SZEM 2. 2. ZH

Jung

'ANALITIKUS PSZICHOLÓGIA" Az „emberi psziché" szerkezetileg 2 egymást kiegészítő szférából áll: a TUDAT-ból és a TUDATTALAN-ból. A TUDATTALAN pszichés aktivitása alapvető, ehhez képest a tudati tevékenység csak másodlagos

Rogersi Propozíciók 1 - 8.

(1) Minden ember folytonosan változó élményvilágban (fenomenális mező) él, amelynek ő a középpontja. (2) Az egyén úgy reagál a mezőre, ahogy azt tapasztalja és észleli. Ez a perceptuális mező a realitás az egyén számára. (3) Az organizmus a fenomenális mezőre, mint szervezett egész reagál. Pl. A férfi aki úgy érzi, hogy munkájának biztonsága veszélyben van gyomorfekélyt kap. (4) A szervezet alapvető tendenciája és törekvése, hogy megvalósítsa, fenntartsa és továbbfejlessze az élményeket szerző organizmust (önaktualizációs potenciál). (5) A viselkedést az észlelt mezőre adott reakciónak tekintjük, vagyis a viselkedést nem okozza valami, ami a múltban történt. (6) A viselkedést érzelmek kísérik, az érzelmi reakciók intenzitása a szervezet önfenntartása, önfejlesztése és a viselkedés közötti kapcsolat észlelésének megfelelően változik. (7) A viselkedés megítélésének legjobb kiindulópontja magának az egyénnek a belső referenciarendszere. (8) A teljes perceptuális mező egy része fokozatosan differenciálódva, mint self válik ki.

Rogersi Propozíciók 9 - 18.

(9) A környezettel való interakció, és főleg a másokkal folytatott értékelő interakciók eredményeként alakul ki a self struktúra. (10) A gyermek self-élményének egyik legelső és legfontosabb vonatkozása az, hogy szeretik a szülei. (11) Amikor az egyén életében tapasztalatokat szerez, ezeket vagy (a) szimbolizálja, észleli és bizonyos összefüggésbe szervezi a self-el, (b) vagy figyelmen kívül hagyja, mivel nincsenek a selfstrukturával észlelt kapcsolatban, (c) megtagadja a szimbolizációt, vagy torz szimbolizációt alakít ki, mivel a tapasztalat nem konzisztens a self-strukturával. (12) A szervezet legtöbbször azokat a viselkedésmódokat valósítja meg, amelyek konzisztensek self-fogalmával. (13) A viselkedést egyes esetekben olyan organikus élmények és szükségletek hívhatják elő, amelyek nem szimbolizáltak. Az ilyen viselkedés inkonzisztens lehet a self struktúrájával, de ilyen esetekben a személy nem tartja sajátjának a viselkedést. (14) Pszichológiailag rossz alkalmazkodás van jelen akkor, amikor a szervezet megtagadja a tudatosságot olyan lényeges szenzoros és viszcerális tapasztalatoktól, amelyek következésképpen nem szimbolizálódnak, s nem szerveződnek a self-struktúra gestaltjába. (15) Pszichológiai alkalmazkodásról akkor beszélünk, amikor olyan a self-fogalom, hogy a szervezet valamennyi szenzoros és viszcerális élménye asszimiláció által szimbolikus szinten konzisztens kapcsolatot teremt, vagy teremthet a selffogalommal. (16) A változás bekövetkezésének lehetséges útja: Páciens központú terápia: self-tanulási folyamat, a páciens fokozatosan megbizonyosodik arról, hogy olyannak fogadják el, amilyen, így minden megtagadott élménye fokról fokra szimbolizálhatóvá válik és tisztán tudatos formába lesz önthető. (17) Amikor az egyén észleli, s egyetlen konzisztens és integrált rendszerben elfogadja az összes szenzoros és viszcerális élményét szükségszerűen többet ért meg másokból, és jobban elfogad másokat, mint elkülönült egyéneket. (18) Amikor az egyén organikus tapasztalatiból többet észlel és fogad be self-struktúrájába úgy találja, hogy jelen értékrendszerét mely nagymértékben torzultan szimbolizált introjekciókon alapul folyamatos organizmikus (Goldstein 1934) értékelő folyamatok helyettesítik.

Erikson elmélete

- Elméletének központi témája az énidentitás és annak fejlődése. -Egyrészt Erikson a fejlődést egy életen át tartó folyamatnak tartja, másrészt a fejlődést krízisek sorozataként írja le. - Minden fejlődési korszaknak megvan a maga krízise, egy kihívás, aminek a személy meg kell, hogy feleljen. - Az egészséges fejlődés ennek a krízisnek a sikeres megoldása, a sikertelen kimenetele viszont a személyiségfejlődés nehézségeihez vezethet, mégpedig oly módon, hogy az adott korra jellemző megoldatlan krízis tovább kíséri az egyént, s ez okozza a későbbi személyiség problémákat és pszichés betegségeket. - Erikson fejlődési korszakokról beszél, nem kötötte ezeket életkori határokhoz, mivel egyénenként változnak.

3 terapeuta-változó, amely felszabadítja a növekedési potenciált

1. empátia 2. feltétel nélküli elfogadás 3. őszinteség (hitelesség, kongruencia).

-

A SELF FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA 2. Differenciálódás (self-szimbolizációja) 3. Pozitív elfogadás (értékelés) szükséglete 4. Önelfogadás szükséglete 5. Érték-feltételek fejlődése 6. Self és tapasztalat közötti inkongruencia kialakulása 7. Viselkedésbeli ellentmondásosság 8. Fenyegetés élmény és elhárítások 9. Összeomlás és dezorganizáció 10. Újraintegrálódás

Paranoid-szkizoid pozíció

A csecsemő a kezdetektől tudattalan halálfélelmet érez („elsődleges szorongás") o A psziché résztárgyakhoz viszonyul (üldöző és idealizált tárgyak) o A hasítás révén minden jóságot (szeretetet, örömet) egy ideális tárgynak tulajdonít, és minden fájdalmat, kínt, rosszat egy üldözőnek. Depresszív pozíció - A kapcsolat már integrált (a szeretett és gyűlölt szülővel áll fenn), az anya a jó és rossz élményekért is felelős o Az én is integráltabb, a csecsemő képes a szülő szeretetére és gyűlöletére o Depresszív szorongás: bűntudatot él át a szeretett tárgyra irányuló ellenségessége miatt

Tartó környezet

A fizikai és lelki értelemben biztonságot nyújtó környezet, amely elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek „egészlegesnek", „teljesnek" és „folytonosnak „élhesse meg önmagát, és ne ragadjon meg a fragmentált, diffúz én-érzések szintjén.

Winnicott

A legfontosabb fogalmai: 1. „tartó környezet", 2. „elég jó anya", 3. „átmeneti tárgy.

