Ált konz 2

अब Quizwiz के साथ अपने होमवर्क और परीक्षाओं को एस करें!

A teljesítménytesztek kevés releváns előzetes tapasztalatot feltételeznek, mivel elsődlegesen a gyakorlás utáni teljesítmény mérésére fókuszálnak.

F

Az alaklélektani megközelítés szerint a belátásos tanulás/problémamegoldás során a megoldás a viselkedésben fokozatosan, apró lépésekben jelenik meg.

F

Az alap érzelmet kísérő arckifejezések kultúrafüggőek.

F

Az alvás NREM- és REM-fázisainak váltakozását felnőtt embernél a cirkadián ritmus vezérli.

F

Az alvás ébrenlétet a szimpatikus idegrenszer szabályozza

F

Az alvás-ébrenlét ciklust a nagyagy szabályozza

F

Ha pl. egy laboratóriumi kísérlet eredményei (pl. iskolások koncentráció fejlesztése) nem általánosíthatóak természetes körülményekre (pl. iskolai tanóra-helyzetre) vonatkozóan, akkor annak a kutatásnak az belső érvényessége alacsony.

F

Az itemanalízis annak megállapítására szolgál, hogy a tételek egy adott kérdőívben mennyire reprezentálják a mérni kívánt fogalmat.

F

Az izgalom-transzfer paradigmákban egy adott helyzetben keltett élettani aktiváció (arousal) a követő helyzetben kiváltott érzelmi reakció intenzitását csökkenti.

F

Az oksági magyarázat pusztán a tényezők együttjárását írja le.

F

Az operacionalizálás eredménye a kísérleti terv folyamatábrája.

F

Az operacionalizálás során inger-válasz kapcsolatokat alakítunk ki a kísérleti személyekben.

F

Az szemantikus emlékezet az implicit emlékezet egy fajtája.

F

Az utókép mindig teljesen megegyezik az előzetesen látott képpel.

F

Az állatvilágban is jól megfigyelhetők a humánspecifikus motívumok

F

Az átlag bármely változó esetében értelmezhető.

F

Az átlag mindig jobb mérőszám, mint más középértékek.

F

Az érzelmek nem jelennek meg az arcon.

F

Az ízészlelésben nem játszik szerepet a szaglás.

F

Az önjellemző kérdőívek olyan skálák, amelyek segítségével a személy saját magát jellemzi objektív szemszögből.

F

Az önmegvalósítás fogalma Tuckerhez és az korai pszichoanalitikus irányzathoz köthető.

F

Az ötödik szakasz, amelyet lassú szemmozgásos, azaz SEM- (slow eye movement) szakasznak neveztek el

F

Bandura klasszikus (Bobo-baba) kísérletének tanulsága, hogy az agresszív modell viselkedését minden esetben egyformán gyakran utánozzák a gyerekek.

F

Broadbent információfeldolgozási modellje szerint a szelektív figyelmi szűrő a nem releváns ingerek feldolgozását lassítja, de nem akadályozza meg azokat.

F

Bárki készítheti az interjút, hiszen ez független a vizsgálattól.

F

Csak akkor mondjuk egy problémára, hogy rosszul definiált, ha a következők közül egyik sem teljesül: pontosan tudjuk a szabályokat, tudjuk, hogy mi a cél, ismerjük a feladat kereteit, és így minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll.

F

Egy kísérletet végzünk arról, hogy hat férfiak és nők hangulatára egy új antidepresszáns. Ebben az esetben a függő változó az antidepresszáns.

F

Egy minta érvényessége független a célzott populációtól.

F

Egy probléma lehet egyszerre jó definiált és rosszul definiált is.

F

Egy skála hosszának megnövelésével annak reliabilitás mutatója várhatóan csökkeni fog.

F

Egyes elméletek szerint bizonyos ingerek (pl. kígyók, pókok) kiértékelése a cerebellum révén gyorsabban zajlik le, mint a legtöbb hétköznapi inger esetében.

F

Egyes elméletek szerint bizonyos ingerek (pl. kígyók, pókok) kiértékelése az amygdala révén lassabban zajlik le, mint a legtöbb hétköznapi inger esetében.

F

Egyetlen kép felismerése vagy egyetlen szó megértése mögött egyetlen agykérgi területaktivitási mintázata áll

F

Előfordulhat, hogy egy vizsgálatnak a külső érvényessége magas, de az ökológiai érvényessége alacsony

F

Fejlesztési mintának hívjuk azt mintát, amit a populációból kivéve fejleszteni kívánunk.

F

Felszínes feldolgozás esetén jobban rögzül az emlék.

F

Feromonokat ember nem, csak állatok bocsátanak ki.

F

Freud nevéhez fűződik a szükséglethierarchia modellje, melyben az szükségletszintek egymásra épülve piramis formát alkotnak

F

Fájdalmat akkor érzünk, ha a fájdalomreceptorok aktívak, és a kapu zárva van.

F

GBR alapján megbízhatóan meg lehet állapítani, hogy valaki igazat mond-e.

F

Ha a Cohen-féle hatásmérték 0,2 alatti, akkor a szakmai eltérés is jelentősnek tekinthető.

F

Ha a mintavételi keret elemeit egy számítógépes program megszámozza, majd véletlen számsorozatot generálva választ ki annyi elemet, amennyi a mintához szükséges, akkor rétegezett véletlen mintavételi eljárást alkalmaztunk.

F

Ha azt kérjük, hogy a vizsgálati személy értékelje egyetértését - nem egyetértését egy hétfokú skálán (1: Egyáltalán nem ért egyet, 7: teljesen egyetért), akkor szemantikus differenciálskálát alkalmazunk.

F

Ha egy emlékezetet vizsgáló kísérletben az összes kísérleti személy szinte 50% alatt teljesít, akkor padlóhatásról beszélünk.

F

Ha egy feladatot a 100 kitöltő közül 75-en oldottak meg helyesen, akkor a feladat nehézségi indexe 0,25.

F

Ha két változó korrelál, akkor biztos, hogy az egyik változó hat a másik változóra.

F

Ha monoton kapcsolatokat tesztelünk, akkor azzal egyidőben lineáris kapcsolatokat is tesztelünk.

F

A James-Lange elmélet szerint az érzelmi élmény a kiváltó helyzetre adott viselkedéses vagy élettani válasz észleléséből származik.

T

A James-Lange-elmélet tehát azt állítja, hogy a vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket.

T

A James-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.

T

A Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív (CPI) kidolgozója Harrison Gough volt a múlt század közepén.

T

A Kendall-féle mutatók -1 és 1 közötti értékeket mutathatnak.

T

A Kendall-féle mutatók monotonitási mértékek.

T

A Kruskal-Wallis-próbát rangszámokon hajtjuk végre.

T

A Levene-próba segítségével szórásokat/varianciákat hasonlíthatunk össze.

T

A Likert-skálát szummatív skálának is nevezik, mert az itemek azonos fokozatok szerinti értékelése a válaszok egyszerű összegezhetőségét teszi lehetővé.

T

A Mann-Whitney-próbát rangszámokon hajtjuk végre.

T

A Mann-Whitney-teszt segítségével sztochasztikus egyenlőséget tesztelünk.

T

A McNemar-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.

T

A McNemar-próbát kvalitatív változók megváltozására alkalmazzuk.

T

A NEO-PI-R egy Big Five kérdőív.

T

A Raven-féle Progresszív Mátrixok nem verbális mérőeszköz.

T

A Raven-féle intelligenciateszt, a Progresszív Mátrixok első változatát több mint 60 éve dolgozták ki.

T

A Raven-féle progresszív mátrixok a megfigyelőképesség és a világos gondolkodás tesztjei.

T

A Rorschach-teszt, a Tematikus Appercepciós teszt és a Szondi-teszt projektív mérőeszközök.

T

A STAI középiskolás diákok esetén is alkalmazható szorongásteszt.

T

A STAI látszatérvényessége magas, ami problémás lehet az értelmezésben.

T

A Spearman-féle rangkorreláció monoton kapcsolatot mérő mutató.

T

A SzEK szerint a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan.

T

A Szondi-teszt elméleti alapfeltevése, hogy sorsdöntő választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják.

T

A TAT a vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását és értelmezését segítő projektív teszt.

T

A Tukey-Kramér-féle eljárást nem alkalmazhatjuk Welch-féle VA után.

T

A Tukey-Kramér-féle eljárást szóráshomogenitás megsértése esetében nem alkalmazhatunk.

T

A Wechsler által létrehozott intelligenciateszt nem csak verbális feladatokat tartalmaz.

T

A Welch-féle d-próba a független mintás (kétmintás) t-próba robusztus változata.

T

A Welch-féle d-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.

T

A Welch-féle varianciaanalízis a független mintás varianciaanalízis robusztus változata.

T

A Welch-féle varianciaanalízisnek nem feltétele a szóráshomogenitás.

T

A Wilcoxon-próbának egyik gyenge feltétele, hogy legalább ordinális legyen a változó mérési szintje.

T

A Wilcoxon-próbának feltétele, hogy csak szimmetrikus változókra alkalmazható.

T

A Yerkes-Dodson-törvény szerint az aktivációs szint függvényében az optimum egyszerű feladatok esetében magasabb, mint bonyolultabb feladatoknál.

T

A belátásos tanulásra jó példa a kerülőút probléma (Köhlertől)

T

A binaurális jelzőmozzanatok a balra és jobbra elhelyezkedő hangforrások megkülönböztetésében játszanak szerepet.

T

A boldogság univerzális alapérzelem.

T

A büntetés gyakran a büntető személytől vagy szituációtól való félelemhez vezet.

T

A csapok kisebb fényérzékenységű rendszert alkotnak, mint a pálcikák.

T

A csapok pontosabb látásélességű rendszert alkotnak, mint a pálcikák.

T

A depressziósok azért tudják a kellemetlen emlékeket nagyobb eséllyel felidézni, mert negatív hangulati állapotban a negatív események több sajátosságát sajátítják el, és hangulati állapotuk a negatív élmények felidézésében is segítséget nyúlt.

T

A diszkriminációs index a tételemzéshez használt egyik mutató.

T

A diszkriminációs validitás azt mutatja meg, hogy a mért dimenzió valóban jól elkülönül-e minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől.

T

A klasszikus tesztelmélet egyik alapelve, hogy a teszt vagy skála eredményeiben a random hibák kiegyenlítik egymást.

T

A klasszikus tesztelméleti megközelítésben az itemek „jósága" a többi item függvényében változhat.

T

A klinikai interjú irányulhat a gyermeki gondolkodás alapvető sajátosságainak feltárására.

T

A klinikai interjú és a kutatási interjú két külön fogalom, bár a megvalósításban lehet köztük átfedés.

T

A klinikai interjúnak elméleti relevanciája és terápiás hatása egyaránt lehet.

T

A kognitív nézőpontú kutatók szerint a pánikbetegség a testi érzékelés „katasztrofikus félreértelmezésének" eredménye

T

A kognitív pszichológia hasznosítja az introspekción alapuló beszámolókat.

T

A kognitív teszteket egyik alaptípusát képviselik a képességtesztek.

T

A kognitív teszteket egyik alaptípusát képviselik a teljesítménytesztek.

T

A konstruktum validitás nem empirikus alapokon nyugszik.

T

A konstruktum-ekvivalencia a pszichológiai fogalom elméleti-, funkcionális és operacionalizálhatósági egyezőséget is magába foglalja.

T

A konstruktumvaliditás fogalmát Cronbach és Meehl vezette be.

T

A megtévesztés során a vizsgálati személyeket nem tájékoztatjuk a vizsgálat valódi céljáról.

T

A megtévesztés során a vizsgálatvezető gyakran elhallgat a vizsgálat szempontjából kritikus dolgokat.

T

A megtévesztést akkor alkalmazzák, amikor az informált beleegyezés nem kívánt hatást gyakorol.

T

A mentális kor jelzi, hogy a gyermek milyen életkornak megfelelő feladatsorok megoldására képes.

T

A mentális korral mérhető fel, hogy egy gyermek milyen életkornak megfelelő feladatsorok megoldására képes.

T

A metaanalízis olyan kutatás, amelyik már létező eredményeket tekint át és elemez egy kutatási területen, és ezek összességén alapuló tendenciákat és összefüggéseket rögzít.

T

A metaanalízis sok vizsgálat eredményét elemzi másodlagosan oly módon, hogy voltaképpen minden vizsgálat egy- egy megfigyelésnek minősül.

T

A metodológiai és metodikai pluralizmus elve szerint a pszichológiai kutatásban egyik stratégia, illetve módszer sem jobb lényegénél fogva, mint a másik.

T

A mikro-arckifejezések minden embernél megtalálhatóak.

T

A minta a populációnak az a része, amelyik ténylegesen részt vesz az adott vizsgálatban.

T

A minta általában lényegesen kisebb esetszámú, mint a vizsgált populáció.

T

A minta érvényességének eldöntéskor azt kell mérlegelni, hogy a vizsgált minta valóban a megcélzott populációt képviseli-e.

