Polgár 1.
Névvédelem (névviseléshez való jog a Ptk szerint)
Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével. Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
Jogügylet
Joghatás kiváltására célzó akarat nyilatkozat. Történhet szóban, írásban vagy rámutató magatartással. Két fajtája van kétoldalú jogügylet (pl: szerződés) vagy egyoldalú jogügylet (pl: végrendelet).
Jogi tény
Jogi tények alatt azokat a jelenségeket, körülményeket, eseményeket értjük, amelyek jogviszonyok keletkezését, változásait, illetve megszűnését eredményezik. A jogi tényeket a következők szerint csoportosíthatjuk: emberi magatartások, emberi és társadalmi körülmények, közhatalmi aktusok, külső körülmények.
Cselekvőképesség
Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
Jogképesség
Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
Előzetes jognyilatkozat
Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol; kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti. Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket a jognyilatkozat módosítására és visszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavont előzetes jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell.
Deklaratív aktus
A deklaratív hatályú aktusok a jogviszonyok keletkezésére, megszüntetésére, módosulására közvetlenül nem hatnak ki, csupán megállapítják ezeket a tényeket és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására. Így például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető a tulajdonos kiskorúsága, illetve a gondnokság alá helyezése, elidegenítései-, terhelési, illetve építési tilalom elrendelése a zár alá vétel ténye. A deklaratív természetű közhatalmi aktusok azért tekintendők jogi ténynek, mert már létező jogviszonyokhoz valamilyen joghatást például igényérvényesítési lehetőséget, harmadik személyekkel szembeni védett állapotot, végrehajthatóságot, stb. kapcsolnak.
Diszpozitivitás
A diszpozitív jogszabály megengedi a szabálytól való eltérést, vagyis lehetővé teszi, hogy a jogalanyok adott keretek között maguk határozzák meg jogaikat és kötelezettségeiket.
Diszpozíció
A diszpozíció a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés.A jogi normának szerkezeti eleme. A diszpozíció tartalma, vagyis az előírt magatartás lehet parancsoló, tiltó vagy engedő. Ez is eltérő módon alakul a különféle jogágazatokban. A büntetőjogra pl. a parancsoló és tiltó diszpozíciók a jellemzők, míg a polgári jogban a megengedő diszpozíciók a tipikusak. Ez utóbbira példa a Ptk. 6:4. § (2) bekezdésének rendelkezése, amely szerint: „Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető."
Szankció
A diszpozícióban előírt magatartás megvalósulását vagy meg nem valósulását, egyaránt lehet olyan jogkövetkezménnyel összekapcsolni, ami a jogalanyok számára előnyös, illetve hátrányos. A jogkövetkezmények tehát nemcsak negatívak (szankciók), hanem pozitívak (joghatás) is lehetnek. A szankció mindazokat a hátrányokat jelenti, amelyeket a jogszabály a jogi norma megsértőjével szemben kilátásba helyez.
Kogencia
A felek az előírt jogszabályi rendelkezéstől nem térhetnek el, mert az eltérést a jogszabály a jogrend biztosítása okából kifejezetten megtiltja. Ezeket a félre nem tehető, eltérést nem engedő jogi normákat a felekre nézve kötelező, azaz kogens szabályoknak nevezzük. H a direkt eltérést tiltó rendelkezés a törvényhelyben nem található, a kogencia rendszertani értelmezéssel állapítható meg.
Függő jogi helyzet
A függő jogi helyzet egy hiányos tényállást jelent, amely a tényállás kiegészítéséig még nem hozza létre a célzott joghatást, ám az érintettek nem tehetnek semmi olyat, amely ezalatt a másik fél jogait csorbítaná, vagy meghiúsítaná.
Támogatott döntéshozatal
A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére- cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz. Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.
Analógia
A joghézag kitöltésére szolgál az analógia intézménye. Az analógia alkalmazására akkor kerül sor, ha valamely kérdés eldöntésére nincsen közvetlen jogszabály, de kétségtelen, hogy a jogalkotó akarata az adott konkrét esetre, tényállásra is kiterjed. Ilyenkor a hasonló esetre vonatkozó jogszabályt érvényesítjük a jogvita eldöntésére. Az analógia két hagyományosan ismert fajtája: a törvényi és a jogi analógia. Az analógia alkalmazása csak a magánjogi területeken lehetséges, a közjogban általában nem. Egy bűncselekmény megítélésénél pl. nem kerülhet szóba egy hasonló törvényi tényállás alkalmazása, mert csak az a bűncselekmény, amelyet a törvény annak nyilvánít.
Hipotézis
A jogi normának szerkezeti eleme. A hipotézis absztrakt tényállás, a jogi norma által el#írt magatartás jogszabályi megfogalmazása, amelynek bekövetkezte esetére meghatározott magatartást rendel el. A hipotézis gyakran nyelvtanilag is feltételként fogalmazódik meg a jogi normákban. Pl. „Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták." [Ptk.6:7. § (1) bekezdés] Olyan normák is léteznek, amelyekben a hipotézis nem határolódik el a diszpozíciótól.
