Magyarország a kora Újkorban

1664

Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke

örökös jobbágyság

a jobbágyságnak az a formája, amelyben a paraszt urához ill. földjéhez kötött; nem költözhet el.

1699

a karlócai béke

1526

a mohácsi csata

1711

a szatmári béke

1591-1606

a tizenöt éves háború

1707

az ónodi országgyűlés

Bethlen Gábor

erdélyi fejedelem 1613-1629. nagy erővel látott hozzá Erdély helyreállításához. Bányászokat és iparosokat hívott be. A harmincéves háborúban is részt vett, a cseh szakaszban, azonban a fehér-hegyi vereséggel véget ért a háború. 1621-ben, a Nikolsburgi békében Bethlen lemondott a Felvdékről, és átadta a koronát, megújították a bécsi békét, és kapott hét vármegyét.

Szapolyai János

erdélyi vajda, Mohács után a trónért szállt harcba. Ferdinánddal együtt kettős királyság jött létre (1538: váradi szerződésben elismerték egymás királyságát, Szapolyai halála után mind a Habsburgokra száll). Szapolyai János Zsigmonddal felrúgta a szerződést.

Pázmány Péter

jezsuita szerzetes, a katolikus megújulás egy nagy alakja, a főnemességet térítette át. Fontosnak tartotta a papok oktatását, ennek érdekében papnevelő szemináriumokat hozott létre.A hazai ellenreformáció vezéralakja, jezsuita pap, esztergomi érsek.

hajdú

kezdetben a délszláv eredetű marhahajtók. A 16. századot követően a háborús pusztítások miatt, a termelésből kiesett jobbágyság elnevezése Magyarországon, akik katonának álltak. Gyakran fosztogatásból tartják fenn magukat.

Savoyai Jenő

tehetséges hadvezér, részt vett Buda visszafoglalásában (1686), 1697-ben egy újabb szultáni támadásnál Savoyai a Zentánál átkelés közben szétverte a török sereget. A török kudarcok a karlócai békéhez vezettek (1699).

I. Szulejmán

török szultán 1520-1566-ig. Hódító, Mohácsnál legyőzi a magyarokat, a belviszályok miatt többször behívják, nem tud Bécs ellen győzni, 1541-ben megszállja Budát (az ország három részre szakad), 1566-ban, Szigetvár ostrománál hal meg.

trónfosztás

valamely uralkodó, vagy dinasztia uralkodói jogaitól törvényes úton való megfosztása. Magyarországon először 1707-ben, az ónodi országgyűlésen mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását.

Mohács

A legdélebbi magyarországi Duna-parti település. Az őskortól lakott. Az ókorban erre húzódott a Római Birodalom határvonala (limes). A 11. századtól ismerik írott forrásaink. A város közelében történt 1526. augusztus 29-én a mohácsi csata, amelyben II. Lajos magyar király csapatai döntő vereséget szenvedtek I. Szulejmán seregétől, és Magyarország elvesztette képességét a további védekezésre az Oszmán Birodalommal szemben. A csata után Mohácsot is elpusztították a török csapatok. 1687-ben a közelben vívták a nagyharsányi vagy II. mohácsi csatát, amelyben a császári csapatok ugyancsak döntő vereséget mértek a török erőkre.

Zrínyi Miklós

A magyar barokk legjelentősebb alkotója, magát inkább hadvezérnek és politikusnak tartotta.

Bocskai István

A tizenöt éves háború alatt a magyarok fellázadnak, Bocskai-felkelés (1605). Bocskai fejedelem lesz, az udvarral a zsitvatoroki békében egyeznek meg (1606). Politikai végrendeletében Erdély létét, majd egyesülését az anyaországgal hangsúlyozza.

Bécs

Ausztria fővárosa a Duna partján, az Alpok és a Kárpátok között a Bécsi-medencében. A Római Birodalom idején Vindobona néven lakott település. A középkorban a Német-Római birodalom fontos kereskedővárosa. A 13. század végétől Habsburg-birtok, a dinasztia székhelye. A Habsburg birodalom fővárosaként egyre nagyobb jelentőségre tett szert. 1529-ben és 1683-ban sikertelenül ostromolták az Oszmán Birodalom csapatai. A 17-18. századtól virágzó barokk kulturális központ lett. 1814-1815-ben itt tartották a napóleoni háborúkat lezáró béketárgyalásokat.