T

A mintavétel kapcsán a randomizáció azt jelenti, hogy a populáció tagjainak azonos esélyük van a mintába való bekerülésre

T

A mintavételi hiba az az eltérés, amely a populáció alapértékei és a minta értékei között jelentkezik.

T

A mintaátlag az elméleti átlag konzisztens becslése.

T

A modell egy korlátozott érvényű elmélet, mely sok esetben valamilyen analógián, hasonlóságon alapulva segíti egy jelenség mögött húzódó mechanizmus megértését.

T

A modern evolúcióelmélet szerint a férfiak és a nők részben eltérő párválasztási preferenciákra szelektálódtak a múltban.

T

A monoton kapcsolatok mérésére használhatjuk például a Kendall-féle együtthatókat.

T

A morfium a PAG idegi aktivitását emeli, ami az idegi kapu zárását eredményezi.

T

A motiváció a viselkedésünket energizáló és megfelelő irányba terelő állapot.

T

A mágneses rezonanciára alapozott képalkotás az MRI

T

A mélyinterjú során a személyiség viselkedéses leírása mellett szerepet kap a mélyebb rétegek feltárása is.

T

A mérési eredmény mindig két komponensből áll össze: az egyik a valós érték, amely a mérni szándékozott tulajdonság pillanatnyi állapotát fejezi ki, a másik pedig egy járulékos érték, amely az összes egyéb tényező által okozott változékonyságot fejezi ki, ezt nevezzük mérési hibának.

T

A mérési skálák fő fajtái a nominális, az ordinális, az arány- és az intervallumskálák.

T

A módusz, a medián és az átlag a normális eloszlás esetében ugyanaz az érték.

T

A móduszt nominális változókra is ki tudjuk számítani.

T

A narratív elemzés olyan empirikus szövegkutatás, amely elbeszélések jellemzőit tárja fel.

T

A narratívák bepillantást nyújtanak a személyes jelentésalkotás folyamatába, és abba az erőforrásba, amit a történetek nyújtanak a személyes identitás megjelenítésére.

T

A negatív megerősítés egy averzív esemény megszűnését jelenti.

T

A negatív megerősítő alkalmazása esetén a válasz gyakorisága nő.

T

A nemlineáris determinációs együtthatónak van szerepe például a varianciaanalízis értékelésében.

T

A neuronok válaszát közvetlenül, egyesével is lehet mérni intracellulárisan, ha a sejten belül van a nagy ellenállású, kis méretű elektróda.

T

A normális eloszlás ferdesége és csúcsossága egyaránt 0.

T

A normális eloszlást az átlaga és a szórása segítségével szoktuk jellemezni.

T

A nullhipotézis a statisztikai vizsgálatokban egyetlen, jól eldönthető állítás (általában egyenlőség és/vagy függetlenség).

T

A nyitott, kevéssé strukturált megfigyelésre a rögzítés technikája vagy napló írás vagy jegyző könyv vezetés.

T

A percentilis azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám.

T

A perceptuális elhárítás kísérletei bizonyítják, hogy létezik tudattalan.

T

A poligráf hazugság-detekciós műszer.

T

A pozitív megerősítés növeli az adott viselkedés gyakoriságát.

T

A pozitív pszichológia egyik témája a boldog élet jellemzőinek vizsgálata

T

A pozitív és a negatív megerősítés egyaránt növeli a válasz valószínűségét.

T

A prediktív validitás egy speciális kritériumvaliditás.

T

A priming kísérlet az előfeszítés jelenségére épül.

T

A projektív tesztek nehezen meghatározható ingerekkel szembesítik a vizsgálati személyeket, melyek értelmezésekor a vizsgált személy tudattalan tartalmakat, rejtett érzéseket projektál, vetít az ingerre.

T

A propriocepció a test- és végtaghelyzet észlelésének képessége.

T

A pszichofizika az ingerlés és az érzékelés közötti szisztematikus összefüggések vizsgálatával foglalkozik.

T

A pszichofiziológia a pszichés működések és jelenségek élettani vetületének vizsgálatát jelenti.

T

A pszichológia számára Fisher rakta le a leíró statisztika alapjait.

T

A pszichológiai teszt ismérve, hogy általa egy adott pszichológiai jellemző kvantifikálható, vagyis a kitöltők teljesítményéhez pontszám vagy kategória rendelhető.

T

A pszichológiai teszteket a viselkedésrepertoár valamely aspektusának egy adott időpontban történő mintavételére irányuló standardizált eljárások.

T

A pszichológiai tesztekhez hasonlóan az interjúk is jellemezhetők a megbízhatóság, illetve az érvényesség mentén.

T

A pszichometriailag megalapozott standardizált tesztek segítségével általában nagy megbízhatósággal, viszonylag könnyen és gyorsan, széles körű, jól értelmezhető, statisztikailag jól feldolgozható, és predikcióra is alapot adó méréseket végezhetünk.

T

A pulzusszámot a galvános bőrreakcióval [GBR] mérjük, amely a bőr elektromos aktivitásának változása stresszhelyzetben.

T

A pálcikák lassabban adaptálódnak a sötétséghez, mint a csapok.

T

A pánikrohamok alatt az egyén azt érzi, hogy valami életveszélyes dolog fog történni.

T

A random csoportba sorolás azt jelenti, hogy a kísérleti személyek csoportba sorolása statisztikai valószínűségen alapul, mellyel azt biztosítjuk, hogy bármelyik kísérleti személynek egyenlő esélye legyen arra, hogy valamely kísérleti feltételbe, illetve csoportba bekerüljön.

T

A random csoportba sorolással biztosíthatjuk, hogy az egyéni különbségek hozzávetőlegesen egyenlő eloszlásúak legyenek, ezzel az így létrehozott csoportok statisztikai értelemben különböző csoportokká váljanak.

T

A rapport a tesztfelvevő és a tesztkitöltő személy között létesített pozitív kapcsolatfelvétel, mely a motivált, kooperatív légkört hivatott biztosítani.

T

A reakcióidő az inger megjelenése és a válasz megfigyelhető megindulása között eltelt idő.

T

A relatív szórás a szórás mértéke az átlaghoz képest.

T

A reliabilitás vizsgálat során éppúgy használhatunk korrelációs elemzést, mint a validitás vizsgálatakor.

T

Az itemanalízis feladata annak megállapítása, hogy hogyan működnek az egyes tételek a kérdőívben.

T

Az itemek diszkriminációs indexe item-totál korrelációval számítható.

T

Az itemek nehézségi indexeinek egyenlősége esetén lehet maximális az item-interkorreláció értéke.

T

Az izgalom-transzfer paradigmákban egy adott helyzetben keltett élettani aktiváció (arousal) a követő helyzetben kiváltott érzelmi reakció intenzitását noveli.

T

Az izomösszehúzódás következtében keletkező elektromos potenciálok mérésére elektromiográfot használnak.

T

Az oksági magyarázat ok-okozati viszony keretében ad egy jelenségre magyarázatot.

T

Az oksági viszonyok sokfélék lehetnek.

T

Az operacionalizálás egy elméletileg definiált tudományos fogalom műveleti szintű meghatározása, amely lehetővé teszi a fogalom által jelzett jelenség mérését.

T

Az szemantikus emlékezet a deklaratív emlékezet egy fajtája.

T

Az szemantikus emlékezet az explicit emlékezet egy fajtája.

T

Az utókép mindig csak tudattalanul jelenik meg.

T

Az utókép olyan vizuális illúzió, amikor egy ember látásában továbbra is megjelenik egy kép, miután a valóságban már nem látja az eredeti képet.

T

Az átlag esetében a standard hiba nagysága függ a szórástól.

T

Az átlagot jellemzően kvantitatív változók esetében szoktuk kiszámítani.

T

Az érzelemkifejezések felismerésének képessége a jobb agyféltekében lokalizálódik

T

Az érzelmet kísérő arckifejezések egyetemesek.

T

Az érzelmi reakciót a galvános bőrreakcióval [GBR] mérhetjük, amely a bőr elektromos aktivitásának változása stresszhelyzetben.

T

Az önjellemző kérdőívek olyan skálák, amelyek segítségével a személy saját magát jellemzi.

T

Az önjellemző kérdőíves eljárás nem tekinthető objektív próbahelyzetnek.

T

Az önmegvalósító tendencia egy organizmus teljes kapacitásának beteljestésére vagy megvalósítására irányuló tendencia

T

Ha egy emlékezetet vizsgáló kísérletben az összes kísérleti személy 100%-os teljesítményt ér el, akkor plafonhatásról beszélünk.

T

Strukturált interjú esetében a válaszok kérdőívhez hasonló módon kvantifikálhatóak, az értékek pedig korrelációs viszonylatok alapján vizsgálhatóak

T

Strukturált interjú során kötött formában kérdezik ki a vizsgálati személyt egy kutatási témában.

T

Strukturált megfigyelés esetében előre meghatározott kategóriák előfordulásának gyakorisága áll a megfigyelés középpontjában, és a megfigyelt jellemzők más jellemzőkkel való korrelációit lehet vizsgálni.

T

Szabad felidézési feladatban a recenciahatás megszűnik, ha a felidézést késleltetik.

T

Szaglóképesség csökkenése befolyással lehet az ízészlelésre.

T

Szisztematikus hiba forrása lehet maga a kísérletvezető is.

T

Sztochasztikus dominancia vizsgálatok esetében több csoport nagyságszintjét vetjük össze.

T

Sztochasztikus egyenlőség vizsgálatban 2 csoport van.

T

Sztochasztikus heterogenitás esetében a csoportok nagyságszintjei eltérnek.

T

Sztochasztikus homogenitást például Kruskal-Wallis teszt segítségével vizsgálunk.

T

Tanulási görbe = válaszidők próbánkénti ábrázolása

T

Treisman sajátosságintegrációs elmélete szerint az egyes tárgysajátosságokat a figyelmi ráirányulás révén kapcsoljuk össze.

T

VRIN és TRIN az új MMPI tesztverzió két validitás-skálája.

T

Valószínűségi mintavétel esetén az adott populáció minden tagjának egyenlő esélye van a mintába való bekerülésre.

T

Vizsgahelyzetben kiváló megküzdési mód, ha felidézzük azt a környezetet, amelyben a tananyagot elsajátítottuk.

T

Vizuális illúzió észlelése a módosult tudatállapot megbízható jegye.

T

formálás = shapig

T

problémamegoldási algoritmus = problémamegoldási mintamenet

T

Állapotfüggő tanulásnak hívjuk azt, hogy a tanulási helyzethez kötődő hangulati-érzelmi állapot is az emlékezetbe kerül.

T

Érzelmet egy történet elmesélésével is ki lehet váltani

T

A heurisztika olyan szabályhalmaz, amely adott problématípus megoldásához megadja pontosan, hogy hogyan kell a problémát megoldani, mégha nem is garantálja a jó megoldást.

F

A hipnózissal nem lehet fájdalmat csökkenteni.

F

A hipotetikus-deduktív módszer csak a bölcsészettudományokra jellemző. A természettudományok hipotetikus-induktív módszerrel dolgoznak.

F

A hipotetikus-deduktív módszer feltételezi, hogy a hipotézis kiállja a tapasztalat próbáját.

F

A hipotézis a statisztikában minden esetben egyetlen kérdés.

F

A homogenitásvizsgálat során egyetlen változó eloszlását teszteljük egyetlen csoportban.

F

A humánspecifius motívumok és az alapvető motívumok ugyanazokat a motívumokat fedik le.

F

A hyppocampusznak van szerepe az alvás ébrenlét szabályozásában

F

A jegyzőkönyv az erősen strukturált megfigyelési kategóriába tartozik.

F

A jutalom a pozitív megerősítés, a büntetés a negatív megerősítés szinonímája.

F

A jó hipotézis biztos igaz

F

A jó hipotézis nem feltétlenül állítás

F

A kapcsolatvizsgálat során az egyedek közötti kapcsolatokat vizsgáljuk.

F

A kapcsolatvizsgálatnak feltétele, hogy összefüggő egyedeket vizsgáljunk.

F

A kategóriatagság meghatározása hosszabb időt vesz igénybe a tipikus, mint az atipikus tagok esetén.

F

A keresztmetszeti kutatást longitudinálisnak is nevezzük másnéven.

F

A kevert kísérleti terv során a kontrollfeltétel-tervet hangsúlyozzunk, és úgy valósítjuk meg a vizsgálatot.

F

A khi-négyzet próbát nem alkalmazhatjuk kvantitatív változókra.

F

A kioltás során a feltételes válasz gyakorisága a válaszokat követő büntetés révén csökken.

F

A klasszikus tesztelmélet egyik axiómája szerint a valódi értékek átlaga zéró.

F

A kognitív kiértékeléselméletek szerint az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó hiedelmek értékelése nem játszik jelentős szerepet.

F

A koktélparti jelenség jól szemléleteti az önmegvalósításhoz vezető legrövidebb utat.

F

A konstruktum validitás egy speciális konkurrens validitás.

F

A konvergens validitás tulajdonképpen a prediktív validitás párja.

