Ált konz 2
A teljesítménytesztek kevés releváns előzetes tapasztalatot feltételeznek, mivel elsődlegesen a gyakorlás utáni teljesítmény mérésére fókuszálnak.
F
Az alaklélektani megközelítés szerint a belátásos tanulás/problémamegoldás során a megoldás a viselkedésben fokozatosan, apró lépésekben jelenik meg.
F
Az alap érzelmet kísérő arckifejezések kultúrafüggőek.
F
Az alvás NREM- és REM-fázisainak váltakozását felnőtt embernél a cirkadián ritmus vezérli.
F
Az alvás ébrenlétet a szimpatikus idegrenszer szabályozza
F
Az alvás-ébrenlét ciklust a nagyagy szabályozza
F
Ha pl. egy laboratóriumi kísérlet eredményei (pl. iskolások koncentráció fejlesztése) nem általánosíthatóak természetes körülményekre (pl. iskolai tanóra-helyzetre) vonatkozóan, akkor annak a kutatásnak az belső érvényessége alacsony.
F
Az itemanalízis annak megállapítására szolgál, hogy a tételek egy adott kérdőívben mennyire reprezentálják a mérni kívánt fogalmat.
F
Az izgalom-transzfer paradigmákban egy adott helyzetben keltett élettani aktiváció (arousal) a követő helyzetben kiváltott érzelmi reakció intenzitását csökkenti.
F
Az oksági magyarázat pusztán a tényezők együttjárását írja le.
F
Az operacionalizálás eredménye a kísérleti terv folyamatábrája.
F
Az operacionalizálás során inger-válasz kapcsolatokat alakítunk ki a kísérleti személyekben.
F
Az szemantikus emlékezet az implicit emlékezet egy fajtája.
F
Az utókép mindig teljesen megegyezik az előzetesen látott képpel.
F
Az állatvilágban is jól megfigyelhetők a humánspecifikus motívumok
F
Az átlag bármely változó esetében értelmezhető.
F
Az átlag mindig jobb mérőszám, mint más középértékek.
F
Az érzelmek nem jelennek meg az arcon.
F
Az ízészlelésben nem játszik szerepet a szaglás.
F
Az önjellemző kérdőívek olyan skálák, amelyek segítségével a személy saját magát jellemzi objektív szemszögből.
F
Az önmegvalósítás fogalma Tuckerhez és az korai pszichoanalitikus irányzathoz köthető.
F
Az ötödik szakasz, amelyet lassú szemmozgásos, azaz SEM- (slow eye movement) szakasznak neveztek el
F
Bandura klasszikus (Bobo-baba) kísérletének tanulsága, hogy az agresszív modell viselkedését minden esetben egyformán gyakran utánozzák a gyerekek.
F
Broadbent információfeldolgozási modellje szerint a szelektív figyelmi szűrő a nem releváns ingerek feldolgozását lassítja, de nem akadályozza meg azokat.
F
Bárki készítheti az interjút, hiszen ez független a vizsgálattól.
F
Csak akkor mondjuk egy problémára, hogy rosszul definiált, ha a következők közül egyik sem teljesül: pontosan tudjuk a szabályokat, tudjuk, hogy mi a cél, ismerjük a feladat kereteit, és így minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll.
F
Egy kísérletet végzünk arról, hogy hat férfiak és nők hangulatára egy új antidepresszáns. Ebben az esetben a függő változó az antidepresszáns.
F
Egy minta érvényessége független a célzott populációtól.
F
Egy probléma lehet egyszerre jó definiált és rosszul definiált is.
F
Egy skála hosszának megnövelésével annak reliabilitás mutatója várhatóan csökkeni fog.
F
Egyes elméletek szerint bizonyos ingerek (pl. kígyók, pókok) kiértékelése a cerebellum révén gyorsabban zajlik le, mint a legtöbb hétköznapi inger esetében.
F
Egyes elméletek szerint bizonyos ingerek (pl. kígyók, pókok) kiértékelése az amygdala révén lassabban zajlik le, mint a legtöbb hétköznapi inger esetében.
F
Egyetlen kép felismerése vagy egyetlen szó megértése mögött egyetlen agykérgi területaktivitási mintázata áll
F
Előfordulhat, hogy egy vizsgálatnak a külső érvényessége magas, de az ökológiai érvényessége alacsony
F
Fejlesztési mintának hívjuk azt mintát, amit a populációból kivéve fejleszteni kívánunk.
F
Felszínes feldolgozás esetén jobban rögzül az emlék.
F
Feromonokat ember nem, csak állatok bocsátanak ki.
F
Freud nevéhez fűződik a szükséglethierarchia modellje, melyben az szükségletszintek egymásra épülve piramis formát alkotnak
F
Fájdalmat akkor érzünk, ha a fájdalomreceptorok aktívak, és a kapu zárva van.
F
GBR alapján megbízhatóan meg lehet állapítani, hogy valaki igazat mond-e.
F
Ha a Cohen-féle hatásmérték 0,2 alatti, akkor a szakmai eltérés is jelentősnek tekinthető.
F
Ha a mintavételi keret elemeit egy számítógépes program megszámozza, majd véletlen számsorozatot generálva választ ki annyi elemet, amennyi a mintához szükséges, akkor rétegezett véletlen mintavételi eljárást alkalmaztunk.
F
Ha azt kérjük, hogy a vizsgálati személy értékelje egyetértését - nem egyetértését egy hétfokú skálán (1: Egyáltalán nem ért egyet, 7: teljesen egyetért), akkor szemantikus differenciálskálát alkalmazunk.
F
Ha egy emlékezetet vizsgáló kísérletben az összes kísérleti személy szinte 50% alatt teljesít, akkor padlóhatásról beszélünk.
F
Ha egy feladatot a 100 kitöltő közül 75-en oldottak meg helyesen, akkor a feladat nehézségi indexe 0,25.
F
Ha két változó korrelál, akkor biztos, hogy az egyik változó hat a másik változóra.
F
Ha monoton kapcsolatokat tesztelünk, akkor azzal egyidőben lineáris kapcsolatokat is tesztelünk.
F
A James-Lange elmélet szerint az érzelmi élmény a kiváltó helyzetre adott viselkedéses vagy élettani válasz észleléséből származik.
T
A James-Lange-elmélet tehát azt állítja, hogy a vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket.
T
A James-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.
T
A Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív (CPI) kidolgozója Harrison Gough volt a múlt század közepén.
T
A Kendall-féle mutatók -1 és 1 közötti értékeket mutathatnak.
T
A Kendall-féle mutatók monotonitási mértékek.
T
A Kruskal-Wallis-próbát rangszámokon hajtjuk végre.
T
A Levene-próba segítségével szórásokat/varianciákat hasonlíthatunk össze.
T
A Likert-skálát szummatív skálának is nevezik, mert az itemek azonos fokozatok szerinti értékelése a válaszok egyszerű összegezhetőségét teszi lehetővé.
T
A Mann-Whitney-próbát rangszámokon hajtjuk végre.
T
A Mann-Whitney-teszt segítségével sztochasztikus egyenlőséget tesztelünk.
T
A McNemar-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.
T
A McNemar-próbát kvalitatív változók megváltozására alkalmazzuk.
T
A NEO-PI-R egy Big Five kérdőív.
T
A Raven-féle Progresszív Mátrixok nem verbális mérőeszköz.
T
A Raven-féle intelligenciateszt, a Progresszív Mátrixok első változatát több mint 60 éve dolgozták ki.
T
A Raven-féle progresszív mátrixok a megfigyelőképesség és a világos gondolkodás tesztjei.
T
A Rorschach-teszt, a Tematikus Appercepciós teszt és a Szondi-teszt projektív mérőeszközök.
T
A STAI középiskolás diákok esetén is alkalmazható szorongásteszt.
T
A STAI látszatérvényessége magas, ami problémás lehet az értelmezésben.
T
A Spearman-féle rangkorreláció monoton kapcsolatot mérő mutató.
T
A SzEK szerint a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tesztelés során megszerzett információra vonatkozóan.
T
A Szondi-teszt elméleti alapfeltevése, hogy sorsdöntő választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják.
T
A TAT a vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását és értelmezését segítő projektív teszt.
T
A Tukey-Kramér-féle eljárást nem alkalmazhatjuk Welch-féle VA után.
T
A Tukey-Kramér-féle eljárást szóráshomogenitás megsértése esetében nem alkalmazhatunk.
T
A Wechsler által létrehozott intelligenciateszt nem csak verbális feladatokat tartalmaz.
T
A Welch-féle d-próba a független mintás (kétmintás) t-próba robusztus változata.
T
A Welch-féle d-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.
T
A Welch-féle varianciaanalízis a független mintás varianciaanalízis robusztus változata.
T
A Welch-féle varianciaanalízisnek nem feltétele a szóráshomogenitás.
T
A Wilcoxon-próbának egyik gyenge feltétele, hogy legalább ordinális legyen a változó mérési szintje.
T
A Wilcoxon-próbának feltétele, hogy csak szimmetrikus változókra alkalmazható.
T
A Yerkes-Dodson-törvény szerint az aktivációs szint függvényében az optimum egyszerű feladatok esetében magasabb, mint bonyolultabb feladatoknál.
T
A belátásos tanulásra jó példa a kerülőút probléma (Köhlertől)
T
A binaurális jelzőmozzanatok a balra és jobbra elhelyezkedő hangforrások megkülönböztetésében játszanak szerepet.
T
A boldogság univerzális alapérzelem.
T
A büntetés gyakran a büntető személytől vagy szituációtól való félelemhez vezet.
T
A csapok kisebb fényérzékenységű rendszert alkotnak, mint a pálcikák.
T
A csapok pontosabb látásélességű rendszert alkotnak, mint a pálcikák.
T
A depressziósok azért tudják a kellemetlen emlékeket nagyobb eséllyel felidézni, mert negatív hangulati állapotban a negatív események több sajátosságát sajátítják el, és hangulati állapotuk a negatív élmények felidézésében is segítséget nyúlt.
T
A diszkriminációs index a tételemzéshez használt egyik mutató.
T
A diszkriminációs validitás azt mutatja meg, hogy a mért dimenzió valóban jól elkülönül-e minden más, nem rokon teszt és skála mérési értékeitől.
T
A klasszikus tesztelmélet egyik alapelve, hogy a teszt vagy skála eredményeiben a random hibák kiegyenlítik egymást.
T
A klasszikus tesztelméleti megközelítésben az itemek „jósága" a többi item függvényében változhat.
T
A klinikai interjú irányulhat a gyermeki gondolkodás alapvető sajátosságainak feltárására.
T
A klinikai interjú és a kutatási interjú két külön fogalom, bár a megvalósításban lehet köztük átfedés.
T
A klinikai interjúnak elméleti relevanciája és terápiás hatása egyaránt lehet.
T
A kognitív nézőpontú kutatók szerint a pánikbetegség a testi érzékelés „katasztrofikus félreértelmezésének" eredménye
T
A kognitív pszichológia hasznosítja az introspekción alapuló beszámolókat.
T
A kognitív teszteket egyik alaptípusát képviselik a képességtesztek.
T
A kognitív teszteket egyik alaptípusát képviselik a teljesítménytesztek.
T
A konstruktum validitás nem empirikus alapokon nyugszik.
T
A konstruktum-ekvivalencia a pszichológiai fogalom elméleti-, funkcionális és operacionalizálhatósági egyezőséget is magába foglalja.
T
A konstruktumvaliditás fogalmát Cronbach és Meehl vezette be.
T
A megtévesztés során a vizsgálati személyeket nem tájékoztatjuk a vizsgálat valódi céljáról.
T
A megtévesztés során a vizsgálatvezető gyakran elhallgat a vizsgálat szempontjából kritikus dolgokat.
T
A megtévesztést akkor alkalmazzák, amikor az informált beleegyezés nem kívánt hatást gyakorol.
T
A mentális kor jelzi, hogy a gyermek milyen életkornak megfelelő feladatsorok megoldására képes.
T
A mentális korral mérhető fel, hogy egy gyermek milyen életkornak megfelelő feladatsorok megoldására képes.
T
A metaanalízis olyan kutatás, amelyik már létező eredményeket tekint át és elemez egy kutatási területen, és ezek összességén alapuló tendenciákat és összefüggéseket rögzít.
T
A metaanalízis sok vizsgálat eredményét elemzi másodlagosan oly módon, hogy voltaképpen minden vizsgálat egy- egy megfigyelésnek minősül.
T
A metodológiai és metodikai pluralizmus elve szerint a pszichológiai kutatásban egyik stratégia, illetve módszer sem jobb lényegénél fogva, mint a másik.
T
A mikro-arckifejezések minden embernél megtalálhatóak.
T
A minta a populációnak az a része, amelyik ténylegesen részt vesz az adott vizsgálatban.
T
A minta általában lényegesen kisebb esetszámú, mint a vizsgált populáció.
T
A minta érvényességének eldöntéskor azt kell mérlegelni, hogy a vizsgált minta valóban a megcélzott populációt képviseli-e.