ID (Ösztönén)

A legrégebbi lelki tartomány • Tartalmazza mindazt, ami öröklött - Főleg az ösztönöket • Az energiatárolás helye • Teljes mértékben tudattalan • A személyiség biológiai összetevője

ÉN általánosságban

A másoktól elkülönült létezésünk személyes élményét kifejező szavunk. • Egyszerre jelöli az individualitás megélésének alanyi (átélő, megismerő, cselekvő) és tárgyi (észlelt, megismert) oldalát. • ÉNTUDAT: individualitásunk tudatosítása

Stern

A pszichoanalízis és a fejlődéspszichológia között próbál hidat verni. • Az Ő kutatásai nyomán kezdik el a pszichoanalitikusok a csecsemőt kezdetektől kompetensnek tekinti. (kiváló a valóságérzéke, nem torzítja a valóságot) • Szemben a „rekonstruált gyermekkorral" a „valódi gyermekkort" igyekezett megfigyelni. • A klinikai csecsemő képét felváltja a megfigyelt csecsemő képe. • A preverbális self-érzéseknek központi jelentőséget tulajdonít, szerinte ezek veleszületettek. • Szerinte az anya-gyerek kapcsolatban nincs differenciálatlan és szimbiotikus szakasz.

MAHLER

A pszichológiai születés, vagyis az én megjelenése hosszú fejlődési folyamat eredménye, amelynek lényege az anyától való elkülönülés (szeparáció) és az ezzel párhuzamosan haladó individualizáció.Mahler a korai személyiségfejlődést a szeparáció- individualizáció fogalommal írja le

Projektív identifikáció

A self a nemkívánatos aspektusait kihelyezi és a célszemély reakciójának megfelelően módosítva vételezi vissza. o Énhatár elmosódással jár: úgy érzi a projekció alanya, hogy a projekció tárgya ugyanazokat az élményeket éli át, mint ő. Cél az együttrezgés, eggyéválás. o A gyerek kivetíti negatív késztetéseit, amit az anya feldolgozott formában visszajelez, így azt élheti meg, hogy a negatív késztetései nem veszélyesek a számára, ezáltal az anyát erősnek és biztonságosnak fogja megélni és ha a projektív identifikáció visszavetítése sikerült magáról is ilyen képet alakít ki, ezáltal egyre kevésbé lesz szüksége a projekcióra és a hasításra.

KOHUT Tükrözés

A self-tárgyak fontos funkciója a tükrözés: pozitív, empátiás, elfogadó módon kezeléssel kielégíteni a gyermek nárcisztikus igényeit. o A megfelelő mértékű tükrözés egyrészt segíti a gyermek önelfogadását, másfelől önképének a realitáshoz igazítását. o A tükrözés zavara azzal a veszéllyel jár, hogy a gyermek nem lesz képes a megfelelő self-érzés kialakítására, és felnőttkorban mélyebb és sürgetőbb nárcisztikus igényei támadnak, mint másoknak

A személyiség kliensközpontú szemlélete

A személy a selfről szóló információk legjobb forrása. • Alapvető tendencia a self fenntartására és erősítésére való törekvés. • A self szerkezetét a környezettel való interakciók irányítják, főleg az, ahogy mások értékelik a személyt. Ha a selfet semmilyen veszély nem fenyegeti, azaz elfogadó, megengedő, értékelés nélküli légkörben van, észlelni és beépíteni tudja a selffel eddig összeegyeztethetetlennek tűnő élményeket is.

Normatív krízis

A személyiségfejlődés minden stádiumában át kell esnünk egy normatív krízisen. A krízis olyan fordulópont, amely óriási növekedési lehetőséget rejt magában, ám egyben fokozottan sérülékennyé is tesz. Minden konfliktus két egymással ellentétes kimeneteli lehetőséget kínál (énerő-éngyengeség).

Tengelyes felosztás

A személyiségzavarokat a DSM a II. tengelyen diagnosztizálja, és 3 fő csoportba sorolja: A. Különc csoport 🡪 Paranoid; Szkizoid; Szkizotípiás B. Dramatikus csoport 🡪 Antiszociális; Instabil/határeseti; Hisztrionikus; Nárcisztikus C. Szorongó csoport 🡪 Szorongó/Elkerülő; Függő/Dependens; Kényszeres; A kategóriák átfedik egymást, egy személynél több is jelölhető.

Önmegvalósító személy jellemzői

A valóság hatékony észlelése, kielégítő viszony a realitáshoz - Önmaga, mások és a természet elfogadása - Spontaneitás, egyszerűség, természetesség - Feladatközpontúság - Lelki függetlenség: igény a magánéletre, kapcsolataik nem kapaszkodó, beavatkozó vagy birtokló jellegűek - Függetlenség a kultúrától és környezettől (sem hízelgés, sem a bírálat nem befolyásolja őket) - A befogadás állandó frissessége - Csúcs-vagy misztikus élmény (érdeklődnek a valóság legvégső kérdései iránt) - Társadalmi érdeklődés (szociális érzés, azonosulás, együttérzés, gyöngédség) - Kevés, de mély társas kapcsolat - Demokratikus jellemszerkezet (előítéletmentesség) - Etikai szilárdság (különbségtétel eszköz és cél között) - Ellenségességtől mentes humorérzék - Alkotóképesség - Ellenállás a kultúrával való átitatódással szemben

Kliensközpontú terápia

Az 1940-es évek elején a pszichoanalitikus terápia alternatívájaként jelenik meg a non-direktív tanácsadás, ami később kliensközpontú terápiaként válik ismertté. • A növekedési potenciálra (fejlődőképességre) támaszkodik (a belülről fakadó változásokra, a belső lehetőségek felszabadítására) • 3 terapeuta-változó, amely felszabadítja a növekedési potenciált: 1. empátia 2. feltétel nélküli elfogadás 3. őszinteség (hitelesség, kongruencia). • Leveszi a hangsúlyt a múltról, a jelen élmények tudatosítására törekszik. • A kliens és a terapeuta közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt.

ERIKSON

Az ego nemcsak a pozitív értelemben vett alkalmazkodás eszköze, hanem az identitás-érzés (önleképezést és éntudatosítást feltételező önazonosság-érzés) letéteményese, és egyúttal a személyiség élethosszig tartó fejlődését biztosító tényező.

Jung FŐ FUNKCIÓ

Az egyénben leginkább differenciált, túlsúlyba került funkció ▪ Ez határozza meg az egyén lélektani típusát ▪ Teljes egészében a tudatos tartományba esik

FAIRBAIRN

Az ember fő motivációja a kapcsolódás (tárgy-kapcsolat). A libidó elsődlegesen nem örömkereső, hanem tárgykereső. • Bár a születéstől létezik egy „infantilis ego", amely képes az egészleges tárgyhoz viszonyulni, az eredetileg „egész tárgyak" a hasítás művelete révén „rész-tárgy" -ként képződnek le. Valójában nem tárgyakat, hanem tárgy-relációkat internalizálunk. • A terápiában a rész-tárgyak újra integrációjának megsegítése a cél.

