetben egyetlen vállalat kínál meghatározott terméket vagy szolgáltatást

aszimmetrikus információ (asymmetric information)

ebben a helyzetben az egyik fél teljesebb információkkal rendelkezik a tranzakció tárgyáról vagy feltételeiről, mint a másik. ez gyakran vezet piaci kudarchoz, sőt akár a piaci tranzakciók teljes hiányához is az adott területen.

Patero-hatékonyság (Pareto-optimum) (Pareto efficiency, Pareto optimality)

ebben a helyzetben egyetlen egyén hasznossága, illetve elégedettsége sem növelhető az erőforrások átcsoportosítása vagy a javak cseréje révén anélkül, hogy valaki más hasznossága vagy elégedettsége ne csökkenne. (...a tökéletes verseny ilyen hatékonysághoz vezet bizonyos korlátozó feltételek mellett. allokációs hatékonyságnak is nevezik, és lehet termelésre is értelmezni (termelési hatékonyság) )

adóteher-megoszlás (incidence, tax incidence)

egy adó végső hatása a termelők és fogyasztók reáljövedelmére, (... amely eltérhet a törvényes adókötelezettségtől. a forgalmi adót például a kiskereskedő fizeti be, de az adó terhe - legalább is részben - a fogyasztóra hárul. a tényleges megoszlás a termelők és fogyasztók között a kínálat és a kereslet árrugalmasságától függ.)

beruházás hozamrátája (rate of return on investment)

egy beruházás pénzegységére eső éves nettó hozam. ha egy 100 dollár értékű beruházás például 12 dollárt hoz évente, akkor a beruházás éves hozamrátája 12 százalék.

vagyonmérleg (balance sheet)

egy gazdasági szereplő (egyén, vállalkozó, állam) pénzügyi helyzetét feltáró kimutatás a megválasztott időpontban, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat, azaz a kötelezettségeket és a nettó vagyont sorolja fel. minden tételt a tényleges vagy becsült pénzértékén tüntetnek fel. a két oszlop végösszege szükségképpen megegyezik, hiszen a nettó vagyon definíció szerint az eszközök és a kötelezettségek különbsége

jövedelem (income)

egy időszak (általában egy év) alat megszerzett bérek, kamatok, osztalékok és egyéb bevételek összege az egyéneknél vagy egy nemzetnél.

csökkenő hozadék elve (law of diminishing returns)

egy inputtényező újabb és újabb egységeivel - bizonyos pont után - egyre kisebb pótlólagos kibocsátás nyerhető, ha a többi ráfordítás mennyisége rögzített. technikai értelemben ez azt jelenti, hogy a változó termelési tényező határterméke csökken ama bizonyos pont után.

fogyasztói többlet (consumer surplus)

egy jószág tényleges árának és azon árnak a különbsége, amelyet a fogyasztó hajlandó lenne megfizetni érte. e különbség arra vezethető vissza, hogy minden termékegység pénzben kifejezett határhaszna meghaladja a piaci árat, az utolsó termékegység kivételével. bizonyos feltételek mellett a fogyasztói többlet pénzértéke mérhető a keresleti görbe és z áregyenes között fekvő terület nagyságával

kockázatkerülő magatartás (risk averse)

egy személy akkor kockázatkerülő, ha bizonytalan kimenetelű helyzettel szembesülve nagyobb fájdalmat okoz neki egy adott összeg elvesztése, mint amekkora örömét leli ugyanannak az összegnek a megnyerésében.

kínálati szabály.

egy termék kínálatának növekedése általában csökkenti az árat

ár (price)

egy termék, szolgáltatás vagy aktíva pénzbeli költsége. az árat a termékegységre jutó pénzegységekben fejezzük ki (1 hamburger ára 3 dollár)

