TELJES MAGYAR IRODALOM - javított, kiegészített verzió
József Attila - A Dunánál
1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt - néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők.
Balassi Bálint - Hogy Júliára talála így köszöne néki
1 Ez világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem; Egészséggel, édes lelkem! 2 Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled Isten áldomása.
József Attila - Óda
1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés.
Balassi Bálint - Egy katonaének
1 Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. 2 Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.
Karinthy Frigyes - Találkozás egy fiatalemberrel
- Hol a repülőgép? - kérdezte rekedten. Zavartan dadogtam: - Hát... mit tegyek... feltalálták... Farman... a Wright-testvérek... nem voltam ott... De hidd el, ők is elég jól csinálták... egész jó, aránylag... lehet vele repülni... - Látom - mondta gúnyosan. Aztán megint rám nézett. - Hol az Északi-sark? Lesütöttem a szemem: - Valami Peary elérte... Kérlek, hát nem volt időm... te tévedtél... nem lehet mindent... én akkor az egyetemre jártam... - Úgy - mondta.
Babits Mihály - Messze... messze...
- benyomásokat rögzít - tiszta impresszionizmus - nominális stílusú (főneveket sorol) 2 réteg: a) országok jellemzése, költpi képek b) tudatban mit gondol az országokról,mert még nem járt ott utolsó versszak: összegez, elvágyódás,"Ó". "Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!"
Babits Mihály - Fekete ország
-a világ megismerésének és az önmegismerésnek az igényével az álom, a képzelet világát állítja szembe - álommondásban a világ egyneműnek, feketének mutatkozik - szabálytalan -fekete szó 44x van benne - nyugtalanító -nincs elbeszélői mozzanat a versbe - töredezettség -névszói felsorolás ellentétpárokban (állat-ember; ég-tenger, öröm-gyász) - önmegszólítás - igék: a világ mindent elborító lényegének állítja (árad,ömöl) -értelmezés is lehet-> megértés-> az anyag leglényegibb tulajdonsága a "feketeség" -fekete: színszimbolika; káosz,halál,bűn,bánat,szégyen,pusztulás,gyász,reménytelenség - a szín a lényeget elfedő látszat " a nap a színek piktora mind"
Babits Mihály - Jónás Könyve
-műfaja: elbeszélő költemény -alműfaja: elbeszélő keretbe foglalt lírai önvallomás 1938 -Parafrázis! -követi a Bibliát,de eltér néhol - Ószövetség egyik része -Főszereplője= Költő -fel kell vállalni a próféta szerepét-> közös bennük - kiszolgáltatott lesz-> számon kérhető -Ninive=Világ FONTOS: "Mert vétkesek közt cinkos, aki néma! -antiszeminizmus "zsidó vagyok én!" nyelvezete: fennkölt és cinikus, szleng, hétköznapi-> groteszk és ironikus -Úr szerepe kettős: teremt és pusztít -próféta lesz,de először bejárja szenvedés útját - nem talál meghallgatásra MO-n a költő -kettős példázat: kétszer vétkezik, kétszer bűnhődik -cet: isteni gondviselés; esély -tök (büntetés) - zárókép: csúnya, Ninive nem tért meg,de van remény, még él -nincs jellemfejlődés
Babits Mihály - Petőfi Koszorúi
-tiszteletadás (bátorság, vakmerőség)a nagy költő számára - a címben szereplő költő 100. születésének évfordulójára írta Múlt: sas= szabad,küzd-dícső Jelen:vakond= vak,rab,megszokás: sivár jelen múlt<-> jelen "Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar?" "Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?" "Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja hogy mit akar:" "Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit." "Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!" olcsó gyertya <-> szabadság csillaga
Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára
... Azt hittem, akkor azt hittem, Valamely elhanyagolt Isten Életre kap s halálba visz S, íme, mindmostanig itt élek Akként, amaz éjszaka kivé tett S Isten-várón emlékezem Egy világot elsüllyesztő, Rettenetes éjszakára: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Életrajz
Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én
... Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.
Ady Endre - Nézz, drágám, kincseimre
... Lázáros, szomorú nincseimre, Nézz egy hű, igaz élet sorsára S őszülő tincseimre. Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz lázban, vérben, sebben.
Ady Endre - Párisban járt az ősz
... Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé ... Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.
Petőfi Sándor - Minek nevezzelek?
... Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, ...
József Attila - Ritkás erdő alatt...
... a langy tó, lukba búvik piros bogárka, fű biccen szürke csöpp varangytól és a szántón borong a nyárfa. Magos muharban hasán horkol odvas dorong, a végén gomba. Nézi teltkeblű öreg hordó; puha moha meg zsíros donga. Lebeg a hosszú szél lebontva, - késő, szép délután ez, késő - fodraiból a levelet fésüli zümmögő fésü. S a köd szoptatós melle buggyan a ráncos szoknyájú hegyek közt, - így volt. Egy ember ült a porban s eltünt a kifeslő jegyek közt.
József Attila - Klárisok
... a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása.
József Attila - Karóval jöttél
... nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál? Mért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd? Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond. Szerettél? Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet.
Vajda János - Az üstökös
... uszálya Az ég felétől le a földre ér. Mondják, ez ama "nagy", melynek pályája Egyenes; vissza hát sohase tér. Csillagvilágok fénylő táborán át A végtelenséggel versenyt rohan. Forogni körbe nem tud, nem akar, hát Örökké társtalan, boldogtalan!
József Attila - Íme, hát megleltem a hazámat
..., a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfillléres, a vashatos. Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll, hogy uj világ, jog, föld. - Törvényünk háborús még s szebbek az arany karikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan. Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél.
József Attila - Talán eltűnök hirtelen
..., akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam. Korán vájta belém fogát a vágy, mely idegenbe tévedt. Most rezge megbánás fog át: várhattam volna még tiz évet. Dacból se fogtam föl soha értelmét az anyai szónak. Majd árva lettem, mostoha s kiröhögtem az oktatómat. Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.
József Attila - A város peremén
..., ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt - hiába törli a bú szivünkről a rákövesedőt. Moshatja vér is - ilyenek vagyunk. Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon, hogy helyt álljunk az emberiségért az örök talajon.
Ady Endre - A föl-földobott kő
..., földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar. ..., bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.
Petőfi Sándor - A szabadsághoz
..., hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kisértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. S mégis mégis számkivetve voltál, Mint a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent nevedet bitóra szögezték, Érkezésedet hóhérok lesték. Megszünt végre hosszu bujdosásod, Sírba esett, ki neked sírt ásott, Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket.
József Attila - Gyermekké tettél
...Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Petőfi Sándor - Reszket a bokor, mert
...Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál, Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja!
Szabó Lőrinc - Különbéke
...t ezért kötöttem a semmivel, ezért van, hogy csinálom, amit csinálni kell, ezért becsülök úgy egy-egy jó pillanatot, ezért van, hogy a háborúban verset irok s a leprások közt fütyörészek és nevetek s egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.
Krúdy Gyula
2. kötete: Szindbád utazásai (1912) 3. kötete: Szindbád: A feltámadás (1916) 4. Szindbád megértése (1925)
Mikes Kelemen
207 törökországi levele miatt lett ismert, címzettjük képzeletbeli személy, P. E. grófnő Konstantinápolyban, akit édes nénémnek szólít.
József Attila - Hazám
3 A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz „nyiltan" dönt, ki ezer éve magával kötve mint a kéve, sunyít vagy parancsot követ.
József Attila - Eszmélet
3 Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha, e léha, locska lelkek közt ingyen keresek bizonyosabbat, mint a kocka. Nem dörgölődzik sült lapocka számhoz s szívemhez kisgyerek - ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret. 4 Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra.
Gondolatritmus
3 sornál több szövegen keresztül megjelenő párhuzamos gondolatsor.
Balassi-strófa
3 soros versszakok minden sor 3 egységre tagolódik, amiken belső rím van 6-6-7 szótag 9 versszak 3 pillére támaszkodik: 1.,5., 9., versszak rímképlet: AAB CCB DDC
József Attila - Flóra-ciklus
3. Már két milliárd Már két milliárd ember kötöz itt, hogy belőlem hű állatuk legyen. De világuktól délre költözik a szép jóság s a szelid érzelem. Mindenségüket tartani a fénybe, mint orvos, ha néz az üvegedénybe, már nem tudom, megadom magam kényre, ha nem segítesz nékem, szerelem. Ugy kellesz, mint a parasztnak a föld, a csendes eső és a tiszta nap. Ugy kellesz, mint a növénynek a zöld, hogy levelei kiviruljanak. Ugy kellesz, mint a dolgos tömegeknek, kik daccal s tehetetlenül remegnek, mert kínjukból jövőnk nem született meg, munka, szabadság, kenyér s jószavak. Ugy kellesz nekem Flóra, mint falun villanyfény, kőház, iskolák, kutak; mint gyermekeknek játék, oltalom, munkásoknak emberi öntudat. Mint minta, mint az erény a szegénybe, s ez össze-vissza kusza szövevénybe, társadalmunkba, elme kell, nagy fénybe', mely igazodni magára mutat.
Szabó Lőrinc - Tücsökzene
370, egyenként 18 soros jambikus tízesekből álló strófa alkotja. Vezérmotívuma az elzsongító tücsökciripelés, a látszólag monoton versforma. Ebben a keretben - a spontán emlékezés technikájával - kapnak helyet a megidézett alakok, helyszínek, személyes emlékek. Számvetés, önigazolás, meditáció képezik a kötet magvát.
József Attila - Óda
4 Óh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít? Miféle lélek és miféle fény s ámulatra méltó tünemény, hogy bejárhatom a semmiség ködén termékeny tested lankás tájait? S mint megnyílt értelembe az ige, alászállhatok rejtelmeibe!... Vérköreid, miként a rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem s méhednek áldott gyümölcse legyen. Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját - hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját s lombos tüdőd szép cserjéi saját dicsőségüket susogják! Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain! Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong - tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság.
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
4. Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, Az ki örökkén volt, s imádod fiadat Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat: Szentséges királyné! hivom irgalmadat. 5. Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt, Arrol, ki fiad szent nevéjért bátran holt, Megvetvén világot, kiben sok java volt; Kiért él szent lelke, ha teste meg is holt.
József Attila - Flóra ciklus
4. Buzgóság Ha olyan buzgó volnék, mint szerelmes s megbékülne e háborús család, az emberek, keresném engedelmes szívvel az örökös ifjuság italát. Nehezülök már, lelkem akkor boldog, ha pírban zöldel a fiatal ág - bár búcsút int nekem... E fura dolgot űzném, az örökös ifjuság italát. Fecseghetnének nyelves tudományok - mind pártfogolna, ki szivébe lát: legalább keressem, amire vágyok, bár nincs, az örökös ifjuság italát.
Petőfi Sándor
46-ban megalapítja a Tízek társasága nevű irodalmi kört
Jókai Mór
48-ban megfogalmazza a 12 pontot
József Attila - Hazám
5 A munkásnak nem több a bére, mint amit maga kicsikart, levesre telik és kenyérre s fröccsre, hogy csináljon ricsajt. Az ország nem kérdi, mivégre engedik meggyűlni a bajt s mért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart. Szövőlány cukros ételekről álmodik, nem tud kartelekről. S ha szombaton kezébe nyomják a pénzt s a büntetést levonják: kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért.
József Attila - Óda
5 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált - Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba!... (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem.)
József Attila - Flóra ciklus
5. Megméressél! Már nem képzelt ház üres telken, csinosodik, épül a lelkem, mivel az árnyakkal betelten a nők között Flórára leltem. Ő a mezőn a harmatosság, kétes létben a bizonyosság, lábai kígyóim tapossák, gondjaim mosolyai mossák. Ízét adja a tiszta víznek, száját adja a tiszta íznek, hazaszólít, amikor űznek, szemében csikó legelészget. Ő az okmány, kivel a kellem a porráomlás ellen, a szellem az ólálkodó semmi ellen szól, pöröl szorongó szerelmem. Érdekeimből megértettél, bátorrá vakmerőből tettél, kínlódtál, amig nem szerettél, egész világom ege lettél, - hát dícsértessél s hirdettessél, minden korokon át szeressél s nehogy bárkiben alább essél mindig, mindenütt megméressél!
József Attila - Hazám
6 Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény. Nem adna jogot a parasztnak, ki rág a paraszt kenyerén s a summás sárgul, mint az asztag, de követelni nem serény. Ezer esztendő távolából, hátán kis batyuval, kilábol a népségből a nép fia. Hol lehet altiszt, azt kutatja, holott a sírt, hol nyugszik atyja, kellene megbotoznia.
Hexameter
6 verslábból álló sorfajta Első négy versláb daktilus vagy spondeus, az ötödik mindig daktilus, az utolsó általában spondeus vagy trocheus.
Babits - Petőfi koszorúi, Kosztolányi Dezső - Petőfi Sándorka, Ady - Petőfi nem aluszik, Karinthy - Így írtok ti, Pilinszky János - Levél Petőfi Sándorhoz, Orbán Ottó - XX. század költői
6 író és műveik neve, akik Petőfi utóéletét alkották
Balassi Bálint - Adj már csendességet
7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
Berzsenyi Dániel
77 verset tartalmazó kézirata Kis János közvetítésével Kazinczyhoz került.
romantika
A 19. század meghatározó művészeti korszaka, életérzése, világszemlélete. Előzménye a preromantika, azaz a német klasszika, szentimentalizmus és a Sturm und Drang. A Schlegel fivérek dolgozták ki az elméletét.
Szabó Lőrinc
A 20-as években a nagyváros névtelen embereinek megszólaltatójává vált. Vonzalmat érzett a költői epika és mítosz iránt. (Kalibán, Anyám mesélte, Istár) Individualizmusát Schopenhauer és Nietzsche ihlette. Társadalmi-szociális érzékenység, lázadás jellemzi ezt a korszakot. A 30-as években megváltozott világszemlélete. A küzdelmet rezignáció, befelé fordulás, bölcseleti szemlélődés váltotta fel. Költészetének egyik vezérmotívuma a szerelmi szenvedély, erotikus vágy. A Különbéke című kötetében jelenik meg először a keleti, buddhista filozófia és költészet hatása. A Huszonhatodik év műfaji őstípusa Petrarca Daloskönyve.
Madách - Az ember tragédiája; Goethe - Faust; Vörösmarty - Csongor és Tünde
A 3 világdráma
Arany János
A 49-es szabadságharc idején nemzetőr, és a Nép Barátja című lapot szerkeszti, utána a keresettek listájára kerül. A Tisza-családnál kénytelen tanítói állást vállalni közismert költő létére.
Apokalipszis
A Biblia egy könyve, amely a a világ végét írja le, amikor Isten mindenkinek a megérdemelt jutalmat vagy büntetést juttatja.
Ószövetség
A Biblia melyik része a zsidóság szellemi hagyományainak válogatása? Mózes öt könyvéből (Tóra, az első a Genesis, második az Exodus, a zsidó nép viszontagságait követi), zsoltárokból, az Énekek énekéből (szerelmi és lakodalmi költészet), próféták könyveiből (Jeremiás, Jónás) áll. Héber és arányi nyelven írták, egységes görög fordításának neve: Septuaginta
Újszövetség
A Biblia melyik része tartalmazza Jézus életét, cselekedeteit, halálát, az apostolok munkásságát, és az utolsó ítélet eljövetelét? Négy evangéliumból áll. (Máté, Márk, Lukács, János) Ezek nagyrészt Jézus életét írják le. János jelenéseinek könyve, a Jelenések könyve/Apokalipszis, a világ végét írja le, amikor Isten mindenkinek a megérdemelt jutalmat vagy büntetést juttatja.
2 szintes dráma, világdráma, filozófiai mesejáték
A Csongor és Tünde műnemei és műfaja
Cervantes
A Don Quijote című szatirikus lovagregény szerzője. (Csak második név)
A bánat? Egy nagy óceán
A Felhők-ciklus melyik versére ismersz rá ez alapján? "Talán, Mire fölhozom, össze is töröm."
A férj hazajő betegen
A Felhők-ciklus melyik versére ismersz rá ez alapján? "Jól tudja: az orvos gyakran öl."
Emlékezet
A Felhők-ciklus melyik versére ismersz rá ez alapján? Hajómotívum "Te összetört hajónk egy deszkaszála"
Barátaim megölelének
A Felhők-ciklus melyik versére ismersz rá ez alapján? Szójáték. "Hogy gyilkukat majd odadöfjék... És odadöfték!"
Osvát Ernő
A Figyelő hozzá. (1905-1908)
Mikszáth Kálmán
A Gavallérok című kötete dzsentrikről, farsangi mulatságról szól.
Mikszáth Kálmán - A jó palócok
A Gózoni Szűz Mária, Szücs Pali szerencséje, Kiscsizmák, Galandáné asszony, Az a pogány Filcsik, Bágyi csoda, A néhai bárány - Melyik kötetben vannak benne?
Jászi Oszkár
A Huszadik század című folyóirat hozzá kapcsolódik. (1900-1919)
Bródy Sándor, Kiss József
A Hét című lap szerkesztői (1890-0924)
Babits Mihály - Jónás imája
A Jónás könyvét lezáró vallomás. A prófétaszerep személyessé tétele, értelmezése; egyben a kései versek ars poeticájához is kapcsolódik.
Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal
A Kenyér és bor című kötet nyitóverse. Leltár, létösszegzés.
Babits Mihály - A lírikus epilógja
A Levelek Iris koszorújából záróverse. A tárgyiasság megragadása toposzok segítségével. Schopenhauer "vak dió" metaforája, Nietzsche Zarathustrájából való a "vágy nyila", az "omega és az alfa". Középpontjában egy újabb filozófiai-ismeretelméleti probléma megragadása: mi van akkor, ha egybeesik a megismerő alany a megismerés tárgya, azaz az alany és a tárgy. Az önmagába zártság problémájához illik a szonett versforma.
József Attila
A Lázadó Krisztus c. műve megjelenését követően istenkáromlás vádjával 1924-ben perbe fogják.
Illyés Gyula
A Magyar Csillag folytatásaként újraindítja a Válasz c. lapot. (46-49)
Herczeg Ferenc
A Magyar Figyelő főszerkesztője (1926-1927ig)
Arany János - Hídavatás
A Margit híd avatására készült ballada. Haláltánc a szabadelvű kapitalizmus világában.
Babits Mihály - Fekete ország
A Messze...messze... ellenverse; monotóniája a költészet határát súrolja. Az egyszínű, homogén világ rettenetét, emberidegen voltát fejezi ki.
József Attila - Klárisok
A Márta-szerelem idején keletkezett tudatosan többértelmű mű. Szürrealista dal.
Karinthy Frigyes
A Nyugat egyik legsokoldalúbb írója és költője. Érdekelte a tudomány és a technika. Népszerűségét humorának köszönheti.
Osvát Ernő, Fenyő Miksa
A Nyugat első munkatársai, szerkesztői. (2)
Karinthy Frigyes
A Nyugat első nemzedékének tagja, friss humoráról, műveinek formai virtuozitásáról ismert.
1
A Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoztak? (szám) Kaffka Margit, Molnár Ferenc, Balázs Béla, Csáth Géza, Szabó Dezső
2
A Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoztak? (szám) Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula
3
A Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoztak? (szám) Weöres Sándor, Ottlik Géza, Radnóti Miklós, Szerb Antal
Hatvany Lajos
A Nyugat mecénása, báró.
Babits Mihály
A Nyugat második főszerkesztője.
Ady Endre
A Népszava baloldali lap szerint költészete "tébolydaköltészet", válasza a Küldöm a frigyládát című vers.
Babits Mihály
A Petőfi és Arany 1910 című esszéjében Petőfit a magyarok legnagyobb költőjének, Aranyt a legnagyobb magyar költőnek nevezte.
Vajda János
A Pilvax kör tagja, a szabadságharcban bevonul a honvédséghez, a fegyverletétel után besorozzák az osztrák hadseregbe.
Ady Endre - A Szajna partján
A Szajna partján él a Másik, Az is én vagyok, én vagyok, Két életet él két alakban Egy halott. A Duna partján Démonok űznek csúfot velem, A Szajna partján álmokba von be Százféle, szűz szerelem. Rákacag Páris S a boldog Másik visszakacag, Itt röhejes mámorba kerget Vijjogó, éji csapat. Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb, Sejtelem-csók minden dalom, Szent Cecilia hajol lelkemre Álmatagon. A Duna partján Céda lányhoz hajt durva öröm, A bor ad álmot S a poharamat összetöröm. Ott: ring lelkem muzsikás alkony Szent zsivaján S úgy csókolom meg az életet, Mint orkideát a Léda haján.
Arany János
A Szépirodalmi Figyelő és a Koszorú szerkesztője az 1860-as években, a fővárosban.
Ma
A Tett folytatásaként Kassák Lajos által indított lap címe. (1916-1919)
Kassák Lajos
A Tett kiadója és szerkesztője (1915-1916)
Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje
A Toldi trilógia köteteinek címei
Elbeszélő költemény
A Toldi trilógia köteteinek műfaja
Kosztolányi Dezső - Az írástudatlanok árulása
A Toll című folyóiratban jelent meg 1929. júl. 14-én. (Különvélemény Ady Endréről)
Arany János - Tetemre hívás
A ballada alapja egy középkori hiedelem: a meggyilkolt sebe vérezni kezd a gyilkos jelenlétében.
Ady Endre - A Sion-hegy alatt
A balladaszerű történés középpontjában a sikertelen találkozás áll. A vers feszült és összetett lélekállapotot jelenít meg. A "rongyolt lelkű" lírai én tékozló fiúként térne meg Urához. Újszerű, modern Istenélményt sugall a vers: a 20. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul.
Ady Endre - Bujdosó kuruc rigmusa
A balladás tömörségű és hangvételű költemény utolsó két versszakában tudatosan játszik rá Arany Rege a csodaszarvasról c. művére.
A magyar nép zivataros századaiból
A cenzúra és a lírai szerep miatt milyen alcímet adott Kölcsey a Himnusznak?
Ottlik Géza
A család katonai pályára szánta. 1922-től a kőszegi katonai alreál, majd Budapesten a főreál gimnáziumba járt. Ezután a budapesti egyetem matematika-fizika szakára járt, Fejér Lipót tanítványa.
Juhász Gyula - Gulácsy Lajosnak
A csillagot kerestük... merre is vagy, Hisz még nem hullottál az éjbe le, Még ég fölötted estenden a villany, Még mérik, lázad nő, vagy süllyed-e? Lajos, hiszen mi voltunk már azóta Ott is, tudod, nem mondom, fáj a szó... Ahol ketyeg a lélek, mint az óra, De nem mutat időt, irtóztató.
Csokonai Vitéz Mihály
A csurgói református gimnázium segédtanára. Mikor hazatér születési helyére, barátságot köt Fazekas Mihállyal.
Babits Mihály - In Horatium
A cím jelentése kettős: Horatius ellen és szellemében. Felidéz az arany középút toposzát, az állandóság és a változás dialektikáját. A költemény bölcselettörténeti alapját a hérakleitoszi és a horatiusi világfelfogás, illetve életelv szembeállítása adja. A felütés Horatius egyik legnépszerűbb ódájának (III. 1. A mértékletesség dícsérete) szabad átköltése.
Babits Mihály - Húsvét előtt
A cím jelképes: a szenvedéstörténetet a feltámadásnak kellene követnie. A malommetafora Vörösmarty A vén cigány című rapszódiáját evokálja; a mindent felőrlő, pokoli idő jelképe. Műfaja dithürambosz, azaz extatikus állapotban előadott közösségi érvényű ének (ma inkább rapszódiának neveznénk). A cím jelentése utal a vers bemutatására (a Zeneakadémián tartott Nyugat-matinén tavasszal olvasta fel Babits), jelképes értelme jelentheti az örök reményt a feltámadásban.
Móricz Zsigmond - Tragédia
A cím műfajt és esztétikai minőséget is jelent. A "hőse" Kis János. Neve egyszerű, külseje állatias, célját a groteszk kisszerűség irányítja. Vágyaiban sem lépi át az ösztönélet szintjét. Naturalista látásmód jellemzi. Célja: egyszer jóllakni -> torkán akad egy falat és meghal. Senkit nem érdekel a halála.
Ady Endre - Az ős Kaján
A címben szereplő ős Kaján rejtélyes, mitikus figura, Ady híres szimbólumainak egyike. Schöpflin Aladár szerint a költő személyiségének rosszabbik fele, mely a rombolás, a halál felé húzza őt. A költői személyiség ellentétes erőinek halálos párviadala úgy jelenik meg a versben, hogy a "jobbik-Én" mutatja be az ős Kajánt és a küzdelmet.
Csokonai Vitéz Mihály
A debreceni kollégiumban tanul, teológus hallgató, görög, latin, francia és német nyelven beszél
Drámaiatlan dráma
A dráma műnem egy típusa. A 19. században kialakult, Csehovra jellemző drámatípus. A cselekmény nem a színpadon zajlik, a néző mindenről a párbeszédekből értesül. Csehov: A három nővér
Abszurd dráma
A dráma műnem egy típusa. Al lét teljes értelmetlenségét, kilátástalanságát bemutató 'antidráma'. A II. világháború után kibontakozó abszurd irodalom jellemző műfaja. Pl.: Beckett: Godot-ra várva, Ionesco: A kopasz énekesnő
Analitikus dráma
A dráma műnem egy típusa. Elemző dráma. Az alapkonfliktust okozó esemény már a darab kezdete előtt megtörtént, de ez nem derül ki az első felvonásban. A drámai cselekmény a múlt feltárása köré szerveződik. Pl: Szophoklész: Oidipusz király, Ibsen: A vadkacsa
Gozsdu Elek
A dzsentrik világát mutatja be realista látásmóddal pl.: a Nemes rozsda c. novellájában (1886), naturalista-szimbolista technikával.
Arany János - V. László
A felhő megszakad, Nyilása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt Budának tornyiról. "Miért zúg a tömeg? Kivánja eskümet?" "A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög."
Klasszicizmus
A felvilágosodás időszakában jellemző stílusirányzat. Az antik példákat igyekszik követni. Jellemzi a szabályosság. Magyarországon a Martinovics-féle mozgalomtól a reformkorig tartó időszak stílusa.
Tézisregény
A felvilágosodás kedvelt műfaja. Egy tétel igazságát, vagy hamisságát bizonyítja be. A módja az utaztatás. Szerkezete: lazán kapcsolódó epizódok, kalandok sorozata, keretszerű felépítés. A végén a főhős meggyőződik az alapvető tétel helyességéről, ill. helytelenségéről.
Babits Mihály - Esti kérdés
A felütés dajkaképe az abszurditást egy fölöttünk álló erő kegyelmével, gondoskodásával ellenpontozza. A záró sorokban megjelenő fűszálpélda lezárja az öntudatlan emlékezés áradó látomását.
Karinthy Frigyes
A francia felvilágosodás mellett a kortárs filozófusok is hatottak munkáira (Freud). A klasszikus magyar irodalom folytatója. Párhuzamba állítható a világirodalom nagy szatirikusaival (Shaw, Čapek). Példaképének Jonathan Swiftet tartotta.
Karinthy Frigyes
A fővárosban nőt fel, gimnáziumi évei későbbi művei meghatározó élményanyagát nyújtják.
Babits Mihály
A gólyakalifa -első regény /1913/ (személyiségmegosztás és álomfejtés) Hőse: Tábory Elemér-> álmaiba egy asztalosinas, majd egy erkölcstelen díjnok életét éli. ; A metaforikus elbeszélés egyik legkorábbi példája a mű + az én osztottságának tapasztalata
Avantgard
A hagyományoktól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a 20. század első évtizedeiben.
Zrínyi Miklós
A harmincéves háborúban a Habsburgok oldalán állt, I. Rákóczi György ellen harcolt. Horvát bánná nevezték ki. Hadtudományi munkákon is dolgozott.
Klasszicizmus
A harmóniára való törekvés, az antik derű, a sztoikus bölcselet és a humanista szemlélet jellemzi.
Pázmány Péter
A hazai ellenreformáció vezéralakja, jezsuita pap, esztergomi érsek.
Vörösmarty Mihály - Országháza
A hazának nincsen háza. Mért? Volt idő, midőn nevére Fölkelének, s amit kére Nem keresvén cifra szóban, Ami a szív legmélyén van, Adtak drága bért, Adtak érte vért. Most midőn leszállt a béke S a vérontó harcnak vége, S a hazának, Mint anyának, Aki gyermekei körében Áll ragyogva örömében, Földerűlne boldog napja: Most fejét szenny s gyász takarja. Földön futva, Bujdokolva, Mint hivatlan vendég száll be A szegény s kaján telekbe, Hol nevét rút ferditésben Ismerik csak átokképen.
Pope - Fürtrablás
A helység kalapácsának irodalmi előzménye
kérés-indoklás-kérés
A himnuszok hagyományos elrendezése/felépítése
Esti sugárkoszorú
A hitvesi költészet szép példája. A panteisztikus látomás és az érzés egyszerűsége között ellentét feszül. Tóth Árpád verse.
Helyzetkomikum
A humor egy ellentmondásos helyzetből fakad: két szereplő két különböző dologról beszél, miközben nem tudnak róla.
Ady Endre - Mag hó alatt
A jelen borzalmából csak az individuális perspektíva meghaladásával, a történetiséggel, az örök körforgás felismerésével lehet túllépni. Az emberiség feladatai: a múlt, az emberség és a remény őrzése, az önhűség.
Babits Mihály - Hegeso sírja
A kedvesem kétezer éve alszik, kétezer éve meghalt s vár reám. A neve Hegeso. - Lábhegytől arcig márványszinű - s komoly görög leány. Élő, habár lehellete se hallszik keble átduzzad ráncos khítonán Fürtös fejében ki tudja mi rajzik? Ül meghajolva. Méla. Halovány. Előtte állva szolgálója tartja rabszolgalány, a drága ládikát, amelyből ékszereit válogatja. Talán azt nézi (lelkem bús reménye!) melyikkel ékesítse föl magát, ha megjövök majd én, a vőlegénye.
Francesco Petrarca
A klasszika-filológia megteremtője
Hármas egység elve
A klasszikus drámákra jellemző drámaszerkesztési elv, Arisztotelész jegyezte le. Rövid 24, max. 48 óra alatt lejátszódó történet egy helyszínen, egy szálon futó cselekmény. Tér, idő, és cselekmény egysége.
Drámai költemény
A klasszikus tragédiával rokon műfaj, nagy súlyt kap benne a költőiség, a gondolatiság. Az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit veti fel. De elsősorban olvasásra és nem színpadra készül. Pl.: Goethe: Faust, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Madách: Az ember tragédiája (Más néven emberiségköltemény, lírai dráma, világdráma, könyvdráma.)
Berzsenyi Dániel - Osztályrészem
A korai számvetés verse (magyar felvi). Az ifjúkorból a felnőttkorba érkező költő verse. Az anyagi, egzisztenciális biztonság, a szélsőségektől mentes élet dícsérete, a horatiusi magatartásforma és életelv fölvállalása. Az utolsó két szakaszban az értékek mulandóságával szemben a költészet mint megtartóerő jelentkezik. Szapphói strófában íródott.
reneszánsz
A korszak embereszménye a polihisztor, a szabad akaratú alkotó, teremtő lény. Hírnév, felfedező szenvedély, pompaszeretet, kényelem, becsvágy, életöröm - a legfontosabb értékek.
reneszánsz
A korszak nyelve a latin, majd (a reformáció hatására) a nemzeti nyelvek.
felvilágosodás
A korszakban fordítások születnek antik szerzők műveiből, a magyar költészetben elterjed az időmérték és a mitológia alkalmazása.
Kosztolányi Dezső
A kulcs című novella hozzá kapcsolódik.
Intés az őrzőkhöz
A kései Ady-költészet egyik legszebb ars poeticája. Összhangban a többi ars poeticájával nem esztétikai, hanem erkölcsi programot fogalmaz meg. Az értelmetlen vérontás idején az ember "Szépbe-szőtt hitét" kell megőrizni: a látszólag jelentéktelen, a jelenben szinte értelmezhetetlen mozzanatokat. Emlékezéstechnikája a bergsoni időélmény hatását mutatja, melyben szétválik az objektív, fizikai- és a szubjektív idő.
Rokokó
A költészetben az apró részleteket, a szépséget, és a földi szerelmet dicsőítő stílus. Jellemzője a játékosság, könnyedség, szertelenség, az élet apró örömei felé fordulás.
Ady Endre - Párisban járt az ősz
A költő finom eszközökkel teremti meg a közelgő halál elégikus - egyszerre tragikus és idillikus - hangulatát. Az alaphelyzet ellentétre épül: a jövő jelenik meg a múltban. Az ősz és a nyár találkozása egyrészt lokalizált térben történik, másfelől a lélekben. A halál tudata felfokozza az érzékenységet, az egyébként észrevehetetlen tapinthatóvá, illetve hallhatóvá válik: Szent Mihály útja "beleremeg", a falevelek hullása hangot ad.
Ady Endre - Héja-nász az avaron
A költő merít a századforduló Wagner-divatjából: itt is, mint Trisztán és Izolda legendájában, a szerelem a halálban teljesedik ki. A végzet nemcsak a szerelmesek egymásra találását teljesíti be, hanem elválásukat is.
Jókai Mór - Fekete gyémántok
A könyv alapja egy megtörtént botrány, melyet maga az író leplez le egy cikksorozattal. Cím? Író? (Danielik János püspök csalással akart pápa lenni-> Mo. egházi vagyon egy részét zálogba akarja adni, majd azzal segíteni a pápai államot)
Szabó Lőrinc - Különbéke
A kötet csúcsverse. Az életet undorral szemlélte fiatalon, most azonban elszánt nyugalommal vet számot a világgal és saját helyzetével. Az antik filozófusok tanításainak hatására a lélek háborítatlan nyugalmát kívánja megőrizni. A harmóniát a családi élet idilljében véli meglelni.
Mikszáth Kálmán - Tót atyafiak
A kötet négy hosszabb novellát tartalmaz. Hősei a civilizációtól távol élnek, szorosabb szálak fűzik őket a természethez, mint az emberekhez ( Az arany kisasszony, Az a fekete folt; Lapaj, a híres dudás; Jasztrabék pusztulása)
Aquinói Szent Tamás
A középkor legjelentősebb filozófusa, összebékítette az egyházat a tudományokkal (például a görög filozófusok elméleteivel) megalapítva a teológia tudományát. Megalkotta a vallásos irodalom egyik alapművét A teológia summáját.
Villon
A középkori anonimitás hagyományával ellentétben verseiben gyakran rejtette el akrosztichonként saját nevét. (Csak második név)
Villon
A középkori ballada műfaj mestere. Három 8 soros versszak és egy 4 soros ajánlás (a leendő pártfogónak szól) (Csak második név)
Villon
A középkori egyházi költészettel szemben kiemelkedik személyes hangjával. Művészete ellentétekre épül, szembenéz az emberi esendőséggel és kifejezi a lelki megtisztulás vágyát. Versformái: ballada, oktáva, rondó. (Csak második név)
József Attila - Holt vidék
A külvárosi versek jellegzetes motívumait (fagy, hideg, fák, ágak, csönd) előlegezi meg.
Arany János - Mindvégig
A lantot, a lantot Szorítsd kebeledhez Ha jő a halál; Ujjod valamíg azt Pengetheti: vígaszt Bús elme talál. Bár a szerelem s bor Ereidben nem forr: Ne tedd le azért; Hát nincs örömed, hát Nincs bánat, amit rád Balsors keze mért?... Hisz szép ez az élet Fogytig, ha kiméled Azt ami maradt; Csak az ősz fordultán, Leveleid hulltán Ne kivánj nyarat.
Dal
A legelterjedtebb lírai műfaj, számtalan változata ismert. Egynemű, általában egyszerű, személyes érzéseket szólaltat meg, hangulata egységes, strófaszerkezete többnyire szabályos. Fontos tulajdonsága a zeneiség, története összefonódik a zenekísérettel, dallammal. Nagyon sok fajta van: eredete szerint: nép - és mű..., témája szerint: bor-szerelmi-hazafias-búcsú-gyász-bújdosó-bölcső-altató-hajnali ...
Egy katonaének
A leghíresebb Balassi-strófában íródott Balassi vers.
Arany János
A legnagyobb szókincsű magyar költő. Élete során leírt 287.425 szóból összesen 59.697 egyedi szót használt.
Mese
A legősibb műfajok egyike. Kisepikai terjedelmű, verses és prózai formájú is lehet. Fantasztikus, csodás elemekkel átszőtt történet, általában fiktív térben és időben játszódik. Leggyakoribb fajtái: nép...: szerzője ismeretlen, szájhagyomány útján terjed, eközben formálódik (pl.: a Grimm testvérek gyűjteménye), mű...: szerzője ismert, szövege nem módosítható (pl.: Andersen), állat...: írója ismert, benne az állatok emberi tulajdonságokat kapnak. (pl.: Phaedrus, Aiszópusz, Heltai Gáspár, La Fontaine)
Életkép
A mindennapi élet valamely tipikus alakját, vagy helyzetét, eseményét örökíti meg.
impresszionizmus
A pillanatnyi benyomás, visszatükröződő színek optikai problémái foglalkoztatták a művészeket ebben a stílusirányzatban. Ezen irodalmi jellemzők: zenei elemek, hangfestő szavak, szinesztézia gyakori alkalmazása.
József Attila - A Dunánál
A pindroszi óda klasszikus műfajának modern változata. A Szép Szó Mai magyarok, régi magyarok című különszámának bevezető verse. Az emlékezés folyamát a szemlélődő költőben a Duna látványa indítja meg. A víz a folytonosság, a létezés, az emberi történelem jelképévé válik. A vers zárlata a Duna-völgyi kis népek megbékélését hirdeti.
Petőfi Sándor - Itt állok a rónaközépen
A pusztát síri csend födé el, Mint elfödik a halottat szemfödéllel. Nagymessze tőlem egy ember kaszál; ... És most idenéz, Engem bámul, de én szemem sem mozditom... Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?
Arany János - Tetemre hívás
A radványi sötét erdőben Halva találták Bárczi Benőt. Hosszu hegyes tőr ifju szivében; "Ime, bizonyság Isten előtt: Gyilkos erőszak ölte meg őt!" --- Odakinn lefut a nyilt utca során, Táncolni, dalolni se szégyell; Dala víg: "Egyszer volt egy leány, Ki csak úgy játszott a legénnyel, Mint macska szokott az egérrel!"
Berzsenyi Dániel
A reformkor időszakában Széchenyi kedvenc költője. A Nyugat első nemzedéke fedezi fel újra, elsősorban Szabó Dezső és Németh László.
Hitvitázó dráma
A reformáció és ellenreformáció vitairodalma dramatizált, dialogikus formában. A szereplők többsége élő személy, vagy allegorikus alak. Sztárai Mihály, Mélius Juhász Péter művei.
Mikszáth Kálmán - Beszterce ostroma
A regény főhőse Pongrácz István fura, különc, "késő született" ember volt, aki rögeszmés hóbortjainak élt. A társadalmi (kisvárosi és vármegyei) közeg olyan környezetként jelenik meg, amely egy bizonyos határig hajlandó elfogadni a főszereplő rögeszméit, s csak akkor fordul ellene, amikor az már alapvető érdekeit sérti.
Kosztolányi Dezső - Édes Anna
A regény szereplői:,Vizy Kornél,Moviszter Miklós,Angéla,Patikárius János,Ficsor, Stefi, Etel,Katica Beteg testbe helyezi a legépebb lelket: Moviszter: cukorbeteg.
Tinódi Lantos Sebestyén
A reneszánsz nagy énekmondója, vándorlantos. Művei történeti források. Alakja feltűnik Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében.
Esti kérdés
A retorikusan felépített körmondat problémafelvetése: van-e oka, célja a létezésnek, s mindez megismerhető-e. A Danaida- és Sziszifusz-mítosz párhuzama a cselekvés értelmetlenségét sugallja. Először ebben a versben jelenik meg Szent Ágoston felfogásán alapuló kegyelemtan, amely kései Babits-versekre jellemző.
Ütemhangsúlyos verselés
A ritmust a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Alapegysége az ütem, amely egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótagokból áll.
Verses regény
A romantika hozza létre a műnemeket, műfajokat összemosó törekvésével. Cselekményes, ugyanakkor nagy hangsúlyt kapnak benne a lírai elemek, reflexiók. Például: Byron: Don Juan, Puskin: Anyegin, Arany László: A délibábok hőse.
Assisi Szent Ferenc
A róla elnevezett kolduló szerzetesrend alapítója. A Naphimnusz szerzője. Mindenható, fölséges és jóságos Úr, Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás, És minden áldás. Minden egyedül téged illet, Fölség, És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja. Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Petőfi Sándor
A szabadság és a szerelem költője. Hirdette, hogy a költők feladata a nép vezetése.
Kosztolányi Dezső - Mostan színes tintákról álmodom
A szegény kisgyermek panaszai című kötet egyik ars poeticája. Szinesztéziák szövik át.
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
A személyiségnek a pénzzel és a pénzért folytatott reménytelen küzdelmét jelképezi. A pénz mindenható hatalom, az élet minden szépsége felé csak rajta keresztül vezet az út. Ez a tudat teszi rendíthetetlenné, legyőzhetetlenné, ironikusan hallgataggá a Nagyurat. A századforduló és a századelő jellemzője, hogy a biztos értékrend hiányában a közösségek szétestek, meghatározóvá vált a létért folytatott egyéni küzdelem. A létharc mitikussá és jelképessé vált. A szaggatott előadásmód, drámai párbeszédű monológ, a tragédiát sejtető befejezés a ballada műfajához közelít.
Ady Endre - Héja-nász az avaron
A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár. A jelképek örökös nyugtalanságot, vergődést, gyötrelmes fájdalmat sugallnak. A héjapár a nyárból az őszbe tart: az életből a halálba. A mozgás egyre gyorsabb tempójú, míg végül sor kerül az utolsó nászra: a halálos ölelésre. Sorsuk a természet kegyetlen rendjét követi: már másoké a Nyár. A szerelem csak előzménye a halálnak.
József Attila - Kései sirató
A szeretetvágy és édesanyjának tragikusan korai elvesztése a költő meghatározó élményei. Társtalanságáért, boldogtalan életéért édesanyját vádolja szenvedélyes mondatokban. Freudi hatás!!! Rapszódia.
Proust - Az eltűnt idő nyomában
A szimultanizmus kezdeti műve a világirodalomban - elindítja a szimultanizmus terjedését. Kronológia felbomlik, nehezen követhető asszociációk jellemzik.
Csokonai Vitéz Mihály
A szimultán/bimetrikus verselés első alkalmazója. Egy versen belül kétféle ritmizálási elv érvényesül, leggyakrabban az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés.
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
A vers szervező elve a lírai- és stílustörténeti rájátszások, hasonlóságok sora. (Arany Őszikék ciklusa, Csokonaira utal a magára maradottság érzésének kifejezése, feltűnik 16-17. századi protestáns prédikátorköltők hangja, a Carmina Burana évszakmetaforikája, barokk és szecessziós képek). A legfontosabb szervezőmotívum azonban a középkori haláltáncokat idéző refrén "meg kell halni!". Paradox módon a rájátszások, a felidézések sokasága éppen a halál egyediségét hangsúlyozza. Semmissé még az asszonyi jóság sem teheti, legfeljebb segít.
Babits Mihály - Messze... messze...
A vers életérzése közel áll a szecesszió elvágyódáskultuszához. A költemény a világ sokszínűségét, gazdagságát hirdeti. Az utolsó strófa szembeállítja a megismerés korlátozott lehetőségeivel. Goethét idézi: a személyiségnek világnyivá kellene tágítani önmagát, hogy befogadhassa a világot.
Ady Endre - A Sion-hegy alatt
A vers értelmezői közül Vezér Erzsébet csaknem mulatságos játékfigurának látja az öreg Úr alakját, míg Király István modern festményeken látható groteszk, fantasztikus látomásnak. Öltözete, megjelenése ugyanakkor az egyházi szertartások által eltakart Istent jeleníti meg.
Ady Endre - A Hortobágy poétája
A vers üzenete: a "csordanépek" állati vegetációja körében a művész megsemmisül. Bukása elkerülhetetlen.
Hangulati tájlíra
A versbeli táj a lírai én hangulatához alkalmazkodik, azt tükrözi. (Nem tiszta tájvers)
József Attila - Levegőt!
A versindító helyzet az éjszakaversekre utal vissza. A totális jogfosztottság képei jelennek meg. Alapgondolata a személyiség létezésének fenyegetettsége. Kulcsfogalmak: rend, szabadság. A költemény a felnőtt, felelős ember egyetlen lehetséges magatartásával zárul.
Akrosztichon
A verssorok kezdőbetűi egy értelmes szót adnak ki, sokszor a költő nevét. (névelrejtés)
József Attila - A Dunánál
A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! ... Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.
Ady Endre
A világháborút kezdettől fogva ellenezte, nem vonult be a seregbe, ekkori műveiben az emberiség elveszettségét írja meg. ("...Próbáljunk mégis megmaradni/Ebben a gyilkos, vad dúlásban./ Mikor mindenek vesznek, tűnnek,..."
József Attila - Téli éjszaka
A virrasztó ember nézőpontjából szemléljük a "szép embertelenséget", a kietlen, hideg világegyetemet. A konkrét látvány áttűnik az elvont értelmezésbe, az emberi lét korlátozottságát tudomásul kell venni. Szigorú, klasszicista fegyelmű kompozíció jellemzi a formáját.
József Attila - Téli éjszaka
A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye. A város peremén, mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép a lábára a tél... Hol a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa, mérem a... Mint birtokát a tulajdonosa.
József Attila - Bukj föl az árból
A zsoltárok hangján szól. Két egymást vonzó ellenpont jelenik meg a versben: Isten és a semmi. A lírai én a semmiből szeretné életre kelteni a megszólított Urat. Magányának feloldását csak büntetés formájában tudja elképzelni. Az utolsó előtti versszak tartalmazza a mélypontot, a kiszolgáltatottság és magárahagyatottság tovább nem fokozható állapot.
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Abban, gondolom, hogy semmi jussal Ellenkezni nem fogok, Hogyha én egy megvetett virtussal Itt egy kőben helyt fogok, S e szigetnek egy szögében, Mint egy Russzó Ermenonvillében, Ember és polgár leszek. Ember és polgár leszek.
Arany János - Epilogus
Ada címet, bár nem kértem, S több a hír-név, mint az érdem: Nagyravágyva, Bételt volna keblem vágya. Kik hiúnak és kevélynek - Tudom, boldognak is vélnek: S boldogságot Irígy nélkül még ki látott? Bárha engem titkos métely Fölemészt: az örök kétely; S pályám bére Égető, mint Nessus vére. Mily temérdek munka várt még!... Mily kevés, amit beválték Félbe'-szerbe', S hány reményem hagyott cserbe'!...
Zrínyi Miklós
Adriai tengernek Syrenaia című kötete 1651-ben jelent meg Bécsben, lírai alkotásait tartalmazza.
Cifra szűrömmel betakarva, Őrizem a szemed, De ha mégis?, Nézz, drágám, kincseimre
Ady Csinszka-versei. A halottak élén című kötet Vallomás a szerelemről című ciklusa tartalmazza e verseket. Letisztult, népdalokat idéző, elégikus hangoltságú műforma. (4)
Ady Endre - Új vizeken járok
Ady Endre ars poeticai költeménye, melyben a beszélő elutasít mindent, ami régi. Költészetének hajtóerejét, ihletforrását egyszerre jelöli egy szent "Szentlélek" és egy profán "kocsma gőze" kifejezéssel. A hagyományosan ellentétes értékek azonban itt egyenrangúak.
A magyar messiások
Ady Endre ars poeticai költeménye. A második ciklus címadó verse. Már a címében jelzi, hogy a megváltók sorsa magyar földön más, mint a világ többi részén. A többszörös ismétlés monotóniát, változatlanságot sugall. Ady Ének a porban című versében még hangsúlyozta az egyéni sorsot, itt azonban az általánosítás gesztusa a meghatározó.
A muszáj herkules
Ady Endre ars poeticai költeménye. A zsenitudat Ady jellemző életérzése. A kiválasztott embert meg nem értés övezi, sorsát gőggel viseli. Mitikus arányok jellemzik a szereplőket és az időbeli kereteket is. A cím különös jelzője kényszerűséget jelez. Nemcsak a költői én és a "sok senki" között feszül ironikusra hangolt ellentét, hanem magán az énen belül is. A harc kényszerű, s hiába van terhére, része a szuverén személyiségnek.
Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar messiások, A muszáj Herkules, Hunn, új legenda, Intés az őrzőkhöz, Új vizeken járok
Ady Endre ars poeticai költeményei.
Léda asszony zsoltárai
Ady Endre az Új versek című kötetének első versciklusának neve.
A magyar Ugaron
Ady Endre az Új versek című kötetének második versciklusának címe. Jellemzően a lírai énnek és a környezetnek a viszonyát állítja középpontba. Verse pl.: A Tisza-parton.
Versek, Még egyszer, Új versek, Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A magunk szerelme, Ki látott engem?, A halottak élén, Az utolsó hajók
Ady Endre köteteinek címei( amiket vettünk)
Diósi Ödönné Brüll Adél - Léda, Boncza Berta - Csinszka
Ady Endre szerelmeinek nevei + verseiben neveik.
Üdvözlet a győzőnek
Ady Endre utolsó versének címe.
A vidám Isten, Köszönöm, köszönöm, köszönöm, Álmom: az Isten, A Sion-hegy alatt
Ady Istenes versei (4)
A vidám Isten
Ady Istenes versei közé. Nem egyszerűen a nietzschei ihletésű életkultusz és mámor hirdetéséről van szó, hanem annak felismeréséről, hogy az élet folytonosságában a halál csak intermezzo.
Korán jöttem ide
Ady a magyar költősors egyik legfontosabb összetevőjét, a más Janus Pannoniusnál is megjelenő koránjöttség érzetét mutatja be.
Hunn, új legenda
Ady ars poeticai műve, melyben elutasítja a költői minták követését és szépségeszményét is. Nemcsak az egyéni mítosz, a hatalmasra növesztett éntudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása, a közösségteremtés is.
A Sion-hegy alatt
Ady az első istenes versciklus címét adó költeménye. Első megjelenésekor megbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával és az Isten-szag emlegetésével. A lírai én gyermeki emlékeire támaszkodva keres valakit, aki hitet adna neki. Hiába találkoznak a Sion-hegy alatt, nem tudja a gyermeki imát.
Vajda János
Ady az elődjének tekintette őt.
Ember az embertelenségben
Ady egyetlen verse, amyelnek azonosítható a történetiélmény-háttere: a csucsai várkastélyból nézi "a borzalmak tiport országútján" menekülő erdélyieket.
Ady Endre - Dózsa György unokája
Ady egyik forradalmi verse. Első Dózsa-verse.
Mag hó alatt, Az eltévedt lovas, Ember az embertelenségben, Mesebeli János, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás-ének 1918-ból, E nagy tivornyán
Ady háborúellenes versei. Jellemzői az apokaliptikus képek, értékpusztulás, víziók. A lírai én szerepe az értékmentés. Nyelvhasználata sokszor archaizáló, biblikus vagy expresszionista. (7)
Bujdosó kuruc rigmusa, Sípja régi babonának
Ady kurucversei. (2)
Ady Endre - Álmom: az Isten
Ady költeménye. Az elárvult, kiábrándult lélek szeretne biztos kapaszkodót keresni Istenben a Semmivel, a Nihillel szemben.