KOHUT Self-tárgyak

Az emberek olyan nárcisztikus szükségletekkel rendelkeznek, amelyek kielégítését másoktól várják. Az a személy, aki kielégíti a belső szükségleteinket a selftárgy. o Kora gyermekkorban a selftárgyak a szüleink, akiket saját selfünk kiterjesztéseként élünk meg. Későbbiekben a selftárgy bármely személy lehet

Konfliktusos szféra & Konfliktusmentes szféra

Az én kétféle üzemmódban tud működni: amikor a konfliktusokat csökkenti, akkor konfliktusos szférában fejti ki működését (pl. vágykielégítés); amikor az alkalmazkodást segíti, akkor a konfliktusmentes szférában működik (pl. gondolkodás, tervezés, alkalmazkodás).

SELF kétfajta értelmezése

Az én mint leképezett tárgy. Énképek, én-fogalmak, én-sémák, illetve „szimbolizált" tartalmak (kognitív pszichológia, humanisztikus pszichológia). • A legmélyebb, legteljesebb önmagunk: „mély-én", „valódi én" (humanisztikus pszichológia), Jung ezt nevezi Selbst-nek

Heinz HARTMANN

Az én nemcsak az ösztönén származéka, hanem énmagok formájában születésünktől meglévő személyiségösszetevőnk (autonóm velünk született ego-apparátus). • Az én kétféle üzemmódban tud működni: amikor a konfliktusokat csökkenti akkor konfliktusos szférában fejti ki működését (pl. vágykielégítés), amikor az alkalmazkodást segíti konfliktusmentes szférában működik (pl. gondolkodás, tervezés, alkalmazkodás).

Kernberg Borderline személyiségzavar

Az éngyengeség nem specifikus megnyilvánulásai (alacsony affektustolerancia, impulzuskontroll és szublimációs kapacitás) • Primitív elhárítómechanizmusok, hasítás • Identitásdiffúzió • Ép realitásérzés de hajlam az álomszerű (elsődleges folyamatok) gondolkodásra • Patológiás internalizált tárgykapcsolatok • Kernberg szerint a pszichés szerveződés egy szintjét jelenti • Az éngyengeséget a jó (libidinális) és rossz (agresszív) szelf és tárgyképzetek közötti hasítás következményeként foghatjuk fel. • Kudarcot vallanak a fejlődés harmadik fázisának legfontosabb feladatában, hogy egyetlen reprezentációba olvasszák a jó és rossz szelf és tárgyképzeteket. • Az elhárítások primitívek maradnak, mert hiányzik az integrált én.

Tárgykapcsolat Közös feltételezések

Az ödipális konfliktust megelőző korai fejlődéssel foglalkoznak • A belső tárgykapcsolatokra fókuszálnak és nem az ösztönelméletre • Hajlanak a súlyosabb betegek pszichoanalitikus kezelése felé • Hangsúlyozzák a csecsemő korai környezetének hatását

IDENTITÁS

Az önmagunkkal való azonosság tudatos élménye • Kétfajta értelmezése használatos: 1. A társas világ viszonylataiban megtapasztalt és megismert, és azok keretében (ideológiák, célok, szerepek) tudatosan felvállalt önmagunk (pl. Erikson) 2. Tényleges (a környezeti hatásoktól elkülöníthető) éntartalmaink teljességének élmény szintű megélése, illetve fölvállalása (pl. humanisztikusok)

Ősbizalom

Az ősbizalom az anyai szeretetből fakadó kora gyermekkori biztonságérzetet jelenti. Az anya a megbízható és elvárt külső jelenségekből belső biztonsággá válik.

Átmeneti tárgy

Azt a tárgyat jelenti, amely olyan szimbolikus jelentést hordoz a gyermek számára, hogy az anyát pótolhatja, amikor az nincs jelen. Pl. takaró, cumi, kedvenc játék. Az átmeneti tárgy hidat képez a valóság elfogadásához, valamint a gyermek a „mintha valóság" megteremtésével a saját hatékonyságát is átéli.

Szükségletpiramis

D (deficit) hiány szükségletek o Alacsonyabb szintek motívumai: cél a kellemetlen állapotoktól való megszabadulás o Kielégítés: homeosztatikus módon o Egyik nem valósulhat meg a másik kielégítése nélkül B (being) létezés, növekedés szükségletek o Kellemes állapot növelése a cél o Önmegvalósítás is ilyen o Azzá váljunk, amit képességeink lehetővé tesznek o Csak, ha a D-szükségletek kielégítettek

A tárgykapcsolati elmélet fő jellemzői

Elsődleges szükségletünk a másokkal (tárggyal) való kapcsolat. • Az elkülönült én kialakulása (szakaszos) fejlődési folyamat eredménye, mely 3 éves korra lezajlik. • A gyermek önmagáról és másokról képzeteket alakít ki (self és tárgy-reprezentációk). • Az egészséges képzetek kialakulásáért a korai „tükröző" anyagyermek kapcsolat felelős. • A korai kapcsolat szakasz-specifikus deficitjei meghatározott patológiák kialakulását eredményezik. - Újításai: • Az alkalmazkodás konstruktív. • Az én (ego) nemcsak funkcióegyüttes, hanem reprezentáció is. • Az én a környezettel aktív kapcsolatban fejlődik. • A legkorábbi fejlődési szakaszok következményei a pszichotikus és borderline zavarok.

Különbségek Freud és Erikson elmélete között

Erikson: - érdeklik a történeti előzmények és pozitív emberi tulajdonságok - kulturális, Pszichoszociális fejlődés fontossága o Szükségesnek tartja a társadalmi-kulturális hatások beépítését a freudi elméletbe, valamint az ego-t hangsúlyozza az ösztönén-el szemben. o Elméletének központi témája az énidentitás és annak fejlődése. o Az eriksoni elmélet pszichoszociális hangsúlyú: az élet során megtapasztalt társas jelenségek személyiségfejlődési hatásaival foglalkozik. - 8 fejlődési szakasz - énidentitás központi fontosságú - a fejlődés egy életen át tartó folyamat - Pubertásra helyezi a nagy krízist - Epigenetikus elv - o A személyiség összes összetevője (amelyek valamifajta működési készségek) születésünktől kezdve adott, és az egyes összetevők kimunkálásának van egy életkorfüggő optimuma. o A felszínre hozásuk sorrendje kötött, azaz az un. Epigenetikus elv érvényesül a személyiségfejlődés során is (a méhen belüli fejlődéshez hasonlóan a születés utáni fejlődésnek is van egyfajta alapterve, minden rész meghatározott időben bukkan fel). Freud: - libidó és testi érés fontossága - 5 fejlődési szakasz - krízisek nincsenek, de konfliktusok vannak az ő elméletében is - Fallikus korszakra helyezi a fejlődésben meghatározó konfliktust