F

A korrelációs együttható tetszőleges monoton kapcsolat tesztelésére alkalmas.

F

A kreativitás mérésére példa a beszédfluencia és a körök tesztje.

F

A kreativitás mérésére példa a szokatlan használat teszt, valamint a mezolimbikus dopamin teszt.

F

A kritikus érték minden próba esetében pozitív.

F

A kritérium szerinti validitás vizsgálatban kizárólag más mérőeszköz szolgálhat külső kritériumként.

F

A kutatás célja, valamint a rendelkezésre álló egyéb feltételek határozzák meg, hogy melyik módszer, út, eszköz a legalkalmasabb. Ez alapvető etikai vonatkozása minden kutatási tevékenységnek.

F

A kutatási kérdés és a hipotézis gyakorlatilag ugyanaz.

F

A kutatási téma egyértelműen kijelöli és pontosan meghatározza a kutatás hipotézisét

F

A kvalitatív változók kapcsolatvizsgálatát kizárólag khi-négyzet próbával tesztelhetjük.

F

A kényelmi mintavétel a reprezentatív mintavétel egy fajtájának tekinthető.

F

A kényelmi mintavétel az a valószínűségi alapú mintavételi eljárás, amikor az éppen elérhető egyéneket vonjuk be a vizsgálatba

F

A kényelmi mintavétel, hasonlóan a hólabda mintavételhez, nem valószínűségi mintavételi eljárás.

F

A képességtesztek sosem egyetlen speciális képesség, hanem azok komplex mintázatának feltárására irányul.

F

A kísérletezés mindig laborban történik

F

A kísérleti csoportok közti különbséget a kísérlet végén a tájékoztatás segítségével hozzuk létre.

F

A kísérleti csoportokat úgy manipuláljuk, hogy azt az eredményt kapjuk, amit szeretnénk kapni.

F

A kísérleti elrendezés egy tudományos, elméletileg definiált fogalom részletes leírása.

F

A kísérleti kontroll azt jelenti, hogy a kísérlet lefolytatásához az etikai bizottság engedélyére van szükség.

F

A kísérletvezetői elfogultság nagy mértékben jelen van a vizsgálatok során, ezért lényeges pontos definíciót megfogalmazni rá.

F

A leíró elmélet feladata a jelenségek leírása, azonban nem tartozik hatáskörébe a leírt jelenségek általánosítása.

F

A leíró statisztika kvalitatív és kvantitatív adatokat is tartalmaz.

F

A lineáris kapcsolat általában jobban használható, mint a monoton kapcsolat.

F

A longitudinális és az ismételt keresztmetszeti elrendezés egymás szinonimái, hiszen több mérési pont is szerepel mindkettőben.

F

A látszatérvényesség arra utal, hogy a mérőeszköz ugyan validnak látszik, de valójában nem az.

F

A látásélesség a legjobb a retina azon pontján, ahol a látóideg távozik a szemből.

F

A magasabb szignifikanciaszint az elsőfajú hiba magasabb valószínűségű megjelenését vonja maga után.

F

A magyarázott varianciaarány lehet negatív is.

F

A medián bármilyen típusú változó esetében kiszámítható.

F

A megtartási tartománynak és az elutasítási tartománynak van közös része.

F

A mentális kor / életkor egy viszonyszám, mely az átlagéletkorhoz mérten fejezi ki az intelligencia alakulását.

F

A metaanalízis során metafizikai változókon hajtunk végre statisztikai elemzéseket.

F

A mikro-arckifejezések mindig tudatosak.

F

A minta lehet nagyobb, mint a populáció.

F

A minta reprezentativitását a valószínűségi mintaválasztás csökkenti.

F

A mintavételi alapegység objektív változó, a kutatás céljának meghatározása kevéssé befolyásolja.

F

A mintavételi hiba nagyságát emeli a minta nagysága és a mintavétel módja.

F

A modell egy örök érvényű elmélet, mely egy jelenség mögött meghúzódó mechanizmust szab meg.

F

A mélyinterjú a kvalitatív korrelációs módszerek egyike.

F

A mélyinterjú olyan kvantitatív módszer, mely a személyiség leírását szolgálja.

F

A mérési hiba a mérés standardizálásával növelhető.

F

A mérési hiba mindig egy szisztematikus és egy random hiba különbsége.

F

A mérési skálák mindig iránnyal rendelkeznek.

F

A mérőeszköz reliabilitását a szisztematikus hibák nem befolyásolják.

F

A módusz általában jobb középérték, mint az átlag.

F

A módusz és a medián általában ekvivalens egymással.

F

A naplóíratás nem tudományos igényű módszer, mert a kísérletvezető mindig jobban meg tudja figyelni a kísérleti személyt.

F

A narratív elemzés olyan nem empirikus szövegkutatás, amely elbeszélések jellemzőit tárja fel.

F

A narratív interjú kvantitatív eljárás.

F

A negatív büntetés növeli a válasz valószínűségét.

F

A negatív megerősítő alkalmazása esetén a válasz gyakorisága csökken.

F

A nehézségi index mértékét célszerű a 0,8 - 0,2-es tartományon kívül tartani.

F

A nemlineáris determinációs együttható lehet negatív is.

F

A nemlineáris determinációs együttható mindig több, mint a lineáris.

F

A normalitást kizárólag ferdeséggel és csúcsossággal tesztelhetjük.

F

A normális eloszlás ferdesége és csúcsossága eltérhet 0-tól.

F

A perceptuális elhárítás csak tudatosan történhet

F

A prediktív validitás azt fejezi ki, hogy a mérőeszköz eredményei mennyire befolyásolják a vizsgálati személy későbbi időpontban mutatott viselkedését.

F

A prediktív validitás egy egyidejű összevetés azonos célra használt hiteles kontroll skálával.

F

A problémamegoldási algoritmus végtelen számú lépésből is állhat.

F

A projektív tesztek a kognitív pszichológia vívmányai

F

A projektív tesztek a tudatos tartalmakat vizsgálják.

F

A prozopagnózia a szagészlelés hiánya.

F

A pszichofizika az érzékszervek felépítésével és működésével foglalkozik.

F

A pszichofizika az észlelés és az ennek hatására létrejött érzelmek közötti szisztematikus összefüggések vizsgálatával foglalkozik.

F

A pszichofiziológia a kóros pszichés működéssel foglalkozik.

F

A pszichofiziológiai a pszichiátriai betegségek tüneteivel foglalkozik.

F

A pszichológia kis területe foglalkozik leíró (deskriptív) elméletek megfogalmazásával.

F

A pálcikák pontosabb látásélességű rendszert alkotnak, mint a csapok.

F

A pánikroham során a beteg sosem érezheti azt, hogy meg fog halni, végig tudja, hogy ez csak egy szorongásos tünet.

F

A rapport a tesztfelvevő és a tesztkitöltő személy közötti egyezség, mely többnyire írásban rögzített.

F

A rapport a tesztfelvevő és a vizsgálatvezető között létesített kapcsolat.

F

A reakcióidő az inger megjelenése és a válasz befejeződése között eltelt idő.

F

A rejtett megfigyelést alkalmazó vizsgálatoknál a megfigyelt személyek tudnak arról, hogy egy megfigyeléses vizsgálat résztvevői.

F

A relatív szórás segítségével megvizsgálhatjuk, hogy egy adott egyed mennyire extrém értékkel szerepel a mintában.

F

A relatív szórást csak intervallum és arány típusú változókon alkalmazhatjuk.

F

A részt vevő megfigyelés ugyanolyan objektív kutatói módszer, mint egy standard teszt.

F

A rétegzett véletlen mintavételi eljárás során csak egyetlen rétegképző változót használhatunk.

F

A rövid távú emlékezet leggyakrabban képi emlékezetet mérő feldatokkal mérik.

F

A GSR rövidítés jelentése: galvanizáló bőr reveláció (galvanic skin revelation): a bőr kémiai vezetőképességének változása ingerlés hatására.

F

A Games-Howell-próba a Kruskal-Wallis-próba változata.

F

A Games-Howell-próba a hagyományos varianciaanalízis robusztus változata.

F

A Gayen-próba jobb, mint a Johnson-próba.

F

A Gayen-próba mindig jobb, mint az egymintás t-próba.

F

A Geisser-Greenhouse korrekciót csak igen speciális szfericitási sérülések esetében alkalmazhatjuk.

F

A Guttman-skála nem kumulatív.

F

A Hawthorne-effektus kimondja, hogy ha az emberek megfigyelt helyzetbe kerülnek, a teljesítményük a helyzetben fellépő szorongás miatt csökken.

F

A diszkriminációs index azt jelöli, hogy az adott teszt mennyire érint hátrányosan bizonyos társadalmi csoportokat.

F

A diszkriminációs validitás tulajdonképpen a prediktív validitás párja.

F

A faciális feedback azt jelenti, hogy a gesztusok a kommunikatív funkciójukon túlmenően az érzelem élményéhez is hozzájárulnak.

F

A flow fogalma Seligman nevéhez köthető.

F

A flow állapot feltétele, hogy a kihívások a képességek szintjét meghaladják, ezért a flow mindig fejlődéssel jár együtt.

F

A folytonos változók normális eloszlásúak.

F

A fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot nem befolyásolhatja

F

A fájdalomtűrés minden embernél ugyanakkora.

F

A függő változók szintjeinek összesített száma adja ki azt, hogy hány kísérleti feltételünk van.

F

A gyakori szemmozgásokkal és élénk álomtevékenységgel jellemezhető alvásállapotot mélyalvásnak nevezik.

F

A hangulattal kongruens információk nehezebben tanulhatók meg, mint a nem kongruensek.

F

A harmadik változó problémája tipikusan kísérleti eljárásban jelenik meg.

F

A rövidtávú memória elsősorban vizuális kódolást végez, az akusztikus és szemantikus kódolás pedig elsősorban a hosszútávú memóriához köthető.

F

A shaping az operáns kondicionálás azon formája, melynek során egy már meglévő viselkedés gyakoriságát változtatjuk meg.

F

A shaping során az élőlénynek bármely újszerű viselkedés megtanítható.

F

A skála belső konzisztenciája jelzi a megfelelő validitását.

F

A sorozathatás a külső érvényesség veszélye.

F

A standard hiba a konzisztens becsléseknél 0.

F

A standard hiba minden paraméterbecslés esetében a szórás és az esetszám gyökének hányadosa.

F

A standardizált teszt kidolgozásához több ezer fős mintára van szükség, ha hólabda mintavételi módszert alkalmazunk.

F

A standardizálás alapjául szolgáló z-transzformáció képlete: z = (X - szórás) / átlag

F

A standardizálásban használatos z-skála középértéke 1.

F

A standardizálást ordinális változókon is tudjuk alkalmazni.

F

A strukturálatlan megfigyelés előre pontosan rögzített és behatárolt szempontokkal dolgozik.

F

A strukturálatlan megfigyelés esetében előre meghatározott kategóriák előfordulásának gyakorisága áll a megfigyelés középpontjában, és a megfigyelt jellemzők más jellemzőkkel való korrelációit lehet vizsgálni.

F

A strukturált megfigyelés során a megfigyelt folyamat fontosabb változói, kategóriái a megfigyelés folyamatában emelkednek ki.

F

A szaglás és az ízlelés egymástól független kémiai folyamatok.

F

A szelektív figyelem vizuális megvalósulására jó példa a koktélparti jelenség

F

A szempontváltás egy pontra fókuszálás esetén az egyik szemünkkel való vizsgálódás után a másik szemünkkel való vizsgálódást jelenti.

F

A szempontváltásra jó példa a Yerkes-Dodson törvény.

F

A szenzoros emlékezet a képi emlékezetet jelenti.

F

A szenzoros emlékezet más néven a rövid távú emlékezet.

F

A szenzoros emlékezet terjedelme 7+/-2 információegység.

F

A szfericitás a korrelációs vizsgálatok szóráshomogenitási feltétele.

F

A szfericitás független mintás mérések szóráshomogenitási feltétele.

F

A szignifikáns különbségek/kapcsolatok szakmai jelentéssel bírnak.

F

A sztochasztikus homogenitás a szóráshomogenitás szinonimája.

F

A sztochasztikus különbséget átlagok segítségével teszteljük.

F

A sztochasztikus monotonitást például Cramér-féle mutatóval tesztelhetjük.

F

A színlátásban a pálcikák szerepe meghatározó.

F

A szórás a mediántól való átlagos eltérés.

F

A szórás a módusztól való átlagos eltérés.

F

A szórás mindig nagyobb, mint a variancia.

F

A t-próbának mindig feltétele a szóráshomogenitás.

F

A találati arány és a téves riasztás aránya mindig 100%-ot ad ki.

F

A tanulási görbe olyan kördiagram, amiben a válaszidők és a tanulási idő hányada kerül ábrázolásra.

F

Pozitív ferdeség esetében jellemzően az átlagnál kisebb értékekből van sok.

T

Proaktív és retroaktív interferenciát különböztetnek meg a kognitív pszichológusok.