T
A mintavétel kapcsán a randomizáció azt jelenti, hogy a populáció tagjainak azonos esélyük van a mintába való bekerülésre
T
A mintavételi hiba az az eltérés, amely a populáció alapértékei és a minta értékei között jelentkezik.
T
A mintaátlag az elméleti átlag konzisztens becslése.
T
A modell egy korlátozott érvényű elmélet, mely sok esetben valamilyen analógián, hasonlóságon alapulva segíti egy jelenség mögött húzódó mechanizmus megértését.
T
A modern evolúcióelmélet szerint a férfiak és a nők részben eltérő párválasztási preferenciákra szelektálódtak a múltban.
T
A monoton kapcsolatok mérésére használhatjuk például a Kendall-féle együtthatókat.
T
A morfium a PAG idegi aktivitását emeli, ami az idegi kapu zárását eredményezi.
T
A motiváció a viselkedésünket energizáló és megfelelő irányba terelő állapot.
T
A mágneses rezonanciára alapozott képalkotás az MRI
T
A mélyinterjú során a személyiség viselkedéses leírása mellett szerepet kap a mélyebb rétegek feltárása is.
T
A mérési eredmény mindig két komponensből áll össze: az egyik a valós érték, amely a mérni szándékozott tulajdonság pillanatnyi állapotát fejezi ki, a másik pedig egy járulékos érték, amely az összes egyéb tényező által okozott változékonyságot fejezi ki, ezt nevezzük mérési hibának.
T
A mérési skálák fő fajtái a nominális, az ordinális, az arány- és az intervallumskálák.
T
A módusz, a medián és az átlag a normális eloszlás esetében ugyanaz az érték.
T
A móduszt nominális változókra is ki tudjuk számítani.
T
A narratív elemzés olyan empirikus szövegkutatás, amely elbeszélések jellemzőit tárja fel.
T
A narratívák bepillantást nyújtanak a személyes jelentésalkotás folyamatába, és abba az erőforrásba, amit a történetek nyújtanak a személyes identitás megjelenítésére.
T
A negatív megerősítés egy averzív esemény megszűnését jelenti.
T
A negatív megerősítő alkalmazása esetén a válasz gyakorisága nő.
T
A nemlineáris determinációs együtthatónak van szerepe például a varianciaanalízis értékelésében.
T
A neuronok válaszát közvetlenül, egyesével is lehet mérni intracellulárisan, ha a sejten belül van a nagy ellenállású, kis méretű elektróda.
T
A normális eloszlás ferdesége és csúcsossága egyaránt 0.
T
A normális eloszlást az átlaga és a szórása segítségével szoktuk jellemezni.
T
A nullhipotézis a statisztikai vizsgálatokban egyetlen, jól eldönthető állítás (általában egyenlőség és/vagy függetlenség).
T
A nyitott, kevéssé strukturált megfigyelésre a rögzítés technikája vagy napló írás vagy jegyző könyv vezetés.
T
A percentilis azt fejezi ki, hogy a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám.
T
A perceptuális elhárítás kísérletei bizonyítják, hogy létezik tudattalan.
T
A poligráf hazugság-detekciós műszer.
T
A pozitív megerősítés növeli az adott viselkedés gyakoriságát.
T
A pozitív pszichológia egyik témája a boldog élet jellemzőinek vizsgálata
T
A pozitív és a negatív megerősítés egyaránt növeli a válasz valószínűségét.
T
A prediktív validitás egy speciális kritériumvaliditás.
T
A priming kísérlet az előfeszítés jelenségére épül.
T
A projektív tesztek nehezen meghatározható ingerekkel szembesítik a vizsgálati személyeket, melyek értelmezésekor a vizsgált személy tudattalan tartalmakat, rejtett érzéseket projektál, vetít az ingerre.
T
A propriocepció a test- és végtaghelyzet észlelésének képessége.
T
A pszichofizika az ingerlés és az érzékelés közötti szisztematikus összefüggések vizsgálatával foglalkozik.
T
A pszichofiziológia a pszichés működések és jelenségek élettani vetületének vizsgálatát jelenti.
T
A pszichológia számára Fisher rakta le a leíró statisztika alapjait.
T
A pszichológiai teszt ismérve, hogy általa egy adott pszichológiai jellemző kvantifikálható, vagyis a kitöltők teljesítményéhez pontszám vagy kategória rendelhető.
T
A pszichológiai teszteket a viselkedésrepertoár valamely aspektusának egy adott időpontban történő mintavételére irányuló standardizált eljárások.
T
A pszichológiai tesztekhez hasonlóan az interjúk is jellemezhetők a megbízhatóság, illetve az érvényesség mentén.
T
A pszichometriailag megalapozott standardizált tesztek segítségével általában nagy megbízhatósággal, viszonylag könnyen és gyorsan, széles körű, jól értelmezhető, statisztikailag jól feldolgozható, és predikcióra is alapot adó méréseket végezhetünk.
T
A pulzusszámot a galvános bőrreakcióval [GBR] mérjük, amely a bőr elektromos aktivitásának változása stresszhelyzetben.
T
A pálcikák lassabban adaptálódnak a sötétséghez, mint a csapok.
T
A pánikrohamok alatt az egyén azt érzi, hogy valami életveszélyes dolog fog történni.
T
A random csoportba sorolás azt jelenti, hogy a kísérleti személyek csoportba sorolása statisztikai valószínűségen alapul, mellyel azt biztosítjuk, hogy bármelyik kísérleti személynek egyenlő esélye legyen arra, hogy valamely kísérleti feltételbe, illetve csoportba bekerüljön.
T
A random csoportba sorolással biztosíthatjuk, hogy az egyéni különbségek hozzávetőlegesen egyenlő eloszlásúak legyenek, ezzel az így létrehozott csoportok statisztikai értelemben különböző csoportokká váljanak.
T
A rapport a tesztfelvevő és a tesztkitöltő személy között létesített pozitív kapcsolatfelvétel, mely a motivált, kooperatív légkört hivatott biztosítani.
T
A reakcióidő az inger megjelenése és a válasz megfigyelhető megindulása között eltelt idő.
T
A relatív szórás a szórás mértéke az átlaghoz képest.
T
A reliabilitás vizsgálat során éppúgy használhatunk korrelációs elemzést, mint a validitás vizsgálatakor.
T
Az itemanalízis feladata annak megállapítása, hogy hogyan működnek az egyes tételek a kérdőívben.
T
Az itemek diszkriminációs indexe item-totál korrelációval számítható.
T
Az itemek nehézségi indexeinek egyenlősége esetén lehet maximális az item-interkorreláció értéke.
T
Az izgalom-transzfer paradigmákban egy adott helyzetben keltett élettani aktiváció (arousal) a követő helyzetben kiváltott érzelmi reakció intenzitását noveli.
T
Az izomösszehúzódás következtében keletkező elektromos potenciálok mérésére elektromiográfot használnak.
T
Az oksági magyarázat ok-okozati viszony keretében ad egy jelenségre magyarázatot.
T
Az oksági viszonyok sokfélék lehetnek.
T
Az operacionalizálás egy elméletileg definiált tudományos fogalom műveleti szintű meghatározása, amely lehetővé teszi a fogalom által jelzett jelenség mérését.
T
Az szemantikus emlékezet a deklaratív emlékezet egy fajtája.
T
Az szemantikus emlékezet az explicit emlékezet egy fajtája.
T
Az utókép mindig csak tudattalanul jelenik meg.
T
Az utókép olyan vizuális illúzió, amikor egy ember látásában továbbra is megjelenik egy kép, miután a valóságban már nem látja az eredeti képet.
T
Az átlag esetében a standard hiba nagysága függ a szórástól.
T
Az átlagot jellemzően kvantitatív változók esetében szoktuk kiszámítani.
T
Az érzelemkifejezések felismerésének képessége a jobb agyféltekében lokalizálódik
T
Az érzelmet kísérő arckifejezések egyetemesek.
T
Az érzelmi reakciót a galvános bőrreakcióval [GBR] mérhetjük, amely a bőr elektromos aktivitásának változása stresszhelyzetben.
T
Az önjellemző kérdőívek olyan skálák, amelyek segítségével a személy saját magát jellemzi.
T
Az önjellemző kérdőíves eljárás nem tekinthető objektív próbahelyzetnek.
T
Az önmegvalósító tendencia egy organizmus teljes kapacitásának beteljestésére vagy megvalósítására irányuló tendencia
T
Ha egy emlékezetet vizsgáló kísérletben az összes kísérleti személy 100%-os teljesítményt ér el, akkor plafonhatásról beszélünk.
T
Strukturált interjú esetében a válaszok kérdőívhez hasonló módon kvantifikálhatóak, az értékek pedig korrelációs viszonylatok alapján vizsgálhatóak
T
Strukturált interjú során kötött formában kérdezik ki a vizsgálati személyt egy kutatási témában.
T
Strukturált megfigyelés esetében előre meghatározott kategóriák előfordulásának gyakorisága áll a megfigyelés középpontjában, és a megfigyelt jellemzők más jellemzőkkel való korrelációit lehet vizsgálni.
T
Szabad felidézési feladatban a recenciahatás megszűnik, ha a felidézést késleltetik.
T
Szaglóképesség csökkenése befolyással lehet az ízészlelésre.
T
Szisztematikus hiba forrása lehet maga a kísérletvezető is.
T
Sztochasztikus dominancia vizsgálatok esetében több csoport nagyságszintjét vetjük össze.
T
Sztochasztikus egyenlőség vizsgálatban 2 csoport van.
T
Sztochasztikus heterogenitás esetében a csoportok nagyságszintjei eltérnek.
T
Sztochasztikus homogenitást például Kruskal-Wallis teszt segítségével vizsgálunk.
T
Tanulási görbe = válaszidők próbánkénti ábrázolása
T
Treisman sajátosságintegrációs elmélete szerint az egyes tárgysajátosságokat a figyelmi ráirányulás révén kapcsoljuk össze.
T
VRIN és TRIN az új MMPI tesztverzió két validitás-skálája.
T
Valószínűségi mintavétel esetén az adott populáció minden tagjának egyenlő esélye van a mintába való bekerülésre.
T
Vizsgahelyzetben kiváló megküzdési mód, ha felidézzük azt a környezetet, amelyben a tananyagot elsajátítottuk.
T
Vizuális illúzió észlelése a módosult tudatállapot megbízható jegye.
T
formálás = shapig
T
problémamegoldási algoritmus = problémamegoldási mintamenet
T
Állapotfüggő tanulásnak hívjuk azt, hogy a tanulási helyzethez kötődő hangulati-érzelmi állapot is az emlékezetbe kerül.
T
Érzelmet egy történet elmesélésével is ki lehet váltani
T
A heurisztika olyan szabályhalmaz, amely adott problématípus megoldásához megadja pontosan, hogy hogyan kell a problémát megoldani, mégha nem is garantálja a jó megoldást.
F
A hipnózissal nem lehet fájdalmat csökkenteni.
F
A hipotetikus-deduktív módszer csak a bölcsészettudományokra jellemző. A természettudományok hipotetikus-induktív módszerrel dolgoznak.
F
A hipotetikus-deduktív módszer feltételezi, hogy a hipotézis kiállja a tapasztalat próbáját.
F
A hipotézis a statisztikában minden esetben egyetlen kérdés.
F
A homogenitásvizsgálat során egyetlen változó eloszlását teszteljük egyetlen csoportban.
F
A humánspecifius motívumok és az alapvető motívumok ugyanazokat a motívumokat fedik le.
F
A hyppocampusznak van szerepe az alvás ébrenlét szabályozásában
F
A jegyzőkönyv az erősen strukturált megfigyelési kategóriába tartozik.
F
A jutalom a pozitív megerősítés, a büntetés a negatív megerősítés szinonímája.
F
A jó hipotézis biztos igaz
F
A jó hipotézis nem feltétlenül állítás
F
A kapcsolatvizsgálat során az egyedek közötti kapcsolatokat vizsgáljuk.
F
A kapcsolatvizsgálatnak feltétele, hogy összefüggő egyedeket vizsgáljunk.
F
A kategóriatagság meghatározása hosszabb időt vesz igénybe a tipikus, mint az atipikus tagok esetén.
F
A keresztmetszeti kutatást longitudinálisnak is nevezzük másnéven.
F
A kevert kísérleti terv során a kontrollfeltétel-tervet hangsúlyozzunk, és úgy valósítjuk meg a vizsgálatot.
F
A khi-négyzet próbát nem alkalmazhatjuk kvantitatív változókra.
F
A kioltás során a feltételes válasz gyakorisága a válaszokat követő büntetés révén csökken.
F
A klasszikus tesztelmélet egyik axiómája szerint a valódi értékek átlaga zéró.
F
A kognitív kiértékeléselméletek szerint az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó hiedelmek értékelése nem játszik jelentős szerepet.
F
A koktélparti jelenség jól szemléleteti az önmegvalósításhoz vezető legrövidebb utat.
F
A konstruktum validitás egy speciális konkurrens validitás.
F
A konvergens validitás tulajdonképpen a prediktív validitás párja.