Jung fejlődési elmélete

Fejlődési szakaszok: 2 az egész élet során: ▪ 1.szakasz: külső világ felé fordulás. ▪ 2. szakasz: befelé fordulás- a mélyebb önismeret később következik be o Életközepi válság fogalma

EGO (Én)

Feladatai: 1. Önfenntartás: megismerkedik az ingerekkel, tapasztalatokat tárol róluk az emlékezetben, a túl erős ingereket elkerüli meneküléssel, a mérsékelteket befogadja alkalmazkodással, megtanulja, hogy a külvilágot célirányosan alakítsa a saját hasznára (aktivitást fejt ki) 2. Közvetít az id, a valóság és a superego követelményei között: harcot folytat az ösztön-én ellen, féken tartja az ösztönöket, illetve megkeresi számukra a kielégülés legkedvezőbb, legveszélytelenebb módjait • Korai megfogalmazásban a tudatos gondolatok és erkölcsi értékek együttese, de az elhárítómechanizmusok nem felelnek meg a valóságelvnek • A személyiség pszichológiai összetevője.

ROGERS elmélete

Fenomenológiai megközelítésű elmélet • Központi fogalma a self-fogalom, mint magyarázó konstrukció • Személyiségfejlődés végpontja - megfelelés van a tapasztalatok fenomenális mezője és a self fogalmi szerkezete között. Egy olyan helyzet, amelyet a belső feszültségektől, a szorongástól, a potenciális feszültségektől való mentesség jellemez, amelyben maximális a valóság felé irányuló alkalmazkodás, amely olyan egyéni értékrend kialakulását jelenti, mely nagymértékben megfelel az emberi faj más jól alkalmazkodó tagjai érték-rendszerének

JUNG TUDAT - Kis részét teszi ki a psziché tágas tartományának. o

Filogenetikailag ez a legfiatalabb struktúra. o A TUDAT egy olyan funkció, amely az én és a pszichés tartalmak közötti kapcsolat fenntartásáért felelős. o Tudatossá az az információ válik, amit az ÉN értékel. A TUDAT azonban egyszerre csak nagyon kevés tartalmat képes befogadni. - Jung Tudat működése - Gondolkodás: racionális, logikai következtetés Érzés: racionális, kellemes vagy kellemetlen Érzékelés: irracionális, úgy fogja fel a dolgokat,ahogy azok vannak Intuíció: Irracionális, a dolgokban rejlő lehetőségek tudattalan, belső észlelése

D (deficit) hiány szükségletek

Fiziológiai szükségletek • A biztonság szükséglete • A szeretet, valahová tartozás szükséglete • A megbecsülés, önértékelés szükséglete

Az ego (én)-pszichológia fő jellemzői

Fókuszban az ego (én) az ösztönén helyett. Egy olyan emberkép jelenik meg, mely szerint az ember veleszületett szükséglete és képessége, hogy hatékonyan alkalmazkodjon. • Az ego az ösztönéntől független „autonóm" személyiség- összetevő. - Kialakulásának két lehetőségét feltételezik: o 1. a veleszületett ego-magokból a konfliktusmentes alkalmazkodás folyamatában (elsődleges autonómia) o 2. belső és külső konfliktusok nyomán, az ösztönénből, de még az így kialakult ego-funkciók is függetlenedhetnek az ösztönéntől (másodlagos autonómia). • Az ego-funkciók védekező jellege helyett a konstruktív interakción, a belső folyamatok integrálásának és szintetizálásának képességén van a hangsúly. • Az ego nemcsak funkció, hanem az identitás-érzést lehetővé tevő „tartalom" is, a személyiség megélését, egyfajta én-érzést, identitást-érzést lehetővé tevő entitás. • Az énfunkciók élethosszig tartó fejlődését feltételezik.

KOHUT A self fejlődés

Grandiózus self: a tükröző self-tárgyak általi megerősítésen alapul. o Amikor a gyerek felismeri, hogy a szülő egy másik ember, kiépíti az Idealizált szülő imágót. o A grandiozitás 2-4 év körül átalakul reális ambícióvá. o 4-6 éves korra alakul ki a szülő imágóból az énideál. o A folyamat végén kialakul, a bipoláris vagy kétpólusú self. o Az emberi viselkedés elsődleges mozgatórugója a selfkohézió keresése

Pszichoanalízis

Hangsúly a múltbeli események elemzésén van, a viselkedés okainak kutatásán, Módszerek: a tudattalan konfliktusok és motivációk feltárására irányulnak (álmok, szabad asszociációk, áttétel természetének elemzése), kutatási módszer, kezelési technika & elméleti irányzat az elme/lélek működéséről is , feltárulkozásra késztette a betegeket; strukturálatlan, irányításmentes módszer, sok belépési feltételt állítottak fel a terápiához; fel kell alaposan mérni, mert pszichotikus állapotot is okozhat; jó intellektus kell hozzá, hogy a helyzetből kiolvasható összefüggéseket ki tudja olvasni és feltárni; nem lehet súlyos szemzavara, pszichózis felé eltolhatja a pácienst.

ÉN-(EGO) -ANALITIKUSOK

Heinz HARTMANN autonóm énfunkciók , az én elsődleges és másodlagos autonómiája • Anna FREUD elhárítómechanizmusok , konstruktív alkalmazkodás, gyermekterápia • Robert W. WHITE :effektancia és kompetencia motívum •ERIKSON: identitás, élethosszig tartó fejlődés

KERNBERG Fejlődési modell

I. Normál autizmus: A szelftárgy-reprezentációk differenciálatlanok (az élet első hetei) II. Normál szimbózis: a kellemes és kellemetlen élmények jó és rossz szelf-tárgy reprezentációkba szerveződnek (az első életév első fele) (he eddig van elakadás mániás-depressziós pszichózis, sch, paranoid pszichózis) III. Szelf és a tárgy képzetei egyre differenciáltabbá válnak. A hasítás, mint legfőbb elhárítás helyét az elfojtás veszi át. (18- 36 hónap) (Ha itt van elakadás borderline, nárcisztikus, antiszociális személyiségzavar) IV. Az én és tárgyképzetek integrációja: Ödipális időszak, ekkortól alkalmazható a személyiségre a háromrészes strukturális modell; megszilárdul az én-azonosság (egoidentity) (ha itt van elakadás neurotikus patológiák vagy magasabb szintű személyiségzavarok: elkerülő, kényszeres, depresszív, hisztériás) • Az én és a felettes-én integrációja

Topológiai modell (Jéghegy-modell)