össztermék (kibocsátás) (total product, output)

egy termékből előállított teljes mennyiség, fizikai mértékegységgel mérve. (búza bushelben, acél tonnában, hajvágás pedig darabszámban)

helyettesítés

egy terméket egy olcsóbb helyettesítési termékkel pótolunk

externália (külső gazdasági hatás, túlcsordulási hatás) (externality, spillover)

egy tevékenység előnyös vagy hátrányos következménye mások számára, anélkül, hogy fizetnének az előnyért, vagy kártérítést kapnának a hátrányért. az egyéni költségek eltérnek a társadalmi költségektől, vagy az egyéni hasznok különböznek a társadalmi hasznoktól. van pozitív és negatív formája is

helyettesítési szabály (substitution rule)

egy tényező árának csökkenése esetén a vállalat profitálhat abból, hogy részben helyettesíti a többi, változatlan árú tényezőt az olcsóbbá vált tényezővel. ez a szabály a költségminimalizálás szabályának folyománya.

társulás

egy üzleti vállalkozáshoz gyakran különféle ismeretek összefogására van szükség. két vagy több ember összeállhat. ezek a vállalkozások korlátlan felelősséggel működnek.

rövid táv (short run)

ezen az időtávon még nem alkalmazkodik minden tényező teljes mértékben a változásokhoz. mikroökonómiai értelemben ez idő alatt még nem lehet a tőkeállományt és más "fix" inputok mennyiségét megváltoztatni vagy szabadon belépni a piacra. makroökonómiai értelmezés szerint rövid távon még nem alkalmazkodnak teljesen az árak, bérmegállapodások, adókulcsok és várakozások az új körülményekhez.

közvetett adó (indirect tax)

ezt a adófajtát a termékekre és szolgáltatásokra állapítják meg, közvetve terhelik velük a gazdasági szereplőket. például forgalmi adó, ingatlanátruházási illeték, szeszesitalokat, importált termékeket, üzemanyagot terhelő adó.

kockázatmegosztás (risk spreading)

ezzel az eljárással átveszik a kockázatokat, amelyek túl nagyon lennének egyetlen személy számára, és szétterítik őket, hogy csak kis kockázatot jelentsenek nagyon sok embernek. fő formája a biztosítás, amely fordított szerencsejátékként fogható fel.

hosszú távú összköltség

feltételezi, hogy a vállalat teljesen rugalmasan hozhat döntéseket, és így választhatja meg az inputjait

pénz (money)

fizetési eszköz vagy csereeszköz

eszköz (aktíva) (asset)

fizikai vagyontárgy vagy immateriális jog, amelynek gazdasági értéke van. fontos aktívák az üzemek, gépek és berendezések, földterületek, szabadalmak, szerzői jogok és különféle pénzügyi eszközök, mint maga a pénz vagy a kötvények

innováció (innovation)

főként Joseph Schumpeter munkásságához kapcsolt kifejezés. ő ezen 1) új, a meglévőktől jelentősen elütő termék piacra vitelét, 2) valamilyen új termelési eljárás bevezetését, illetve 3. új piac megnyitását értette.

csökkenő mérethozadék (decreasing returns to scale)

ha a kibocsátás 100%-nál kisebb mértékben nő, miközben az összes tényezőt megkétszerezik, akkor ez jut érvényre a termelésben

növekvő mérethozadék (méretgazdaságosság) (increasing returns to scale)

ha a kibocsátás több mint kétszeresére nő, miközben az összes tényezőt megkétszerezik, akkor ez jut érvényre a termelésben

állandó mérethozadék (constant returns to scale)

ha megkétszerezik az összes tényező ráfordítását, és a kibocsátás is pontosan kétszeresére emelkedik, akkor ez jut érvényre a termelésben

stratégiai interakció/kölcsönhatás (strategic interaction)

oligopolisztikus piacokon előállhat az a helyzet, amelyben minden egyes vállalat üzleti stratégiája függ a riválisok terveitől. a játékelmélet nyújtja ezek a formális elemzését.

kompenzációs bérkülönbség (compensating differentials)

olyan bérkülönbségek egyes munkakörök között, amelyek a munkavégzés hátrányos körülményeit (nehézségét, kellemetlenségét, veszélyességét stb.) hivatottak ellensúlyozni. egy kényelmetlen munkáért, amely például több hónapos alaszkai elszigetelődéssel jár, jóval magasabb bért fizetnek, mint a hasonló, de civilizációhoz közelebb eső helyen vállalt munkáért.

elsajátítható erőforrás (appropriable)

olyan erőforrás, melynek a teljes technikai értékét realizálhatja a tulajdonosa. a jól működő kompetitív piacok hatékonyan szabályozzák az elsajátítható erőforrások árát és allokációját.