F
A korrelációs együttható tetszőleges monoton kapcsolat tesztelésére alkalmas.
F
A kreativitás mérésére példa a beszédfluencia és a körök tesztje.
F
A kreativitás mérésére példa a szokatlan használat teszt, valamint a mezolimbikus dopamin teszt.
F
A kritikus érték minden próba esetében pozitív.
F
A kritérium szerinti validitás vizsgálatban kizárólag más mérőeszköz szolgálhat külső kritériumként.
F
A kutatás célja, valamint a rendelkezésre álló egyéb feltételek határozzák meg, hogy melyik módszer, út, eszköz a legalkalmasabb. Ez alapvető etikai vonatkozása minden kutatási tevékenységnek.
F
A kutatási kérdés és a hipotézis gyakorlatilag ugyanaz.
F
A kutatási téma egyértelműen kijelöli és pontosan meghatározza a kutatás hipotézisét
F
A kvalitatív változók kapcsolatvizsgálatát kizárólag khi-négyzet próbával tesztelhetjük.
F
A kényelmi mintavétel a reprezentatív mintavétel egy fajtájának tekinthető.
F
A kényelmi mintavétel az a valószínűségi alapú mintavételi eljárás, amikor az éppen elérhető egyéneket vonjuk be a vizsgálatba
F
A kényelmi mintavétel, hasonlóan a hólabda mintavételhez, nem valószínűségi mintavételi eljárás.
F
A képességtesztek sosem egyetlen speciális képesség, hanem azok komplex mintázatának feltárására irányul.
F
A kísérletezés mindig laborban történik
F
A kísérleti csoportok közti különbséget a kísérlet végén a tájékoztatás segítségével hozzuk létre.
F
A kísérleti csoportokat úgy manipuláljuk, hogy azt az eredményt kapjuk, amit szeretnénk kapni.
F
A kísérleti elrendezés egy tudományos, elméletileg definiált fogalom részletes leírása.
F
A kísérleti kontroll azt jelenti, hogy a kísérlet lefolytatásához az etikai bizottság engedélyére van szükség.
F
A kísérletvezetői elfogultság nagy mértékben jelen van a vizsgálatok során, ezért lényeges pontos definíciót megfogalmazni rá.
F
A leíró elmélet feladata a jelenségek leírása, azonban nem tartozik hatáskörébe a leírt jelenségek általánosítása.
F
A leíró statisztika kvalitatív és kvantitatív adatokat is tartalmaz.
F
A lineáris kapcsolat általában jobban használható, mint a monoton kapcsolat.
F
A longitudinális és az ismételt keresztmetszeti elrendezés egymás szinonimái, hiszen több mérési pont is szerepel mindkettőben.
F
A látszatérvényesség arra utal, hogy a mérőeszköz ugyan validnak látszik, de valójában nem az.
F
A látásélesség a legjobb a retina azon pontján, ahol a látóideg távozik a szemből.
F
A magasabb szignifikanciaszint az elsőfajú hiba magasabb valószínűségű megjelenését vonja maga után.
F
A magyarázott varianciaarány lehet negatív is.
F
A medián bármilyen típusú változó esetében kiszámítható.
F
A megtartási tartománynak és az elutasítási tartománynak van közös része.
F
A mentális kor / életkor egy viszonyszám, mely az átlagéletkorhoz mérten fejezi ki az intelligencia alakulását.
F
A metaanalízis során metafizikai változókon hajtunk végre statisztikai elemzéseket.
F
A mikro-arckifejezések mindig tudatosak.
F
A minta lehet nagyobb, mint a populáció.
F
A minta reprezentativitását a valószínűségi mintaválasztás csökkenti.
F
A mintavételi alapegység objektív változó, a kutatás céljának meghatározása kevéssé befolyásolja.
F
A mintavételi hiba nagyságát emeli a minta nagysága és a mintavétel módja.
F
A modell egy örök érvényű elmélet, mely egy jelenség mögött meghúzódó mechanizmust szab meg.
F
A mélyinterjú a kvalitatív korrelációs módszerek egyike.
F
A mélyinterjú olyan kvantitatív módszer, mely a személyiség leírását szolgálja.
F
A mérési hiba a mérés standardizálásával növelhető.
F
A mérési hiba mindig egy szisztematikus és egy random hiba különbsége.
F
A mérési skálák mindig iránnyal rendelkeznek.
F
A mérőeszköz reliabilitását a szisztematikus hibák nem befolyásolják.
F
A módusz általában jobb középérték, mint az átlag.
F
A módusz és a medián általában ekvivalens egymással.
F
A naplóíratás nem tudományos igényű módszer, mert a kísérletvezető mindig jobban meg tudja figyelni a kísérleti személyt.
F
A narratív elemzés olyan nem empirikus szövegkutatás, amely elbeszélések jellemzőit tárja fel.
F
A narratív interjú kvantitatív eljárás.
F
A negatív büntetés növeli a válasz valószínűségét.
F
A negatív megerősítő alkalmazása esetén a válasz gyakorisága csökken.
F
A nehézségi index mértékét célszerű a 0,8 - 0,2-es tartományon kívül tartani.
F
A nemlineáris determinációs együttható lehet negatív is.
F
A nemlineáris determinációs együttható mindig több, mint a lineáris.
F
A normalitást kizárólag ferdeséggel és csúcsossággal tesztelhetjük.
F
A normális eloszlás ferdesége és csúcsossága eltérhet 0-tól.
F
A perceptuális elhárítás csak tudatosan történhet
F
A prediktív validitás azt fejezi ki, hogy a mérőeszköz eredményei mennyire befolyásolják a vizsgálati személy későbbi időpontban mutatott viselkedését.
F
A prediktív validitás egy egyidejű összevetés azonos célra használt hiteles kontroll skálával.
F
A problémamegoldási algoritmus végtelen számú lépésből is állhat.
F
A projektív tesztek a kognitív pszichológia vívmányai
F
A projektív tesztek a tudatos tartalmakat vizsgálják.
F
A prozopagnózia a szagészlelés hiánya.
F
A pszichofizika az érzékszervek felépítésével és működésével foglalkozik.
F
A pszichofizika az észlelés és az ennek hatására létrejött érzelmek közötti szisztematikus összefüggések vizsgálatával foglalkozik.
F
A pszichofiziológia a kóros pszichés működéssel foglalkozik.
F
A pszichofiziológiai a pszichiátriai betegségek tüneteivel foglalkozik.
F
A pszichológia kis területe foglalkozik leíró (deskriptív) elméletek megfogalmazásával.
F
A pálcikák pontosabb látásélességű rendszert alkotnak, mint a csapok.
F
A pánikroham során a beteg sosem érezheti azt, hogy meg fog halni, végig tudja, hogy ez csak egy szorongásos tünet.
F
A rapport a tesztfelvevő és a tesztkitöltő személy közötti egyezség, mely többnyire írásban rögzített.
F
A rapport a tesztfelvevő és a vizsgálatvezető között létesített kapcsolat.
F
A reakcióidő az inger megjelenése és a válasz befejeződése között eltelt idő.
F
A rejtett megfigyelést alkalmazó vizsgálatoknál a megfigyelt személyek tudnak arról, hogy egy megfigyeléses vizsgálat résztvevői.
F
A relatív szórás segítségével megvizsgálhatjuk, hogy egy adott egyed mennyire extrém értékkel szerepel a mintában.
F
A relatív szórást csak intervallum és arány típusú változókon alkalmazhatjuk.
F
A részt vevő megfigyelés ugyanolyan objektív kutatói módszer, mint egy standard teszt.
F
A rétegzett véletlen mintavételi eljárás során csak egyetlen rétegképző változót használhatunk.
F
A rövid távú emlékezet leggyakrabban képi emlékezetet mérő feldatokkal mérik.
F
A GSR rövidítés jelentése: galvanizáló bőr reveláció (galvanic skin revelation): a bőr kémiai vezetőképességének változása ingerlés hatására.
F
A Games-Howell-próba a Kruskal-Wallis-próba változata.
F
A Games-Howell-próba a hagyományos varianciaanalízis robusztus változata.
F
A Gayen-próba jobb, mint a Johnson-próba.
F
A Gayen-próba mindig jobb, mint az egymintás t-próba.
F
A Geisser-Greenhouse korrekciót csak igen speciális szfericitási sérülések esetében alkalmazhatjuk.
F
A Guttman-skála nem kumulatív.
F
A Hawthorne-effektus kimondja, hogy ha az emberek megfigyelt helyzetbe kerülnek, a teljesítményük a helyzetben fellépő szorongás miatt csökken.
F
A diszkriminációs index azt jelöli, hogy az adott teszt mennyire érint hátrányosan bizonyos társadalmi csoportokat.
F
A diszkriminációs validitás tulajdonképpen a prediktív validitás párja.
F
A faciális feedback azt jelenti, hogy a gesztusok a kommunikatív funkciójukon túlmenően az érzelem élményéhez is hozzájárulnak.
F
A flow fogalma Seligman nevéhez köthető.
F
A flow állapot feltétele, hogy a kihívások a képességek szintjét meghaladják, ezért a flow mindig fejlődéssel jár együtt.
F
A folytonos változók normális eloszlásúak.
F
A fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot nem befolyásolhatja
F
A fájdalomtűrés minden embernél ugyanakkora.
F
A függő változók szintjeinek összesített száma adja ki azt, hogy hány kísérleti feltételünk van.
F
A gyakori szemmozgásokkal és élénk álomtevékenységgel jellemezhető alvásállapotot mélyalvásnak nevezik.
F
A hangulattal kongruens információk nehezebben tanulhatók meg, mint a nem kongruensek.
F
A harmadik változó problémája tipikusan kísérleti eljárásban jelenik meg.
F
A rövidtávú memória elsősorban vizuális kódolást végez, az akusztikus és szemantikus kódolás pedig elsősorban a hosszútávú memóriához köthető.
F
A shaping az operáns kondicionálás azon formája, melynek során egy már meglévő viselkedés gyakoriságát változtatjuk meg.
F
A shaping során az élőlénynek bármely újszerű viselkedés megtanítható.
F
A skála belső konzisztenciája jelzi a megfelelő validitását.
F
A sorozathatás a külső érvényesség veszélye.
F
A standard hiba a konzisztens becsléseknél 0.
F
A standard hiba minden paraméterbecslés esetében a szórás és az esetszám gyökének hányadosa.
F
A standardizált teszt kidolgozásához több ezer fős mintára van szükség, ha hólabda mintavételi módszert alkalmazunk.
F
A standardizálás alapjául szolgáló z-transzformáció képlete: z = (X - szórás) / átlag
F
A standardizálásban használatos z-skála középértéke 1.
F
A standardizálást ordinális változókon is tudjuk alkalmazni.
F
A strukturálatlan megfigyelés előre pontosan rögzített és behatárolt szempontokkal dolgozik.
F
A strukturálatlan megfigyelés esetében előre meghatározott kategóriák előfordulásának gyakorisága áll a megfigyelés középpontjában, és a megfigyelt jellemzők más jellemzőkkel való korrelációit lehet vizsgálni.
F
A strukturált megfigyelés során a megfigyelt folyamat fontosabb változói, kategóriái a megfigyelés folyamatában emelkednek ki.
F
A szaglás és az ízlelés egymástól független kémiai folyamatok.
F
A szelektív figyelem vizuális megvalósulására jó példa a koktélparti jelenség
F
A szempontváltás egy pontra fókuszálás esetén az egyik szemünkkel való vizsgálódás után a másik szemünkkel való vizsgálódást jelenti.
F
A szempontváltásra jó példa a Yerkes-Dodson törvény.
F
A szenzoros emlékezet a képi emlékezetet jelenti.
F
A szenzoros emlékezet más néven a rövid távú emlékezet.
F
A szenzoros emlékezet terjedelme 7+/-2 információegység.
F
A szfericitás a korrelációs vizsgálatok szóráshomogenitási feltétele.
F
A szfericitás független mintás mérések szóráshomogenitási feltétele.
F
A szignifikáns különbségek/kapcsolatok szakmai jelentéssel bírnak.
F
A sztochasztikus homogenitás a szóráshomogenitás szinonimája.
F
A sztochasztikus különbséget átlagok segítségével teszteljük.
F
A sztochasztikus monotonitást például Cramér-féle mutatóval tesztelhetjük.
F
A színlátásban a pálcikák szerepe meghatározó.
F
A szórás a mediántól való átlagos eltérés.
F
A szórás a módusztól való átlagos eltérés.
F
A szórás mindig nagyobb, mint a variancia.
F
A t-próbának mindig feltétele a szóráshomogenitás.
F
A találati arány és a téves riasztás aránya mindig 100%-ot ad ki.
F
A tanulási görbe olyan kördiagram, amiben a válaszidők és a tanulási idő hányada kerül ábrázolásra.
F
Pozitív ferdeség esetében jellemzően az átlagnál kisebb értékekből van sok.
T
Proaktív és retroaktív interferenciát különböztetnek meg a kognitív pszichológusok.
