biológia fogalmak
szelekció (kiválogatódás)
a biológiában használt jelentése szerint az alkalmazkodóképesebb, erósebb, jobb stratégiájú! szaporodóképesebb, jobb tápanyaghasznosítású egyedek elterjedése és a gyengébb adottságú egyedek szamának csökkenése - természetes szelekció - mesterséges szelekció
spontán mutáció
a környezetben véletlenszerű, általunknem ismert hatások következtében létrejövő öröklődő változás
irányító szelekció
a populaciókban általában a környezeti tényezők tartós változása következtében kialakuló olyan szétválogatódás, melyben az átlagérteket mutató egyedekkel szemben a szélső értéket képviselő egyedek szaporodási fölénye figyekhető meg pl.: nyírfaaraszoló lepke
adaptáció
a populàcióban a természetes szelekció eredményeképpen fennmaradt egyedek hatékony alkalmazkodása az adott élettérhez pl. mimikri, ami a növények és főleg állatok megtevesztőképessége, amellyel a környezetükbe olvadást, rejtőzködést biztosítják
evolúció
a populáció allélgyakoriságának megváltozása a populációk genetikai összetételének megváltozása az egymást követő nemzedékekben, aminek során egyre hatékonyabban adaptálódnak környezetükhöz a mutació és a szelekció által kiváltott, szünet nélkül tartó folyamat
stabilizáló szelekció
a populációban az átlagérték tulajdonságokat mutató egyedek szaporodási fölénye a szélső értékeket mutató egyedekkel szemben
földrajzi izoláció
a populációk elszigetelődésének az az esete, amikor a gencserét közöttük földrajzi (hegy, folyó, tenger) térbeli tényezők tartósan megakadályozzák így hosszabb idő múlva az elszigetelődés új faj keletkezéséhez vezet
természetes szelekció
a populációkban a kevésbé élezképes egyedek fokozatos kipusztulása és a termettebbek (előnyös allélkombinációjúak) fennmaradása, elszaporodása
mesterséges szelekció
az ember tudatos tevékenysége, mely során a populációk kedvező fenotípusos tulajdonású egyedeit továbbszaporítas céljából kivalogatja
Hardy-Weinberg szabály
az ideális populaciókra alkalmazott modellekben megfogalmazott összefüggés kimondja, hogy az allélok relatív gyakorisága változatlan marad a nemzedékek során genetikai egyensúly
relatív populációk
az ideális populációval mint elméleti modellel szemben a valóságban létező populációk bennük számtalan olyan hatás (külső és belső) érvényesül, ami a génegyensúly megváltozását eredményezi
genetikai rátermettség
az utódnemzedékekben való genetikai megjelenés (genotípus) valószínűségét jelenti, ami az életképesség, a termékenység és a sikeres szaporodás függvénye
adaptív radiáció (szétterjedés)
az élőhely eltartóképességének korlátai miatt a populációk szétterjedése újabb élőhelyekre és az együtt járó fokozatos adaptációjuk pl.: Darwin-pintyek
mutáció
az örökítőanyagban létrejövő olyan változás, mely az utódgenerációkra továbbterjed, tehát öröklődik kivéve testi sejtek
mutagén
olyan vegyületek és sugárzások, amelyek mutációt váltanak ki pl.: salétromsav, röntgen
populációk izolációja (elszigetelődése)
egy faj különböző populációi között jön létre - melyek akár átfedéses elterjedési területen is élhetnek - ha közöttük a szabad génáramlás megszűnio vagy csak minimálisan van meg
szétválasztó szelekció
eredetileg egységes populáció szélső értékű egyedeinek elkülönülése a környezeti tényezők helyeinek megfelelően
modifikáció
külső környezeti hatásra bekövetkező időleges (nem öröklődő) fenotípus-módosulás olyan adaptív mechanizmus, amely igen hasznos az illető populáció túlélése, fennmaradása szempontjából
indukált mutáció
különböző mutagénekkel célirányosan kiváltott változás az örökítő anyagban
alapító hatás (elv)
néhány egyed vagy kisebb kolónia kiszakatása egy eddigi nagyobb populációból, majd attól elszigetelt egyed a magukkal vitt töredék génkészlettel önálló populációt alkotnak a genetikai sordódás különleges, szélsőséges esete
ideális populáció
olyan eszmei modell, amelyben a zárt szaporodási rendszer semmiféle külső hatás nem zavarja meg jellemző lesz rá a genetikai egyensúly állapota (genetikai egyensúly) ideális körülmények esetén a populációban lévő allélok és genotípusok relatív gyakorisága dinamikus állandóságot mutat
génmutáció
pontmutáció a DNS génjeiben történő molekuláris szintű változás létrejöhet fizikai, kémiai hatásokra, de egyszerűen másolási hiba miatt is
kromoszómamutáció
spontán és indukált módon létrejött szerkezeti és számbeli változásai kromoszómáknak, melyek a génhatások közvetítésével öröklődő fenotípust os változást hoznak létre - kiesés - megkettőződés - megfordulás - áthelyeződés
divergencia
széttartás az a folyamat, amelynek során a közös őstől származó fajok - változatos élőhelyekre való adaptív szétterjedésük következtében - egyre nagyobb mértékben térnek el egymástól, az eltérő környezethez testfelépítéssel alkalmazkodnak homológ szervek: belső felépítés megegyezik, de más funkció pl.: gerincesek végtagjai az ötujjú alaptípusból
génáralmás
valamely gén egy vagy több alléljának rendszeresen ismétlődő átjutása valamely faj egyik populációjából a másikba, az egyedek vándorlása útján pl.: B vércsoport
relatív gyakoriság
valamely részminta elemszámának az egészhez viszonyított arány
genetikai sodródás (drift)
viszonylag kevés számú egyedből álló populációban az allélgyakoriságok véletlenszerű génváltozása a kis populáció allélgyakorisága messze eltér, elsodródik az eredeti populáció allélgyakoriságától bizonyos allélok eltűnését és mások feldúsulását eredményezheti konkrét szelekciós hatások nélkül is pl.: 0-ás vércsoport
konvergencia
összetartás az a jelenség, amikor az eltérő származású élőlények hasonló analógiai viszonyok között élve, hosszú idő után fenotípusu hasonlóságot, hasonló testfelépítést mutatnak analóg szervek: funkció azonos, de a belső felépítés más pl.: madarak szárnya - rovarak szárnya
