Közgazdaságtan
racionális emberek
Olyan emberek, akik adott körülmények között, a lehetőségeiket mérlegelve, megtesznek mindent annak érdekében, hogy elérjék a céljukat.
Hatékonyság 2.
Olyan erőforrás elosztás, ami maximalizálja a társadalom tagjainak a teljes többletét.
Piacgazdaság
Olyan gazdaság, ahol az erőforrások elosztása számos, a termékek és szolgáltatások piacán egymással érintkező vállalat és háztartás decentralizárt döntésein alapszik.
Piaci kudarc
Olyan helyzet, amikor a piac nem képes önmagában az erőforrások hatékony elosztására.
Elsüllyedt költség
Olyan költség, amelyet már kifizettünk és nem szerezhetünk vissza.
Versenyzői piac
Olyan piac, amelyen olyan sok és olyan sok vevő van, hogy egyikük sem képes érdemben befolyásolni a piaci árat.
Potyautas
Olyan személy, aki élvezi egy termék vagy szolgáltatás hasznát, de nem fizet érte.
Alsóbbrendű jószág
Olyan termék, amelynek minden egyéb tényező változatlansága mellett csökken a kereslete, ha nő a jövedelem.
Normál jószág
Olyan termék, amelynek minden egyéb tényező változatlansága mellett nő a kereslete, ha nő a jövedelem.
Normatív állítások
Olyan állítások, amelyek arról szólnak, hogy a világnak milyennek kelene lennie. (előíró)
Pozitív állítások
Olían állítások, amelyek a világ aktuális állapotát írják le. (leíró)
Árplafon
Törvényben rögzített maximális eladási ár.
Árpadló
Törvényben rögzített minimális eladási ár.
Átlagos fix költség
A fix költség és a kibocsátott mennyiség hányadosa.
4. Alapelv
Az emberek ösztönzőkre reagálnak.
1. Alapelv
Az emberek átváltásokkal szembesülnek.
Implicit költségek
Azok a tényezőköltségek, amelyekre nem kell pénzt kifizetnie a vállalatnak.
Explicit költésgek
Azok a tényezőköltségek, amelyekre pénzt kell kifizetnie a vállalatnak.
Költség
Azoknak a tényezőknek az összértéke, amelyekről az eladónak le kell mondania, hogy előállítson egy terméket.
Externális/Külső gazdasági hatás
Valakinek a cselekedetei befolyásolják, másvalakinek a jólétét.
Holtteher-veszteség
Valamilyen piactorzulás (pl.: adó) miatt csökken a teljes többlet.
Tulajdonjog
Képessé teszi az egyént, hogy birtokolja szűkös erőforrásait.
Kiegészítő termék
Két termék egymás helyettesítője, ha az egyik árának növekedése a másik iránti kereslet csökkenéséhez vezet.
Helyettesítő termék
Két termék egymás helyettesítője, ha az egyik árának növekedése a másik iránti kereslet növekedéséhez vezet.
Profit
A teljes bevétel és a teljes költség különbsége.
Átlagos bevétel
A teljes bevétel és az eladott mennyiség hányadosa.
Határbevétel
A teljes bevételnek az a növekedése, amely egy további egység eladásából származik.
Átlagos teljes költség
A teljes költség és a kibocsátott mennyiség hányadosa.
Csökkenő határtermék
A termelési tényezők mennyiségének növekedésével a határtermék csökken.
Hatékonyság 1.
A társadalom a lehető legtöbet aknáz ki szűkös erőforrásaiból.
Szűkösség
A társadalom erőforrásai korlátosak
Tranzakciós költségek
Azok a költségek, amelyek egy megállapodás elérésével és megvalósításával kapcsolatban felmerülnek.
Fix költségek
Azok a költségek, amelyek nem változnak az előállított mennyiséggel.
Változó költségek
Azok a költségek, amelyek változnak az előállított mennyiséggel.
Fogyasztói többlet
A vevő fizetési hajlandóságának és a ténylegesen fizetett árnak a különbsége.
Egyenlőség
A gazdasági fejlődés hasznát egyenlően osztják el a társadalom tagjai között
7. Alapelv
A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit.
A gazdasági körforgás folyamatábrája
A gazdaság egyszerű modellje, amely azt mutatja be, hogyan áramlik a pénz a piacokon a háztartások és a vállalatok között.
Makroökonómia
A gazdaság egészét érintő jelenségek, többek között infláció, a munkanélküliség és a gazdasági növekedés vizsgálata.
Mikroökonómia
A háztartások és vállalatok döntéseinek és piaci kölcsönhatásainak vizsgálata.
Hiány
A keresett mennyiség nagyobb, mint a kínált mennyiség.
Növekvő mértékhozadék (méretgazdaságosság)
A kibocsátott mennyiség növekedésével a hosszú távú átlagos teljes költség csökken.
Állandó mértékhozadék
A kibocsátott mennyiség növekedésével a hosszú távú átlagos teljes költség nem változik.
Csökkenő mértékhozadék
A kibocsátott mennyiség növekedésével a hosszú távú átlagos teljes költség nő.
Határköltség
A kibocsátás egységnyi növekedésével járó teljes költség-változás.
Hatékony méret
A kibocsátásnak az a mennyisége, amely mellett az átlagos teljes költség a lehető legalacsonyabb.
Felesleg
A kínált mennyiség nagyobb, mint a keresett mennyiség.
6. Alapelv
A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket.
3. Alapelv
A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak.
A termelési lehetőségek határa
A rendelkezésre álló termelési tényezők és technológia mellett lehetséges kibocsátáskombinációkat ábrázoló görbe.
Teljes költség
A vállalat termeléséhez termelési tényezők piaci értéke.
Teljes bevétel 2.
A vállalat termékeinek eladásából befolyó bevétel.
Árdiszkrimináció
A vállalatok azonos termékeket különböző vásárlóknak különböző árakon kínálnak.
Átlagos változó költség
A változó költség és a kibocsátott mennyiség hányadosa.
Termelési függvény
Adott termék előállításához felhasznált tényezők mennyisége és a termékből előállított mennyiség közötti kapcsolat.
Rivalizálás a fogyasztásért
Adott termék használatával az egyik fogyasztó kiszoríthatja a másik fogyasztót a termék használatából.
Ösztönző
Ami cselekvésre ösztönöz valakit.
Komparatív előny
Amikor valaki másoknál kisebb alternatív költséggel állít elő egy terméket.
Fizetési hajlandóság
Az a legnagyobb összeg, amit a vevő még hajlandó egy adott termékért kifizetni.
Adóteher-megoszlás
Az adóteher piaci szereplők közti megoszlásának módja.
Egyensúly
Az az állapot, amikor a piaci ár mellett kínált mennyiség egyenlő a keresett mennyiséggel.
Egyensúlyi ár
Az az ár, amely mellett a kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel.
Teljes bevétel 1.
Az az össze, amit egy termék vevői kifizetnek, és az eladói megkapnak, vagyis a termék árának és eladott mennyiségének szorzata (PXQ)
Egyensúlyi mennyiség
Az egyensúlyi ár mellett kínált és keresett mennyiség.
Termelői többlet
Az eladó által realizált összeg és a termelés költségének különbsége.
Közös erőforrások
Azok a javak, amelyekért rivalizálnak a fogyasztók, de amelyek esetében nem áll fenn a kizárhatóság.
Az externália internalizálása
Az ösztönzők megváltoztatása, hogy az emberek vegyék figyelembe a tevékenységeik külső hatásait.
Magánjavak
Azok a javak, amelyek esetében fennáll a kizárhatóság és a rivalizálás.
Közjavak
Azok a javak, amelyek esetében nem áll fenn sem a kizárhatóság, sem a rivalizálás.
Természetes monopóliumok
Azok a javak, amelyekért nem rivalizálnak a fogyasztók, viszont fennáll a kizárhatóság.