T
Rejtett megfigyelés esetén a megfigyelt személyeknek nincs tudomásuk arról, hogy egy megfigyeléses vizsgálat résztvevői.
T
Reprezentatív minta az, ami a kritikus változók tekintetében hűen tükrözi a populációt.
T
Rosszul definiált egy probléma, ha a következők közül valamelyik nem teljesül: pontosan tudjuk a szabályokat, tudjuk, hogy mi a cél, ismerjük a feladat kereteit, és így minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll.
T
Schachter és Singer (1962) kísérletében a kísérleti személyek egyik csoportja adrenalint kapott.
T
Schachter és Singer (1962) kísérletében a kísérleti személyek egyik csoportja sóoldatot kapott.
T
Schachter és Singer (1962) kísérletében az aktivációt az injekcióban beadott anyag révén manipulálták.
T
Schachter és Singer kisérletében azoknak a személyeknek a szubjektív élményét, akiknek arousaljükre vonatkozóan fiziológiai magyarázat állt rendelkezésére, kevésbé befolyásolta a helyzet, mint azokét, akiknek nem volt ilyen magyarázatuk.
T
Seligman szerint három féle boldogság létezik.
T
Shapingre jó példa a Skinner-doboz
T
Sherif gyermekekkel kapott szociálpszichológiai kísérletsorozatának (1940-es évek) eredményei eredményei nem bizonyultak kiterjeszthetőnek más társadalmi közegben élőgyermekekre. Ez mutatja, hogy speciális mintán kapott eredmények csak annak a szűk mintának megfelelő populációra kiterjeszthetőek.
T
Sorozathatás egy olyan zavaró hatás, ami akkor léphet fel, ha ingerek sorozatát mutatjuk be.
T
Standardizált tesztek segítségével általában nagy megbízhatósággal, viszonylag könnyen és gyorsan, széles körű, jól értelmezhető, statisztikailag jól feldolgozható, és predikcióra is alapot adó méréseket végezhetünk.
T
A Fligner-Policello (Welch)-próba a Brunner-Munzel próba robusztus változata.
F
A Fligner-Policello (Welch)-próba a kétmintás t-próba robusztus változata.
F
A Friedman-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.
F
A csapok nagyobb fényérzékenységű rendszert alkotnak, mint a pálcikák.
F
A csapok száma körülbelül a kétszerese a pálcikák számának az emberi szemben.
F
Az item-totál korrelációk többnyire kisebbek, mint az item-maradék korrelációk.
F
14 betűből álló betűsorozatokat mindig nehéz megjegyezni.
F
A "hólabda" mintavételi módszer azért valószínűségi, mert a véletlennek is tulajdonítható, hogy egy vizsgálati személy mely személyek elérhetőségét bocsájtja rendelkezésünkre.
F
A "hólabda" mintavételi módszer során egy vizsgált személyen keresztül jutunk el a következőhöz, azon keresztül a következőhöz, és így tovább. Könnyen megvalósíthatósága miatt ez az egyik leggyakrabban alkalmazott valószínűségi mintavétel.
F
A 99%-os konfidenciaintervallum lehet szűkebb, mint a 90%-os.
F
A Bartlett-próba segítségével átlagokat tesztelhetünk.
F
A Bartlett-próbának feltétele a szóráshomogenitás.
F
A Big Five 5 faktorához Eysenck 16 faktoros megoldásainak újraelemzésével jutottak el először.
F
A Bogardus-féle társadalmi távolságskálában ötfokozatú Likert-skála mentén kell a személyeknek válaszolnia.
F
A Bowker-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.
F
A Brown-Forsythe-próbának feltétele a szóráshomogenitás.
F
A Cattell-féle 16 PF teszt a projektív technikák közé tartozik.
F
A Cochran-féle Q-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.
F
A Cramér-féle együttható a kapcsolat erejét és irányát is jellemzi.
F
A Cronbach-alfa nagysága nem függ a tételek számától.
F
A Cronbach-alfa segítségével mérhető az ismételt méréses megbízhatóság.
F
A Fisher-egzakt próbát tetszőleges helyzetben alkalmazhatjuk.
F
A Fisher-féle z-transzformációt csak bináris változókra alkalmazhatjuk.
F
A Hawthorne-művekben a kísérleti- és kontrollcsoport teljesítménye is nőtt, mert a világítás mindkét csoport számára ideális volt. Ezért a Hawtorne-effektus kimondja, hogy a megfelelő környezeti feltételek növelik a teljesítményt.
F
A Huynh-Feldt korrekciót csak igen speciális szfericitási sérülések esetében alkalmazhatjuk.
F
A James-Lange elmélet szerint az érzelmi élmény a kiváltó helyzet értékelése révén jön létre.
F
A James-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
F
A James-próbát rangszámokon hajtjuk végre.
F
A Johnson-próba jobb, mint a Gayen-próba.
F
A Johnson-próba mindig jobb, mint az egymintás t-próba.
F
A Kendall- és Spearman-féle együtthatók alkalmasak arra, hogy lineáris kapcsolatokat teszteljünk a segítségükkel.
F
A Kendall-féle mutatók jobbak, mint a Spearman-féle korreláció.
F
A Kruskal-Wallis-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.
F
A Kruskal-Wallis-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
F
A Levene-próba az O'Brien-próba robusztus változata.
F
A Levene-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.
F
A Likert által kidolgozott skálaszerkesztési módszer lényege, hogy a kérdőívben szereplő állításokat folytonos (pl. 1-5-ig terjedő) kvantitatív skálán ítéltetjük meg.
F
A Likert-skálázás mindig öt fokozat szerint történik.
F
A MAWGYI a felnőttek mérésére szolgáló aktuális magyar Wechsler intelligenciateszt-változat.
F
A Mann-Whitney-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.
F
A Mann-Whitney-próbát ismtelt mérések során alkalmazhatjuk.
F
A McNemar-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.
F
A Pygmalion effektus abban különbözik a Rosenthal-hatástól, hogy az egyik a vizsgálati személy érzelmeire, a másik a viselkedésére gyakorolt hatást elemzi.
F
A ROC görbe a 'reactive odds curve' rövidítése
F
A Rorschach teszt 15 táblát tartalmaz.
F
A Rorschach-próba prediktív érvényessége határozottan nagyobb, mint az MMPI-é.
F
A Rorschach-teszt felvételére és kiértékelésére nemzetközi szinten a legátfogóbbnak a Mérei Ferenc által kidolgozott pontozási rendszert tekinthetjük.
F
A Stanford-Binet teszt elnevezése a mérőeszköz két kifejlesztőjének nevére utal.
F
A Szondi-teszt pszichiátriai betegekre vonatkozó rokonszenvi választások alapján következtet a vizsgált személy komplex érzelmi rendszerére és érzelmi intelligenciájára.
F
A TAT időskori változata a CAT, melynek táblái az életkori sajátosságoknak megfelelő helyzeteket jelenítenek meg.
F
A Tukey-Kramér-féle eljárást nem alkalmazhatjuk hagyományos VA után.
F
A Wechsler IQ teszt egy verbális tudásfelmérő és egy kreatív problémamegoldó skálát tartalmaz.
F
A Welch-féle d-próbának nem feltétele a normalitás.
F
A Welch-féle varianciaanalízisnek nem feltétele a normalitás.
F
A Wilcoxon-próba a t-próba robusztus változata.
F
A Yerkes-Dodson-törvény szerint az aktivációs szint függvényében az optimum egyszerű feladatok esetében alacsonyabb, mint bonyolultabb feladatoknál.
F
A Yerkes-Dodson-törvény szerint az aktivációs szint függvényében az optimum komplexebb feladatok esetében magasabb, mint egyszerűbb feladatoknál.
F
A bal látómezőt érintő neglekt jellemzően a bal félteke sérülésekor alakul ki.
F
A becslés egy hipotézisvizsgálati eljárás.
F
A becslések során a vizsgált egyedek paramétereit teszteljük.
F
A belátásos tanulásra jó példa Köhler vizsgálata a rács mögé zárt Szultán nevű galambbal.
F
A belátásos tanulásra jó példa a kerülőút probléma (Pavlov-tól)
F
A beszédhangok a beszédnek azon legkisebb elemei, amelyek egy adott nyelvben jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak.
F
A binaurális jelzőmozzanatok a pontosan előttünk és mögöttünk elhelyezkedő hangforrások megkülönböztetésében játszanak szerepet.
F
A binaurális jelzőmozzanatok ugyanabban a frekvenciatartományban segítik a hangforrások megkülönböztetését.
F
A büntetés a negatív megerősítés egy fajtája.
F
A büntetés megegyezik a negatív megerősítéssel.
F
A bőr elektromos vezetőképessége a faggyú-kiválasztással függ össze, és jó mutatója a szomatikus idegrendszer működésének.
F
A bőr elektromos vezetőképességének állandósága (GSR) jó mutatója a szervezet általános aktivációs állapotának.
F
A tematikus mélyinterjú tárgya olyan személyes vonatkozású elbeszélés, amelynek az a jellegzetessége, hogy történetszerű felépítése van: indítás, kifejlet és végződés.
F
A természetes megfigyelés egy fajtája a pszichológiai kísérleteknek.
F
A természetes megfigyelés során a kutató a vizsgálati személy természetes közegében (pl. otthonában) végez standardizált teszteket.
F
A testkép alapja a koktélparti jelenség.
F
A teszt adaptáció során alapelvárás az azonos szintű reliabilitás, de nem kell, hogy ugyanúgy mérje az adott pszichológiai konstruktumot.
F
A tesztbattéria azon tesztek összessége, melyet egy adott vizsgálatban alkalmaznak, függetlenül attól, hogy a tesztek mit mérnek.
F
A tesztek előnye hogy a mérés általában "széles sávszélességben" történik, és rugalmas válaszadást tesz lehetővé.
F
A tesztek kialakításakor az egyenlőnek látszó intervallumok módszere lényegében nem igényel többlet erőfeszítést más (pl. Likert-skálázás) módszerekhez képest.
F
A teszteléssel kapcsolatos titoktartási kötelezettség a vizsgált személyre is kiterjed, tehát az eredményeket ő sem oszthatja meg illetéktelenekkel.
F
A torzítatlan becslés konzisztens is.
F
A torzítatlan becslések standard hibája a legkisebb.
F
A téri - vizuális vázlattömb Bartlett modelljének része.
F
A többszöri mintavétellel nyert minta a populáció keresztmetszetének tekinthető.
F
A validitás-skálák az adott mérőeszköz érvényességét vizsgálják.
F
A valószínűségi mintavétel nem ad lehetőséget a mintavételi hiba megbecslésére.
F
A variancia mindig jobb mutató, mint a szórás.
F
A variancia mindig nagyobb, mint a szórás.
F
A variancia és a szórás a két szóródási mutató, más mutatókat nem alkalmazunk.
F
A varianciaanalízis során független csoportokat tesztelünk.
F
A varianciaanalízisnek mindig feltétele a szóráshomogenitás.
F
A vizsgálati alany nemének véletlen volta azt jelenti, hogy a vizsgálati alany neme véletlenszerűen változhat.
F
A vizsgált változónak a ferdesége és a csúcsossága is el kell, hogy térjen 0-tól ahhoz, hogy szignifikáns különbséget tudjunk kimutatni.
F
A vonásszorongás független az állapotszorongástól.
F
A választásos (összetett) reakcióidő (V-RI) feladatban egy véletlenszerü ingerre kell választ adni
F
A változók összességét hívjuk mintának.
F
A véletlen hibák a nulla érték felé torzítják el a valódi értéket minden szisztematikusság nélkül.
F
A véletlen tanulás mindig klasszikus kondicionáláson alapszik.
F
A véletlen változók jellemzően végtelen sok értéket felvehetnek.
F
A zavaró változó a függő változó egyik fajtája.
F
A zavaró változó hatása nem lehet hasonló a vizsgált változó hatásához.
F
Abban az esetben, ha ismerjük a populáció jellemzőit és tisztában vagyunk azzal, hogy a populációban fellelhető mely tulajdonságok esetében kritikusan fontos, hogy tükröződjenek a mintában, akkor célravezető egyszerű véletlen mintavételt alkalmazni.
F
Az 5%-os kritikus érték jellemzően magasabb, mint az 1%-os érték.
F
Az Ames-szoba egy tapintási illúzió.
F
Az Army Beta verbális intelligenciateszt, melyet az USA-ban a 19. század elején fejlesztettek ki angolul nem beszélők intelligenciájának vizsgálatához.
F
Az EAT (eating attitude test) teszt az anorexia diagnosztikus eszköze.
F
Az Ekman és munkatársai által végzett kísérlet azt mutatja, hogy nem léteznek a különböző érzelmeknek megfelelő elkülönült mintázatok
F
Az MRI- a CT-képnél kisebb pontosságot biztosít az agy és a gerincvelő betegségeinek diagnosztizálásához
F
Az O'Brien-próba a Levene-próba robusztus változata.
F
Az O'Brien-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.
F
Az agresszió katarziselmélete szerint a látott erőszak növeli az aggresszív viselkedésre való hajlamot.