T

Rejtett megfigyelés esetén a megfigyelt személyeknek nincs tudomásuk arról, hogy egy megfigyeléses vizsgálat résztvevői.

T

Reprezentatív minta az, ami a kritikus változók tekintetében hűen tükrözi a populációt.

T

Rosszul definiált egy probléma, ha a következők közül valamelyik nem teljesül: pontosan tudjuk a szabályokat, tudjuk, hogy mi a cél, ismerjük a feladat kereteit, és így minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll.

T

Schachter és Singer (1962) kísérletében a kísérleti személyek egyik csoportja adrenalint kapott.

T

Schachter és Singer (1962) kísérletében a kísérleti személyek egyik csoportja sóoldatot kapott.

T

Schachter és Singer (1962) kísérletében az aktivációt az injekcióban beadott anyag révén manipulálták.

T

Schachter és Singer kisérletében azoknak a személyeknek a szubjektív élményét, akiknek arousaljükre vonatkozóan fiziológiai magyarázat állt rendelkezésére, kevésbé befolyásolta a helyzet, mint azokét, akiknek nem volt ilyen magyarázatuk.

T

Seligman szerint három féle boldogság létezik.

T

Shapingre jó példa a Skinner-doboz

T

Sherif gyermekekkel kapott szociálpszichológiai kísérletsorozatának (1940-es évek) eredményei eredményei nem bizonyultak kiterjeszthetőnek más társadalmi közegben élőgyermekekre. Ez mutatja, hogy speciális mintán kapott eredmények csak annak a szűk mintának megfelelő populációra kiterjeszthetőek.

T

Sorozathatás egy olyan zavaró hatás, ami akkor léphet fel, ha ingerek sorozatát mutatjuk be.

T

Standardizált tesztek segítségével általában nagy megbízhatósággal, viszonylag könnyen és gyorsan, széles körű, jól értelmezhető, statisztikailag jól feldolgozható, és predikcióra is alapot adó méréseket végezhetünk.

T

A Fligner-Policello (Welch)-próba a Brunner-Munzel próba robusztus változata.

F

A Fligner-Policello (Welch)-próba a kétmintás t-próba robusztus változata.

F

A Friedman-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.

F

A csapok nagyobb fényérzékenységű rendszert alkotnak, mint a pálcikák.

F

A csapok száma körülbelül a kétszerese a pálcikák számának az emberi szemben.

F

Az item-totál korrelációk többnyire kisebbek, mint az item-maradék korrelációk.

F

14 betűből álló betűsorozatokat mindig nehéz megjegyezni.

F

A "hólabda" mintavételi módszer azért valószínűségi, mert a véletlennek is tulajdonítható, hogy egy vizsgálati személy mely személyek elérhetőségét bocsájtja rendelkezésünkre.

F

A "hólabda" mintavételi módszer során egy vizsgált személyen keresztül jutunk el a következőhöz, azon keresztül a következőhöz, és így tovább. Könnyen megvalósíthatósága miatt ez az egyik leggyakrabban alkalmazott valószínűségi mintavétel.

F

A 99%-os konfidenciaintervallum lehet szűkebb, mint a 90%-os.

F

A Bartlett-próba segítségével átlagokat tesztelhetünk.

F

A Bartlett-próbának feltétele a szóráshomogenitás.

F

A Big Five 5 faktorához Eysenck 16 faktoros megoldásainak újraelemzésével jutottak el először.

F

A Bogardus-féle társadalmi távolságskálában ötfokozatú Likert-skála mentén kell a személyeknek válaszolnia.

F

A Bowker-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.

F

A Brown-Forsythe-próbának feltétele a szóráshomogenitás.

F

A Cattell-féle 16 PF teszt a projektív technikák közé tartozik.

F

A Cochran-féle Q-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.

F

A Cramér-féle együttható a kapcsolat erejét és irányát is jellemzi.

F

A Cronbach-alfa nagysága nem függ a tételek számától.

F

A Cronbach-alfa segítségével mérhető az ismételt méréses megbízhatóság.

F

A Fisher-egzakt próbát tetszőleges helyzetben alkalmazhatjuk.

F

A Fisher-féle z-transzformációt csak bináris változókra alkalmazhatjuk.

F

A Hawthorne-művekben a kísérleti- és kontrollcsoport teljesítménye is nőtt, mert a világítás mindkét csoport számára ideális volt. Ezért a Hawtorne-effektus kimondja, hogy a megfelelő környezeti feltételek növelik a teljesítményt.

F

A Huynh-Feldt korrekciót csak igen speciális szfericitási sérülések esetében alkalmazhatjuk.

F

A James-Lange elmélet szerint az érzelmi élmény a kiváltó helyzet értékelése révén jön létre.

F

A James-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

F

A James-próbát rangszámokon hajtjuk végre.

F

A Johnson-próba jobb, mint a Gayen-próba.

F

A Johnson-próba mindig jobb, mint az egymintás t-próba.

F

A Kendall- és Spearman-féle együtthatók alkalmasak arra, hogy lineáris kapcsolatokat teszteljünk a segítségükkel.

F

A Kendall-féle mutatók jobbak, mint a Spearman-féle korreláció.

F

A Kruskal-Wallis-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.

F

A Kruskal-Wallis-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

F

A Levene-próba az O'Brien-próba robusztus változata.

F

A Levene-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.

F

A Likert által kidolgozott skálaszerkesztési módszer lényege, hogy a kérdőívben szereplő állításokat folytonos (pl. 1-5-ig terjedő) kvantitatív skálán ítéltetjük meg.

F

A Likert-skálázás mindig öt fokozat szerint történik.

F

A MAWGYI a felnőttek mérésére szolgáló aktuális magyar Wechsler intelligenciateszt-változat.

F

A Mann-Whitney-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.

F

A Mann-Whitney-próbát ismtelt mérések során alkalmazhatjuk.

F

A McNemar-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.

F

A Pygmalion effektus abban különbözik a Rosenthal-hatástól, hogy az egyik a vizsgálati személy érzelmeire, a másik a viselkedésére gyakorolt hatást elemzi.

F

A ROC görbe a 'reactive odds curve' rövidítése

F

A Rorschach teszt 15 táblát tartalmaz.

F

A Rorschach-próba prediktív érvényessége határozottan nagyobb, mint az MMPI-é.

F

A Rorschach-teszt felvételére és kiértékelésére nemzetközi szinten a legátfogóbbnak a Mérei Ferenc által kidolgozott pontozási rendszert tekinthetjük.

F

A Stanford-Binet teszt elnevezése a mérőeszköz két kifejlesztőjének nevére utal.

F

A Szondi-teszt pszichiátriai betegekre vonatkozó rokonszenvi választások alapján következtet a vizsgált személy komplex érzelmi rendszerére és érzelmi intelligenciájára.

F

A TAT időskori változata a CAT, melynek táblái az életkori sajátosságoknak megfelelő helyzeteket jelenítenek meg.

F

A Tukey-Kramér-féle eljárást nem alkalmazhatjuk hagyományos VA után.

F

A Wechsler IQ teszt egy verbális tudásfelmérő és egy kreatív problémamegoldó skálát tartalmaz.

F

A Welch-féle d-próbának nem feltétele a normalitás.

F

A Welch-féle varianciaanalízisnek nem feltétele a normalitás.

F

A Wilcoxon-próba a t-próba robusztus változata.

F

A Yerkes-Dodson-törvény szerint az aktivációs szint függvényében az optimum egyszerű feladatok esetében alacsonyabb, mint bonyolultabb feladatoknál.

F

A Yerkes-Dodson-törvény szerint az aktivációs szint függvényében az optimum komplexebb feladatok esetében magasabb, mint egyszerűbb feladatoknál.

F

A bal látómezőt érintő neglekt jellemzően a bal félteke sérülésekor alakul ki.

F

A becslés egy hipotézisvizsgálati eljárás.

F

A becslések során a vizsgált egyedek paramétereit teszteljük.

F

A belátásos tanulásra jó példa Köhler vizsgálata a rács mögé zárt Szultán nevű galambbal.

F

A belátásos tanulásra jó példa a kerülőút probléma (Pavlov-tól)

F

A beszédhangok a beszédnek azon legkisebb elemei, amelyek egy adott nyelvben jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak.

F

A binaurális jelzőmozzanatok a pontosan előttünk és mögöttünk elhelyezkedő hangforrások megkülönböztetésében játszanak szerepet.

F

A binaurális jelzőmozzanatok ugyanabban a frekvenciatartományban segítik a hangforrások megkülönböztetését.

F

A büntetés a negatív megerősítés egy fajtája.

F

A büntetés megegyezik a negatív megerősítéssel.

F

A bőr elektromos vezetőképessége a faggyú-kiválasztással függ össze, és jó mutatója a szomatikus idegrendszer működésének.

F

A bőr elektromos vezetőképességének állandósága (GSR) jó mutatója a szervezet általános aktivációs állapotának.

F

A tematikus mélyinterjú tárgya olyan személyes vonatkozású elbeszélés, amelynek az a jellegzetessége, hogy történetszerű felépítése van: indítás, kifejlet és végződés.

F

A természetes megfigyelés egy fajtája a pszichológiai kísérleteknek.

F

A természetes megfigyelés során a kutató a vizsgálati személy természetes közegében (pl. otthonában) végez standardizált teszteket.

F

A testkép alapja a koktélparti jelenség.

F

A teszt adaptáció során alapelvárás az azonos szintű reliabilitás, de nem kell, hogy ugyanúgy mérje az adott pszichológiai konstruktumot.

F

A tesztbattéria azon tesztek összessége, melyet egy adott vizsgálatban alkalmaznak, függetlenül attól, hogy a tesztek mit mérnek.

F

A tesztek előnye hogy a mérés általában "széles sávszélességben" történik, és rugalmas válaszadást tesz lehetővé.

F

A tesztek kialakításakor az egyenlőnek látszó intervallumok módszere lényegében nem igényel többlet erőfeszítést más (pl. Likert-skálázás) módszerekhez képest.

F

A teszteléssel kapcsolatos titoktartási kötelezettség a vizsgált személyre is kiterjed, tehát az eredményeket ő sem oszthatja meg illetéktelenekkel.

F

A torzítatlan becslés konzisztens is.

F

A torzítatlan becslések standard hibája a legkisebb.

F

A téri - vizuális vázlattömb Bartlett modelljének része.

F

A többszöri mintavétellel nyert minta a populáció keresztmetszetének tekinthető.

F

A validitás-skálák az adott mérőeszköz érvényességét vizsgálják.

F

A valószínűségi mintavétel nem ad lehetőséget a mintavételi hiba megbecslésére.

F

A variancia mindig jobb mutató, mint a szórás.

F

A variancia mindig nagyobb, mint a szórás.

F

A variancia és a szórás a két szóródási mutató, más mutatókat nem alkalmazunk.

F

A varianciaanalízis során független csoportokat tesztelünk.

F

A varianciaanalízisnek mindig feltétele a szóráshomogenitás.

F

A vizsgálati alany nemének véletlen volta azt jelenti, hogy a vizsgálati alany neme véletlenszerűen változhat.

F

A vizsgált változónak a ferdesége és a csúcsossága is el kell, hogy térjen 0-tól ahhoz, hogy szignifikáns különbséget tudjunk kimutatni.

F

A vonásszorongás független az állapotszorongástól.

F

A választásos (összetett) reakcióidő (V-RI) feladatban egy véletlenszerü ingerre kell választ adni

F

A változók összességét hívjuk mintának.

F

A véletlen hibák a nulla érték felé torzítják el a valódi értéket minden szisztematikusság nélkül.

F

A véletlen tanulás mindig klasszikus kondicionáláson alapszik.

F

A véletlen változók jellemzően végtelen sok értéket felvehetnek.

F

A zavaró változó a függő változó egyik fajtája.

F

A zavaró változó hatása nem lehet hasonló a vizsgált változó hatásához.

F

Abban az esetben, ha ismerjük a populáció jellemzőit és tisztában vagyunk azzal, hogy a populációban fellelhető mely tulajdonságok esetében kritikusan fontos, hogy tükröződjenek a mintában, akkor célravezető egyszerű véletlen mintavételt alkalmazni.

F

Az 5%-os kritikus érték jellemzően magasabb, mint az 1%-os érték.

F

Az Ames-szoba egy tapintási illúzió.

F

Az Army Beta verbális intelligenciateszt, melyet az USA-ban a 19. század elején fejlesztettek ki angolul nem beszélők intelligenciájának vizsgálatához.

F

Az EAT (eating attitude test) teszt az anorexia diagnosztikus eszköze.

F

Az Ekman és munkatársai által végzett kísérlet azt mutatja, hogy nem léteznek a különböző érzelmeknek megfelelő elkülönült mintázatok

F

Az MRI- a CT-képnél kisebb pontosságot biztosít az agy és a gerincvelő betegségeinek diagnosztizálásához

F

Az O'Brien-próba a Levene-próba robusztus változata.

F

Az O'Brien-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.

F

Az agresszió katarziselmélete szerint a látott erőszak növeli az aggresszív viselkedésre való hajlamot.