Határtermék
Azt mutatja meg, hogy egységnyivel több termelési tényező felhasználásakor mennyivel nő az előállított mennyiség.
A kereslet jövedelemrugalmassága
Azt méri, hogy egy adott termék keresett mennyisége hogyan változik, ha a fogyasztók jövedelme változik. A keresett mennyiség százalékos változásának és a jövedelem százalékos változásának hányadosaként számoljuk ki.
A kereslet keresztár-rugalmasága
Azt méri, hogy egy termék keresett mennyisége, hogyan reagál egy másik termék árának változására. Úgy számítjuk ki, hogy az első termék keresett mennyiségének százalékos változását elosztjuk a második termék árának százalékos változásával.
A kínálat árrugalmassága
Azt méri, hogy egy termék kínált mennyisége milyen mértékben reagál a termék árának változására. A kínált mennyiség százalékos változásának és az ár százalékos változásának hányadosaként számoljuk ki.
Közgazdaságtan
Azt vizsgálja, hogy a társadalom, hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásaival.
A kereslet és kínálat törvénye
Bármely termék ára úgy alkalmazkodik, hogy a termék kínált mennyiségét és keresett mennyiségét egyensúlyba hozza.
Keresett mennyiség
Egy adott termék azon mennyisége, amit a vevők hajlandók és képesek megvásárolni.
Piac
Egy adott termék vagy szolgáltatás vevőinek és eladóinak összessége.
Keresleti összefüggések táblázata
Egy adott termék ára és keresett mennyisége közötti kapcsolatot bemutató táblázat.
Keresleti görbe
Egy adott termék ára és keresett mennyisége közötti kapcsolatot ábrázoló görbe.
Kínálati összefüggések táblázata
Egy adott termék ára és kínált mennyisége közötti kapcsolatot bemutató táblázat.
Kínálati görbe
Egy adott termék ára és kínált mennyisége közötti kapcsolatot ábrázoló görbe.
Piaci erő
Egy gazdasági szereplő (vagy egy kis csoport) túlzott mértékben képes befolyásolni a piaci árakat.
Költség-haszon elemzés
Egy közjószág biztosításának társadalmi költségeit és hasznait hasonlítja össze.
Externália/külső gazdasági hatás
Egy tevékenység hatása egy kívülálló jólétére, amelynek ellenértékét nem fizetik ki.
Coase-tétel
Ha a privát felek költségek nélkül tudnak alkudozni az erőforrások elosztásáról, akkor az externáliák miatti problémákat saját maguk képesek megoldani.
A kínálat törvénye
Ha egy termék ára nő, akkor - minden egyéb tényező változatlansága mellett - a termék kínált mennyisége nő.
A kereslet törvénye
Ha egy termék ára nő, akkor - minden egyéb tényező változatlansága mellett - a termékből keresett mennyiség csökken.
Abszolút előny
Ha valaki képes egy adott terméket másoknál kevesebb erőforrás felhasználásával előálítani.
Terelő adó
Olyan adó, amelynek célja, hogy az egyéni döntéshozókat rábírják a negatív externáliák okozta társadalmi költségek figyelembevételére.
5. Alapelv
Kereskedelem révén mindenki jobban járhat.
Marginális változás
Kismértékű elmozdulás az éppen aktuális helyzethez képest.
Kizárhatóság
Megakadályozható, hogy egy adott terméket valaki használja.
Alternatív költség
Minden amiről le kell mondani, hogy egy adott dolgot megszerezzünk.
2. Alapelv
Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte.
Számviteli profit
Teljes bevétel mínusz explicit költségek.
A közlegelők tragédiája
Tanmese, amely azt mutatja be, hogy miért használunk többet a közös erőforrásokból, mint ami a társadalom számára kívánatos lenne.
Gazdasági profit
Teljes bevétel mínusz teljes költség, beleértve az explicit és implicit költségeket is.
Kínált mennyiség
adott termék azon mennyisége, amit az eladók hajlandók és képesek eladni.