F
Az agresszió katarziselmélete szerint az agresszió elkövetése katarzist jelent az elkövető számára.
F
Az agresszió katarziselmélete szerint az agresszió elkövetése tudat alatti katarzist jelent mind az elkövető, mind pedig az áldozat számára.
F
Az agy felszínéről elvezetett jel az elektroneurogram (ENG).
F
Az agy két fele egymás tükörképei.
F
Az aha-élmény az az érzelmi reakció, amit egy váratlan ingerrel való találkozáskor élünk át.
F
Az alábbi példában padlóhatás érvényesül: "Azt vizsgáljuk, hogy mennyiben hajlandóak az utcán megállított egyetemisták valamilyen petíciót aláírni annak függvényében, hogy mi a neme az aláírásgyűjtőnek. Az előzetes kipróbálás alkalmával az derül ki, hogy minden megállított aláírta az ívet."
F
Az anorexia és a bulimia általában együttesen előforduló táplálkozási zavar.
F
Az artikulációs elnyomás azt jelenti, hogy nehezebb a verbális anyag előhívása, ha az elemek hangzása hasonló.
F
Az azonnali szeriális felidézési teljesítmény jobb, ha a felidézendő verbális elemek hangzása hasonló.
F
Az echoikus emlékezet mind a látáshoz, mind a halláshoz kapcsolódó információkat feldolgozza.
F
Az egyetértési hajlandóság arra utal, hogy a vizsgálati személy mindenben egyet akar érteni a vizsgálatvezetővel.
F
Az egyszerű reakcióidő feladatban egy két vagy több, véletlenszerü ingerre eltérő választ kell adni
F
Az egyszerű reakcióidő két alapvető összetevője a perceptuális feldolgozás és a oflaktorikus válaszszervezés ideje.
F
Az egyszerű reakcióidő két alapvető összetevője a perceptuális feldolgozás és a szenozoros válaszszervezés ideje.
F
Az elektroenkefalográfia invazív formáiban a makroelektródákat a fejbőrre helyezik fel.
F
Az elektrokardiogramról a vérnyomás értékére következtethetünk.
F
Az elektrokardiográfia az agyból elvezetett hullámokat regisztrálja.
F
Az elektromiográf készülék segítségével felerősíthetőek és regisztrálhatóak a koponyáról elvezetett jelek.
F
Az elméleti mintavétel a valószínűségi mintavételi eljárások egyik fajtája.
F
Az elméleti mintavétel olyan eljárás, amelyben a kutató előkészíti a gyakorlati mintavétel folyamatát.
F
Az elsőfajú hiba mindig gyakoribb, mint a másodfajú.
F
Az előfeszítés csak tudatos folyamatokon keresztül történhet meg.
F
Az előjelpróba a t-próba robusztus változata.
F
Az előjelpróba csak szimmetrikus változókra alkalmazható.
F
Az elővizsgálat / előkutatás során minden esetben legalább akkora mintát veszünk, mint amekkorát a fővizsgálatra tervezünk
F
Az elővizsgálattól nem várható el, hogy választ kapjunk olyan jellegű kérdésekre, mint például, hogy megfelelő-e az utasítás, hogy működik-e a kísérleti manipuláció, hogy megbízható-e a mérőeszköz, hogy tényleg megfigyelhető-e úgy, ott, és akkor az a viselkedés amit megfigyelni szándékozunk
F
Az emlékezet három szakasza a következő: előfeszítés, kódolás, előhívás.
F
Az emlékezetben a rövid, a középtávú és a hosszútávú tárolást különböző folyamatok végzik.
F
Az emlékezetből történő előhívás során reprezentációkat alakítunk ki az általunk észlelt világról.
F
Az emlékezeti előhívás az emlékezeti reprezentáció újratanulása.
F
Az emlékezeti teljesítmény szempontjából azonos hatékonyságú ha a tanulás előtt tudatosítja az egyén a tanulás kontextusát, illetve ha a tanulást követően más kéri arra, hogy idézze fel azt a környezetet, amiben a tanulás létrejött.
F
Az epizodikus emlékezet az implicit emlékezet egy fajtája.
F
Az igazán jó minta nagyobb, mint a populáció.
F
Az ikonikus emlékezetben körülbelül 1 percig marad meg a képi információ.
F
Az implicit tanulás a véletlen tanulás szinonímája.
F
Az implicit tanulás mindig együttjár az előfeszítéssel is.
F
Az ingerküszöböt kétféle módon mérhetjük, a konstans és a választás módszerével.
F
Az intelligencia tesztek elfogadható reliabilitás index értéke 0.6.
F
Az intelligencia teszteknek mindig részei kreativitást mérő feladatok is.
F
Az interakciós hatás azt jelent, hogy a kísérletvezető és a kísérleti személy között olyan interakciók is felléptek, amelyek befolyásolták a vizsgálati eredményt.
F
Az interjúnál az interjúztató személye nem fontos, nem hat a vizsgálatra.
F
Az intervallum típusú változók egyben arány típusúak is.
F
Az intervallumbecslésben van megtartási tartomány.
F
Az introspekció arra a feltételezésre épül, hogy egy gyakorlatlan megfigyelő számára is megfigyelhetők saját elemi észleletei és érzékletei.
F
Az ipszatív pontozással nyert eredmények értelmezési keretét elsődlegesen egy reprezentatív mintán alapuló standard adja.
F
Az ismételt mérések során nem alkalmazhatunk t-próbát.
F
Az ismételt méréses megbízhatóság azt mutatja meg, hogy minta újbóli felmérésekor ugyanakkor átlagot kapunk-e vagy szignifikánsan eltérőt.
F
Ha pl. egy laboratóriumi kísérlet eredményei (pl. iskolások koncentráció fejlesztése) nem általánosíthatóak természetes körülményekre (pl. iskolai tanóra-helyzetre) vonatkozóan, akkor annak a kutatásnak megbízhatósága alacsony.
F
IQ = ( életkor/mentális kor) + 100
F
IQ = ( életkor/mentális kor) x 100
F
Ipszatív módszernél a kérdőívben az egyes itemeket a többi itemől függetlenül értékelik a vizsgálati személyek.
F
Ismételt keresztmetszeti elrendezés esetén előfordulhat, hogy a két minta eredményei közti különbség nem a vélekedések változásainak köszönhető, hanem csupán annak, hogy a két minta különböző kohorszokat képvisel.
F
Jól definiált egy probléma, ha nem pontosan tudjuk a szabályokat, a célt, ismeretlenek a feladat keretei, és így a szükséges információk nem állnak rendelkezésünkre.
F
Kellemes élményeket hajlamosabbak vagyunk elfelejteni, mint kellemetlenebb élményeket.
F
Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat esetén módszertanilag megfelelő hipotézis, hogy "a naponta átlagosan öt vagy annál több óra facebook-használat depressziót okoz".
F
Konzisztens becslések mindig jobbak, mint a nem konzisztens becslések.
F
Krónikus fájdalomról beszélünk ha a fájdalom minimum 2 hete tart.
F
Küszöb alatti észlelésre csak hipnózisban vagyunk képesek.
F
Latens tanulás alatt azt értjük, hogy a viselkedésben bekövetkező változás valójában nem tanulás eredeménye.
F
Maslow nevéhez fűződik a szükséglethierarchia modellje, melyben az stresszorok egymásra épülve U alakú görbébe rendeződnek.
F
Minden torzítatlan becslés egyeben konzisztens is.
F
Mindig a kísérletvezető végzi a megfigyeléseket, a megfigyelt személy beszámolói, naplói kutatás számára értéktelenek.
F
Minél nagyobb a korrelációs együttható érték, annál jobb lesz a lineáris regresszió illeszkedése.
F
Minél részletesebb egy hipotézis, annál jobb.
F
Minél több kontextushoz kapcsolódik az epizodikus emlék, annál könnyebb felidézni.
F
Minél általánosabb egy hipotézis, annál jobb.
F
Módszertanilag megfelelő hipotézis, hogy "a gyerekkori rossz élmények rossz hatással vannak a személyiség fejlődésére"
F
Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy "Az erőszakos eseményeket tartalmazó filmek nézésével eltöltött idő egyenes arányban áll a verbálisan kifejezett agresszió mennyiségével."
F
Narratív interjú során nyugodtan lehet közbekérdezni, mert az interjúban lévő általános információ a fontos az elemzés szempontjából.
F
Normális eloszlás átlaga 0, szórása 1.
F
Operáns kondicionálás csak akkor jöhet létre, ha a cselekvés minden egyes megjelenését megerősítés követi.
F
Paul Broca megvizsgált egy előzőleg beszédképtelenségben szenvedett páciens felboncolt agyát, és a jobb agyféltekén talált sérülést.
F
Pavlov klasszikus kondicionálási kísérletében a szájba helyezett táplálék a feltételes inger.
F
Pozitív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztogramja lapos.
F
Pozitív ferdeség esetében jellemzően az átlagnál nagyobb értékekből van sok.
F
Prospektív és retrospektív interferenciát különböztetnek meg a kognitív pszichológusok.
F
Rejtett megfigyelés esetén a kísérleti személy saját cselekvését egy külső szemlélő nézőpontjából írja le.
F
Relaxációs tréninget gyakorta használnak pszichológusok stresszes állapotok előidézésére.
F
Reprezentatív mintát csak valószínűségi mintaválasztással lehet létrehozni.
F
Rosszul definiált egy probléma, ha nehéz megoldani.
F
Rosszul megválasztott mintavételi módszer választás esetén beszélünk mintavételi hibáról.
F
Rétegzett véletlen mintavételi eljárás alkalmazható akkor is, ha az egyes rétegek populációs részarányát nem ismerjük.
F
Schachter és Singer (1962) kísérletében a hangulatot az injekcióban beadott anyag révén manipulálták.
F
Schachter és Singer (1962) kísérletében a kísérleti személyek egyik csoportja etil-alkoholt kapott.
F
Schachter és Singer (1962) kísérletében minden kísérleti személy adrenalint kapott.
F
Schachter és Singer kisérletében azoknak a személyeknek a szubjektív élményét, akiknek arousaljükre vonatkozóan fiziológiai magyarázat állt rendelkezésére, jobban befolyásolta a helyzet, mint azokét, akiknek nem volt ilyen magyarázatuk.
F
Shapingre jó példa Pavlov kísérlete a kutyák hangra nyálelválasztásával.
F
Sorozathatásról akkor beszélünk, ha sorozatban vizsgáljuk a kísérleti személyeket, akik befolyásolhatják egymást.
F
Standardizált tesztek segítségével általában nagy megbízhatósággal, viszonylag könnyen és gyorsan, széles körű, jól értelmezhető, statisztikailag jól feldolgozható, predikcióra is alapot adó méréseket végezhetünk, valamint ok-okozati megállapításokat is tehetünk keresztmetszeti vizsgálat esetén is.
F
Standardizálás után mindig arány típusú változót kapunk.
F
Szabad felidézési feladatban az elsődlegességi hatás megszűnik, ha a felidézést késleltetik.
F
Szelektív reakcióidőről akkor beszélünk, ha csak a helyes válaszok reakcióidejeit vesszük figyelembe.
F
Szemantikus differenciál általános értelemben minden olyan becslési skála, amelyik unipoláris jelzőkkel definiált alskálákat használ valamely fogalom vagy dolog megítéltetésére.
F
Sztochasztikus dominancia esetében átlagok segítségével döntünk.
F
Sztochasztikus dominancia vizsgálatok esetében jellemzően 2 csoport van.
F
Sztochasztikus egyenlőség vizsgálatban a rangszórásokat hasonlítjuk össze.
F
Sztochasztikus heterogenitás esetében a csoportok jellemzően azonos nagyságszinten vannak.
F
Sztochasztikus heterogenitást például t-próbával tesztelünk.
F
Szótanulás során mindegy, hogy az adott szó hol helyezkedik el a listában, mivel az emlékezeti felidézés többtényezős folyamat, azonos valószínűséggel idézik majd fel az egyének.
F
Tesztjének megbízható értelmezéséhez Szondi a kétprofilos felvételi technikát javasolta.
F
Távoli, írástudatlan törzsek (az új-guineai fore és dani törzs) tagjai nem képesek helyesen azonosítani az arckifejezéseket.
F
Wechsler nevéhez fűződik az intelligencia kvóciens (IQ) terminus kitalálása.
F
Érzelmet nem lehet kiváltani hipnózissal
F
Önéletrajzi emlékeket a gyermekkorból többet tudunk felidézni, mint a közelmúltból.
F
A James-Lange elmélet egyik Cannon-féle kritikája, hogy a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek.
T
A "hólabda" mintavételi módszer nehezen hozzáférhető populációk esetében alkalmazható, nem valószínűségi mintavételi technika.
T
A 95%-os konfidenciaintervallum mindig legalább olyan széles, mint a 90%-os.
T
A Bartlett-féle séma kísérlet egyuttal rámutat az egyes kultúrák közötti különbségekre is.
T
A Bartlett-próba varianciák egyenlőségét teszteli.