Kocsi-út az éjszakában
Ady költeménye. Egyik legnagyobb bölcseleti költeménye. Egy képzeletbeli, lelki tájat jelenít meg. Szándékosan visszafogott, puritán a versszöveg. A Hold "csonkasága" a 20. századi ember alapvető élményét sugallja: az eddigi egységes világegész darabjaira hullik. Szimbólumalkotásának egyik legtökéletesebb megvalósulása. Elszakad az allegorikus-metonimikus, egyértelműen értelmezhető versépítkezéstől, s egy korélményt, az egységes világkép szétesését, s az ezzel együtt járó félelemérzetet és bizonytalanságot fejez ki.
Lelkek a pányván
Ady költészete. A megkötöttséget, a tenni akarás elpusztítását egy képbe sűrítve jeleníti meg: Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben, Mert hiába korbácsoltam, Hiába űztem, hiába űztem. Ha láttok a magyar Mezőn Véres, tajtékos, pányvás ménet: Vágjátok el a kötelét, Mert lélek az, bús, magyar lélek.
A magyar Ugaron, A Hortobágy poétája, Lelkek a pányván, Korán jöttem ide, A lelkek temetője, Páris, az én bakonyom, Kocsi-út az éjszakában
Ady látomásszerű tájversei. (7)
Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján
Ady létharcversei. (2)
Nekünk Mohács kell, A föl-földobott kő, Magyar jakobinus dala
Ady magyarságversei. (3) Nemzetféltés, nemzetostorozás, a magyar romantika nemzethalál-víziójának modernkori lehetősége. A lírai én osztozik a közösség sorsában. Az ugarversek nagy része ehhez a tematikus csoporthoz is tartozik.
Elbocsátó, szép üzenet
Ady többszöri szakítási kísérlet után ezzel a költeménnyel vet véget Lédához fűződő kapcsolatának. A szerelem megtagadásának verse. Ady különbséget tesz Adél és az általa, a költeményekben megalkotott Léda között. Az első iránt kíméletlen, a másikkal a szakítás gesztusával együtt is elégikus a lírai én magatartása. A vers érvelése szerint Adél legfőbb tévedése, hogy azonosnak vélte magát az Ady-teremtménnyel. Ebből fakadt szerepzavara, önmaga jelentőségének túlértékelése. Túlértékeli magát a lírai ént is. Nietzschei fordulatokat használva (pl. csillagsors) hirdeti a férfi felsőbbrendűségét.
Az eltévedt lovas
Ady verse 1914-ben jelent meg a Nyugatban. Ebből mutatkozik: Ady mindenkinél hamarabb döbbent rá a fenyegető történelmi katasztrófára.
Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára
Ady verse. A vers fiktív énje a háború kitörésének rémületes éjszakáját idézi meg. Az emlékidézés rapszodikus. Tetőpontja az apokalipszis angyalának látomása. A világégés és pusztulás legfőbb oka a szeretet hiánya, a részeg gondolat.
A lelkek temetője
Ady verse. Témája a magyarság életének reménytelensége, aki jobbat és többet akar, szükségszerűen elbukik. Az "éltek-nem éltek" paradoxonával fejezi ki a vegetálás, illetve a teljes élet ellentétét.
Temetés a tengeren, Párisban járt az ősz, Jó Csönd-herceg előtt
Ady élet-halál versei. (3) A halál a nyugodni vágyó lélek menedéke. A hangvétel idillikus, elégikus vagy tragikus. Szecessziós hatás.
Góg és Magóg fia vagyok én
Adyt költeményében nem a történelmi szerep érdekelte, hanem a 20. század eleji következményei. A Szent Istvánra hivatkozó állam és egyház elnyomó hatalmával szemben önmagát is pogány - az ősi, romlatlan magyarságot képviselő - lázadónak érezte.
Babits Mihály
Adyval: Nyugatos barátja; Benne látja önmaga folytatását Ady és Vörösmarty a példaképei
Babits Mihály - Fekete ország
Ahol minden fekete volt, Minden fekete, de nem csak kívül: Csontig, velőig fekete, Fekete Fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger, Fekete fák és fekete ház, Fekete állat, fekete ember, Fekete öröm, fekete gyász, Fekete érc és fekete kő és Fekete föld és fekete fák, Fekete férfi, fekete nő és Fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre Az anyagot, melylusta, tömör, Fekete földbe, fekete hegybe
Gyulai Pál
Akadémiai székfoglalójaként a Bánk bán-t elemzi
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Akik hajdan jó barátim voltak, Még felkőltek ellenem, Űldözőim pártjához hajoltak: Ó! miket kell érzenem, Amidőn már ők is végre Úgy rohannak rám, mint ellenségre, Bár hozzájok hív valék. Bár hozzájok hív valék. Nincsen, aki lelkem vígasztalja, Olly barátim nincsenek; Vállat rándít, aki sorsom hallja; Már elhagytak mindenek. Nincsen szív az emberekbe: Hadd öntsem ki hát vaskebletekbe Szívem bús panasszait. Szívem bús panasszait. LILLA is, ki bennem a reménynek Még egy élesztője volt, Jaj, LILLÁM is a tiran törvénynek S a szokásnak meghódolt. Hogy vagy most te, áldott lélek? Én ugyan már elhagyatva élek A tenger kínok között. A tenger kínok között.
Kassák Lajos
Aktív lapszerkesztő volt lapjai az 1910-es években: A Tett, Ma lapjai az 1920-as években: Dokumentum, Munka, Kortárs
Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: „Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse.
Ady Endre - Száz hűségű hűség
Alakos játék, százszor-zárt titok Hős, futó bölcse újból és megint Állok süppedten szókimondó bajban. Cselek, barlangok, vermek, kárpitok, Bozótok, lárvák, segítsetek rajtam. Ki száz alakban százszor volt szabad S minden arcához öltött más mezet, Éljen és csaljon titokba-veszetten, Mert bárki másnál több és gazdagabb, Mert csak a koldús egy és leplezetlen. Ragyogjatok meg tévesztő szemek, Édes, hazug méz, pergő, szép szavak Csorogjatok tarkán, számítva, bátran. Mindenki másnak, mindig más legyek, Változón szabad, gyürütlen, arátlan. Enszavaimmal csaljam meg magam, Melyvoltom gondján törjem víg fejem És száz alakkal száz vitába törjön Lelkem, valóm, e dús alaktalan, ...
Tóth Árpád
Alaphangja a bágyadt, tehetetlen lemondás. Impresszionista és szecessziós képekben fogalmaz, kedvelt jelzői: bús, setét, beteg, kopott, bágyadt, hervatag. Kedvelt stíluseszköze a szinesztézia. Költői világképe homogén. Jellemző műfaja az elégia. Filozófiai hátterében Shopenhauer áll, akinek melankóliája, fölfokozott magányérzete kordivat. A Nyugat emlékszámmal adózott életművének.
Jókai Mór - Sárga rózsa
Alcíme: Pusztai regény. Műfaja: kisregény. (Kinek milyen műve?)
József Attila - Thomas Mann üdvözlése
Alkalmi, köszöntő költemény Thomas Mann magyarországi látogatása alkalmából. Az ügyészség nem engedte felolvasni. József Attila Thomas Mann-képe megfelel az európai értelmiségnek a német íróról kialakult véleményével: ő a tisztán látó, humanista művész.
Petőfi Sándor - A puszta, télen
Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek, A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló... Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája.
Radnóti Miklós - Hetedik ecloga
Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
Kosztolányi Dezső - Ének a semmiről
Amit ma tartok, azt elejtem, amit ma tudtam, elfelejtem, az arcomat kezembe rejtem, s elnyúlok az üres sötétben, a mélyen-áramló delejben. Annál mi van, a semmi ősebb, még énnekem is ismerősebb, rossz sem lehet, mivel erősebb és tartósabb is, mint az élet, mely vérrel ázott és merő seb. Szokatlan-új itt ez a köntös, pár évre szóló, szűk, de göncös, rossz gúnya, melyet a könny öntöz, beh otthonos lesz majd a régi, a végtelen, a bő, közömbös.
William Shakespeare
Angol drámaíró, költő. Születési helye: Stratford-upon Avon. Felesége Ann Hathaway. A Globe színház főrészvényese, szerzője.
Szabó Lőrinc
Angol, német és francia nyelvből fordít, 1941-ben Örök barátaink címen fordításkötete jelenik meg.
Gesta Hungarorum
Anonymus által összeállított latin szöveg, a magyar történelmet írja le az őshazából való elindulástól Géza fejedelem koráig.
Elégia
Antik görög műfaj, eredetileg minden epigrammánál hosszabb, disztichonban íródott költemény. Mai értelemben azt az érzésvilágot jeleníti meg, amely a vágyott értékek elérhetetlenségét rezignált beletörődéssel veszi tudomásul. Lemondó hangnem. Pl: Vogelweide: Ó, jaj, hogy eltűnt minden, Csokonai: A Magánossághoz, Berzsenyi: A közelítő tél, Petőfi: Szeptember végén
Janus Pannonius
Anyai nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök Itáliában neveltette, itt ragadt rá a reneszánsz szellem és műveltség. Guarino da Verona magániskolájában, és a Padovai egyetemen tanult.
Juhász Gyula
Anyja kérésére a váci piarista gimnáziumban tanult, de nem volt papnak való, fél évig taniul itt, lelkiállapota rohamosan romlott.
József Attila
Anyja méhrákba meghalt 1919-ben, így árva lett (apja korábban már elhagyta őket )-> anyja utolsó kérése, hogy vigyék körben kocsival őt Budapesten és legyen róla egy szép fénykép
Ady Endre
Apja erdélyi hétszilvafás nemes, anyja református lelkész leánya, öccse tanár lett.
Zrínyi Miklós
Apja korán meghalt, II. Ferdinánd személyesen gondoskodott gyámról, majd a nevelésével Pázmány Pétert bízta meg. A grazi jezsuita kollégiumban, majd Bécsben, Nagyszombatban és Itáliában is tanult.
Tóth Árpád
Apja műkedvelő szobrász, Pesten megismerkedik Babitscsal és Kosztolányival, de az egyetemet nem tudja befejezni, mert nagyon szegény. Újságíróként és házitanítóként is dolgozik. Leginkább Hatvany segélyéből tudott megélni.
József Attila
Apja: József Áron (szappanfőző); Anyja Pőcze Borbála ( cselédlány,háztartásbeli )
Petőfi Sándor
Arany János - Toldi című művét üdvözli, Aranynak ezüst kiskanalat visz ->barátság (később összevesznek)
Ercsey Julianna
Arany János feleségének neve
Szépirodalmi figyelő
Arany János lapja (1860-62)
A nagyidai cigányok
Arany János vígeposza. A szabadságharc hibáinak tart tükröt. A cigányhad a magyar jellem karikatúrája benne.
Arany János - Visszatekintés
Arany önirónikus létösszegző verse. A vándorhasonlatban tudatosan Dante-ra játszik rá.
Nagykőrösi balladák
Aranynak melyik korszakából származnak ezek a művek? Mátyás anyja, Zách Klára, A walesi bárdok, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, Az örök zsidó (ballada, drámai monológ, elégikus líra)
Őszikék balladák
Aranynak melyik korszakából származnak ezek a művek? Tengeri hántás, Tetemre hívás, Híd-avatás, Vörös Rébék
Babits Mihály - Cigány a siralomházban
Ars poetica, költői útkeresésnek áttekintése. Képalkotása Vörösmarty A vén cigány című művét idézi. Első strófája az induló, szecessziós stílusban alkotó író önjellemzése. Az első korszakban született versek személytelen tökéletességét, a lírai én kiiktatására tett kísérletét a bogármetafora érzékelteti. A második versszak a háborúellenes írót mutatja be. A harmadik a poétikai bizonytalanságot jelzi. Az ezt követő képekben a nagyvárosi elidegenedés bemutatása a schopenhaueri részvétetikával ötvöződik. Az író átveszi a schopenhaueri gondolatot: csak a részvét és együttérzés a helyes magatartás.
Kosztolányi Dezső - Marcus Aurelius
Ars poetica. A számára elfogadott művészmagatartás távol áll a messianizmustól, váteszi gesztusoktól. Példaképe a filozófus császár. Szobrához ír.
Ady Endre
Ars poeticája: A küzdésvágy, küldetéstudat és a hiábavalóság érzése együttesen jelenik meg nála. A hangvételt tragikus pátosz vagy irónia jellemzi. A versnyelv általában szecessziós és szimbolista-allegorikus.
szürrealizmus
Avantgard stílusi. Lényege: Áthidalják a belső és külső világ közti szakadékot: a véletlent helyezik előtérbe. A spontán alkotás lesz a lényeges. Ők igazán Freud tanain nevelkednek! - szabadjára kell engedni képzeletünket. Irodalomban: központozás elhagyása, minden nyelvi szabályok elhagyása jellemzi.
kubizmus
Avantgard stílusi. Lényege: Geometriai ábrákkal fejezünk ki dolgokat. A művész az igazságot csak geometrikus elvonatkoztatással érheti el -> festészet, esetleg építészet. Picasso a legnagyobb képviselője.
expresszionizmus
Avantgard stílusirányzat. Belső látomásra hagyatkoznak, nem írnak nagybetűket, formák elhagyása -> belső látomás kirobban és mindent elsöpör -> rengeteg a felkiáltás, indulatszavak.
expresszionizmus
Avantgard stílusirányzat. Expresszió - kifejezés szóból ered. Németországból indul 1910-es évek szociális problémái hívják életre. Az impresszionizmust utálják -> el kell tüzelni. Két ága: -nyers indulatiság fűti, nagyon érzelmes - formai tisztaság, letisztultság jellemzi -pl.: Thomas Mann
Zrínyi Miklós
Az 1650-es évektől a török kiűzése érdekében tevékenykedett, 1663-ban a magyar hadak fővezére is volt, nádorrá akarta választatni magát, de a Habsburgok soha nem engedték a kelleténél nagyobb hatalomhoz.
Arany János
Az 1860-as években több csapás éri, lánya, Juliska, és barátja Tompa Mihály is meghal, Ferenc József vaskereszt-kitüntetését nagy szégyennek éli meg.
Ady Endre
Az 1906-ban megjelenő Új versek című kötete megreformálja a magyar irodalmat, szimbolista költészet, egyedi témát, új nézőpont. Nagyon megosztó, vannak, akik gyűlölik, mások feltétel nélkül követik.
Illyés Gyula
Az 1920-as években fut be, Babits barátsága társszerkesztői helyet biztosít neki a Nyugatban, Baumgarten-díjakat kap, ismert költő lesz.
futurizmus
Az Avantgard egyik irányzata. Futur - jövő szóból ered. Kezdete: 1909-ben Olaszországban -> kiáltvány kiadása -> Marinetti adja ki. Erőszakosság jellemzi - Olaszország ekkor nagyon elmaradott. A gépek, a sebesség, a mozgás bűvöletében éltek. " A dinamizmusnak a költészetben fel kell lazítania a hagyományos formákat" Ezért: - elhagyják a nagybetűket - helyenként matematikai, zenei jeleket használnak - külvilág ábrázolása - nem jut el a lélekig. Fasizmusig jutnak el!
Gárdonyi Géza
Az Egri csillagok című történelmi regénye is mentes a romantika szélsőségeitől: puritán ábrázolásmód, aprólékos eseménymondás jellemzi.
Ady Endre
Az Illés szekerén című kötetben rendezte először ciklusba istenes verseit, s a témakör minden 1912-ig megjelenő kötetben helyt kapott. Modern istenélménye a gondviselésit megrendüléséből fakad. Isten és ember kapcsolata személyes, nagy hányként jelenik meg. A hit iránti vágy és annak lehetetlensége közötti feszültség jellemzi a verset.
Örkény István - Tóték
Az abszurd, a valóság és a groteszk keveredik benne. A történet a II: világháború idején játszódik. Tót Lajos és családja igyekszik a náluk vendégeskedő őrnagy jóindulatát megnyerni. Értelmezési lehetőségek: a háború és a pártdiktatúrák, a hatalom és a kisember viszonya.
Cholnoky Viktor
Az alerion-madár vére
Babits Mihály
Az antik kultúrát, a középkort csodálta, Szent Ágoston, Kant, Bergson filozófiája hatott szemléletére.
Jókai Mór
Az aranyember- írója?
szimultanizmus
Az avantgard ideje alatt létrejött új kifejezőeszköz neve. Lényege: vagy ugyanaz a tér csak különböző idő vagy fordítva. -> egymásba fonja.
előörs
Az avantgard szó jelentése.
Nagyon fáj
Az egyik legősibb lírai műfajt, az átokverset eleveníti fel. A fájdalom kimondásához megtalált forma segít kimondani azt, ami túl van a kimondhatóságon. József Attilához.
Janus Pannonius
Az első európai rangú magyar költő.
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
Az első magyar eposz.
Balassi Bálint
Az első magyar nyelven író költő, poeta doctus volt.
Magyar Museum - Batsányi János, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc,
Az első magyar nyelvű folyóirat, 1788-1793 Kassa, + szerkesztői? (a második szám után kilépett az utolsó), a nemesi ellenzék folyóirata lett
Batsányi János, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc - Magyar Museum
Az első magyar nyelvű folyóirat, 1788-1793 Kassa, szerkesztői? (a második szám után kilépett az utolsó), a nemesi ellenzék folyóirata lett
Ómagyar Mária-siralom
Az első magyar nyelvű vers, egy latin eredeti fordítása, szerzője ismeretlen.
Magyar Hírmondó
Az első magyar nyelvű újság, 1780-1788 Pozsony, szerkesztő: Ráth Mátyás, bel-és külföldi események
Ady Endre
Az első életrajzot Krúdy Gyula írta róla.
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Az elégikoóda megszólítottja a visszhang, Ekhó, kis istennőként arra kér, hogy fájdalmát, magányát kiáltsa világgá.
Kosztolányi Dezső - Ének a semmiről
Az ember természetes létállapota a semmiben való leledzés, amit csak megzavar a kényelmetlen és rövidre szabott földi sors. Az életet, a szenvedést, a halált elviselni mindenkinek magának kell.
Gyermekké tettél
Az emberi kapcsolatok természetére utal, a kiszolgáltatottságra és a másikra való rászorultságra. A kései költemények egyik sajátos vonása, a kimondáshoz, ráolvasáshoz való visszatérés is megjelenik. József Attila verse.
Jó Csönd-herceg előtt
Az emberi létezés paradoxonának költői kifejezése, mely szerint életünk folytonos menekülés a halál elől. A felütés Dantéra evokál, de Adynál már nincs kalauz, mint az Isteni színjátékban Vergilius és Beatrice. A "Csönd-herceg" pozitív tartalmú jelzője az embernek az elmúláshoz való ambivalens viszonyára utal.
Világdráma
Az emberiség alapvető filozófiai kérdéseit felvető drámai műfaj. Pl.: Goethe: Faust, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Madách: Az ember tragédiája
Dante - Isteni színjáték
Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém. Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan, s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon: már rágondolva reszketek legottan. A halál sem sokkal rosszabb, tudom. De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam, hallanod kell, mit láttam az uton.
Illyés Gyula - Testvérek
Az enyhe hőben, amely szelíden testedből áradt, tested fényiben elültem volna, napon a beteg, lesve, mellemben hogyan bizsereg, hogy' oldódik a fájdalom, hogyan oszlana már a test is boldogan el, föl egy könnyebb táj felhőibe, mely maga már az altató mese - És lettem volna gyermek, gyermeked, hogy, ha ölellek: úgy öleljelek, hogy mit szerelem csak sokára ad, halljam már most vígasztaló szavad. Fi a lánytestvért, - úgy öleltelek, ős vágy ízével enyhítve a bűnt, így aludtam el, - leghűbb kedvesed mire az első éjjel tovatünt.
Zrínyi Miklós
Az eposz műfaj meghonosítója Magyarországon.
Babits Mihály
Az európai irodalom története c. műve(ez a közös eu-i hagyomány szubjektív összefoglalása)
Petőfi Sándor - Fönséges éj!
Az ifju mostan megy szeretője után... S most megy gyilkolni a zsivány.
Ady Endre - A magyar Ugaron
Az Új versek kötet legfőbb ciklusának címadó verse. Nem vizuálisan elképzelhető, konkrét tájat ábrázol, hanem riasztó látomást. A képek és jelzők egyrészt a kihasználatlan lehetőségre utalnak, másrészt a kopár, eldurvult, műveletlen valóságot fejezik ki.
Szűz ormok vándora
Az Új versek kötetzáró ciklusának címe. Benne pl.: Búgnak a tárnák
Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz II.
Az állam hajójának Horatiusig visszanyúló képét használja fel az ország állapotának jellemzésére. Hangsúlyozza a nemzeti öntudat fontosságát, a fönnmaradás két feltételének az erkölcsöt (lélek) és a szabadságot tartja. A verset Kodály Zoltán zenésítette meg.
Berzsenyi Dániel
Az átmenet költője. Klasszicista vonása, hogy verseinek kiindulópontja egy-egy Horatius-óda, míg romantikus vonása a személyiség dinamikus felfogása, a személyesség előtérbe helyezése. Hazafias költeményeinek többsége alkaioszi óda.
József Attila - Külvárosi éj
Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek. Ne üljön lelkünkre szenvedés. Ne csipje testünket féreg.
Arany János - Epilogus
Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta. Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat, Kértem kérve: S ő halasztá évrül-évre. Csöndes fészket zöld lomb árnyán, Hova múzsám el-elvárnám, Mely sajátom; Benne én és kis családom.
Ars poetica
Az életmű utolsó összefoglalása, Arisztotelész Poétikájáig nyúl vissza. A fasizmus előretörésének idején a művészet közösségteremtő hatását hangsúlyozza. József Attila.
Szentimentalizmus
Az érzelmek kultusza. A klasszicizmust és a romantikát összekötő művészeti irányzat. Az ember érzelmi lény voltának hangsúlyozása. Lélekrajz, vallomásosság, napló-vagy levélregényben megalkotott énregény (Werther, Fanni hagyományai)
Juhász Gyula - Anna örök
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság,
Örkény István - Egyperces novellák
Az írói közlés a minimumra korlátozódik bennük. A mű értelmezése a befogadótól a képzelet maximumát várja el. Több jelentésréteg épül egymásra, különösen fontos a cím szerepe.
József Attila - Holt vidék
Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba.
Jókai Mór
Az új földesúr- írója?
Arany János - Az örök zsidó
Az üstökös meg' visszatér, Kiröppent nyíl oda is ér, Az eldobott kő megpihen: Én céltalan, én szüntelen Tovább! tovább! Pusztán folyam mért nem vagyok, Hogy inna fel aszú homok! Mért nem futó, veszett vihar, Mely ormokon egyszer kihal... Tovább! tovább! Irígylem az ágról szakadt Levelkét: hisz majd fennakad; Irígylem az ördögszekért: Árokba hull: céljához ért... Tovább! tovább! Szegény zsidó... Szegény szivem: Elébb-utóbb majd megpihen. Az irgalom nagy és örök, Megszán s átkom nem mennydörög: Tovább! tovább!
Ady Endre - Párisban járt az ősz
Az ősz a megszemélyesített elmúlás. A halál leheletfinom sejtelmével indul a költemény, majd az ősszel való találkozás tragikus élményével zárul.
Berzsenyi Dániel - Levéltöredék barátnémhoz
Az őszibogárnak búsongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit. Életem képe ez. - Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorcája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája S bús melancholiám szomorgó nótája.
Kosztolányi Dezső - Azon az éjjel
Azon az éjjel az órák összevissza vertek. Azon az éjjel holdfényben úsztak mind a kertek. Azon az éjjel kocsik robogtak a kapunk alatt. Azon az éjjel könnyben vergődtek a fülledt szavak. Azon az éjjel égett szobánkba gyertya, lámpa. Azon az éjjel féltünk a borzasztó homályba. Azon az éjjel arcunk ijedt volt, halavány. Azon az éjjel halt meg szegény, ősz nagyapám.
Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára
Azt hittem, akkor azt hittem, Valamely elhanyagolt Isten Életre kap s halálba visz S, íme, mindmostanig itt élek Akként, amaz éjszaka kivé tett S Isten-várón emlékezem Egy világot elsüllyesztő Rettenetes éjszakára:
elbeszélő költemény
Babits - Jónás könyvének műfaja
Dante - Isteni színjáték
Babits Mihály ennek a középkori műnek lefordításáért kapta meg a San Remo-díjat.
Tanner Ilona, Török Sophie
Babits Mihály feleségének valódi és álneve.
In Horatium
Babits az örökké változó, mindig megújuló világ eszméjét a preszókratikus görög filozófustól veszi át, beemelve versébe annak híres gondolatát ("Nem léphetsz be kétszer egy patakba") Szintén hérakleitoszi gondolat: a tűz és a víz, mint a világ két princípiuma. A kikötő, az arany középszer gondolata Horatiust idézi. Ugyanakkor Babits a soha meg nem elégedést hirdette ebben a művében. A horatiusi gondolatokat megtagadó költemény a római költő kedvelt strófaszerkezetében, nagy alkaioszi versszakban íródott.
A gólyakalifa
Babits első regénye, életének legnagyobb közönségsikere volt. A regényt egyben közölte a Nyugat 1913-ban. Címe az Ezeregyéjszaka meséi történetére utal, melyben egy kalifa kíváncsiságból gólyává változtatja magát.
Versenyt az esztendőkkel
Babits kötete. A 30-as években Babits fő témájává az idő válik. (Bergson filozófiája: az objektív és szubjektív idő megkülönböztetése) Babitsnak szembe kell néznie az emberi élet végességével (Elődök: Janus Pannonius, Csokonai, Berzsenyi, Arany). Az elmúlás az egzisztencializmus egyik központi témája.
Jónás Könyve
Babits mely művére ismersz rá? Történelmi háttere az Anschluss, Ausztria megszállása. Babits félt Magyarország hasonló sorsától, s Európa pusztulásától. A Beszélgető füzetekben írja: "a próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmasságaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőknek?" Jónás félreértése abból is fakad, hogy az igazságot azonosítja annak megvalósulásával. Az Úr szavai meghatározzák a próféták jogköreit.
A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Kártyavár, Halálfiai, Elza pilóta, Hatholdas rózsakert, Az európai irodalom története
Babits prózai műveinek címei. (7)
A gólyakalifa
Babits regényének hőse, Tábori Elemér, akinek élete a lehető legnagyobb rendben zajlik kiskora óta: előkelő, harmonikus család gyermeke. Minden tökéletes az életében, egészen addig a napig, amíg rá nem ébred, hogy álmaiban egy másik ember, egy inasfiú életét éli a legteljesebb valószerűséggel. Az író ismerte Freud munkásságát, s a pszichológus mélylélektani értékelései, a felettes én és az id "felfedezése" hatottak rá.
Elza pilóta
Babits utópisztikus regénye, melyben Ninive a civilizáció önpusztításba átcsapásának való jelképeként jelenik meg.
A gazda bekeríti házát
Babits verse. Olyan magatartást tükröz, amely "kivár" az értékpusztító világ titkos menedékén. A gazda a régi értékeknek, a kultúra védelmezőjének jelképe. A történet példázatszerű- Verselése diszharmonikus, a próza felé mutat.
Levelek Iris koszorújából, Herceg, hátha megjön a tél is!, Recitativ, Sziget és tenger, Versenyt az esztendőkkel
Babits versesköteteinek címei. (5)
Sziget és tenger
Babits verseskötetének címe. Jellemzők: felerősödő szociális érzékenység, szerepet kap a halállal való szembenézés, tiltakozás az új barbárság ellen, klasszicizálódó költészet. pl.: Nyugtalanság völgye ide, és Az istenek halnak, az ember él ide.
Recitativ
Babits verseskötetének címe. Eszmei szempontból nem hoz újat. Elsősorban a verselési lehetőségek további gazdagodása jellemzi. Jellemzők: magánbeszéd jellegű versek, az előző két kötet kötött formáinak feloldása, szabadversszerű, szabálytalan kompozíció. A költő feladata minden körülmények között a béke védelme (pacifizmus)
Csak posta voltál
Babits önmegszólító költeménye, az önmeghatározási kísérlet folyamatát tárja elénk: egyszerre állítja a személyiség fontosságát, és tagadja is azt. A személyiség lényege a múltat és a jövőt összekötő voltában van. Ez a felismerés oldja fel a válságérzetet, a személyiség mintegy kettéhasadva próbál válaszolni önmaga problémáira.
Ady Endre - Mesebeli János
Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, rohanj, János. Királyfiak s nagy leventék, Ha palástjukat ott-hagyták: Rohanj, ha rongy is a mentéd. Mesebeli király-lyánnyal Hogyha akarsz találkozni: Hadakozzál a Sárkánnyal. Csak a mese s csak az átok Tartott eddig így-úgy is még S jók e csakok s e csalások. Így csináltad ezt már régen, Van egy kis tapasztalásod Csalatásban és fenében. De csinálod, mert csinálod, De csináld, mert erre lettél S ha már álltad, hát kiállod.
Vörösmarty Mihály
Bajza József estélyén ismerkedik meg későbbi feleségével, Csajághy Laurával (5 gyerek tőle)
Adj már csendességet
Balassi Bálint Istenes verse.
Hogy Júliára talála..., Kiben az kesergő Céliárul ír, Kiben az Célia szerelméért,
Balassi Bálint Szerelmes versei:
Hogy Júliára talála így köszöne néki
Balassi Bálint műve. A trubadúrlíra hagyományai eleveníti fel: a nő istenítése, aki nem viszonozza a rajongást. Bókok sorozata. Képvilága a virágénekre emlékeztet.
Adj már csendességet
Balassi Bálint műve. A vers Istennel folytatott személyes hangvételű párbeszéd és vita is egyben. Megrendítő őszinteséggel tárja fel félelmeit, békére vágyik.
Kiben az kesergő Céliárul ír
Balassi Bálint műve. Minden szakasz egy hasonlat az öccsét sirató Célia szépségének ábrázolására. Szerkezet: az aranymetszés szabályai szerint.
Borivóknak való
Balassi Bálint műve. Tavaszhimnusz és életkép a vitézi életről.
Széllel tündökleni...
Balassi Bálint műve. Életörömöt hirdet, az egykori csavargó vándordiák hangján szólal meg.
Balassa-kódex
Balassi Bálint életműve, nagy szerepet játszik benne a számmisztika.
Nótajelzés
Balassi korai verseihez megadott jelzés, a verset egy létező dallamra írta. (ad notam)
Rimay János
Balassi tanítványa és költőtársa, később életrajzot írt róla. „[...] nem tagadhatni, hogy mint az sas több apró madarak előtt, úgy ő minden magyar elméjek előtt az magyar nyelvnek dicsősége..."
József Attila
Balatonszárszói panzió . Itt is hal meg a vonatállomáson. (öngyilkos)
Arany János
Balladaköltészete kiemelkedő.
Arany János
Balladáinak csoportosítása: - Történelmi/paraszti/életképszerű tárgy - Nagykőrösi (1850-60)/Őszikék(1877-1880) - Tragikus/hősi/derűs hangulatú
Ady Endre - Párizsban járt az ősz
Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek.
Balassa-kódex
Ballassi Bálint életműve, Dantéhoz hasonlóan egy 3x33 versből + 1 bevezető énekből álló gyűjteményt szeretett volna létrehozni, de csak 2x33 vers készült el.
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
Barátaim egyenkint elhagytak, akikkel jót tettem, megtagadtak; akiket szerettem, nem szeretnek, akikért ragyogtam, eltemetnek. Ami betüt ágam irt a porba, a tavasz sárvize elsodorja. Száradt tőke, unt tavalyi vendég: nekem már a tavasz is ellenség! Csak te borulsz rám, asszonyi jóság, mint a letört karóra a rózsák, rémült szemem csókkal eltakarni... Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Juhász Gyula
Barátja Gulácsy Lajos, festő.
Madách Imre
Barátság Szontagh Pál képviselővel
Ady Endre - Álmom: az Isten
Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy, bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S újból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül.
A romlás virágai
Baudelaire melyik korszakalkotó művét fordította magyarra Babits, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc együtt?
Babits Mihály
Baudelaire- fordításkötete (Tóth Á. és Szabó L-cel)
Krúdy Gyula
Baumgarten-díjat kapott 1930ban
Illyés Gyula
Beatrice apródjai hozzá.
Petőfi Sándor
Bem József seregében segédtiszt
Ady Endre - Nekünk Mohács kell
Benedek Marcell szerint "fordított Himnusz". Isten segítségét kéri a költő a magyar nép megbüntetéséhez.
Szabó Lőrinc - Az Egy álmai
Bennünk, bent, nincs részlet s határ, nincs semmi tilos; mi csak mi vagyunk, egy-egy magány, se jó, se rossz. Rejtőzz mélyre, magadba! Ott még rémlik valami elhagyott nagy és szabad álom, ahogy anyánk, a végtelen tenger, emlékként, könnyeink s vérünk savában megjelen.
Epikus színház
Bertolt Brecht által kidolgozott drámaírási és színjátszási módszer. Szembefordul az arisztotelészi és polgári hagyományokkal, úgynevezett elidegenítő effektusokat (V-effekteket) alkalmaz a nézők kizökkentésére. A nézőből morális alapú döntéseket kényszerít ki, darabjai jelenetsorokból állnak. Pl.: Kurázsi mama és gyermekei, A kaukázusi krétakör, Koldusopera
Kesergés
Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz I. című művének eredeti címe
A magyarokhoz II.
Berzsenyi Dániel műve. A forrongó világpolitikai helyzetet, a napóleoni háborúkat fölvázolva vizsgálja a nemzet fönnmaradásának lehetőségét.
A magyarokhoz I.
Berzsenyi Dániel műve. Horatius Ad Romanos (A rómaiakhoz) című ódáját követi. A dicső múlt és a hitvány jelen szembeállításával, a nemzethalál fenyegetésének megfogalmazásával a reformkori költészet fontos motívumait előlegezi. Szerkezete, felépítése a klasszikus retorika szabályait követi.
A magyarokhoz, Osztályrészem, A közelítő tél, Horác, Levéltöredék barátnémhoz
Berzsenyi Dániel versei. (5)
Levéltöredék barátnémhoz
Berzsenyi költeménye. Egyszerre episztola, elégia, életkép és létösszegző vers. Alapgondolata az összegzés, az értékek múlandóságának megfogalmazása. Az idő múlása minden értéket kérdésessé tesz. Csak az emlékezet és a képzelet tud ellenállni, de az idő nagyobb erő ezeknél is. Verselése felező tizenkettes.
Ágis tragédiája, Hunyadi László tragédiája, Magyarság, Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék
Bessenyei György művei (4)
Ady Endre - Az ős Kaján
Bibor-palástban jött Keletről A rímek ősi hajnalán. Jött boros kedvvel, paripásan, Zeneszerszámmal, dalosan És mellém ült le ős Kaján. Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el és részegen Kopognak be az ablakon. Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bibor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babilon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem.
Számmisztika
Bizonyos számoknak fontos, misztikus jelentőséget tulajdonító elképzelés.
Dekameron
Boccaccio fő művének címe, mely 100 novellából áll. Az életörömöt hirdette a nagy pestisjárvány idején. Reneszánsz jellege: Szakít a középkor szemléletével, a földi élet már nem siralomvölgy!
Arany János
Bolond Istók. Kinek a műve?
Radnóti Miklós - Erőltetett menet
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Ady Endre - A Sion-hegy alatt
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol ... alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit.
Kosztolányi Dezső - Számadás
Borús e táj. Borzaszt a forradalmár, kinek a falba koppan szelleme, s fia holttestén az anya, ki barbár jaját okádja - iszonyú zene -, aztán mit írsz, ha sorsuk írva van már, hol tiltakozhatsz és hogy ellene? de hát hova mehetnél? mit akarnál? mi érdekelne még, mi kellene? Sok pénz talán? kenyér zsíros karéja? egy mozicsillag rossz szalag-paréja? vagy gépkocsi? kaland? mily nyomorék, pezsgős ricsaj? cicázó, éji réja? az ócska élet mily rongy kabaréja, melytől a fő zúg és a gyomor ég?
Babits Mihály
Bp-i egyetem magyar-francia szakán tanult, filozófusnak készült.
Ady Endre - Temetés a tengeren
Breton parton sújt majd az álom S alszunk fehéren és halottan Tengeres, téli, szürke tájon. Jönnek erős, breton legények S fejkötős, komoly, szűz leányok S fölzeng egy bús, istenes ének. Köd és zsolozsma. Zúg a tenger, Vörös bárkára visznek minket Könnyel, virággal, félelemmel. S téli orkán vad szele dobban, Vörös bárkánk tengerre vágtat S futunk fehéren és halottan.
Juhász Gyula - Tápai lagzi
Brummog a bőgő, asszony lett a lány, Az élet itt nem móka s nem talány, A bort megisszák, asszonyt megverik És izzadnak reggeltől estelig.
Juhász Gyula - Tápai lagzi
Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang, Beléjekondul a repedt harang, Kutyák vonítanak a holdra fel, A túlsó parton varjúraj felel. Brummog a bőgő, asszony lett a lány, Az élet itt nem móka s nem talány, A bort megisszák, asszonyt megverik És izzadnak reggeltől estelig. De télen, télen a világ megáll És végtelen nagy esték csöndje vár, Az ember medve, alszik és morog. Benn emberek és künn komondorok. Brummog a bőgő, elhervad a hold, Fenékig issza a vőfély a bort, Már szürkül lassan a ködös határ, És a határban a Halál kaszál...
A dada
Bródy Sándor drámájának címe.
Nyomor
Bródy Sándor novelláskötetének címe, melynek helyszínei a csapszékek és prostituáltak világa, az ábrázolásmód részletező és felkavaró.
nemzeti dráma, szerelmi tragédia
Bánk bán műfajai
Jókai Mór
Bánk bán ünnepi előadásán beleszeret Laborfalvi Rózába -> Petőfi és Szendrei Júlis próbálják lebeszélni, sikertelenül -> házasság
Arany János - Mindvégig
Bár füstbe reményid, - S egeden felényit Sincs már fel a nap: Ami derüs, élvezd, Boruját meg széleszd: Légy te vidorabb. S ne hidd, hogy a lantnak Ereje meglankadt: Csak hangköre más; Ezzel ha elégszel, Még várhat elégszer Dalban vidulás. Tárgy künn, s temagadban - És érzelem, az van, Míg dobban a szív; S új eszme ha pezsdűl; Ne vonakodj restűl Mikor a lant hív. Van hallgatód? nincsen? Te mondd, ahogy isten Adta mondanod, Bár puszta kopáron - Mint tücsöké nyáron - Vész is ki dalod.
Berzsenyi Dániel - Osztályrészem
Bár nem oly gazdag mezeim határa, Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissza, S nem ragyog szentelt ligetek homályin Tíburi forrás; Van kies szőlőm, van arany kalásszal Bíztató földem; szeretett szabadság Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől Kérjek-e többet? Vessen a végzet valamerre tetszik, Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem: Mindenütt boldog megelégedéssel Nézek az égre!
Csokonai Vitéz Mihály - Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Bárcsak a feleségemmel Téged cserélhetnélek fel, Hogy fiakat, leányokat Szűlnél, apró kulacsokat: --- Keserves sors! adjatok bort! Lakjuk el előre a tort; Ami menne más kutyába, Jobb, megy a magunk torkába.
Csokonai Vitéz Mihály
Békaegérharc című műve a Homérosznak tulajdonított eposzparódia átirata. Aktuálpolitikai viszonyokra céloz: az egerek az osztrák katonák, a békák pedig a velük háborúzó franciákat jelképezik.
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
Csokonai Vitéz Mihály - Az estve
Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre? ... Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, Miolta a miénk nevezet elűle.
Szabó Lőrinc - A huszonhatodik év
Búcsúzunk, édes kétségbeesésem? Mindig búcsúzunk! Valami selyem, valami hűvösség a szívemen, valami béke vagy már: alig érzem fájónak ezt a fájdalmat: becézem, hisz már rég csak általa vagy velem, s szomorúan bár, mégis édesen meg-megismétled, amit veled éltem e tündér földön: teleröpködöd multunk éveit, a huszonötöt, s ezt, a huszonhatodikat, örök búcsúm, te társam, halott útitárs: tárt szivemben mindig itthon találsz, és akárhogy fáj, vígasz, hogy te fájsz.
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában,
Tóth Árpád - Körúti hajnal
Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...
Petőfi Sándor
Coriolanust teljes egészében lefordította -> ezt később Illyés Gyula modernizálta
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
Csak 1956-ban, a forradalom alatt, és 1986-ban jelenhetett meg. Paul Eluard Szabadság című versére evokál, annak litániaformájára, léthelyzetére. A költemény egyetlen mondat, meghatározó a gondolatritmus és a kulcsszavak ismétlődése. A zsarnokság az egész társadalmat áthatja, a magánéletre, a személyiség egészére, a gondolatokra is igényt tart.
Babits Mihály - Fekete ország
Csap csak a csáklyád, fúr be fúród: S mélyre merítsd bár tintapatakját Még feketébben árad, ömöl Nézd a fű magját, nézd a fa makkját, Gerle tojását, csíragolyót, Fekete, fekete, fekete, Fekete kelme, s fekete elme, Fekete arc és fekete gond, Fekete ér és fekete vér és Fekete velő és fekete csont. Más szín a napfény vendég-máza A nap a színek piktora mind: Fekete bellül a földnek váza, Nem a fény festi a fekete színt Karcsú sugárecsetével Nem: Fekete az anyag rejtett lelke, Jaj, Fekete, fekete, fekete.
Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya
Cselekménye 24 óra, Esterházy herceg kastélyában játszódik. A hősi eposzok kellékeit felhasználva meséli el a rövidre nyúlt farsang ellen tiltakozó vénlányok, majd a hozzájuk társuló asszonysereg harcát a férfiak ellen. (vígeposz, magyar felvilágosodás)
Ady Endre - Intés az őrzőkhöz
Csillag-szórók az éjszakák, Szent-János-bogarak a kertben, Emlékek elmult nyarakon, Flórenc nyarán s összekeverten Bucsúztató őszi Lidónak Emlékei a hajnali Párás, dísz-kócos tánci termen, Történt szépek, éltek és voltak, Kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, Szivek távoli mosolya, Reátok néz, aggódva, árván,
Iambosz
Csipkelődő gúnyos vers, célja a bűnök ostorozása.
A füredi parton
Csokonai A tihanyi ekhóhoz című versének első változatának címe.
A vídám természetű poéta, Az estve, Konstancinápoly, A magánossághoz, A tihanyi ekhóhoz, Tartózkodó kérelem, A reményhez, Tüdőgyúladásomról, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz,
Csokonai Vitéz Mihály versei (9)
Diétai Magyar Múzsa
Csokonai Vitéz Mihály önálló egyszemélyes lapjának a neve. (Pozsony, 1796)
Dorottya
Csokonai a keserűségében is az újrakezdés lehetőségét, az életörömöt hirdető vígeposza.
Halotti versek
Csokonai a lélek halhatatlanságáról szóló filozófiai költeményei.
A magánossághoz
Csokonai elégiko-ódája, Kisasszondon írta. A táj megragadta a költő lelkét, ilyen nyugalomra és békére vágyott mindig. A természet szépsége filozófiai mondanivalóval is megtelik. A kultúra, a művészetek adják az emberi élet szépségét, de ezt az értéket csak a művelt emberek, a poéták fedezhetik fel.
Tüdőgyúladásomról
Csokonai klinikai pontossággal számol be betegségéről, megörökíti a fájdalmat enyhítő orvosi segítséget.
A reményhez
Csokonai műve, Rokokó elégiko-óda. A természet- és évszakmetaforika megidézi a múlt felszabadult, bizakodással teli örömét és a jelen kilátástalanságát. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos ritmus zeneiségét őrzi. Lilla minden emberi érték: az életkedv, a remény, a boldogság vissza nem szerezhető szimbólumává válik.
Konstancinápoly
Csokonai műve. A piktúrarészben a török főváros helyi jellegzetességeit, színes kavalkádját mutatja be, a dogmatikus vallásosság kritikája jelenik meg benne a muzulmán egyház bemutatásán keresztül. A vallásokat általánosságban kritizálja Voltaire és Montesquieu hatására.
Tartózkodó kérelem
Csokonai műve. A rokokó dalban a szerelmes költő érzelmeinek viszonzását kéri kedvesétől. Alapja egy metafora: "a szerelem tűz". Verselése bimetrikus, azaz szimultán, a ión versláb (ionicus a minore) és az ütemhangsúlyos tagolás egyszerre van jelen benne.
Anakreóni dalok
Csokonai műve. Rövid terjedelmű dalok, versformája anakreóni sor. Témájuk: az igazi és teljes boldogság (A boldogság).
Dorottya
Csokonai vígeposzának címe
A varázsló kertje, Anyagyilkosság, A vörös Eszti, A Janika
Csáth Géza művei. (4)
Trisztán Tzara
Dadaizmus alapítója. 1916-ban kiáltványt ad ki.
Arany János - Tengeri-hántás
Dalos Eszti - a mezőre kiment ő, Aratókkal puha fűvön pihent ő; De ha álom ért reájok, Odahagyta kis tanyájok' - Töri a vadkan az "irtást" - Ne tegyétek, ti leányok! Szederinda gyolcs ruháját szakasztja, Tövis, talló piros vérit fakasztja; Hova jár, mint kósza lélek, Ha alusznak más cselédek?... - Soha, mennyi csillag hull ma! - Ti, leányok, ne tegyétek.
Babits Mihály
Dante fordításáért San Remo-díjat kapott és MTA tagja lett
Isteni színjáték
Dante műve, a középkor enciklopédiájának is szokták nevezni, mert megjelenik benne a teljes középkori világkép.
Babits Mihály
Dante: Isteni színjátékot fordította magyarra (1929-re kész a teljes mű)
Csokonai Vitéz Mihály - Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Drága kincsem, galambocskám, Csikóbőrös kulacsocskám! Érted halok, érted élek, Száz leányért nem cseréllek. Megvídító orcácskádat, Csókra termett kerek szádat Ha a számhoz szoríthatom, Zsuzsiét nem csókolgatom. Ó, hogy kótog a kebeled, Mellyben szívemet viseled! Ó, millyen szép az ajakad, S aranyláncra méltó nyakad! Karcsú derekadon a váll Halhéj nélkűl is szépen áll; Nem úgy ám, mint a Mancié, Vagy a majd megmondám kié.
Tragédia
Drámai műfaj, az értéket képviselő hős általában elbukik benne. A küzdelem és a bukás katarzist (erkölcsi megtisztulást) kelt a nézőben. Pl.: Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Hamlet
Komédia
Drámai műfaj, meghatározó esztétikai minősége a komikum. Humoros formában figyelmeztet társadalmi visszásságokra, emberi gyengeségekre. Célja a nevettetés, eszköze a helyzet - és jellemkomikum is lehet. Shakespeare: Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért
Füst Milán
Drámaíró, költő, esztéta, a nyugatosok magányos képviselője. Karinthy barátja, Illyés Gyula és Weöres Sándor szellemi atyja. Művészeti elveinek összefoglalása: Látomás és indulat a művészetben (1948). Versbeszéde újszerű.
Babits Mihály
Drámái: Laodameia; A literátor (ezt Kazinczyról)
Katona József
Dériné Széppataki Róza szerelme; szerelmes verseket ír hozzá, de a nőt nem érdekli
Ady Endre - A muszáj Herkules
Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom ... Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S nekihajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni.
Ady Endre - A muszáj Herkules
Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom .... Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S nekihajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni.
Ady Endre - A muszáj Herkules
Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom .... Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S nekihajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni. Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, ..., állom, Győzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a halálom. Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd: Így nem fogok sohse meghalni.
Ady Endre - A muszáj Herkules
Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom ...nek. Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S nekihajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni.
Ady Endre - A lelkek temetője
E föld a ..., Ciprusos, árva temetője, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belőle. Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogak a vetéltek. Ez a szomorú magyar róna, Halálszagú, bús, magyar róna, Hány megölt lélek sikoltott Bús átkot az egekig róla. Óh, boldogak itt, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogak a vetéltek.
Bessenyei György - Ágis tragédiája, Hunyadi László tragédiája
E két mű a magyar felvilágosodás korszakhatárát jelzik.
Halotti beszéd és könyörgés
Ebben a műben szerepel az első magyar nyelvű figura etymologica: "halálnak halálával halsz".
Janus Pannonius - Pannónia dícsérete
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly egy messze kéklő, pazar belépő, melyet magára ölt egy drága, szép nő és rajt egy ékkő behintve fénnyel ezt a néma békét. a halovány ég túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szűzi, szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tűzi és az álomnál csendesebben egy arra ringó, könnyűcske hintó mélyébe lebben s tovább robog kacér mosollyal ebben. aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan-lángoló Tejutnak arany konfetti-záporába sok száz bazár között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van és fölvilágolt mély értelme ennek a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek.
Csokonai Vitéz Mihály
Egy gimnáziumi poétaosztály vezetésével bízzák meg, ám 1795-ben nem tud elszámolni a legációban (igehirdetés) gyűjtött pénzzel, ezért felmond, kizárják a kollégiumból
Disztichon
Egy hexameter és egy pentameter.
Tóth Árpád - Körúti hajnal
Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek.
Külvárosi éj
Egy kötet címadó verse, a fény, víz, homály, csönd motívumai szövik át. Társadalmi magatartásformák füzére, a látvány látomássá tágul. (J.A.)
Jókai Mór
Egy magyar nábob - írója?
Epigon
Egy művész vagy művészet tehetségtelen utánzata.
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
1. Én az ki azelőtt iffiu elmével Játszottam szerelemnek édes versével, Küszködtem Viola kegyetlenségével: Mastan immár Mársnak hangassabb versével 2. Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát Ki meg merte várni, Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Europa rettegte szablyáját.
József Attila - Flóra ciklus
1. Hexaméterek Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra! E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről, mint sebről a kötést, te leoldtad - ujra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem. 2. Rejtelmek Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe'. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyüvé énnekem ezt a nehéz hűséget.
Berzsenyi Dániel
13 éves koráig nem járt iskolába, apja szerint előbb meg kellett erősödnie, mert beteges gyerek volt
Krúdy Gyula
14 évesen :első novellája
Janus Pannonius
1434 Csezmicze - 1472 Medvevár
Janus Pannonius
1458-ban tért vissza Magyarországra, Mátyás udvarában dolgozott a kancellárián.
Janus Pannonius
1459-ben Pécs püspöke lett.
Janus Pannonius
1472-ben Itáliába való menekülése közben hal meg Medvevárban.
Balassi Bálint
1554 Zólyom - 1594 Esztergom
Balassi Bálint
1589-ben lefordította az Amarilli című olasz pásztordrámát Szép magyar komédia címen, hogy a műfajt itthon is meghonosítsa, viszont ekkoriban Magyarországon még nem létezett színjátszás.
Balassi Bálint
1594-ben Esztergom ostromakor megsebesítette egy ágyúgolyó, sérülésébe pár nap múlva belehalt.
Szenci Molnár Albert
1604-ben ő adta ki az első magyar-latin, latin-magyar szótárat.