I. Tudatos tartomány II. Tudattalan tartomány Leíró szinten két rész, (1)Tudatelőttes tartomány (2)Tudattalan tartomány Dinamikai szinten: csak a tudattalan

SUPEREGO(Felettes én)

Időben a legkésőbb alakul ki (szintén az Id-ből az Ödipusz-komplexus /Elektra-komplexus következtében) • Nagyrészt tudattalan • Tartalmilag két részre osztható: 1. lelkiismeret (szabályokat, tiltásokat tartalmazó büntető rész) 2. én-ideál (anyai, apai ideálokat tartalmazó jutalmazó rész) • Legfontosabb feladata a kielégülés korlátozása • A személyiség szociális összetevője

Tárgykapcsolati elméletek

KLEIN: hasítás, projektív identifikáció MAHLER: szeparáció-individuáció, a fejlődési megfigyelések úttörője BÁLINT Mihály: Tavistock Klinika FAIRBAIRN: rész-tárgyak WINNICOTT: átmeneti tárgy, elég jó anya KERNBERG: borderline személyiségzavar KOHUT: tükröző éntárgyak, nárcizmus

Melanie KLEIN

Kezdetben a csecsemő saját börtönében él, saját lelkiállapotának fogja; meg akar szabadulni agresszív késztetéseitől, ezért kivetíti azokat a külvilágba, potenciálisan veszélyesnek fog fel minden eseményt. • A legkorábbi realitás teljesen a fantázia világa, és az élményszervezést főleg a halálösztön irányítja. • A kilépés a börtönből a projektív identifikáció mechanizmusával történik meg, amely a kleini modellben a fejlődés természetes része, ez járul hozzá a pozitív élmények felül kerekedéséhez illetve az én és a másik elkülönüléséhez.

Hasítás

Klein szerint az ösztönök mindig tárgyakra irányulnak. o Amennyiben a tárgy kielégíti a szükségletet, akkor „jó tárgyként", amennyiben nem akkor „rossz tárgyként" képeződik le a gyermek fejében. A gyermek a hasítás műveletével ugyanazon tárgyról két egymástól elkülönülő képet alakít ki, melyekhez eltérő módon viszonyul. (a tárgy lehet egészleges: „jó anya" és résztárgy is:pl. „jó anyamell"). o A hasítás a 0-3 hónapos kor (paranoid-szkizoid pozíció) jellemző kognitív funkciója

B (being) létezés, növekedés szükségletek

Kognitív szükségletek (a tudás és megismerés iránti vágy) • Esztétikai szükségletek • Az önmegvalósítás szükséglete (azzá válni, amit a képességeink lehetővé tesznek) • Transzperszonális szint

Tárgykapcsolat-elmélet

Minden olyan elmélet, amely a valós külső személyek és a belső képek közötti kapcsolatokkal, a hozzájuk fűződő kapcsolatok maradványaival és e maradványok pszichés működés szempontjából való fontosságának feltárásával foglalkozik.

Alternatív pszichoanalitikus kezelések

NEOFREUDIÁNUSOK (pl. Alfred Adler, Carl Jung, Otto Rank): a kultúra, a tanulás, a szociáliskapcsolatok fontosságát hangsúlyozták az ösztönös erők helyett • Jung: nagyobb hangsúly az álmokon és a szimbolikus folyamatokon • Rank: a születés traumája, mint legfontosabb esemény

KERNBERG

Nagyrészt Klein és Jacobson elméleteire épít. Összegzi az énpszichológia és a tárgykapcsolat elméletek állításait. • A személyiségfejlődés folyamatát 3 szempont szerint tárgyalja • Az elhárítómechanizmusok minősége alapján 2 szakasz • Az internalizáló jellege alapján: (1) introjekció, (2) identifikáció, az (3) énidentitás építése. • Komplex szakaszolási elv: 5 fejlődési stádium. • A „borderline" személyiségre vonatkozó magyarázat leírása köthető hozzá

A szeparáció-individualizáció előfutárai

Normál autisztikus fázis: a csecsemő az első hónapban még nem nyit a külvilág felé. (alvásszerű állapot, hallucinátoros vágykielégítés, az ingerbarrier minden külső ingert kiszűr) Patológia: Autisztikus pszichózis Szimbiotikus fázis: a második hónaptól kezdődően van egy homályos „tárgy"- tudata, de úgy viselkedik, mintha az anyával közösen egy omnipotens rendszert képeznének, ők ketten egy egység. (egy védő, pozitívan megszállt ingerpajzs borítja az anya-gyerek kettős egységet) Patológia: Szimbiotikus pszichózis Alfázisai: 1. A differenciáció és a testkép alakulása (4-9 hónap) A gyermek az anya-gyermek egység védőburkából „kikelve" egyfajta éberség állapotába kerül, és elkezdi felfedezni a külvilágot (nézni, vizsgálgatni, tapogatni) 2. Gyakorlás (10-18 hónap) A gyermek (fizikai értelemben) képes eltávolodni az anyától (kúszik, mászik, jár), de még újra és újra visszatér hozzá „tankolni". (funkcióöröm, eufória) 3. Újraközeledés (18-24 hónap) Egyre élesebben különülnek el egymástól az én és a tárgy reprezentációi. Megjelenik a közeledés-eltávolodás ambivalenciája: szeretne egységben maradni a mamával, de szeretne önálló lényként is működni. (tiltakozás, nemet mondás, döntésképtelenség, lojalitás-komplexus 4. Az individualitás megszilárdulása és az emocionális tárgykonstancia kezdetei (3. év) A megfelelően reagáló anya lehetővé teszi a gyerek számára, hogy az a „jó és a rossz anyaképzeteket" egyesítse, és hasítás mentesen egy érzelmileg is egységes stabil anyaképzetet alakítson ki, illetve saját magát is egységes és független lényként élje meg

EGO általánosságban

Pszichoanalitikus fogalom • Az alkalmazkodás szolgálatában kialakuló funkcióegyüttes, amely közvetít az ösztönén-külvilág, illetve az ösztönénfelettes én között. • Freud szerint az ösztönénből különül el, az egoanalitikusok szerint az ösztönéntől független, veleszületett, illetve konfliktusmentes szférában kialakuló formája is létezik (lásd Hartmann: az ego elsődleges és másodlagos autonómiája).

KOHUT

Saját elméletet dolgozott ki, melyet selfpszichológiának nevezett el. • A szexualitás fejlődésével párhuzamos, de attól független fejlődési vonalként képzeli el a self fejlődés vonalát, amely szorosan összefonódik a nárcizmus fejlődési útjával. • Elméletének legfontosabb fogalmai: (1) self, (2) self-tárgyak, (3) tükrözés, (4) nárcizmus. • A másik emberrel való kapcsolat elengedhetetlen feltétele az egészséges self kialakulásának

Ami közös Freud & Jung elméletében

Szabad asszociációk-tudattalan megismerése, mert ezekkel magyarázható főleg a személyiség működése Álom a tudattalan feljötte Tudattalan szerepének a hangsúlyozása DE: máshogy gondolkodnak a tudattalanról és más módszerük volt az álomfejtésre.

Freud fejlődési elmélete

Szexuális fejlődés határozza meg a személyiséget ▪ Pszichoszexuális fejlődési elmélet Libidófejlődési stádiumok: A libidó az ember testi fejlődése során mindig azt a testtájat szállja meg, amely az adott életkorban a legalkalmasabb az örömszerző viselkedés kivitelezésére (feszültségcsökkentés és örömszerzés). ● 1. ORÁLIS SZAKASZ ● 2. ANÁLIS SZAKASZ ● 3. FALLIKUS SZAKASZ ● 4. LATENCIA SZAKASZ ● 5. GENITÁLIS SZAKASZ

Rogers self fejlődése

Születéskor még nem rendelkezünk éntudattal (énképpel, énreprezentációval) • Csecsemőkorban először egy self-élmény (vagy „önmaga érzés") jelenik meg, az egyén tapasztalatainak egy részéből. • Náluk még differenciálatlan egységként működik a szervezet: - a testi-lelki tapasztalások összhangban vannak - a szervezet egészként reagál akár testi akár pszichés hatás éri - Az élményfeldolgozást teljes mértékben az organizmikus értékelő folyamatok uralják (a szervezet egészként dönt arról, hogy ami vele történik, az jó vagy rossz) - A fejlődéssel megindul a differenciálódás, létrejön- az énfogalom (képes lesz a gyerek a környezetétől elkülönülő létezőként megélni önmagát) - A környezettel különösen a jelentős más személyekkel való interakciók hatására - Az énkép kialakulását követően két új szükséglet keletkezik: - pozitív értékelés szükséglete - önelfogadás szükséglete - A jelentős mások általi pozitív értékelés sokkal inkább kötelező érvényűvé válik, mint az organizmikus értékelő folyamat. - A személy akkor éli meg optimálisan önmagát, ha a környezete elfogadóan reagál rá és pozitívan értékeli → megfelelő és erős én-érzés alakul ki benne, és egy idő után már nem szükségesek a környezeti visszajelzések, azok nélkül is képes elfogadni önmagát. - De: ha a környezet nem elfogadó: a gyerek nem az adekvát szükségleteinek megfelelően fog viselkedni, hanem annak érdekében, hogy törékeny énjét elfogadják- mások kívánsága szerint alakítja önmagát.

BÁLINT Mihály

Tavistock Klinika

Jung ALÁRENDELT FUNKCIÓ

Teljes mértékben a tudattalanhoz kötött

Tudatos tartomány

Topológiai modellben megjelenő személyiség összetevő - tartomány, a valóság-elv vezérli; Másodlagos folyamatként működik; racionális ok-okozati feldolgozás és ellentéteket nem tartalmazó folyamatok jellemzik. Valóságelv - a valóság követelményeihez, a társadalmi együttélés szabályaihoz való alkalmazkodás, arra kényszerít, hogy bizonyos örömökről lemondjunk későbbi nagyobb kínok elkerüléséért, vagy felvállaljunk kellemetlenségeket későbbi örömök érdekében Tudatos tartomány munkamódja - másodlagos folyamat → az élmények racionális, logikus, rendszerező, kategorizáló feldolgozását jelenti

Tudattalan tartomány

Topológiai modellben megjelenő személyiség összetevő, az öröm-elv működteti, és mindig elsődleges folyamatként működnek. Megférnek benne egymás mellett az ellentétek is. Örömelv- cél az öröm keresése és a kín elkerülése Tudattalan tartomány munkamódja - elsődleges folyamat, nincs benne okság, nincs idő és térkategória, ugyanarra a dologra vonatkozóan pozitív és negatív érzelmek is megférnek egymás mellett.

KOHUT Nárcisztikus szükségletek

Tükröző igény: a másik embertől jóváhagyó, megerősítő választ várunk Idealizáló igény: a másik embert mindenhatóként szeretnénk érzékelni, akinek a jelenléte megnyugtat Iker-igény: szeretnénk pont olyanná válni, mint az idealizált másik A nárcisztikus igények az egész élet folyamán fennmaradnak és párhuzamosan futnak a tárgyszeretet területén észlelhető fejlődéssel.

BÁLINT Mihály

Világhírűvé az általa kidolgozott esetmegbeszélő módszer tett: „Bálint csoport" (általános orvosoknak nyújt segítséget a betegek pszichoterápiás tüneteinek kezelésében). • Terápiájának középpontjában a korai anya-gyermek kapcsolat áll. A súlyos pszichés zavar oka az elsődleges tárgykapcsolat zavara (Őstörés) • Freud „elsődleges nárcizmus" (újszülöttkorban a libidó kizárólag a saját énhez kötődik) fogalma helyett Bálint az „elsődleges szeretet" fogalmát vezeti be: • Már a születés után a libidó egy része a tárgyhoz kötött. • Az elsődleges szeretet összefüggésben áll a világ iránti alapvető bizalom

Másodlagos egoautonómia

a konfliktusokból származó egofunkciókhoz kötődik, ezek eredetileg a feszültségek hatására keletkeztek és a feszültség oldása volt a céljuk, azonban ahogy begyakorolódtak és automatikussá váltak, már olyan helyzetekben is alkalmazást nyerhetnek, aminek semmi köze az eredeti feszültséghez (pl. a kíváncsiság a szexualitástól teljesen független tudásvággyá formálódhat).

LÉTEZÉS

aki a létezés állapotában van, annál a hiánymotívumok az uralkodóak, ők az alapszükségletek által vezérelt emberek.

„elég jó anya"

aktívan alkalmazkodik a csecsemő szükségleteihez, és az alkalmazkodást fokozatosan és annak megfelelően csökkenti ahogy a csecsemő egyre inkább képes kezelni az alkalmazkodás hiányát és elviselni a frusztráció következményeit. Priváció: az elég jó anyaság teljes hiánya (Sch-hoz vezet). Depriváció: az elég jó anyaság részleges hiánya (személyiségzavarhoz vezet)

Elsődleges egoautonómia

arra utal, hogy az én már a születés pillanatában is önállóan, az idtől függetlenül létezik.

KERNBERG

borderline személyiségzavar

) D szeretet

deficitszeretet, hiányszeretet, önző szeretet o birtokló o eszköz o kielégíthető

VALAMIVÉ VÁLÁS

ebben az állapotban a növekedési motívumok uralkodnak, ők a növekedési szükségletek által vezérelt emberek.