F

Az agresszió katarziselmélete szerint az agresszió elkövetése katarzist jelent az elkövető számára.

F

Az agresszió katarziselmélete szerint az agresszió elkövetése tudat alatti katarzist jelent mind az elkövető, mind pedig az áldozat számára.

F

Az agy felszínéről elvezetett jel az elektroneurogram (ENG).

F

Az agy két fele egymás tükörképei.

F

Az aha-élmény az az érzelmi reakció, amit egy váratlan ingerrel való találkozáskor élünk át.

F

Az alábbi példában padlóhatás érvényesül: "Azt vizsgáljuk, hogy mennyiben hajlandóak az utcán megállított egyetemisták valamilyen petíciót aláírni annak függvényében, hogy mi a neme az aláírásgyűjtőnek. Az előzetes kipróbálás alkalmával az derül ki, hogy minden megállított aláírta az ívet."

F

Az anorexia és a bulimia általában együttesen előforduló táplálkozási zavar.

F

Az artikulációs elnyomás azt jelenti, hogy nehezebb a verbális anyag előhívása, ha az elemek hangzása hasonló.

F

Az azonnali szeriális felidézési teljesítmény jobb, ha a felidézendő verbális elemek hangzása hasonló.

F

Az echoikus emlékezet mind a látáshoz, mind a halláshoz kapcsolódó információkat feldolgozza.

F

Az egyetértési hajlandóság arra utal, hogy a vizsgálati személy mindenben egyet akar érteni a vizsgálatvezetővel.

F

Az egyszerű reakcióidő feladatban egy két vagy több, véletlenszerü ingerre eltérő választ kell adni

F

Az egyszerű reakcióidő két alapvető összetevője a perceptuális feldolgozás és a oflaktorikus válaszszervezés ideje.

F

Az egyszerű reakcióidő két alapvető összetevője a perceptuális feldolgozás és a szenozoros válaszszervezés ideje.

F

Az elektroenkefalográfia invazív formáiban a makroelektródákat a fejbőrre helyezik fel.

F

Az elektrokardiogramról a vérnyomás értékére következtethetünk.

F

Az elektrokardiográfia az agyból elvezetett hullámokat regisztrálja.

F

Az elektromiográf készülék segítségével felerősíthetőek és regisztrálhatóak a koponyáról elvezetett jelek.

F

Az elméleti mintavétel a valószínűségi mintavételi eljárások egyik fajtája.

F

Az elméleti mintavétel olyan eljárás, amelyben a kutató előkészíti a gyakorlati mintavétel folyamatát.

F

Az elsőfajú hiba mindig gyakoribb, mint a másodfajú.

F

Az előfeszítés csak tudatos folyamatokon keresztül történhet meg.

F

Az előjelpróba a t-próba robusztus változata.

F

Az előjelpróba csak szimmetrikus változókra alkalmazható.

F

Az elővizsgálat / előkutatás során minden esetben legalább akkora mintát veszünk, mint amekkorát a fővizsgálatra tervezünk

F

Az elővizsgálattól nem várható el, hogy választ kapjunk olyan jellegű kérdésekre, mint például, hogy megfelelő-e az utasítás, hogy működik-e a kísérleti manipuláció, hogy megbízható-e a mérőeszköz, hogy tényleg megfigyelhető-e úgy, ott, és akkor az a viselkedés amit megfigyelni szándékozunk

F

Az emlékezet három szakasza a következő: előfeszítés, kódolás, előhívás.

F

Az emlékezetben a rövid, a középtávú és a hosszútávú tárolást különböző folyamatok végzik.

F

Az emlékezetből történő előhívás során reprezentációkat alakítunk ki az általunk észlelt világról.

F

Az emlékezeti előhívás az emlékezeti reprezentáció újratanulása.

F

Az emlékezeti teljesítmény szempontjából azonos hatékonyságú ha a tanulás előtt tudatosítja az egyén a tanulás kontextusát, illetve ha a tanulást követően más kéri arra, hogy idézze fel azt a környezetet, amiben a tanulás létrejött.

F

Az epizodikus emlékezet az implicit emlékezet egy fajtája.

F

Az igazán jó minta nagyobb, mint a populáció.

F

Az ikonikus emlékezetben körülbelül 1 percig marad meg a képi információ.

F

Az implicit tanulás a véletlen tanulás szinonímája.

F

Az implicit tanulás mindig együttjár az előfeszítéssel is.

F

Az ingerküszöböt kétféle módon mérhetjük, a konstans és a választás módszerével.

F

Az intelligencia tesztek elfogadható reliabilitás index értéke 0.6.

F

Az intelligencia teszteknek mindig részei kreativitást mérő feladatok is.

F

Az interakciós hatás azt jelent, hogy a kísérletvezető és a kísérleti személy között olyan interakciók is felléptek, amelyek befolyásolták a vizsgálati eredményt.

F

Az interjúnál az interjúztató személye nem fontos, nem hat a vizsgálatra.

F

Az intervallum típusú változók egyben arány típusúak is.

F

Az intervallumbecslésben van megtartási tartomány.

F

Az introspekció arra a feltételezésre épül, hogy egy gyakorlatlan megfigyelő számára is megfigyelhetők saját elemi észleletei és érzékletei.

F

Az ipszatív pontozással nyert eredmények értelmezési keretét elsődlegesen egy reprezentatív mintán alapuló standard adja.

F

Az ismételt mérések során nem alkalmazhatunk t-próbát.

F

Az ismételt méréses megbízhatóság azt mutatja meg, hogy minta újbóli felmérésekor ugyanakkor átlagot kapunk-e vagy szignifikánsan eltérőt.

F

Ha pl. egy laboratóriumi kísérlet eredményei (pl. iskolások koncentráció fejlesztése) nem általánosíthatóak természetes körülményekre (pl. iskolai tanóra-helyzetre) vonatkozóan, akkor annak a kutatásnak megbízhatósága alacsony.

F

IQ = ( életkor/mentális kor) + 100

F

IQ = ( életkor/mentális kor) x 100

F

Ipszatív módszernél a kérdőívben az egyes itemeket a többi itemől függetlenül értékelik a vizsgálati személyek.

F

Ismételt keresztmetszeti elrendezés esetén előfordulhat, hogy a két minta eredményei közti különbség nem a vélekedések változásainak köszönhető, hanem csupán annak, hogy a két minta különböző kohorszokat képvisel.

F

Jól definiált egy probléma, ha nem pontosan tudjuk a szabályokat, a célt, ismeretlenek a feladat keretei, és így a szükséges információk nem állnak rendelkezésünkre.

F

Kellemes élményeket hajlamosabbak vagyunk elfelejteni, mint kellemetlenebb élményeket.

F

Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat esetén módszertanilag megfelelő hipotézis, hogy "a naponta átlagosan öt vagy annál több óra facebook-használat depressziót okoz".

F

Konzisztens becslések mindig jobbak, mint a nem konzisztens becslések.

F

Krónikus fájdalomról beszélünk ha a fájdalom minimum 2 hete tart.

F

Küszöb alatti észlelésre csak hipnózisban vagyunk képesek.

F

Latens tanulás alatt azt értjük, hogy a viselkedésben bekövetkező változás valójában nem tanulás eredeménye.

F

Maslow nevéhez fűződik a szükséglethierarchia modellje, melyben az stresszorok egymásra épülve U alakú görbébe rendeződnek.

F

Minden torzítatlan becslés egyeben konzisztens is.

F

Mindig a kísérletvezető végzi a megfigyeléseket, a megfigyelt személy beszámolói, naplói kutatás számára értéktelenek.

F

Minél nagyobb a korrelációs együttható érték, annál jobb lesz a lineáris regresszió illeszkedése.

F

Minél részletesebb egy hipotézis, annál jobb.

F

Minél több kontextushoz kapcsolódik az epizodikus emlék, annál könnyebb felidézni.

F

Minél általánosabb egy hipotézis, annál jobb.

F

Módszertanilag megfelelő hipotézis, hogy "a gyerekkori rossz élmények rossz hatással vannak a személyiség fejlődésére"

F

Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy "Az erőszakos eseményeket tartalmazó filmek nézésével eltöltött idő egyenes arányban áll a verbálisan kifejezett agresszió mennyiségével."

F

Narratív interjú során nyugodtan lehet közbekérdezni, mert az interjúban lévő általános információ a fontos az elemzés szempontjából.

F

Normális eloszlás átlaga 0, szórása 1.

F

Operáns kondicionálás csak akkor jöhet létre, ha a cselekvés minden egyes megjelenését megerősítés követi.

F

Paul Broca megvizsgált egy előzőleg beszédképtelenségben szenvedett páciens felboncolt agyát, és a jobb agyféltekén talált sérülést.

F

Pavlov klasszikus kondicionálási kísérletében a szájba helyezett táplálék a feltételes inger.

F

Pozitív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztogramja lapos.

F

Pozitív ferdeség esetében jellemzően az átlagnál nagyobb értékekből van sok.

F

Prospektív és retrospektív interferenciát különböztetnek meg a kognitív pszichológusok.

F

Rejtett megfigyelés esetén a kísérleti személy saját cselekvését egy külső szemlélő nézőpontjából írja le.

F

Relaxációs tréninget gyakorta használnak pszichológusok stresszes állapotok előidézésére.

F

Reprezentatív mintát csak valószínűségi mintaválasztással lehet létrehozni.

F

Rosszul definiált egy probléma, ha nehéz megoldani.

F

Rosszul megválasztott mintavételi módszer választás esetén beszélünk mintavételi hibáról.

F

Rétegzett véletlen mintavételi eljárás alkalmazható akkor is, ha az egyes rétegek populációs részarányát nem ismerjük.

F

Schachter és Singer (1962) kísérletében a hangulatot az injekcióban beadott anyag révén manipulálták.

F

Schachter és Singer (1962) kísérletében a kísérleti személyek egyik csoportja etil-alkoholt kapott.

F

Schachter és Singer (1962) kísérletében minden kísérleti személy adrenalint kapott.

F

Schachter és Singer kisérletében azoknak a személyeknek a szubjektív élményét, akiknek arousaljükre vonatkozóan fiziológiai magyarázat állt rendelkezésére, jobban befolyásolta a helyzet, mint azokét, akiknek nem volt ilyen magyarázatuk.

F

Shapingre jó példa Pavlov kísérlete a kutyák hangra nyálelválasztásával.

F

Sorozathatásról akkor beszélünk, ha sorozatban vizsgáljuk a kísérleti személyeket, akik befolyásolhatják egymást.

F

Standardizált tesztek segítségével általában nagy megbízhatósággal, viszonylag könnyen és gyorsan, széles körű, jól értelmezhető, statisztikailag jól feldolgozható, predikcióra is alapot adó méréseket végezhetünk, valamint ok-okozati megállapításokat is tehetünk keresztmetszeti vizsgálat esetén is.

F

Standardizálás után mindig arány típusú változót kapunk.

F

Szabad felidézési feladatban az elsődlegességi hatás megszűnik, ha a felidézést késleltetik.

F

Szelektív reakcióidőről akkor beszélünk, ha csak a helyes válaszok reakcióidejeit vesszük figyelembe.

F

Szemantikus differenciál általános értelemben minden olyan becslési skála, amelyik unipoláris jelzőkkel definiált alskálákat használ valamely fogalom vagy dolog megítéltetésére.

F

Sztochasztikus dominancia esetében átlagok segítségével döntünk.

F

Sztochasztikus dominancia vizsgálatok esetében jellemzően 2 csoport van.

F

Sztochasztikus egyenlőség vizsgálatban a rangszórásokat hasonlítjuk össze.

F

Sztochasztikus heterogenitás esetében a csoportok jellemzően azonos nagyságszinten vannak.

F

Sztochasztikus heterogenitást például t-próbával tesztelünk.

F

Szótanulás során mindegy, hogy az adott szó hol helyezkedik el a listában, mivel az emlékezeti felidézés többtényezős folyamat, azonos valószínűséggel idézik majd fel az egyének.

F

Tesztjének megbízható értelmezéséhez Szondi a kétprofilos felvételi technikát javasolta.

F

Távoli, írástudatlan törzsek (az új-guineai fore és dani törzs) tagjai nem képesek helyesen azonosítani az arckifejezéseket.

F

Wechsler nevéhez fűződik az intelligencia kvóciens (IQ) terminus kitalálása.

F

Érzelmet nem lehet kiváltani hipnózissal

F

Önéletrajzi emlékeket a gyermekkorból többet tudunk felidézni, mint a közelmúltból.

F

A James-Lange elmélet egyik Cannon-féle kritikája, hogy a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek.

T

A "hólabda" mintavételi módszer nehezen hozzáférhető populációk esetében alkalmazható, nem valószínűségi mintavételi technika.

T

A 95%-os konfidenciaintervallum mindig legalább olyan széles, mint a 90%-os.

T

A Bartlett-féle séma kísérlet egyuttal rámutat az egyes kultúrák közötti különbségekre is.

T

A Bartlett-próba varianciák egyenlőségét teszteli.