T
A Beck Depresszió Kérdőív 13 és a 7 itemes rövidített változatait főként szűrő tesztekként használják.
T
A Beck Depresszió Kérdőív alap változatában a tételek egyenként 4 válaszlehetőséget tartalmaznak.
T
A Beck Depresszió Kérdőív az érzelmi, kognitív, motivációs és szomatikus depressziós tüneteket öleli fel.
T
A Big Five-típusú személyiségtesztek alapfaktorai közé tartozik a „Kellemesség" és a „Lelkiismeretesség".
T
A Bogardus-féle társadalmi távolságskála olyan mérési eljárás, ami rokonságot mutat a Thurstone- és Guttman-skálákkal.
T
A Bogardus-skálában egy erősebb tétel elfogadása az erősorrendben gyengébb tétel elfogadását is jelenti.
T
A Bowker-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.
T
A Bowker-próbát kvalitatív változók megváltozására alkalmazzuk.
T
A Brown-Forsythe-próba átlagok egyenlőségét teszteli.
T
A Brown-Forsythe-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.
T
A CPI konstrukciójában az MMPI tételei közül közel 200 tételt változatlanul, vagy kisebb módosítással átvettek.
T
A CPI-eredmények értelmezésének első lépésében három különböző validitás skálát szükséges megvizsgálni.
T
A CT esetében sok ezer mérést végeznek, majd azokból alakítják ki az anatómiai részlet kétdimenziós képét
T
A Cochran-féle Q-próbát ismételt mérések során alkalmazzuk.
T
A Cochran-féle Q-próbát kvalitatív változók megváltozására alkalmazzuk.
T
A Cramér-féle együttható csak a kapcsolat erejéről ad információt.
T
A Cronbach-alfa lényegében egy átlagos split-half korreláció.
T
A Cronbach-alfa segítségével egy skála belső konzisztenciája mérhető.
T
A Fisher-egzakt próbát a khi-négyzet próba helyett alkalmazhatjuk, dichotóm (2 értékű) változókra.
T
A Fisher-egzakt próbát csak bináris változókra alkalmazhatjuk.
T
A Fisher-féle z-transzformáció segítségével korrelácók tesztelhetők.
T
A Fisher-féle z-transzformáció segítségével két korreláció nagysága összehasonlítható.
T
A Fligner-Policello (Welch)-próba a Mann-Whitney-próba robusztus változata.
T
A Friedman-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
T
A Friedman-próbát rangszámokon hajtjuk végre.
T
A Games-Howell-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.
T
A Geisser-Greenhouse korrekciót a szfericitás lényegében tetszőleges sérülése esetében érdemes alkalmazni.
T
A Geisser-Greenhouse korrekciót ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
T
A Guttman-skálázás arra a feltételezésre épül, hogy az erő sorrendben magasabb helyen álló tétellel való egyetértés egyúttal az alacsonyabb helyen álló tétel elfogadását is valószínűsíti.
T
A Guttman-skálázás egyik legismertebb példája a Bogardus-skála.
T
A Hawthorne-effektus kimondja, hogy amint a vizsgálati személy megfigyelt helyzetbe kerül, a teljesítménye nő
T
A Huynh-Feldt korrekciót a szfericitás lényegében tetszőleges sérülése esetében érdemes alkalmazni.
T
A Huynh-Feldt korrekciót ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
T
A diszkriminációs validitás teljesülését az jelzi, ha egyáltalán nem vagy csak kifejezetten alacsony szintű együttjárást tapasztalunk bizonyos tesztek pontszámai között.
T
A face-validitás a legegyszerűbb és legkevésbé egzakt érvényességvizsgálat.
T
A faciális feedback (mimikai visszacsatolási) hipotézis szerint az érzelemkifejezés manipulációja révén lehetséges az átélt érzelmet befolyásolni.
T
A faciális feedback azt jelenti, hogy az arckifejezések kommunikatív funkciójukon túlmenően az érzelem élményéhez is hozzájárulnak.
T
A faciális feedback elmélete párhuzamba állítható William James elméletével, aki szerint az érzelem bizonyos testi változások észlelése.
T
A fantomfájdalom is krónikus fájdalom
T
A fejlődésre és alkotásra irányuló motívum humánspecifikus
T
A felejtés egyik oka a régebbi tételek újak általi kiszorítása.
T
A felejtési görbe az emlékezetek fakulásának folyamatát ábrázolja az idő függvényében
T
A flow fogalma Csíkszentmihályi nevéhez köthető.
T
A fonológiai hurok Baddeley munkamemória modelljének része.
T
A fonológiai hurok a verbális információk megtartásáért felelős.
T
A fonológiai hurok jelentős szerepet játszik a nyelvtanulásban.
T
A fonológiai hurok ugyanolyan alrendszere a munkamemória modellnek, mint a téri-vizuális vázlattömb.
T
A fordított itemek segítik az egyetértési hajlandóság zavaró hatásának kiküszöbölését.
T
A fájdalom csillapító hatása lehet az élmény átminősítésének.
T
A fájdalom ingere bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat.
T
A fájdalom kapuelmélete szerint a fájdalom érzése nemcsak azt követeli meg, hogy a periférián lévő receptorok aktiválódjanak, de azt is, hogy egy „idegi kapu" a gerincvelőben nyitva legyen, és továbbengedje a fájdalmat az agy felé
T
A fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolhatja
T
A gyors szemmozgásoktól mentes és álomtevékenységben szegényesebb alvásfázis az NREM-alvásfázis.
T
A habituáció kifejezés azt jelenti, hogy az inger ismétlődése esetén az arra adott válasz gyengül, illetve megszűnik.
T
A hamis emlékek vizsgálatának különösen az igazságügyi pszichológiában van jelentősége.
T
A hangulatkongruencia jelentése, hogy egy adott hangulat olyan emlékeket hív elő, melyek konzisztensek az adott hangulattal.
T
A hangulattal kongruens információk könnybben tanulhatók meg, mint a nem kongruensek.
T
A harmadfajú hiba lényegében a másodfajú hiba egy speciális esetének tekinthető.
T
A hazugságvizsgálatnál is GBR-t használtak.
T
A heurisztika egyfajta döntéslerövidítő eljárás.
T
A heurisztika olyan eljárás, amely gyors problémamegoldást tesz lehetővé, de nem garantálja a megfelelő megoldást.
T
A heurisztika olyan szabályhalmaz, amely adott problématípus megoldásához ad meg műveletsort, de nem adja meg pontosan, hogy hogyan kell a problémát megoldani és nem garantálja a jó megoldást.
T
A hipnózis hatékony fájdalomcsökkentő.
T
A hipotetikus-deduktív módszer lényege hogy egy elméletből következően megfogalmazunk egy hipotézist, és megnézzük, kiállja-e a tapasztalat próbáját.
T
A hipotézis állítás formájában megfogalmazott feltevés, amely megnevezi a vizsgált változókat és a közöttük feltételezett összefüggés tartalmát és irányát
T
A homogenitásvizsgálat során egyetlen változó eloszlását teszteljük több csoportban vagy helyzetben.
T
A homogenitásvizsgálat és a kapcsolatvizsgálat a kvalitatív változók esetében szinonimák.
T
A hosszmetszeti elrendezés azt jelenti, hogy a mintát egyszeri mintavétellel választjuk ki, majd meghatározott időközönként újra vizsgáljuk.
T
A hosszú távú memóriából történő felejtés számos esetben előhívási hiba következménye
T
A jó hipotézis megfelelő pontosságú, de nem túl részletes
T
A jó hipotézis szakirodalom által megalapozott
T
A kategóriatagság meghatározása rövidebb időt vesz igénybe a tipikus, mint az atipikus tagok esetén.
T
A keresztmetszeti elrendezés egyszeri állapotot tükröz.
T
A khi-négyzet próbával például normalitást is tesztelhetünk.
T
A klasszikus kondicionálás tanulási görbéje függ a kísérleti elrendezéstől.
T
A klasszikus tesztelmélet egyik alapelve azt mondja ki, hogy a valódi értékre rátevődő hiba nem függ a valódi érték nagyságától.
T
Az ismételt méréses megbízhatóság angol elnevezése test-retest.
T
A kontextus és az emlékezeti teljesítmény hatását vizsgáló kísérletek azt mutatják, hogy a kontextus hatékonyabban fejti ki határást a felidézésre, ha magát a kontextust előre tudatosítjuk, mintha csak utána tudjuk meg.
T
A kontrollcsoportterv olyan kísérleti elrendezés, amelyben független csoportokat hozunk létre az egyes feltételeknek megfelelően. Ahány kísérleti feltétel, annyi csoportunk van, és minden kísérleti személy csak egy feltételben vesz részt. A kontrollcsoportterv része a kevert kísérleti tervnek.
T
A kontrollfeltételterv során a kísérleti személyek részt vesznek az összes feltételben, ezt az elrendezést ismételt tesztelési elrendezésként is szokás említeni. Megkülönböztethetjük az egy-, illetve a többváltozós kontrollfeltétel-tervet. A kontrollfeltételterv része a kevert kísérleti tervnek.
T
A konvergens validitás mérésekor nem várunk el tökéletes együttjárást, sőt a magas korrelációt rossz eredménynek tekintjük.
T
A konvergens validitás önmagában nem szokott elégséges bizonyítékul szolgálni a mérőeszköz érvényességét illetően.
T
A korreláció egy speciális kapcsolatvizsgálati eljárás.
T
A korrelációs együttható -1 és 1 közötti értéket vehet fel.
T
A korrelációs együttható segítségével lineáris kapcsolatok tesztelhetők.
T
A korrelációs stratégia keretében alkalmazható a strukturált megfigyelés módszere.
T
A kreativitás mérésére jó példák: körök tesztje, képkiegészítés teszt, szokatlan használat.
T
A kritikus érték meghatározásához mindig szükség van a szignifikancia-szintre is.
T
A kritérium szerinti validitással két vagy több mérőeszköz közötti hasonlóság szintje tesztelhető.
T
A kritériumvaliditás ellenőrzésekor gyakran referenciateszteket használnak.
T
A kutatás célja, valamint a rendelkezésre álló egyéb feltételek határozzák meg, hogy melyik módszer, út, eszköz a legalkalmasabb. Ez a metodológiai és metodikai pluralizmus elvéből következik.
T
A kvalitatív skálák minőségi kategóriákba, a kvantitatív skálák pedig mennyiségi viszonylatokba rendezik az adatokat
T
A képesség- és teljesítménytesztek megkülönböztetése a mérőeszközök céljában keresendő, nem annyira a tartalmában.
T
A képességtesztek kevés releváns előzetes tapasztalatot feltételeznek, mivel elsődlegesen a gyakorlás utáni teljesítmény mérésére fókuszálnak.
T
A kérdőív felvétel folyamatának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a felvétel és a kiértékelés egységesített, standardizált módon zajlik.
T
A kísérletezés egy tervszerűen létrehozott és kontrollált helyzet .
T
A kísérleti csoportok közti különbséget a kísérlet kezdetekor a tájékoztatás segítségével hozzuk létre.
T
A kísérleti elrendezés, vagy kísérleti terv a kísérleti feltételeket, és a kísérleti személyek egyes feltételekhez való hozzárendelésének módját írja le.
T
A kísérleti elrendezésnek számos típusa létezik.
T
A kísérleti helyzetben egy vagy több változót előre meghatározott szisztematikus módon manipulálunk.
T
A kísérleti kontroll azt jelenti, hogy a kísérletező úgy rendezi el a kísérlet feltételeit, hogy az eredmények csakis és kizárólag a független változó hatásának legyenek betudhatóak.
T
A kísérleti kontroll ideálisan nézve azt követeli, hogy a független változó hatásán kívül a feltételek egyformák legyenek.
T
A kísérletvezetői elfogultság során a kísérletvezető tudattalan módon hatást gyakorol a vizsgálati személy válaszaira és viselkedésére.
T
A közvetlen természetes megfigyelés a viselkedés folyamatát olyan formában vizsgálja, ahogyan az természetesen előfordul.
T
A különböző emlékezeti rendszereket eltérő agyterületek irányítják.
T
A küszöb alatti kísérletei bizonyítják, hogy létezik tudattalan.
T
A küszöb alatti észlelést szubliminális észlelésnek nevezzük.
T
A lakóhely típusa nominális változó.
T
A leíró elmélet gyakorlatilag egyenlő a körültekintő tényfeltárással.
T
A leíró statisztika elkészítése során a minta általános bemutatása történik.
T
A lineáris kapcsolatok egyben monoton kapcsolatok is.
T
A lineáris regresszió alkalmazásakor használt egyik mérőszám a korreláció.
T
A lineáris regresszió jóságát például a determinációs együtthatóval mérhetjük.
T
A magasabb szignifikanciaszint az elsőfajú hiba alacsonyabb valószínűségű megjelenését vonja maga után.
T
A magyarázott varianciaarány 0 és 1 közötti értéket vehet fel.
T
A magyarázott varianciaarány és a determinációs együttható szinonimák.
T
A megfigyelhető viselkedések alapján Cattell felszíni és forrásvonásokat különböztetett meg.