Abszolút szerkezetű jogviszony
A jogszabály megvalósulásának másik útja nem igényli konkrét egyedi jogviszonyok létrehozását. Önmagában a jogszabálynak az általános rendelkezései már a jogalany meghatározott jogait és kötelességeit állapítják meg, és e megállapítás tényével abszolút szerkezetű jogviszony keletkezik az egyes emberek között. Az abszolút jelleg ebben az esetben azt jelenti, hogy a jogszabály által feljogosított személlyel szemben mindenki más kötelezve van rendszerint arra, hogy tartózkodjék a jogosult jogainak megsértésétől. Ilyen abszolút szerkezetű jogviszony pl. a polgári jogban a tulajdonjogviszony, a szabadalmi jogviszony stb. Az abszolút szerkezetű jogviszonyból konkrét egyedi jogviszony csak akkor keletkezik, ha a jogosult (pl. a tulajdonos vagy a szabadalmas) jogát valaki megsérti.
Relatív szerkezetű jogviszony
A jogszabály realizálódásának két módja van. Az egyik megvalósulási mód alapján a jogalanyok különféle konkrét viszonyokba lépnek egymással a jogszabály rendelkezésének megfelelően. Például egy személy a polgári jog szabályainak megfelelően szerződéses jogviszonyt létesít, adásvételi szerződést köt. Az ilyen jogviszonyokat relatív szerkezetű jogviszonyoknak nevezzük, mert a jogszabály által előírt jogok és kötelezettségek csak a két szerződő félre vonatkoznak, a jogviszony a két fél kapcsolatára konkretizálódik.
Jogviszony
A jogviszony fogalmát úgy határozhatjuk meg, hogy az nem más, mint jogilag szabályozott társadalmi viszony.
Generálklauzula
A keretjogszabály úgy funkciónál, hogy az általános tartalmú keretszabályt például külön jogszabályok töltik ki részletszabályokkal, vagy ami még jellemzőbb, hogy a tartalmát a bírói gyakorlat (bírói szokásjog) alakítja ki. A generálklauzulák alkalmazásának egyik veszélye, amely megfelelő állandóságú és tekintélyű alapelvek hiányában sértheti a jogbiztonságot, nagyobb mozgásteret ad a jogalkalmazónak.
Kuratórium (Ptk szerinti fogalma)
A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Váromány
A leendő jogosult oldalán keletkező függő jogi helyzetet, mely az alanyra vonatkozóan a későbbi jogszerzés reményét hordozza, várománynak nevezzük. A váromány önmagában még nem alanyi jog, de azzá válhat, méghozzá olyan módon, hogy annak bekövetkezését bizonyos körülmények kizárhatják, de ellenérdekű személy magatartása egyoldalúan nem akadályozhatja meg a jogszerzést.
Kodifikáció
A modern kodifikáció a jogalkotásnak az a fajtája, amikor a joganyag egymással szorosan összefüggő és más jogterületektől elhatárolható részét a viszonylagos teljesség igényével rendszerezett formában egyetlen jogszabályban alkotják meg és teszik közzé.
Alanyi jog
A polgári jog, mint tipikusan jogosító normák foglalata számtalan alanyi jogot biztosít a személyek számára. Alanyi jognak nevezzük a közvetlenül a törvényből folyó és más által nem korlátozható jogokat.
Jóhírnév védelme
A személyiségi jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Titok fogalma
A titok a magánszféra területe, amelynek érinthetetlenségét védi a titok is. Az ember szabadsághoz való jogából ágazik ki a titokvédelem, annak szabadságát jelenti, hogy mindenki maga döntheti el: életének mely részei kerülhetnek más tudomására, s melyek azok, amelyet meg kíván őrizni. A titok nemcsak a tárgyiasult információ (irat, hangfelvétel, flopi stb.), hanem valamely adatról, tényről való tudomásszerzés. Azonban csak a magánszférához tartozó tények vagy adatok tartoznak ide, a személy életének azok a tényei, történései, amelyek a személyiségéhez tartoznak és nem köztudottak.
Ráutaló magatartás
A tömegügyletek lebonyolításának egyszerűsítését célzó módon a jog elismeri a jognyilatkozat ráutaló magatartásként való kifejezésének lehetőségét. Ráutaló magatartásról beszélünk akkor, ha a nyilatkozattevő az akaratát nem szóban, s nem is írásban, hanem valamilyen nyilatkozattételre utaló viselkedése, cselekvése útján fejezi ki. Ráutaló magatartással jönnek létre például az automatából történő adásvételi ügyletek, az önkiszolgáló boltban való vásárlás vagy a parkolás is ide sorolható.