Zrínyi Miklós
1620 - 1664 Csáktornya
Zrínyi Miklós
1664-ben Csáktornya mellett egy vadászaton egy vadkan sebesítette meg, sérülésébe belehalt.
Barokk
1690-1740ig tartó stíluskorszak. Irodalma az egyház keretein belül született meg, jellegzetes terepe a hitvita. Szövegtípusai a prédikáció és a vitairat.
Bessenyei György
1747-ben született Bercelen, Bécsben szolgált Mária Terézia testőrségében, testőríró
Kazinczy Ferenc
1759-ben született Érsemjénben, a magyar nyelvújítási harc vezére, a kialakuló irodalmi élet vezető egyénisége, az irodalomban szigorú elveket vall, "jót s jól", fentebb stílus
Batsányi János
1763-ban született Tapolcán, szerkeszti a Magyar Museumot, szabadkőműves, részt vesz a magyar jakobinus szövetkezésben, amiatt börtönbe kerül Kufsteinben, ő fordította le Napóleon kiáltványát, élete végéig emigrációban élt
Csokonai Vitéz Mihály
1773-1805 Debrecen
Berzsenyi Dániel
1776 Egyházashetye - 1836 Nikla
Kölcsey Ferenc
1790, Sződemeter - 1838, Szatmárcseke
Katona József
1791, Kecskemét - 1830, Kecskemét
Csokonai Vitéz Mihály
1795-ben valószínűleg szemtanúja volt Martinovics Ignác és jakobinus társai kivégzésének a Vérmezőn
Csokonai Vitéz Mihály
1797-ben Komáromban megismerkedik Vajda Juliannával (verseiben Lilla), akit azonban egy gazdag kereskedőhöz adnak, amíg ő munkát keres
Vörösmarty Mihály
1800, Pusztanyék/Kápolnásnyék - 1855, Pest
Csokonai Vitéz Mihály
1804-ben Rhédey Lajos feleségének temetésén szaval (Halotti versek), megfázik, tüdőgyulladásából már nem épül fel, 1805-ben meghal
Berzsenyi Dániel
1810-ben Pestre utazott, de Kazinczy körével nem találta a közös hangot
Mondolat
1813-ban a nyelvújítás ellenzői, az ortológusok adták ki, gúnyirat
Arany János
1817 Nagyszalonta - 1882 Budapest
Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél
1819-ben Kazinczynak ez a cikke zárja le a nyelvújítási vitát, megteremti az egységet
Katona József
1820 végén visszaköltözött Kecskemétre, ahol alügyész, majd 1826-tól főügyész.
Petőfi Sándor
1823, Kiskőrös - 1849, Segesvár
Madách Imre
1823. jan.21, Alsósztregova - 1864. október 5.(szívbajban) Alsósztregován hunyt el
Jókai Mór
1825, Komárom - 1904, Pest
Vörösmarty Mihály
1825: Zalán futása nemzeti eposzunkkal!!! indul be igazán karrierje.
Vajda János
1827 - 1897 Pest
Kölcsey Ferenc
1827-től nevelte unokaöccsét, Kálmánt. Az 1832-36os országgyűlésen Szatmár megye küldötte volt. Még 1836 előtt lemondott a követutasítás megváltoztatása miatt.
Vörösmarty Mihály
1828-tól a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője
Berzsenyi Dániel
1830-ban az Akadémia első vidéki rendes tagjává választotta, székfoglalójának címe: Poetai Harmonistica
Madách Imre
1831-től váci piarista gimnázium magántanulója volt Utána pesti egyetem filozófia tanfolyam; jogi kar. 1842: Ügyvédi vizsga
Katona József - Bánk bán
1833-ban Kassán (az író halála után) volt ősbemutatója - hatalmas siker
Vörösmarty Mihály
1837-1843 között az Athenaeum szerkesztője Bajzával és Toldyval.
Vörösmarty Mihály
1842-től a Nemzeti Kör elnöke, e minőségében támogatja a kezdő Petőfit.
Petőfi Sándor
1843-44 tele - Debrecenben nyomorog - szomszéd asszony menti meg a haláltól
Arany János
1845-ben megnyeri a Kisfaludy Társaság pályázatát az Elveszett alkotmány című vígeposzával. Ő maga nem elégedett művével.
Madách Imre
1845: Feleségül vette Fráter Erzsébetet
Arany János
1846-ban megnyeri a Kisfaludy Társaság magyar hősökről szóló pályázatát a Toldi című elbeszélő költeményével, mely egycsapásra beemeli az irodalmi köztudatba. Petőfi lelkesen köszönti emiatt a műve miatt.
Mikszáth Kálmán
1847, Szklabonya - 1910, Budapest
Jókai Mór
1847-től az Életképek szerkesztője.
Szabad sajtó
1848. márc. 15-ét Vörösmarty mely versével üdvözölte?
Katona József - Bánk bán
1848.márc. 15-éna nép ezzel a darabbal ünnepel a Nemzeti Színházban (szereplő benne: Laborfalvi Róza)
Jókai Mór
1849-ben a Pesti Hírlap és az Esti Lapok szerkesztője.
Arany János
1851-60-ig Nagykőrösön él, a nagykőrösi gimnázium tanára. Munkamániás, melankolikus alkat, ekkoriban az órákon kívül nem szólalt meg. Nagykőrösi lírája általános világnézeti válságot mutat
Madách Imre
1852-ben Kossuth titkárának bújtatása miatt egyévi várfogságra ítélték.
Vörösmarty Mihály
1855-ben hal meg idegösszeroppanásban, temetése tüntetéssé válik.
Vajda János
1855-ben munkatársa a Magyar Sajtónak
Vajda János
1857-től a Nővilág szerkesztője
Jókai Mór
1858 aug. 21-én megindítja az Üstökös című lapot.
Arany János
1860-tól az MTA tagja, akadémiai székfoglalója: Zrínyi és Tasso. Később az Akadémia főtitkára.
Vajda János
1861-től a Csatár szerkesztője
Madách Imre
1862-ben a Kisfaludy Társaság, a következő évben az Akadémia tagja. Betegsége miatt írásban küldi el székfoglalóját, melynek címe: A nőről, különösen esztétikai szempontból.
Mikszáth Kálmán
1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, majd az Igazmondóban és egyéb budapesti, illetve nógrádi lapokban.
Ady Endre
1877 Érmindszent - 1919 Budapest
Krúdy Gyula
1878 ,Nyíregyháza- 1933, Bp
Móricz Zsigmond
1879, Tiszacsécse - 1942, Pest
Gyulai Pál
1879-ben a Kisfaludy társaság elnöke
Juhász Gyula
1883 - 1937 Szeged
Babits Mihály
1883 Szekszárd ("Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem")- 1941 Budapest
Kosztolányi Dezső
1885, Szabadka - 1936, Bp
Tóth Árpád
1886 Arad - 1928 Pest
Karinthy Frigyes
1887 Budapest - 1938 Siófok
Kassák Lajos
1887 Érsekújvár - 1967 Budapest
Krúdy Gyula
1892-1910-ig tartó első korszakának munkáin az adott költő érezhető (Az aranybánya, A podolini kísértet)
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
19. Bátran neki indult az vár árokjának, Nem gondol semmit is, hogy társai hullnak, Mellette s fölötte ónok sürün járnak, Sokak közép mellyén az vasban akadnak. 20. Ő kézzel, ő szemmel, ő bátor járással Biztatja társait haragos torkával, Mikor oda érkezik, hon megnyitott fal Radovánt mutatja száz vitéz szablyával.
marxizmus
19. században született filozófiai irányzat. Végcélja: osztályon felüli társadalom - osztályok nélküli társadalom (utópista szocialisták már kitalálták: falanszter). Mindenki tudása szerint dolgozik és egyformán igényei szerint részesül.
Szabó Lőrinc
1900 Miskolc - 1957 Budapest
Illyés Gyula
1902 Rácegrespuszta - 1983 Budapest
Karinthy Frigyes
1905-ben érettségizett, utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat, de diplomát nem szerzett. 1906-tól újságíró.
József Attila
1905. ápr.11 ,Bp- 1937 dec.3. Balatonszárszó
Karinthy Frigyes
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel.
Kosztolányi Dezső
1906-ban a budapesti Napló munkatársa. Ady helyére lépett. Később a Nyugat munkatársa lesz.
Karinthy Frigyes
1908-tól a Nyugat munkatársa, de az igazi ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
Radnóti Miklós
1909 Bp. - 1944 Abda község határában
Babits Mihály
1909 első verseskötete: Levelek Iris koszorújából
Marinetti
1909-ben Olaszországban adják ki a futurista kiáltványt. Ki az, aki kiadja? - Innen számítjuk az avantgard kialakítását.
József Attila
1910: Országos Gyermekvégő Liga révén Ő és Etus nővére Öcsödre került nevelőszülőkhöz
Krúdy Gyula
1910es években kialakította azt a sajátos elbeszélésmódot,amelynek központi problémájává az emlékezést és ennek elbeszélés technikai következményeit tette
Babits Mihály
1911 első verseskönyve Herceg,hátha megjön a tél is!
Ady Endre
1911 óta levelezik az akkor 17 éves Boncza Bertával, (Csinszka) akit 1914-ben meglátogat Csucsán, majd egy évre rá elveszi. Életében ez a csendes, odaadó szerelem.
Babits Mihály
1911-16 Recitativ - kötet
Krúdy Gyula
1911-1918-ig tartó második korszakában lel rá igazi hangjára (A vörös postakocsi, Szindbád-novellák)
Örkény István
1912, Bp - 1979,Bp
Ottlik Géza
1912, Budapest - 1990, Bp
Juhász Gyula
1914-ben a kórházban megismerkedett Eörsi Júliával, aki viszonozta a költő érzelmeit. (Az újságírónő 1957-ben Tiéd a sírig című művében emléket állít szerelmüknek).
Babits Mihály - Húsvét előtt
1916 I.vh -s költészete!!!! -felkérték a Zeneakadémia nagy eseményére szavalni - nem szívesen, de elvállata (nem egy közszereplő) - szembe ment! (békét kívánt, de ekkor háborút kell éltetni!!) -ebben győzi meg magát - 1.rész: haború "malom"-őrül 2. Legyen béke! -lelassul -Húsvét: harangok, feltámadás - végé: legyen végtisztelet, de csak előre nézzünk! "szeressük és megértsük az egész világot" eleje: "S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán," s-> nem kéne mondania, de mégis; kapcsolatos kötőszó "ha szétszakad ajkam, akkor is," -tételmondata ; szöveghiány van( akkor mi lesz?-nem tudjuk) "most fájnak e szájnak: de ha szétszakad ajkam, akkor is, magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének!" "Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst," "hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már!"
Tóth Árpád
1917-től Hatvany Lajos folyóiratának, az Esztendőnek a segédszerkesztője.
Krúdy Gyula
1918-1933ig tartó harmadik korszakában A történelmi regényei mellett megjelent a dzsentritéma (Boldogult úrfikoromban, Hét bagoly)
Ady Endre
1919 január 27.-n hal meg agyvérzésben, a nemzet halottjaként temetik el.
Babits Mihály
1920 Nyugtalanság völgye- verseskötete
József Attila
1920: Gyámja Makai Ödön (ügyvéd) lett
Babits Mihály
1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával (írói álnevén: Török Sophie).
Szabó Lőrinc
1921-től az Est Lapok munkatársa, stílusban a népies írókhoz csatlakozik.
József Attila
1922: Első verseskötete Szépség koldusa (Juhász Gyula-mentora-írt hozzá előszót)
József Attila
1925: Tiszta Szívvel c. verse
Babits Mihály - Cigány a siralomházban
1926 -ars p. költ. -átértékeli az első korszakát-> akkor volt jó író - I.vh. korszak -ma: nehezen születnek versei,fájdalom -NEGATÍV ARC P.: nem kell a költészere,mert nem ér az semmit. - elutasítja első korszakát és alkotásait -közösségért aggódik,nyit felé -vers változásainak oka - "Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt," "Úgy született később az ajkamon, mint a trombitahang" "Nem magamért sírok én: testvérem van millió" "Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál mint cigány a siralomházban." "Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull s nem kérdi, mire jó?"
Kosztolányi Dezső - Édes Anna
1926. június 1-jétől a Nyugat közölte folytatásban, közönségsiker. Két év eseményeit öleli fel a történet (Kun Béla elrepül), 1919. júl. 31-én kezdődik és 1921 őszén zárul. A címszereplő késleltetve jelenik meg, 1919. augusztusában áll be cselédlánynak a Vizy családhoz.
Babits Mihály
1927-ben Baumgarten-alapítvány kurátora (döntnöke) lett
Babits Mihály, Móricz Zsigmond
1927-től a Nyugat két fontos szerkesztője.
József Attila
1929 kötete : Nincsen apám, se anyám
Móricz Zsigmond
1929 és 1933 között Babitscsal együtt szerkesztette a Nyugatot.
Babits Mihály
1929-1933-ig Móricz Zsigmonddal, 1933tól- 1941ig Gellért Oszkárral szerkesztette a Nyugatot (1933-ban főszerkesztője lett)
József Attila
1930-ban a Toll c. folyóiratba elutasító bírálatot ír Babits: Az istenek halnak, az ember él c. kötetéről
József Attila
1930: Belépett az illegális kommunista pártba-> 1934-re kizárják
József Attila
1931: Kritikával illeti Móricz és Kassák alkotásait.
József Attila
1932 kötete: Külvárosi éj 1934 kötete: Medvetánc
Németh László
1932-36-tól saját folyóiratot indított, a Tanút. Hódmezővásárhelyen emlékmúzeumot emeltek számára.
József Attila
1932-ben szerkesztette a Valóság című illegális folyóiratot.
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
1936 -műfaja:elégia -elégikus cím -elégia -halál és elmúlás -refrénes: "Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!"-refrén kétségbeesés, általánosít->elfogathatóbbá válik -önmetafora. pehely vagyok-> könnyű, jelentéktelen, bizonytalan -folyamatos télben él - nincs nyár - barátai elhagyják: mélypont - "Este van már, sietnek az esték álnokul mint a tolvaj öregség mely lábhegyen közeledik, halkan, míg egyszercsak ugrik egyet, s itt van!" "Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj." "száradt tőke" "hó" "elfogy az ó, most kezd fogyni az új," "Csak az én halálom nem halandó." "Mennyi munka maradt végezetlen! S a gyönyörök fája megszedetlen..."
József Attila
1936-ban Ignotus Pállal megalapították a Szép Szó című folyóiratot, melynek szerkesztőjévé vált.
Berzsenyi Dániel
1936-ban Kodály megzenésíti A magyarokhoz II. című ódáját.
Karinthy Frigyes
1936-tól jelentkeztek agydaganatának első tünetei, egy világhírű sebész Stockholmban koponyaműtétet végzett rajta. 1938-ban egy siófoki nyaralás során hirtelen halt meg. Temetésén Móricz Zsigmond mondta a gyászbeszédet.
Babits Mihály
1938-tól beszélgető füzetekben érintkezett a külvilággal.
Babits Mihály - Jónás imája
1939 -Függelékként illeszti hozzá előző plagizáló művéhez (ószövetségi történet) - azonosul főszereplővel : műtéte után hálát ad, hogy szólhat/írhat még -személyes - 2 kulcsszó: gazda, patak -hasonló motívumok az eredetiből -" túláradt patak"=önmetafora,meder,gondolatok, negatív önkritika, patak céltalan -Gazda=Isten metaforája/vezető
Móricz Zsigmond
1939-től haláláig a Kelet Népe című folyóirat szerkesztője.
Illyés Gyula
1941-ben, a Nyugat betiltása után Magyar Csillag néven próbálja folytatni az irodalmi folyóirat hagyományait, majd a Választ indítja újra.
Radnóti Miklós
1944 májusában a szerbiai Bor melletti munkatáborba került, majd az oroszok hírére szeptemberben elindították őket Magyarország felé. November 9.-n a Győr melletti Abdánál SS-katonák lőtték agyon több társával együtt.
Illyés Gyula
1945 után szinte egyedül marad mint ismert magyar költő, az irodalom vezéregyéniségévé válik, célja a különböző mozgalmak összekapcsolása. Valamennyire az állammal összhangban kellett dolgoznia, külföldi konferenciákra őt küldték, közben 3x kapott Kossuth-díjat.
Szabó Lőrinc
1949-ben a kormány félreállítja, csak műfordításokat publikálhat
Illyés Gyula
1956-ban híressé vált versét, az Egy mondat a zsarnokságról-t szavalja.
Szabó Lőrinc
1957-ben Kossuth-díjat kap, ugyanebben az évben hal meg
József Attila - Hazám
2 Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mint bánja sor törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk!
József Attila - A Dunánál
2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd, ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős - az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom!
József Attila - Óda
2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng.
Balassi Bálint
Felesége Dobó Krisztina, az unokatestvére, hozománya Sárospatak vára. Vértfertőzés vádja miatt rekatolizál és maga kéri e házasság érvénytelenítését.
Berzsenyi Dániel
Felesége Dukai Takách Zsuzsanna
Illyés Gyula
Felesége Kozmutza Flóra.
Szabó Lőrinc
Felesége Mikes Klára, titokban huszonöt évig viszonya volt Korzáti Erzsébettel, akinek öngyilkossága nagyon megviselte.
Babits Mihály
Felesége: Tanner Ilona költő- és írónő = Török Sophie álnevet használta
Arany János - Ősszel
Felhőid és zúgó szeled, A zizegő haraszt, mohar, Magános tölgy a domb felett, Bolyongó tűz, hullámmoraj - Ez, amit lelkem most kiván! Enyésző nép, ki méla kedvvel Multján borong... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel. Kinek sötétes éjjelen A hős apákhoz költözött Daliák lelke megjelen, Alánéz bús felhők között És int feléd: „Jer, Osszián, A holtakat miért vered fel? Nincs többé Caledonián Nép, kit te felgyujts énekeddel."
Szentimentalizmus
Felvilágosodás kori stílusirányzat. Az érzékenység jellemzi, az emberi érzelmek, hangulatok gyakran a természet tükrében jelennek meg.
Csokonai Vitéz Mihály - A vídám természetű poéta
Felvilágosodás. A vers ars poetica, de nem elsősorban költői hitvallás, hanem emberi program. A költő a boldogság költője akar lenni, s elutasítja a szomorúság szerzőinek világát. Kijelöli maga számára a művészi példaképeket.
Csokonai Vitéz Mihály - Tüdőgyúladásomról
Fenn lengő hold! nézd, mint kínlódom, Mondd meg nekem, hol fekszem én? Ágy-é, amelyben hánykolódom, Vagy a koporsó az szintén? Nem? Csónak ez, mely, jaj, a kétes Remény és biztos félelem S az élet és halál setétes Hullámjain lebeg velem.
A Walesi bárdok
Ferenc József magyarországi látogatásakor Aranyat felkérték egy üdvözővers írására, ennek hatására született a mű, asztalfiókjának szánta.
Szabó Lőrinc
Fiatalkorában Babitsnál lakik, aki mestere és barátja.
Vajda János - A vaáli erdőben
Filozofikus dal. Az egyéni érzés a kimondás pillanatában egyetemesül, bölcseleti érvényűvé válik. Az élet küzdelmeiben megfáradt ember vágya fejeződik ki a megnyugvásra, a pihenésre, a végső pihenést is kifejező halálra. Egyetlen mondat az egész. A költemény békéjét, mozdulatlan nyugalmát kiemeli a mellérendelő szószerkezetek halmozása.
Egzisztencializmus
Filozófiai nézet a 20. században. A nagyvárosok megszületésével alakul ki. Elidegenedés. Két állítása: 1. a lét értelmetlen. 2. Az ember magányos, fél, szorong. pl.: Camus - nála kicsit optimistább.
Sigmund Freud
Filozófus. Úgy véli gyermekkorból sok minden megmarad, ami nagyon befolyásolja a felnőttkori személyiséget -> pl.: gyermekkori traumák. -> mai napig is vita: mennyi a magunkkal hozott és mennyi a nevelés.
Giovanni Boccaccio
Firenzei író, Petrarca barátja, humanista tudós. Dante szellemi örökségét gondozta (Dante-életrajz).
Móricz Zsigmond - Árvácska
Fogadott lánya, Csibe megható története.
Csokonai Vitéz Mihály - Tüdőgyúladásomról
Fojtó szirokkóknak hevétől Asznak tüdőhólyagjaim, S a kriptáknak fagyos szelétől Borsódznak minden tagjaim. Szívem megett egy láthatatlan Kéznek nyila bélővé áll, S mellyem csontbóltján irgalmatlan Sarkával rúgdos két halál. Hová ütődöm az habokba? Haj! melly szörnyű hányattatás! Most a kupresszusos partokba, Hol rémlet űl s jéghallgatás; Majd a túlsó part lejtőjébe, Honnan barátság szózatit Hallok a platánok berkébe S örömszerszámok hangzatit.
Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz
Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti.
William Shakespeare - Hamlet
Forrásai: Thomas Kyd "ős Hamlet"-je, Saxo Grammaticus Historiae Danicae (1200 körül) című műve. Három szövegváltozatban maradt ránk.
József Attila - Judit
Fosztja az ősz a fákat, hüvösödik már, be kell gyújtani. Lecipeled a kályhát, egyedül hozod, mint a hajdani hidegek idejében, még mikor, kedves, nem öleltelek, mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy nem vagyok veled. Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ s félelmetesebb. Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk, ha már szétesett. Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj, egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne haragudj.
Villon
Francia vagyok, csak ez kellett, Párizs szült (Ponthoise mellett); Rőf kötél súgja majd fejemnek, Hogy mi a súlya a fenekemnek. (Csak második név)
Álomfejtés
Freud fő művének címe (kötet).
Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen
Félek mindenkitől, beteg S fáradt vagyok; Kívánlak így is, meglehet, De a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy. Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd.
Arany János - Visszatekintés
Félve nyúltam egyszer-máskor Egy rózsát szakasztani: Késő volt - a rázkodáskor Mind lehulltak szirmai. Keresém a boldogságot, Egy nem ismert idegent: Jártam érte a világot - S kerülém ha megjelent. Vágytam a függetlenségre, Mégis hordám láncomat, Nehogy a küzdés elvégre Súlyosbitsa sorsomat: Mint a vadnak, mely hálóit El ugyan nem tépheti, De magát, míg hánykolódik, Jobban behömpölygeti.
Illyés Gyula - Koszorú
Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén néha a kíntól, többször a béna dühtől, megalázott. Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a gazban, az aljban. Mint évszázadokon át a behúzott vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem fáj fejem aggjai közt. A nádkúpban remegő lányok közt, mialatt átrobogott a tatár. A szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak néma ajak-mozgás mímelte a szót, mert hangot sem tűr a török, mert arcba csap ostor -: most mutatod meg, most igazán - nekem is, mire vagy jó, most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek kőharapó erejét.
Illyés Gyula - Bartók
Gondolati lírájának egyik csúcsteljesítménye. Rapszodikusan induló, majd meditálóvá szelídülő óda. A zeneszerző halálának tizedik évfordulójára írta a költő. A bartóki zenét az emberi lélek kifejezőjének tartja. A "hangzavarnak" társadalmi funkciója, valóságtükröző szerepe van. A disszonancia az egész 20. század jellemzője.
Ady Endre - De ha mégis?
Gondoltam: drága, kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni Ebben a gyilkos, vad dúlásban. Mikor mindenek vesznek, tűnnek, Tarts meg tegnapnak, tanuságnak, Tarts meg csodának avagy bűnnek. Mikor mindenek futnak, hullnak, Gondoltam: drága, kicsi társam, Tarts meg engem igérő Multnak. Tarts meg engem, míg szögek vernek, Véres szivemmel, megbénultan, Mégiscsak tegnapi embernek. Karolsz még, drága, kicsi társam? Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj, Ebben a véres ájulásban. De ha megyek, sorsom te vedd el, Kinek az orkán odaadta, A te tűrő, igaz kezeddel.
Petőfi Sándor és lírai költészetünk
Gyulai Pál Petőfiről írt irodalomtörténeti műve.
Katona József és Bánk bánja
Gyulai Pál akadémiai székfoglalójának címe
Arany János, Kemény Zsigmond
Gyulai Pál barátai (2)
A vén színész
Gyulai Pál első jelentős művének (elbeszélés) címe
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Bajza József
Gyulai Pál irodalmi elődeinek tekinti őket (3 személy)
Vörösmarty Mihály
Gyulai Pál kinek az életrajzát írta meg? (címe: ... életrajza)
József Attila
Gyámja beiratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba. Érettségijét végül magántanulóként előrehozva jelesre végezte el. 1924-től a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. Később bécsi egyetem, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója. Végül budapesti egyetem.
Ady Endre - Mag hó alatt
Gyötrött és tépett magamat Régi hiteiben fürösztve Vérből, jajból és lángból Szedegetem össze S elteszem, mint életes holtat. Kell még Tegnapról hív tanu S kell talán az én hadisarcom, Hogy drága mementóként Fölemeljem arcom Egy új emberű új világra. Vád nélkül széttekintgetek Majd vertségek és diadalmak Földjén, hogy a kaoszból Harsos igét halljak, Vagy harsos igét én hallassak.
Babits Mihály - In Horatium
Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök - nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám. Szüntelenül lobog főnix-világunk. Igy nem is él soha, mi soha meg nem halt. Halálnak köszönöd életedet, fü és vad! Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s »nem lépsz be kétszer egy patakba«, így akarák Thanatos s Aiolos. Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra. S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek!
Petőfi Sándor - Dalaim
Ha szép lyánnyal van találkozásom, Gondomat még mélyebb sírba ásom, S mélyen nézek a szép lyány szemébe, Mint a csillag csendes tó vizébe. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Vadrózsái szerelmes lelkemnek. Szeret a lyány? iszom örömemben, Nem szeret? kell inni keservemben. S hol pohár és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Szivárványi mámoros lelkemnek.
Ady Endre - Nézz, drágám, kincseimre
Ha te nem jöttél vóna, Ma már tán panaszló szám se szólna S gúnyolói hivő életeknek Raknak a koporsóba. Nézz, Drágám, rám szeretve, Téged találtalak menekedve S ha van még kedv ez aljas világban: Te vagy a szívem kedve. .., Lázáros, szomorú nincseimre S legyenek neked sötétek, ifjak: Őszülő tincseimre.
Ady Endre - E nagy tivornyán
Ha tivornya, legyen tivornya, Olyan mindegy, élni, nem élni S gyáva-e az ember vagy hérosz, Olyan mindegy: van-e tán még rossz S van-e még tán megbecsülendő? Herold-csizmám egy kicsit sáros, De jövök vígság-hirdetéssel: Ordíts, kapu és kiálts, város, Kárhozzatok, most van a napja S akinek van még virradatja, Ne haljon meg kárhozás nélkül. Egész világ szőttje kibomlott S én egy nyomorék fonál hurkán Még mindig csak bénán zsibongok? Mit törődjünk elmultak voltján? Terítve a Föld, lakni tessék: Éljünk dögig ...
József Attila - Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekuszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál. Tőlem elvetted, kukacoknak adtad édes emlőd s magad. Vigasztaltad fiad és pirongattad s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. Levesem hütötted, fujtad, kavartad, mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem! Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad - félrevezettél engem.
József Attila - Születésnapomra
Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: „Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" - gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj - Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!
Kosztolányi Dezső
Harmos Ilona színésznőt veszi el feleségül.
Csokonai Vitéz Mihály
Hatástörténete: Petőfi a vándorpoéta alakját festi le (benne) Jókai Mór az És mégis mozog a föld című regényében a költőt is megidézi. A Nyugat első nemzedéke, elsősorban Ady (Vitéz Mihály ébresztése) és Tóth Árpád (Invokáció (a költő neve) -hoz). A tragikus sorsú költőt és a magyar líra előfutárát látták benne.
Ady Endre - Búgnak a tárnák
Havas csúcsával nézi a napot Daloknak szent hegye: a lelkem, Gonosz tárnáktól általverten. Álmok, leányok, bomlott ingerek, Gondok, kínok vájták a mélyet: Gyűltek a tárnák és a rémek. Fent, fent a csúcson: nagy-nagy szűzi csönd, Gondolat-manók csoda-tánca, Lent: a rémeknek harsogása. Lelkem tetőjén szent táncaikat Fürge manók riadva járják, Lentről, lentről... Egy pillanat és megindul a hegy: A büszke tető táncos népe Bevágódik a semmiségbe.
József Attila - Téli éjszaka
Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival. A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz. S a szív a hang. Csengés emléke száll. Az elme hallja: Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja a pántos égbolt lógó ajtaját, melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma, csak dőlt a nyáron át.
Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen
Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak Szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem Más kell már: ...! Két önzés titkos párbaja Minden egyéb; Én többet kérek: azt, hogy a Sorsomnak alkatrésze légy.
Pacifista
Hogyan áll a háborúhoz a Nyugat?
Kölcsey Ferenc - Zrínyi dala
Hol van a bérc, és a vár fölette, Szondi melynek sáncait védlette, Tékozolva híven életét; Honnan a hír felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja, S fényt a késő századokra vét? Itt van a bérc, s omladék fölette, Mely a hőst és hírét eltemette, Bús feledség hamván, s néma hant; Völgyben űl a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg ha néha felpillant.
Kölcsey Ferenc - Zrínyi dala
Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt? Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár.
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van
Ady Endre - Jó Csönd-herceg előtt
Holdfény alatt járom az erdőt. Vacog a fogam s fütyörészek. Hátam mögött jön tíz-öles, ... És jaj nekem, ha visszanézek. Oh, jaj nekem, ha elnémúlnék, Vagy fölbámúlnék, föl a Holdra: Egy jajgatás, egy roppanás. ... Nagyot lépne és eltiporna.
Ady Endre - Jó Csönd-herceg előtt
Holdfény alatt járom az erdőt. Vacog a fogam s fütyörészek. Hátam mögött jön tíz-öles, ... És jaj nekem, ha visszanézek. Oh, jaj nekem, ha elnémúlnék, Vagy fölbámúlnék, föl a Holdra: Egy jajgatás, egy roppanás. ... Nagyot lépne és eltiporna.
Ady Endre - Jó Csönd-herceg előtt
Holdfény alatt járom az erdőt. Vacog a fogam s fütyörészek. Hátam mögött jön tíz-öles, ... És jaj nekem, ha visszanézek. Oh, jaj nekem, ha elnémúlnék, Vagy fölbámúlnék, föl a Holdra: Egy jajgatás, egy roppanás. ... Nagyot lépne és eltiporna.
Berzsenyi Dániel - Horác
Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj. Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül, Mint a nyíl s zuhogó patak.
Jókai Mór
Hon című lapot ő indította
Csokonai Vitéz Mihály - Tartózkodó kérelem
Honnan származik az idézet? A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért.
Csokonai Vitéz Mihály - Az estve
Honnan származik az idézet? Késsél még, setét éj, komor óráiddal, Ne fedd bé kedvemet hideg szárnyaiddal: Úgyis e világba semmi részem nincsen, Mely bágyadt lelkemre megnyugovást hintsen; --- Te vagy még egyedűl, óh arany holdvilág, Melyet árendába nem ád még a világ.
Csokonai Vitéz Mihály - Konstancinápoly
Honnan származik az idézet? Mikor excerpálni akar únalmába, Bémegyen e dáma-bibliothékába, Hol sok ázsiai pergamen membrána Író pennájának megnyílni kívánna. --- Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság? --- Természet! emeld fel örök törvényedet, S mindenek hallgatni fogják beszédedet.
Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz
Honnan származik az idézet? Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett.
Bessenyei György - Magyarság
Honnan származik az idézet? "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem"
Zrínyi Miklós
Horvát arisztokrata családból származik, a család a török balkáni megjelenése óta harcolt birtokai védelmében.
Kosztolányi Dezső
Hugom című verse legkisebb hugának szólt, aki vénlány maradt. (nagyon szerette őt)
József Attila - Medáliák
Huszonhárom király sétál, jáspiskorona fejükben, sárga dinnyét edegélnek, új hold süt a balkezükben. Huszonhárom kölyök császkál, csámpás sityak a fejükben, görögdinnyét szürcsölőznek, új nap lángol jobbkezükben. 12 Az eltaposott orrú fekete, a sárga, kinek kékebb az ege, a rézbőrű, kin megfagyott a vér és a lidércként rugódzó fehér -
Ady Endre - De ha mégis?
Háború és harmónia, a Csinszka-verseket meghatározó kettősség talán ebben a versben fogalmazódik meg legerőteljesebben.
Juhász Gyula - Tiszai csönd
Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók!
Dante - Isteni színjáték
Három nagy egységből, a Pokolból, a Purgatóriumból, és a Paradicsomból álló mű. Nagy szerepet kap benne a számmisztika: pontosan száz énekből áll.
Illyés Gyula - Testvérek
Három nap néztem volna csak szemed árnyékos völgyét, szemöldöködet, a pillák sűrű sását, mely között az eleven kis vadvíz incseleg, villantja fényét, fürge terveit, sikos halacskák szökdeléseit - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat. S töltöttem volna három új napot csak nézni némán a hű hajlatot: ruhád alól kisejlő kebledet, a csillagot, mely rajta szendereg, s készül, fényküllőt ütve lágy mezén, már tündökölni sorsom éjjelén - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat. S elég lett volna újonnan nekem csak legeltetni, itatni szemem szép szárba szökkent páros térdeden, melyek hivalgón, mégis derűsen, mint fényes kapu kettős szárnyai tán bíztatták már egymást nyílani - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat.
Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke
Hát légy üres te s könnyű, könnyű, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben, s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert - isten engem - én is, én is csak addig élek. Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi színben, légy mint a semmi, te minden.
Kölcsey Ferenc - Vanitatum vanitas
Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet.
Krúdy Gyula
Híres novellái: Utazás éjjel; Mákvirágok kertje; Tótágas
Molnár Ferenc
Híres színdarabja a Játék a kastélyban, Liliom, A láthatatlan ember, A film szelleme.
Arany János - Ősszel
Híves, borongó őszi nap; Beült hozzám az únalom: Mint a madár, ki bús, ki rab, Hallgat, komor, fázik dalom. Mit van tennem? olvasni tán...? Maradj Homér, fénydús egeddel, Maradj te most!... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel. Mert fájna most felhőtlen ég, Mosolygó, síma tengerarc, Élénk verőfényes vidék - Óh, fájna most nekem e rajz! Kék fátyol messze bérc fokán - Arany hajó, mely futva szegdel Bibor habot... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel.
Ady Endre - Meg akarlak tartani
Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak. Testedet, a kéjekre gyúltat, Hadd lássam mindig hóditón, Illatos vánkosán a multnak. ...téged, Ezért választom őrödül A megszépítő messzeséget. Maradjon meg az én nagy álmom Egy asszonyról, aki szeret S akire én örökre vágyom.
Vörösmarty Mihály - A vén cigány
Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Vörösmarty Mihály - A vén cigány
Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.
Ady Endre - Mag hó alatt
Hős emberségem, várakozz, Szép álmokat aludj, lefénylett Jós és jó magyarságom, Hívni fog az Élet S föltámadások örök Rendje. Most tél van s szegény mag-magam Megnémítva és behavazva Rendeltetés hitével Őrzöm meg tavaszra, Igazimnak sarjadásáig.
Monda
Hősökről, történelmi eseményekről szóló történet, ahol a tényeket csodás elemekkel egészíti ki az író vagy névtelen szerző. Van történeti, - hiedelem, - helyi és eredet..... A legnépszerűbb magyar gyűjteményt Benedek Elek állította össze. Felhasználta műveiben: Jókai, Mikszáth, Krúdy.
Mikes Kelemen
II. Rákóczi Ferenc szolgálatában ált, a szabadságharc leverése után Rhodostóba emigrált. Társai körül ő élt legtovább ("az utolsó básbug"), Mária Terézia nem engedte haza "Törökországból nincs visszatérés".
Gyulai Pál
Ibsent nem engedi kiadatni, lefordíttatni
realizmus
Idő- és térszerkezete (Stílusi.): Egy-két éves történet jellemzi meghatározott térben és történelmi időben.
Kosztolányi Dezső - Számadás
Igen, kiáltsd ezt: gyáva az, ki boldog, kis gyáva sunnyogó, mindent bezár, bezárja életét is, mint a boltot, mert benne van a csillogó bazár, és félti kincsét, a sok cifra foltot, a lelke szűk, kucorgó és sivár, rablót neszel, mihelyt gyerek sikoltott, örökre reszket és örökre vár. Hazája ház, barátja az erős, hitvány rokonja az ki ismerős, határa kertfal, tyúkól, pincegátor, de a boldogtalan tanyája sátor, zászlója felleg, ő, csak ő a bátor s a jó, csak a boldogtalan a hős.
Ady Endre
Ignótusz kritikájára válaszként írja A duk-duk affér című verset, később nyilvánosan bocsánatot kér.
Vajda János - Harminc év után
Igy űl a hold ádáz vihar után Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen, És néz alá a méla éjszakán, Bánatosan, de szenvedélytelen, Hallgatva a sírbolti csöndességet A rémteli sötét erdő alatt, Amig a fákról nagy, nehéz könnycseppek Hervadt levélre halkan hullanak...
Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú
Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!
József Attila - Bukj föl az árból
Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyulékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam - vedd el! Ordíts reám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre menyköveddel. És verje bosszúd, vagy kegyed belém: a bűntelenség vétek! Hisz hogy ily ártatlan legyek, az a pokolnál jobban éget. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. Meghalni lélekzetemet fojtom vissza, ha nem versz bottal és úgy nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal!
Vajda János - A vaáli erdőben
Illatos hegy oldalában, A tavaszi napsugárban, Nézni illanó felhőkbe, Mult időkbe, jövendőkbe... És azután, utóvégre, Észrevétlenül, megérve, Lehullani önmagától, A kiszáradt életfáról... S ismeretlen sirgödörbe' Elalunni mindörökre... S ott egyebet mit se tenni, Csak pihenni, csak pihenni...
Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú
Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le S lombjából felém az ő lelke reszket?
Ozorai példa, Fáklyaláng, Kegyenc, Különc, Tiszták, A testvérek, Dózsa György
Illyés Gyula drámái. (7)
A testvérek
Illyés Gyula drámája. A Dózsa testvérek sorsán keresztül mutatja be a reformer és a forradalmi út eltéréseit kiélezett történelmi helyzetben.
Különc
Illyés Gyula drámája. A Kegyenc ikerdarabja. Teleki László tragédiája a hatalom kiszolgálásának stációi húzódnak meg.
Kegyenc
Illyés Gyula drámája. Helyszíne az ókori Róma. Üzenete: "embertelen módon szent ügyet sem lehet szolgálni."
Ozorai példa
Illyés Gyula drámája. Központjában intelem áll: a nemzet sorsáért, a haladás sikeréért vezetők és vezetettek viszonya a felelős.
Ifjúság, Hősökről beszélek, Három öreg
Illyés Gyula elbeszélő költeményei
Kozmutza Flóra
Illyés Gyula feleségének neve.
Hunok Párizsban
Illyés Gyula regénye. Komplex prózai ábrázolásmód jellemzi a művet, egyszerre szellemi korrajz, eseménytörténeti tabló, nevelődési regény.
Nehéz föld, Sarjúrendek, Rend a romokban, Új versek, Dőlt vitorla
Illyés Gyula verseskötetei.
Petőfi Sándor - Nem sűlyed az emberiség
Ilyen gonosz már kezdet óta... Hisz különben nem kellett vóna Százféle mesét, Eget, isteneket, Pokolt és ördögöket Gondolni ki, hogy zaboláztassék.
Vajda János - Az üstökös
Imádja más a változékony holdat, A kacéran keringő csillagot; Fenséges Niobéja az égboltnak, Lobogó gyász, én neked hódolok. Szomoru csillag, életátkom képe, Sugár ecset, mely festi végzetem, Akárhová mégysz a mérhetlen égbe, Te mindenütt egyetlen, idegen!...
Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke
Indulj dalom, bátor dalom, sápadva nézze röptöd, aki nyomodba köpköd: a fájdalom. Az életen, a szinten, a fénybe kell kerengni, légy mint a minden, te semmi. Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. Légy mint a fű-fa, élő, csoda és megcsodáló, titkát ki-nem-beszélő, röpülő, meg-nem-álló. Légy az, ami a bölcs kéj fölhámja, a gyümölcshéj remek ruhája, zöld szín fán, tengeren a fölszín: mélységek látszata. No fuss a kerge széllel, cikázva, szerteszéjjel, ki és be, nappal-éjjel, s mindent, mi villan és van, érj el. Tárgyalj bolond szeszéllyel, komázz halál-veszéllyel, s kacagd ki azt a buzgót, kinek a mély kell. Mit hoz neked a búvár, ha fölbukik a habból? Kezében szomorú sár, ezt hozza néked abból. Semmit se lát, ha táncol fényes vizek varázsa, lenn nyög, botol a lánctól, kesztyűje, mint a mázsa, fontoskodó-komoly fagy dagadt üvegszemébe. Minden búvárnak oly nagy a képe.
Csokonai Vitéz Mihály - Tüdőgyúladásomról
Innen savanyú ázótjokkal Pusztás barlangok fojtanak; Amonnan kerti balzsamokkal Hígabb szellők újjítanak. Fúlok, lehellek; fázom, gyúlok, Vagy egy kivégez már vagy más, Ájúlok, érzek és ocsúlok: Haj! melly szörnyű hányattatás!... Ki vagy te, ki hószín leplekbe Felém mosolygva közelítsz, S a partról e szagos berekbe Áldott jobbodon felsegítsz? Te, főldi biztossa az égnek, Arany gyógyúlás! Te a nagy És bőlcs teremtő tehetségnek Halandó leánya! te vagy.
Misszilis levél
Irodalmi célzattal íródott, valóban elküldött levél.
Karinthy Frigyes - Így írtok ti
Irodalmi karikatúrák gyűjteménye.
naturalizmus
Irodalmi és képzőművészeti irányzat. Eszmei alapja a korabeli pozitivista filozófia és természettudomány. Az irodalomra jellemző: célja a társadalmi igazságtalanságok leleplezése és a dokumentumszerű hitelesség, a biológiai, fizikai meghatározottság. Gyakran ábrázol lecsúszott helyzetű figurákat (pl. prostituáltakat)
groteszk, irónia, szándékos költőietlenség
Irodalomban 3 kifejezésmód, amely elválik a 20. század elején. - oka: irodalmárok új utakat keresnek.
Középkor
Irodalomtörténeti és történelmi korszak, a Nyugat-Római Birodalom bukásától Amerika felfedezéséig tartott. Első századaiban csak a kolostori kultúra élt, virágkorát a lovagi, majd a városi/polgári kultúra kialakulása jelentette.
Középkor
Irodalomtörténeti és történelmi korszak, világszemléletét alapvetően meghatározza a keresztény vallás. A földi élettel szemben a túlvilág jelentette az igazi értéket, Isten szeretete, a hit, a helyes élet voltak a legfőbb követendő példák.
Janus Pannonius - Búcsú Váradtól
Isten veled, te híres ritka könyvtár, Hol ráakadtam annyi régi műre, Itt szállt meg Főbusz is, hűtlen honához, S innét a szűzi múzsák sem sietnek Kasztáliának erdejébe vissza, Fel hát az útra, társaim, siessünk!
Ady Endre - Krónikás-ének 1918-ból
Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyént keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek. Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görgyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek, S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsívány-arcok ékesre derűlnek S íjjedt szelidek szökve menekűlnek.
Vajda János - A virrasztók
Itt a nagy halott előttünk, Kiterítve mereven. A hideg, a téli éjben, Csillagoltó sötétségben Mi vagyunk még éberen. A sirásban elfáradt már Valamennyi jó rokon. Talán mi se volnánk ébren, Hanem mert a torban, éhen, Rágódunk a csontokon. A csontokon sem rágódnánk, De hát - ez a kenyerünk. Nem maradt ránk dús örökség; Fizet minket a nemzetség, Ha sírunk, énekelünk.
Kölcsey Ferenc - Vanitatum vanitas
Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék.
Ady Endre - Páris, az én Bakonyom
Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt ....
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talám a bóldogabb időben Fellelik sírhellyemet: S amelly fának sátorában Áll egyűgyű sírhalmom magában, Szent lesz tiszteltt hamvamért. Szent lesz tiszteltt hamvamért.
József Attila - Elégia
Itt pihensz, itt, hol e falánk erkölcsi rendet a sánta palánk rikácsolva őrzi, óvja. Magadra ismersz? Itt a lelkek egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt oly üresen várnak, mint ahogy a telkek köröskörül mélán és komorlón álmodoznak gyors zsibongást szövő magas házakról. Kínlódó gyepüket sárba száradt üvegcserepek nézik fénytelen, merev szemmel. A buckákról néha gyüszünyi homok pereg alá... s olykor átcikkan, donog, egy-egy kék, zöld, vagy fekete légy, melyet az emberi hulladék, meg a rongy, rakottabb tájakról idevont. A maga módján itt is megterít a kamatra gyötört, áldott anyaföld. Egy vaslábasban sárga fű virít. Tudod-e, milyen öntudat kopár öröme húz-vonz, hogy e táj nem enged és miféle gazdag szenvedés taszít ide? Anyjához tér így az a gyermek, kit idegenben löknek, vernek. Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz. Magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek! Ez a hazám.
Illyés Gyula
Itthon Németh László mellett a népi írók legmeghatározóbb alakja.
Dante
Itáliai költő, a középkor egyik legnagyobb művét, az Isteni színjátékot (Divina Commedia) alkotta meg, ezzel egységesítette az olasz irodalmi nyelvet. (Csak második név)
Francesco Petrarca
Itáliai származású, az első humanista tudós.
Commedia dell'arte
Itáliai, népi eredetű rögtönzött színjáték. Virágkorát a 16.-18. században élte. Hivatásos vándorszínészek rögtönözték a dialógusokat kidolgozott cselekményváz alapján. Hatott többek között Shakespeare művészetére, hatása máig eleven.
Stabat mater
Jacopone da Todi alkotása a legnépszerűbb Mária-siralom (planctus). Kezdő sora a címe 'Állt az anya'... A szerző átérzi az anya szenvedéseit, részvétet szeretne iránta kelteni.
Csokonai Vitéz Mihály - A Reményhez
Jaj, de friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak; Tavaszom, vígságom Téli búra vált; Régi jó világom Méltatlanra szállt. Ó! csak LILLÁT hagytad volna Csak magát nekem: Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Karja közt a búkat Elfelejteném, S a gyöngykoszorúkat Nem irígyleném.
Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke
Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. Ó szent bohóc-üresség, szíven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérző-heges még ó hős, kit a halál-arc rémétől elföd egy víg álarc, ó jó zene a hörgő kínokra egy kalandor csörgő, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel, s a jajra csap a legszebb rímmel. A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el, s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd.
Mars istenhez békességért
Janus Pannonius műve. "Antihimnusz" a háború istenéhez. A háború elutasítása.
Saját lelkéhez
Janus Pannonius műve. Újplatonista elveken nyugszik az elégia témája. Test és lélek különválása, a gyönyörű lélek és az esendő test közötti különbség. (A gondolat az újplatonista Marsilio Ficinotól eres, akivel a költő levelezett)
Mikor a táborban megbetegedett
Janus Pannónius verse. Elégia. A testi gyötrelem okozta érzelmi hullámzás, lírai személyesség jellemzi. Önirónikus, lázad sorsa ellen. Végrendelkezik, megszólal a művészi öntudat.
Haiku
Japán versforma, mely egyben lírai műfaj is. Szigorú kötöttségek jellemzik: 3 sorból és 17 szótagból áll. Rímtelen, moraszámláló vers. A mai magyar költők körében népszerű, egyik nagy mestere Fodor Ákos. Pl.: Fodor Ákos: Tájunk képe Ami történik: vízre hulló hópehely: van is és nincs is.
Szabó Lőrinc
Jegyben járt Tanner Ilonával, Babits későbbi feleségével.
Szinekdoché
Jelentésátvitelen alapuló szókép, más néven rész-egész felcserélésén alapuló metonímia.
Szimbólum
Jelkép: Képzettársításokra, költői látomásokra épülő költői kép, részleteiben nem értelmezhető. Az érzelmekre hat, nem lehet hétköznapi kifejezésekre lefordítani.
Katona József - Bánk bán
Jellemzi a sturm und rang - villám és előretörés, ami a szentimentalizmus jellemzője. (szónoklatok és belső monológok váltogatják egymást)
romantika
Jellemzi: Az adott stílust képviselő művész nem ismert szabályokat, széttörte a műfaji határokat, ezért előtérbe került a személyiség (énkultusz, zsenielmélet)
romantika
Jellemzi: vágyódás a szokatlanhoz, töredékesség, elvágyódás egzotikus, távoli helyszínekhez, letűnt történelmi korok után, népiesség.
romantika
Jellemzik a végletek: egyszer kitörő életöröm, forradalmi lelkesedés, máskor reményvesztettség, világfájdalom (spleen)
Ady Endre
Jellemző rá (Léda-versek): A szerelem újfajta ábrázolása: önfeltáró, ambivalens viszony, disszonancia, szenvedély és önzés jellemzi. A szerelem összekapcsolódik a halál motívumával (Lédával a bálban)
Klasszicizmus
Jellemzői: Visszafogottság, tanító célzat, bölcselő szándék. Az embert elsősorban gondolkodó lényként értelmezi. Formailag mintakövető, stíluseszközei emelkedettek, választékosak.
Oximoron
Jelzős ellentét, a jelző és jelzett szó között van a feloldhatatlan ellentét.
Oximoron
Jelzős ellentét. A jelző és jelzett szó között ellentét feszül.
Janus Pannonius - Saját lelkéhez
Jobbá nem teheted, hagyd árva-magára e testet s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig. S míg odafönn ezer éveken át tisztulni igyekszel, messze kerüld, ha bolyongsz, a feledés folyamát. Bús feledékenység ne merítsen a hajdani gondba, rég levetett béklyót ujra magadra ne végy. És ha a mostoha végzet űz ide vissza a földre, csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy. Inkább méh, aki jószagu mézet gyűjthet a réten, hattyú légy, ki dalát zengeti néma tavon.
Ady Endre
Jogi tanulmányokba kezd, de abbahagyja, újságíró lesz Debrecenben és Nagyváradon.
Juhász Gyula versei, Új versek, Késő szüret, Ez az én vérem, Nefelejcs, Testamentom, Hárfa és holmi
Juhász Gyula kötetcímei (7)
Gulácsy Lajosnak
Juhász Gyula műve, melyben sorsközösséget vállal az elborult elméjű, nagyszerű festővel.
Sárvári Anna, Eörsi Júlia
Juhász Gyula szerelmeinek nevei
Tápai lagzi
Juhász Gyula verse. Ady ugarverseihez hasonlóan hadat üzen a parasztromantikának. A lakodalmi tánc haláltánccá alakul.
Tiszai csönd
Juhász Gyula verse. Az impresszionista tájfestés sajátosságait az igei metaforák hordozzák.
Anna örök
Juhász Gyula verse. Nosztalgikus visszaidézése az Anna-szerelemnek, mely beépült a személyiségbe. A vers végére felerősödik az imádságos hang.
Tiszai csönd, Milyen volt, Testamentom, Gulácsy Lajosnak, Tápai lagzi, Anna örök,
Juhász Gyula versei (7)
Vajda János - A virrasztók
Jó reménnyel, vak reménnyel, Hogy ha megvirradna már! De a hajnal csak nem pirkad, S amit látunk, az se csillag: Bolygó fény, vagy fénybogár! És csak oly csöndes ne volna! De ez úgy fojt, úgy ijeszt... Dalunk is már egyre fárad, Alig ad még bátorságot... Égen földön semmi nesz... Szempillánk is csuklik immár... S ha az álom elnyomott, S mi is alszunk, boldog Isten! Akkor aztán késő minden - Mozdulhat a tetszhalott!...
(kő)szén, Evila szeme
Jókai Mór Fekete gyémántok című művének címe mely két dologra utal?
lány, bokor
Jókai Mór Sárga rózsa című könyvének címe mely két dologra utal?
Sárga Rózsa
Jókai Mór balladisztikus jellegű kisregénye . (kevés szereplő, balladai homály, drámai, lírai, epikai jellemzők, de nem versszakokban íródott)
Fekete gyémántok
Jókai Mór első regénye, amiben megjelenik a kapitalista Mo. (munkások, gyárosok, technikai csodák..stb.) Műfaja: romantikus regény, realista elemekkel.
panteisztikus
Jókai Mór ilyen regényeket ír. Jelentése: táj és ember közös világot alkotnak)
Laborfalvi Róza
Jókai Mór legnagyobb szerelmének neve.
idealizált
Jókai Mór műveiben milyen paraszti képet alakít ki/mutat be?
Victor Hugo, Balsac
Jókai Mór példaképei (2)
Fekete gyémántok
Jókai Mór regénye, mely Hon című saját lapjában jelenik meg fejezetenként. (1870)
Sárga Rózsa
Jókai Mór regénye. A Pesti hírlapban jelenik meg részenként. (1892) témája: romantikus szerelmi tragédia.
Az arany ember
Jókai Mór regénye. A regény fő szervezőelve két antik eredetű mítosz: Midász király és Polükratész története.
Szegény gazdagok
Jókai regénye, mely egy bűnügyi történet. Műfaja: romantikus regény.
Kárpáthy Zoltán
Jókai regénye. A családregény második része. Az elsőben elinduló örökösödési pert fűzi tovább; már szélsőségesen eszményített hősök és küzdelmek jelennek meg benne.
Sárga Rózsa
Jókai regénye. A kisregény egy hortobágyi szerelmi háromszög balladaszerű története.
Rab Ráby
Jókai regénye. A reformkor előtti antifeudális mozgalmak hagyományait, a felvilágosodás és a konzervativizmus harcait eleveníti fel az író.
Egy magyar nábob
Jókai regénye. A reformkor lelkesítő világán keresztül mutatja be, hogyan vált a mulatozó magyar nemesség a legnemesebb eszmék harcosává. A családregény első része.
És mégis mozog a föld!
Jókai regénye. A reformkort előkészítő művészi és tudományos törekvéseknek állít emléket írásával.
Juhász Gyula
József Attila felfedezője és támogatója.
Szépség koldusa, Nem én kiáltok, Nincsen apám, se anyám, Döntsd a tőkét, ne siránkozz, Külvárosi éj, Medvetánc, Nagyon fáj,
József Attila köteteinek címei.(7)
Gebe Márta, Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra, Gyömrői Edit
József Attila szerelmei
Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén
József Attila tájversei.
Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem a hazámat
József Attila utolsó három verse
Babits Mihály - A gazda bekeríti házát
Jöhet a vad tánc, tépő, részeg, ál-buján vetkőzni csontig a virágokat; jöhet a vak kacaj ápolt növényeinkre; majd a fehér-csuhás vezeklő, a tél; te csak maradj a tavaly őre! s ha a jövevény lenézve így szól: "Én vagyok az Új!" - feleld: "A Régi jobb volt"- Hősi léceid mögött mint középkori szerzetes dugott a zord sisakos hordák, korcs nomádok, ostoros kép égetők elől pár régi könyvet: úgy dugd magvaid, míg, tavasz jőve, elesett léckatonáid helyén élő orgona hívja illattal a jövendő méheit.
Kosztolányi Dezső - Számadás
Kellesz te még, vijjogni, mint a vércse, nem kérdezni, szabad-e, nem szabad, sosem kimélni a könnyet se, vért se, a semmibe rikoltani szavad, nem hallanak tán, ám ne menj azért se, számodra itt még munka is akad, mindig kell valaki, aki megértse az utcalányt s a tébolyultakat. Ülj egy sarokba, vagy állj félre, nézz szét, szemedben éles fény legyen a részvét, úgy közeledj a szenvedők felé, s ne a törtet tekintsd és csonka részét, de az egész nem-osztható egészét: ki senkié sem, az mindenkié.
Örkény István
Keresztmetszet című folyóirat hozzá (1934-35).
Örkény István
Keresztmetszet című folyóiratot adat ki barátaival.
Csokonai Vitéz Mihály - A reményhez
Kertem nárcisokkal Végig ülteted; Csörgő patakokkal Fáim élteted; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt, S égi boldogsággal Fűszerezted azt. Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel Rózsáim felé. Egy híjját esmértem Örömimnek még: LILLA szívét kértem; S megadá az ég.
Csokonai Vitéz Mihály - Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Keserves sors! adjatok bort! Lakjuk el előre a tort; Ami menne más kutyába, Jobb, megy a magunk torkába. Akadtam még egy bankóra, Kit szántam szemborítóra: De vakságtól ki már nem fél, Minek annak a szemfedél? Kincsem, violám, rubintom! Itt az utólsó forintom: Érted adom ezt is, tubám! Csak szádhoz érhessen a szám. Ó, csókollak, ó, ölellek! Míg moccanok, míg lehellek: Tested tegyék holttestemhez És ezt az írást fejemhez: "Útas, köszönj rám egy pint bort: Itt látsz nyúgodni egy jámbort, Kedves élete-párjával, Csikóbőrös kulaccsával!"
Elégico-óda
Kettős hangvételű költemény, melyben az óda emelkedettsége ötvöződik az elégia rezignáltságával.
Ambivalencia
Kettős érzelem Hasonló erősségű, ellentétes érzelem ugyanazon személy vagy dolog iránt.
Szimultán verselés
Egy versen belül kétféle ritmizálási elv érvényesül, leggyakrabban az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés.
Tóth Árpád - Lélektől lélekig
Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem?
Mitológia
Egy-egy nép mítoszainak összessége.
Babits Mihály
Egyetemi barátai : Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső - Négyesy László stílusgyakorlatán kötöttek barit.
Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz
Egyetlen alapképre épül: a rekettyevirág olyan, mint egy hajó. (A hajótoposz Alkaiosztól Horatiuson át gazdag hagyományokkal rendelkezik.) A zárlat tudatosan idézi Vörösmarty Előszó című művének befejezését: ha kihal a gonosz emberiség, fellélegzik a világ és eljön végre a vágyott béke.
Karcolat
Egyetlen tanulságot felvillantó rövid, szellemes, tanulságot megfogalmazó szépprózai műfaj. Ironikus, kritikus hangú, általában a sajtóban jelenik meg, a tárca rokona. Írt ilyet Dickens, Heine, Csehov, Mikszáth, Karinthy, Molnár is.
Arany János - Ősszel
Egyhanguság, egyformaság; A nappal egy világos éj; Nem kék az ég, nem zöld az ág, Menny, föld határán semmi kéj; Csak sír az égbolt ezután Örök unalmu lanyha cseppel, Mig szétolvad... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel. Óh jer, mulattass engemet, Hunyó dicsőség lantosa; Érdekli mostan lelkemet Borongó ég, kihalt tusa, Emlékhalom a harc fián, Ki az utolsók közt esett el, Remény nélkül... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel.
Karinthy Frigyes
Egyik legismertebb műve: Tanár úr, kérem (novellaszerű humoreszkek, karcolatfüzér)
Tóth Árpád - Körúti hajnal
Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja.
Sören Kierkegoard, Martin Heidegger
Egzisztencializmus atyjai (2 - dán és német).
Jean-Paul Sartre
Egzisztencializmus úttörője a világirodalomban. Művei: Tisztességtudó utcalány c. dráma Szavak c. regény
Camus
Egzisztencializmusra példa. Minden este azon gondolkodik hogy-hogy ma sem lett öngyilkos.
József Attila - Medáliák
Elefánt voltam, jámbor és szegény, hűvös és bölcs vizeket ittam én, a dombon álltam s ormányommal ott megsímogattam a holdat, a napot, és fölnyujtottam ajkukhoz a fát, a zöld cincért, a kígyót, a kovát, - most lelkem: ember - mennyem odavan, szörnyű fülekkel legyezem magam - -
Berzsenyi Dániel
Első korszakába (1800-1808) a nemesi világkép határozta meg gondolkodását. Második korszakát (1809-1817) a felvilágosodás eszmeköre, Kazinczyval kötött barátsága jellemzi, s az általa javasolt episztola műfajában írja műveit.
Tóth Árpád
Első kötete 1913-ban a Hajnali szerenád, utolsó 1929-ben a Lélektől lélekig, ebben teljesedett ki igazán a költészete. A tanácsköztársaság zászlajára tűzte Az új Isten című versét. 18 nyelvről fordított.
A magyarok története
Első nyomdászunk Hess András, első nyomtatott könyvének címe.
Balassi Bálint
Első szerelme Losonczy Anna (Anna-és Júlia-versek)
Petőfi Sándor
Első szerelme: Csapó Etelka (meghalt)
Halotti beszéd és könyörgés
Első szövegemlékünk, temetési prédikáció. Egy latin szöveg átdolgozása eredeti megoldásokkal. Szerzője nem ismert.
Sylvester János
Elsőként rendszerezi a magyar nyelvtant. Ő írt először magyar nyelvű distchont.
Ady Endre - A magyar Ugaron
Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, .... Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy ... felett.
Babits Mihály
Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom - antiutópiaként olvasható regénye
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
Elzengett az őszi boros ének. Megfülledt már hüse a pincének. Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre. Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rothad, mint mezitlen teste egy halottnak. Este van már, sietnek az esték álnokul mint a tolvaj öregség mely lábhegyen közeledik, halkan, míg egyszercsak ugrik egyet, s itt van! Nem tudjuk már magunkat megcsalni: óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Leesett a hó a silány földre, talán csak hogy csúfságát befödje. Most oly fehér mint szobánkban este fekhelyünk, ha készen vár megvetve, puha dunnánk, makulátlan párnánk: s mintha a saját ágyunkon járnánk, mint a pajkos gyerekek, ha még nem akaródzik lefeküdni szépen, sétálnak az ágy tetején, ringva, mig jó anyjuk egyszer meg nem unja s rájuk nem zeng: »Paplan alá! Hajjcsi!« Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
Berzsenyi Dániel - A közelítő tél
Elégia, picturára és szentenciára tagolódik. Eredeti címe Az ősz volt, Kazinczy javaslatára változtatta meg. Az első három versszak tájleírás, a másik három egy lelkiállapot, az elmúlással való szembesülés leírása. Az ősz a kiinduló és végpontja a versnek. A tájfestés negatív - a hiány számbavétele. Időszembesítés (múlt és jelen) von maga után, s előrevetíti a jövőt is. Az értéktelített múltból értékhiányos jelen fakad, ami nem szülhet reményteli jövőt. Verselése aszklépiádészi strófa.
Janus Pannonius - Búcsú Váradtól
Elégia. Az első költemény a magyar lírában, amely a hazai tájat jeleníti meg. Műfaja: búcsúvers. Humanista értékrend szerint a város kulturális értékekeitől búcsúzik.
Janus Pannonius - Egy dunántúli mandulafáról
Elégikus epigramma. Alakzatokban és antik mitológiai utalásokban bővelkedő vers. A zord körülményekkel dacoló mandulafa képe mögött a költői sors; a korán jött, meg nem értett zseni alakja húzódik.
Juhász Gyula - Gulácsy Lajosnak
Elér-e hozzád hangom, a szívedhez, E nagy, bíbor virághoz, mely beteg És az agyadhoz, mely - ó drága serleg! - Gyász és nyomor borával telve meg! Elér-e hozzád hangom, a naiv, bús Juhászkolomp a végtelen teren És fölver-e egy percre álmaidbul, Melyekben nincs már többé értelem?
Ady Endre
Elődjének sok szempontból Vajda Jánost tartotta.
Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú
Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása.
Az estve
Említsen egy olyan Csokonai-művet, amelyben egyértelműen felismerhető Rousseau hatása!
romantika
Ennek a kornak a stíluseszménye a festőiség és a zeneiség.
Deus ex machina
Eposzi kellék, "isteni gépezet", isteni beavatkozás, csodás elemek
In medias res
Eposzi kellék, a dolgok közepébe vágó kezdés
Retardáció
Eposzi kellék, késleltetés
Enumeráció
Eposzi kellék, seregszemle, bemutatja az egymással szemben álló seregeket
Propozíció
Eposzi kellék, általában a mű elején szerepel, Témamegjelölés.
Invokáció
Eposzi kellék, általában a mű elején szerepel, valamely istenség általában egy Múzsa segítségül hívása
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
Eposzmintái: a homéroszi eposzok, Vergilius Aeneise, Tasso Megszabadított Jeruzsálem című műve.
Babits Mihály
Erato- szerelemkönyve
Katona József - Bánk bán
Erdélyi János ír róla véleményt: A ...(kötetcím)... az egyetlenünk a maga nemében
Katona József - Bánk bán
Erdélyi Múzeum 1814-es pályázatára (Eredetiség és jutalom tétel címmel indult) történelmi tárgyú drámát ír. Próbálkozása sikertelen. Nyeremény: Kolozsvári színpad a nyertes drámával nyit.
Petőfi Sándor
Erdődben Térey Mari, unokatestvére által ismeri meg későbbi feleségét Szendrei Júliát
Ady Endre - Az eltévedt lovas
Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva. Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök. Hajdani,... Vág neki új hináru útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve. Vak ügetését hallani Hajdani, ..., Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak.
Groteszk
Eredete: római építményeken lévő fadekorációk, amelyek különféle mintákat ötvöztek, barlang. A komikum egyik fajtája. Össze nem illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást.
Bródy Sándor
Erzsébet dajka című novelláskötet hozzá
Ottlik Géza
Eslő írásai 1931-ben a Napkeletben jelentek meg, majd 1939-ben a Nyugatban a Drugeth-legenda című elbeszélése. 1945-46-ban rádiódramaturg.
Esti Kornél, Esti Kornél kalandjai
Esti Kornélról szóló kötetcímek.
Kosztolányi Dezső
Eszterházy Péter (író) azt nyilatkozta róla: "Ő a magyar prózaírás kiemelkedő alakja."
Komikum
Esztétikai minőség, kisszerű emberek, eszmék összeütközése a drámában. Emberi és erkölcsi hiányosságokra mutat rá, eszköze az irónia és a humor.
Tragikum
Esztétikai minőség, nagy emberi értékek elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan pusztulása a drámában.
József Attila - Kései sirató
Ettelek volna meg!... Te vacsorádat hoztad el - kértem én? Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda fenekén? Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer! Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék! Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, ki csal és hiteget! Suttyomban elhagytad szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet. Cigány vagy! Amit adtál hizelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve - nem hallod, mama? Szólj rám! Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda. A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, észreveszi, hogy milyen ostoba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni.
Kosztolányi Dezső - Őszi reggeli
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem.
Kazinczy Ferenc - Tövisek és virágok
Ezzel az 1811-es epigrammakötettel indul el a nyelvújítási harc
Tóth Árpád - Jó éjszakát!
Falon az inga lassú fénye villan, Oly tétován jár, szinte arra vár, Hogy ágyam mellett kattanjon a villany, S a sötétben majd boldogan megáll. Pihenjünk. Az álomba merülőnek Jó dolga van. Megenyhűl a robot, Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő.
Csokonai Vitéz Mihály - Az estve
Kevélynek, fösvénynek csörtetését hallom, Mikor az emberek körűltem zsibongnak, S kényektől részegen egymásra tolongnak. Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre? Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen, Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészen. Mért szabtál hát határt önfiaid között; Ládd-é már egymástól mind megkülönözött. Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, Miolta a miénk nevezet elűle. Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált, Per és lárma nélkűl annyi embert táplált, S többet: mert még akkor a had és veszettség Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség. Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek, Nem született senki gazdagnak, szegénynek. Az igazságtévő határkő és halom, A másét bántani nem hagyó tilalom Nem adott még okot annyi sok lármára, Mert az elégség volt mindennek határa. Nem állott volt még ki a kevély uraság, Hogy törvényt hallgasson tőle a szolgaság; S rozskenyérhéjból is karácsonyja legyen, Hogy az úr tortátát s pástétomot egyen. Nem bírt még a király húsz, harminc milliót, Nem csikart ki tőlük dézmát és porciót, Melyből boldogokká tudja őket tenni, Azaz tonkin fészket legyen miből venni. Nem bújt el a fösvény több embertársától, Hogy ment legyen pénze a haramiától, Akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett,
Arany János - Kertben
Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb... a kiváncsiság. Műhely körül a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag.
Ady Endre - Hunn, új legenda
Ki a szerző? Cím? A tolakodó Gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem, A Minden kellett s megillet a Semmisem
Babits Mihály - In Horatium
Ki a szerző? Műcím? Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra.
Babits Mihály - A gazda bekeríti házát
Ki a szerző? Műcím? Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve, könnyü szál dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan igazságukban ők a törvény, ők a jog
Juhász Gyula - Milyen volt...
Ki a szerző? Műcím? Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek.
Tóth Árpád - Jó éjszakát!
Ki a szerző? Műcím? Minek a lélek balga fényűzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő.
József Attila - Ars poetica
Ki a szerző? Műcím? Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát.
Babits Mihály - Cigány a siralomházban
Ki a szerző? cím? Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull, s nem kérdi, mire jó?
Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke
Ki a szerző? cím? Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság.
Ady Endre - Őrizem a szemed
Ki a szerző? cím? Már vénülő kezemmel Fogom meg kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
Ki a szerző? cím? „Barátaim egyenkint elhagytak, akikkel jót tettem, megtagadtak; akiket szerettem, nem szeretnek, akikért ragyogtam, eltemetnek."
József Attila - Nagyon fáj
Ki a szerző? cím? „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat."
Szabó Lőrinc - Idő
Ki a szerzője a versnek? Cím? időtlen fények közt repűltem a fényszigettenger porszemszigetén szigetporszemek fényporszeme, én.
Szabó Lőrinc - A nyugodt csoda
Ki a szerzője a versnek? cím? Tudom, semmi, de semmi közötök hozzám, butuska tücskök a fű között, mégis jólesik azt képzelni, hogy mikor, így, este, ablakot nyitok, nekem üzentek, sok hű kis barát,
Apollinaire
Ki adja a szürrealista nevet ennek a stílusirányzatnak?
Kosztolányi Dezső - Számadás
Ki adna másképp inni a betegnek, ha nem mi, kik álmatlanul ülünk, támadna hívő, vértanú, eretnek, ki egy rögeszmén részegülve csüng, látnák-e a vénlányt, kit félrevetnek, ki sírna, ha nem hallaná fülünk, s élnének-e ők is, kiket szeretnek, mi lenne a világ minélkülünk? Mi lenne máskép a világ s ki lenne az állatok irgalmas társa benne, ki lenne hűség és mi lenne ír, s ki lenne az, ki száguld éjjelente a lámpa fényénél a végtelenbe, csodák között s Nirvána-ködben ír?
Kazinczy Ferenc
Ki adta az Obsidio Szigetiana-nak a Szigeti veszedelem címet?
József Attila - A város peremén
Ki inti le - talán a földesúr? - a juhász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét. És látjuk már, hogy nemsoká mind térdre omlotok s imádkoztok hozzá, ki pusztán a tulajdonotok. De ő csak ahhoz húz, ki néki enni maga adott... Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, az anyag gyermekei. Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van teli. Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek! Föl, föl!... E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerités leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fujjunk rá! Föl a szivvel, füstöljön odafönt!
Mikes Kelemen
Ki látható a Nyugat emblémáján?
Csokonai Vitéz Mihály
Ki mondta? Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.
Kármán József
Ki szerkesztette az Uránia nevű lapot? (1794-1795 Pest) A lap főként a női olvasókat célozta meg, a szerző programja Pest irodalmi központtá tétele volt. A Nemzet csinosodása című műve is itt jelent meg (nemzeti irodalom eredetiségkövetését, valamint az ország kritikáját tartalmazza).
Kármán József
Ki szerkesztette az Uránia nevű lapot? (1794-1795 Pest) A lap főként a női olvasókat célozta meg, a szerző programja Pest irodalmi központtá tétele volt. A nemzet csinosodása című műve is itt jelent meg.
József Attila - Levegőt!
Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.
Jókai Mór - Fekete gyémántok
Ki írta? Mi a címe? A mű főszereplője Berendi István romantikus ember -> tökéletes, mindenhez ért. (gazdag, de aszketikus, puritán életet él, kutat) -> végül hős lesz: találmányát sikerre viszi és lemegy a bányába és megfékezi a tüzet.
Jókai Mór - Fekete gyémántok
Ki írta? Mi a címe? A regény központi része Delei ország, amely tökéletes (nincs törvény, nincs bűnözés, nincs vallás. Egyenlőség, szeretet és boldogság van.)
Jókai Mór - Fekete gyémántok
Ki írta? Mi a címe? Magyarországon új témaként jelenik meg a regényben a mesalion (francia regények kedvenc fordulata: társadalmilag nem egyenrangúak szerelme)
Kazinczy Ferenc
Ki írta? Tövisek és virágok (epigramma gyűjtemény), Fogságom naplója
Kazinczy Ferenc
Ki írta? Tövisek és virágok, Fogságom naplója
Radnóti Miklós
Kiemelkedő eklogaköltészete és hitvesi lírája.
Mikszáth Kálmán
Kiemelkedő emberábrázoló. A kisepikai alkotások (anekdota, karcolat) mestere. Regényei anekdotafüzérek.
Tamási Áron - Ábel-trilógia
Kihez tartozik? Mi a 3 regény összefoglaló neve? Ábel, a hargitai erdőpásztor fiú igazi népi hős. Minden körülmények között megállja helyét, megőrzi a szülőföldhöz való hűségét. A nevelődési regény világa egyre tágul, az első színtere az erdő, a másodiké az ország, végül Amerika. Bolyongásainak tanulsága: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".
Csinszka
Kihez írta Ady? (Becenév) Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Léda - Csak jönne más
Kihez írta Ady? (Becenév) Cím? Hódolni kergettem elébed A vágyak éhes csapatát, Nomád, vad, büszke csapatát A vérnek. Irigyellek, szánlak, utállak, Szerencsés koldusasszonya, Királyi koldusasszonya A Vágynak. Csak tudnék én mást úgy kivánni, Mint téged. Óh, csak jönne más. Egy más asszony. Valaki. Más. Akárki.
Léda, Meg akarlak tartani
Kihez írta Ady? (Becenév) Vers címe? Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak.
Gina
Kihez írta Vajda? (Becenév) Húsz év múlva, Harminc év után
Ady Endre - Nézz, drágám, kincseimre
Kiindulópontja számvetés: a hiány és a nincs tudomásulvétele. Ezt a tudatot nem feledteti, legfeljebb elviselni segíti az asszonyi hűség és a szerelem.
Dédapja
Kije a Szigeti veszedelem főhőse a mű írójának?
Radnóti Miklós - Razglednicák
Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj.
Móricz Zsigmond - Barbárok
Kilenc novellából álló kötet címe. A szerkezet balladisztikus tömörségű. A címadó írás a szegedi-halasi puszták ridegpásztorainak kietlen világát mutatja be. (gyilkosság, babona megjelenése - kilincsen a szíj, Veres juhász)
Katona József
Kinek a híres röpirata az alábbi? Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
Vörösmarty Mihály
Kinek a műve: Emlékkönyvbe?
Vörösmarty Mihály
Kinek a műve: Késő vágy
Villon
Kinek a művei? Ballada tűnt idők asszonyairól, Ballada a vastag Margot-ról, Jó tanítás balladája a rossz életűeknek (Csak második név)
Kassák Lajos
Kinek a művei? Életsiratás (novelláskötet) 1912 Misilló királysága (regény) 1912 Éposz Wagner maszkjában (verseskötet) 1915 Egy ember élete (önéletrajzi regény) 1922
Bessenyei György
Kinek a művei? Ágis tragédiája, Magyarság, Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék
Illyés Gyula
Kinek a szociográfiai regénye a Puszták népe?
Vajda János
Kinek a verseskötete szerepel Krudy novellájában? (Utolsó szivar az Arabs szürkénél) - Adjon tehát húszkrajcár árút, - felelt mogorván az ezredes, aki nem szerette maga körül az okoskodásokat. A hentesné verseskönyvet vett elő, amelyből kiszakított néhány lapot, hogy staniclit formáljon belőlük. - Miféle versek ezek? - kérdezte, mintha álruhájában ál-foglalkozású embernek akarna feltünni itt a hentesné előtt. - Járt ide egy császárszakállas öreg úr, aki verseskönyveket hordott nekem. Ismeri talán. .....-nak hívták... - Ismerem, - felelt elpirulva az ezredes, most nem mondott igazat.
Kazinczy Ferenc
Kinek az életrajzából ismerős? Kufstein, Török Sophie, Széphalom, fentebb stílus
Kazinczy Ferenc
Kinek az életrajzából ismerős? Kufstein, Török Sophie, Széphalom, fentebb stílus (emelkedett szépség ideája)
Kazinczy Ferenc
Kinek az önálló lapja volt az Orpheus? (1790-1792 Kassa) A szerkesztő Széphalmy Vince álnéven szerkesztette, nyolc számot ért meg, a magyar felvilágosodás radikálisabb ágazatát képviselte.
Kazinczy Ferenc, Széphalmy Vince
Kinek az önálló lapja volt az Orpheus? (1790-1792 Kassa) Ki volt a szerkesztője? -> álnéven szerkesztette, nyolc számot ért meg, a magyar felvilágosodás radikálisabb ágazatát képviselte.
Babits Mihály - Herceg, hátha megjön a tél is!
Kinek mely kötetére ismersz? A görögségélmény erősödése és Bergson filozófiájának hatása jellemzi. Bergson felfogásában az élet célelvű, de a célhoz vezető út kiszámíthatatlanul szerteágazó, akadályokkal teli. Ezekkel ütközve az ember az életlendület által halad tovább. A versekben a görögségélmény, a mítosz megjelenése meghatározó (Klasszikus álmok; Campagna éneke)
Babits Mihály - Levelek Iris koszorújából
Kinek mely kötetére ismersz? Iris az istenek követe, a sokszínűség, a szivárvány szimbóluma. A levelek a versek. Gyakran egymástól elütnek nem önmagukban, hanem a kötet egészében tükrözik a sokszínűséget. A kötet három pillérre épül: - a programadó nyitó vers az In Horatium - a kötetet A lírikus epilógja zárja - A középső pillér a Húnyt szemmel, a szecesszió életérzésének egyik legszebb magyar megnyilatkozása.
Gyergyai Albert - História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról
Kinek mely műve szolgál irodalmi alapul Vörösmarty Csongor és Tünde című világdrámájához?
Vörösmarty Mihály - Előszó
Kinek mely művéből van az alábbi idézet? "Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg."
Kosztolányi Dezső - Édes Anna
Kinek mely regénye? Ő a tökéletes cseléd, azonban addig gyűlnek benne az elfojtott indulatok, a kimondatlan sérelmek, míg kettős gyilkosságok követ el. Tettének oka társadalmi és lélektani is: nem lehet tökéletes géppé alacsonyodni, mindenki őrzi az emberi méltóság igényét. A Vizy család sorsának hátterében a 20. századi magyar történelem tragikus eseményei (a Tanácsköztársaság utolsó napjai, Budapest román megszállása, a trianoni békeszerződés) és a torz társadalmi berendezkedés áll.
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban
Kinek mely versében találhatók az alábbi sorok? "Miért e lom?" ; "Hol a nagyobb rész boldogsága?"; "Ez jó mulatság, férfi munka volt" (gondolati líra, bölcselő óda, időmértékes verselésű)
Vörösmarty Mihály - Országháza
Kinek mely verséből van az alábbi idézet/gondolatritmus? "Neve: szolgálj és ne láss bért. Neve: adj pénzt és ne tudd mért. Neve: halj meg más javáért. Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok."
Vörösmarty Mihály - Az emberek
Kinek mely verséből van az alábbi idézet? "Az ember fáj a földnek; oly sok Harc - s békeév után A testvérgyülölési átok Virágzik homlokán; S midőn azt hinnők, hogy tanúl, Nagyobb bűnt forral álnokúl. Az emberfaj sárkányfog-vetemény: Nincsen remény! nincsen remény!"
Vörösmarty Mihály - Ábránd
Kinek mely verséből van az alábbi idézet? "Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért."
Vörösmarty Mihály - A merengőhöz
Kinek mely verséből van az alábbi idézet? "Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne"
Vörösmarty Mihály - Liszt Ferenchez
Kinek mely verséből vannak az alábbi sorok? "Zengj nekünk" ; "Hirhedett zenésze a világnak"
Petőfi Sándor - Nemzeti dal
Kinek mely verséből? "Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete."
Kölcsey Ferenc - Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Kinek melyik műve? Legfontosabb követelmények és parancsok benne: Szeresd az Istenséget!; Szeresd az emberiséget!, Szeresd a hazádat!, Törekedjél ismeretekre!, Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!,
Kazinczy Ferenc - Tövisek és virágok
Kinek melyik művében szerepel ez az epigramma? A NAGY TITOK Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.
Csokonai Vitéz Mihály - Az özvegy Karnyóné
Kinek milyen műve? Az egyéni beszédmóddal megjelenített szereplők elbeszélnek egymás mellett. A szereleméhez Karnyónénak tudomásul kell vennie az élet rendjét, a váratlanul betoppanó férj újra a konyhában jelöli ki helyét a világban. Komédia.
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Kinek milyen műve? Elégikó-óda. Tihany a magány, csend jelképe, Füred a társasági élet, a költőt kitaszító társadalom szimbóluma. Nem igazi ekhós vers, nem feleletként hanem csattanóként ismétlődnek a szavak.
Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai
Kinek szólsz, lélek? Mondják, milliók nyögését nyögd ma, testvérek vagyunk s mit ér a szó, amely csupán tiéd? De istenem, hát testvér az aki nem hallja meg testvére panaszát ha nem övé is? Önző a világ: csak közös ínség, közös láz, közös zavar dadog - a többi csönd s magány. A líra meghal, és a szerelem, mint a galambok csókja, hangtalan.
Petőfi Sándor - Egy gondolat bánt engemet, rapszódia
Kinek? Milyen művéből? Mi a műfaja? "Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!""
Petőfi Sándor - Az apostol, Szilveszter
Kinek? mely művében? Karakter neve? Az első modern, cselekvő forradalmár a magyar irodalomban (karakter)
Babits Mihály
Kire ismersz? Felfogása sok tekintetben Martin Heidegger halálértelmezésével rokon: "mindenkinek a saját halálát kell meghalnia". A magára maradottságot segíthet elviselni Goethe felismerése, hogy " a világon minden csak hasonlóság, hasonlat, példázat"; azaz a szenvedést és a halálhoz vezető utat az emberiség történetében emberi méltósággal már sokan megtették, az ő példájuk adhat erőt. Az író kései lírájában felerősödnek a kultúr- és művészettörténeti rájátszások, allúziók, hasonlatok.
Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én
Király István 'mégis-morálnak' nevezi a versben megszólaló kemény, dacos, meg nem alkuvó magatartást.
Mikszáth Kálmán - Beszterce ostroma
Király István ezt nyilatkozta a regényről: "A regény a történelmi viszonylagosság elégikus kifejezése." - Pongrácz másik korban él.
Vajda János
Kiről írta Ady? Sokáig várta szegény a Halált, Pedig magyarul s nagyon szépen hívta S vén haláláig hiányzott neki Dárius kincse: azaz száz forintja. Talán a mája se volt épp' szelíd Olykor biz' nyűgös volt ez a vén gyermek. De hisz' Istennek s ami keserűbb: Magyarnak, bárdnak, poétának termett. ---- Mert úgy van most is, kis, szamár gazok Fojtják el, fogják az Isten növényét: Magyar és vátesz, ez éppen elég, Hogy honi késsel szent szivén döföljék.
Ady Endre
Kiről írta Babits? Hajdan mint bajnok társa mellett, melletted mentem harc elé: neked egyfelé győzni kellett, nekem harcolni kétfelé. Győztél; s a harc új harcot ellett, visszáját úntig meglelé, s harccal a szívem úgy betellett: alélva kérdem: több jön-é? Ó te rég ismert ismeretlen, ki mellé csúful emlegettek, kinek nem tudtam lenni társa, de egy anyánk volt: Magyarország: Mégis vérek vagyunk mi ketten, bár ellentétek, együtt eggyek, harcom a harcod folytatása, s testvérül szólok íme hozzád:
Ady Endre
Kiről írta Juhász Gyula? Mint az ítélet s mint a diadal: Megjött ..., az új és a magyar!
Ady Endre
Kiről írta Szabó Lőrinc? s: „Züllött alak, valaha ide járt", nyújtotta a könyvet a pulton át... Züllött alak? Hm. Érdekes lehet. Olvasni kezdtem az Új Verseket.
A helység kalapácsa
Kis József szerint Petőfi személyisége benne van a műben
Elbeszélés
Kisepikai műfaj, terjedelme a novella és a kisregény között helyezkedik el. Általában egyetlen cselekménysorozatra épül, gyakori helyzetváltozás, fordulatok jellemzik, a novellával szemben azonban nem jellemző a végén csattanó. Pl.: Gogol: A köpönyeg, Csehov: A 6-os számú kórterem, Kafka: Az átváltozás, Mann: Mario és a varázsló
Aurora
Kisfaludy Károly majd Bajza József által szerkesztett évkönyv 1822-37ig.
Gyulai Pál - Egy régi udvarház utolsó gazdája
Kisregény, melyben az író elsőként ábrázolta a pusztulásra ítélt nemesi életformát ( magyar).
Ady Endre
Kit idéz/szólít meg Babits? Hajdan mint bajnok társa mellett, melletted mentem harc elé: neked egyfelé győzni kellett, nekem harcolni kétfelé.
Arany János
Kit idéz/szólít meg Babits? Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének: ládd, léha gáncsok lantom elborítják s mint gyermek hogyha idegenbe szidják édesapjához panaszkodni tér meg:
Horatius
Kit idéz/szólít meg Babits? S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek!
Zrínyi Miklós
Kit idéz/szólít meg Babits? Szent Márk dicső terén, melyet mélán tapostam, valaha réges-rég egy másik bús magyar, méltóbb költő mint én, és hős mint senki mostan, tiport hatalmasan, ki tudta mit akar!
Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen
Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívűl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd.
Fiktív levél
Kitalált személynek szóló, soha el nem küldött levél.
József Attila - Nagyon fáj
Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is - ezért ölel minden, ami asszonyra lel, mig el nem fehérül a száj is. Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat. Nincsen egyéb menedékünk; a kés hegyét bár anyádnak szegezd, te bátor! És lásd, akadt nő, ki érti e szavakat, de mégis ellökött magától. Nincsen helyem így, élők közt. Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva; mint a gyerek kezében a csörgő csereg, ha magára hagyottan rázza.
Kosztolányi Dezső
Kiáll Móricz Zsigmond mellett, akit kitesznek a Petőfi társaságból. Ő is kilép. Cserébe Móricz Nobel-díjra szeretné jelöltetni őt.
kubizmus
Kocka -cubus szóból 1908-tól van jelen. Szinte minden új irányzat kiindulópontja: képzőművészetből indul.
Petőfi Sándor - Hortobágyi kocsmárosné
Kocsmárosné, hej hol termett a bora? Savanyú, mint az éretlen vadalma. Csókolja meg az ajkamat szaporán, Édes a csók, megédesűl tőle szám. Szép menyecske... savanyú bor... édes csók... Az én lábam idestova tántorog; Öleljen meg, kocsmárosné édesem! Ne várja, míg itt hosszában elesem. Ej galambom, milyen puha a keble! Hadd nyugodjam csak egy kicsit fölötte; Úgyis kemény ágyam lesz az éjszaka, Messze lakom, nem érek még ma haza.
Katona József
Kolozsvári színház sok hónapig Pesten tartózkodik -> hozzájuk csapódik -> regény + dráma, dramaturg is +fordít ír kisebb darabokat
Petőfi Sándor - Szeptember végén
Koltón írta, elégia Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. ... Elhull a virág, eliramlik az élet... Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? ... Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!
Petőfi Sándor - Beszél a fákkal a bús őszi szél
Koltón: Egyik kezemben édes szendergőm Szelídeden hullámzó kebele, Másik kezemben imakönyvem: a Szabadságháborúk története! Minden betűje üstököscsillagként Nyargal keresztül magas lelkemen... Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen.
Katona József - Bánk bán
Konfliktusok a műben: Ottó és Biberach kapcsolata, Ottó Melinda iránti érzelme, Gertrudis viszonya Ottóhoz. Szereplő még: Petúr,Tiborc, Izidóra
konstruktivizmus
Konstruálás - épít, szerkeszt kifejezésből. Építészetben jellemző főleg. A célszerűség a lényeg! Nagyfokú szerkesztettség jellemzi. Geometriai síkformák használata -> funkcionalizmus ebből nő ki. -> Szovjet Oroszországból indul.
Móricz Zsigmond - Rokonok
Koppjás István története a dzsentritéma lezárása az írónál. A dzsentri réteg erkölcsileg lehanyatlott, korrumpálódott.
Radnóti Miklós
Korai költészetének legfőbb tárgyköre a természetélmény és az ujjongó szerelmi érzés. Jellemző műfajok: bukolikus idillek, elégiák. Érett korszakának reprezentatív műfaja az ekloga. A valóság háborús borzalmaival a pásztoridillt állítja szembe.
Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd
Korai nyelvemlékünkre evokál, a halál okozta megrendülést fejezi ki a temetési beszéd ünnepélyességével. A kincstármetafora a létezés teljességét jelenti. A zárlat meseformulája a lassú felejtést előlegezi.
Ady Endre - Az ős Kaján
Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. „Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem." Nyögve kinálom törött lantom, Törött szivem, de ő kacag. Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. „Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm, Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm." „Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?"
Kassák Lajos
Kortárs című lap hozzá. (1947-48)
Karinthy Frigyes
Korában 'sokat tett' a Nyugatért azáltal, hogy irodalmi karikatúráival széles közönséggel (az egyszerű emberekkel is) megismertette alkotóit.
Pesti Hírlap
Kossuth Lajos által szerkesztett lap 1841-ben
Illyés Gyula - Fáklyaláng
Kossuth és Görgei kiélezett vitája a szabadságharc további lehetőségeiről. Kossuth eszmékhez való ragaszkodás, Görgey a realitás képviselője.
Vörösmarty Mihály
Koszorú című lap újságírója 4 évig
Arany János
Koszorú szerkesztője 1863-65-ig
Aranysárkány
Koszti regénye. Egy tanítványa megveri Novák tanúr urat, aki szégyenében öngyilkos lesz.
Boszorkányos esték
Kosztolányi Dezső elbeszéléskötete. Freudi hatást mutat.
Édes Anna
Kosztolányi Dezső regényének címe. Freudi hatás érezhető benne. Öntudatlan lázadás (kámfor szaga undorítja). Sokáig elfojtja érzelmeit, de végül kitörnek. Korrajz - főszereplő sorsába beleszól a politika, a protekciózás. Kosztolányi megjelenése keretezi a művet.
Ady Endre
Kosztolányi bírálata hozzá: Az írástudatlanok árulása. (1929)
Szegény kisgyermek panaszai
Kosztolányi első nagy versciklusának címe, mely átütő sikert arat. (szereplíra). Sok Adys hatás felfedezhető benne: szimbolizmus, impresszionizmus.
Négy fal között
Kosztolányi első verseskötetének címe. (Ady rossz kritikát ír róla)
Harmos Ilona, Görög Ilona
Kosztolányi felesége, neki írói álneve.
Lichtmann Anna
Kosztolányi feleségének neve.
Négy fal között, A szegény kisgyermek panaszai, Mágia, Modern költők, Kenyér és bor, A bús férfi panaszai, Meztelenül, Összegyűjtött versek
Kosztolányi lírai kötetei.
Néró, a véres költő
Kosztolányi regénye. A zsarnok lélektani ábrázolása korhű történelmi keretek között. Háttérben a művészet a valóság viszonyának ábrázolása áll.
Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna, Esti Kornél
Kosztolányi regényei (5)
Boszorkányos esték, Öcsém, Bűbájosak, Tinta, Káin, Béla, a buta
Kosztolányi regényein kívüli prózakötetei (6)
Szeptemberi áhitat
Kosztolányi utolsó nagy verse. Az élet gyönyörűségét zengi himnikus hangon. Írásakor már morfiumot szedett betegsége enyhítésére.
Emberek
Kosztolányi Édes Anna című regényének irodalmi előzménye. A novella címe?
Számadás
Kosztolányi. Szonettciklus, amelyben a kötött forma fegyelmezi a sokféle gondolatot. A közös boldogtalanság a részvétben, szolidaritásban oldódhat fel.
homo aestheticus
Kosztolányira jellemző magatartásforma. "Mindegy milyen a vers, csak szép legyen!" Az alkotás függetlenségét hirdetik, mint a L'art pour l'art.
Spiegler Bella
Krúdy Gyula feleségének neve. Álneve: Satanella
Radnóti Miklós - Negyedik ecloga
KÖLTŐ Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok. Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom. Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton. A HANG Jártál szellőtől fényes csúcsokon, s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát; láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet, s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépni s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár...
Ady Endre
Kálvinista, és ótestamentumi hagyományok, magyar nemzeti hagyományok, Nietzsche hatása, öntematizálás, vallomásos kijelentő hang. Kezdetben szimbolista, később az expresszionizmus felé tolódó stílus.
Jókai Mór
Kárpáthy Zoltán- írója?
Megszemélyesítés
Képszerűségi eszköz, élettelen dolgok felruházása emberi tulajdonságokkal. Két fogalmat kapcsol össze, az egyik tárgy, természeti jelenség vagy elvont fogalom, a másik élőlény.
Petőfi Sándor - Kiskunság
Képviselőválasztás előtti, idilli, ütemhangsúlyos: "Amott egy nagy ágas Áll szomorún, egykor kútágas lehetett, Mellette a gödör, hanem már beomlott, Be is gyepesedett; Elmerengve nézi Ez a kútágas a távol délibábot, Nem tudom, mit nézhet rajta? hisz affélét Már eleget látott."
Ady Endre - Elbocsátó szép üzenet
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.
Ady Endre - Korán jöttem ide
Későn jött az az asszony, Aki néz, akit áldok És ez a Puszta megöl, Hol hasztalan kiáltok. Óh, ez a nagy sivatag, Óh, ez a magyar Puszta, Szárnyaimat már hányszor Sározta, verte, húzta. Ténfergek s már az sincsen, Ami könnyre fakasszon: Korán jöttem én ide S későn jött az az asszony.
Metafora
Két fogalom tartalmi hasonlóságán, vagy hangulati egyezésen alapuló azonosítása. Képi sík (azonosító) - Fogalmi sík (azonosított) Stilisztikai érték szerinti felosztás: Mekkora a jelentésbeli távolság? Milyen jelentésosztályba tartozik az azonosító? (Emberi, természeti, tárgyi, elvont) Érzékletes, vagy hangulati, érzelmi hatású az azonosító? Szerkezet szerinti felosztás: Egytagú/egyszerű (csak azonosító) vagy teljes Szófaj, mondatrészi szerep szerint: Alany, állítmány, főnév, melléknév Szövegbe való beépülés szerint: Különálló kép, Párhuzamos képek sorozata, Szétágazó komplex kép
Hasonlat
Két különböző dolog összekapcsolása valamely közös tulajdonságuk alapján. Nem azonosít, hanem összehasonlít! Hasonlított - hasonlító kötőszó (mint/ahogy/akár/miként/valamint) - Hasonló Szerkezet szerint lehet: - Egyszerű (egyszerű mondatban) (-ként rag vagy módjára névutó) - Összetett (összetett mondatban, van benne kötőszó)
Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma
Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. - Álmomban - mondta, - ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. - Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam, s a lepke vigan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi... És felébredtem... És most nem tudom, most nem tudom, - folytatta eltünődve, - mi az igazság, melyik lehetek: hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet? - Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! - Ő mosolygott: - Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! -
Ady Endre - Lédával a bálban
Kétféle szerelem ellentétére épül a költemény: egyik oldalon a gyanútlan, ártatlan mátkapárok, a másikon a fenyegető elmúlást sejtető szerelmesek. Nem lehet tudni: a másvilágról hazajáró lelkek-e, vagy még át sem költöztek a másik életbe, csak azt élik már a jelenben. A környezettel való ellentétnek itt még nagyobb a szerepe, mint a Temetés a tengeren vagy a Héja-nász az avaron című versekben. Ebben a műben is rendkívül mozgalmas, harsány igék dominálnak. A baljós, nyugtalanító hatás keltésének eszközei az enjambement-ok (áthajlások).
intelem
Kölcsey - Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című versének műfaja.
Berzsenyi Dániel
Kölcsey kritikáján halálosan megsértődik, azt gondolja, Kazinczy van a dolog mögött (1817 Tudományos Gyűjtemény)
Vanitatum vanitas
Kölcsey költeménye. Megfogalmazódik benne a salamoni tanítás lényege: minden hiábavaló. Ez utána költő felsorolja a legnagyobb emberi értékeket és az ezeket jelképező történelmi alakokat. Először az elvetendő értékekről kapunk képet: a természet és a történelem is jelentéktelen. Az emberi értékek (hősök, tudósok, művészek) felett is ítéletet mond.
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Kölcsey világnézetének, erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása. Műfaja: intelem. A magyar értekező próza kiemelkedő alkotása. Központi kérdése az erény és az aktív élet.
Zrínyi dala
Kölcsey váteszverse. Az érzelmek teszik rapszódikussá, a vége pedig epigrammákhoz közelíti (negatív csattanó). Felépítése a vándor és Zrínyi kérdés-feleletére épül, de inkább egy párbeszédformában megjelenített belső monológról beszélhetünk. A kérdések mindig anaforikusak!!
Kassák Lajos
Költészetbeli törekvéseinek neve: aktivizmus, politikai tartalmú, agitációs költészet, a nagy cél a polgári világ megváltoztatása. Képzőművészeti alkotásai is agitációs, mozgósító céllal születtek, alkalmazott művészet.
Babits Mihály
Költészete hatott az Újhold c. folyóirat köré csoportosuló nemzedékre
Ady Endre
Költészete- a szecessziós vonások mellett - szimbolista. A romantikus érzelmességgel éppen úgy nem szakít, ahogy Verlaine sem. Lírai hős köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A lírai történés színhelyét a főszereplő én belső, hangsúlyozottan fiktív terébe helyezi.
Berzsenyi Dániel
Költészetében romantikus érzelmek kapnak klasszikusan szigorú formát
József Attila
Költészetének egyik legmeghatározóbb darabja az Eszmélet -ciklus
Csokonai Vitéz Mihály
Költészetére jellemző a klasszicizmus, szentimentalizmus, a rokokó és a népesség is.
József Attila - Ars poetica
Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. Szép a forrás - fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés. Más költők - mi gondom ezekkel? Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel és szeszekkel mímeljen mámort mindegyik. Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát. Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat. Nincs alku - én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz.
Kosztolányi Dezső - Mostan színes tintákról álmodom
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. És akarok még sok másszínű tintát, bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat, és kellene még sok száz és ezer, és kellene még aztán millió: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó, és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még égő-pirosat, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem.
Radnóti Miklós
Legszebb emlékei a szegedi bölcsészkaron töltött évekhez kötődnek, sok barátot szerzett. Ugyan megszerezte diplomáját, tanítani nem engedték az egyre szigorúbb zsidótörvények.
József Attila - Óda
Legszebb szerelmes verseink egyike, ugyanakkor szintézisvers, a Téli éjszaka című művel rokon szerkezetében, gondolatiságában. Élményalapja egy lillafüredi írókongresszuson született futó ismeretség. Indítása a szemlélődő költőt mutatja az idilli tájban, filmszerűen tűnnek fel a kedves alakjának részletei. Ehhez kapcsolja sodró erejű vallomását, majd az emberi test biológiai működésének himnikus hangvételű megjelenítését. (Lásd: Thomas Mann Varázshegy; konkrét utalás Thomas Mann üdvözlése). A Mellékdal tiszta egyszerűsége, bensőséges képei a vágyott világ hétköznapiságát hangsúlyozzák.
Ady Endre - A magyar ugaron
Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen.
József Attila - Medáliák
Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen, lehet, hogy zörej, meredt éjjelen, lehet, hogy kés vagy ónos víz alatt, lehet, hogy gomb vagy, amely leszakad - a cselédlány könnye a kovászba hull, ne keress csókot, ez a ház kigyúl, hazatalálsz még, szedd a lábodat - füstölgő szemek világítanak - -
Ady Endre - Bujdosó kuruc rigmusa
Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. Áldott inség: magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kínhalál az üdvösséged. Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De így éltünk vitézmódra.
Csokonai Vitéz Mihály
Levelezik Kazinczyval, de közvetlenül nem tartozik a köréhez
Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet
Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.
Piktúra és szentencia
Leíró és kifejtő rész egy versben (toldalékos vers). Az első leíró rész után a lírai én elvonatkoztat a látványtól és mély filozófiai gondolatokat fejt ki. (retorikus felépítés, tanító szándék)
Ady Endre - Krónikás-ének 1918-ból
Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukban elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek. S szegény emberek még sem csömörűlnek, Buták, fáradtak és néha örűlnek, Szegény emberek mindent kitörűlnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek. Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek, S reggelre kelvén megint megdűhűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek. Halál-mézőkön bitófák épűlnek, Nagy tetejükre kövér varjak űlnek, Unják a hullát el- s vissza-röpűlnek, De az emberek meg nem csömörűlnek.
Kosztolányi Dezső
Lányi Hedvig szerelmi csalódása. A kártya című versciklusát hozzá írja - ebben a nagyvárosi magány létezéséről ő ír először.
Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd
Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka.
Meg akarlak tartani, Örök harc és nász, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, Áldásadás a vonaton
Léda-versek költeményei. (6)
József Attila - Téli éjszaka
Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy - valami szalag - csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.
Ady Endre
Létharcversek jellemzik. A lírai én kozmikus méretű küzdelem hőseként jelenik meg. Színtere és ideje mitikussá növesztett. Az előadásmód dramatizált, balladaszerű.
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
Létösszegző vers. Az első rész a szürke, kiábrándító valóság képét festi. A második a fényes égi bál látomása, a gyermek szemével. A földi lét megismételhetetlen csodájának jelképe. Ennek felismerése csak kivételes pillanatokban és keveseknek adatik meg.