információ-gazdaságtan (economics of information)

olyan gazdasági helyzetnek elemzése, amelyekben az információ mint árucikk szerepel. mivel az információ előállítása költséges, reprodukálása viszont olcsó, gyakori a piaci kudarc az információs termékek és szolgáltatások piacain (például a tudományok, a könyvkiadás vagy a szoftverek terén).

piaci kudarc (market failure)

olyan helyzet, ahol valami akadályozza az ármechanizmus megfelelő működését, és így az nem képes az erőforrások hatékony elosztására. okozhatják például externáliák és a tökéletlen verseny különböző formái

játékelmélet (game theory)

olyan helyzetek elemzése, amelyekben az egymásra ható két vagy több döntéshozó érdekei legalább részben ütköznek egymással. alkalmazható az oligopolisztikus piacokon megvalósuló kölcsönhatások elemzésére, alkuhelyzetek, pl. sztrájkok vizsgálatára, valamint játékos és valódi háborús konfliktusok modellezésére.

gazdasági javak (economic good)

olyan javak, amelyek szűkösen állnak rendelkezésre az irántuk megnyilvánuló összes kereslethez képest, ezért adagolni kell őket, rendszerint valamely zérusnál nagyobb ár felszámításával

tulajdonjog (property right)

olyan jog, amely megadja az egyénnek és vállalatnak a lehetőséget tőkejavak és más eszközök birtoklására, adásvételére és felhasználására a piacgazdaságban

közjószág (public good)

olyan jószág, amelynek hasznát a fogyasztói közösség egésze, annak minden tagja (egyidejűleg és osztatlanul) élvezheti, függetlenül attól, hogy egyes egyének igényt tartanak-e rá, vagy sem (pl. egészségügy)

diszkrimináció (discrimination)

olyan kereseti különbségek, amelyek a munkateljesítménytől független személyes tulajdonságokra vezethetők vissza, különösen a nemi, faji, etnikai hovatartozásra, a szexuális orientációra vagy a vallási nézetekre.

piac (market)

olyan mechanizmus, amelynek keretében kapcsolatra lépnek egymással a vevők és eladók, termékeket, szolgáltatásokat, valamint különféle aktívákat cserélnek, s közben meghatározzák ezek árait

minimálbér (kötelező legkisebb munkabér) (minimum wage)

olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák

összejátszós oligopólium (collusive oligopoly)

olyan piaci szerkezet, amelyben kisszámú vállalat (azaz néhány oligopolista) összejátszik, és közösen hozzák meg döntéseiket. ha sikerül maximalizálni együttes profitjukat, akkor a piaci ár és mennyiség megközelíti a monopólium által kialakított árakat és mennyiséget.

Nash-egyensúly (Nash equiblirium) (nem kooperatív egyensúly)

olyan stratégiák együttese a játékelméletben, amelynél egyik játékos sem tudja növelni kifizetését a többi játékos adott stratégiája mellett. ez azt jelenti, hogy az A játékos jelenlegi stratégiája mellett B nem tud jobb eredményt elérni, és B jelenlegi stratégiája esetén A sem növeli eredményét.

független termékek (independent goods)

olyan termékek, amelyek kereslete relatíve nem függ a másikétól. pontosabban szólva, A és B termék független egymástól, ha az A változása nem befolyásolja a B keresett mennyiségét, egyéb tényezők változatlansága mellett

termékdifferenciálás (product differentiation)

olyan termékjellemzők létezése, illetve kialakítása, amelyek megszüntetik hasonló termékek tökéletes helyettesíthetőségét. így válhatnak például a különböző földrajzi helyeken értékesített, egyébként szabvány üzemanyagok is egymás tökéletlen helyettesítőivé. a differenciált terméket értékesítő vállalat egyedi keresleti görbéje negatív meredekségű, szemben a tökéletes verseny vállalatának vízszintes keresleti görbéjével.

megújítható erőforrások (renewable resources)

olyan természeti erőforrások (pl. mezőgazdasági termőterület), amelyek természetes módon regenerálódnak, és megfelelő gondoskodás mellett elvileg korlátlan ideig használhatók.