Kernberg

elhárítómechanizmusok - A személyiségfejlődés állomásai és az elhárítómechanizmusok típusai jellegzetesen összefüggnek. • Az elhárítások - a személyiség strukturálódási szintjével összefüggésben két csoportba sorolhatók: (1) primitív elhárítások, (2) komplex elhárítások.

KLEIN

hasítás, projektív identifikáció

Hasonlóságok Freud és Erikson elmélete között

mind2 pszichoanalitikus megközelítés; - a tudattalan folyamatoknak tulajdonítják a viselkedések mögött rejlő motivációt

B szeretet

másik személy léte miatt érzett szeretet o csodáló o cél, belsőleg élvezhető o soha nem telítődik

Maslow elméletének alapjai

nem patológiából indult ki az emberképe során → napjaink "pozitív pszichológiájában" ugyanez az emberkép jelenik meg - szükségletek helyett célokról, motívumokról - tudatosság nagyobb szerepe a viselkedésben - van kiegyensúlyozott pozitív és sötét oldala is a személyiségnek; nem alacsonyabb rendű egyik sem a másiknál - vannak humánspecifikus motívumok, amelyek nincsenek az állatvilág más élőlényeiben meg - szeretetnek nagyobb szervező ereje van, ez is humánspecifikus - humanisztikus mozgalom nem végzett empirikus kutatásokat - leginkább ezek csak elméletek voltak - Szükséglet-piramis

ORIENTÁCIÓS MÓDOK EXTRAVERZIÓ

o A személy az alkalmazkodás és a környezetre adott reakciók során a külső, kollektív érvényes normákat, a kor ideáljait, stb. követi. o Orientációjában a kívül lévő dolgok segítik.

INTROVERZIÓ

o A személy reakcióját szubjektív tényezők határozzák meg. o A szubjektum a kiindulási pont, a tárgy legfeljebb másodlagos, közvetett szerephez jut a tájékozódásban

Freud & Jung Különbségek Freud

o Orvosokkal akarta elfogadtatni az elméletét, ezért tolta a libidót, biológiai alapot adva a személyiség fejlődés elméletének 🡪 Természettudománnyá akarta tenni a pszichot o Ő is jártas volt a kultúrákban, de nem tulajdonított nekik (akkora) szerepet, a szemfejlődésbe nem építette be a kulturális hatásokat o gyerekkor szakaszos fejlődését írta le o Módszere: analitikus terápia (díványon fekszik a beteg) o Szigorú gondolkodási keretrendszere volt, abban elemezte a dolgokat o Álomfejtésre más módszer mint Jungnál; máshogy gondolkodtak a tudattalanról- személyes tudattalan-személyes tapasztalatok vannak benne- ezekkel kell kapcsolatot teremteni, vagy tudatosítani az önismerethez o Személyes tudattalan- tudatelőttes

Freud & Jung Különbségek Jung

o Spirituális-fontos a vallás o Rengeteget utazott, sok kultúrát ismert meg, ezeket alapul vette- szimbólumok, vallások, istenek, világnézetek o Archetípusok-kollektív tudattalan o Tipológia behozása o Terápiája áthajlik az analitikusból a humanisztikusba o Egyenrangúságot hangsúlyozza a kliensekkel o Komplexusokat keresett o Szóasszociációs technika, pszichofiziológiai mérések- módszertani újítások o Nem éles keretben értelmez csak, több szempontot is figyelembe vesz: vallást, spiritualitást, etc. o Személyes és kollektív tudattalan elkülönítése o Individuáció 🡪 Az individuáció folyamatát Jung az egótól a Selbst felé haladó, egy egész életen átívelő zarándokútként írja le. Az egyénné (EGY ÉN) válás két nagy fázisban, azon belül négy negyedben történik. o Nem a tökéletességre, hanem a teljességre törekvés a a személyiségfejlődés kerete o Teljesség->ellentétek megférjenek egymás mellett a személyben, minden legyen tehát benne, ellentétek is. o KOMPLEXITÁS(Csíkszentmihályi fogalom) ->Mindent megtapasztalni, ami benne van a kollektív tudattalanban o Szinkronizáció 🡪 Szinkron jelenségekről akkor beszélünk, ha valamilyen külső esemény és egy belső (archetipikus) esemény véletlen módon egybeesik, egy időben jelenik meg. o Anima-animus- bennünk élő férfias és nőies rész(ellentétek megint) o Árnyék o Két nagy aspektusa van: a személyes és a kollektív árnyék. o Az árnyék személyes tudattalanhoz kapcsolódó része a pszichének azon tartalma, amelyet még nem éltünk meg, amit elvetettünk, vagy amit elfojtottunk eddigi életünk során. o Az árnyék kollektív tudattalanhoz kapcsolódó része pedig a bennünk lévő, általános, emberi, sötét oldal.

Nárcisztikus személyiségtípusok

o Tükörre szomjas személyek: kényszeresen szükségét érzik annak, hogy kivívják mások csodálatát, így akarva megküzdeni az értéktelenség érzetével o Idealizált szomjazó személyiségek: olyan embereket keresnek, akiket idealizálhatnak, hogy ezáltal érzelmi támaszhoz jussanak. o Alterego-személyiségek: olyan kapcsolatra van szükségük, amelyben a másik alkalmazkodik az ő értékrendszerükhöz, és megerősíti azt. o Összeolvadást szomjazó személyiségek: kontrollálniuk kell másokat, hogy megjelenítsék gyenge belső struktúrájukat a külvilágban. o Kapcsolatokat kerülő személyiségek: azért kerülik el a többi embert, hogy kontrollálják a tárgyak iránti kétségbeesett vágyukat.

Humanizmus

olyan pszichológiai irányzat, amely az egyéneket egységes egész és egyedi lényekként látja, akik szabadon választanak és belső lehetőségeik kiterjesztésére törekszenek. Hangsúlyozza a kliens értékét, egyediségét, méltóságát. Pl. Allport, Goldstein, James, Murray, Rogers.

• Egzisztencialista pszichológia

olyan pszichológiai irányzat, amely szerint az ember az élet értelmének keresésével foglalkozik. Pl. Binswanger, Boss, Gendlin, Frankl, May, Laing.

ALAPVETŐ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

rangsor nem merev az alapvető szükségletek közt - D(hiány)-szükségletek kielégítésének hiányában is megjelenhet az önmegvalósítás vágya - tisztelet és elismerés, megbecsülés iránti vágy erősebb, mint a szeretet iránti → presztízs hajtja az egyént, motivál - Célkitűzés szintje állandóan csökkenhet - pszichopatáknál a szeretet iránti igény állandó hiánya figyelhető meg - ha egy szükséglet hosszú időn át kielégített, akkor alul értékelődhet - Az erősségi sorrendről nem a viselkedés alapján, hanem a tudatosan érzett hiányok vagy kívánságok alapján beszélünk - nem kell 1 szükségletet 100%osan kielégíteni ahhoz, hogy 1 következő szükséglet megjelenjen → egyéni különbségek ezzel ragadhatók meg; milyen szinten kell kielégíteni adott szükségletet, ahhoz, hogy egy másik szükséglet vegye át az "irányítást" - Az átlagos emberben tudattalanok a szükségletek → célok: tudatosok - alapvető szükségletekben nincs kultúrák között különbség → úgy tűnik, mintha lenne - Egy-egy szükséglet általában nem egyedi meghatározója egy-egy viselkedésnek. - Nem minden viselkedést határoznak meg az alapvető emberi szükségletek (pl. kifejező viselkedések, ingerektől függő viselkedések) - A célok a motivációs elmélet központi elemei - Kizárólag emberi sajátosságokra épülő elmélet. - A szükségletek kielégítésének akadályoztatása pszichopatológiákhoz vezethet → ha sokáig nem volt kielégítve, magasabbá válik az igénye (pl gyerekkorban éhezés → később rengeteg élelmiszert vásárolnak fel

FAIRBAIRN

rész-tárgyak

MAHLER

szeparáció-individuáció, a fejlődési megfigyelések úttörője

KOHUT

tükröző éntárgyak, nárcizmus

A SZEMÉLYISÉGZAVAROK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Általában elsősorban érzelmi szférát, az indulatok kontrollját érintik, és a szociális beilleszkedés területen mutatkoznak meg - Az egyén önmagához és másokhoz való viszonya diszharmonikus, állandó feszültséget hordoz - Nem rendelkezik empátiás képességgel - Általában nincs belátása a saját magatartására, ezért segítséget sem igényel - A zavar szituációtól független, a helyzetek széles skáláján megmutatkozik - A személyiségzavar mind a munkahely, mind a magánélet területén problémát okoz

WINNICOTT

átmeneti tárgy, elég jó anya

KOLLEKTIV TUDATTALAN

„A kollektív tudattalan az emberi fejlődés óriási erejű szellemi öröksége, amely minden egyed agyi struktúrájában újjászületik." • Az ösztönök és az archetípusok alkotják a „kollektív tudattalant". • Itt összegződnek az emberiség története során megélt élmények, de az egyéni életút során felhalmozódó tapasztalatok ebben nem kapnak helyet • Az emberi élmény-lehetőségek, potenciák kimeríthetetlen végtelenségét foglalja magába, melyek univerzálisak és öröklöttek. - Tartalmai: o általános emberi természetű helyzetekre vonatkozó tartalmak: o pl. születés, halál, az életút állomásai, átmenetei o emberi viszonyok: pl. nemek közötti kapcsolat, szülő-gyermek kapcsolat, anya és apakép o tipikus reagálási módok, amelyek az emberiség története során csapódtak le, gyűltek össze. o A kollektív tudattalan tartalmai álmokban, fantáziákban, víziókban jönnek felszínre.

PERSZÓNA

„A perszóna az elvárásoknak megfelelő kompromisszum az egyén és a társadalom között". • Egy funkciókomplexum, amely az alkalmazkodás vagy szükségszerű kényelmesség miatt alakult ki. • Nem azonos az egyéniséggel. • Kizárólag a tárgyakhoz, a külvilághoz való viszonyra irányul. • Magába foglal: pszichés kvalitásokat, társadalmi viselkedésformákat, megjelenést, testtartást, járást, öltözködést, arckifejezést stb. • A jól működő perszóna védő és szabályozó szerepet tölt be, de ha elveszti rugalmasságát a fejlődés gátjává válhat

ÁRNYÉK

„Az a veleszületett kollektív hajlam, amelyet morális, esztétikai vagy más alapon elvetünk, és elfojtva tartunk, mert ellentétben áll tudatos elveinkkel." • „Amit a világban rossznak találunk, az általában bennünk van." • Idetartozik a nem kellően differenciált funkció és a kezdetlegesen kifejlődött beállítódás is. • Személyes tudattalanhoz kapcsolódó rész a pszichének az a tartalma, amelyet még nem élt, amit kirekesztettünk, elvetettünk vagy elfojtottunk eddigi életünk során. • Kollektív aspektus: a bennünk lévő általános emberi sötét oldal

ARCHETIPUSOK

„Az archetípusok tipikus alapvető és lehetséges tapasztalatok, amelyekre az emberek az idők kezdetétől szert tettek." • A KOLLEKTIV TUDATTALAN tartományának megragadható elemei (korábban ŐSKÉP) • Az archetípusos folyamatok a lelki működés öröklött és ösztönös formáit jelentik, melyek lehetőségként, potenciaként vannak jelen a pszichében • Az egyéni fejlődés során aktualizálódhatnak, azaz személyes jelentést nyerve a tudat közelébe kerülhetnek - A legfontosabb archetípusok: o SELBST: a legbensőbb, a legteljesebb önmagunk archetípusa o ANIMA: a női jelleg „veleszületett képe" a férfi tudattalanjában o ANIMUSZ: a férfi jelleg „veleszületett képe" a nő tudattalanjában

ÖNMEGVALÓSITÁS

„Az az igény, hogy az ember amivé tud azzá legyen". (Valójában önmeghaladást jelent

Az ÉN (EGO) Jung

„Az Én (EGO) komplex adottság, amely elsősorban az általános test-sémából, s a létezés tudatából, másodsorban emlékezeti adatokból áll". • A TUDAT középpontját képezi. • A nyugati kultúrában különösen hangsúlyos szerepet kap. • Feladata általánosságban a környezethez való alkalmazkodás

Strukturális modell

„Feltételezzük, hogy a lelki élet egy olyan készüléknek a működése, amelynek téri kiterjedést tulajdonítunk, és amelyet több részből összetettnek képzelünk el." 1. Id 2. Ego 3. Superego

SZEMÉLYES TUDATTALAN

„Minden, amit tudok, de amire pillanatnyilag nem gondolok, minden, ami egyszer már tudatos volt bennem, de már elfelejtettem, minden, amit érzékeltem, de már elfelejtettem..." • A TUDAT körül helyezkedik el. Ide kerül minden tartalom, ami a tudatból éppen kiszorult. • Innen szabad az átjárás a TUDAT felé, az aktuálisan kiszorult, félretett, csak küszöb alatt értékelt, elfojtott tartalmak bármikor újra a TUDAT-ba emelkedhetnek.

Énanalízis

• A hagyományos pszichoanalízis egyik alternatívája • Kisebb hangsúlyt helyez a tudattalan szerepére és a gyermekkori élmények feltárására, nagyobbat az ego adaptív folyamataira (észlelés, tanulás, memória), valamint az aktuális életproblémák feltárására. • A terápiás kapcsolatban megvalósuló újra-nevelést hangsúlyozza és azt, hogy ehhez a beteg bizalmát meg kell nyerni.