Életkép
Lírai műfaj, a leíró költészet műfaja, a mindennapi élet alakjait, eseményeit jeleníti meg. Tipikus jellemek, helyzetek ábrázolására törekszik. Petőfi: Egy estém otthon, Arany: Családi kör
Rapszódia
Lírai műfaj, eredeti jelentése: vándorénekes (rapszódosz) által előadott dal. Mai értelemben csapongó hangvételű, szenvedélyes vers, zaklatottság, felfokozott érzelmi állapot és ehhez igazodó forma jellemzi. Pl.: Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban, Petőfi: Egy gondolat bánt engemet..., József Attila: Óda
Ecloga
Lírai műfaj, eredetileg hexameterben írt, pásztori témájú költemény (bukolika). Megteremtője az idilleket író görög Theokritosz. Mai értelmezésben a gondolatok, érzelmek szembeállítására alkalmas forma, melyben az idillikus pásztori környezet elvont értelmet kap. A műfaj nagy hatással volt Vergilius, Balassi, Csokonai, Zrínyi ás Radnóti költészetére.
Zsoltár
Lírai műfaj, neve a görög "dal" szóból ered. A héber irodalom egyik műfaja, a keresztény liturgia részét képezi. A költő egy közösség tagjaként szól Istenhez, a személyen vallásosság szólal meg benne. A műfaj megalkotója Dávid és Salamon király Pl.: Ószövetség, Ady istenes versei
Himnusz
Lírai műfaj, neve a görög "dicséret, magasztalás" szóból ered. Istenhez szóló, magasztaló, vagy segítséget kérő mű, az óda műfajcsoportjába tartozik. Az egyik legősibb lírai műfaj. Pl: Szapphó: Aphroditéhoz, Berzsenyi: Fohászkodás, a leghíresebb ....-t Kölcsey írta.
Episztola
Lírai műfaj, neve a görög "küldemény" szóból ered. Valós személyhez szóló, költői levél. Változatos forma, hangnem, tartalom jellemzi. Konvenciói már az antikvitásban kialakultak. Petőfi: István öcsémhez, Ady: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz, Radnóti: Levél a hitveshez
Óda
Lírai műfaj, neve a görög "ének" szóból ered. Emelkedett tárgyú, magasztos hangvételű, ünnepélyes vers. Általában bonyolult felépítésű és ritmikájú, terjedelmes mű. A megszólított, vagy tárgy dicsőítése a legfőbb motívum. Pl.: Kosztolányi: Marcus Aurelius
Ars poetica
Lírai műfaj, neve a latin "költői mesterség" szóból ered. A költészet lehetséges céljaival, feladataival foglalkozó, antik eredetű műfaj. Inkább tematikai csoportosításként alkalmazzák a kifejezést. (költői hitvallás). Vonatkozhat általában a költészetre, de lehet nagyon személyes hangnemű, kifejezheti, hogy az adott költőnek mit jelent a költészet, milyen elveket követ a művészetben. Pl.: Horatius: Licinius Murenahoz, Petőfi: A XIX. század költői
Karinthy Frigyes
Lírakötetei: Nem mondhatom el senkinek (1930), Üzenet a palackban (1938, posztumusz)
falanszter elmélet
Madách - Az ember tragédiája c. művében jelen. Elmélet, melyet az utópista szocialisták találtak ki. Fourier alkotja meg. Termelési egység és együttélési közösség, mely fel fogja váltani a nemzeteket. Azt mondják családra nincsen szükség. Madách ezt fordítja ki, teljesen negatív utópiát csinál belőle.
franeológia
Madách - Az ember tragédiájában feltűnő tudomány, mely szerint a koponya méretéből meg lehet mondani az illető miben lesz tehetséges.
Goethe - Faust
Madách - Az ember tragédiájának legnagyobb irodalmi előzménye.
világdráma
Madách - Az ember tragédiájának műfaja; stílusa egyértelműen romantikus
pozitivizmus
Madách - Az ember tragédiájára jellemző filozófiai vonás. Lényege: a természettudományok módszereit kell alkalmazni a társadalomra -> August Comte nevéhez - tények tisztelete nagyon fontos. Nagyon oda kell figyelni az ok-okozati összefüggésekre.
parafrázis
Madách - Mózes című művének műfaja
antropomorfizáció
Madách Imre - Az ember tragédiájában Istenről "emberi" képet kapunk. (Lehozza a földre) pl.: el van szállva magától, önelégült. Hogyan hívjuk ezt a jelenséget?
Hegeli dialektika
Madách Imre - Az ember tragédiájában feltűnő elv. - tézis, antitézis, szintézis (itt nincs)
Lucifer
Madách Imre - Az ember tragédiájának szereplője. Ő a tagadva tudás megtestesítője. Ő volt a legszebb angyal korábban.
determinizmus elve
Madách Imre - Az ember tragédiájára jellemző elv, melynek lényege: van egy nagy könyv, amelybe minden bele van írva -> sorsunk előre megírt -> megkérdőjelez minden nagy emberi tettet.
Lantvirágok
Madách Imre 1840-ben jogvégzett ügyvéd lett, ekkor jelent meg első kötete, melynek címe: ?
Civilizátor
Madách Imre a Bach-rendszerről írt szatírájának címe.
Arany János
Madách Imre neki mutatja meg először Az ember tragédiáját
Csak tréfa
Madách Imre személyes ihletésű drámájának neve.
Fráter Erzsébet
Madách Imre szerelmének, múzsájának neve.
Férfi és nő
Madách Szophoklész-parafrázisának címe
Tóth Árpád - Meddő órán
Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén.
Francesco Petrarca
Magamban, lassan, gondolkodva járom az elhagyott, a puszta, néma tájat, s szemem vigyáz, hogy arra most ne járjak, hol a homokban emberé a lábnyom. Menekvésem csak ez; rejtőzni vágyom az emberek elől, kik rámtalálnak, mert arcom őrzi visszfényét a lángnak, mely bennem ég, s jókedvem tűnni látom. S már azt hiszem, csak a hegyek s a völgyek, folyók és erdők érthetik meg éltem, mert máshol mélyen rejtve van keserve. De bármilyen vad s zord utakra törjek, el nem hagy az Ámor, ő kíséri léptem vitázva, kérdezgetve és felelve.
homo moralis
Magatartásforma. A kései Babitsra jellemző. Azt állítják: a művészetnek az erkölcsöket kell szolgálnia!
Illyés Gyula
Magyar Csillag néven próbálja a Nyugatot tovább vinni. (1941-44)
Kazinczy Ferenc, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Nádasdy Ádám
Magyar Shakespeare fordítók (5)
Pázmány Péter
Magyar katolikus prédikátor, esztergomi érsek, és bíboros, az ellenreformáció és a korai magyar barokk kiemelkedő alakja.
Mikszáth Kálmán
Magyar nép c. lapba bekerül
Petőfi Sándor - Európa csendes, újra csendes
Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kell-e esnünk, Hát búsuljunk-e e miatt? Ellenkezőleg, oh hon, inkább Ez légyen, ami lelket ad. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén.
Vörösmarty Mihály - Előszó
Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait?
Vörösmarty Mihály - A Guttenberg-albumba
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!" S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.
Arany János - Ősszel
Maradj Homér, fénydús egeddel, Maradj te most!... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel.
Marx, Engels
Marxizmus fő alakjai, kitalálói.
Mikszáth Kálmán
Mauks Ilona (főnöke lánya) lesz a szerelme. Apja nem adja a lányát.
Szerelem gyöngyei
Mednyánszky Bertának írt Petőfi ciklus címe
Petőfi Sándor
Mednyánszky Bertát akarja először feleségül venni,->apja nem engedi őt. (szerelmi csalódás)
Arany János - A rab gólya
Megkisérté egyszer-kétszer: Nem bírná-e szárnya még fel; Hej, dehogynem bírná szárnya, Csak ne volna Hosszu tolla Oly kegyetlen megkuszálva!
Esti Kornél novellafüzér
Megszerkesztett, felépített novelláskötet sok műfaji variációval. Esti Kosztolányi kedvenc hőse, alteregója. Hátterében a személyiség megkettőződése áll: a társadalomba beilleszkedő, normakövető, és a lázadó, normákat elvető én (Freud hatása). Másik eleme az agnoszticizmus: kételkedés a megismerhetőségben.
Francesco Petrarca
Megteremti a szonett-műfajt és strófaszerkezetet.
Ady Endre - A Sion-hegy alatt
Megvárt ott, a ..... S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: „Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem." „Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát." Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. „Csak nagyszerű nevedet tudnám." Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a ....
Ady Endre - Páris, az én Bakonyom
Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony.
Eposz
Melyik műfajra jellemző? Az irodalom legősibb műfaja. Nagyepikai műfaj, hőse rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik, tettei egy egész közösség sorsára kihatnak. A hőst emberfeletti erők segítik vagy gátolják. Jellemzői az ....i kellékek.
Mítosz
Melyik műfajra jellemző? Istenekről, isteni eredetű hősökről szóló elbeszélés, naiv társadalmi tudatforma. Egy-egy nép világról alkotott mitikus képzeletvilágát tükrözi. Általában minden népnek van egy teremtést elmesélő.
Elbeszélő költemény
Melyik műfajra jellemző? Különféle témájú, hangvételű, verses formájú epikai alkotások összefoglaló neve. Virágkora a 19. század. "Mesterei": Petőfi és Arany. A 20. században Illyés Gyula fedezi fel újra.
Novella
Melyik műfajra jellemző? Neve az olasz "újítás" szóból ered, a műfajt Boccaccio "találta fel". Rövid, egy szálon futó cselekmény, kevés szereplő, a végén váratlan fordulat (csattanó) jellemzi. Általában egy sorsfordulatot mutat be. Pl: Boccaccio: Dekameron, Mikszáth: A jó palócok, Örkény: Egyperces....
Napló
Melyik műfajra jellemző? Rendszeresen írt, a feljegyzéseket időrendben tartalmazó énformájú elbeszélés. Az egyéni lét kisebb-nagyobb eseményeit, de aktuális közéleti eseményeket is tartalmazhat. Mindig szubjektív. Pl: Byron, Stendhal, Tolsztoj, Kazinczy, Kölcsey, Csáth Géza is írt
Ballada
Melyik műfajra jellemző? Verses kisepikai műfaj, lírai elemekkel. Az eseményeket, előzményeket drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerhetjük meg. Cselekménye sűrített, szaggatott előadásmód, időbeli kihagyás, térbeli ugrás jellemzi. Lényeges vonása, hogy szereplőit kiélezett helyzetekben, lélektani szituációkban ábrázolja. A végkifejlet általában tragikus. Népi változata a 15. században jelent meg, elterjedését a romantika folklórkultuszának köszönheti.
Kisregény
Melyik műfajra jellemző? Terjedelmét tekintve az elbeszélés és a regény között helyezkedik el. Az elbeszélésnél nagyobb cselekményidőt ölel fel, gazdagabb háttér-információval rendelkezik, de nélkülözi a regény totalitásra való törekvését. A 20. században válik népszerűvé az olvasói szokások megváltozásával. Például: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, Hoffmann: Az arany virágcserép, Tolsztoj: Ivan Iljics halála (az oroszok povesztyinek nevezték a műfajt), Jókai: Sárga rózsa, Mikszáth: Szent Péter esernyője
Dráma
Melyik műnemre jellemző? A cselekmény mindig jelenidejű, mozgásban lévő, dinamikus, a jelenben változó viszony.
Dráma
Melyik műnemre jellemző? A szereplők között kölcsönös viszonyt létesít a párbeszéd.
Epika
Melyik műnemre jellemző? Alkotásainak témáját főleg a külső valóság köréből meríti. Szerkezetében nagy szerepet játszik a cselekmény. Lehet verses vagy prózai formájú.
Epika
Melyik műnemre jellemző? Elbeszéléssel (narráció) szerveződő monologikus szöveg, az alakok megnyilatkozásai idézetek. Megformált elbeszélője van (narrátor). Általában nincs közvetlen írói vélemény.
Dráma
Melyik műnemre jellemző? Elnevezése a görög drán (cselekedni) szóból jön.
Epika
Melyik műnemre jellemző? Elnevezése a görög epikosz (elbeszélő) szóból jön.
Líra
Melyik műnemre jellemző? Elnevezésének eredete: görögül pengetős hangszer neve, lant.
Dráma
Melyik műnemre jellemző? Fő részei: expozíció, konfliktus, bonyodalom, krízis (késleltetés), megoldás. Végén megtisztulás (katarzis) léphet fel.
Epika
Melyik műnemre jellemző? Hagyományosan egy történetet beszél el, amely térben, időben behatárolható, szereplői, viszonyrendszere van, a cselekmény több szálon is futhat.
Epika
Melyik műnemre jellemző? Lehet rövidebb (novella, mese, anekdota, elbeszélés) vagy hosszabb (eposz, regény) terjedelmű.
Dráma
Melyik műnemre jellemző? Párbeszédben (dialógus) szerveződő szöveg. A szereplők tetteit, jellemét dialogikus formában jeleníti meg. Szerzői instrukciók vannak benne, például a szereplők külsejére vonatkozóan.
Dráma
Melyik műnemre jellemző? Terjedelmét az előadhatóság korlátozza.
Líra
Melyik műnemre jellemző? Típus alapján elkülöníthető személy, -közösségi és szerep.... is.
Dráma
Melyik műnemre jellemző? Többnyire előadásra, megjelenítésre szánt mű, nem nyelvi jelekkel is él (mozgás, öltözet, fény).
Líra
Melyik műnemre jellemző? Többnyire kötött beszéd (ritmus, rím, szótagszám), a szöveg kisebb elemeire is (hang, szótag) érvényes szigorú megszerkesztettség, nyelvi sűrítettség: szókép és alakzathasználat jellemzi.
Líra
Melyik műnemre jellemző? Többnyire magánbeszéd (monológ) típusú szöveg. Általában jelenidejű beszéd, de felidézhet múltat és elképzelhet jövőt. Általában rövidebb terjedelmű.
Líra
Melyik műnemre jellemző? Érzelmi-hangulati-gondolati tartalmában a személyesség gyakori, de nem kizárólagos. A személyesség kivetülhet szerepekbe (szerep....)vagy tárgyakba (tárgyias ....).
Madách Imre - Az ember tragédiája
Melyik műre ismersz rá: Az emberi törekvések nem léphetik túl a természeti és isteni törvények határait? (romantika korából)
Madách Imre - Mózes
Melyik műre jellemző: Egyiptom és a zsidó nép viszonya párhuzamos az osztrák-magyar viszonnyal. Ferencz József - fáraó, Kossuth - Mózes.
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
Melyik műre jellemző? A mennyéli és a pokolbéli szféra is megjelenik, hierarchikus világkép, értékek: a keresztény hit, a haza, a hős Athléta Christi, mártírhalált hal, az író a történelmi tényeket költői szabadsággal kezel.
Reformkor
Melyik nagy irodalomtörténeti korszak alkotói? Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Virág Benedek, Fazekas Mihály
Balassi Bálint
Melyik nagy költőnk kevésbé ismert kortársai voltak? Tinódi (Lantos) Sebestyén, Heltai Gáspár, Ilosvai Selymes Péter; Gergei (Gyergyai) Albert, Bornemisza Péter, Szenci (Szenczi) Molnár Albert, Károly Gáspár
Klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, népiesség
Melyik négy stílus jellemző Csokonai költészetére?
Klasszicizmus
Melyik stílusra jellemző? - erős retorizáltság; - tiszta, áttekinthető kompozíció; - antik utalások; - szentenciák; - bölcseleti jelleg; - az óda műfajának tradíciója - egy alkotás sokszori átdolgozása
Szentimentalizmus
Melyik stílusra jellemző? - érzelmi telítettség; - személyesség; - a tárgyhoz való lírai viszony; - magány, fájdalom; - a természettel való azonosulás vágya; - az elégiához való közeledés
Kiskunfélegyháza
Melyik települést tartja szülőhelyének Petőfi Sándor?
Hét, Kiss József
Melyik volt a Nyugat előtt a legfontosabb irodalmi folyóirat, és ki szerkesztette?
Petőfi Sándor - A puszta, télen
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. ... Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul; S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?
Szabó Lőrinc - Különbéke
Mert fátylát sorra dobta minden, egymásután, s harminchárom életem ma átlát minden szitán: látom, sokkal több a mocsok, mint az ifjukor sejteni bírta volna bennem valamikor, látom milyen rútúl becsapják a baleket, s hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet, s hogy az ész az érdek rimája, és hogy magát sugaras hőssé a bitang is hogy költi át,
Csokonai Vitéz Mihály - Az estve
Mert gonosz erkőlccsel senki sem született. Nem is csuda, mert már a rétek árkolva, És a mezők körűl vagynak barázdolva; Az erdők tilalmas korlát közt állanak, Hogy bennek az urak vadjai lakjanak; A vizek a szegény emberekre nézve Tőlök munkált fákkal el vagynak pécézve. Te vagy még egyedűl, óh arany holdvilág, Melyet árendába nem ád még a világ. Te vagy még, éltető levegő! amelyen Indzsenéri duktus nem járt semmi helyen. Téged még, óh legszebb hangú szimfónia, Ingyen is hallgathat minden emberfia: S titeket, óh édes erdei hangzások, Hallhatnak a szegény pásztorok s munkások: Mikor a mesterség gyáva hangjainál A kényes nagyvilág fárasztó bált csinál. Óh, áldott természet! óh csak te vagy nékem Az a tetőled nyert birtokom s vidékem, Melynek én örökös főldesura lettem, Mihelyt teáltalad embernek születtem.
Kölcsey Ferenc - Vanitatum vanitas
Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló!
Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz I.
Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, melly ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed. Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének; Eldődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya. -
Szabó Lőrinc - Az Egy álmai
Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás s mert kint nem tetszik semmi sem s mert győzni nem lehet a tömegen s ami szabály, mind nélkülem született: ideje volna végre már megszöknöm közületek. Mire várjak még tovább, a jövőt lesve alázatosan? Fut az idő, és ami él, annak mind igaza van. Én vagy ti, egyikünk beteg; és mégse nézzem a fegyvereket, hogy szeretet vagy gyűlölet közelít-e felém? Ha mindig csak megértek, hol maradok én?
Babits Mihály
Mese a Dekameronról- novellája
Karinthy Frigyes
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
Jókay Móricz
Mi Jókai Mór eredeti neve?
Obsidio Szigetiana
Mi a Szigeti veszedelem eredeti címe?
Líra, dráma, epika
Mi a három műnem?
Vígeposz
Mi a műfaja Arany következő műveinek? Elveszett alkotmány A nagyidai cigányok
Vörösmarty Mihály - Az emberek
Mi dús a föld, s emberkezek még Dúsabbá teszik azt, És mégis szerte dúl az inség S rút szolgaság nyomaszt. Így kell-e lenni? vagy ha nem, Mért oly idős e gyötrelem? Mi a kevés? erő vagy az erény? Nincsen remény! Istentelen frígy van közötted, Ész és rosz akarat! A butaság dühét növeszted, Hogy lázítson hadat. S állat vagy ördög, düh vagy ész, Bármelyik győz, az ember vész: Ez őrült sár, ez istenarcu lény! Nincsen remény!
Tóth Árpád - Jó éjszakát!
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem A tollra dőlve, mint botra a fáradt Vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán Hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyersdalú jelen. Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben... Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz, Majd jő a kor, amelynek visszadöbben Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz... Falon az inga lassú fénye villan, Aludjunk vagy száz évet csöndben át... Ágyam mellett elkattantom a villanyt. Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
Vajda János - Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett. E földi létben gyász sorunk betölt. Találkozunk - irgalmas végezet! - Utolszor, egyszer még, a - sír előtt. Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz S helyet cserél bennünk a fájdalom; És folyni látom, majd ha már késő lesz, A megbánásnak könnyét arcodon. Mert amit én vesztettem, óriás, Hozzá az ég adott erőt nekem. Én látok itt olyant, mit senki más; Csodákat mível emlékezetem. A multból fölmerül egy pillanat, Mint oceánból elsülyedt sziget; És látom újra ifjú arcodat, Mikor még másért nem dobbant szived.
Vajda János - Nádas tavon
Mi megyünk-e vagy a felhő, Vagy a lenge déli szellő, A szelíden rám lehellő? Gondolatom messze téved Kék ürén a semmiségnek. Földi élet, hol a réved? Szélei nádligeteknek Tünedeznek, megjelennek. Képe a forgó jelennek... Most a nap megáll az égen, Dicsőség fényözönében, Csöndessége fönségében.
Kassák Lajos - Mesteremberek
Mi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok és hősök sem vagyunk, kiket vad csinadratta kísért a csatába s akik most ájultan hevernek a tengerek fenekén, napos hegyeken és a ménkővert mezőkön szerte, szerte az egész világban. A kék firmamentum alatt most bitang vérben fürdenek az órák...
Kosztolányi Dezső
Költő és író. Az esztétika, a szépség a célja Babitsal ellentétben. Nem akar erkölcsi üzeneteket közvetíteni.
Radnóti Miklós
Költő, műfordító. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Költészetét az idill és a valóság szembeállítása, a harmóniára való törekvés jellemzi.
A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi
Költő, szövegkönyvíró, filmesztéta. Balázs Béla művei (2) Bartók zenéjével.
Déry Tibor
Költő, író, műfordító. Az avantgárd köreiből indult, művészete folytonosan megújult. híres novellái: Szerelem, Két asszony (Makk Károly ebből a kettőből készítette a Szerelem című filmjét 1971)
Figura etimologica
Költői eszköz, alakzat: azonos szótőből különböző szavak alkotása. pl: nőttön nőtt, énekek éneke
Allegória
Költői eszköz, összetett költői kép. Néhány soron vagy az egész versen végig vitt metafora, megszemélyesítés vagy hasonlat. Mindig van második képi síkja. Érthető, vagy a vers megmagyarázza, részleteiben is értelmezhető. Az értelemhez szól, a képi réteg visszautal a fogalmi oldalra.
Episztola
Költői levél, valóságos, megnevezett személyhez írott verses levél, antik és felvilágosodás kori műfaj
Vajda János - Az üstökös
Költői önjellemzés, önértékelés. A 19. század második felének meghatározó élménye, a meg nem értettség, átvitt értelemben a művész és a polgári világ ellentéte fejeződik ki benne. A művész sorsa a tragikus társtalanság. Leírja benne, hogy ő nem változtatja nézeteit (képtelen is rá), kitart mellettük, egyenes!
Babits Mihály
Költőtanítványa: Szabó Lőrinc ( másfél évig együtt is laktak )
József Attila
Kötete: Döntsd a tőkét, ne siránkozz-> elkobozza az ügyészség
Szabó Lőrinc
Kötetei: A sátán műremekei, Te meg a világ, Tücsökzene, A huszonhatodik év
Radnóti Miklós
Kötetei: Pogány köszöntő, Újmódi pásztorok éneke, Lábadozó szél, Újhold, Járkálj csak, halálraítélt!, Meredek út, Ikrek hava, Naptár, Tajtékos ég (posztumusz)
Ady Endre
Kötetei: Versek, Még egyszer, Új versek (1906), Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A magunk szerelme, Ki látott engem, A halottak élén, Az utolsó hajók (posztumusz).
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban
Központi témája: Ment-e a könyvek által a világ elébb?
Villon
Középkori francia költő, a százéves háború alatt élt. Többször ült börtönben, legtöbbször költészetét pártfogó nemesek mentették meg, akár közvetlenül az akasztófától. (Csak második név)
Moralitás
Középkori színjátéktípus, melyben megszemélyesített erkölcsi tulajdonságok harcolnak egymással.
Gesta
Középkori történeti műfaj latin nyelven. Az udvari-nemzeti történetírást képviseli az egyházi feljegyzésekkel szemben. Hitelességigénye kisebb, mint a krónikáé, nem a kronológián van a hangsúly. Pl. Anonymus, és Kézai Simon a magyar történelmet írták meg ilyen formában.
Mirákulum
Középkori vallásos színjáték, a szentek életét, csodatételeit dolgozza fel.
Misztériumjáték
Középkori vallásos színjáték, eleinte a templomokban, majd a piacon adták elő.
Történelmi regény
Középpontban egy múltbéli kor és annak fontos eseményei állnak, ezek kihatnak a jelenre. Valós és fiktív események követik egymást. Az egyén sorsa összefügg a közösséggel. Első ilyen mű:1814 Walter Scott
Arany János - Kertben
Közönyös a világ... az ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s - harap. S ha elsöpört egy ivadékot Ama vén kertész, a halál, Más kél megint, ha nem rosszabb, de Nem is jobb a tavalyinál.
Arany János - Kertben
Közönyös a világ... az élet Egy összezsúfolt táncterem, Sürög-forog, jő-megy a népség Be és ki, szűnes-szüntelen. És a jövőket, távozókat Ki győzné mind köszönteni! Nagy részvétel, ha némelyikünk Az ismerőst... megismeri.
Ady Endre - A Hortobágy poétája
Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.
Jókai Mór
Kőszívű ember fiai
Jókai Mór
Laborfalvi Róza halála után feleségül veszi Grósz (Nagy) Bellát.
Kassák Lajos
Lakatosként dolgozott, 1904-ben a munkásmozgalmak aktív tagja, utána feketelistára kerül, Párizsba ment munka nélkül, az ottani művésztársaságban megtalálta a helyét. 1919-ben a tanácsköztársaság bukás után Bécsben élt, és az ottani körben tevékenykedett
József Attila - Reménytelenül
Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.
Illyés Gyula - Búcsú L. Z.-től
Latinovits Zoltán tiszteletére írt vers.
Berzsenyi Dániel - Levéltöredék barátnémhoz
Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem.
Károli Gáspár
Lefordította a teljes Bibliát református szellemben. 1590-ben Mantskovit Bálint nyomtatta ki Vizsolyban.
Babits Mihály
Lefordította: Dante - Isteni színjátékát, Shakespeare: - Vihar, és Baudelaire - A Romlás virágai (Tóth Árpáddal) és még középkori himnuszokat is fordít.
József Attila
Legidősebb nővére: Jolán. Vőlegénye-> I.vh -> vérbaj-> Nő is elkapja . Majd titkárnő lett. Szerelmi házassága Makai Ödönnel (zsidó ügyvéd) .
Örkény István - Egyperces novellák
Legjelentősebbek ebből: Ballada a költészet hatalmáról, A Sátán Füreden, Arról, hogy mi a groteszk, In memoriam dr. K.H.G., Egy meghasonlott tulipán, Gondolatok a pincében, Nászutasok a légypapíron
Szent Ágoston
Legnagyobb hatású műve a Vallomások (Confessiones), melynek műfaja nehezen meghatározható, önvallomás, ima, filozófiai elmélkedés, gyónás. Saját lelkét a bűn és az erény csatájának színtereként ábrázolja. Újdonsága, hogy ez európai irodalomban először jeleníti meg a lélek mélységeit. 'Kitárulkozása' nagy hatással volt Rousseau, és Tolsztoj vallomásos hangvételű műveire.
Babits Mihály - Esti kérdés
Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyü, síma, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyujtják sorban a napfényü gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat;
Vörösmarty Mihály - Előszó
Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent.
József Attila - A város peremén
Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... A város peremén sivít e dal. A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. A költő - ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.
Ady Endre - Magyar jakobinus dala
Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot, Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem-magyarok? Meddig lesz még úr a betyárság És pulyahad mi, milliók? Magyarország népe meddig lesz Kalitkás seregély-fiók? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a mienk lesz, Hogyha akarunk, ha merünk.
1908-1941
Mikortól meddig működött a Nyugat?
Egy különc ember története
Mikszáth - Beszterce ostromának alcíme.
Mauks Ilona
Mikszáth Kálmán feleségének neve, akit kétszer is elvesz feleségül.
Kísértet Lublón, Beszélő köntös
Mikszáth Kálmán idilli regényeinek címei.
A jó palócok
Mikszáth Kálmán kötete: balladai tömörség és sejtetés jellemzi, idealizált, idilli paraszti képet fest.
Beszterce ostroma
Mikszáth Kálmán műve. A mű címe irónikus -> történelmi témát, valódi harcot ígér. E helyett vígeposz szerűen írja le.
Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth Kálmán műve. Ady Endre cikkéből kap ihletet. Korrajzot fest, antagonisztikus (felbonthatatlan) ellentétek jellemzik.
A jó palócok
Mikszáth Kálmán műve. Egy idealizált, idilli világot fest a parasztság életéről benne.
Beszterce ostroma
Mikszáth Kálmán műve. Jókais hatást mutat: először bemutat helyszíneket, szereplőket és utáni fűzi össze ezeket.
Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth Kálmán műve. Társadalmi dzsentri regény, realista és romantikus. "A magyar dzsentri osztály szatírikus tablója." Az író a kritikai realizmust itt közelíti meg leginkább.
A jó palócok
Mikszáth Kálmán műve. Újszerűségei: pogány természeti atmoszféra, sejtelmes motívumok, rejtett érzékiség, erkölcs<->szenvedély, igazságszolgáltatás
A Szent Péter esernyője
Mikszáth Kálmán romantikus munkásságának csúcsa. Regény.
Beszterce ostroma
Mikszáth Kálmán történelmi regénye
A fekete város
Mikszáth Kálmán utolsó művének címe
A jó palócok
Mikszáth Kálmán általunk olvasott regénye. Parasztnovellák, egy sorsfordulatot jelenítenek meg, visszatérő téma a szerelem, erkölcsi problémákat vet fel, balladai tömörség és sejtetés jellemzi, babonák, hit élése. Az író a mindent tudó elbeszélő benne.
Különös házasság
Mikszáth regénye, melyben az író a katolikus egyház házassággal kapcsolatos tanítását bírálja.
Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth regénye. A mű témája a házasság, a hozományvadászat, amely egyetlen lehetőség a szegény, de presztízsértékkel még rendelkező dzsentrik számára a fennmaradásra. Novellák halmazává teszi a történetet, melyben széles körű korrajz jelenik meg.
A fekete város
Mikszáth utolsó nagy műve. A nemesség és a polgárság, a vármegye és a város ellentétét mutatja be a regényben, amelyben a végzetes boldogtalanság is megjelenik.
Ady Endre - Kocsi-út az éjszakában
Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér.
Alakzat
Milyen költői eszköz? Ismétlés, ellentét.
Szókép
Milyen költői eszköz? Metafora, hasonlat, megszemélyesítés.
balladisztikus
Milyen műfaji jelleg jelenik meg Jókai Mór - Sárga rózsa című kisregényében?
Juhász Gyula - Milyen volt...
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek.
Juhász Gyula - Milyen volt...
Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. ... Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
Babits Mihály - In Horatium
Minden a földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint hegyi záporár, hullámtörés, lavina, láva s tűz, örökös lobogó. - Te is vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést, légy könnyű, mint a hab s a felhő, mint a madár, a halál, a szél az. Görnyedt szerénység, kishitü pórerény ne nyomja lelked járomunott nyakát: törékeny bár, tengerre termett, hagyj kikötőt s aranyos középszert s szabad szolgájuk, állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják.
Illyés Gyula
Minden műfajban alkot: lírában (klasszikus magyar és modern stílus), epikában, szépprózában (Hunok Párizsban, Beatrice apródjai), drámában (tételdrámák: Fáklyaláng, Dózsa György, Kegyenc, Tiszták), életrajzban (Petőfi) és műfordításban.
Sigmund Freud
Mindent az álmokhoz vezet vissza. Úgy véli az álmok segítségével lehet gyógyítani. Az álmok nyitott kapuk a tudatalattiba -> neurotikus ember az egy meghasonlott ember -> nem képes a problémamegoldásra -> problémáink lekerülnek a tudatalattiba -> elkezdik torzítani az ember személyiségét -> betegségek/öngyilkosság. DE! hathatnak "pozitívan" is - cselekvővé tesz -> diktátorok.
Ady Endre - Hunn, új legenda
Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?: Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak S életemnek csak nézői a maiak. Messziről és messzire megy ez élet S csak: élet ez, summája ezrekének, Örök, magyar határ-pör, meg nem szakadott. S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, ..., mely zsarnokin életik. Másolja ám el életét a gyönge, Fúrja magát elélten a göröngybe, Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály. Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.
Thienemann Tivadar
Minerva című lap hozzá (1922-1940, Pécs).
Vajda János - Húsz év múlva
Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Körültem csillagmiriád Versenyt kacérkodik, ragyog, Fejemre szórja sugarát; Azért még föl nem olvadok. De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül - Mult ifjuság tündér taván Hattyúi képed fölmerül. És ekkor még szivem kigyúl, Mint hosszu téli éjjelen Montblanc örök hava, ha túl A fölkelő nap megjelen...
Kosztolányi Dezső - Mint aki a sínek közé esett
Mint aki a sínek közé esett... És általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: Mint aki a sínek közé esett... a végtelent, a távol életet búcsúztatom, mert messze mese lett, mint aki a sínek közé esett: Mint aki a sínek közé esett - vad panoráma, rémes élvezet - sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeset: Mint aki a sínek közé esett.
Babits Mihály - Húsvét előtt
hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön uj március, viruljunk ki ujra! egyik rész a munkára, másik temetésre adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre! Ó béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra, Testvérek, ha tul leszünk, sohse nézünk hátra! Ki a bünös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre!
Gyulai Pál
irigyelte Jókait -> próbálta aláásni
Francesco Petrarca - Daloskönyv
itáliai költő fő műve, melynek ihletője a Laura szerelem. Lírai önvallomás. Már nem elvont eszményről van szó, Laura az első hús-vér nő az újkori líratörténetben!!!
humanizmus
jelentése "ember, emberi". Ismerik az antik szerzőket, főleg a humán tudományokat művelik. A reneszánsszal egyszerre van jelen. Felszabadította a gondolkodást az egyház gyámsága alól.
reneszánsz
jelentése: újjászületés
Pentameter
klasszikus sorfajta Hat verslábból áll, melyben a harmadik és hatodik fél versláb.
antagonisztikus konfliktus
kíbékíthetetlen, felbonthatatlan konfliktus idegen kifejezése. Jellemző például Mikszáth Kálmán 2 művére: Noszty fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma
Vörösmarty Mihály
leghíresebb balladája a Búvár Kund
Katona József - Bánk bán
lírizálja a drámát - monológok benne líraiak
Kölcsey Ferenc
magyar költő. Sokszor jellemző költészetére a herderi jóslat -> "A magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni."
Gyulai Pál - Egy régi udvarház utolsó gazdája
magyar realista irodalom első regénye. Ki írta? Címe?
Katona József
megírja Kecskemét történelmét (egyébként jogot tanult)
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hû, akármilyen mû, mert ott áll eleve sírodnál, õ mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál.
Radnóti Miklós - Tétova óda
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él.
Nemzeti dal
márc. 13-án a Bécsi forradalom hírére Petőfi ezt a verset írja
Katona József - Bánk bán
mű romantikus elemei: szerelmi sztori, szabadságért kűzdés, szenvedélyek, töredékesség, politikai üzenet - idegengyűlölet, történelmi érdeklődés.
Babits Mihály - A lírikus epilógja
műf: arc poeticai költeménye - petrarcai szonett(zárt forma) - "vak dió" az önmetaforája - csak magáról tud írni-> ettől szenved - "nincs rajtam kívül semmi" - külső világ nincs, csak az érzetei - szubjektív dualizmus - ki akar törni "alany és tárgy" ; " omega és alfa" "első és utolsó mindenik dalomban"; "börtön" - vég: le kell mondania a világ megismeréséről, mert csak önmagéról tud írni
Babits Mihály - In Horatium
műfaja: óda - plagizál :első 4 sor, más betűszedés is -> mert: tisztelet, újítani akar, ő is a népet szólítja meg, példaképe - arc p.: buzdítás, újítás, tökéletességre törekvés -"hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek!" - "Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s »nem lépsz be kétszer egy patakba«,"
Negáció
negatív tájfestés A költő nem azt írja le, ami van, hanem ami hiányzik.
Illyés Gyula - Koszorú
nem léphet föl oly ünnepi polcra, nem kaphat koszorút oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád vinne, ne lábad elé tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló ajkad, fölnevelő édesanyám.
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hûvös ítéletében: bûnös! ott zsarnokság van nemcsak a katonásan pattogtatott „vigyázz!"-ban, „tûz!"-ben, a dobolásban, s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák,
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban;
Gyulai Pál
nála kezdődik a magyar regényirodalom
Babits Mihály - Esti kérdés
ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
ott van a vallomásban, az édes szó-mámorban, mint légy a borban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, elõtte már a vágyban, mert szépnek csak azt véled, mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél,
Vörösmarty Mihály
politikai versei pl.: Szózat, Átok, Salamon
Krúdy Gyula
publicisztikai műfajai hatottak történetalakítására,elbeszélői helyzeteinek megformálására
Petőfi Sándor - Egy asszonyi állathoz
refrénje: Te is leány vagy, édes angyalom, Egy szikrával sem jobb a többinél.
Jókai Mór - Fekete gyémántok
regényeiben: népiesség és a romantika keveredik népies elemek: anekdotál, beemel népi életanyagot romantikus: elvágyódás (Delei ország), látomásszerű leírások, fordulatos cselekmények, szélsőséges jellemek, kiélezett élethelyzetek)
Jókai Mór
regényeiben: sok műfaji elem megjelenik: életkép, karcolat, szatíra, mese
Vörösmarty Mihály
romantikus meséje a Csongor és Tünde (1831)
Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferenc
romantikus triász tagjai. Kisfaludy Károly halála után az irodalmi életet ők irányítják.
Szabó Lőrinc - Különbéke
s ha van is, kézen-közön elvész az ideál, és hogy nem hozhat egyetértést, csak a halál, - s mert mindez mégcsak nemis aljas, nem szomorú, a minden dolog apja valóban a háború: úgy nézzem elszát nyugalommal, az életet, mint reménytelen lepratábort vagy harcteret. Ha egyszerre tudok meg mindent, hogy itt mi van, egész biztossan felkötöttem volna magam. De valamit a sors, úgy látszik, akart velem: megmutatott mindent, de lassan, türelmessen:
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret, követed és teremted; kémlelõdsz ki e körbõl? õ néz rád a tükörbõl, õ les, hiába futnál, fogoly vagy s egyben foglár;
Katona József
soha nem nősült meg
reneszánsz
stílusirányzat és művelődéstörténeti korszak 1300 és 1600 között. A középkori szellemtől tudatosan eltávolodott, célja az antikvitás eszményeinek újjáélesztése.
realizmus
stílusirányzat. Cselekménye: Ok-okozati összefüggésekre épül.
Babits Mihály
szerepel a nagyváradi Holnap-antalógia szerzői közt
Petőfi Sándor - Az apostol
szőlőszem hasonlat benne
Gyulai Pál
tönkretette Vajda Jánost
Katona József - Bánk bán
történelmi témát (II. Endre) tematizál, ezt aktualizálja és bemutatja vele Mo. XIX. századi helyzetét (Ferencz József) -> reformkori gondolatok benne!
Vörösmarty Mihály
utolsó korszakában csak 3,5 verset írt: Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, és Fogytán van napod (töredékben)
Kosztolányi Dezső
utolsó szerelme: Radákovich Mária (hol el akar válni, hogy nem). (Szeptemberi áhitat című verse hozzá)
Babits Mihály - Esti kérdés
vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát, az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Riván hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze multba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is:
Arany János - A rab gólya
Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepűlne, messze szállna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. Tűnődik, féllábon állván, El-elúnja egyik lábán, Váltogatja, cserélgeti, Abban áll a Múlatsága, Ha beléun, újrakezdi. Szárnya mellé dugta orrát, Messze nézne, de ha nem lát! Négy kerités, négy magas fal: Jaj, mi haszna! Bár akarna, Kőfalon nem látni átal.
Arany János - A rab gólya
Árva madár, gólya madár, Sohse nő ki tollad, ne várd, Soha többé, fagyos télig; Mert, ha épen Nő is szépen: Rossz emberek elmetélik!
Románc
Átmeneti műfaj, a balladával rokon, nem tragikus végkimenetelű epikolírai alkotás. Pl.: Arany: A méh románca, García Lorca: Cigány románcok
Tanköltemény
Átmeneti műfaj, a legősibb műfajtípusok közé tartozik, a didaktikus irodalom műfaja. Pl.: Hésziodosz: Munkák és napok, Csokonai: A lélek halhatatlansága, Bessenyei: A természet világa
Testamentum
Átmeneti műfaj, az egyházi irodalomban az Istennel kötött szövetségre utal. Irodalmi műfajként valóságos, vagy fiktív végrendelet gyakran versen formában. Hangvétele általában megrendült, de lehet ironikus, szatirikus is. Pl.: Villon főműve
Széphistória
Átmeneti műfaj, epikolírikus műfaj, a históriás ének változata. Világi, szerelmi témákat dolgoz fel. Az 1570-es éveben legnépszerűbb. Pl.: Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról
Apokalipszis
Átmeneti műfaj, neve a görög "felfedés, kinyilvánítás" szóból ered. Az óhéber és ókeresztény irodalom műfaja. Isten akaratából elrejtett tények, a jövő felfedése látomásos formában. Pl.: János jelenései/Jelenések könyve
Biedermeier
Átmeneti stílus a felvilágosodás korában, a romantika kispolgári változata. Kerüli a szélsőséges érzelmeket, szenvedélyek ábrázolását.
Petőfi Sándor - XIX. század költői
Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt!
Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd
Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...", majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt..." Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
Babits Mihály
Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt ,később Pécsre helyezik át,ő is elköltözik vele
Berzsenyi Dániel
Élete nagy részét Niklán töltötte birtokán gazdálkodva, Kazinczy fővárosi körébe nem illeszkedett be, műveit nagy gonddal írta, leginkább ókori strófákban
Kölcsey Ferenc
Élete utolsó hónapjaiban a perbe fogott jó barát, Wesselényi Ferenc védelmére készült. Egy hivatalos útja során megfázott, legyengült a szervezete a betegségnek nem tudott ellenállni, 1838 augusztus 24-én halt meg Szatmárcsekén.
Janus Pannonius
Életművét két szakaszra szokás osztani: 1. Itáliai korszaka: jellemző műfaja az epigramma, csípős humor, pajkos életerő hatja át műveit. Emellett dicsőítő énekeket, ún. panegyricusokat ír. 2. Magyarországi elégiái: Hangja elkomorul, ennek oka egyrészt a barátok, szellemi társak hiánya, másrészt egészségi állapotának romlása (tüdőbeteg).
Ady Endre - Örök harc és nász
Én asszonyom, be jó, ha bántlak: Meakulpázok, megtörök, sírok, Várlak, kivánlak. Én asszonyom, be jó, ha rossz vagy, Szivemben százszor, százszor megöllek, Űzlek, gyülöllek. Én asszonyom, ugye, hogy így lesz? Örök lesz a mi nagy csatázásunk S örök a nászunk.
Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz
Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét A kínok vasszöge szorítja össze testté, S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, Bár fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: A néma szirteken békén omolni szét S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa.
Arany János - Visszatekintés
Én is éltem... az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. --- Nem valék erős meghalni, Mikor halnom lehetett: Nem vagyok erős hurcolni E rámszakadt életet. Ki veszi le vállaimról... De megálljunk, ne, - ne még! Súlyos a teher, de imhol Egy sugár előttem ég.
Arany János - Visszatekintés
Én is éltem... vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól- rosszúl leküzdeni? Én is éltem... az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan Hajola reám az ég! S hogy nevetni megtanultam, Sírni immár jól tudék; Sohase birám teljébe' Örömeim poharát; Az ifjuság szép kertébe Vas korláton néztem át.
Kosztolányi Dezső - Ének a semmiről
Én is öröktől ebbe voltam, a semmiségre ráomoltan, míg nem javultam és romoltam, tanulni sem kell, tudjuk ezt rég: eltűnni és feküdni holtan. Ha félsz, a másvilágba írj át, verd a halottak néma sírját, tudd meg konok nyugalmuk írját, de nem felelnek, úgy felelnek, bírjuk mi is, ha ők kibírják. Pajtás, dalolj hát, mondd utánam: Mi volt a mi bajunk korábban, hogy nem jártunk a föld porában? Mi fájt szivednek és szivemnek Caesar, Napoleon korában?
József Attila - Ars poetica
Én nem fogom be pörös számat. A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint, pártfogón, e század: rám gondol, szántván, a paraszt; engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött. S hol táborokba gyűlt bitangok verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedübögni rímeit. Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!
Ady Endre - Hunn, új legenda
Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.
Ilosvai Selymes Péter
Énekmondó. A híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história című műve Arany Toldijának az alapja.
Sigmund Freud
Érosz - elmélete: Minden neurózisnak szexuális alapja van.
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.
Petőfi Sándor - XIX. század költői
És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe.
József Attila - Levegőt!
És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg. Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz. Én nem ilyennek képzeltem a rendet. Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam - messze anyám, rokonom van, ezek idegenek. Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szivemben a halál. De jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!
Vajda János - Harminc év után
És e varázslat rád is visszahat. E lélek a te Veszta-templomod. Oltára képében látod magad; Mi vagyok én neked, most már tudod: Ha majd a földi élettől megváltam, Imába, dalba foglalt szerelem Örökkévalósága a halálban... Az ég, ládd, mégis eljegyzett velem! Ki bájaidból méltatlan vadakra Pazaroltál nem értett kincseket; Én, a hideg bálvány vezeklő rabja Ki minden kéjt szivébe temetett: Most itt ülünk siralomházi lelkek, És nézzük egymást hosszan, szótalan... Tekintetünkben hajh! nem az elvesztett, Az el nem nyert éden fájdalma van.
Babits Mihály - Fortissimo
És ha hasztalan ima, sírás: - mi káromolni tudunk még, férfiak! Ma már hiszünk káromlani-érdemes alvó magasságot a Sorsban. Hányjuk álmára kopogó bestemmiáknak jégesőjét! Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van? Tagadjuk őt, talán fölébred! Cibáljuk őt, verjük a szókkal! mint aki gazda horkol égő házban - a süket Istenét!
Kölcsey Ferenc - Zrínyi dala
És hol a nép, mely pályát izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanúlt; S szenvedett bár, s bajról bajra hága, Hervadatlan volt szép ifjusága, A jelenben múlt s jövő virúlt? Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére, Gyönge fővel, romlott, szívtelen; A dicső nép, mely tanúlt izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen.
Vörösmarty Mihály - Az emberek
És jöttek a dicsők, hatalmas Lábok törvény felett. Volt munka: pusztított a vas! S az ember kérkedett. S midőn dicsői vesztenek, Bújában egymást marta meg. S a hír? villám az inség éjjelén: Nincsen remény! És hosszu béke van s az ember Rémítő szapora, Talán hogy a dögvésznek egyszer Dicsőbb legyen tora: Sovár szemmel néz ég felé, Mert hajh a föld! az nem övé, Neki a föld még sírnak is kemény: Nincsen remény!
Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet
És milyen régen nem kutattalak Fövényes multban, zavaros jelenben S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján Milyen régen elbúcsuztattalak. Milyen régen csupán azt keresem, Hogy szép énemből valamid maradjon, Én csodás, verses rádfogásaimból S biztasd magad árván, szerelmesen, Hogy te is voltál, nemcsak az, aki Nem bírt magának mindent vallani S ráaggatott díszeiből egy nőre. Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat S nem elhagyott némber kis bosszuját, Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben, Nem kevés, szegény magad csúfolását, Hisz rajtad van krőzusságom nyoma S hozzám tartozni lehetett hited, Kinek mulását nem szabad, hogy lássák, Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne, Ki előttem kis kérdőjel vala S csak a jöttömmel lett beteljesedve.
Jókai Mór
És mégis mozog a föld- írója?
Petőfi Sándor - Szörnyű idő
És ott elől a háború Csak a kisebb baj; szomorúbb, Mi hátul áll, A döghalál. Be kijutott a részed Isten csapásiból, o hon, Folyvást arat határidon Két kézzel az enyészet. Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad-e majd, Ki ennyi bajt Higgyen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli, Zavart ész meséjének?
Ady Endre - Ember az embertelenségben
És élni kell ma oly halottnak, Olyan igazán szenvedőnek, Ki beteg szívvel tengve-lengve, Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szivébe S vél őrizni egy szebb tegnapot. Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be féltelek, (Bár föltámadt holthoz nem illik) S hogy szánom menekülő fajtám. Aztán rossz szivemből szakajtván Eszembe jut és eszembe jut: Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. S megint élek, kiáltok másért: ...
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek. Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr.
Petőfi Sándor - Az ítélet
És, meggyujtván a sejtés tündéri tüzét, e Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta, Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök És örülök szilajan. A háboru istene újra Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván Lóra ül és végigszáguld a messze világon, És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja. ... Az örök üdvesség; s érette a mennybe röpűlnünk Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni.
Ady Endre
Ésaiás könyvének margójára című vers költője.
Szabó Lőrinc - Idő
Év évre telt, évekre évtized, s vitt, forgatott a forgó gömbsziget, vitt a vén Föld, fényévek tengerén, föl és le a Tejút fénykerekén, a robbanás örvényében, amely mindezt elkezdte. Könyv és sors, ezer s ezer szikra gyúlt, látó gyökerem nőtt a kövekbe, lelkekbe, velem telültek Pest utcái, s én velük, s lett élet, halál, lett történetük, s míg minden jött s tűnt, ismétlődve, ma, tegnap, holnap, mámora, undora kéjnek s kínnak, gond, s új lakás, Buda, s második gyerek, s millió buta tragédia mindig, s komédia:
Berzsenyi Dániel
Évekig esztétikai tanulmányokat folytat, hogy egy őt ért sértő recenzióra érdemben válaszolhasson. 1825 Észrevételek Kölcsey recensiojára
Csokonai Vitéz Mihály - A vídám természetű poéta
Így veszem fel víg lélekkel Gyengén rezgő lantomat, S majd kedvesem egy énekkel Lelkesíti húromat. Míg leng az estveli szellő, Szárnyán, egy nektárt lehellő Rózsában a kis szerelmek megszállnak És mennyei harmóniát csinálnak. Szívünk elolvadt részeit Élesztjük új dalokkal, Pauzák únalmas idejét Édesítjük csókokkal. Ah! a híves esthajnalon Így alszunk el egy szép dalon, S énekünknek végső bágyadt szózatja Az andalgó vidéket elaltatja.]
Kaffka Margit
Író, költő, a Nyugat munkatársa. Regényei a magyar kritikai realizmus darabjai. Prózájának élménykörei: a századvégi dzsentri életforma ( Színek és évek, 1912), a női sors és a polgári forradalom (Mária évei, 1913; Hangyaboly, 1917)
Kosztolányi Dezső - A rút varangyot véresen megöltük
Ó iszonyú volt. Vad háború volt. A délután pokoli-sárga. Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett. Egész smaragd volt. Rubin a szeme, gyémántot izzadt, mérgekkel tele. A lába türkisz, a hasa zafir, a bőre selymek fonadéka, s regés kincsével elterült a gazdag, undok anya-béka. Botokkal nyomtuk le a földre, az egyik vágta, másik ölte, kivontuk a temető-partra, ezer porontya megsiratta, s az alkonyon, a pállott alkonyon véres szemével visszanézett. Kegyetlenül, meredten álltunk, akár a győztes hadvezérek.
Babits Mihály - Messze... messze...
Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!