T

A Beck Depresszió Kérdőív 13 és a 7 itemes rövidített változatait főként szűrő tesztekként használják.

T

A Beck Depresszió Kérdőív alap változatában a tételek egyenként 4 válaszlehetőséget tartalmaznak.

T

A Beck Depresszió Kérdőív az érzelmi, kognitív, motivációs és szomatikus depressziós tüneteket öleli fel.

T

A Big Five-típusú személyiségtesztek alapfaktorai közé tartozik a „Kellemesség" és a „Lelkiismeretesség".

T

A Bogardus-féle társadalmi távolságskála olyan mérési eljárás, ami rokonságot mutat a Thurstone- és Guttman-skálákkal.

T

A Bogardus-skálában egy erősebb tétel elfogadása az erősorrendben gyengébb tétel elfogadását is jelenti.

T

A Bowker-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.

T

A Bowker-próbát kvalitatív változók megváltozására alkalmazzuk.

T

A Brown-Forsythe-próba átlagok egyenlőségét teszteli.

T

A Brown-Forsythe-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.

T

A CPI konstrukciójában az MMPI tételei közül közel 200 tételt változatlanul, vagy kisebb módosítással átvettek.

T

A CPI-eredmények értelmezésének első lépésében három különböző validitás skálát szükséges megvizsgálni.

T

A CT esetében sok ezer mérést végeznek, majd azokból alakítják ki az anatómiai részlet kétdimenziós képét

T

A Cochran-féle Q-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.

T

A Cochran-féle Q-próbát kvalitatív változók megváltozására alkalmazzuk.

T

A Cramér-féle együttható csak a kapcsolat erejéről ad információt.

T

A Cronbach-alfa lényegében egy átlagos split-half korreláció.

T

A Cronbach-alfa segítségével egy skála belső konzisztenciája mérhető.

T

A Fisher-egzakt próbát a khi-négyzet próba helyett alkalmazhatjuk, dichotóm (2 értékű) változókra.

T

A Fisher-egzakt próbát csak bináris változókra alkalmazhatjuk.

T

A Fisher-féle z-transzformáció segítségével korrelácók tesztelhetők.

T

A Fisher-féle z-transzformáció segítségével két korreláció nagysága összehasonlítható.

T

A Fligner-Policello (Welch)-próba a Mann-Whitney-próba robusztus változata.

T

A Friedman-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

T

A Friedman-próbát rangszámokon hajtjuk végre.

T

A Games-Howell-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.

T

A Geisser-Greenhouse korrekciót a szfericitás lényegében tetszőleges sérülése esetében érdemes alkalmazni.

T

A Geisser-Greenhouse korrekciót ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

T

A Guttman-skálázás arra a feltételezésre épül, hogy az erő sorrendben magasabb helyen álló tétellel való egyetértés egyúttal az alacsonyabb helyen álló tétel elfogadását is valószínűsíti.

T

A Guttman-skálázás egyik legismertebb példája a Bogardus-skála.

T

A Hawthorne-effektus kimondja, hogy amint a vizsgálati személy megfigyelt helyzetbe kerül, a teljesítménye nő

T

A Huynh-Feldt korrekciót a szfericitás lényegében tetszőleges sérülése esetében érdemes alkalmazni.

T

A Huynh-Feldt korrekciót ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

T

A diszkriminációs validitás teljesülését az jelzi, ha egyáltalán nem vagy csak kifejezetten alacsony szintű együttjárást tapasztalunk bizonyos tesztek pontszámai között.

T

A face-validitás a legegyszerűbb és legkevésbé egzakt érvényességvizsgálat.

T

A faciális feedback (mimikai visszacsatolási) hipotézis szerint az érzelemkifejezés manipulációja révén lehetséges az átélt érzelmet befolyásolni.

T

A faciális feedback azt jelenti, hogy az arckifejezések kommunikatív funkciójukon túlmenően az érzelem élményéhez is hozzájárulnak.

T

A faciális feedback elmélete párhuzamba állítható William James elméletével, aki szerint az érzelem bizonyos testi változások észlelése.

T

A fantomfájdalom is krónikus fájdalom

T

A fejlődésre és alkotásra irányuló motívum humánspecifikus

T

A felejtés egyik oka a régebbi tételek újak általi kiszorítása.

T

A felejtési görbe az emlékezetek fakulásának folyamatát ábrázolja az idő függvényében

T

A flow fogalma Csíkszentmihályi nevéhez köthető.

T

A fonológiai hurok Baddeley munkamemória modelljének része.

T

A fonológiai hurok a verbális információk megtartásáért felelős.

T

A fonológiai hurok jelentős szerepet játszik a nyelvtanulásban.

T

A fonológiai hurok ugyanolyan alrendszere a munkamemória modellnek, mint a téri-vizuális vázlattömb.

T

A fordított itemek segítik az egyetértési hajlandóság zavaró hatásának kiküszöbölését.

T

A fájdalom csillapító hatása lehet az élmény átminősítésének.

T

A fájdalom ingere bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat.

T

A fájdalom kapuelmélete szerint a fájdalom érzése nemcsak azt követeli meg, hogy a periférián lévő receptorok aktiválódjanak, de azt is, hogy egy „idegi kapu" a gerincvelőben nyitva legyen, és továbbengedje a fájdalmat az agy felé

T

A fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolhatja

T

A gyors szemmozgásoktól mentes és álomtevékenységben szegényesebb alvásfázis az NREM-alvásfázis.

T

A habituáció kifejezés azt jelenti, hogy az inger ismétlődése esetén az arra adott válasz gyengül, illetve megszűnik.

T

A hamis emlékek vizsgálatának különösen az igazságügyi pszichológiában van jelentősége.

T

A hangulatkongruencia jelentése, hogy egy adott hangulat olyan emlékeket hív elő, melyek konzisztensek az adott hangulattal.

T

A hangulattal kongruens információk könnybben tanulhatók meg, mint a nem kongruensek.

T

A harmadfajú hiba lényegében a másodfajú hiba egy speciális esetének tekinthető.

T

A hazugságvizsgálatnál is GBR-t használtak.

T

A heurisztika egyfajta döntéslerövidítő eljárás.

T

A heurisztika olyan eljárás, amely gyors problémamegoldást tesz lehetővé, de nem garantálja a megfelelő megoldást.

T

A heurisztika olyan szabályhalmaz, amely adott problématípus megoldásához ad meg műveletsort, de nem adja meg pontosan, hogy hogyan kell a problémát megoldani és nem garantálja a jó megoldást.

T

A hipnózis hatékony fájdalomcsökkentő.

T

A hipotetikus-deduktív módszer lényege hogy egy elméletből következően megfogalmazunk egy hipotézist, és megnézzük, kiállja-e a tapasztalat próbáját.

T

A hipotézis állítás formájában megfogalmazott feltevés, amely megnevezi a vizsgált változókat és a közöttük feltételezett összefüggés tartalmát és irányát

T

A homogenitásvizsgálat során egyetlen változó eloszlását teszteljük több csoportban vagy helyzetben.

T

A homogenitásvizsgálat és a kapcsolatvizsgálat a kvalitatív változók esetében szinonimák.

T

A hosszmetszeti elrendezés azt jelenti, hogy a mintát egyszeri mintavétellel választjuk ki, majd meghatározott időközönként újra vizsgáljuk.

T

A hosszú távú memóriából történő felejtés számos esetben előhívási hiba következménye

T

A jó hipotézis megfelelő pontosságú, de nem túl részletes

T

A jó hipotézis szakirodalom által megalapozott

T

A kategóriatagság meghatározása rövidebb időt vesz igénybe a tipikus, mint az atipikus tagok esetén.

T

A keresztmetszeti elrendezés egyszeri állapotot tükröz.

T

A khi-négyzet próbával például normalitást is tesztelhetünk.

T

A klasszikus kondicionálás tanulási görbéje függ a kísérleti elrendezéstől.

T

A klasszikus tesztelmélet egyik alapelve azt mondja ki, hogy a valódi értékre rátevődő hiba nem függ a valódi érték nagyságától.

T

Az ismételt méréses megbízhatóság angol elnevezése test-retest.

T

A kontextus és az emlékezeti teljesítmény hatását vizsgáló kísérletek azt mutatják, hogy a kontextus hatékonyabban fejti ki határást a felidézésre, ha magát a kontextust előre tudatosítjuk, mintha csak utána tudjuk meg.

T

A kontrollcsoportterv olyan kísérleti elrendezés, amelyben független csoportokat hozunk létre az egyes feltételeknek megfelelően. Ahány kísérleti feltétel, annyi csoportunk van, és minden kísérleti személy csak egy feltételben vesz részt. A kontrollcsoportterv része a kevert kísérleti tervnek.

T

A kontrollfeltételterv során a kísérleti személyek részt vesznek az összes feltételben, ezt az elrendezést ismételt tesztelési elrendezésként is szokás említeni. Megkülönböztethetjük az egy-, illetve a többváltozós kontrollfeltétel-tervet. A kontrollfeltételterv része a kevert kísérleti tervnek.

T

A konvergens validitás mérésekor nem várunk el tökéletes együttjárást, sőt a magas korrelációt rossz eredménynek tekintjük.

T

A konvergens validitás önmagában nem szokott elégséges bizonyítékul szolgálni a mérőeszköz érvényességét illetően.

T

A korreláció egy speciális kapcsolatvizsgálati eljárás.

T

A korrelációs együttható -1 és 1 közötti értéket vehet fel.

T

A korrelációs együttható segítségével lineáris kapcsolatok tesztelhetők.

T

A korrelációs stratégia keretében alkalmazható a strukturált megfigyelés módszere.

T

A kreativitás mérésére jó példák: körök tesztje, képkiegészítés teszt, szokatlan használat.

T

A kritikus érték meghatározásához mindig szükség van a szignifikancia-szintre is.

T

A kritérium szerinti validitással két vagy több mérőeszköz közötti hasonlóság szintje tesztelhető.

T

A kritériumvaliditás ellenőrzésekor gyakran referenciateszteket használnak.

T

A kutatás célja, valamint a rendelkezésre álló egyéb feltételek határozzák meg, hogy melyik módszer, út, eszköz a legalkalmasabb. Ez a metodológiai és metodikai pluralizmus elvéből következik.

T

A kvalitatív skálák minőségi kategóriákba, a kvantitatív skálák pedig mennyiségi viszonylatokba rendezik az adatokat

T

A képesség- és teljesítménytesztek megkülönböztetése a mérőeszközök céljában keresendő, nem annyira a tartalmában.

T

A képességtesztek kevés releváns előzetes tapasztalatot feltételeznek, mivel elsődlegesen a gyakorlás utáni teljesítmény mérésére fókuszálnak.

T

A kérdőív felvétel folyamatának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a felvétel és a kiértékelés egységesített, standardizált módon zajlik.

T

A kísérletezés egy tervszerűen létrehozott és kontrollált helyzet .

T

A kísérleti csoportok közti különbséget a kísérlet kezdetekor a tájékoztatás segítségével hozzuk létre.

T

A kísérleti elrendezés, vagy kísérleti terv a kísérleti feltételeket, és a kísérleti személyek egyes feltételekhez való hozzárendelésének módját írja le.

T

A kísérleti elrendezésnek számos típusa létezik.

T

A kísérleti helyzetben egy vagy több változót előre meghatározott szisztematikus módon manipulálunk.

T

A kísérleti kontroll azt jelenti, hogy a kísérletező úgy rendezi el a kísérlet feltételeit, hogy az eredmények csakis és kizárólag a független változó hatásának legyenek betudhatóak.

T

A kísérleti kontroll ideálisan nézve azt követeli, hogy a független változó hatásán kívül a feltételek egyformák legyenek.

T

A kísérletvezetői elfogultság során a kísérletvezető tudattalan módon hatást gyakorol a vizsgálati személy válaszaira és viselkedésére.

T

A közvetlen természetes megfigyelés a viselkedés folyamatát olyan formában vizsgálja, ahogyan az természetesen előfordul.

T

A különböző emlékezeti rendszereket eltérő agyterületek irányítják.

T

A küszöb alatti kísérletei bizonyítják, hogy létezik tudattalan.

T

A küszöb alatti észlelést szubliminális észlelésnek nevezzük.

T

A lakóhely típusa nominális változó.

T

A leíró elmélet gyakorlatilag egyenlő a körültekintő tényfeltárással.

T

A leíró statisztika elkészítése során a minta általános bemutatása történik.

T

A lineáris kapcsolatok egyben monoton kapcsolatok is.

T

A lineáris regresszió alkalmazásakor használt egyik mérőszám a korreláció.

T

A lineáris regresszió jóságát például a determinációs együtthatóval mérhetjük.

T

A magasabb szignifikanciaszint az elsőfajú hiba alacsonyabb valószínűségű megjelenését vonja maga után.

T

A magyarázott varianciaarány 0 és 1 közötti értéket vehet fel.

T

A magyarázott varianciaarány és a determinációs együttható szinonimák.

T

A megfigyelhető viselkedések alapján Cattell felszíni és forrásvonásokat különböztetett meg.