természetes monopólium (natural monopoly)

olyan vállalat vagy iparág (pl. helyi áramszolgáltató), melynek átlagköltsége számottevően csökken a termelés növelésével, a szóba jövő kibocsátás egész tartományában. ezért egyetlen vállalat, azaz egy monopólium hatékonyabban termelheti meg az iparág teljes kínálatát, mint több vállalat együttesen.

nemzetközi gazdaságtan (globális ökonómia) (global economy)

országok gazdaságainak egymáshoz való viszonyítása

duopólium (duopoly)

piaci szerkezet, amelyben csak két eladó van a piacon

tökéletes verseny. (perfect competition)

piaci szerkezet, amelyben egyetlen eladó/vevő sem elég nagy ahhoz, hogy befolyásolhassa a piaci árat. akkor alakulhat ki, ha 1) az eladók és vásárlók száma igen nagy, és 2) az eladók által felkínált termékek homogének (nem lehet megkülönböztetni őket). e feltételek között minden vállalat egyedi keresleti görbéje vízszintes (azaz tökéletesen rugalmas).

tökéletes verseny (perfect competition)

piaci szerkezet, amelyben egyetlen eladó/vevő sem elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a piaci árat. akkor alakulhat ki, ha 1) az eladók és vásárlók száma igen nagy, 2) az eladók által felkínált termékek homogének (nem lehet megkülönböztetni őket). e feltételek között minden vállalat egyedi keresleti görbéje vízszintes (azaz tökéletesen rugalmas).

monopolisztikus verseny (monopolistic competition)

piaci szerkezet, amelyben sok eladó kínál egymást jól, de nem tökéletesen helyettesítő termékeket. ilyen piacon minden vállalat befolyásolhatja bizonyos mértékig a saját termékének árát.

határbevétel (MR, marginal revenue)

pótlólagos bevétel, amelyre a vállalat 1 újabb termékegység értékesítésével tesz szert. tökéletes versenyben egyenlő az árral. tökéletlen verseny esetén kisebb az árnál, mivel az árat csökkenteni kell a teljes értékesített mennyiségen az eladások növelése érdekében.

termelési tényező

ráfordítás, input (föld A, munka L , tőke)

összejátszás (collusion)

több vállalat megállapodása az árak közös emeléséről, a piacok felosztásáról vagy a verseny más módon való korlátozásáról.

komparatív közgazdaságtan (comparative economics)

történelem tükrében vizsgált közgazdaságtan (centrum - periféria)

határhaszon (marginal utility, MU)

valamely jószág 1 pótlólagos egységének elfogyasztásával nyerhető élvezet, változatlanul tartva az összes többi jószág elfogyasztott mennyiségét

határtermék (marginal product, MP)

valamely termelési tényező egységnyi növelésével nyerhető többletkibocsátás, az összes többi tényező változatlansága mellett. (szokás fizikai határterméknek is nevezni)

spekuláció (speculation)

vesznek és eladnak, hogy profitot realizálhassanak az áringadozásokból. a spekuláns alacsony áron szeretne vásárolni és magas áron eladni.

eredménykimutatás (income statement)

vállalkozások kimutatása egy időszakra (rendszerint egy évre) nézve, amely tartalmazza az adott időszakban elért árbevételt, az eladott termékekre szabályosan elszámolható összes költséget, valamint a költségek levonása után fennmaradó profitot (nettó jövedelmet). nyereség-veszteség kimutatásnak is nevezik

elsajátíthatatlan erőforrás (inappropriable)

zérus vagy a társadalmi költségnél kisebb egyéni költséggel felhasználható erőforrás. az ilyen erőforrások felhasználásánál externáliák keletkeznek, ezért a piaci mechanizmus nem képes társadalmi szempontból hatékonyan szabályozni a használatukat.

társadalombiztosítás (social insurance)

államilag szervezett kötelező biztosítás a társadalmi jólét javítására, az erkölcsi kockázat és a kontraszelekció, illetve a hasonló piaci kudarcok veszteségeinek megelőzésére.

kereskedelemből származó haszon (gains from trade)

önkéntes csereügyletekkel elért aggregált jólétnövekedés. nagysága egyenlő a fogyasztói többlet és a termelői profit növekményének összegével

termékinnováció

új vagy továbbfejlesztett terméket vezetnek be a piacra