József Attila - Thomas Mann üdvözlése
Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj" - (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez méltó gondja van. Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, hadd lássunk át magunkon itt ez estén. Párnás szavadon át nem üt a zaj - mesélj arról, mi a szép, mi a baj, emelvén szivünk a gyásztól a vágyig. Most temettük el szegény Kosztolányit s az emberségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol - meddig lesz hely, hol fölolvashatol?... Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb... Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Ó, Tihannak ríjjadó leánya! Szállj ki szent hegyed közűl, Ím, kit a sors eddig annyit hánya. Partod ellenébe űl. Itt a halvány holdnak fényén Jajgat és sír elpusztúltt reményén Egy magános árva szív. Egy magános árva szív. Míg azok, kik bút, bajt nem szenvednek A bóldogság karjain, Vígadoznak a kies Fürednek Kútfején és partjain; Addig én itt sírva sírok. És te, Nimfa! amit én nem bírok, Verd ki zengő bérceden. Verd ki zengő bérceden. Zordon erdők, durva bércek, szirtok! Harsogjátok jajjaim! Tik talám több érezéssel bírtok, Mintsem embertársaim, Kik keblekből számkivetnek, És magok közt csúfra emlegetnek Egy szegény boldogtalant. Egy szegény boldogtalant.
Tóth Árpád - Lélektől lélekig
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
Radnóti Miklós - Járkálj csak, halálraítélt!
Ó, költő, tisztán élj te most, mint a széljárta havasok lakói és oly bűntelen, mint jámbor, régi képeken pöttömnyi gyermek Jézusok. S oly keményen is, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok.
Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi ekhóhoz
Ó, van-é még egy erémi szállás, Régi barlang, szent fedél, Mellyben egy bőlcs csendes nyugtot, hálást E setét hegyekben lél? Hol csak egy kő lenne párna, Hol sem ember, sem madár nem járna, Melly megháborítana. Melly megháborítana. Abban, gondolom, hogy semmi jussal Ellenkezni nem fogok, Hogyha én egy megvetett virtussal Itt egy kőben helyt fogok, S e szigetnek egy szögében, Mint egy Russzó Ermenonvillében, Ember és polgár leszek. Ember és polgár leszek. Itt tanúlom rejtek érdememmel Ébresztgetni lelkemet. A természet majd az értelemmel Bőlcsebbé tesz engemet. Távol itt, egy más világban, Egy nem esmért szent magánosságban Könnyezem le napjaim. Könnyezem le napjaim.
Juhász Gyula - Testamentom
Ó, én senkit se háborítanék, Szelíd kísértet volnék én nagyon, Csak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még magyar dal Váradon?
Kosztolányi Dezső - Marcus Aurelius
Óda Nem kancsal apostol, nem zagyva keletnek elmebetegje, fönséges irótárs, együtt a sziv és fő, fájdalom és bölcs messzetekintés, elhagyatott e sanyaru földön, az, aki él és az, aki fél és látja a törvényt reszketve, de higgadt lépttel megy a sirhoz, az értelem égő lámpája kezében, megvetve a barbárt, mindazt, mi hazugság.
Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai
Óh kedvesem! magunknak szól a dal. ... Csókolj! A líra meghal, és a bús élet a kettes csöndbe menekül. Az ember hajdan ember volt, s szíve itta az embert, testvérszív; - ma nyáj, megunt baján kérődző. Légy sziget s várj napot a mocsárból! Különös gubók szülhetnek pillét. Mit tudod? Az istenek halnak, az ember él.
Babits Mihály - Petőfi Koszorúi
Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a hideg temetőnek!... Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot, melyet eszméinek ellensége rádob emlékére - kőnek! Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad virág szabad földön! hogy árván maradva megrablott birtokán mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám, kicsi, de nem börtön!" Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz! Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz az Ő ünnepségén: Koporsó tömlöcét akit elkerülte, most hazug koszorúk láncait ne tűrje eleven emlékén!
Zrínyi Miklós
Öccse, Péter részt vett az 1671-es Habsburg ellenes Wesselényi-összeesküvésben, amiért több társával együtt kivégezték.
Ady Endre - A vidám Isten
Összetévesztitek a Halállal, Holott Ő a Halálnak is ura S akkor vagytok a közelében, Ha kötekedtek a Halállal. Ha így szóltok: éljen az Élet, Derít rátok a Halál ura, Derít rátok s örül az Isten, Ha így szóltok: éljen az Élet.
Babits Mihály - Cigány a siralomházban
Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt, ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas fényes, páncélos, ízelt bogarat. Úgy született később az ajkamon, mint a trombitahang, mint a trombitahang katonák szomjas, cserepes ajkain. De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön mint beesett szemek gödreiben remegve fölcsillan a könny. Nem magamért sírok én: testvérem van millió és a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri ami jó.
Krúdy Gyula
Új novellatípust alkotott, a hangulatiságon alapuló, időtlen, többszólamú lírai novellát. Nincs valódi cselekménye, az utazások sem valódi térben történnek, hanem a lélek belső tájain. Szindbád az Ezeregyéjszaka meséinek legendás hajósa volt, az író alakmása, a szerelem hajósa. Kalandjainak színtere az OMM, többnyire saját emlékei után kutat egy ködös-misztikus világban. A novellák hangvétele gyakran elégikus, stílusa választékos, gyakoriak a hosszú körmondatok, hasonlatok. A Szindbád-történetek végigkísérik az életművét.
Nemes Nagy Ágnes, Balázs Béla
Újhold címú lapot szerkesztik (1946-48).
Ady Endre - Héja-nász az avaron
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.
Időmértékes verselés
Üteme a versláb, amelyet a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása ad.
Jókai Mór
édesapja: Jókai József, anyja: Pulay Mária -> Pestre küldi jogot tanulni (apja hamar meghal)
Jókai Mór
élete utsó éveiben elveszi Nagy Bella színésznőt, aki karriert remél tőle és örökséget.
Panteizmus
életfelfogás A természetben minden mindennel összefügg, legfelül az ember és fölött isten áll.
Kassák Lajos - A ló meghal a madarak kirepülnek
én láttam párist és nem láttam semmit szeretőm másállapotban várt rám az angyalföldi állomáson anyámnak már egészen citromfeje lett a szegénységtől nevetni akartam előttük de nagyon szégyelltem hogy két nadrág van rajtam gatya nélkül bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek vagy vagy
Babits Mihály - Húsvét előtt
én mégsem a gépet énekelem márciusba, most mikor a levegőn, a szél erején érzeni nedves izét vérünk nedvének, drága magyar vér italának: nekem mikor ittam e sós levegőt, kisebzett szájam és a szók most fájnak e szájnak: de ha szétszakad ajkam, akkor is, magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének! Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezerek várta lélekzetadó szent embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót,
Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én.
Radnóti Miklós - Sem emlék, sem varázslat
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van, mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban. --- nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, - talán most senki sincs.
Arany János
írói álneve: Akakij Akakijevics
Juhász Gyula - Anna örök
ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen
Csokonai Vitéz Mihály - A reményhez
öldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A bóldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. - Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Bíztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál.
Pázmány Péter
Ő alapította 1635-ben a nagyszombati egyetemet, amely 1773-tól Budán működik, mai jogutóda az ELTE. Prédikációi, hitvitái irodalmi értékűek.
Arany János
Ő fedezi fel Madách - Az ember tragédiájának jelentőségét.
Arany János
Ő fordította le Shakespeare Hamlet, dán királyfi, János király és Szentivánéji álom című drámáit.
Petőfi Sándor
Ő honosítja meg a naiv népi eposzt és a szatirikus eposzt.
Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma
Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény,
Vajda János - A virrasztók
Ők alusznak szépen, mélyen; Ébren már csak mi vagyunk. Ők alusznak s nem álmodnak; Mi virrasztunk ébren, haj csak Ébren is mi - álmodunk. Álmodunk mi hihetetlent, El se merjük mondani. A holt szeme félig nyitva; Hátha meg nem volna halva, S lehetne még valami... A nagy tenger éjszakába Ki-kinézünk olykoron. Mert nem tudjuk, hány az óra, Hallgatunk a kakasszóra, Merengünk egy csillagon,
Ady Endre - Meg akarlak tartani
Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam.
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.
Arany János - Toldi estéje
Őszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák levele, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.
Gyulai Pál
ő a modern kritika kialakítója (konzervatív volt)
Gyulai Pál
ő az első, aki értékelte Petőfi egész költészetét (Petőfi Sándor és lírai költészetünk c. mű hozzá)
Vörösmarty Mihály
ő fedezte fel Petőfit
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
„A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább." „Az én jachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám." „Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed." Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok.
Szabó Lőrinc - Mozart hallgatása közben
„Csak a derű óráit számolom", mondta pár szó s egy vasrúd a falon, a napóráé. Láttam én is a latin szöveget, s lelkem bánata irigyelte a vidám öreget, aki oly bölcs betűket vésetett a buta kőbe... Bár, ki tudja, nem rögtönzés volt-e csak, szellemesen dacos sugallat az a gondolat? Dac és sugallat bennem is akadt egykor, de az árny mindig sulyosabb maradt a fénynél... A felhők fölött kellett volna elfogni az örök tündöklést! a nap arany árvizét, tengerét! az édes könnyelmüség lepkeszárnycsókú pillanatait, s főképp azt, melyben a mámor lakik, az ifjú gyönyört, melynek kései mása most annyi váddal van teli:
Illyés Gyula - Bartók
„Hangzavart"? - Azt! Ha nekik az, ami nekünk vigasz!
Pázmány Péter
Mint kell a fiaknak tisztelni szüléjeket
Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen
Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd; és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd.
József Attila - Elégia
Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan. Leng, nem suhan. Te kemény lélek, te lágy képzelet! A valóság nehéz nyomait követve önnönmagadra, eredetedre tekints alá itt! Itt, hol a máskor oly híg ég alatt szikárló tűzfalak magányán a nyomor egykedvű csendje fenyegetően és esengve föloldja lassan a tömény bánatot a tűnődők szivén s elkeveri milliókéval. Az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom. Ernyőt nyit a kemény kutyatej az elhagyott gyárudvaron. Töredezett, apró ablakok fakó lépcsein szállnak a napok alá, a nyirkos homályba. Felelj - innen vagy? Innen-e, hogy el soha nem hagy a komor vágyakozás, hogy olyan légy, mint a többi nyomorult, kikbe e nagy kor beleszorult s arcukon eltorzul minden vonás?
Janus Pannonius
Miután kegyvesztett lett, részt vett a Mátyás elleni sikertelen főúri összeesküvésben, ami után menekülni kényszerült az országból.
Radnóti Miklós - Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. --- Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, de benned alszom én is, nem vagy más világ, S idáig hallom én, hogy változik a sok rejtelmes, vékony, bölcs vonal hűs tenyeredben.
Legenda
Mondával, mesével rokon műfaj, tárgya vallásos, általában egy szent életét örökíti meg. Célja a példaadás, lelki épülés. A kora középkorban népszerű. Pl.: Szent Istvánról, Imréről, Margitról.
Ady Endre
Montblanc-embernek nevezte Vajdát, aki a versszervező metaforát Schopenhauertől vette.
Vajda János - Harminc év után
Most itt ülünk siralomházi lelkek, És nézzük egymást hosszan, szótalan... Tekintetünkben hajh! nem az elvesztett, Az el nem nyert éden fájdalma van.
Kosztolányi Dezső - Számadás
Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva, nem szégyen ez, vallj - úgyis vége van - boldog akartál lenni és hiába, hát légy, mi vagy: végképp boldogtalan, inkább egészen és kínzó-csigába, mint félig így, alkudva oktalan, ne félj, szamár, ki szenved, nincs magába, vagytok ti itt a földgolyón sokan. Térdelve, föltárt hassal, láncra kötve, templomba, kórházakba, börtönökbe lassan vonul a roppant karaván, siess te is oda, igaz körödbe s - égő kanóc - lobogj velük örökre elégedetlenség szent olaján.
Arany János - Letészem a lantot
Most... árva énekem, mi vagy te? Elhunyt daloknak lelke tán, Mely temetőbül, mint kisértet, Jár még föl a halál után...? Hímzett, virágos szemfedél...? Szó, mely kiált a pusztaságba...? Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Letészem a lantot. Nehéz az. Kit érdekelne már a dal. Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. Oda vagy, érzem, oda vagy Oh lelkem ifjusága!
Babits Mihály - Ősz és tavasz között
Már az év, mint homokóra, fordul: elfogy az ó, most kezd fogyni az új, s mint unt homokját a homokóra, hagyja gondját az ó év az ujra. Mennyi munka maradt végezetlen! S a gyönyörök fája megszedetlen... Türelmetlen ver a szivünk strázsát, mint az őr ha tudja már váltását. Idegesen nyitunk száz fiókot. Bucsuizzel izgatnak a csókok. Öreg öröm, nem tud vigasztalni: óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Olvad a hó, tavasz akar lenni. Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. Mire a madarak visszatérnek, szikkad a föld, hire sincs a télnek... Csak az én telem nem ily mulandó. Csak az én halálom nem halandó. Akit egyszer én eleresztettem, az a madár vissza sohse reppen. Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki... Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!
József Attila - Mama
Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő - szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében.
Vajda János - A virrasztók
Már maholnap ez se kell majd. "Elég volt a gyász, a dal. Ami megholt, föl nem támad. Haszontalan minden bánat! Haj rá étel, dal, ital!" Ilyen szelet hallunk is már. Ki legtöbbet örökölt, Annak van a legjobb kedve; Ott van a mult elfeledve, És eladva az a föld, Hol pihennek a nagy ősök, Kik szerezték vérökön Azt is, amin ők mulatnak... Idegenek jól aratnak Vérben ázott térökön.
Ady Endre - Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet.
Kosztolányi Dezső - Édes Anna
Márai Sándor (Halotti beszéd hozzá) a barátja volt. Házmesterének feleségével beszélget (cseléd volt) és abból indul ki a regényével kapcsolatban. Szerző? Cím?
Krúdy Gyula
Márai Sándor 1940ben Szindbád hazamegy c. önértelmező regényében folytat párbeszédet az író
Kosztolányi Dezső
Márai Sándor, Ottlik Géza, Eszterházy Pál a mesterének vallja őt.
Pastiche
Más művész stílusában írott, az eredeti látszatát keltő (parodisztikus céllal készült) mű
Emlékirat
Más néven memoár. A történetírással, önéletrajzzal rokon műfaj. Szerzője általa ismert eseményről számol be, vállalva szubjektív szemléletét. Elsősorban a közélet eseményeire koncentrál, kevésbé személyes, mint a napló. Kialakulása az ókorra nyúlik vissza. Pl.: Caesar: A gall háború, II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, a 19. század jelentős politikusai is írtak magukról.
Hieronymus
Másik neve Szent Jeromos. 406-ban elkészítette az egységes latin nyelvű Bibliát, a Vulgatát.
József Attila
Második kötete: Nem én kiáltok
Csokonai Vitéz Mihály - A vídám természetű poéta
Mások irtóztató énekkel Bőgessék bús obojjokat És siralmas nótájokat Jajgassák keserves versekkel; Kerítse szürke Hesperis Gőzölgő fejeket: Én nem óhajtom egyszer is Követni ezeket. [Nékem inkább olly koszorú Kösse felkent fejemet, Mellynek színe nem szomorú, S múlatja a szebb nemet: Ezt a vídámabb múzsáknak, A mosolygó gráciáknak Fűzzék öszve rózsaszínű újjai, Élesszék fel ambróziás csókjai. Nem kell ciprus, mellyel Racint Tisztelte Melpómene, Apró viola s hiacint Bár hajamon fénylene: Apró és kék tőlcsérjei Ollyak, mint szépem szemei. Ez kell nekem. - Homlokomat ne érje Shakspeárnak akónitos fűzérje.
Arany János - A rab gólya
Még az égre fölnézhetne, Arra sincsen semmi kedve: Szabad gólyák szállnak ottan Jobb hazába; De hiába! Ott maradt ő, elhagyottan. Várja, várja, mindig várja, Hogy kinő majd csonka szárnya S felrepűl a magas égig, Hol a pálya Nincs elzárva S a szabadság honja kéklik. Őszi képet ölt a határ, Nincsen rajta gólyamadár, Egy van már csak: ő, az árva, Mint az a rab, Ki nem szabad, Keskeny ketrecébe zárva.
Arany János - Ágnes asszony
Mély a börtön: egy sugár-szál Odaférni alig képes; Egy sugár a börtön napja, Éje pedig rémtül népes. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. --- Mert, alighogy félre fordul, Rémek tánca van körűle; Ha ez a kis fény nem volna, Úgy gondolja: megőrülne. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Rózsa Sándorról
Móricz Zsigmond egy 19. századi híres betyárról szóló trilógiájának összefoglaló neve.
Holics Janka
Móricz Zsigmond első feleségének neve. Házasságuk nem volt boldog, az asszony öngyilkosságával ért véget 1925-ben.
Simonyi Mária
Móricz Zsigmond második feleségének neve, ez válással végződött.
Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok
Móricz Zsigmond novellái
Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok
Móricz Zsigmond novellái (4)
Szegény emberek
Móricz Zsigmond novellája. A paraszti nyomor ábrázolása a háború embertelenségének bemutatásával párosul, fókuszban a háború tudatromboló hatásával.
Sárarany, Az Isten háta mögött, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A fáklya, Légy jó mindhalálig, Pillangó, Úri muri, Erdély-trilógia, Rokonok, Életem regénye, Árvácska, Rózsa Sándorról
Móricz Zsigmond regényei (12)
Hét krajcár
Móricz Zsigmond írói sikerét ez a novella hozta meg 1908-ban.
Életem regénye
Móricz Zsigmond önéletrajzi művének címe, melyben azt írja: 10 éves koromig több rossz történt velem, mint utána.
Erdély trilógia
Móricz a történelem felé nyitó műveinek összefoglaló neve.
Lidkei Erzsébet
Móricz nevelt lánya, akit Csibének becéz. (A lány kisfiát Móricz fiának tekinti és Móricz Imrének nevezi el)
A fáklya
Móricz regénye, melynek témája a vidéki értelmiség útvesztése.
Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Móricz regénye. Egy fiatal pár cívódásának, majd kibékülésének idilli rajza.
Ottlik Géza - Iskola a határon
Mű jelentésrétegei: A fő kérdés a hierarchia elfogadása vagy az ellene való lázadás. A diákok magukra vannak utalva, a látszólagos eseménytelenség monotóniájában állandóan figyelni kell, mert bármi veszélyforrás lehet. A katonaiskolai gépezet bemutatása adja a regényvilág külső rétegét. A diákok az otthoni kényeztető környezetből hirtelen egy kibírhatatlanul durva, ijesztő világba kerülnek. Megismerik a félelmet. Nincs igazság és törvény, csak kifürkészhetetlen gondviselés. Az iskola azonban nemcsak rombolja, építi is a személyiséget, etikai elveket ad. A regény hatalmas műveltséganyagot tartalmaz Bibliától az Isteni színjátékig.
Balassi Bálint - Egy katonaének
Műfaja életkép. A végvári vitézek mindennapi életének szépségeit és nehézségeit mutatja be. A verskompozíció a reneszánsz szimmetria szerint három pilléren nyugszik. Balassi-strófa.
Karinthy Frigyes
Művei: Utazás Faremidóba, Capillária (regények) Nem mondhatom el senkinek (verseskötet)
William Shakespeare
Művei: IV. Henrik, A makrancos hölgy, Szentivánéji álom, Vízkereszt, vagy amit akartok, Hamlet, dán királyfi, Otello, a velencei mór, Téli rege
Tamási Áron
Műveiben a székelyek érintetlen világát, ízes nyelvét, csavaros észjárását jeleníti meg.
Jókai Mór
Műveinek szereplői romantikus, akár eposzi méretű hősök, szélsőséges karakterek. -> általában a jó szereplők nyernek, a rosszak elbuknak (optimista szemlélet)
Balassi Bálint
Műveinek tematikus csoportosítása: szerelmes versek istenes versek vitézi versek
Mikszáth Kálmán
Műveivel utat nyitott a magyar realizmus előtt. Ezt Móricz folytatja majd.
Jókai Mór
Művészete optimista, gyermekien naív tudott maradni a 49es kudarcok mellett is.
romantika
Művészeti korszak, mely tudatosan szembefordult a klasszicista mértéktartással, hirdette az alkotó teljes szabadságát.
romantika
Művészeti korszak. Kelet-Európában elősegíti a népiesség kiteljesedését, az irodalmi nyelv megújulását, a nemzeti törekvések felerősödését. Megváltozik a költő feladata: népvezér, apostol, lángoszlop lesz. Ekkor épül ki a szervezett irodalmi élet. 1830-as években megjelenik a regény.
Ady Endre
Művészi hitvallása: a költői én kiválasztott, küldetéstudattal rendelkezik, amelyhez egyéni mítoszképzés társul. Tematikus-motivikus költő. Életművében egyes témakörök mindvégig jelen vannak (magyarság- és létharcversek, ars poetica), más motívumok (kurucversek, látomásszerű tájversek) csak egyes kötetekben tűnnek fel. Jellegzetes verseiben az ambivalencia.
Képes Krónika
Nagy Lajos korában készült kódex, a magyar történelmet hivatott összefoglalni, szerzője ismeretlen. Korábbi geszták és krónikák szövegeit használja fel, iniciálékkal és miniatúrákkal gazdagon díszített könyv.
Illyés Gyula
Nagy példaképei Petőfi és Arany, ő éleszti fel az elbeszélő költemény műfaját. (Ifjúság, Hősökről beszélek, Három öreg)
Eposz
Nagyepikai műfaj. Felhasználja a korábbi hősi mondák, hősi énekek elemeit. A hős mindig rendkívüli, tetteivel egy egész közösség sorsát befolyásolja.
Arany János
Nagyszalontán másodjegyzőként vállal állást, elveszi gyermekkori jegyesét Ercsey Juliannát. ("lelki frigy"). Gyermekeik: Juliska és Laci. Kollégiumi barátja, Szilágyi István biztatja önművelésre és írásainak felvállalására.
Ady Endre - Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zugása, amit hallok, Számban nevednek jó ize van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimben S éles, szomoru nézéseimben. Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az oltárok. Köszönöm az én értem vetett ágyat, Köszönöm neked az első sirást, Köszönöm tört szivü édes anyámat, Fiatalságomat és büneimet, Köszönöm a kétséget, a hitet, A csókot és a betegséget. Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek Másnak, csupán néked, mindenért néked. Napsugarak zugása, amit hallok, Számban nevednek jó ize van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm S hogy te leszel a halál, köszönöm.
Ady Endre - Új vizeken járok
Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre, Röpülj, hajóm, Szállani, szállani, szállani egyre. Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Röpülj, hajóm, Új horizonok libegnek elébed.
Berzsenyi Dániel - Levéltöredék barátnémhoz
Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem! Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.
József Attila - Külvárosi éj
Nedvesség motoz a homályban, a földre ledőlt fa lombjában s megnehezíti az út porát. Az úton rendőr, motyogó munkás. Röpcédulákkal egy-egy elvtárs iramlik át. Kutyaként szimatol előre és mint a macska, fülel hátra; kerülő útja minden lámpa. Romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka; benn fuldokolva leng a lámpa, napszámos virraszt egymaga. Szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak, búja lépcsőkön fölbuzog, sír. Élteti a forradalmat. Akár a hült érc, merevek a csattogó vizek. Kóbor kutyaként jár a szél, nagy, lógó nyelve vizet ér és nyeli a vizet.
Ady Endre - Hunn, új legenda
Nekem beszédes költő-példák némák, Sem a betelt s kikerített poémák, Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. Bennem a szándék sok százados szándék, Magyar bevárás, Úrverte ajándék S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca. Zsinatokat doboltam, hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek Hangos Dózsát s szapora Jacques Bonhomme-ot. Százféle bajnok mássá sohse váltan, Ütő legény, aki az ütést álltam: Így állva, várva vagyok egészen magyar. Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó, Protestáló hit s küldetéses vétó: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.
Ady Endre - Új vizeken járok
Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze: Röpülj, hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse.
Karinthy Frigyes - Nem mondhatom el senkinek
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülön, Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
Babits Mihály - Balázsolás
Nem sért ha semmibe veszünk s aztán a bajban újra visszaszaladunk hozzátok, mint hozzád ma én reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs! ki mint a szepegő kamasz, térdeplek itt együgyű oltárod kövén - mosolyogj rajtam, csak segíts! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan oly megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs! Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál.
Kosztolányi Dezső - Számadás
Nem vagy magad - jobb néked erre, hidd el, sok furcsa ember néz bámulva rád, nem üdvözöl téged, nem istenít fel, nem göngyöli a lelkét sem alád, csak rád tekint fásulva, tompa hittel, rokon közönnyel, s néha kezet ád, de ha ezekkel a testvéreiddel élsz majd, elámulsz. Nagy ez a család. Családtalanok óriási családja, mely a többség törvényét túlkiáltja, komor kisebbség, szívós és kemény, elégedettek hangos lelki vádja, íratlan, láthatatlan bírói tábla, örök, hatalmas ellenvélemény.
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat
Nem volt a föld még soha ily csodás, a fák között mondhatlan suttogás, a fák fölött szallag, beszegve kancsal fénnyel, lilába lángoló naranccsal, az alkonyat csókot hajit a ködnek és rózsaszín hullámokon fürödnek. Miféle ország, mondd, e gyermek-ország, miféle régen elsüllyedt menyország? Jaj, minden oly szép, még a csúnya is, a fájdalom, a koldusgúnya is, jaj hadd mutassam e kis templomot, mely déli tűzben csöndesen lobog. Imádkozó lány, száján néma sóhaj, mint mélyen-alvó, ferde szemgolyóval, vakok meresztik égre szemüket, Isten felé fülel egy agg süket. Vagy nézd az estét, a kormos zavarba kis műhelyébe dolgozik a varga, csöpp láng előtt, szegényen és hiába, mint régi képen, ódon bibliába. Most az eső zuhog le feketén, most a sötétbe valami ragyog, mint bűvös négyszögön a mese-fény, fekete esőn arany-ablakok. Künn a vihar, elfáradt, lassu rívás, benn villanyfénynél őszi takarítás, a készülődés télre, az igéret s az ámulattól szinte égig érek.
Arany János - Letészem a lantot
Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim; Baráti szem, művészi gonddal Függött a lantos ujjain; - Láng gyult a láng gerjelminél S eggyé fonódott minden ága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!
Szabó Lőrinc - Az Egy álmai
Nem! Nem! nem bírok már bolond szövevényben lenni szál; megérteni és tisztelni az őrt s vele fájni, ha fáj! Aki bírta, rég kibogozta magát s megy tőrök közt és tőrökön át. Ketten vagyunk, én és a világ, ketrecben a rab, mint neki ő, magamnak én vagyok a fontosabb. Szökünk is, lelkem, nyílik a zár, az értelem szökik, de magára festi gondosan a látszat rácsait. Bent egy, ami kint ezer darab! Hol járt, ki látta a halat, hogyha a háló megmaradt sértetlenűl? Tilalom? Más tiltja! Bűn? Nekik, s ha kiderűl!
Katona József - Bánk bán
Nemzeti drámánk
Debreceni Református Kollégium
Nevezetes diákjai közé tartozik például Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond
Berzsenyi Dániel
Niklai birtokán éli le az életét
Berzsenyi Dániel - A közelítő tél
Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt.
Petőfi Sándor - A puszta, télen
Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémultanak, Nem szól a harsogó haris a fű közűl, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. Üres most a halászkunyhó és a csőszház; Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz; Mikor vályú elé Hajtják estefelé, Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül.
Kosztolányi Dezső - Számadás
No lásd, maradj, árvák között az árva, maradj közöttük, állj meg végre itt, nem kérve semmit és semmit se várva: ezek a te igaz testvéreid, idézd fel őket dolgozószobádba, adj villamosabb életet nekik, s ha majd megéled a sok néma lárva, a te szavad ők még megérthetik. Megértenek téged s őket megérted, kiket sirattál, sírni fognak érted, hisz végzetük egy nékik és nekünk, kik eldobáltunk minden harci vértet, nem veszhetünk el, minket kard se sérthet, nincs semmi sem, amit elveszthetünk.
Madách Imre
Nográd megye másodjegyzője lett Balassagyarmaton
Móricz Zsigmond - Hét krajcár
Novella. A jelenetszerű történetben anya és gyermeke szerepet alakít, miközben a krajcárokat keresik. A nézőpont jelenetenként változik.
Karinthy Frigyes - Tanár úr, kérem
Novellaszerű humoreszkek gyűjteménye, karcolatfüzér. Legfőbb témája: nosztalgia, a gyermekkor élménye, gondtalansága. Énregény, diákregény.
Krúdy Gyula
Novellái: A vörös postakocsi, Álmoskönyv, Utolsó Szivar az Arabs Szürkénél, Boldogult úrfikoromban
Móricz Zsigmond
Novelláinak jellemzői: kritikára törekszik, minden novellája egy kis dráma, emberi gondokat sűrítve jeleníti meg, kritikai realizmus jellemzi és vannak naturalisztikus elemek is, leszámol az idilli parasztképpel.
Karinthy Frigyes
Novelláskötete a Jelbeszéd (benne: Találkozás egy fiatalemberrel c. novella)
Radnóti Miklós
Nyolc eklogát írt, a hatodik azonban hiányzik, van, aki a Töredék című verset tekinti a hatodik eklogának.
Babits Mihály
Nyugat utolsó száma kinek az emlékkönyve lett 1941-ben?
Kosztolányi Dezső
Nyár, nyár, nyár c. versét Karinthynak írja, aki a húgára bántót mondott.
Babits Mihály - Jónás Könyve
Négy részből álló elbeszélő költemény. Hű maradt a bibliai történethez, egy pontot kivéve: a parafrázisban nem tér meg Ninive népe. Üzenete: a költő humanista kötelessége a küzdelem akkor is, ha nem ér célt!
Csokonai Vitéz Mihály - A vídám természetű poéta
Nékem inkább oly koszorú Kösse felkent fejemet, Melynek színe nem szomorú, S múlatja a szebb nemet: Ezt a vídámabb Múzsáknak, A mosolygó Gráciáknak Fűzzék öszve rózsaszínű ujjai, Élesszék fel ambróziás csókjai.
Galilei
Németh László drámája. A tudós szembekerül az inkvizícióval és saját lelkiismeretével is. A tudomány fejlődése érdekében visszavonja tanait.
Széchenyi, A két Bólyai, Galilei, II. József
Németh László fontosabb drámái. (4)
Gyász
Németh László regénye. A főhős, Kurátor Zsófi szophoklészi nőalak. Férje halála után falat épít gyászából, elidegenedik az őt körülvevő világtól.
Égető Eszter
Németh László regénye. Fejlődés- és családregény. A magyar vidék regénye, a 20. század első felének értelmiség- és kispolgár-története is. A helyszín a Hódmezővásárhelyről mintázott Csomorkány.
Irgalom
Németh László regénye. Kertész Ágnes is rendelkezik az "emberidegenséggel", az orvosi hivatásban azonban megtalálja életcélját.
Iszony
Németh László regénye. Lélektani regény. Kárász Nelli mondja el házasságának történetét. A visszatekintés célja a baljós kapcsolat rekonstrukciója,önelemzés. A tragédia oka: két végzetesen össze nem illő ember vált házastárssá.
Babits Mihály - Messze... messze...
Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, lapdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek.
Balassi Bálint
Németországban tanult, családjával egy felségárulási per miatt Lengyelországban is élt, Bátori István fogságában ült, majd miután fejedelemmé választották, vele ment Lengyelországba az udvarába is.
József Attila - Nagyon fáj
Nők, terhetek viselők, elvetéljetek és sirjátok neki: Nagyon fáj. Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj. Ti férfiak, egymást megtépve nő miatt, ne hallgassátok el: Nagyon fáj. Lovak, bikák, kiket, hogy húzzatok igát, herélnek, rijjátok: Nagyon fáj. Néma halak, horgot kapjatok jég alatt és tátogjatok rá: Nagyon fáj. Elevenek, minden, mi kíntól megremeg, égjen, hol laktok, kert, vadon táj - s ágya körül, üszkösen, ha elszenderül, vakogjatok velem: Nagyon fáj. Hallja, mig él. Azt tagadta meg, amit ér. Elvonta puszta kénye végett kivül-belől menekülő élő elől a legutolsó menedéket.
Vajda János - A vaáli erdőben
Odabenn a mély vadonban, A csalános iharosban, Félreeső völgy ölében, Sűrü árnyak enyhelyében; Oh milyen jó volna ottan, Abban a kis házikóban, Élni, éldegélni szépen, Békességben, csöndességben!... Nem törődni a világgal, A világ ezer bajával. Meggondolni háboritlan, Ami immár közelebb van...
Petőfi Sándor - Dalaim
Oh de míg a pohár van kezemben, Nemzeteknek keze van bilincsen, S amilyen víg a pohár csengése, Olyan bús a rabbilincs csörgése. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Fellegei bánatos lelkemnek. De mit tűr a szolgaságnak népe? Mért nem kél föl, hogy láncát letépje? Arra vár, hogy isten kegyelméből Azt a rozsda rágja le kezéről? Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Villámlási haragos lelkemnek!
Petőfi Sándor - A tisza
Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. ... Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a ... a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot!
Petőfi Sándor - Sors, nyiss nekem tért
Oh vajha nemcsak üres beszéddel, De tettel mondhatnám el ezt! Legyen bár tettemért a díj egy Uj Golgotán egy új kereszt! ... Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg, Ily szentül!... s én elkészitem Saját kezemmel azon keresztfát, Amelyre fölfeszíttetem.
Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz
Oh! más magyar kar mennyköve villogott Atilla véres harcai közt, midőn A fél világgal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. Más néppel ontott bajnoki vért hazánk Szerzője, Árpád a Duna partjain. Oh! más magyarral verte vissza Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! De jaj! csak így jár minden az ég alatt! Forgó viszontság járma alatt nyögünk, Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel, s mosolyogva ver le. Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott.
Berzsenyi Dániel - A közelítő tél
Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhunyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke!
Tasso
Olasz eposzköltő, híres eposza a Megszabadított Jeruzsálem, az ókori eposz műfaját saját korából vett témával aktualizálta. Zrínyi Szigeti veszedelmére is nagy hatással volt. (Csak második név)
Marinetti - Óda, a vers egy autómobilhoz
Olasz futurista mű, melyben megfogalmazódik a gépek csodálata.
Francesco Petrarca
Olasz nyelvű fő műve a Daloskönyv (336 dal), ihletője a Laura-szerelem. Ő a trubadúrlíra hagyományainak folytatója.
Radnóti Miklós - Töredék
Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. --- Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra - mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, - a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Pozitivizmus
Olyan filozófiai irányzat, amely a természettudományok módszereit alkalmazza a társadalom vizsgálatára. Jellemző rá a tények tisztelete. A tapasztalatilag megismerhető valóságot kívánja ábrázolni.
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek és távolba roppant tűzcsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyult, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent. a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az előcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsőn bucsúzott, előkelő úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása s mozgás riadt, csilingelés, csodás, halk női suttogás, mint amikor már vége van a bálnak s a kapusok kocsikért kiabálnak.
Metonímia
Olyan szókép, melynek alapja két fogalom térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezése, ok-okozati összefüggése vagy a rész felcserélése az egésszel. Térbeli: A tér helyett a térben lévő tárgyak említése Időbeli: Az idő megszemélyesítése Anyagbeli: A tárgy helyett a tárgy anyagának említése Ok-okozati összefüggés: Ok és okozat felcserélése Rész-egész felcserélésén alapuló: Az egész helyett a rész említése = Szinekdoché
Majakovszkij - Pofon ütjük a közizlést
Oroszok 1912-ben adják ki futurista kiáltványukat. Ebben megfogalmazódik, hogy az előttük lévő nyelvet gyűlölik. Ki és milyen művet írt erre az alkalomra?
Arany János - Ősszel
Ott kéken a Zeüsz-lakta domb; Itt zölden a nyájas sziget; Fölötte lomb, alatta lomb, Árnyas berek, zengő liget, - Hullám-mosott gazdag virány - Fehér juhak s tulkok sereggel - Minő kép ez!... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel. Füst koronáz erdőt, bokort, Vendégies hivójelül; Hősek családja, víg csoport, Áldoz, toroz máglyák körül; Lantszóra lejt ifjú, leány; Kettős pohár, mézízü nedvvel, Vigan forog... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel.
Hamisjátékosok, Hajnali háztetők, Minden megvan, Próza, A Valencia-rejtély, Buda, Iskola a határon
Ottlik Géza műcímek.
Mikszáth Kálmán
Palóc földön nőtt fel. Egész életében vissza-vissza vágyik. Gimnáziumba: Rimaszombaton, Selmecbányán.
Szabó Lőrinc
Pandora című szépirodalmi folyóiratot ő indította.(19279
Mikszáth Kálmán - A jó palócok
Panteista novellák. - táj: körülöleli a szereplőket, hatalmas jelentősége van. Némelyik novellánál - táj vmelyik szereplő lelki rezdüléseivel azonosul. pl.: (Kiscsizmák, Szücs Pali szerencséje, Az a pogány Filcsik)
Mikszáth Kálmán - A jó palócok
Panteista novellák. A bűn és bűnhődés motívuma (Arany Jánosnál is pl.) nagyrészt megjelenik bennük, de időnként csak erkölcsi bűnhődés. pl: A néhai bárány
József Attila - A város peremén
Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. Elpusztíthatatlant annyian, mióta kialakult naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, bár sok a mult: szállásainkon éhinség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. Győzni fogó még annyira meg nem aláztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok: a földre sütöttük szemünk. Kinyilt a földbe zárt titok. Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyönge jég, városok vakolata omlik, ha szökken; s döng az ég.
Berzsenyi Dániel - Osztályrészem
Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem oldja. Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe A heves ifjút!
Vörösmarty Mihály
Perczel Etelkába halálosan szerelmes - versek neki; pl: Búcsúzó
Szabó Lőrinc
Pesten a gépészmérnöki, és a bölcsészkart is elkezdi, de egyiket sem fejezi be, újságírónak megy.
Vörösmarty Mihály
Pesten első, aki írásból akar megélni
Kölcsey Ferenc
Pesten megismerkedett Szemere Pállal, Horvát Istvánnal, Vitkovics Mihállyal. Szatmárcsekén élt és dolgozott.
Ady Endre
Pesten, a Veres Pálné utcában, és Érmindszenten van emlékhelye.
Juhász Gyula
Pesten, a bölcsészkaron barátkozott össze Babitscsal és Kosztolányival (a híres Négyesy-féle szemináriumon). Itt egyébként magyar-latin szakos hallgató volt.
Mikszáth Kálmán
Pesti hírlapnál 25 évig dolgozott.
Az apostol
Petőfi 1848-ban írt elbeszélő költeménye (időmértékes, jambikus)
Etelke sírjáról, E szobában küszködött, Ha életében
Petőfi Csapó Etelkához írt versei (3)
Cipruslombok
Petőfi Csapó Etelkához írt verseskötete
Az év végén
Petőfi ars poétikai költeménye a XIX.század költői mellett
A borozó
Petőfi első versének címe, amelyet még Petrovicsként írt alá
A francia forradalom története
Petőfi francia forradalomról írt könyvének címe
Zöld Marci, Tigris és hiéna
Petőfi két drámájának címe időrendben (korábbi az első)
Dalaim
Petőfi költeménye. Seregszemlét tart költészete felett, elutasítva magától a követésen, imitáción alapuló lírát.
Csapó Etelke, Mednyánszky Berta, Szendrey Júlia
Petőfi legfontosabb múzsáinak neve
Az apostol
Petőfi lélektani elidegenedés költeménye (saját magától, eszméitől hidegül el)
Szilveszter
Petőfi művében Krisztus tudatosan torzított tükörképe - elbukik, de erkölcsi győzelmet arat (ilyen még: Hemingway - Az öreg halász és a tenger)
Babits Mihály - Petőfi Koszorúi
Petőfi születésének 100. évfordulójára született az adott vers.
Felhők-ciklus
Petőfi válságkorszakában írt epigrammáinak összefoglaló neve (45-46) (66 vers benne, elégikus hangnem, töredékesség jellemzi - romantikus elem)
A Helység kalapácsa
Petőfi vígeposza, mely életében 1x jelent meg (időmértékes verselésű)
Pönögei Kis Pál
Petőfi írói álneve
Jókai Mór
Petőfiéknél lakott egy időben
Illyés Gyula - Bartók
Picasso kétorrú hajadonai, hatlábú ménjei tudták volna csak eljajongani, vágtatva kinyeríteni, amit mi elviseltünk, emberek, amit nem érthet, aki nem érte meg, amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,
Arany János - Az örök zsidó
Pihenni már. - Nem, nem lehet: Vész és vihar hajt engemet, Alattam a föld nem szilárd, Fejem fölött kétélü bárd... Tovább! tovább! Az út, hová talpam nyomul, Sűlyed, ropog, átvékonyul; Ónsúllyal a kolosszi lég Elzúzna, ha megállanék... Tovább! tovább!
Móricz Zsigmond
Pillangó című kötet hozzá.
Mikszáth Kálmán
Pont, mint Jókai, minden művét dícsérik. Petőfi társaság, Akadémia és Kisfaludy társaság tagja.
József Attila - Medáliák
Porszem mászik gyenge harmaton, lukas nadrágom kézzel takarom, a kis kanász ríva öleli át kővé varázsolt tarka malacát - zöld füst az ég és lassan elpirul, csöngess, a csöngés tompa tóra hull, jéglapba fagyva tejfehér virág, elvált levélen lebeg a világ - -
Petőfi Sándor
Pozsonyban éhbérért másol (itt az irodalmi élet megismer)
Vörösmarty Mihály
Preczel Mór tábornok nevelője
Petőfi Sándor
Prielle Kornélia színésznővel szerette volna féltékennyé tenni későbbi feleségét
Atheneaum
Programadó folyóirat a romantika korszakában. (1837-1843)
Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én
Programadó mű, az Új versek kötet előhangja. Dacos, ingerült. Kulcsszavai: mégis, új. A tulajdonnevek jelentésének megfejtése nem volt magától értetődő a megírás időpontjában sem. Vazul szerepeltetése külön gondot jelentett az értelmezőknek: hogyan képviselheti a pogány lázadó az újat Szent István irály ellenében, akinek a magyarság a fönnmaradását köszönheti?
Heltai Gáspár
Protestáns prédikátor, prózaíró, kolozsvári nyomdász. Felismerte a magyar helyesírás egységének szükségességét. Száz fabula címmel lefordította, átdolgozta Aiszóposz meséit.
Anekdota
Prózaepikai műfaj, neve a görög "kiadatlan" szóból ered. Eredetileg írásban ki nem adható történeteket jelentett. Rövid, csattanóra végződő, tréfás történet, általában közismert személyek, események humoros jellemzését nyújtja. Pl.: Galeotto gyűjteménye Mátyás királyról, Jókai, Mikszáth regényeiben gyakran használ ilyen jellegű elbeszéléseket.
Zrínyi Miklós
Prózai művei: Tábori kis tracta (1646-51) Vitéz hadnagy (1650-53) Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57)
József Attila
Pszichológusába, Gyömrői Editbe beleszeret, ír hozzá verseket.
Röpirat
Publicisztikai műfaj és kiadványtípus, néhány oldaltól 40-50 oldalig terjedő nyomtatott mű. Szerzője általában azért írja és terjeszti, hogy egy aktuális kérdésben állást foglaljon. Magyarországon a felvilágosodás korában vált gyakorivá./Szépirodalmi és publicisztikai műfaj; közérdekű tárgyról szóló, rövid terjedelmű írás, kiáltvány, manifesztum
Radnóti Miklós - Első ecloga
PÁSZTOR Azt hiszem, ismerted Federícót, elmenekült, mondd? KÖLTŐ Nem menekült. Két éve megölték már Granadában. PÁSZTOR Garcia Lorca halott! hogy senki se mondta nekem még! Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő így tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa? KÖLTŐ Észre se vették.
Radnóti Miklós - Első ecloga
PÁSZTOR Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő? Nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intett folyton e rendre, de mondd, ki siratja, hogy így belepusztult? Hát te hogy élsz? visszhang jöhet-é szavaidra e korban?
Petőfi Sándor
Pápai kollégiumban tanul egy évig, itt megismerkedik: Jókai Mórral(festő akar lenni) és Orlai Petrik Somával(író akar lenni)
Madách Imre
Pár rokonát román parasztfelkelők felkoncolták ,Pál öccse is meghalt tüdőgyulladásban.
Ady Endre - Páris, az én Bakonyom
Páris a kultúra szimbóluma. A nyomasztó fenyegetettségtől szabadulva pihen meg itt a költő, de "bűnét", a "messze látást" megtorolhatják. Önmagát az üldözött, bujdosó betyárokkal azonosítja.
Ady Endre
Párizs és Pest között ingázik. (a Budapesti Napló párizsi tudósítója)
Isteni igazságra vezérlő kalauz
Pázmány Péter legismertebb műve.
Francesco Petrarca
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad vized hatalmas, száguldó folyásán: a szellemem mélyen belül tanyázván, erőd nem féli s másétól se borzad; ... Egyéb folyók közt te királyi, büszke, ki ott éred a napot, merre támad, nyugaton százszor szebb Fényt hagyva messze:
Ady Endre
Református iskolában kezd tanulni, majd átíratják egy katolikusba (Nagykároly), végül a Zilahi református gimnáziumban végez.
Károli Gáspár
Református lelkész, 1590-ben elkészítette Biblia első magyar fordítását Vizsolyban.
Móricz Zsigmond
Regény és novellaíró. Túlnő Mikszáthon azzal, hogy hátrahagyja a romantikát és a kritikai realizmushoz fordul.
Mikszáth Kálmán - Új Zrínyiász
Regény. A fikción alapuló történetben Zrínyiék feltámadnak, és szembesülnek 19. századi utódaikkal. Korának éles kritikája.
Kosztolányi Dezső
Regényei: Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna
Babits Mihály
Regényei: Timár Virgil fia; Kártyavár; Halálfiai ; Elza pilóta ; A gólyakalifa
Karinthy Frigyes
Regényeiben, elbeszéléseiben, humoreszkjeiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd és a fekete humor irányába alakította tovább.
Bródy Sándor
Rembrant novellaciklus hozzá (pl.: Rembrandt eladja a holttestét)
William Shakespeare
Reneszánsz író. Királydrámáit tetralógiává fűzte össze. Vígjátékaiban több a romantikus, mint a szatirikus elem, nagy szerepet szán a félreértésnek és a véletlennek.
Arany János - Az örök zsidó
Rettent a perc, a létező, S teher minden következő; Új léptem új kigyón tapod: Gyülölöm a mát s holnapot... Tovább! tovább! Éhes vagyok: ennem iszony; Láng az ital, midőn iszom; Álmam szilaj fölrettenés, Kárpit megől szivembe kés... Tovább! tovább!
József Attila - Gyermekké tettél
Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - magamba bujtam volna, nem lehet - alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled.
József Attila - A város peremén
Rokon Kassák Mesteremberek című művével, a munkásosztály győzelmének szükségszerűségét vallja. Általánosít, a külvárosi táj jellegzetességeit keresi. Óda, Kulcsfogalmai: rend, törvény, szív, elme.
Mikszáth Kálmán
Romantikus és realista. Romantikus menekülési vágy jelenik meg műveiben. Könnyed hangvételű. Fontos, hogy idealizált, idilli képeket mutat be. Novellista, író.
Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál:
Vajda János
Rozamonda című vers hozzá.
Illyés Gyula
Rácegrespusztán, egy tanyán született, ehhez képest Pesten végzett. 1919-ben a tanácsköztársaság híve, utána Párizsba menekül, a Sorbonne hallgatója lesz. Hat rá az avantgárd, franciából később sokat fordít, és itt tudja igazán lemérni Magyarország lemaradottságát.
Mikes Kelemen
Rákóczi kamarása. Száműzetésben írt műve, a Törökországi levelek francia divatot követ. Személyes és kordokumentum is.
Ady Endre - A Sion-hegy alatt
Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.« »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát.« Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám.« Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár.
Szabó Lőrinc - Különbéke
Régen, mint az álamok tékozló más fiai, azt hittem, lehet a világon segíteni, azt hittem, szép szó vagy erőszak ér valamit s az élet, ha sokan akarjuk, megváltozik. Minden szörnyübb, mint hittem akkor, fiatalon, de, hálistennek, egyre csökken az undorom, egyre jobban bírom az évek förtelmeit, és az idő és a közöny már fertőtlenít.
Radnóti Miklós - Á la recherche...
Régi szelid esték, ti is emlékké nemesedtek! Költőkkel s fiatal feleségekkel koszorúzott tündöklő asztal, hova csúszol a múltak iszapján? hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból? Verssorok úsztak a lámpák fénye körül, ragyogó zöld jelzők ringtak a metrum tajtékos taraján és éltek a holtak s otthon voltak a foglyok, az eltünt drága barátok, verseket írtak a rég elesettek, szívükön Ukrajna, Hispánia, Flandria földje.
Radnóti Miklós - Hetedik ecloga
Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, - jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.
Szinekdoché
Rész-egész felcserélésén alapuló metonímia: Az egész helyett a rész említése
Francesco Petrarca
Rómában költőkirállyá koszorúzták Africa című eposza megjelenése után.
Parabola
Rövid, tanító célzatú elbeszélés. Követendő vagy elvetendő erkölcsi tanításként áll valamely vallási vagy erkölcsi tétel bizonyításának szolgálatában.
Epigramma
Rövid, tömör költemény csattanóval a végén. Két szerkezeti részt kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással. Sírvers, sírfelirat. Rövid, eredetileg disztichonban íródott.
József Attila - Külvárosi éj
S a szövőgyárak ablakán kötegbe száll a holdsugár, a hold lágy fénye a fonál a bordás szövőszékeken s reggelig, míg a munka áll, a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait. S odébb, mint boltos temető, vasgyár, cementgyár, csavargyár. Visszhangzó családi kripták. A komor föltámadás titkát őrzik ezek az üzemek. Egy macska kotor a palánkon s a babonás éjjeli őr lidércet lát, gyors fényjelet, - a bogárhátú dinamók hűvösen fénylenek. Vonatfütty.
Kölcsey Ferenc - Himnusz
S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Babits Mihály - Húsvét előtt
S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva bellül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyü malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zugásán át, dalomnak izét a kinnak izén tudnám csak érzeni, akkor is - mennyi a vér! - szakadjon a véres ének! Van most dicsérni hősöket, Istenem! van óriások vak diadalmait zengeni, gépeket, ádáz munkára hülni borogatott ágyuk izzó torkait:
Arany János - Ősszel
S ha zúdulnak véres csaták, Szabadságért nem küzdenek, Mert elnyomás, népszolgaság Előttük ismeretlenek. Törvényök nincs - boldog hiány! A vének élőszája rendel Igazságot... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel. Oda van a szép nyár, oda! A természet lassan kihal; Nincs többé nagyszerű, csoda, Többé se napfény sem vihar; Pacsirta nem szánt, csalogány Nem zöngi dalját este, reggel; Nincs délibáb... Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel.
Arany János - Az örök zsidó
S melyet hazud a sivatag, Mind délibáb: tó és patak; Gyümölcs unszol, friss balzsamu: Kivűl arany, belűl hamu... Tovább! tovább! Rohannom kell - s a földi boly Mellettem gyorsan visszafoly: Ködfátyol-kép az emberek: Én egy arcot sem ismerek... Tovább! tovább! Oh, mily tömeg! s én egyedűl, Útam habár közé vegyül: Érzem, mint csónak a habot, Hogy átmenet mind rám csapott... Tovább! tovább!