T

A részt vevő megfigyelés azt jelenti, hogy a kutató valamilyen fokban „kultúrataggá" válik, és huzamos időt tölt el ebben a pozícióban, a megfigyelő tartósan belehelyezkedik a megfigyelt folyamatba, illetve kultúrába.

T

A rétegzett véletlen mintavételi eljárás alkalmazáshoz ismernünk kell az egyes rétegek populációs részarányát.

T

A rövid távú emlékezetet leírhatjuk úgy, mint egy átmeneti tárat, melyben az információt ismétléssel tartjuk fenn.

T

A rövidtávú memória előtt a szenzoros tár végzi az ingerszelekciót, és a rövidtávú memóriába már csak a szelektált információk jutnak be.

T

A rövidtávú memória kifejezés helyett elterjedőben van a munkamemória kifejezés.

T

A shaping az operáns kondicionálás egy formája.

T

A skálázási eljárás során alkalmazott páronkénti összehasonlítás módszere Thurstone nevéhez köthető.

T

A standardizálást jellemzően intervallum vagy arány típusú változókon alkalmazzuk.

T

A stressz olyan események átélése, amelyek megítélésünk szerint veszélyeztethetik fizikai és pszichikai jóllétünket.

T

A stresszorok olyan események amelyek megítélésünk szerint veszélyeztethetik fizikai és pszichikai jóllétünket.

T

A strukturálatlan megfigyelés tartalmi része nagy részben a megfigyelő ítéletére, belátására van bízva.

T

A strukturált interjú alapvetően zárt kérdésekből áll (előre megadott válaszlehetőségek közül kell választani)

T

A szaglásban kb. 1000 receptorfajta vesz részt.

T

A szelektív figyelem akusztikus megvalósulására jó példa a koktélparti jelenség

T

A szelektív figyelem jelenségére jó példa a koktélparti helyzet.

T

A szempontváltás az ismeretek megszokottól eltérő keretbe illesztése és az új nézőpont szerinti használata.

T

A szenzoros emlékezet az információknak egy nagyon rövid ideig történő tárolása egy adott modalitásban.

T

A szexuális irányultság genetikai meghatározottságát ikervizsgálatokkal is lehetséges kutatni.

T

A szfericitás az ismételt mérések szóráshomogenitási feltétele.

T

A szignáldetekciós elméletben a találatok és a téves riasztások arányából érzékenységi görbe szerkeszthető.

T

A szigorú meghatározás szerint a tesztbattéria több altesztből álló tesztsorozat, melyet olyan tesztek alkothatnak, amelyeket ugyanazon a populáción standardizáltak.

T

A szociobiológiai elmélet azt állítja, hogy a férfiak a legtermékenyebb és legfiatalabb nőket kell preferálják, mert ezek szülik meg legvalószínűbben gyermekeiket.

T

A sztochasztikus egyenlőség általánosítása a sztochasztikus homogenitás.

T

A sztochasztikus homogenitás és a sztochasztikus egyenlőség rokon eljárásokkal tesztelhetők.

T

A sztochasztikus különbség egyik tesztje például a Brunner-Munzel-próba.

T

A sztochasztikus monotonitást például Kendall-tau-b mutatóval tesztelhetjük.

T

A sztochasztikus monotonitást például Spearman-féle rho mutatóval tesztelhetjük.

T

A színlátásban a csapok szerepe meghatározó.

T

A szórás az átlagtól való átlagos eltérés (négyzetes távolsággal számolva).

T

A szórás és a variancia lehet egyenlő.

T

A szótagok a beszédnek azon legkisebb elemei, amelyek egy adott nyelvben jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak

T

A séma vizsgálatok lényege, hogy az emberi tudás sémák mentén szerveződik, ezért a sémába nem illő információkat az egyének nem idézik fel.

T

A t-próbának mindig feltétele a normalitás.

T

A tanulás folyamata jól szemléltethető tanulási görbével.

T

A tanulás teljesidő-hipotézise szerint a megtanult anyag mennyisége egyenes arányban áll a tanulással töltött idővel.

T

A tanulási görbék tulajdonképp pszichofizikai függvények.

T

A tematikus kvalitatív interjú olyan félig strukturált beszélgetés, amelyik általában a köznapi élet valamely jelenségének feltárására irányul.

T

A tematikus kvalitatív interjú során a kérdező nem tényeket, nem általános véleményt, nem is elsősorban narratívát kíván előhívni, hanem megélt helyzetek és érzések részletekbe menő, konkrét leírását és személyes értékelését.

T

A tervezett viselkedés TOTE modelljében az első és második T ugyanazt jelenti.

T

A testkép azt jelzi, hogy valaki hogy érez, milyen attitűdökkel bír saját teste iránt.

T

A testkép fogalma a saját testtel kapcsolatos szubjektív élmények, illetve ezek szerveződési mintájának leírására szolgál.

T

A teszt adaptáció egyik leggyakoribb problémáját az jelenti, hogy bizonyos itemek olyan pszichológiai tartalmat hordoznak, amelyet nem lehet egyszer fordítással átültetni.

T

A tesztek a kísérleti helyzethez hasonlóan objektív, kontrollált próbahelyzetnek számítanak, azonban hiányzik belőle a független változó szisztematikus manipulálása.

T

A tesztelés bizalmi légkörének megteremtésében a teszteredményekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség, illetve az anonimitás a legfontosabb eszköz.

T

A tesztoszteron férfiaknál a nemi vágyat és az agresszió bizonyos formáit is egyaránt serkenti.

T

A torzítatlan becslések a valós érték körül ingadoznak.

T

A tágabb (kevésbé szigorú) meghatározás szerint a tesztbattéria több altesztből álló tesztsorozat,amelyeket szokásosan együtt vesznek fel, tekintet nélkül arra, hogy azonos populáción standardizálták-e őket.

T

A téri -vizuális vázlattömb mérésére szolgál a Corsi-kocka.

T

A validitás-skálák eredménye jelzi, hogy a teszteléssel kapott eredmények értelmezhetők-e, vagy érvénytelennek kell tekinteni azokat.

T

A valószínűségi mintavétel célja, hogy a minta összetétele a lehető legpontosabban tükrözze a populáció összetételét.

T

A variancia négyzetgyöke a szórás.

T

A varianciaanalízis során független csoportokat vagy ismételt méréseket (vagy ezek kombinációit) teszteljük átlaguk/nagyságszintjük vonatkozásában.

T

A vigilancia a személy azon képesége, amely lehetővé teszii, hogy hosszabb időn keresztül figyeljen egy ingermezőre.

T

A vizsgálati alany nemének véletlen volta például azt jelentheti, hogy előre nem tudhatjuk, milyen nemű vizsgálati alanyokat tudunk a vizsgálatba bevonni.

T

A vizsgált változó lényegében bármely paraméterére (átlag, szórás, stb) készíthető becslési eljárás.

T

A vonásszorongás viszonylag stabil szorongásra való általános hajlamnak tekinthető, amely a kellemetlen és fenyegető helyzetekre alakul ki.

T

A választásos (összetett) reakcióidő (V-RI) feladatban két vagy több, véletlenszerü ingerre eltérő választ kell adni

T

A véletlen tanulás nem szándékos tanulást jelent.

T

A zavaró változó olyan, a mérés során nem kontrollált változó, amely hatása nem szándékolt módon egybefonódik a vizsgált változó hatásával.

T

Agyunkban a képalkotó eljárások segítségével bizonyos mértékben feltérképezhető az értelem, a megértés.

T

Alvászavarról akkor beszélünk, ha az alvásképtelenség károsodott nappali teljesítményt vagy túlzott álmosságot eredményez

T

Amennyiben egy antidepresszánsnak a depresszióra gyakorolt hatása függ a nemtől (azaz másképp hat nőkre és másképp férfiakra), akkor interakciós hatásról beszélünk.

T

Amikor az agyat gondosan megmérik a boncolás során, a bal félteke csaknem mindig nagyobbnak bizonyul, mint a jobb.

T

Az Army Alpha és az Army Beta Robert Yerkes vezetésével kidolgozott IQ-tesztek.

T

Az Army Alpha és az Army Beta két csoportosan felvehető intelligenciateszt, melyet Yerkes és munkatársai fejlesztettek ki az USA-ban a 20. század első évtizedeiben.

T

Az O'Brien-próba segítségével szórásokat/varianciákat hasonlíthatunk össze.

T

Az agresszió katarziselmélete szerint az agresszió látványa levezeti, csökkenti az agresszivitást, a néző a hőssel való azonosulás révén áttételesen élheti ki saját agresszióját (katarzis) a tényleges agresszivitás helyett.

T

Az agy MRI-vel létrehozott keresztmetszeti képe például a szklerózis multiplex olyan jellemző jegyeit is megmutatja, melyeket a CT nem érzékel

T

Az agy nagyon is aktív a REM-alvás alatt, ami az agytörzsből eredő óriásneuronok spontán kisüléseinek következménye.

T

Az agyi elektromos hullámok mintázatának elemzése szerint az alvás során ötféle szakasz fordul elő:

T

Az alak- és a hely- érzékelése és észlelése legtöbbször együttjár, ezért a vizuális-téri vázlattömb ezeket az információkat együtt kódolja.

T

Az alaklélektani megközelítés szerint a belátásos tanulás esetében nem figyelhető meg kioltás.

T

Az algoritmus olyan véges szabálysor, amely adott probléma megoldásához ad meg műveletsort.

T

Az almák száma egy dobozban arány típusú változó.

T

Az alvás NREM- és REM-fázisainak váltakozását egy ultradián ritmus vezérli, aminek periódusa felnőtt embernél hozzávetőlegesen 90 perc.

T

Az alvás szakaszait eeg-vel lehet vizsgálni.

T

Az alvás és ébrenlét napi ritmusát cirkadián ritmusnak nevezzük.

T

Az anorexia torzult testképpel jár együtt.

T

Az antropológus Margaret Mead Szamoa szigetén végzett terepmunkája során részt vevő megfigyeléseket is alkalmazott. az 1920-as években.

T

Az egyenlőnek látszó intervallumok módszere az egyes itemek erősorrend szerinti súlyozásán alapul.

T

Az item-maradék korreláció az egyik tételemzéshez használt mutató.

T

Az egyetértési hajlandóság arra utal, hogy ha „igen - nem", vagy „egyetért - nem ért egyet" típusú kérdések vannak, akkor a személy hajlik tendenciózusan igent vagy nemet válaszolni.

T

Az egyszerű reakcióidő két alapvető összetevője a perceptuális feldolgozás és a motoros válaszszervezés ideje.

T

Az egyszerű véletlen mintavétel a valószínűségi mintavételnek az az alapvető fajtája, amelyben a mintavételi keretet felhasználva oly módon választhatunk, hogy minden elemnek azonos esélye legyen a bejutásra.

T

Az eidetikus emlékezet vizsgálata támpontokat ad a képi emlékezet feltérképezéséhez.

T

Az elektroenkefalográfia az agysejtek elektromos tevékenységének regisztrálására kifejlesztett módszer.

T

Az elektrokardiográfia a szívizomban keletkező elektromos jeleket regisztrálja.

T

Az elméleti mintavétel során a kutató a populációról való speciális ismeretek birtokában választ a kutatási kérdésnek megfelelő mintát.

T

Az elosztott gyakorlás, azaz a tanulás felosztása több rövidebb alkalomra, hatékonyabb, mint a tömbösített, kampányszerű tanulás.

T

Az elsőfajú hiba gyakoribb, mint a harmadfajú.

T

Az előjelpróbának feltétele, hogy legalább ordinális legyen a változó mérési szintje.

T

Az elővizsgálat / előkutatás lényege a kutatási módszer, illetve a használni kívánt mérőeszközök kipróbálása.

T

Az emlékek képi kódolása az akusztikus információk mellett elsődleges az emberi faj esetében.

T

Az emlékezet egy több táras, változatos folyamatokat involváló, flexibilis struktúra.

T

Az emlékezet feldolgozási szinteken alapuló megközelítése szerint minél mélyebb az inger feldolgozása, annál jobban megmarad emlékezetünkben.

T

Az emlékezetből történő előhívás során az egyén azokat az információkat képes előhívni, melyeket a kódolás és a tárolás során rögzített.

T

Az emlékezeti előhívás az emlékezeti reprezentáció újraaktiválása, a célemlékek hívóingerekkel történő elérése.

T

Az emlékezeti séma olyan szervezett struktúra, mely magában foglalja tudásunkat és elvárásainkat a világ bizonyos aspektusaival kapcsolatosan.

T

Az emlékezetterjedelmet leginkább számpróba és számterjedelem feladatokkal mérik.

T

Az epizodikus emlékezet a deklaratív emlékezet egy fajtája.

T

Az epizodikus emlékezet az explicit emlékezet egy fajtája.

T

Az epizodikus emlékezet olyan rendszer, amely az időileg szerveződő események vagy epizódok feldolgozását és tárolását végzi, téri-idői asszociációkat képezve ezek részei között.

T

Az evolúciós elvek társas viselkedésre való alkalmazása a szociobiológia témája.