Sérelemdíj (Ptk szerinti fogalma)
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.
Belátási képesség
Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége (az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot) akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.
Az alapítvány fogalma (Ptk szerinti fogalma)
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
Egyesület ( Ptk szerinti fogalma)
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Holtnak nyilvánítás
Az eltűnt személyt a bíróság kérelmére holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.
Kifogás
Az elévülés, mint igényt kizáró és azt alanyi joggá visszavető tény csak kifogás formájában hatályosul és eredményezi a jogviszony módosulását. A kifogás azt jelenti, hogy az elévülésre jogot alapító személyek, a kötelezettnek az elévülés tényére hivatkoznia kell, azt a bíróság hivatalból nem köteles észlelni.
Elévülés nyugvása
Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni. Ez esetben a jogosult igényét a nyugvást előidéző ok megszűnését követően legkevesebb három hónapon belül, de egyévesnél hosszabb elévülési idő esetén egy éven belül akkor is érvényesítheti, ha a hátralévő idő ennél is kevesebb lenne.
Az állam jogalanyisága (Ptk szerinti fogalma)
Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt. Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.
Igény
Azt az állapotot, amikor az alanyi jog bírói úton, állami eszközzel kikényszeríthető, igénynek nevezzük.
Vélelem
Egy valószínű tényállás valónak történő elfogadása, a bizonyítás megkönnyítése érdekében. Presumptio iuris= megdönthető vélelem pl: fogantatás időpontja, presumptio iuris in de iura= megdönthető vélelem. Pl.: Aki birtokba veszi az örökségét úgy kell tekinteni mintha lemondott volna az örökség visszautasításról.
Fikció
Egy valótlan tényállás valónak, igaznak történő elfogadása. Pl.: vadászok-állattartók
Elévülés megszakadása
Ha az elévülési idő megszakad, akkor az addig eltelt idő figyelmen kívül marad és az elévülési idő újból kezdődik. Az elévülést megszakító okok a tartozáselismerés, a módosítás, a bíróság előtti igényérvényesítés, feltéve ha érdemi döntéssel zárul, a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Sajtó-helyreigazítás
Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.
Halál tényének bírói megállapítása
Halál tényének bírói megállapításának abban az esetben van helye, ha bizonyítható a halál ténye, a halál ideje és a halál helye - ezek együttes bizonyítása szükséges, az eljárás tárgya ezeknek a kérdéseknek a bizonyítása. A közokirati bizonyítás nem áll rendelkezésre (nem igazolja közokirat a halál tényét vagy arról közokirat nem állítható ki), valamilyen okból elmaradt a halotti anyakönyvi be-jegyzés. A hiányzó közokiratot (a halotti anyakönyvi kivonatot) a halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat pótolja (közokiratpótló eljárás).
Konstitutív aktus
Konstitutív hatályú aktusról beszélünk akkor, amikor a jogviszonyt maga a közhatalmi aktus hozza létre, módosítja, illetve szünteti meg. Ilyen például az illetékes hatóság kisajátítást elrendelő határozata, a gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzése. Ugyancsak konstitutív hatályú aktus például az ügyvédi kamarába tagként való felvételt kimondó határozat.
Jogi személyiség kritériumai
Legyen az állam által megengedett célja, a tevékenységet csak így lehet folytatni. Legyen állandó szervezete. Elkülönült vagyona a tagoktól. Önállóan vesz részt a vagyoni forgalomban. Önálló felelősséggel rendelkezik. A jogi személy kötelezettségéért elsősorban saját vagyonával felel, a tagok és az alapítók nem felelnek a társaság tartozásáért.
Kegyeleti jog (Ptk szerinti fogalma)
Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatákból való részesedésük arányában illeti meg.
Alakító jog
Vannak olyan rendhagyó helyzetek, amikor a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja vagy megszünteti oly módon, hogy a másik félre nézve keletkezett kötelezettséget, vagy szüntet meg jogosultságot. Az ilyen egyoldalú nyilatkozatokat alakító jognak, régies kifejezéssel hatalmasságnak nevezzük. Az alakítójogok megjelenhetnek valamely egyoldalú jogosultság alakjában, mint az elállás, a felmondás, az elvitel, a visszatartás, a választás és a visszautasítás joga.
Vétőképesség
ember képessége vétkes magatartásra. Az a tudati állapot (gyermek esetében fejlettség és szocializáltság), amelyből megállapítható, hogy a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott személy a károkozáskor mennyire volt tisztában magatartásának következményeivel, s mennyire volt képes e felismerésnek megfelelően irányítani cselekedeteit. A vétőképtelenség a vétkesség fennállásának lehetőségét zárja ki. A vétőképtelen személy károkozásáért gondozója felel.
Know-how (védett ismeret, Ptk szerinti fogalma)
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történ# megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.