T
A részt vevő megfigyelés azt jelenti, hogy a kutató valamilyen fokban „kultúrataggá" válik, és huzamos időt tölt el ebben a pozícióban, a megfigyelő tartósan belehelyezkedik a megfigyelt folyamatba, illetve kultúrába.
T
A rétegzett véletlen mintavételi eljárás alkalmazáshoz ismernünk kell az egyes rétegek populációs részarányát.
T
A rövid távú emlékezetet leírhatjuk úgy, mint egy átmeneti tárat, melyben az információt ismétléssel tartjuk fenn.
T
A rövidtávú memória előtt a szenzoros tár végzi az ingerszelekciót, és a rövidtávú memóriába már csak a szelektált információk jutnak be.
T
A rövidtávú memória kifejezés helyett elterjedőben van a munkamemória kifejezés.
T
A shaping az operáns kondicionálás egy formája.
T
A skálázási eljárás során alkalmazott páronkénti összehasonlítás módszere Thurstone nevéhez köthető.
T
A standardizálást jellemzően intervallum vagy arány típusú változókon alkalmazzuk.
T
A stressz olyan események átélése, amelyek megítélésünk szerint veszélyeztethetik fizikai és pszichikai jóllétünket.
T
A stresszorok olyan események amelyek megítélésünk szerint veszélyeztethetik fizikai és pszichikai jóllétünket.
T
A strukturálatlan megfigyelés tartalmi része nagy részben a megfigyelő ítéletére, belátására van bízva.
T
A strukturált interjú alapvetően zárt kérdésekből áll (előre megadott válaszlehetőségek közül kell választani)
T
A szaglásban kb. 1000 receptorfajta vesz részt.
T
A szelektív figyelem akusztikus megvalósulására jó példa a koktélparti jelenség
T
A szelektív figyelem jelenségére jó példa a koktélparti helyzet.
T
A szempontváltás az ismeretek megszokottól eltérő keretbe illesztése és az új nézőpont szerinti használata.
T
A szenzoros emlékezet az információknak egy nagyon rövid ideig történő tárolása egy adott modalitásban.
T
A szexuális irányultság genetikai meghatározottságát ikervizsgálatokkal is lehetséges kutatni.
T
A szfericitás az ismételt mérések szóráshomogenitási feltétele.
T
A szignáldetekciós elméletben a találatok és a téves riasztások arányából érzékenységi görbe szerkeszthető.
T
A szigorú meghatározás szerint a tesztbattéria több altesztből álló tesztsorozat, melyet olyan tesztek alkothatnak, amelyeket ugyanazon a populáción standardizáltak.
T
A szociobiológiai elmélet azt állítja, hogy a férfiak a legtermékenyebb és legfiatalabb nőket kell preferálják, mert ezek szülik meg legvalószínűbben gyermekeiket.
T
A sztochasztikus egyenlőség általánosítása a sztochasztikus homogenitás.
T
A sztochasztikus homogenitás és a sztochasztikus egyenlőség rokon eljárásokkal tesztelhetők.
T
A sztochasztikus különbség egyik tesztje például a Brunner-Munzel-próba.
T
A sztochasztikus monotonitást például Kendall-tau-b mutatóval tesztelhetjük.
T
A sztochasztikus monotonitást például Spearman-féle rho mutatóval tesztelhetjük.
T
A színlátásban a csapok szerepe meghatározó.
T
A szórás az átlagtól való átlagos eltérés (négyzetes távolsággal számolva).
T
A szórás és a variancia lehet egyenlő.
T
A szótagok a beszédnek azon legkisebb elemei, amelyek egy adott nyelvben jelentésmegkülönböztető szereppel bírnak
T
A séma vizsgálatok lényege, hogy az emberi tudás sémák mentén szerveződik, ezért a sémába nem illő információkat az egyének nem idézik fel.
T
A t-próbának mindig feltétele a normalitás.
T
A tanulás folyamata jól szemléltethető tanulási görbével.
T
A tanulás teljesidő-hipotézise szerint a megtanult anyag mennyisége egyenes arányban áll a tanulással töltött idővel.
T
A tanulási görbék tulajdonképp pszichofizikai függvények.
T
A tematikus kvalitatív interjú olyan félig strukturált beszélgetés, amelyik általában a köznapi élet valamely jelenségének feltárására irányul.
T
A tematikus kvalitatív interjú során a kérdező nem tényeket, nem általános véleményt, nem is elsősorban narratívát kíván előhívni, hanem megélt helyzetek és érzések részletekbe menő, konkrét leírását és személyes értékelését.
T
A tervezett viselkedés TOTE modelljében az első és második T ugyanazt jelenti.
T
A testkép azt jelzi, hogy valaki hogy érez, milyen attitűdökkel bír saját teste iránt.
T
A testkép fogalma a saját testtel kapcsolatos szubjektív élmények, illetve ezek szerveződési mintájának leírására szolgál.
T
A teszt adaptáció egyik leggyakoribb problémáját az jelenti, hogy bizonyos itemek olyan pszichológiai tartalmat hordoznak, amelyet nem lehet egyszer fordítással átültetni.
T
A tesztek a kísérleti helyzethez hasonlóan objektív, kontrollált próbahelyzetnek számítanak, azonban hiányzik belőle a független változó szisztematikus manipulálása.
T
A tesztelés bizalmi légkörének megteremtésében a teszteredményekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség, illetve az anonimitás a legfontosabb eszköz.
T
A tesztoszteron férfiaknál a nemi vágyat és az agresszió bizonyos formáit is egyaránt serkenti.
T
A torzítatlan becslések a valós érték körül ingadoznak.
T
A tágabb (kevésbé szigorú) meghatározás szerint a tesztbattéria több altesztből álló tesztsorozat,amelyeket szokásosan együtt vesznek fel, tekintet nélkül arra, hogy azonos populáción standardizálták-e őket.
T
A téri -vizuális vázlattömb mérésére szolgál a Corsi-kocka.
T
A validitás-skálák eredménye jelzi, hogy a teszteléssel kapott eredmények értelmezhetők-e, vagy érvénytelennek kell tekinteni azokat.
T
A valószínűségi mintavétel célja, hogy a minta összetétele a lehető legpontosabban tükrözze a populáció összetételét.
T
A variancia négyzetgyöke a szórás.
T
A varianciaanalízis során független csoportokat vagy ismételt méréseket (vagy ezek kombinációit) teszteljük átlaguk/nagyságszintjük vonatkozásában.
T
A vigilancia a személy azon képesége, amely lehetővé teszii, hogy hosszabb időn keresztül figyeljen egy ingermezőre.
T
A vizsgálati alany nemének véletlen volta például azt jelentheti, hogy előre nem tudhatjuk, milyen nemű vizsgálati alanyokat tudunk a vizsgálatba bevonni.
T
A vizsgált változó lényegében bármely paraméterére (átlag, szórás, stb) készíthető becslési eljárás.
T
A vonásszorongás viszonylag stabil szorongásra való általános hajlamnak tekinthető, amely a kellemetlen és fenyegető helyzetekre alakul ki.
T
A választásos (összetett) reakcióidő (V-RI) feladatban két vagy több, véletlenszerü ingerre eltérő választ kell adni
T
A véletlen tanulás nem szándékos tanulást jelent.
T
A zavaró változó olyan, a mérés során nem kontrollált változó, amely hatása nem szándékolt módon egybefonódik a vizsgált változó hatásával.
T
Agyunkban a képalkotó eljárások segítségével bizonyos mértékben feltérképezhető az értelem, a megértés.
T
Alvászavarról akkor beszélünk, ha az alvásképtelenség károsodott nappali teljesítményt vagy túlzott álmosságot eredményez
T
Amennyiben egy antidepresszánsnak a depresszióra gyakorolt hatása függ a nemtől (azaz másképp hat nőkre és másképp férfiakra), akkor interakciós hatásról beszélünk.
T
Amikor az agyat gondosan megmérik a boncolás során, a bal félteke csaknem mindig nagyobbnak bizonyul, mint a jobb.
T
Az Army Alpha és az Army Beta Robert Yerkes vezetésével kidolgozott IQ-tesztek.
T
Az Army Alpha és az Army Beta két csoportosan felvehető intelligenciateszt, melyet Yerkes és munkatársai fejlesztettek ki az USA-ban a 20. század első évtizedeiben.
T
Az O'Brien-próba segítségével szórásokat/varianciákat hasonlíthatunk össze.
T
Az agresszió katarziselmélete szerint az agresszió látványa levezeti, csökkenti az agresszivitást, a néző a hőssel való azonosulás révén áttételesen élheti ki saját agresszióját (katarzis) a tényleges agresszivitás helyett.
T
Az agy MRI-vel létrehozott keresztmetszeti képe például a szklerózis multiplex olyan jellemző jegyeit is megmutatja, melyeket a CT nem érzékel
T
Az agy nagyon is aktív a REM-alvás alatt, ami az agytörzsből eredő óriásneuronok spontán kisüléseinek következménye.
T
Az agyi elektromos hullámok mintázatának elemzése szerint az alvás során ötféle szakasz fordul elő:
T
Az alak- és a hely- érzékelése és észlelése legtöbbször együttjár, ezért a vizuális-téri vázlattömb ezeket az információkat együtt kódolja.
T
Az alaklélektani megközelítés szerint a belátásos tanulás esetében nem figyelhető meg kioltás.
T
Az algoritmus olyan véges szabálysor, amely adott probléma megoldásához ad meg műveletsort.
T
Az almák száma egy dobozban arány típusú változó.
T
Az alvás NREM- és REM-fázisainak váltakozását egy ultradián ritmus vezérli, aminek periódusa felnőtt embernél hozzávetőlegesen 90 perc.
T
Az alvás szakaszait eeg-vel lehet vizsgálni.
T
Az alvás és ébrenlét napi ritmusát cirkadián ritmusnak nevezzük.
T
Az anorexia torzult testképpel jár együtt.
T
Az antropológus Margaret Mead Szamoa szigetén végzett terepmunkája során részt vevő megfigyeléseket is alkalmazott. az 1920-as években.
T
Az egyenlőnek látszó intervallumok módszere az egyes itemek erősorrend szerinti súlyozásán alapul.
T
Az item-maradék korreláció az egyik tételemzéshez használt mutató.
T
Az egyetértési hajlandóság arra utal, hogy ha „igen - nem", vagy „egyetért - nem ért egyet" típusú kérdések vannak, akkor a személy hajlik tendenciózusan igent vagy nemet válaszolni.
T
Az egyszerű reakcióidő két alapvető összetevője a perceptuális feldolgozás és a motoros válaszszervezés ideje.
T
Az egyszerű véletlen mintavétel a valószínűségi mintavételnek az az alapvető fajtája, amelyben a mintavételi keretet felhasználva oly módon választhatunk, hogy minden elemnek azonos esélye legyen a bejutásra.
T
Az eidetikus emlékezet vizsgálata támpontokat ad a képi emlékezet feltérképezéséhez.
T
Az elektroenkefalográfia az agysejtek elektromos tevékenységének regisztrálására kifejlesztett módszer.
T
Az elektrokardiográfia a szívizomban keletkező elektromos jeleket regisztrálja.
T
Az elméleti mintavétel során a kutató a populációról való speciális ismeretek birtokában választ a kutatási kérdésnek megfelelő mintát.
T
Az elosztott gyakorlás, azaz a tanulás felosztása több rövidebb alkalomra, hatékonyabb, mint a tömbösített, kampányszerű tanulás.
T
Az elsőfajú hiba gyakoribb, mint a harmadfajú.
T
Az előjelpróbának feltétele, hogy legalább ordinális legyen a változó mérési szintje.
T
Az elővizsgálat / előkutatás lényege a kutatási módszer, illetve a használni kívánt mérőeszközök kipróbálása.
T
Az emlékek képi kódolása az akusztikus információk mellett elsődleges az emberi faj esetében.
T
Az emlékezet egy több táras, változatos folyamatokat involváló, flexibilis struktúra.
T
Az emlékezet feldolgozási szinteken alapuló megközelítése szerint minél mélyebb az inger feldolgozása, annál jobban megmarad emlékezetünkben.
T
Az emlékezetből történő előhívás során az egyén azokat az információkat képes előhívni, melyeket a kódolás és a tárolás során rögzített.
T
Az emlékezeti előhívás az emlékezeti reprezentáció újraaktiválása, a célemlékek hívóingerekkel történő elérése.
T
Az emlékezeti séma olyan szervezett struktúra, mely magában foglalja tudásunkat és elvárásainkat a világ bizonyos aspektusaival kapcsolatosan.
T
Az emlékezetterjedelmet leginkább számpróba és számterjedelem feladatokkal mérik.
T
Az epizodikus emlékezet a deklaratív emlékezet egy fajtája.
T
Az epizodikus emlékezet az explicit emlékezet egy fajtája.
T
Az epizodikus emlékezet olyan rendszer, amely az időileg szerveződő események vagy epizódok feldolgozását és tárolását végzi, téri-idői asszociációkat képezve ezek részei között.