T

Az evolúciós pszichológai megközelítés szerint a párválasztás alapja a másik nem reproduktív értékének a felmérése.

T

Az evolúciós szemlélet szerint az érzelmek adaptív válaszokkal kapcsolódnak össze.

T

Az ikonikus emlékezet a látáshoz kapcsolódó szenzoros memóriatár.

T

Az implicit emlékezet elsősorban a készségeink gyakorlása során érhető tetten.

T

Az implicit emlékezet vizsgálatában, és feltérképezésében jelentős szerepet játszanak az amnézia kutatások.

T

Az implicit emlékezet és az explicit emlékezet elsősorban a tudatos,illetve nem tudatos felidézésben van a különbség.

T

Az ingerekre vagy eseményekre való emlékezés jobb akkor, ha a felidézés a bevéséskor átélt a hangulatban vagy érzelmi állapotban történik.

T

Az ingerküszöb mérhető úgy is, hogy független bizonyítékot használ annak megállapítására, hogy a személy ténylegesen látta-e az ingert.

T

Az ingerküszöböt mérhető úgy, hogy az ingersorozatokban az erősséget fokozatosan növelik vagy csökkentik az érzékelhetőség határáig.

T

Az intelligencia vagy a személyiségvonások mérésekor magasabb reliabilitást várunk el, mint például az attitűdök terén.

T

Az intelligencia és kreativitás összefüggéseit vizsgálva rámutattak, hogy az intelligencia nem mindig jár együtt a kreativitással.

T

Az interferenciával szembeni ellenállás a jól működő végrehajtó funkciók jele.

T

Az interjúk lehetnek strukturálatlanok, félig strukturáltak vagy strukturáltak.

T

Az interjúzás a személyiségmérés legrégibb és egyben a legszélesebb körben elterjedt módszere.

T

Az intervallumbecslés mindig tartalmazza a pontbecslés értékét is.

T

Az intervallumbecslés során mindig megadjuk a tartalmazási valószínűséget is.

T

Az intropekció módszerének létjogosultságát Descartes azzal indokolta, hogy az egyén önmagát sokkal igazibb, evidensebb módon ismeri meg, mint másokat.

T

Az ismételt keresztmetszeti elrendezés azt jelenti, hogy meghatározott idő elmúltával a vizsgálatot újabb - az előzővel azonos nagyságú és összetételű - mintán is elvégezzük.

T

Az önéletrajzi emlékek felidézésének jobb támpontjai az egyén saját életeseményei, mint az emberiség szempontjából kiemelkedő események (pl. 2011-es terrortámadás az USA-ban).

T

Az ösztrogén növeli a szexuális motivációt nőknél.

T

Azt a feltételezést, hogy egyes érzelemkifejezések öröklöttek, alátámasztja, hogy ezeket különböző népcsoportok is nagy pontossággal azonosítani tudják.

T

Baddeley és Hitch (1974) modellje szerint a fonológiai hurok tárjába kerülő emléknyomok pár másodpercen belül elhalványulnak.

T

Binet olyan tesztfeladatok összeválogatására törekedett, amelyek speciális oktatási igényű gyermekek kiválasztására alkalmasak.

T

CT során a mérési eredményeket betáplálják egy számítógépbe, és a megfelelő számítások elvégzése révén rekonstruálódik az agy egy keresztmetszeti képe

T

CT során egy keskeny röntgensugárnyalábot bocsátanak át a páciens fején, és az átjutó sugárzás mennyiségét mérik

T

Cattell mérési modellje szerint minden személy azonos vonásokkal rendelkezik, de különböző mértékben.

T

Charles Spearman nevéhez köthető az intelligencia általános faktorának, az ún. g-faktor elméletének a kidolgozása.

T

Craik és Lockhart elmélete szerint a feldolgozás mélysége fogja meghatározni az emlékezeti teljesítményt.

T

Egy 0.4-es item-maradék korreláció a pszichometriában elfogadható mértékű.

T

Egy beszédhang-paraméter adott mértékű változtatása markánsan eltérő, de nagyon hasonló észleletet is létre hozhat.

T

Egy kísérletben mindig van legalább egy függő és egy független változó.

T

Egy mérőeszköz alacsony megbízhatósága mögött a véletlen hibák, illetve a szisztematikus hibák egyaránt állhatnak.

T

Egy normális eloszlású változó tetszőlegesen magas és alacsony értéket is felvehet, csak legfeljebb kis valószínűséggel.

T

Egy skála teszt-reteszt reliabilitása nem feltétlenül fejezi ki a skála tételeinek belső konzisztenciáját.

T

Egy tétel diszkriminációs indexe megmutatja, hogy az mennyire képes elkülöníteni a teszten alacsony és magas pontszámot elértek csoportját.

T

Egy valid tesztben az item-totál korreláció mértéke függ attól, hogy az adott itemben mennyire fejeződik ki maga a teszttel mért tulajdonság.

T

Egy-egy tudományterület adott fejlődési szakaszához kötődő meghatározó elméletet és az ehhez kapcsolódó kutatási modellt, értelmezési keretet paradigmának nevezzük.

T

Egyetlen kép felismerése vagy egyetlen szó megértése mögött is több agykérgi terület együttes működése, átmenetileg fennálló mintázata áll

T

Ekman hazugságvizsgáló módszerei között mikro-arckifejezések vizsgálata is szerepel.

T

Ekman kutatásai hozzájárultak a kriminálpszichológiában használatos hazugság-detekciós módszerek fejlődéséhez.

T

Elképzelhető hogy van olyan személy, akinek a megfigyelési pozíciója helyzeténél fogva kedvezőbb, mint a kutatónak.

T

Előhívási hiba lehet a nyelvemen van jelenség

T

Extrinzik motiváció = külső motiváció

T

Feromonok kémiai anyagok.

T

Feromonok észlelése hozzájárulhat ahhoz, hogy együtt élő nők menstruációs ciklusa szinkronizálódik.

T

Fontos az interjúztató személye az interjúvezetői hatás miatt.

T

Ha a Cohen-féle hatásmérték -1 alatti, akkor a szakmai eltérés is jelentősnek tekinthető.

T

Ha a Cohen-féle hatásmérték 1 feletti, akkor a szakmai eltérés is jelentősnek tekinthető.

T

Ha a Cramér-féle együttható szignifikáns és 0,8 felett, akkor feltételezhető, hogy a két változó közötti kapcsolat erős.

T

Ha a Cronbach-alfa 0.5, az lényegében azt jelenti, hogy a meg nem magyarázott variancia 75%.

T

Ha a csúcsosság sérül, akkor az egymintás t-próba helyett érdemes lehet Gayen-próbát választani.

T

Ha a ferdeség vagy a csúcsosság eltér szignifikánsan 0-tól, akkor a vizsgált változó nem normális eloszlású.

T

Ha a minta nem képviseli a megcélzott populációt, akkor a minta érvényessége nem megfelelő.

T

Ha a terápiás kezelés hatása mellett egy gyógyszeres kezelés hatására is kíváncsiak vagyunk, és a gyógyszer két dózisát vizsgáljuk, akkor két független változót alkalmazunk, mindkettőt két-két szinten.

T

Ha az emberekben a vegetatív arousal semleges állapotát váltjuk ki, érzelmük minőségét egyedül a helyzet kiértékelése határozza meg

T

Ha azt kérjük, hogy a vizsgálati személy értékelje a munkahelyét 20 db bipoláris jellemzőpár skálája mentén (pl. régimódi-modern, értékes-értéktelen), akkor szemantikus differenciálskálát alkalmazunk.

T

Ha csak a ferdeség sérül, akkor az egymintás t-próba helyett érdemes lehet Johnson-próbát választani.

T

Pozitív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramja "hegyes".

T

Ha egy kísérletben azt hasonlítjuk össze, hogy a szociofóbia kezelésére a viselkedésterápia vagy a kognitív terápia hatékonyabb-e, akkor egy független változónak (terápiás kezelés) alkalmazzuk két kvalitatív szintjét.

T

Ha egy olvasás-kísérletben azt tapasztaljuk, hogy a tagoltság nem egyformán számított az olvasási tempó két fokán: segített, ha gyors volt a tempó, de nem segített, amikor lassú volt a tempó, akkor azt mondhatjuk, hogy interakciós hatás jelentkezett a két független változó között.

T

Ha egy olvasás-kísérletben azt vizsgáljuk, hogy a tagoltság hogyan számít az olvasási tempóban. Ebben az esetben a tagoltság független, az olvasási tempó függő változó.

T

Ha egy vizsgálat azt mutatja ki, hogy a vallásosság és a boldogság pozitív kapcsolatának hátterében az áll, hogy a vallásosak azért boldogabbak, mert nagyobb közösségi életet élnek, akkor a vallásosság és a boldogság között nincs oki kapcsolat, hanem egy harmadik tényező (a közösségi élet) az oki tényező.

T

Ha pl. egy laboratóriumi kísérlet eredményei (pl. iskolások koncentráció fejlesztése) nem általánosíthatóak természetes körülményekre (pl. iskolai tanóra-helyzetre) vonatkozóan, akkor annak a kutatásnak az ökológiai érvényessége alacsony.

T

Ha végzünk egy online felmérést a facebook használatról a vizsgaidőszak elején és végén, ugyanazokat a diákokat kétszer megkérdezve, akkor hosszmetszeti eljárást alkalmaztunk.

T

Ha végzünk egy online felmérést a facebook használatról, egy adott időpontban megosztva a vizsgálati kérdőívet, és azután összehasonlítjuk a férfi és női felhasználókat, akkor keresztmetszeti eljárást alkalmaztunk.

T

Hamis fiziológiai visszajelzéssel egyes helyzetekben az érzelmi inger értékelése módosítható.

T

IQ = (mentális kor / életkor) x 100

T

Illúziónak a tudattalan észleletet nevezzük, amely különbözik a tudatok észlelettől.

T

Intrinzik motiváció = belső motiváció

T

Ipszatív pontozási eljárásnál az egyén által elért skálapontszámot ugyanazon teszt másik skáláján elért értékhez hasonlítják.

T

Jól definiált egy probléma, ha pontosan tudjuk a szabályokat, tudjuk, hogy mi a cél, ismerjük a feladat kereteit, és így minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll.

T

Kvalitatív és kvantitatív kutatásoknak is lehet mintavételi alapegysége.

T

Különböző fiziológiai változók aktivitásmintázata alapján egyes alapérzelmek elkülöníthetők egymástól.

T

Latens tanulás alatt azt értjük, hogy a tanulás megtörténik, de a viselkedésben ez nem jelenik meg.

T

Lewis Terman nevéhez fűződik a Binet-teszt első szakmailag elfogadható amerikai adaptációja.

T

Loftus és Palmer 1974-es vizsgálata rávilágít arra, hogy az emlékezet nem merev lenyomat, hanem az eredeti ingerből bizonyos mozzanatokat jegyez meg.

T

Loftus és Palmer 1974-es vizsgálatában a vizsgálatvezetők által feltett kérdések megfogalmazása befolyásolta a vizsgálati személyek válaszait.

T

Lorenz etológiai megközelítése szerint az aggresszió veleszületett ösztön.

T

Maslow nevéhez fűződik a szükséglethierarchia modellje, melyben az szüségletszintek egymásra épülve piramis formát alkotnak

T

Mintavételi alapegység lehet egy vizsgálatban az adott kultúra is.

T

Minél mélyebb a feldolgozás, annál tartósabb az emlékezeti teljesítmény

T

Minél nagyobb a tartalmazási valószínűség, várhatóan annál szélesebb lesz a konfidenciaintervallum.

T

Minél több kontextushoz kapcsolódik az epizodikus emlék, annál nehezebb felidézni.

T

Mérési hibának nevezzük a mérési eredménynek azt a járulékos értékét, amely az összes egyéb tényező által okozott változékonyságát fejezi ki .

T

Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy "a fiatal felnőtt férfiak magasabbak, mint a fiatal felnőtt nők"

T

Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy "agresszió hatására megváltozik a gyermek személyisége, nehezen kezelhető, szorongóbb lesz.

T

Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy: "a filmen látott agresszió növeli a háborúk valószínűségét."

T

Narratív elemzés során elemezhető az elbeszélések szekvenciális felépítése, a bennük megjelenő jelentéskonstrukció, például az, hogy hogyan használja az interjúalany az elbeszélést identitásának kifejtésére.

T

Negatív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramjának alakja lapos.

T

Negatív ferdeség esetében jellemzően az átlagnál nagyobb értékekből van sok.

T

Ordinális változók esetében már általában tudunk mediánt értelmezni.

T

Pavlov klasszikus kondicionálási kísérletében a szájba helyezett táplálék a feltétlen inger.

T

Perceptuális elhárítás az a folyamat, amelyben az észlelési rendszer már a tudattalan szintjén kiszűri a szorongást keltő információkat

T

Pozitív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramja "hegyes"

T


संबंधित स्टडी सेट्स

Psych 101 final study guide Quiz 1-2

View Set

Real Deal Anatomy Test Study Set

View Set