Vajda János - Nádas tavon
S minden olyan mozdulatlan... Mult, jövendő tán együtt van Ebben az egy pillanatban? A levegő meg se lebben, Minden alszik... és a lelkem Ring egy méla sejtelemben: Hátha minden e világon, Földi életem, halálom Csak mese, csalódás, álom?...
Ady Endre - Az ős Kaján
S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt.
József Attila - Hazám
S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! Totyogjon, aki buksi medve láncon - nekem ezt nem szabad! Költő vagyok - szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót - nekem add meg boldogabb énekem!
Arany János - Mindvégig
S ne hidd, hogy a lantnak Ereje meglankadt: Csak hangköre más; Ezzel ha elégszel, Még várhat elégszer Dalban vidulás.
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
Saját korában teljesen visszhangtalan maradt, a reformkor fedezi fel újra, Kazinczy adja ki másodszor
Szabó Lőrinc
Saját lapja a Pandora (1927) - Sárközi Györggyel indítja. 1928-tól a Magyarország szerkesztőségének tagja.
Históriás ének
Sajátosan magyar műfaj, tárgya történelmi esemény. Főleg a 16.-17. században volt népszerű, a híradás, történetírás szerepét is betöltötte. Általában zenei kísérettel adták elő. Híres művelői: Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter.
Jókai Mór
Sajó álnéven publikált
Babits Mihály
Schöpflin Aladár 1907-ben figyelt fel rá,majd Nyugatba 1908-ban elküldik írásait.
Ady Endre - Az ős Kaján
Schöplin Aladár szerint ez a vers "egyetlen kompozícióba összefoglalja a költő egész eddigi életét, mindazt, amit érzett és gondolt, amivel harcolt, amit szeretett és gyűlölt, amire vágyott, és amiről lemondott, lényének minden titkát".
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. »Nézd meg, ki vagyok« (súgtam néki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett.
Rómeó és Júlia
Shakespeare műve. A mű reneszánsz életérzést közvetít: a szerelem beteljesül, megjelenik a szexualitás. A tragédiát véletlenek sorozata idézi elő.
Vörösmarty, Arany, Petőfi
Shakespeare összeset lefordító három költőnk
Ady Endre - Lédával a bálban
Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra.
Ady Endre - Lédával a bálban
Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra. „Kik ezek?" S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk. Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok.
Mikszáth Kálmán
Sipsirica című regényével keresi a realizmust. Dzsentrikről szól.
Arany János - Kertben
Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: „Sirj no, igazán sirj!" kiált rá, S megveri, hogy oka legyen. Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe... Eh, nékem ahhoz mi közöm! Nem volt rokon, jó ismerős sem; Kit érdekel a más sebe? Elég egy szívnek a magáé, Elég, csak azt köthesse be.
Babits Mihály - Messze... messze...
Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bus donna barna balkonon mereng a bibor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: Harapni friss a levegő.
Babits Mihály
Strófák a waltburgi dalnokversenyből
reneszánsz
Stílusirányzat és művelődéstörténeti korszak. Alkonyát a manierista stílus hozta el 1540 körül. (A manierizmus - mely elsősorban a képzőművészetben vált jelentőssé - a reneszánsz stílus (az általános reneszánsz stílusjegyek és a nagy reneszánsz művészek egyéni stílusának) követését jelentette.)
reneszánsz
Stílusirányzat és művelődéstörténeti korszak. Világi szemléletmód jellemzi, az ember a földi világ élvezésére törekszik. Itáliából indult el, majd egész Európát meghódította, a kultúra egészét áthatotta.
szimbolizmus
Stílusirányzat, melynek úttörője Magyarországon Vajda János volt.
Klasszicizmus
Stílusirányzat. A magyar irodalomban két korszaka volt. Az első szakaszban (a századvégen) antik formanyelv került előtérbe, képviselői a "klasszikus triász" (Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József). A második periódusban (a 19.század első két-három évtizedében) Kazinczy és a köré szerveződött fiatal szerzők munkásságával találkozhatunk
realizmus
Stílusirányzat. Az elbeszélő: Hangneme semleges, párbeszédet folytat az olvasóval, történetét végszóval zárja.
szecesszió
Stílusirányzat. Célja: elszakadni a történelmi múlttól, a modern élet lendületét kifejező formák teremtése. A növényvilág stilizált motívumait veszi alapul. Jellemző életérzése a dekadencia (szellemi, erkölcsi hanyatlás)
realizmus
Stílusirányzat. Legfontosabb műfaja: regény.
szimbolizmus
Stílusirányzat. Lényege a valóság megvetése, menekülés az álmok, víziók világába. Felfogásuk szerint a művésznek a dolgok mögött megsejlő lényeget kell megragadnia.
realizmus
Stílusirányzat. Szereplői: Átlagosak, nem kivételesek, csoportjellemek, típusok.
avantgard
Stílusirányzatok összefoglaló neve a 20. sz-ban.: Fő érdemei: - új formanyelv - megkérdőjelez túlhaladott technikákat - nem kellenek a műfaji besorolások. Negatívum: - tagadják az örök értékeket - bizonyos stílusok csak a tagadásig jutnak el - az életforma: lázadás lesz -> néha esztelenül, fölöslegesen.
Radnóti Miklós - Kortárs útlevelére
Surranva kell most élned itt, sötét vadmacskaként, ki néma hittel ugrik és karmol is szörnyen, tíz feszes körömmel; ki hogyha alszik, félig alszik és szembehasal a vésszel akkor is s villanva eltűnik, ha fáj a küzdelem. Vagy sárként kell majd tapadnod orvul, lábat, ha rádlép, nyalogatni puhán s mutatnod a hátad, hogy nyomát viseled és hogy mily becses néked ez emlék! medália hátadon s az asszonyod ott a piacon, délidőn róla dicsekszik.
Perdita-kultusz
Szabadabb erkölcsű társasági hölgyhöz, szeretőhöz vagy züllésbe taszított lányokhoz szól. A nő nem menyasszony vagy feleség, hanem szerelmi partner, nem élettárs, hanem ellenfél, ki inkább kínzó szenvedést okoz, mint megnyugtat.
Petőfi Sándor
Szabadszáláson képviselőválasztást elveszti
Kassák Lajos - A ló meghal a madarak kirepülnek
Szabadvers, első sora: "Az idő nyeritett akkor azaz papagályosan kinyitotta a szárnyait mondom széttárt vörös kapu" Utolsó sora: "s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár."
Rajzok egy élet tájairól
Szabó Lőrinc Tücsökzene című kötetének alcíme.
A sátán műremekei, Te meg a világ, Tücsökzene, A huszonhatodik év
Szabó Lőrinc fontosabb köteteinek címei. (4)
Az Egy álmai
Szabó Lőrinc verse. Drámai monológ az agnoszticizmus (kétkedés a világ megismerhetőségében) és pesszimizmus jegyében. A széthullott világgal szemben az egyén védekezésként saját belső világában keresi a szabadságot és teljességet, másokat elutasít.
Az Egy álmai, A nyugodt csoda, Semmiért egészen, Különbéke, Dsuang Dszi álma, Babits, A huszonhatodik év, Mozart hallgatása közben, Idő
Szabó Lőrinc versei (9)
Móricz Zsigmond - Úri muri
Szakhmáry Zoltán sorsában újra a feltörekvő, majd elbukó dzsentrit mutatja be, aki nemcsak önmagát pusztítja el, hanem a tanyáját is felgyújtja. A történet a millenium (1896) évében játszódik.
József Attila - Külvárosi éj
Szalmazsákok, mint tutajok, úsznak némán az éjjel árján - - A raktár megfeneklett bárka, az öntőműhely vasladik s piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformákba. Minden nedves, minden nehéz. A nyomor országairól térképet rajzol a penész. S amott a kopár réteken rongyok a rongyos füveken s papír. Hogy' mászna! Mocorog s indulni erőtlen... Nedves, tapadós szeled mása szennyes lepedők lobogása, óh éj! Csüngsz az egen, mint kötelen foszló perkál s az életen a bú, óh éj! Szegények éje! Légy szenem, füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat, álló üllőt, mely nem hasad, kalapácsot, mely cikkan pengve, - sikló pengét a győzelemre, óh éj!
Krúdy Gyula
Szatmárnémetibe:gimnázium, majd cserediák Podolinba
Molnár Ferenc
Szecessziós látásmódú író. Sikerét a Pál utcai fiúk című ifjúsági regényének és vígjátékainak köszönhette.
Kosztolányi Dezső
Szegeden érettségizett, majd budapesti bölcsészkar magyar-német szakára járt. Négyesy professzor stílusgyakorlatán ismerkedett meg velük (barátai): Babits és Juhász Gyula
Mikszáth Kálmán
Szegedi Napló újságírója 1878-ban
Mikszáth Kálmán
Szegedi Naplónál is dolgozik. Ekkor írja: Jó palócok; Tóth atyafiak c. köteteit.
Jókai Mór
Szegény gazdagok- írója?
Kosztolányi Dezső - Mint aki a sínek közé esett
Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: ... És általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: ... vad panoráma, rémes élvezet - sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeset:
Kosztolányi Dezső - Azon az éjjel
Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: Azon a reggel csupa rokon jött, sirató nép. Azon a reggel sürögtek az öreg mosónék. Azon a reggel kendővel kötötték fel gyönge állát. Azon a reggel lassan vezettek a földúlt szobán át. Azon a reggel rozsdás pénzt tettek kék szemére.
Kosztolányi Dezső - Mostan színes tintákról álmodom
Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: Ars poeticai mű. ...Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. ... És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kosztolányi Dezső - A rút varangyot véresen megöltük
Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: FREUDI hatás: a gyermekkori traumákat hordozzuk magunkban. Ó iszonyú volt. Vad háború volt. A délután pokoli-sárga. Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett. ... Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában. Szép harc után. A szájunk mosolyog. Maró fogunk az undort elharapja, s gőggel emeljük a fejünk magasra, mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.
József Attila
Szegényember-versek hozzá.
Élet és Literatúra
Szemere Pál által szerkesztett 1826-os folyóirat.
Felelet a Mondolatra
Szemere Pál és Kölcsey Ferenc műve, válasz a sértegető Mondolat című írásra (1815)
Vajda János - A virrasztók
Szempillánk is csuklik immár... S ha az álom elnyomott, S mi is alszunk, boldog Isten! Akkor aztán késő minden - Mozdulhat a tetszhalott!...
Babits Mihály - Balázsolás
Szent Balázs a torokbetegségek védőszentje, hozzá fordul betegsége elviseléséhez. Egy gyermekkori emlék köré szerveződik a vers. Az emlék teremt lehetőséget kétféle emberi magatartástípus megfogalmazására, a gyermek és felnőtt szembeállítása. Alapvető különbség a két életszakasz között a létezéshez való viszony: a gyermek öntudatlanul éli életét, a felnőtt viszont a dolgok végességének tudatában: s ha a létezés véges, akkor annak egyes összetevői is azok, így a szenvedés is. Így juthat el a felismeréshez: "nem is olyan nagy dolog a halál".
Mikszáth Kálmán
Szent Péter esernyője
Biblia
Szentírás, a zsidóság és a kereszténység kanonizált iratait tartalmazza. Neve egy görög szóból ered, jelentése "könyvek".
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat
Szeptemberi reggel, fogj glóriádba, ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap, most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya s szememből az önkívület kicsap, emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer, halál fölé, a régi romokon, segíts nekem, szeptember, ne eressz el, testvéri ősz, forrón-égő rokon. Én nem dadogtam halvány istenekhez hideglelős és reszkető imát, mindig feléd fordultam, mert hideg lesz, pogány igazság, roppant napvilág. Méltó vagyok hozzád: nézd, itten állok, még sok hivő száj büszkén emleget, vérembe nőnek a termékeny álmok s nők sem vihognak a hátam megett. Nem is kivánok egy pincét kiinni, vagy egy cukrászdát, vendéglőt megenni, csak az élet örök kincsébe hinni s a semmiség előtt még újra lenni. Ki érleled a tőkén a gerezdet, én pártfogóm és császárom vezess, az életem a sors kezébe reszket, de lelkem és gerincem egyenes. Uralkodásra a karom erős még, adj kortyaidból nékem, végtelen s te aranyozd, aki vagy a dicsőség, még most se rút, nem-őszülő fejem.
Katona József - Bánk bán
Szerb Antal ezt írja a mű nyelvezetéről: "A szereplők nem beszélnek, hanem kirobbannak"
razglednica
Szerbül képeslapot jelent a szó. Radnóti utolsó rövid költeményei.
Ady Endre
Szerelme Diósy Ödönné Brüll Adél, 1903-1912.
Vajda János
Szerelme Kratochwill Georgina (Gina), aki azonban sohasem foglalkozott vele.
Csokonai Vitéz Mihály
Szerelme Vajda Julianna (Lilla)
Juhász Gyula
Szerelme élete végéig Sárvári Anna, színésznő. (Anna versek)
Radnóti Miklós
Szerelme és felesége Gyarmati Fanni.
József Attila
Szerelmei: Gebe Márta : -gimnáziumi szerelme, ám viszonzatlan. -> öngyilkossági kísérlet Vágó Márta: -nagypolgári család; szerelmesek; lány apjának egy kikötése : dolgozzon-> banki állás-> visszamondja-> Lány 1 évre Londonba megy tanulni ->leveleznek-> búcsúlevél-> Költőnek ettől idegösszeroppanás Szántó Judit: 1930-1936 Baloldali mozgalomban ismerkednek meg. Zuglóban laktak. Hozzá csak egy vers, szakításkor: Judit
Mikszáth Kálmán - Noszty fiú esete Tóth Marival
Szereplői: Koperezky Izsák Izrael, Vilma, Kozsehuba, Noszty Feri, Stromm, Tóth Mihály, Mari, Máli néni
Mikszáth Kálmán - Beszterce ostroma
Szereplői: Pongrácz, Apolka, Estella, Miloszláv, Emil
Mikszáth Kálmán - A jó palócok
Szereplői: Télné, Vér Klári, Gélyi János, Péri lányok, Timár Zsófi, Bizi apó, Filcsik
Ady Endre - A muszáj Herkules
Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, ... állom, Győzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a halálom. Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd: Így nem fogok sohse meghalni.
Ady Endre - A muszáj Herkules
Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, ..., állom, Győzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a halálom. Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd: Így nem fogok sohse meghalni.
Juhász Gyula - Testamentom
Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk, Könnyek vizét és a Tisza vizét, Költők dalát és esték bánatát: Szeretnék néha visszajönni még.
Mikszáth Kálmán
Szerinte: "Minden hatalom a tisztesség vmelyik forrásából ered" - a dzsentrik politikai hatalma csak látszólagos.
Babits Mihály
Sziget és a tenger (1925)-kötet
Illyés Gyula - Bartók
Szikár, szigorú zenész, hű magyar (mint annyi társaid közt - „hírhedett")
Krúdy Gyula
Szindbád ifjúsága c. novelláskötete (1911)
Krúdy Gyula
Szindbád-novellák nyomán Huszárik Zoltán készített filmet Latinovics Zoltán főszereplésével
Ady Endre - Ember az embertelenségben
Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. És most mégis, indulj föl, erőm, Indulj föl megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? Mindegy, indulj csak vakmerőn, Mint régen-régen cselekedted. Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott: ..., Magyar az űzött magyarságban, Újból-élő és makacs halott. Borzalmak tiport országútján, Tetőn, ahogy mindég akartam, Révedtem által a szörnyüket: Milyen baj esett a magyarban S az Isten néha milyen gyenge.
Illyés Gyula - Puszták népe
Szociográfiai regény önéletrajzi és szépirodalmi elemekkel. A magyar szociográfiai irodalom legismertebb alkotásai közül való. Nincs regényszerű cselekménye. Három nemzedék sorsa jelenik meg, ennek megfelelően három korszak: a kiegyezés kora, a századelő, és az 1930-as évek. Véleménye: a pusztai lét deformálja a személyiséget.
Villon: Ellentétek
Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt kapok; Hitetlen várok, sírva nevetek; Az bíztat, ami tegnap tönkretett; Víg dáridó bennem a bosszúság; Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek; Befogad és kitaszít a világ.
Babits Mihály
Szophoklész Oidipusz királyának fordítása köthető hozzá; majd Oidipusz Kolonoszban-t fordította magyarra
Ady Endre - Héja-nász az avaron
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Szabó Lőrinc - Mozart hallgatása közben
Számvetés és új életprogram is egyben. Mozart muzsikájában a mindenség zenéjét hallja, kész elfogadni a napóra latinul idézett bölcsességét: "csak derűs órát veszek tudomásul".
Heltai Gáspár
Száz fabula címmel kiadta Ezópus meséit magyarul, Bibliafordítása is ismert.
Katona József - Bánk bán
Székesfehérvári színház BP-en tartózkodott. Átdolgozott drámáját elvitte az igazgatóhoz, de a cenzúra betiltotta művét.
Ignotus Pál, József Attila
Szép Szó című folyóirat szerkesztői (1936-39).
Csokonai Vitéz Mihály - Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Szép a hajad szép szála is, Ha kis csikó hordozta is, Nem akasztott ember haja, Mint a Trézi rőt vuklija. Édes a te danolásod, Jérce-forma kotyogásod, Kittykottyod innepi ének Bús szívemnek, szegénykének. Ha bánátim közlöm véled, Egy szódra lelkem megéled; Ha jókedvem csucsorodik, Általad megszaporodik. Mikor hideg szelek vagynak, Elveszed mérgét a fagynak; És mikor a hév nyár lankaszt, Nékem te megfrissíted azt. Ó, ha téged nem láthatlak, Beg óhajtlak, be siratlak! S ha képed kezembe akad, Szememből örömkönny fakad.
Petőfi Sándor - Az alföld
Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem.
Babits Mihály - Balázsolás
Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, s ő se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád. Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek - de ti csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
Arany János
Szépirodalmi figyelőt ő indította (1860-62)
József Attila - Hazám
Szépszó bevezető verse arra, hogy: Mi a magyar most? 7 szonettből álló mű.
Vörösmarty Mihály
Szózat hozzá (hazafias óda, időmértékes, jambikus verselésű)
Arany János
Szülei már öregek voltak, amikor megszületett, egy lány és hat fiatalon elhunyt gyermek után nyolcadik gyerekként született.
Radnóti Miklós
Születésekor (1909) anyja Grosz Ilona és ikertestvére meghalt. Apja, Glatter Jakab újranősült, féltestvére Ági. 12 éves korában apja is meghalt, nagybátyjához került, aki textilipai pályára szánta.
József Attila
Születésnapja, április 11-e a költészet napja.
szürrealizmus
Szürreal - valóságon túli szóból ered. Apollinaire adja neki a nevet. Legnagyobb hatású irányzat. Franciaországból indul a két VH között.
Móricz Zsigmond
Sárarany szerzője
Csokonai Vitéz Mihály - A vídám természetű poéta
Sírhalmok! Gyász temetőkertek! Mellyek örökös setétség S szívet borzasztó csendesség Mostoha keblében hevertek, Ti bús melánchóliának Setétes völgyei! Hol szomorú Múzsájának Áldozott Hervey. Itt az érzésnek minden neme Még az élőben is meghal; Füle csak csendességet hall, A semmitől irtózik szeme, A ciprus a hóld fényénél Árnyékát mutatja. Egy sírból kitántorgott szél Bággyadan mozgatja. Szörnyű környék! mellyhez a lélek, Fantáziáin repűlve, Irtózással megy s réműlve, Félhóltan hátrál vissza vélek. Szörnyű környék! kérkedj bátor Bús lantú Youngoddal: Isten hozzád, gyászos sátor! Komor ánglusoddal.
József Attila - Mama
Síron túli engesztelő vers. A költeményben három személy szerepel: a jelenbeli én, a gyermek én és a Mama. Együtt van jelen a vád, a megbánás és az elérzékenyülés. A tetőpontot az utolsó strófa első sorai jelentik: "Nem nyafognék, de most már késő, / most látom, milyen óriás ő". A zárlat az édesanyja felmagasztalása, mennybemenetele.
Ady Endre - A magyar messiások
Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer ... ... Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek.
Babits Mihály - Fortissimo
Süket! Süket!... Ó ma milyen jó volna süketnek mint az Isten! Süket a föld, nem érzi hátán hadak alázó dobogását. Jó volna süketen csirázni mint virághagyma föld alatt: minden süket földben, Istenben csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra kikelt belőle féreg-módon, Isten férgének, viszkető nyüzsgésre, fájni - mert, ami nem süket Isten: fájdalom, míg az Istenbe visszahal!
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz
Sőt akkor is, mikor szemem világán Vak kárpitot sző az halál: Ott a magánosság setét világán Béhulltt szemem reád talál. Síromba csak te fogsz alá követni, A nemtudás kietlenén vezetni: Te leszel, ah! a sírhalom Vőlgyén is őrzőangyalom. Áldott Magánosság! öledbe ejtem Ottann utolsó könnyemet, Végetlen álmaidba elfelejtem Világi szenvedésemet. Áldott Magánosság! te légy barátom, Mikor csak a sír lesz örök sajátom. De ez napom mikor jön el? - Áldott Magánosság, jövel!
József Attila
Tagja lett Vágó Márta révén a Bartha Miklós Társaságnak.
Petőfi Sándor - Szörnyű idő
Talán az ég Megesküvék, Hogy a magyart kiirtja. Minden tagunkból vérezünk, Hogy is ne? villog ellenünk A fél világnak kardja.
Lélekindulás, Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában
Tamási Áron művei (4)
Vörösmarty Mihály - A vén cigány
Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, Vert hadak vagy vakmerő remények? Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Berzsenyi Dániel
Tanulmányait Sopronban végezte
Arany János
Tanulmányt írt a Bánk bánról, Bánk bán tanulmány címen xd
Babits Mihály
Tanár volt: Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten
Juhász Gyula
Tanári végzettséget szerzett, de nem bírták az idegei, a tanácsköztársaság alatt a Szegedi Színház vezetőjének nevezik ki, után leszázalékolt tanárként megvonták a nyugdíját. Nem publikálhatott, az édesanyja tartotta el.
Németh László
Tanú c. folyóirat hozzá (1932-36).
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz
Te a királyok udvarát kerűlöd, Kerűlöd a kastélyokat; S ha bevetődsz is, zsibbadozva szűlöd Ott a fogyasztó gondokat A félelem s bú a vad únalommal Csatáznak ott a tiszta nyúgalommal. A nagy világ jótétedet Nem tudja, s útál tégedet Ohajtoz a fösvény, de gyötrelemmel Goromba lelkét bünteted: A nagyravágyót kérkedő hiszemmel A lárma közzé kergeted. Futsz a csatázó trombiták szavától, Futsz a zsibongó városok falától: Honnyod csupán az érező Szív és szelíd falu s mező. Mentsvára a magán szomorkodónak Csak a te szent erdődbe van, Hol bíztatásit titkos égi szónak Hallhatja a boldogtalan. Te azt, ki megvetette a világot, Vagy akinek már ez nyakára hágott. Kiséred és apolgatod; Magát magával bíztatod.
Csokonai Vitéz Mihály - Tüdőgyúladásomról
Te illeted rózsás újjoddal Mellyemnek rokkant bóltjait, S elindítád pillantásoddal Az élet dobbanásait. Már lelkem új fenix módjára A lángok közzűl éledez; S gyengűlt újjom pattanására Kis lantom újra zengedez. De te repűlsz? mind tűnnek, - mennek Minő derűlés ez, nagy ég? Sándorffym űl ágyamnál... s ennek Köszönhetem, hogy élek még? Zendűlj, ekhózz, esti csendesség! A hálá engem dalra ránt. Telj bé, kettős szent kötelesség, Az orvos és barát eránt!
Kölcsey Ferenc - Zrínyi második éneke
Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd egyedűl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, S ti védfalat körűle nem vonátok; Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut.
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz
Te szűlöd a virtust, csupán te tetted Naggyá az ollyan bőlcseket, Kiknek határtalanra terjegetted Testekbe kisded lelkeket. Tebenned úgy csap a poéta széjjel, Mint a sebes villám setétes éjjel; Midőn teremt új dolgokat S a semmiből világokat. Ó, kedves Istenasszony! én is érted Gyakorta mint sohajtozom, Mert szívemet baráti módra érted, Midőn veled gondolkozom. Ártatlanul kecsegtetel magadba, Nincs tettetés, sem csalfaság szavadba, Hív vagy, nem úgy, mint a mai Színes világ barátai. Lám, melly zavartt lármák között forognak A büszke lelkek napjai, Kőről kövekre görgenek, zajognak, Mint Rajna bukkanásai. - De ránk mikor szent fátyolid vonúlnak, Mint éji harmat, napjaink lehúllnak, Tisztán, magába, csendesen: Élünk, kimúlunk édesen.
Karrierregény
Tehetséges akaraterős fiatalok érvényesülését mutatja be. A főszereplő alacsonyabb társadalmi osztályból származik, onnét emelkedik ki valamivel. Vagy nem éri el a célját vagy csak önmaga feláldozásával. Végi kicsengése: a hiba a fennálló rendszerben van.
Petőfi Sándor
Teleki Sándor Koltói házában: nászútra megy a feleségével, innen: Úti levelek című verse
Petőfi Sándor - Reszket a bokor, mert
Teli van a Duna, Tán még ki is szalad. Szivemben is alig Fér meg az indulat. Szeretsz, rózsaszálam? Én ugyan szeretlek, Apád-anyád nálam Jobban nem szerethet. Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg!
Szabó Lőrinc - Az Egy álmai
Tengerbe, magunkba, vissza! Csak ott lehetünk szabadok! Nekünk többé semmit sem ad ami kint van, a Sok. A tömeggel alkudni ha kell, az igaz, mint hamu porlik el; a mi hazánk az Egy, amely nem osztozik: álmodjuk hát, ha még lehet, ...t!
Móricz Zsigmond
Teológiai, jogi, bölcseleti tanulmányokat folytatott, de egyiket sem fejezte be. Újságíró Debrecenben, majd az Újság című lap gyermekrovatának vezetője.
Hosszúvers
Terjedelmes, több száz soros költemény, melyet világmagyarázat-igény, mély gondolatiság jellemez. Gyakran ősi, mitikus témákkal, a népköltészet elemeivel kapcsolódik össze. Pl.: Weöres: Mahruh veszése, Nagy: Gyöngyszoknya
Judit
Természeti képből bontja ki a szerelem végleges elmúlásának érzését, melyet nyugodt, végérvényesnek tűnő hangnem is felerősít. József Attilához.
Ady Endre - E nagy tivornyán
Terítve a Föld: lakni tessék, Tombolj, Világ, most szabadult el Pokloknak minden pokla rajtad, Ha akartad vagy nem akartad, Hollókkal és kóbor kutyákkal Kész a lakoma, kész az egység. Véres bor koponya-pohárban, Hajtsd föl, Világ, idd ki fenékig, Idd ki hősiesen és bátran: Most már mindegy, most rohanj végig, Végig a Téboly zöld-vér-útján. S Téboly, most már ne szemérmeskedj, Szakadnak a vásznak, szakadnak, Eljött az álmodt minden-mindegy, Esküdjünk a mindent-szabadnak, Bőrünk úgyis ördögök bőre: Lakomázzunk s aztán - előre.
Ady Endre - E nagy tivornyán
Terítve a Föld: lakni tessék, Tombolj, Világ, most szabadult el Pokloknak minden pokla rajtad, Ha akartad vagy nem akartad, Hollókkal és kóbor kutyákkal Kész a lakoma, kész az egység. Véres bor koponya-pohárban, Hajtsd föl, Világ, idd ki fenékig, Idd ki hősiesen és bátran: Most már mindegy, most rohanj végig, Végig a Téboly zöld-vér-útján. S Téboly, most már ne szemérmeskedj, Szakadnak a vásznak, szakadnak, Eljött az álmodt minden-mindegy, Esküdjünk a mindent-szabadnak, Bőrünk úgyis ördögök bőre: Lakomázzunk s aztán - előre.
Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz
Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok S a sűrű napsugár forró arany verése Gond nélkül gazdaguló mélyetekig csorog, Méz- s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése; Ti súlyos, drágagyöngyként a hajnal harmatát Gyűjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát Az öntudat nem űz, a konok kapitány. ... És hát a többiek?... a testvér-emberek, E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák, Kiket komisz vitorlák, vagy bús vértengerek Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák Ó a vér s könny modern özönvizébe vetve Mily szörnyű sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Noé. Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog remegés, és felpiheg sóhajtva A fájó ősanyag: immár a kínnak vége! S reszketve megnyílik egy lótusz szűzi ajka S kileng a boldog légbe a hószín szárnyú Béke.
Francesco Petrarca
Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod, ... irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is.
Babits Mihály
Timár Virgil fia - regény. Ez egy ciszterci szerzetes tanár és tanítványa (Vágner Pista) története.
Ady Endre
Tizenegy ujjal született, misztikus jel.
Arany János
Tizennégy évesen már házitanító volt, a debreceni kollégiumban két évet sikerült elvégeznie, közben egy évig tanított, de így sem volt pénze befejezni az iskolát.
Mikszáth Kálmán - A jó palócok
Tizenöt rövid elbeszélésből áll. A zsánertörténetek szereplői beszédesek, közlékenyek. Hősei közösségben élnek (A "Királyné szoknyája", A Pári lányok szép hajáról, Két major regénye, Tímár Zsófi örvegysége, Szegény Gélyi János lovai, A bágyi csoda, Bede Anna tartozása.
Atheneaum
Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Bajza József által szerkesztett lap 1837ben. Programadó folyóirat a romantika korszakában.
Kosztolányi Dezső
Toll című lapnak Ady halálának 10. évfordulójára cikket ír, melynek tételmondata: Adyt túlbecsülik - kortársai elfordulnak tőle, de a fiatal nemzedék mellé áll.
Esztétika
Tudományág, amely a széppel és a művészetek elméletével foglalkozik.
Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára
Tudtuk, hogy az ember esendő S nagyon adós a szeretettel: Hiába, mégis furcsa volt Fordulása élt s volt világnak. Csúfolódóbb sohse volt a Hold: Sohse volt még kisebb az ember, Mint azon az éjszaka volt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Az iszonyuság a lelkekre Kaján örömmel ráhajolt, Minden emberbe beköltözött Minden ősének titkos sorsa, Véres, szörnyű lakodalomba Részegen indult a Gondolat, Az Ember büszke legénye, Ki, íme, senki béna volt:
Babits Mihály
Tudós költő = poeta doctus (az , aki széleskörű műveltséganyagot mozgósít)
Janus Pannonius - Mikor a táborban megbetegedett
Táborozom költő létemre s nem remegek, ha Gyors paripán száguld és nyilat ont a pogány; Más rémít: ártalmas láz fene lángja emészt el, Kardnál metszőbb tűz marja, fogyasztja tüdőm. Hogyha talán élsz még, hosszan kínlódj, Prometheus, Sírban mázsás kő nyomja a csontjaidat,
Tóth Árpád - Lélektől lélekig
Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz
Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend
Csokonai Vitéz Mihály - Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Téged hordozlak útamban, Téged ölellek ágyamban; És valahányszor felkelek, Szerelmedről énekelek. Együtt be sokszor feküdtünk, Bár soha meg nem esküdtünk! Az éjjel is, csak megintsem, Együtt hálunk ugye, kincsem? Ó, ha szívünk szerelmének Kis zálogi születnének S ott űlnének hosszú sorral A kuckóban, tele borral! - Bárcsak a feleségemmel Téged cserélhetnélek fel, Hogy fiakat, leányokat, Szűlnél apró kulacsokat: Zsanám meg kulaccsá válna, Borral mindég színig állna. Az ő bőre úgyis csikó, Beléférne négy-öt akó. - De jaj, engem ide-tova Elvisz a Szent Mihály lova, Szerelmed megemészt végre, És te maradsz özvegységre.
Az Ypszilon-háború
Témája a magyar helyesírás hangjelölő rendszere volt. Révai Miklós a szóelemző írásmód híve volt, Verseghy Ferenc a kiejtés szerintié. A polémiában a jottisták kerekedtek felül.
Madách Imre - Az ember tragédiája.
Témája koronként az uralkodó eszmék bemutatása.
Ady Endre - Bujdosó kuruc rigmusa
Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites vágyban, Soha-soha vetett ágyban. Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szivem sorsát, Mégsem fordult felém orcád, Rossz csillagú Magyarország. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren. Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem. Már életem nyugalommal Indul és kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal.
Pesti Füzetek
Tízek társasága által indított saját lap címe (cenzúra bezúzza)
Lélektől lélekig
Tóth Árpád verse. Témája az emberek közötti elidegenedés.
Meddő órán
Tóth Árpád verse. Önarckép. Korai költészetének reprezentatív darabja.
Meddő órán, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!
Tóth Árpád versei (6)
Anafora
Több egymásután következő sor (legalább 3) ugyanazzal a szóval vagy szótővel kezdődik.
Összetett költői kép
Több képszerű stíluselem kapcsolatából, egységbe szerveződéséből létrejövő alakzat. Alapja leggyakrabban metafora.
Karinthy Frigyes
Több műfajú szerző, humoreszkeket, tárcákat, krokikat, novellákat, kritikákat, tanulmányokat, és verseket is írt. Számára a nyelv nem csak eszköz, hanem műalkotás is. A magyar irodalomban a humoros-szatirikus-groteszk szintézisét hozta létre. Műfajt, játékokat, formát teremtett.
Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma
Több verset is írt Csuang-Ce kínai filozófus ihletésére. A létezés titkairól töpreng. A keleti filozófiák és Schopenhauer hatásától megérintve a létezést álomként, az agy tükörszínjátékaként fogja fel.
Juhász Gyula
Több öngyilkossági kísérlet után 1937-ben gyógyszerekkel adagolta túl magát.
Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet
Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. Milyen régen és titkosan így volt már: Sorsod szépítni hányszor adatott Ámító kegyből, szépek szépiért Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár. Sohase kaptam, el hát sohse vettem: Átadtam néked szépen ál-hitét Csókoknak, kik mással csattantanak S szerelmeket, kiket mással szerettem: És köszönök ma annyi ölelést, Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát, Amennyit férfi megköszönni tud, Mikor egy unott, régi csókon lép át.
cezúra
Törés a vers közepén. Az első felére 13, utána 14 szótag jut. Radnóti Erőltetett menetében az utat jelképezi.
Tóth Árpád
Tüdőbetegsége egész rövid életére rányomta bélyegét. Hatvany fizette a kezelését, de mindhiába.
József Attila - Téli éjszaka
Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. A hideg űrön holló repül át s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák. Milyen vitrinben csillognak ily téli éjszakák? A fagyra tőrt emel az ág s a pusztaság fekete sóhaja lebben - - varjucsapat ing-leng a ködben. Téli éjszaka. Benne, mint külön kis téli éj, egy tehervonat a síkságra ér. Füstjében, tengve egy ölnyi végtelenbe, keringenek, kihúnynak csillagok. A teherkocsik fagyos tetején, mint kis egérke, surran át a fény, a téli éjszaka fénye. A városok fölött a tél még gőzölög. De villogó vágányokon, városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye.
Arany János - Letészem a lantot
Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Más ég hintette rám mosolyját, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajak dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!
Vajda János
Ugyanolyan radikális, mint Petőfi. 1848. márc. 15-én az események egyik vezéralakja, majd a szabadságharc idején honvédhadnagy. Világos után bujdosott, később büntetésül besorozták közkatonának az osztrák hadseregbe.
Ady Endre - Magyar jakobinus dala
Ujjunk begyéből vér serken ki, Mikor téged tapogatunk, Te álmos, szegény Magyarország, Vajon vagy-e és mink vagyunk? Vajon lehet-e jobbra várni? Szemünk és lelkünk fáj bele, Vajon fölébred valahára A szolga-népek Bábele? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barrikádokon? Dunának, Oltnak egy a hangja, Morajos, halk, halotti hang. Árpád hazájában jaj annak, Aki nem úr és nem bitang.
Karinthy Frigyes
Utazás a koponyám körül című regénye agydaganata és koponyaműtéte történetét rögzíti, humoros-ironikus naplóregény.
Krúdy Gyula - Szindbád novellák
Utazásai többnyire az emlékezés hajóján, időben visszafele
József Attila
Utolsó szerelme Kozmutza Flóra (Illyés Gyula felesége volt) . - pszichológiai módszert tesztelt-> udvarol-> megkéri a kezét-> igent mond
Balassi Bálint
Utolsó szerelme Wesselényi Ferenc felesége Szárkándy Anna (Celia-versek) aki Lengyelországban ismert meg.
Krúdy Gyula
Utolsó évei: nyomor,betegség,szanatórium
Arany János
Utolsó éveiben erősödő szem-és tüdőbaja miatt a Margit-szigeten, a Nagyszállóban lakik. Itt írja utolsó műveit a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe
Pesti Divatlap
Vachot Imre által szerkesztett lap 1844-ben
Ady Endre - Mesebeli János
Vagy nem állod s megbénultan Gunnyasztani fogsz, ha merhetsz, Öreg bűnödön, a Multon. Kellesz a nagy arénára Akkor is, ha életednek Életed lesz majd az ára. Ha már egyszer idegenbe Valamikor ide bujtál, Rohanj jól kimelegedve. A király-lyány: mese, János, De nincs élőbb a mesénél S mese ellen minden káros. Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, rohanj, János.
Petőfi Sándor
Vahot Imre (Vörösmarty kérésére) a Pesti divatlap szerkesztője beveszi őt segédszerkesztőnek
Bartos Róza
Vajda János feleségének neve
Húsz év múlva
Vajda János költeménye. A négy versszak harmonikusan elrendezett, a "de" ellentétes kötőszóval kapcsolja egymásba őket. A szerelem már nem élő, a megszépítő messzeség adja értékét. Nosztalgikusan felidézi az ifjúságot is.
Nádas tavon
Vajda János költeménye. Filozofikus dal. Röviden felvázolt életképet tágít bölcseleti érvényűvé. A vers nem csupán a szubjektív idealizmus legszebb költői megszólaltatása, hanem kifejezi a századvég bizonytalanságérzetét is.
Kratochwill Georgina
Vajda János múzsájának neve - aki sosem foglalkozott vele.
Tóth Árpád - Körúti hajnal
Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.
Ady Endre - Az eltévedt lovas
Vak ügetését hallani ..., Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek. Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. Kisértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a domb-keritéses síkon Köd-gubában jár a November.
Radnóti Miklós - A félelmetes angyal
Valami furcsa illat szállt s hideg lehellet ért fülön. "Vetkezz tovább! - így bíztatott, - ne védjen bőr sem, nyers hús vagy úgyis és pucér ideg. Nyúzd meg magad, hiszen bolond, ki bőrével, mint börtönével henceg. Csak látszat rajtad az, no itt a kés, nem fáj, egy pillanat csupán, egy szisszenés!" S az asztalon felébredt s villogott a kés.
József Attila
Valóság című lap hozzá. (1932, 1 számot ér meg)
Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal
Van már kenyerem, borom is van, van gyermekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra, és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, telefonom, úti bőröndöm, van jó-szivű jót-akaróm is, s nem kell kegyekért könyörögnöm. Nem többet az egykori köd-kép, részegje a ködnek, a könnynek, ha néha magam köszönök még, már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, tárcám van igaz színezüstből, tollam, ceruzám vigan illan, szájamban öreg pipa füstöl.
József Attila - Reménytelenül
Vas-színű égboltban... Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - - Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - - Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - -
Jókai Mór
Vasárnapi Ujság című lap főmunkatársa (direkt Ujság)
Vajda János
Vaálon nőtt fel, apja erdész volt.
Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én
Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?
Janus Pannonius
Verseit latinul írta.
Vígeposz
Verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz formakincséhez, kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó. Az ellentét miatt a műfaj gyakran paródia is egyben, s nem nélkülözi az ironikus, szatirikus hangvételt sem.
Petrarcai szonett
Versforma és műfaj 14 sor, 4 versszak (4-4-3-3) 11 szótagszám rímképlet: ABBA ABBA CDC DCD Eredetileg a vége ellentétben állt az első hárommal
Shakespeare-i szonett
Versforma, nincs versszakokra bontva utolsó két sor beljebb van kezdve - rímváltás 14 sor, 10-11 szótag rímképlet: ABAB CDCD EFEF GG jambikus lejtésű általában
Vajda János - A virrasztók
Versében a költők, írástudók felelősségét hirdeti, az egyre fogyó remény, a múlt feledésének időszakában. Allegorikus képei egy ravatalozót jelenítenek meg, ahol a halott a nemzet, a virrasztók a költők.
Kis Testamentum
Villon műve, ironikus hangnemben végrendelkezik, szétosztja nem létező vagyonát szerettei és ellenségei között.
Nagy Testamentum
Villon műveinek összefoglalt kötete, benne a Kis Testamentummal. 173 oktávából, 15 balladából és egyéb költeményekből áll.
Babits Mihály
Világirodalmi elődei: Mallarmé, Rilke, Ezra Pound.
Örkény István
Világszemléletére, ábrázolási módszerére a groteszk és az abszurd jellemző. A groteszk összetett esztétikai minőség, távoli értékek keveredése. Életre hívója az elidegenedésből fakadó szorongás. Az abszurd a groteszk közeli rokona, amelyben a fikció elveszíti kapcsolatát a valósággal. Az egységes világkép darabokra hullását követő ábrázolási mód.
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
Virradtig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily silány regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj s csak most tünik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj ötven éve - lelkem visszadöbben - halottjaim is itt-ott, egyre többen - jaj, ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes, égi szomszéd, ki látja, hogy a könnyem morzsolom szét. Szóval bevallom néked, megtörötten földig borultam s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem s azt is tudom, hogy el kell mennem innen. de pattanó szivem feszitve húrnak, dalolni kezdtem ekkor azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.
Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke
Visszautal az Esti Kornél novellák hősére, Kosztolányi alteregójára. Az egyéni döntés és választás értékét és felelősségét, a annak szabadságát hangsúlyozza. Mindenkinek meg kell adni a világgal való egyéni kapcsolatteremtés, ítélkezés és értékelés lehetőségét. Az író szerint a dolgok sokfélék, sokféleképpen megítélhetők.
Balassi Bálint
Vitézi énekei: Borivóknak való, Széllel tündökleni, Egy katonaének
Ómagyar Mária-siralom
Volék sirolm tudotlon. Sirolmol sepedëk, búol oszuk, epedëk, Válȧszth világumtúl, sidou fiodumtúl, ézës ürümemtűl.
Szemere Pál, Kölcsey Ferenc - Felelet a Mondolatra
Válasz a sértegető Mondolat című írásra (1815) Kik írták?
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek.
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam s ha emlékezni tudsz a a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon vízszintesen feküsznek s megforduló szemük kancsítva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agy-vérszegénység borult reájuk. Mellettük a cipőjük, a ruhájuk s ők egy szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de - mondhatom - ha igy reá meredhetsz, minden lakás olyan, akár a ketrec, Egy keltőóra átketyeg a csöndből, sántítva baktat, nyomba felcsörömpöl és az alvóra szól a harsány riasztó: «ébredj a valóra». A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e, vagy állat óla.
Ady Endre
Vérbaja volt. (Mihályi Rozália csókja)
Koszorú
Vörösmarty Mihály lapja 1828
A Guttenberg-albumba
Vörösmarty a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára írta ezt a verset. Epigramma, bölcselő líra műfajába tartozik.
Perczel Etelka, Csajághy Laura
Vörösmarty múzsáinak nevei
Csongor és Tünde
Vörösmarty műve. Hatott rá Shakespeare - Szentivánéji álom című vígjátéka, az Ezeregyéjszaka meséi valamint a népmesék vándormotívumai.
Petőfi Sándor
Vörösmartyt keresi meg verseivel, aki felkarolja és elviszi a Nemzeti körbe verseit
Arany János - Letészem a lantot
Zengettük a jövő reményit, Elsírtuk a mult panaszát; Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát: Minden dalunk friss zöld levél Gyanánt vegyült koszorujába. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet: Hazát és népet álmodánk, mely Örökre él s megemleget. Hittük: ha illet a babér, Lesz aki osszon... Mind hiába! Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!
Jókai Mór
Zichy Nádor közgazdász nagyon jó barátja
Bródy Sándor
Zola, a darwinizmus, a pozitivizmus és az anarchizmus is rányomja bélyegét műveire. A Nyomor c. novelláskötetének helyszínei a csapszékek és prostituáltak világa, az ábrázolásmód részletező és felkavaró.
Pázmány Péter
Zrínyi Miklós nevelője
Ne bántsd a magyart
Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság című röpirat másik címe
Kölcsey Ferenc - Zrínyi második éneke
Zrínyi és a Sors közötti párbeszéd jelenik meg benne, mely valójában a lírai én belső vívódása. Lényege: nem igazi magyarok azok, akik az országban élnek, a hajdani nép elkorcsosult utódai. Figyelmeztet: az ország mások kezén fog felvirágozni. A lírai én megkülönbözteti a haza fogalmát az emberek összességétől. Jellemző rá a herderi jóslat)
Az török áfium ellen való orvosság
Zrínyinek ez a röpirata indította el a magyar publicisztika hagyományait.
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.
Berzsenyi Dániel - Horác
Zúg immár Boreas a Kemenes fölött, Zordon fergetegek rejtik el a napot, Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik, S minden bús telelésre dőlt.
Jókai Mór
a forradalom alatt őt is le akarják csukni. Felesége, Laborfalvi Róza szerez neki mentlevelet és így menti meg őt.
Vörösmarty Mihály
a magyar romantika igazi megteremtője
Jókai Mór - Az arany ember
a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása az adott regény. cím? Író?
jeremiád
a nép szenvedését panaszoló siralomének pl.: (Himnuszban is megjelenik)
Kosztolányi Dezső
anyja: Brenner Eulália, éppen ezért Csáth Géza unokatestvére
Petőfi Sándor
apja Petrovics István (mészáros), anyja Hrúz Mária(cselédlány)
Kosztolányi Dezső
apja iskolaigazgató a szabadkai iskolában -> ezért az iskolában nő fel, ott a lakásuk. Ő is ide jár, később azonban eltanácsolják őt, így magántanuló lesz.
Madách Imre
apja, Madách Imre császári-királyi kamarás, anyja Majthényi Anna.
Mikszáth Kálmán
apja: Mikszáth János, anyja: Veres Katalin
Babits Mihály - A gazda bekeríti házát
arc p: Kitört bezártságból, de visszament. AZ új nem jobb. -m4 évszak megjelenik -gazda =költő - civil világ: kiszámíthatatlan,veszélyes -régi értékek megvédése -kultúra védelmezője,védi földjét -zaklatott, új nem jobb - sün élete= bezártság - ez most egy tudatos döntés( a bezártság)= önként vállalt rabság "Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve" "sün-életem tüskéi e szakadt létben, kizárva minden idegent, de átbocsátva ami még közös maradt a testvérek közt" " s ha a jövevény lenézve így szól: "Én vagyok az Új!" - feleld: "A Régi jobb volt" "
Radnóti Miklós - Járkálj csak, halálraítélt!
bokrokba szél és macska bútt, a sötét fák sora eldől előtted: a rémülettől fehér és púpos lett az út.
Illyés Gyula - Bartók
csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek, példamutató nagy ikerpár, zene csak, zene csak, zene, a bányamély ős hevével tele, a „nép jövő dalával" álmodó s diadalára ápoló,
Petőfi Sándor
család elszegényedik, mert a dunai árvíz elviszi malmukat, és apja egyik rokonának kezese lesz(nem fizet, így neki kell)
dadaizmus
dada - paci (francia) szóból ered. Svájcban született stílusirányzat. Célja: minden hagyomány lerombolása. Ez a legszélsőségesebb irányzat. Mindenáron provokáló művészet. Felszabadítja az emberek belső erőit.
Babits Mihály - Húsvét előtt
de nem győzelmi ének az énekem, érctalpait a tipró diadalnak nem tisztelem én, sem az önkény pokoli malmát: mert rejtek élet száz szele, március friss vérizgalma nem türi géphalált zengeni, malmokat; inkább szerelmet, embert, életeket, meg nem alvadt fürge vért: s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is ez inni való sós vérizü szélben, a felleg alatt, sodrában a szörnyü Malomnak, mely trónokat őröl, nemzeteket, százados korlátokat roppantva tör szét, érczabolát, multak acél hiteit, s lélekkel a testet, dupla halál vércafatává morzsolva a szüz Hold arcába köpi s egy nemzedéket egy kerék- forgása lejárat:
Krúdy Gyula
elbeszélőtechnikai újításai sok tekintetben egybeestek az európai próza alakulástörténetével
Jókai Mór
első regényét elvitte Petőfinek, aki a Pilvax körbe beviszi őt
Antropomorf
emberarcú isten Ember formában képzelték el az isteneket.
Juhász Gyula - Gulácsy Lajosnak
emlékszel Váradon, tavasszal A kis csapszékben, hol Watteau lakott, Lerajzoltál, vén márkit, vaskalappal S tegnapnak láttad már a holnapot. A Köröst néztük és láttuk Velencét, A kávéházban Goethe ült velünk, Esengtük Grandet Eugenia szerelmét, A csillagot kerestük, amely letünt.
Krúdy Gyula
feleségül vette : Satanella álnéven tárcákat és novellákat író Spiegler Bellát
Babits Mihály
fiatalon dekadens költészetet részesíti előnybe, változatos témák,impresszionista, szimbolista stb
Vörösmarty Mihály
forradalomhoz írt versei: Harci dal; Szabad sajtó
Radnóti Miklós - Mint a bika
fölszagol s nem menekül, mint menekülnek az őzek; elgondolja, ha megjön az óra, kűzd és elesik s csontjait széthordja a tájon a horda - és lassan, szomorun bőg a kövér levegőben. Így küzdök én is és így esem el majd, s okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj.
Krúdy Gyula - Szindbád novellák
főszereplője sok részében: Szindbád-> Ezeregyéjszaka hajósára utal, aki csillapíthatatlan kalandvágyból száll újra és újra hajóra, alteregóhős
Radnóti Miklós - Erőltetett menet
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
Babits Mihály - Petőfi Koszorúi
"Avagy virág vagy te hazám ifjúsága" Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák. Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja hogy mit akar: talány zaja, csöndje és úgy támolyog az idők sikátorán, mint átvezetett rab a fogház udvarán börtönből börtönbe. Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar? Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit.
Kosztolányi Dezső
"Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről" címen negatív véleményét írja meg Ady költészetéről A Toll-ban.
Bessenyei György
"Bihari remetének" nevezte magát
Madách Imre - Az ember tragédiája
"Ember küzdj és bízva bízzál"
Vörösmarty Mihály - A vén cigány
"Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. " - kinek milyen művéből?
Dante: Isteni színjáték
"Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel" E néhány szó setét betűkkel állott magassan ott felírva egy kapúra
Madách Imre - Az ember tragédiája
"Millijók egy miatt"
Jókai Mór
"Nem a ráció a fontos, hanem érzelmekkel kell az életet élni!"
Vajda János
"Rossz korba született", költészetét még nem értik, nem tud az írásból megélni, politikailag megbízhatatlannak tartották.
Arany János - Szondi két apródja
"S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála!" Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl! Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: Jó kardja előtt a had rendre ledűl, Kelevéze ragyog vala balján.
Szinesztézia
"együttérzékelés", különböző érzékterületekről vett képek keverése, szókép, metafora, a francia szimbolizmus kedvelt eszköze. Pl.: selymes hang
Ars poetica
"költői hitvallás", a költészet szakmai céljait és eszközeit, a költő és a világ kapcsolatát, a műalkotás lehetséges szerepeit tematizáló költemény, személyes, vallomásos mű
Krúdy Gyula
"törvénytelen gyermek"- szülei csak a 10.gyerek születése után házasodtak össze; Anyja Csákányi Julianna (cselédlány), Apja Krúdy Gyula (ügyvéd)
Haláltánc
'memento mori', 'danse macabre' Átmeneti műfaj, késő középkori, allegorikus műfaj, versben figyelmeztet a halál közelségére. A halál csontváz alakban táncba kényszeríti, majd sírba viszi az élőket, életkorra és társadalmi státuszra való tekintet nélkül. A korban a keresztény világkép megrendülése, a társ. különbségek, a pestisjárványok miatt lehetett népszerű. A műfaj hatott Villonra, Aranyra (Hídavatás), Madáchra (Londoni szín vége), Ady Endrére (Lédával a bálban)
Sors, nyiss nekem tért
(46 ápr.) Ez Petőfi válság korszakából kimászó első verse, a felhők ciklus átvezető verse
Petőfi Sándor - XIX. század költői
(ars poétika fontos benne!) Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd.
felvilágosodás
Melyik korszakhoz/korstílushoz köthető Csokonai? ( e korszak legjelentősebb költője)
Vergilius - Aeneis
Melyik mű első sorára utal a Szigeti veszedelem részlete? "Fegyvert, s vitézt éneklek"
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
Melyik mű szereplői? Deli Vid, Farkasics, Delimán, Demirhám, Cumilla
Anakreóni dal
A pillanat boldogságának, a bor mámorának, a szerelem gyönyörűségének és az élet élvezetének kifejeződése.
Ady Endre - Góg és magóg fia vagyok én...
Az Új versek című kötet nyitóverse. Szerző, cím.
Futurizmus
(olasz 'jövő') Céljuk: a polgári hagyomány teljes lerombolása. Témája: a technika csodái, modern, nagyvárosi jövő. Központjai: Olaszország és Oroszország/Szovjetunió.
Petőfi Sándor - Respublika
(óda) Most hódolok, midőn még messze vagy, Midőn még rémes átkozott neved van, Midőn még, aki megfeszíteni Kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hódolok, most üdvözöllek én, Hisz akkor úgyis hódolód elég lesz, Ha a magasból ellenidre majd A véres porba diadallal nézesz. Mert győzni fogsz... Bár vessen ég és föld elédbe gátot, Miként egy új, de szent Napóleon Elfoglalod majd a kerek világot.
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat
- A csillagok ma, mondd, miért nagyobbak s mint a kisíkált sárgaréz-edények a konyha délutánján mért ragyognak? Mit akar tőlem ez a titkos élet? Ki nyújtja itt e tiszta kegyeket? Ki fényesít eget és hegyeket? Mily pantheizmus játszik egyre vélem, hogy századok emlékét visszaélem? Az Orion süvegje mért parázsló? Miért hogy mindent lanyha pára mos? Ki tette ezt? Ki volt ez a varázsló? Miért csodálkozol, csodálatos? - Szép életem, lobogj, lobogj tovább, cél nélkül, éjen és homályon át. Állj meg, te óra és dőlj össze naptár, te rothadó gondoktól régi magtár. Ifjúságom zászlói úszva, lassan röpüljetek az ünnepi magasban.
Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat
- Érett belét mutatja, lásd, a dinnye, fehér fogától villog vörös inye, kövér virágba bújik a darázs ma, a hosszu út után selymes garage-ba, méztől dagadva megreped a szőlő s a boldogságtól elnémul a szóló. - Bizony, csodás ország, ahova jöttünk, Minthogyha a perc szárnyakon osonna, el-nem-múló vendégség van köröttünk, hosszú ebéd és még hosszabb uzsonna. Húgom virágokat kötöz a kertbe, aranytálban mosakszik reggelente s ha visszatér az erdőn alkonyatkor, a csillagokról ráhull az aranypor. Olyan ez éppen, mint gyermekkoromba. A felnőttek érthetetlenül beszélnek egymás között, minden nesz oly goromba, estente búgó hangja van a szélnek, tán megriadt lenn egy sötét falombtól s a télre, sárra és halálra gondol. Aztán a délután is furcsa nékem, hogy a napot árnyékok temetik, a zongorán, mint hajdan a vidéken, örvénylik a Sonata pathétique, bukdácsol a billentyűn tompa búban az édes elmebeteg, árva Schumann s mert nem lehet már jobban sírnia, száján kacag a schizophrénia.
Babits Mihály - Fortissimo
-1920: Nyugtalanság völgye c. kötetbe -Nyugatba is megjelent - I.vh-s verse; utána jelent meg - EMIATT: Istenkáromlásért elítélték. Cikkekbe védte meg magát. - szabálytalan sorok -nincs logikai váza -nem tagadja Isten létezését,de itt süket (közöny, nemtörődömség) "Anyák, sírjatok hangosabban:" "hanggal sírjatok föl az égre, sírjatok irgalmatlanul:" "Ne hagyjatok aludni senkit: ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva, de érdemes-e félni még? és érdemes-e élni még?" "Ma már hiszünk káromlani-érdemes alvó magasságot a Sorsban." "Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?"-> INVERZIÓ "a süket Istenét! Süket! Süket!..."->PROVOKÁLJA - süket =ALSZIK "mert, ami nem süket Isten: fájdalom, míg az Istenbe visszahal!"
Babits Mihály - Balázsolás
-A Balázsolás a gégeműtét előtti légkörben született. Szent Balázs püspök a torokfájás védőszentje. Ünnepén szokásos szertartás a balázsolás vagy a Balázs-áldás: Babits is megkapta ezt az áldást operációja előtt. -önvád gyötri -Párhuzamba állítja kettejük sorsát, s a vers végén már nem annyira az életmentés csodáját kéri tőle, mint inkább a halálba való belenyugvás bölcsességét. "Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. " "Tél közepén, Balázs-napon " "megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól" "érdeplek itt együgyű oltárod kövén - mosolyogj rajtam, csak segíts! " "Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! " "Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. "
Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai
-a modern költészet esélyeit és lehetőségeit firtató vers - szól a költészet haláláról,csöndről, hallgatásról -változatos ismétléstechnika " A líra elhal,néma ez a kor" "magunknak szól a dal" önző a költészet és a világ: " mit ér a szó, amely csupán tiéd" -hangtalan szerelem motívuma -költői- emberi magatartásformát fogalmaz meg -
Ady Endre - Köszönöm, köszönöm, köszönöm
A menekülő Élet című kötetének istenes versciklusába tartozik. Ebben a versben harmonikusnak ábrázolja Isten és ember kapcsolatát.
Gárdonyi Géza
A láthatatlan ember és az Isten rabjai című regényeinek közös sajátsága a szimbolikus témák világa.
Kosztolányi Dezső - Pacsirta
A lélek homályos mélységeit feltáró mű: a csúnya Pacsirtát a szeretet álarca mögött valójában gyűlölik a szülei (Freud, Ferenczi Sándor hatása).
Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai
A líra meghal. Nagyon is merész kezekkel téptük a kényes leány hegedű-testét, vad-vad hangokig csigázva, hogy ma már csak nyögni tud s hörögni mint halódó... Nincs ütem jajában többé, nincs se szó, se tag: az értő agy s zenés szív nem beszél, csak a tüdő liheg, csak a torok kiált s a szédült gyomor álmodik. A líra elhal, néma ez a kor.
Móricz Zsigmond - Az Isten háta mögött
A magyar "Bovaryné" sorsát bemutató regény.
Kassák Lajos
A magyar avantgárd elindítója, lírikus, novella és regényíró, képzőművész
Zrínyi Miklós
A magyar barokk legjelentősebb alkotója, magát inkább hadvezérnek és politikusnak tartotta.
Berzsenyi Dániel - A közelítő tél
A magyar felvilágosodáshoz kapcsolódó vers. Negatív tájfestés jellemzi!! -> a hiány számbavétele
Moholi Nagy László
A magyar funkcionalizmus legnagyobb alakja. 1995-ben született.
Balassi Bálint
A magyar reneszánsz irodalom legnagyobb költője, költészetében a magyar énekszerzés és a humanista költészet eszközeit keveri.
Berzsenyi Dániel
A magyar romantika előfutára, költészete a klasszicizmus és a romantika átmenetét jelenti.
Jókai Mór
A magyar romantikus próza legnagyobb alakja. Művei a romantika, az új érzelmesség és a realizmus motívumainak összekapcsolói.
Vajda János
A magyar tájköltészet megújítója, a hangulati tájlíra első alkalmazója. (A versbeli táj a lírai én hangulatához alkalmazkodik, azt tükrözi.)
Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig
A megaláztatás, kiszolgáltatottság meghatóan szép, önéletrajzi ihletésű története. Nyilas Misi sorsában a kommün utáni szenvedéseit is ábrázolta a költő.
József Attila - Külvárosi éj
A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli. Csönd, - lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; fölötte egy kis faldarab azon tünődik, hulljon-e. S olajos rongyokban az égen megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél. Megindul ingón át a téren; egy kevés holdat gyújt, hogy égjen. Mint az omladék, úgy állnak a gyárak, de még készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata.
Ady Endre - Az én menyasszonyom
A perdita-kultusz jellemző verse.
Jókai Mór - Az arany ember
A mű alapját az emberi és polgári világ ellentéte adja. A polgári világban a pénz a legfőbb érték, ez adja a társadalom megbecsülését. A haszonelvűség világával szemben az író megteremti az eszményi életforma színterét, a Senki szigetét, az emberi világot. Az itt lakók cserekereskedelmet folytatnak, a pénznek nincsen hatalma. Életük állandó munkálkodással telik, a természetben önmaguk lehetnek. Timár a két világ között ingadozik. Amikor a Senki szigetén tartózkodik, Timéa és az üzleti ügyek igazgatják, Komáromból pedig Noémihez vágyódik. A dilemma szinte feloldhatatlan számára. Timéa tökéletes szépségével Noémi életteli alakja áll szemben.
Madách Imre - Az ember tragédiája
A mű két fő kérdése: Van-e értelme, célja az emberi létnek? Van-e fejlődés a történelemben?
Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem
A mű verselése elvileg felező tizenkettes, de nagyon sok versszak megsérti a forma szabályait. Elképzelhető, hogy egy ősi ismeretlen versfajta, vagy horvát irodalmi hagyományokat követ.
Henri Michaux
A nagy háború v. vers hozzá. Dadaista vers!!!!
Regény
A nagyepika reprezentatív műfaja. Az elnevezést a 12. századi Franciaországban kezdték el használni olyan művekre, melyek nyelve a beszélt köznyelv volt, nem a latin (roman - a műfajt máig ez a szó jelenti franciául). Nagy terjedelmű, rendszerint hosszabb időszakokat felölelő történet szerteágazó cselekménnyel, fő és mellékszereplőkkel. Rendszerint próza formájú, (a romantika korában divatos volt a verses formája is). Rengeteg alműfaja és típusa van. (pl.: levél-napló-polifonikus-kaland-karrier-életrajzi-pásztor-történelmi-család) Példák: Cervantes: Don Quijote, Jókai legtöbb műve. Klasszikusok: Flaubert, Stendhal, Balzac, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Mann, Bulgakov.
Csokonai Vitéz Mihály - Az estve
A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja, Nyitva várja a szép enyészet ajtaja. Haldokló súgári halavánnyá lésznek, Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek. Az aranyos felhők tetején lefestve Mosolyog a híves szárnyon járó estve; Melynek új balzsammal bíztató harmatja Cseppecskéit a nyílt rózsákba hullatja. A madarkák meghűlt fészkeknek szélein Szunnyadnak búcsúzó nótájok rendjein. A kis filemile míg magát kisírta, Szomorún hangicsált fészkén a pacsirta. A vadak, farkasok űlnek szenderedve, Barlangjában belől bömböl a mord medve. - Ah, ti csendes szellők fúvallati, jertek, Jertek füleimbe, ti édes koncertek; Mártsátok örömbe szomorú lelkemet; A ti nyájasságtok minden bút eltemet. Lengjetek, óh kellő zefirek, lengjetek, Lankadt kebelembe életet öntsetek! Mit érzek?...míg szólok, egy kis nyájas szellet Rám gyengén mennyei illatot lehellett. Suhogó szárnyával a fák árnyékinál Egy fűszerszámozott theátromot csinál, Melybe a gráciák örömmel repűlnek, A gyönyörűségnek lágy karjain űlnek; Hol a csendes berek barna rajzolatja Magát a hold rezgő fényénél ingatja. Egyszóval, e vídám melancholiának
Tóth Árpád - Körúti hajnal
A napszakváltás ősi metaforáját használva szól a nagyvárosi hajnal látványáról, az evilági élet szépségéről impresszionista eszköztárral.
Jellemkomikum
A nevetségesség a szereplő jelleméből fakad, amikor valaki másnak akar látszódni, mint amilyen.
Kazinczy Ferenc
A nyelvújítás atyja, klasszicista elveket vall
Babits Mihály - Jónás könyve
A négy részes elbeszélő költeményében a küldetéstudat alakulása szempontjából és az életmű egészére reflektáló jelleggel értelmezi, illetve írja újra az ószövetségi történetét.
Benn - Rossz az
A német expresszionizmus kiemelkedő alakja és expr. művének címe.
Móricz Zsigmond
A népi írók mozgalmának tagja Németh Lászlóval, Illyés Gyulával, Tamási Áronnal, Féja Gézával. Élményanyagát a paraszti világból merítette.
Vajda János
A perdita-kultusz első alkalmazója a magyar irodalomban.
Ady Endre - A Tisza-parton
A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm.
Kosztolányi Dezső
A tanácsköztársaság után kortársai nagy meglepetésére az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lap Pardon rovatának vezetője lett.
Ady Endre - Áldásadás a vonaton
A tengerbe most hanyatlik a Nap, Most fut leggyorsabban a vonatunk, Most jön a legtöbb, nagy emlékezés: Megáldalak.
Balassi Bálint
A tizenötéves háborúban harcol a török ellen.
William Shakespeare - Rómeó és Júlia
A tragédia forrása Matteo Bandello olasz novellista műve: Romeo és Giulietta; 1554
Tragikomédia
A tragédia és komédia tulajdonságait egyesítő drámai műfaj. Pl.: Molière: Mizantróp, Örkény: Tóték
Csokonai Vitéz Mihály - Az Estve
A tájleíró (piktúra) első rész az alkonyi erdőt mutatja be, látványelemek, hanghatások, költői képek sora teszi színessé. A bölcselkedő szentenciarész kulcsszava az erdő csendjével szemben a lárma. A civilizáció legnagyobb átkának a magántulajdont tartja (Rousseau nyomén) igazságtalansága miatt. (Magyar felvilágosodás-kori alak)
Töredékesség
A tökéletes műalkotás létrehozásának lehetetlensége, az egységes világkép szétesésének esztétikai tudatosítása, a mintákon alapuló, zárt műalkotás elvetése, a művészet és a művész ironikus / önironikus szemléletmódja
Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én
A vers első sorának hivatkozása Góg és Magóg népére előfordult már korábbi cikkében ( Bilek, Nagyváradi Napló, 1903), szimbólumai (Verecke, Dévény, Pusztaszer) megtalálhatók a prózai lírában.
Magyar jakobinus dala
A vers központi gondolata: összefogást hirdet az elnyomott nemzetiségekkel. A cél a magyarság nemzeti megújulása, társadalmi-kulturális fölemelése. Ezt remélte Ady elérni a forradalommal Az új Kísértet című versében is.
Ady Endre - Temetés a tengeren
A vers nyugvópontról indul, és egyre mozgalmasabbá válik; a méltóságteljes szertartásba bekapcsolódnak a zord természeti erők is. A vers végén nincs újabb nyugvópont, a titokzatos vörös bárka mozgása a végtelenbe fut. A színhely stilizált, a "breton part" kísérteties és fenséges tája. Az ott élő legények és leányok rituálékhoz szokott élete baljós hátteret ad a sírba hanyatló szerelemnek.
Ady Endre - Új vizeken járok
Az Új versek című kötet záró verse. Képrendszere a francia szimbolistákat idézi. Baudelaire Az utazás című költeményére utal a szövegköztiséggel. A versben hétszer előforduló "új" a nyitó költeményhez hasonlóan az eredetiséget nyilvánítja ki értékként. Az újdonság azonban itt viszonylagosnak is tűnik, hiszen a szöveg erősen kötődik a francia szimbolista hagyományokhoz.
Szabó Lőrinc
Az individualizmus képviselője.
Babits Mihály
Az istenek halnak, az ember él és Versenyt az esztendőkkel c. kötetei önértelmezőek,reflexív jellegűek
Petelei István
Az orosz realisták hatására ír az elesettekről, a kilátástalan sorsú kisemberekről. Az "erdélyi udvarházak" elavuló világát örökíti meg, gyakran lírai befejezéssel. Stílusa tömör, néhol költői. Művei: Árva Lotti, A jutalom, Elítélve, A gyámoltalan.
Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára
Az Égből dühödt angyal dobolt Riadót a szomoru Földre, Legalább száz ifjú bomolt, Legalább száz csillag lehullott, Legalább száz párta omolt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Kigyúladt öreg méhesünk, Legszebb csikónk a lábát törte, Álmomban élő volt a holt, Jó kutyánk, Burkus, elveszett S Mári szolgálónk, a néma, Hirtelen hars nótákat dalolt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Csörtettek bátran a senkik És meglapult az igaz ember S a kényes rabló is rabolt:
Ady Endre - Intés az őrzőkhöz
Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta Véres s ostoba feneségek. Oly szomorú embernek lenni S szörnyüek az állat-hős igék S a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét S akik még vagytok, őrzőn, árván,
A daloló Párizs
Az Új versek 3. ciklusának címe. Ennek verse pl.: A Szajna partján
Ady Endre - Sípja régi babonának
Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe ... Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. ...: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen. Üzenhettek már utánam, Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza.
Juhász Gyula - Testamentom
Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még! És nézni fájón, Léván, Szigeten, Szakolcán és Makón a hold alatt, Vén hárs alatt az ifjú szerelem Még mindig boldog-e és balgatag? És nézni: édesanya alszik e S álmában megcsókolni a szivét S érezni, most is rám gondol szive: Szeretnék néha visszajönni még!
Berzsenyi Dániel - Osztályrészem
Csak te légy vélem, te szelíd Camoena! Itt is áldást hint kezed életemre, S a vadon tájék kiderült virány lesz Gyönge dalodra. Essem a Grönland örökös havára, Essem a fonó szerecsenhomokra: Ott meleg kebled fedez, ó Camoena, Itt hüves ernyőd.
Babits Mihály - A lírikus epilógja
Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni S törésre várni beh megundorodtam. Büvös körömből nincsen mód kitörnöm, Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa.
Csáth Géza
Családi nevén Brenner József, Kosztolányi unokatestvére. Regényíró, elbeszélő, zenekritikus, orvos. Írói képzeletét az idegbeteg emberek groteszk képzeletvilága izgatta. Felhasználta a modern lélektan eredményeit. Morfinista volt, életének önkezűleg vetett véget.
Vajda János
Első alkotói korszakában (1870ig) a politikai-forradalmi és szerelmi témakör uralkodik. Később programszerűen fordul a gondolati-filozófiai költészet felé.
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség, reszketve és szilárdul, mint a hűség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanába rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely írkámra szétfolyt, s a csillagok lélekző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe, mely a hideget előzi, kimondhatatlan messze s odaát, ők, akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem ekkor, de úgy rémlett, egy szárny suhan felettem s felém hajol az, amit eltemettem rég, a gyerekkor.
Kölcsey Ferenc - Zrínyi második éneke
De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat! Te rendelél áldást neki: S a vad csoport, mely rá dühödve támad, Kiket nevelt, öngyermeki. Taposd el a fajt, rút szennyét nememnek; S míg hamvokon majd átok űl, Ah tartsd meg őt, a hűv anyát, teremnek Tán jobb fiak, s védvén állják körűl. Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja Szülötti bűnein leszáll; Szelíd sugárit többé nem nyugtatja Az ősz apák sírhalminál. És más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblü nép; S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.
Szabó Lőrinc
Debrecenben nőtt fel, apja mozdonyvezető.
Csokonai Vitéz Mihály
Debreceni cívis család gyermeke
Kölcsey Ferenc
Debreceni református kollégiumba járt. Szüleit korán elvesztette. Himlő következtében bal szemére megvakult, gyenge fizikumú volt, tüdőbetegséggel kűzdött.
Kassák Lajos
Dokumentum című folyóiratot ő indította. (1926-27)
Babits Mihály - Vers a csirkeház mellől
Dombon égek, csorgó nyár füröszt, Csöpp kert ringat búzamezők közt. Nézek egy kis törpe házat, azt, amit rakott a szomszéd paraszt csirkéinek. Vályog a fala, de piros cserép a taraja. Drága kincs az idő s oly kevés! Jer, segits meg, bölcs semmittevés! Tárd ki mégegyszer a kapukat! Add vissza mit tőlem elragadt két zsarnok: a Feladat s a Gond: óráimat, e fogyó vagyont! Nézdelhessem mit az óra ád: pici háznak piros taraját s hogy cikáz fölötte két galamb! Szilaj idill, fehér ditiramb... Ditiramb vagy idill, bánom én! Míg célom nincs, a világ enyém.
Karinthy Frigyes
Első felesége Judik Etel, színésznő, fiuk: Karinthy Gábor, második felesége Böhm Aranka, fiuk: Karinthy Ferenc, az ő fia Karinthy Márton, rendező
Babits Mihály - Fortissimo
Elkeseredett hangú háborúellenes vers. A Nyugatot elkobozták, az írót perbe fogják miatta. Az író kénytelen volt értelmezni saját költeményét. A földi világban történő szenvedéssel nem törődő Istent csak az egyre fokozódó hangerővel lehet világba való beavatkozásra bírni. Az ember elfordult teremtett világtól, s ennek tragikus következménye a háború és a zűrzavar.
Petőfi Sándor - Dalaim
Elmerengek gondolkodva gyakran, S nem tudom, hogy mi gondolatom van, Átröpűlök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Holdsugári ábrándos lelkemnek. A helyett, hogy ábrándoknak élek, Tán jobb volna élnem a jövőnek, S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám? Jó az isten, majd gondot visel rám. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Pillangói könnyelmű lelkemnek.
Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség
Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva s mérges altatókkal. Az, amit irtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba le- föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombeli mézek s amint botorkálok itt, mint részeg, az ablakon kinézek.
Sigmund Freud
Elmélete: minden emberben 3 réteg/szféra működik. 1.: tudatalatti én: ösztönök, vágyak 2.: felettes én: neveltetés, környezet, barátaink, kultúra 3.: reális én: ezt a kettőt próbálja összehozni -> bűnözőknél tudatalatti én erősebb (deviánsok)
Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz
Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany díszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka. S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz Szívembõl, míg felér bús ajkamra a sóhaj, Vihar már nékik az, váratlan sodrú vész, S megreszket az egész szelíd arany hajóraj. Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy - ember!
József Attila
Első "valós" munkahelye: Szép szó című folyóirat szerkesztője
Gárdonyi Géza
Első jelentős műve Az én falum, realizmus és álomszerűség keveréke.
Vajda János - Nádas tavon
Fönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak, Mint az árnyék, leng a csónak. Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban. A vad alszik a berekben. Fegyveremmel az ölemben Ringatózom önfeledten. Nézem ezt a szép világot. Mennyi bűbáj, mily talányok! Mind, amit körültem látok. Nap alattam, nap fölöttem, Aranyos, tüzes felhőben, Lenn a fénylő víztükörben. Itt az ég a földet éri. Tán szerelme csókját kéri... Minden oly csodás, tündéri.
Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal
Fürdő van, üdíteni testem, langy téa beteg idegeimnek, ha járok a bús Budapesten, nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat könnyekbe borít nem egy orcát, és énekes ifjú fiának vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, gyötrődve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón, mint lázbeteg, aki föleszmél, álmát hüvelyezve, zavartan, kezem kotorászva keresgél, hogy jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben.
Boldogtalanok, Catullus, Negyedik Henrik király
Füst Milán drámái (3).
A feleségem története, Ez mind én voltam egykor, Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve, Parnasszus felé
Füst Milán regényei
József Attila - Holt vidék
Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik.
Balassi Bálint
Főnemesi származású költő, ifjúkori nevelője Bornemissza Péter prédikátoríró volt.
Mikszáth Kálmán - Beszterce ostroma, Pongrácz
Főszereplője a magyar Don Qui Hote. Kinek? Melyik regénye? Főszereplő neve?
Jókai Mór
Gazdag szegények- írója?
Az ifjú Werther szenvedései
Goethe melyik műve teremtette meg a szentimentális levélregény hagyományait Európában? (és hatott többek között Kármán József a Fanni hagyományai című művére?)
Babits Mihály
Gégedaganata volt ( Beszélgető füzetek c. műve ekkor)
Epigramma
Görög eredetű, disztichonban írt költemény, eredetileg sírfelirat volt, vagy isteneknek szánt áldozati tárgyakra vésték. Mai értelemben lírai műfaj, egyetlen fontos gondolatot, szentenciát fejez ki, rövid, tömör, csattanóra végződő formában. Témája, hangneme változatos. Pl.: Szimónidész: A thermopülai hősökre Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Pannonius, Kazinczy, Petőfi: Felhők-ciklus, József Attila: Két hexameter Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.
Petőfi Sándor - Itt benn vagyok a férfikor nyarában
Ha elfordúlok enmagamtul és mint Polgár végigtekintem a hazát, Szemem megromlott satnya ivadékot, Egy pusztulásnak indult népet lát. Karom feszűl, szivem tombol! mi haszna? Mást nem tehetek, csak sirathatom... Milyen sötét vón a világ, az élet, Ha nem szeretnél, fényes angyalom! Szeress, szeress, mint én szeretlek téged, Oly lángolón, oly véghetetlenűl, Áraszd reám a fényt s a melegséget, Mely isten arcáról szivedbe gyűl; Az a te szíved egyetlen világom, Nappal napom és éjjel csillagom... Milyen sötét vón a világ, az élet, Ha nem szeretnél, fényes csillagom!
Radnóti Miklós - Kortárs útlevelére
Ha ezt követed, élhetsz valahogy; bólinthatsz meleg ételek fölött és az esti csöndben leköpheted magad! ---- Gondold el! hogyha lázadsz, jövendő fiatal koroknak embere hirdet s pattogó hittel számot ad életedről; számot ad és fiának adja át emlékedet, hogy példakép, erős fa legyen, melyre rákúszhat a gyönge növendék!
Petőfi Sándor - Fa leszek, ha
Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy... Csak hogy lényink egyesüljenek. Ha, leányka, te vagy a mennyország: Akkor én csillaggá változom. Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy Egyesüljünk) én elkárhozom. - Mednyánszky Bertának írja
Ady Endre - Hunn, új legenda
Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.
Petőfi Sándor - XIX. század költői
Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!
Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen
Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. --- én többet kérek: azt, hogy a sorsomnak alkatrésze légy.
Szabó Lőrinc - Különbéke
Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok, ha tudtam volna, hogy az élet milyen mocsok, nem fütyörésznék most az uccán ilyen vigan: valószínűleg felkötöttem volna magam.
Petőfi Sándor - Az év végén
Ha valaha szépen szóltál, Most legyen szép éneked; Légy méltó neved hiréhez, Tedd még ünnepibbekké ez Ünnepélyes perceket. És ki tudja? tán utósó, Legutósó lesz e dal; Tán ha téged most leteszlek, Többé majd föl sem vehetlek, Hangod, életed kihal. .... S szólj erősen, lantom, hogyha Már utósó e dalod; Hirtelen ne haljon ő meg! Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok.
Ady Endre - Nekünk Mohács kell
Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szivű sihederje, Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk.
Csokonai Vitéz Mihály - A reményhez
Hagyj el, ó, Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Vólt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy. Nékem már a rét hímetlen, A mező kisűlt, A zengő liget kietlen, A nap éjre dűlt. - Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! - Isten véletek!
Kölcsey Ferenc - Himnusz
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.
Vörösmarty Mihály - Az emberek
Hallgassatok, ne szóljon a dal, Most a világ beszél, S megfagynak forró szárnyaikkal A zápor és a szél, Könyzápor, melyet bánat hajt, Szél, melyet emberszív sohajt. Hiába minden: szellem, bűn, erény; Nincsen remény! Hallátok a mesét: a népnek Atyái voltanak, S amint atyáik vétkezének, Ők úgy hullottanak: A megmaradt nép fölsüvölt: Törvényt! s a törvény újra ölt. Bukott a jó, tombolt a gaz merény: Nincsen remény!
Berzsenyi Dániel - Horác
Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel: Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort, Villogjon fejeden balzsamomos kenet, Mellyet Bengala napja főz. Használd a napokat, s ami jelen vagyon, Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod Boldog csillaga tündököl.
Babits Mihály
Halálfiai :családregény és fejlődésregény ( kzp-i alakja: Sátordy Imrus)
Dekadencia
Hanyatlás, bomlás, visszaesés, életuntság, halálvágy
Babits Mihály - Fortissimo
Haragszik és dul-fúl az Isten vagy csak talán alszik az égben, aluszik vagy halott is épen - ki költi őt föl, emberek? Anyák, sírjatok hangosabban: akit föl nem ver annyi ágyú, rezzenti-é gyenge sírástok? És ne is könnyel sírjatok, mert a könny mind csak földre hull: hanggal sírjatok föl az égre, sírjatok irgalmatlanul: ne oly édessen mint a forrás, ne oly zenével mint a zápor, ne mint a régi Niobék: hanem parttalan mint az árvíz, sírjatok vagy a görgeteg lavina, sírjatok jeget, tüzet sírjatok mint a láva! A drága fiúk hullanak vérben a hóra napra-nap. Ne hagyjatok aludni senkit: ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva, de érdemes-e félni még? és érdemes-e élni még? Ó, mért nem hallani hangotok? Menjetek a piacra sírni, sikoltsatok a templomokban vadak asszonyai, vadakká simuljatok őrjítő, őrült imában!
Bornemissza Péter
Heltai Gáspár mellett a század legnagyobb próza- és drámaírója. Lutheránus prédikátor. Balassi nevelője.
Szereplíra
Helyzetdal, a költő belehelyezkedik egy kívülálló személy helyzetébe, beleéli magát annak sorsába. Sokszor E/1. személyű, dalszerű.
Babits Mihály - Esti kérdés
Herceg, hátha megjön a tél is!-c. kötetben - Bergson- szubjektív idő benne + intuíció=megérzés+ emlékeink szerepe az életünkben - nincsenek versszakok, áramlanak az emlékek -egyetlen egy mondat a vers - este:alkalmas elmélkedésre - kérdésre nem kapunk választ, mély filozófia - 3 részre osztható -E/2-> önmegszólítás "Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka," "otthon ülhetsz barna, bús szobádban," "melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is:" "minek az est, e szárnyas takaró?" "minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak?" "vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?" fű: körforgás, újjászületés,élet lényege
Janus Pannonius - Egy dunántúli mandulafáról
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott, Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén. Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
Berzsenyi Dániel - A közelítő tél
Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr.
Illyés Gyula - Koszorú
Himnusz az anyanyelvhez kanyargó, rímtelen sorokban. A koszorú a magyarul beszélő, szétszóródott nép szenvedéseiből, történelméből fonódik. A hűség, remény, hit, szabadság képezik a költő számára az értékeket. A zárórészben anyanyelve előtt tiszteleg a műfajhoz illő, ünnepélyes stílusban az író.
Gergei Albert
História egy Árgírus nevű királyról és egy tündér szűzleányról című széphistóriája Vörösmarty Csongor és Tündéjének alapja.
Elégia
Hiányvers, fő motívuma a betöltésre váró üresség. A külváros romos világa egyben az itt élők lelkiállapotának rajza is. A hazaszeretet verse, befejezése rájátszás a Szózat soraira. Az eszményt a valóságot állítja szembe egymással. A lírai én magatartása - mint oly sok József Attila-versben - a szemlélődés.
József Attila - Flóra ciklus
Ki a szerző? Cím? Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted.
Ady Endre - A Tisza-parton
Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. ...?
Babits Mihály - Cigány a siralomházban
Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa és örül ha egy nagy skatulyás házban jut neki egy városi zord kis skatulya. És örül hogy - ha nem bírja már s minden összetört - átléphet az udvari erkély rácsán s magához rántja jó anyja, a föld. Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál mint ... Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár! Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull s nem kérdi, mire jó?
Arany János
Kapcsos könyv, fakszimile (hasonmás) kiadás - Gyulai Páltól kapja a könyvet.
A rossz tanuló felel
Karinthy - Tanár úr, kérem melyik novellája? - Készült? - mondja keményen és szárazon. - Tanár úr kérem, én készültem. Ezt bezzeg villámgyorsan mondja: véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában.
Hazudok
Karinthy - Tanár úr, kérem melyik novellája? "Így lettem íróvá."
A jó tanuló felel
Karinthy - Tanár úr, kérem melyik novellája? Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll - a mellette ülő kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes dekoratív szereplője egy nagy eseménynek.
Elkéstem
Karinthy - Tanár úr, kérem melyik novellája? Nincs kétség benne. A szörnyű, az elképzelhetetlen megtörtént. Itt már lecsengettek. Most még csak egy lehetőségem van: talán még nem jött be Frőhlich. Az üres folyosókon lábujjhegyen lopózom az Osztály ajtaja elé. Fülemet óvatosan tapasztom a kulcslyukra. A lemondás keserű vonása görbíti le ajkam. Odabentről egyhangú csönd beszél mindennél érthetőbben.
Judik Etel, Böhm Aranka
Karinthy feleségeinek nevei.
Így írtok ti, Találkozás egy fiatalemberrel, Tanár Úr, kérem, Utazás Faremidóba, Utazás a koponyám körül, Capillária, Nem mondhatom el senkinek
Karinthy kötetei. (7)
blankvers
Katona - Bánk bán verselése
Bonfini krónika, Heltai krónika
Katona József Bánk bán című művének lexikális forrásai (művek; 2)
Bánk bán
Katona József nemzeti drámája és szerelmi tragédiája
Békési József
Katona József álneve, amelyen dolgozott.
Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen
Kegyetlenül őszinte önleleplező vers. A hűtlen férfi feltétel nélküli önfeladást, odaadást követel szerelmétől. Könyörtelenségétől a költő is szenved, önvád gyötri.
Móricz Zsigmond
Kelet Népe c. folyóirat hozzá (1935-42).
Villon
Ki a szerző? (Csak második név) Gyász-irat, melyet maga s társai számára szerzett a költő, mialatt fölakasztásukat várták . Itt függünk kötéllel nyakunk körül Öten-hatan, s mit jókkal úgy etettünk, Bomló és bűzlő étek lesz a testünk, Mi meg csont, por és hamu - tréfaszóval Ki ne gúnyolja senki bajba-estünk, De kérje Istent, legyen irgalommal.
Ady Endre
Kezdettől fogva a Nyugat (1908-41) főmunkatársa, az első szám első oldalán az ő verse szerepel.
Berzsenyi Dániel
Ki a niklai remete?
Balassi Bálint
Ki a szerző? KIBEN AZ CÉLIA SZERELMÉÉRT VALÓ GYÖTRELMÉRŐL SZÓL, HASONLÍTVÁN AZ SZERELMET HOL MALOMHOZ S HOL HARANGHOZ 1 Mely csuda gyötrelem ez, hogy a szerelem búmra most malommá lett, Hol mint gabonáját, éngemet, szolgáját szép Céliával őrlet, Siralmam patakja az kereket hajtja, kin lisztté létig töret.
Arany János
Ki a szerző? SEJTELEM Életem hatvanhatodik évébe' Köt engem a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott csűrébe, Vet helyemre más gabonát cserébe.
Ady Endre
Ki a szerző? (A vers 1918-ból származik!) Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek S reggelre kelvén megint megdühűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek.
Villon
Ki a szerző? (Csak második név) Herceg, kegyes jóságod lássa meg: Nincs eszem, s a tudásom rengeteg. Lázongva vallok törvényt és szabályt. S most mi jön? Várom a pályabéremet, Mert befogad és kitaszít a világ.
Vogelweide
Ki a szerző? (Csak második név) (minnesanger, lovagi, vágáns költészet) A hársfaágak csendes árnyán, ahol kettőnknek ágya volt, ott láthatjátok a gyeppárnán, hogy fű és virág meghajolt. Fölöttünk az ág bogán Ejhajahujj! dalolt ám a csalogány!
Ignotus
Ki volt a Nyugat első főszerkesztője?
Ady Endre - Hunn, új legenda
Ki voltam öreg grammás-diák korban, Égnek lendülten s százszor megbotoltan, Külön jussom: vénen is diák lehetek. Kalapom, szűröm, szivem förgetegben, Nézik a vihart, hogy ki bírja szebben S visszapattog róluk jég, vád és szidalom. Külön alkuja lehet a Halállal, Akit, amikor milliókat vállal, Nem bámitott az Élet sok, új kapuja. A tolakodó Gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem, A Minden kellett s megillet a Semmisem. Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.
Erkel Ferenc, opera, Hazám, hazám, Kölcsey Ferenc - Himnusz
Ki zenésítette meg Katona József Bánk bán című drámáját? Milyen zenei műfajjá alakította? címe? Mely másik nagyon híres költőnk művét zenésítette meg ugyanez a zeneszerző?
Egressy Béni
Ki zenésítette meg Vörösmarty Szózatát? (Elnyerte ezzel a Nemzeti Színház pályázatát)
Erkel Ferenc
Ki zenésítette meg a Himnuszt?
Illyés Gyula, Magyar Csillag
Ki és milyen néven próbálja folytatni a Nyugatot 1941 után?
Kármán József
Ki írta a Fanni hagyományai című szentimentális naplóregényt/levélregényt? Belső lelki történések, lélekállapotok megjelenítése, vallomásosság, hiányérzet, az eszményi után való vágyakozás, a kiteljesedés lehetősége a halálban
Kármán József
Ki írta a Fanni hagyományai című szentimentális naplóregényt/levélregényt? Belső lelki történések, lélekállapotok megjelenítése, vallomásosság, hiányérzet, az eszményi után való vágyakozás, a kiteljesedés lehetősége a halálban. A természet és a lélek összhangjának kifejezőjeként páratlan a kora magyar irodalmában.
Bessenyei György
Ki írta a Magyarság című röpiratot? (1778) "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem"
Batsányi János
Ki írta az A franciaországi változásokra című epigrammát? (1789) Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
Batsányi János - A franciaországi változásokra
Ki írta az epigrammát? (1789) címe? Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
Ady Endre
Ki írta ezt a címzést egyik versciklusa elé? (Annak)...akit hiába hagynék el már, s aki hiába hagyna el már engem, mert ma és mindörökké ő lesz: az asszony.
Ilosvai Selymes Péter
Ki írta meg már Arany előtt Toldi Miklós történetét?
Kassák Lajos
Ki írta? A ló meghal a madarak kirepülnek
Berzsenyi Dániel
Ki írta? A magyarokhoz I., Osztályrészem, A közelítő tél, Horác, Levéltöredék barátnémhoz
Csokonai Vitéz Mihály
Ki írta? Az Estve, A Reményhez, Konstancinápoly
Csokonai Vitéz Mihály
Ki írta? Az estve, A reményhez, Konstancinápoly
Csokonai Vitéz Mihály
Ki írta? Dorottya, Az özvegy Karnyóné, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Halotti beszéd és könyörgés
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por ës homou fogymuk.
Vátesz
Látnok költő. A költészetben a prófétai ihletettségű, látnoki szerepben fellépő költő. Saját közösségét szólítja meg, amely kiválasztott, a helyes cselekvés tudója.
Radnóti Miklós - Hetedik ecloga
Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. --- Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?
Ady Endre
Látomásszerű tájversek jellemzik. A táj lélekállapotot, léthelyzetet jelöl. Gyakori túlzás, az értékszembesítés. A magyar elmaradottságot két irányba is szembesíti: a fejlett nyugattal és egy kitalált, keleti mesevilággal is (A Tisza-parton).
Arany János - Epilogus
Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: S egy a lelkem! Soha meg se' irigyeltem. Nem törődtem bennülővel, Hetyke úrral, cifra nővel: Hogy' áll orra Az út szélin baktatóra. Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, - Félreálltam, letöröltem. Hiszen az útfélen itt-ott Egy kis virág nekem nyitott: Azt leszedve, Megvolt szívem minden kedve. Az életet, ím, megjártam; Nem azt adott, amit vártam: Néha többet, Kérve, kellve, kevesebbet.
Babits Mihály - A gazda bekeríti házát
Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve, könnyű szál dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan igazságukban; ők a törvény, ők a jog, erőm, munkám, nyugalmam és jutalmam ők, s jel hogy vagyok; sün-életem tüskéi e szakadt létben, kizárva minden idegent, de átbocsátva ami még közös maradt a testvérek közt: táj varázsát, távoli egek pirosát, és a tejnél édesebb levegőt; mostanában ugyan e szeles október hidegét is, aki április karmosabb öccse - Óh mi edzve karmosabb öccsökhöz már, kincses tavalyból érkezett bátyák magunk: mit, hízelegni a modern szeleknek? Ősz ez! barbár, gyilkos és hazug. Szemtelen ősz! Nyárnál hangosabb! Csupa vad zaj, tusa, tánc! Ezer madár alatt a fák nem ingtak-zengtek ennyire! De élet e lárma és rángás? Csöndben érik a csira a föld alatt; halk a termékeny éj; a fű növése lassú: ez az élet! kertem, add a magvat ami megmaradt kincses tavaly, füvéből és barbár szelekkel ne törődj!
Romantika
Melyik korstílus sajátossága a töredékesség?
romantika
Melyik korstílusra jellemző? - meghatározó költői kép a hasonlat és a metafora, illetve a megszemélyesítés - a halmozás, a fokozás, az ismétlődés és az anaforikus szerkezetek a hatáskeltés eszközei - a jelzős szerkezetek sokasága a látvány érzékletességét teremti meg
Középkor
Melyik korszakban volt a papok, szerzetesek, vándorénekesek 'kiváltsága' az irodalom művelése? (Latin nyelven)
Ady Endre - Harc a Nagyúrral
Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom. Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. „Nézd meg, ki vagyok" (súgtam neki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: „Add az aranyod, aranyod." „Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad."
Ady Endre
Megújítja a versritmust: verseinek nagy része szimultán ritmusú, melyben a hangsúlynak és az időmértékes lejtésnek egyaránt fontos szerepe van: a versben kétféle ritmus érvényesül.
József Attila - Óda
Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.)
Radnóti Miklós - Razglednicák
Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. - Így végzed hát te is, - súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. - Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.
Auróra
Mely folyóiratban jelent meg a Himnusz 1829-ben?
Aurora
Mely lapnak szánja Vörösmarty Csongor és Tünde című művét?
realizmus
Mely stílus sajátosságai a Jókai Mór Sárga rózsa című kötetéből kiemelt alábbi példák: népi babonák megfigyelése, pontos leírása ; hétköznapi élet bemutatása; pontos tájleírás
romantika
Mely stílus sajátosságai a Jókai Mór Sárga rózsa című kötetéből kiemelt alábbi példák: túlzás, párbaj, elvágyódás, ellentétek, véletlen megmérgezés, természet csodálata
simu, latin, egyidejűség
Mely szóból ered a szimultanizmus elnevezés? Milyen származású szó ez? Mi a jelentése?
A nagyidai cigányok
Melyik Arany műben szerepelnek? Csóri Vajda, Puk Mihály
Toldi estéje
Melyik Arany műről van szó? A főszereplő a mű elején a saját sírját ássa. Egyedül hű szolgája, az öreg Bence van vele.
Kölcsey Ferenc
Melyik az a költőnk, aki Vörösmarty Csongor és Tünde című művét csupán a 3. átolvasása után kezdte el szeretni?
január 22, Kölcsey Ferenc - Himnusz
Melyik dátumot tiszteljük ma a magyar kultúra napjaként? Kinek mely verse kötődik ehhez?
Rousseau
Melyik felvilágosodás kori francia szerző volt nagy hatással Csokonai költészetének filozófiai tartalmára? (a magántulajdon kártékony hatása, a természet szeretete, ember és polgár)
Baudelaire
Melyik francia szimbolista költő volt nagy hatással Ady költészetére?
romantika
Melyik korstílus alkotására lehet jellemző? "Az egyszerű és az összetett (többszörösen összetett mondatok) váltakoztatása ritmikussá teszi a szöveget, egyúttal érzékelteti a főhős lelkiállapotát."
Vörösmarty Mihály - A vén cigány
Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
Jókai Mór
Mire megbékül- írója?
Ady Endre - Az én menyasszonyom
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkisérjen egész a síromba. Álljon előmbe izzó, forró nyárban: »Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.«
Szabó Lőrinc - Babits
Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt. Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt. Mit láttam benned? Magam végzetét. Mit láttál bennem? Egy út kezdetét.
Szabó Lőrinc - Babits
Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt. Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt. Mit láttam benned? Magam végzetét. Mit láttál bennem? Egy út kezdetét. Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat. Mit bennem te? Dacot és szitkokat. Aztán, mit én? Jövőm rémálmait. S te? Egy torzonborz állat vágyait. Én? Istent, akit meg kell váltani. Te? Hogy jönnek a pokol zászlai. S később? Hogy az ellenség én vagyok? S én? Azt, akit soha el nem hagyok. Te, tíz év múlva? - Tán mégis fiad? S én, húsz év múlva? Láss már, égi Vak! S húsz év múlva, te? Nincs mit tenni, kár. Húsz év múlva, én? Nincs mit tenni, fáj! S a legvégén, te? Igy rendeltetett. S én, ma s mindig? Nincs senkim kivüled.
niebelungizált alexandrin
Radnóti Erőltetett menet című versének versformája, jambikus versforma, Vogelweide középkori német költő használta
realizmus
Ábrázolásmódja (stílusirány): Fő célja a társadalmi valóság teljes körű és részletes ábrázolása, a jellem alapos és motivált megformálása, a lélek mélységeinek feltárása, a milliő, a társadalmi környezet meghatározó jellegű.
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz
Áldott Magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet; Ha mások elhagyának is, ne hagyj el, Ringasd öledbe lelkemet! Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam; Hogy itt Kisasszondon reád találtam. E helybe andalogni jó, E hely poétának való.
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz
Áldott Magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet; Ha mások elhagyának is, ne hagyj el. Ringasd öledbe lelkemet. Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam, Hogy itt Kisasszondon reád találtam, E helybe andalogni jó, E hely poétának való. Itt a magános vőlgybe és cserében Megfrisselő árnyék fedez, A csonka gyertyányok mohos tövében A tiszta forrás csergedez. Két hegy között a tónak és pataknak Nimfái kákasátorokba laknak; S csak akkor úsznak ők elő, Ha erre bőlcs s poéta jő. A lenge Hold halkal világosítja A szőke bikkfák oldalát, Estvéli hűs álommal elbontja A csendes éjnek angyalát. Szelíd Magánosság! az illy helyekbe Gyönyörködöl s múlatsz Te; ah, ezekbe Gyakran vezess be engemet, Nyugtatni lankadt lelkemet.
Tóth Árpád - Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Arany János - Visszatekintés
Álmaim is voltak, voltak... Óh, én ifju álmaim! Rég eltüntek, szétfoszoltak, Mint köd a szél szárnyain. Az az ábránd - elenyészett; Az a légvár - füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ - nincs sehol! - ... Szende fényü szép szövetnek, - Mely egyetlen-egy vigasz, - Szerelemnek, szeretetnek Holdvilága! te vagy az. Elkisérsz-e? oh, kisérj el - Nincs az messze - síromig; S fátyolozd be derüs éjjel Aki majd ott álmodik!
Rózsakiállítás
Örkény István kisregénye (Tótékon kívül)
Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők, Tóték
Örkény drámái (5)
Vörösmarty Mihály - Előszó
Öröm - s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillantatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől;
Eposzi kellékek
Összefoglaló nevük: invokáció, propozíció, in medias res kezdés, enumeráció, deus ex machina, előreutalás, visszautalás, késleltetés, állandó jelzők, nagy terjedelmű hasonlatok
Ady Endre
Összegző költő: Lezárója a magyar utóromantikus lírának, meghatározó alakja a modernségnek. A költői látásmód megújítója stílusban, tematikában, versritmusában egyaránt.
József Attila - Eszmélet
Összegző mű, a filozófiai igényű költészet egyik csúcsteljesítménye. Alapkérdése: van-e értelmes rend a világban, van-e értelme az emberi életnek. A mű lényege a sokrétűség, a cím is talányos. A megértett disszonanciákat rögzíti, a determinált, rideg világban követendő magatartásmintákat keres. Végkövetkeztetése: az egyéni szabadságot csak a belső függetlenség biztosítja. A költemény Villon Nagy Testamentumának formáját követi.
Mikszáth Kálmán
Összegző művei (realisták, társadalomtükrözés): A különös házasság Noszty fiú esete Tóth Marival A fekete város
Medáliák
Összegző számvetésvers, megelőlegezi az érett korszak számtalan motívumát, gondolatát. Az én és a világ viszonyát kutatja. József Attila verse.
Illyés Gyula - Koszorú
Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja; szabadság (percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság) nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka, összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska nyelve; csomaghordók, alkalmi favágók, mert gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú főnök előtt habogó veterán nyelve; a rendőrőrsön azonnal fölpofozott gyanúsított mélyebbről fakadó tanúság- tétele, mint Lutheré; kassai zúgárus, bukaresti cselédlány, bejruti prostituált szüle-hívó nyelve
Ady Endre - Az ős Kaján
„Uram, én szegény, kósza szolga, Elhasznált, nagy bolond vagyok. Miért igyak most már rogyásig? Pénzem nincs, hitem elinalt, Erőm elfogyott, meghalok." „Uram, van egy anyám: szent asszony. Van egy Lédám: áldott legyen. Van egy pár álom-villanásom, Egy-két hivem. S lelkem alatt Egy nagy mocsár: a förtelem." „Volna talán egy-két nótám is, Egy-két buja, új, nagy dalom, De, íme, el akarok esni Asztal alatt, mámor alatt Ezen az ős viadalon." „Uram, bocsásd el bús szolgádat, Nincs semmi már, csak: a Bizony, Az ős Bizony, a biztos romlás. Ne igézz, ne bánts, ne itass. Uram, én többet nem iszom." „Van csömöröm, nagy irtózásom S egy beteg, fonnyadt derekam. Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam."
Ady Endre - Áldásadás a vonaton
„Áldjon meg az Isten Minden jóságodért, Sok hallgatásodért És gonoszságodért. Sok rossz, bántó szódért Áldassál melegen, Sok hidegségedért Hevülj a szivemen, Úgy is vége most már, Úgy is ezer bajom, Oktalanság árán Kész a ravatalom. Hát én megáldalak, De amíg áldalak, Csókolj, de ne nagyon. Áldva, csöndben, békén, Emlékkel és csókkal Akarlak elhagyni, Meleg után fagyni, Egyedül maradni, Egyedül érezni, Egyedül meghalni, Áldjon meg az Isten."