T
Az evolúciós elvek társas viselkedésre való alkalmazása a szociobiológia témája.
T
Az evolúciós pszichológai megközelítés szerint a párválasztás alapja a másik nem reproduktív értékének a felmérése.
T
Az evolúciós szemlélet szerint az érzelmek adaptív válaszokkal kapcsolódnak össze.
T
Az ikonikus emlékezet a látáshoz kapcsolódó szenzoros memóriatár.
T
Az implicit emlékezet elsősorban a készségeink gyakorlása során érhető tetten.
T
Az implicit emlékezet vizsgálatában, és feltérképezésében jelentős szerepet játszanak az amnézia kutatások.
T
Az implicit emlékezet és az explicit emlékezet elsősorban a tudatos,illetve nem tudatos felidézésben van a különbség.
T
Az ingerekre vagy eseményekre való emlékezés jobb akkor, ha a felidézés a bevéséskor átélt a hangulatban vagy érzelmi állapotban történik.
T
Az ingerküszöb mérhető úgy is, hogy független bizonyítékot használ annak megállapítására, hogy a személy ténylegesen látta-e az ingert.
T
Az ingerküszöböt mérhető úgy, hogy az ingersorozatokban az erősséget fokozatosan növelik vagy csökkentik az érzékelhetőség határáig.
T
Az intelligencia vagy a személyiségvonások mérésekor magasabb reliabilitást várunk el, mint például az attitűdök terén.
T
Az intelligencia és kreativitás összefüggéseit vizsgálva rámutattak, hogy az intelligencia nem mindig jár együtt a kreativitással.
T
Az interferenciával szembeni ellenállás a jól működő végrehajtó funkciók jele.
T
Az interjúk lehetnek strukturálatlanok, félig strukturáltak vagy strukturáltak.
T
Az interjúzás a személyiségmérés legrégibb és egyben a legszélesebb körben elterjedt módszere.
T
Az intervallumbecslés mindig tartalmazza a pontbecslés értékét is.
T
Az intervallumbecslés során mindig megadjuk a tartalmazási valószínűséget is.
T
Az intropekció módszerének létjogosultságát Descartes azzal indokolta, hogy az egyén önmagát sokkal igazibb, evidensebb módon ismeri meg, mint másokat.
T
Az ismételt keresztmetszeti elrendezés azt jelenti, hogy meghatározott idő elmúltával a vizsgálatot újabb - az előzővel azonos nagyságú és összetételű - mintán is elvégezzük.
T
Az önéletrajzi emlékek felidézésének jobb támpontjai az egyén saját életeseményei, mint az emberiség szempontjából kiemelkedő események (pl. 2011-es terrortámadás az USA-ban).
T
Az ösztrogén növeli a szexuális motivációt nőknél.
T
Azt a feltételezést, hogy egyes érzelemkifejezések öröklöttek, alátámasztja, hogy ezeket különböző népcsoportok is nagy pontossággal azonosítani tudják.
T
Baddeley és Hitch (1974) modellje szerint a fonológiai hurok tárjába kerülő emléknyomok pár másodpercen belül elhalványulnak.
T
Binet olyan tesztfeladatok összeválogatására törekedett, amelyek speciális oktatási igényű gyermekek kiválasztására alkalmasak.
T
CT során a mérési eredményeket betáplálják egy számítógépbe, és a megfelelő számítások elvégzése révén rekonstruálódik az agy egy keresztmetszeti képe
T
CT során egy keskeny röntgensugárnyalábot bocsátanak át a páciens fején, és az átjutó sugárzás mennyiségét mérik
T
Cattell mérési modellje szerint minden személy azonos vonásokkal rendelkezik, de különböző mértékben.
T
Charles Spearman nevéhez köthető az intelligencia általános faktorának, az ún. g-faktor elméletének a kidolgozása.
T
Craik és Lockhart elmélete szerint a feldolgozás mélysége fogja meghatározni az emlékezeti teljesítményt.
T
Egy 0.4-es item-maradék korreláció a pszichometriában elfogadható mértékű.
T
Egy beszédhang-paraméter adott mértékű változtatása markánsan eltérő, de nagyon hasonló észleletet is létre hozhat.
T
Egy kísérletben mindig van legalább egy függő és egy független változó.
T
Egy mérőeszköz alacsony megbízhatósága mögött a véletlen hibák, illetve a szisztematikus hibák egyaránt állhatnak.
T
Egy normális eloszlású változó tetszőlegesen magas és alacsony értéket is felvehet, csak legfeljebb kis valószínűséggel.
T
Egy skála teszt-reteszt reliabilitása nem feltétlenül fejezi ki a skála tételeinek belső konzisztenciáját.
T
Egy tétel diszkriminációs indexe megmutatja, hogy az mennyire képes elkülöníteni a teszten alacsony és magas pontszámot elértek csoportját.
T
Egy valid tesztben az item-totál korreláció mértéke függ attól, hogy az adott itemben mennyire fejeződik ki maga a teszttel mért tulajdonság.
T
Egy-egy tudományterület adott fejlődési szakaszához kötődő meghatározó elméletet és az ehhez kapcsolódó kutatási modellt, értelmezési keretet paradigmának nevezzük.
T
Egyetlen kép felismerése vagy egyetlen szó megértése mögött is több agykérgi terület együttes működése, átmenetileg fennálló mintázata áll
T
Ekman hazugságvizsgáló módszerei között mikro-arckifejezések vizsgálata is szerepel.
T
Ekman kutatásai hozzájárultak a kriminálpszichológiában használatos hazugság-detekciós módszerek fejlődéséhez.
T
Elképzelhető hogy van olyan személy, akinek a megfigyelési pozíciója helyzeténél fogva kedvezőbb, mint a kutatónak.
T
Előhívási hiba lehet a nyelvemen van jelenség
T
Extrinzik motiváció = külső motiváció
T
Feromonok kémiai anyagok.
T
Feromonok észlelése hozzájárulhat ahhoz, hogy együtt élő nők menstruációs ciklusa szinkronizálódik.
T
Fontos az interjúztató személye az interjúvezetői hatás miatt.
T
Ha a Cohen-féle hatásmérték -1 alatti, akkor a szakmai eltérés is jelentősnek tekinthető.
T
Ha a Cohen-féle hatásmérték 1 feletti, akkor a szakmai eltérés is jelentősnek tekinthető.
T
Ha a Cramér-féle együttható szignifikáns és 0,8 felett, akkor feltételezhető, hogy a két változó közötti kapcsolat erős.
T
Ha a Cronbach-alfa 0.5, az lényegében azt jelenti, hogy a meg nem magyarázott variancia 75%.
T
Ha a csúcsosság sérül, akkor az egymintás t-próba helyett érdemes lehet Gayen-próbát választani.
T
Ha a ferdeség vagy a csúcsosság eltér szignifikánsan 0-tól, akkor a vizsgált változó nem normális eloszlású.
T
Ha a minta nem képviseli a megcélzott populációt, akkor a minta érvényessége nem megfelelő.
T
Ha a terápiás kezelés hatása mellett egy gyógyszeres kezelés hatására is kíváncsiak vagyunk, és a gyógyszer két dózisát vizsgáljuk, akkor két független változót alkalmazunk, mindkettőt két-két szinten.
T
Ha az emberekben a vegetatív arousal semleges állapotát váltjuk ki, érzelmük minőségét egyedül a helyzet kiértékelése határozza meg
T
Ha azt kérjük, hogy a vizsgálati személy értékelje a munkahelyét 20 db bipoláris jellemzőpár skálája mentén (pl. régimódi-modern, értékes-értéktelen), akkor szemantikus differenciálskálát alkalmazunk.
T
Ha csak a ferdeség sérül, akkor az egymintás t-próba helyett érdemes lehet Johnson-próbát választani.
T
Pozitív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramja "hegyes".
T
Ha egy kísérletben azt hasonlítjuk össze, hogy a szociofóbia kezelésére a viselkedésterápia vagy a kognitív terápia hatékonyabb-e, akkor egy független változónak (terápiás kezelés) alkalmazzuk két kvalitatív szintjét.
T
Ha egy olvasás-kísérletben azt tapasztaljuk, hogy a tagoltság nem egyformán számított az olvasási tempó két fokán: segített, ha gyors volt a tempó, de nem segített, amikor lassú volt a tempó, akkor azt mondhatjuk, hogy interakciós hatás jelentkezett a két független változó között.
T
Ha egy olvasás-kísérletben azt vizsgáljuk, hogy a tagoltság hogyan számít az olvasási tempóban. Ebben az esetben a tagoltság független, az olvasási tempó függő változó.
T
Ha egy vizsgálat azt mutatja ki, hogy a vallásosság és a boldogság pozitív kapcsolatának hátterében az áll, hogy a vallásosak azért boldogabbak, mert nagyobb közösségi életet élnek, akkor a vallásosság és a boldogság között nincs oki kapcsolat, hanem egy harmadik tényező (a közösségi élet) az oki tényező.
T
Ha pl. egy laboratóriumi kísérlet eredményei (pl. iskolások koncentráció fejlesztése) nem általánosíthatóak természetes körülményekre (pl. iskolai tanóra-helyzetre) vonatkozóan, akkor annak a kutatásnak az ökológiai érvényessége alacsony.
T
Ha végzünk egy online felmérést a facebook használatról a vizsgaidőszak elején és végén, ugyanazokat a diákokat kétszer megkérdezve, akkor hosszmetszeti eljárást alkalmaztunk.
T
Ha végzünk egy online felmérést a facebook használatról, egy adott időpontban megosztva a vizsgálati kérdőívet, és azután összehasonlítjuk a férfi és női felhasználókat, akkor keresztmetszeti eljárást alkalmaztunk.
T
Hamis fiziológiai visszajelzéssel egyes helyzetekben az érzelmi inger értékelése módosítható.
T
IQ = (mentális kor / életkor) x 100
T
Illúziónak a tudattalan észleletet nevezzük, amely különbözik a tudatok észlelettől.
T
Intrinzik motiváció = belső motiváció
T
Ipszatív pontozási eljárásnál az egyén által elért skálapontszámot ugyanazon teszt másik skáláján elért értékhez hasonlítják.
T
Jól definiált egy probléma, ha pontosan tudjuk a szabályokat, tudjuk, hogy mi a cél, ismerjük a feladat kereteit, és így minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll.
T
Kvalitatív és kvantitatív kutatásoknak is lehet mintavételi alapegysége.
T
Különböző fiziológiai változók aktivitásmintázata alapján egyes alapérzelmek elkülöníthetők egymástól.
T
Latens tanulás alatt azt értjük, hogy a tanulás megtörténik, de a viselkedésben ez nem jelenik meg.
T
Lewis Terman nevéhez fűződik a Binet-teszt első szakmailag elfogadható amerikai adaptációja.
T
Loftus és Palmer 1974-es vizsgálata rávilágít arra, hogy az emlékezet nem merev lenyomat, hanem az eredeti ingerből bizonyos mozzanatokat jegyez meg.
T
Loftus és Palmer 1974-es vizsgálatában a vizsgálatvezetők által feltett kérdések megfogalmazása befolyásolta a vizsgálati személyek válaszait.
T
Lorenz etológiai megközelítése szerint az aggresszió veleszületett ösztön.
T
Maslow nevéhez fűződik a szükséglethierarchia modellje, melyben az szüségletszintek egymásra épülve piramis formát alkotnak
T
Mintavételi alapegység lehet egy vizsgálatban az adott kultúra is.
T
Minél mélyebb a feldolgozás, annál tartósabb az emlékezeti teljesítmény
T
Minél nagyobb a tartalmazási valószínűség, várhatóan annál szélesebb lesz a konfidenciaintervallum.
T
Minél több kontextushoz kapcsolódik az epizodikus emlék, annál nehezebb felidézni.
T
Mérési hibának nevezzük a mérési eredménynek azt a járulékos értékét, amely az összes egyéb tényező által okozott változékonyságát fejezi ki .
T
Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy "a fiatal felnőtt férfiak magasabbak, mint a fiatal felnőtt nők"
T
Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy "agresszió hatására megváltozik a gyermek személyisége, nehezen kezelhető, szorongóbb lesz.
T
Módszertanilag nem megfelelő hipotézis, hogy: "a filmen látott agresszió növeli a háborúk valószínűségét."
T
Narratív elemzés során elemezhető az elbeszélések szekvenciális felépítése, a bennük megjelenő jelentéskonstrukció, például az, hogy hogyan használja az interjúalany az elbeszélést identitásának kifejtésére.
T
Negatív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramjának alakja lapos.
T
Negatív ferdeség esetében jellemzően az átlagnál nagyobb értékekből van sok.
T
Ordinális változók esetében már általában tudunk mediánt értelmezni.
T
Pavlov klasszikus kondicionálási kísérletében a szájba helyezett táplálék a feltétlen inger.
T
Perceptuális elhárítás az a folyamat, amelyben az észlelési rendszer már a tudattalan szintjén kiszűri a szorongást keltő információkat
T
Pozitív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramja "hegyes"
T