Buda

Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is. 1541 - ostrom, a törökök csellel elfoglalják Budát.1686 - Buda felszabadul a török uralom alól

1541

Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása

1686

Buda visszafoglalása

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén. Dobó István 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását.

1552

Eger sikertelen török ostroma

Dobó István

Eger várának kapitánya a végvári küzdelmek során. Vezetésével 1552-ben sikeresen vertük vissza a törökök támadását.

I. Lipót

Habsburg uralkodó (1657-1705). Abszolutista kormányzást akart bevezetni, cseh mintára, felfüggesztette az alkotmányt, protestánsüldözést rendelt el. Nem volt eredményes, kuruc felkelések törtek ki (1678), ezért 1681-ben I. Lipót visszaállította a rendi alkotmányt, amensztiát hirdetett a felkelőknek, a nemesség sérelmeit orvosolta. A kurucok elutasították a békét, 1682-ben Thököly a Porta támogatásával a Felvidéken Kassa központtal török vazallus fejedelemséget hozott létre.

I. Ferdinánd

I. Ferdinánd 1521-től osztrák főherceg, 1526-tól magyar és a cseh király, 1531-től német király, 1556-tól német-római császár. A dunai Habsburg Birodalom pénzügyeinek és hadügyeinek központi irányításával, a végvárrendszer kiépítésével, magyarországi katonai jelenlétével megakadályozta, hogy a Magyar Királyság egésze oszmán kézre kerüljön.

Kőszeg

Kőszeg város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását.

Ónod

Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 22 kilométerre délkeletre található, Muhitól 3 és Sajópetritől 4 km-re. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

Hódoltság

1541-gyel, Buda elfoglalásával Magyarország három részre szakadt. A középső terület a Hódoltság, a török által elfoglalt területek. A török uralmi rendszer mellett itt megmaradt a magyar adóztatás, vallási, jogi, kulturális kapcsolatok.

Zrínyi Miklós

1566-ban Szigetvár ostrománál védi a várat I. Szulejmán ellen, hősiesen ellenáll.

II. Lajos

Magyar király 1515-1526, a rendek elleni reformjai, támadásai nem vezettek sikerhez, sőt a török támadáskor segítség ne érkezett, 1526-ban, Mohácsnál vesztett a sereg, a király meghalt.

Sárospatak

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes-Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén fekszik. A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést.

Nagyszombat

Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa. Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik, a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében.

Károli Gáspár

Református lelkész, 1590-ben elkészítette Biblia első magyar fordítását Vizsolyban.

1703-11

Rákóczi-szabadságharc

unitárius

Szentháromság-tagadó felekezet. Erdélyben 1560 után terjedt el, a lakosság több mint fele tartozott ehhez a felekezethez. Legjelentősebb képviselője Dávid Ferenc volt. Szervét Mihály alapította.

1566

Szigetvár eleste

vitézlő rend

A 16. században a nemesség és a jobbágyság között elhelyezkedő új társadalmi réteg alakult ki: a vitézlő rend, mely a török elleni harcokra szerveződött hivatásos katonaréteg volt. Tagjai általában birtokukat vesztő nemesek, jobbágyok, végvári vitézek voltak.

II. Rákóczi Ferenc

A Rákóczi-szabadságharc vezetője (1703-1711). A szabadságharc sorsa alapvetően nem magyarországi színtereken dőlt el. A francia Höchstadti vereség (spanyol örökösödési háború) után már a reális cél csak a rendi jogok biztosítása lehetett. 1705-ben a rendek a szécsényi országgyűlésen megválasztották Rákóczit fejedelemnek. Ónodi országgyűlés. 1708-ban Trencsénnél súlyos vereségeket szenvedtek. A hajdúszabadság ígéretével megnyerték még a hajdúkat (a jobbágyság már nem állt Rákóczi mellett). 1711: Szatmári béke, a résztvevők számára amnesztiát adott, ígéret az alkotmány visszaállítására, szabad vallásgyakorlatra, országgyűlés összehívására.

kuruc

A XVII. század második felétől a Habsburgokkal szembenálló fegyveres bujdosók, majd Thököly és Rákóczi katonáinak, illetve híveinek elnevezése.

Szigetvár

A dél-dunántúli település Baranya megye nyugati részén, a Tolna- Baranyai-dombvidékhez tartozó Zselicnek a Dráva menti síksággal határos déli szegélyén helyezkedik el. Igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor.